Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet62/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   58   59   60   61   62   63   64   65   ...   238

tenir  sont  deux  choses  hech  narsaga  arzimaydi,  holva  degan  bilan  og‘iz 

chuchimaydi;  2.  ikkinchi;  page  deux  ikkinchi  bet;  numéro  deux  ikkinchi 

nomer;  II.  nm  1.  ikki  (son),  ikki  (baho,  qarta  o‘yinida);  jamais  deux  sans 

trois ota xudo, o‘g‘il xudo va muqaddas ruxdan iborat yagona xudo; piquer 

les  deux  otni  qistovga  olmoq,  qochib  ketm oq;  en  moins  de  deux  fam 

birdan,  tezda,  juda  tez,  bir  daqiqada,  zumda,  onda;  entre  les  deux  u  ham 

emas,  bu  ham  emas,  ora  yo‘lda,  o‘rtacha,  o‘rta-miyona;  cela  est  clair 

comme  deux  et  deux  font  quatre  ikki  karra  ikki  to‘rtday  ravshan,  aniq;  2. 

ikkinchi  sana;  le  deux  mai  ikkinchi  may(da);  3.  ikkovlon  (poyga  qayig‘i); 

deux  rameurs  de  couple  juft  ikkiliklar;  4.  (le  deux)  (teatrda)  ikkinchi  akt 

(oraliq). 

deux-huit 

nm inv mus sakkizdan ikki (2/8) o‘lchovi. 

deuxième 

I.  adj  ikkinchi;  loger  au  deuxième  étage  ikkinchi  qavatda 

yashamoq;  uchinchi  qavatda  yashamoq;  II.  n  ikkovi,  ikkalasi,  ikkovlon;  la 

deuxième en classe sinfda ikkinchisi; 3. nm uchinchi qavat. 



DEUXIEMEMENT

 

DEVISE



 

 

 



159 

deuxiemement 

adv ikkinchidan. 

deux-mâts 

nm inv ikki yelkanli kema. 

deux-pièces 

nm  inv  1.  xotinlar  kostum-yubkasi;  2.  xotinlar  cho‘milish 

kostum i (ikki narsali); 3. ikki xonali uy (kvartira). 

deux-points 

nm inv ikki nuqta. 

deux-temps 

nm inv ikki taktli dvigatel. 

dévaler 

I.  vi  pasayib,  tushib  bormoq,  pastga  tushmoq,  tushib  turmoq, 

pastga  qarab  bormoq;  II.  vt  tushirmoq,  tushirib  qo‘ymoq;  dumalatmoq 

(tog‘dan,  narvondan);  dévaler  les  marches  zinapoya  bilan  yugirmoq; 

dévaler une pente qiyalikdan, nishab joydan tushmoq. 

dévaliser 

vt o‘g‘ri urmoq, o‘g‘irlab ketmoq, shilmoq, o‘g‘irlamoq, talamoq. 

dévalorisation 

nf  1.  bahoning  tushib  ketishi,  qiymatining  pasayishi,  pul 

qadrsizlanishi;  2.  siyosatning  aham iyatsizlanishi,  ahamiyatini  yo‘qotishi, 

qadrsizlanishi. 

dévaloriser 

vt  1.  bahoni  pasaytirmoq,  qimmatini  tushirmoq, 

qadrsizlantirmoq; 2. fig qadrsizlanmoq, ahamiyatini yo‘qotm oq. 

dévaluation 

nf pul qadrsizlanishi, pasayishi, tushib ketishi. 

dévaluer 

vt bahoni tushirmoq, qimmatini pasaytirmoq, qadrsizlanmoq. 

devancer 

vt  1.  ilgarilab  ketmoq,  quvib  o‘zmoq,  o‘zib  ketm oq,  oldida 

yurmoq,  oldinga  o‘ tmoq;  2.  muddatidan  oldin  bo‘lmoq,  sodir  bo‘lmoq; 

devancer  l’appel  muddatidan  ilgari,  oldin  muddati  bo‘lmasdan  harbiy 

xizmatga chaqirilmoq, bormoq. 

devancier,  ière 

I.  n  o‘tmishdosh,  oldin  o‘ tgan;  II.  nm  pl  ota-bobolar, 

ajdod. 


devant

1

 



I.  prép  yaqinda,  yonida,  oldida,  labida,  ustida,  boshida;  se 

chauffer  devant  le  feu  o‘ t  oldida  isinib  o‘tirmoq;  se  promener  devant  la 

porte  eshik  oldida sayr qilib yurmoq; se jeter devant qqn birovning ustiga 

tashlanmoq, sakramoq; regarder devant  soi ko‘zi, ko‘z oldiga qaramoq; II. 

adv oldda,  oldinda, olddan, oldida; se placer devant oldda o‘ tirmoq; passer 

devant  oldiga  o‘ tmoq;  loc  adv  et  prép  par-devant  oldida,  ro‘parasida, 

qarshisida, huzurida; par-devant notaire notarius huzurida, oldida. 

devant


2

 

nm old, old  tomon,  old qismi; de devant old  tomondagi, oldingi; 



loger  sur  le  devant  derazalari  ko‘chaga  qaragan,  ochiladigan  uyda 

yashamoq;  prendre  les  devants  oldida  bormoq,  oldinda  yurmoq;  fig 

ilgarilab,  o‘zib  ketmoq,  oldinga  o‘ tmoq,  ogohlantirmoq,  vaqtdan  yutm oq, 

ulgurmoq;  loc  adv  et  prép  au-devant  de  qarshisiga,  ro‘parasiga,  qarama-

qarshi,  peshvoz  chiqib;  aller  au-devant  de  peshvoz  chiqmoq,  qarshisiga 

chiqmoq. 

devanture 

nf  1.  vitrina  (do‘konning  old  derazasi);  2.  mollar  ko‘rgazmasi 

(do‘konda). 

dévastateur, trice 

I. adj xarob, vayron  qiladigan, halok qiladigan,  qirg‘ in 

keltiradigan,  halokatli;  II.  n  xarob  qiluvchi,  vayron,  halok  qiluvchi,  qirg‘in 

keltiruvchi. 

dévastation 

nf  qirib  bitirish,  nobud,  vayron  qilish,  xarob  etish,  qiyratish, 

bo‘shatish, tekislab tashlash. 

dévaster 

vt  xarob  qilmoq,  vayron  qilmoq,  qirg‘ in  qilmoq,  qirib,  tekislab 

tashlamoq,  xarobazorga  aylantirmoq,  xarob  etmoq,  buzmoq,  xonavayron 

qilmoq, qashshoq, barbod qilmoq. 

déveine 

nf  ishi  o‘ngidan  kelmaslik,  sira  omadi  yurishmaslik,  omadsizlik, 

muvaffaqiyatsizlik, ish o‘ngmaslik. 

développement 

nm  1.  o‘sish,  rivojlanish,  taraqqiy  etish,  yuqori 

bosqichga  ko‘ tarilish,  o‘stirish,  taraqqiyot,  ravnaq,  rivoj,  avj  oldirish,  keng 

yoyish,  kengaytirish;  développement  de  la  coopération  hamkorlikni  avj 

oldirish;  développement  du  combat  jangni  kuchaytirish;  développement 

d’un  sujet  mavzuni  kengaytirish;  développement  intellectuel  aqliy  o‘sish; 

2.  ko‘lam  (bo‘y,  en  va  balandlik),  masofa,  cho‘ziqlik,  uzunlik,  kattalik,  katta-

kichiklik,  o‘lcham,  miqdor;  3.  photo  olingan  suratlarni  ko‘rinadigan  qilish;  4. 

math  yoyish,  cho‘zish,  kengaytirish;  5.  chizish,  rasm  solish  (topshiriq);  6. 

olg‘a tashlanish (qilichbozlikda). 

développer 

I.  vt  1.  o‘stirmoq,  o‘smoq,  rivojlantirmoq,  taraqqiy  qildirmoq, 

avj oldirmoq, yozmoq; développer un journal ro‘znomani yozmoq, ochmoq; 

2. kengaytirmoq, chuqurlashtirmoq,  ifoda etmoq,  bayon qilmoq; 3. (xotirani) 

o‘stirmoq,  kuchaytirmoq;  4.  olingan  rasmni  ko‘rinadigan  qilmoq;  5.  sport 

siltamay siqib ko‘ tarmoq; II. se développer vpr  1.  o‘smoq,  taraqqiy  qilmoq, 

kuchaymoq,  yoyilmoq,  yiriklashmoq,  avj  olmoq;  2.  math  se  développer  en 

tarkibiy qismlarga ajralmoq, parchalanmoq; 3. aylanmoq, o‘sib o‘ tmoq. 

devenir


1

 

vi  1.  bo‘lmoq,  bo‘la  boshlamoq,  aylanmoq,  bo‘lib  qolmoq;  cela 



commence  à  devenir  insupportable  bu  toqat  qilib  bo‘lmaydigan 

bo‘layotibdi; devenir qqn odam bo‘lmoq, odam bo‘lib yetishmoq; il finira par 

devenir  qqch  undan  bir  narsa  chiqadi;  que  devenez-vous?  nima 

qilayotibsiz?  que  vais-je  devenir?  menga  nima  bo‘ladi?  devenir  hors 

d’usage oyoqdan qolmoq, eskirmoq. 

devenir


2

 

nm  philos  shakllanish,  o‘sish,  tashkil  topish;  en  devenir 



o‘sishda, shakllanishda. 

dévergondé,  ée 

I.  adj  uyatsiz,  nomussiz,  hayosiz,  behayo,  yuzsiz, 

benomus,  odob  doirasidan  chiqqan,  buzuq,  axloqsiz,  sayoq,  suyuq  oyoq, 

fohishaboz,  fohisha;  II.  n  buzuq,  axloqsiz,  yomon  yo‘lga  kirgan,  fahshga 

berilgan odam, sayoq, suyuqoyoq kishi, xotinboz, fohishaboz. 

dévergonder  (se) 

vpr  fahsh  yo‘lga  kirmoq,  fohishabozlikka  berilmoq, 

jinsiy axloqsizlik qilmoq. 

déverrouiller 

vt  1.  lo‘kidonni  surib  qo‘ymoq,  ochmoq;  2.  techn  to‘siq, 

g‘ovni olib tashlamoq; bo‘shatm oq. 

devers 

prép par devers qqn huzurida, qarshishisida, qo‘lida,  izmida; par 



devers soi o‘zida, o‘z izmida, ixtiyorida. 

déversement 

nm  1.  oqib  ketish,  tushish  (suv),  chiqarib  yuborish, 

tashlash (suv); 2. to‘kish,  to‘kib tashlash, quyish, ag‘darish; 3. daryo suvining 

qirg‘og‘ idan  oshib,  toshib,  chiqib  ketishi;  4.  nishablik,  qiyalik;  5.  ag‘darish, 

ag‘darib  yuborish,  ag‘darib  to‘kish;  6.  fig  quyish,  ochiq  izhor,  ifoda  qilish, 

ko‘ngildagini ochib aytish, yorilib gapirish. 

déverser 

vt 1. to‘kmoq, to‘kib tashlamoq, quymoq, ag‘darmoq, tashlamoq, 

irg‘itmoq,  chiqarib  tashlamoq;  déverser  des  parachutes  havo  desanti 

tashlamoq  (parashutda);  2.  ag‘darmoq,  ag‘darib  yubormoq,  yiqitm oq, 

qulatmoq,  yiqitib,  qulatib  yubormoq;  3.  fig  ochiq  izhor,  ifoda  etm oq, 

ko‘ngildagini  ochib  aytmoq,  yorilib  gapirmoq;  déverser  le  blâme  sur  qqn 

tanbeh bermoq, tergab koyimoq. 

dévêtir 

I.  vt  yechintirmoq,  kiyimini  yechib  qo‘ymoq,  yechmoq;  II.  se 

dévêtir vpr yechinmoq, kiyim larini yechmoq, yalang‘och bo‘lmoq. 

déviation 

nf  1.  og‘ish,  chetga  chiqish,  toyish,  qiyshayish,  burilish,  farq 

qilish,  farq,  tafovut,  to‘g‘ri  kelmaslik,  surilish;  déviation  angulaire  burchak 

og‘ishi; 2. buzilish, buzish, yomon ta’sir ko‘rsatish, o‘g‘machilik; déviation de 

droite  o‘ng  o‘gmachilik;  3.  aylanma  yo‘l;  4.  méd  o‘zgarish,  siljish,  yurishib 

ketish, qiyshayish. 

déviationnisme 

nm rad etishlik, inkor qilishlik, og‘machilik (oqimi). 

déviationniste 

nm rad etuvchi, inkor qiluvchi, og‘machi odam. 

dévider 


vt  o‘ramni  bo‘shatmoq  (ip,  magnitofon  lentasi);  dévider  ses 

souvenirs  boshidan  o‘ tkazganlarini  to‘kib-solmoq;  dévider  son  chapelet 

butun  yuragi,  qalbidagini  to‘kib  solmoq,  aytib  bermoq,  ochiq  aytmoq,  izhor 

qilmoq. 


dévier 

I.  vt  chetga  siljimoq,  surib  qo‘ymoq,  bir  tomonga  og‘dirmoq, 

qiyshaytirmoq,  almashtirmoq;  II.  vi  og‘ishmoq,  qiyshaymoq,  toymoq,  bir 

chetga  siljimoq,  yo‘ldan  chiqishga,  chetga  chiqishga,  toyishga,  siljishga, 

og‘ishga majbur qilmoq. 

devin,  devineresse 

n  bashoratchi,  bashorat  qiluvchi,  folbin,  jodugar, 

sehrgar, afsungar, avraqchi, romchi. 

deviner 

vt  topmoq,  aniqlamoq,  o‘ylab  topmoq,  yechmoq,  fahmlamoq, 

payqamoq, aql, aql-idrok bilan topmoq. 

devinette 

nf  topishmoq,  jumboa,  tilsim,  sir;  poser  une  devinette 

topishmoq aytmoq. 

devis 

nm  ro‘yxat,  hisob-kitob,  yig‘ma  (hamma  ma’limotlayini  o‘z  ichiga 



olgan)  jadval;  narx,  navo,  qiymat,  haq;  établir  un  devis  smeta,  ro‘yxat 

tuzmoq. 


dévisager 

I.  vt  1.  diqqat  bilan  tik  qaramoq,  birovga  tikilib,  qadalib 

qaramoq,  qadalmoq,  sinchiklab  qaramoq,  razm  solmoq,  tikilmoq,  tikilib 

qaramoq,  ko‘zini  lo‘q  qilib  qaramoq;  2.  fam  yuzini  yulib,  timdalab  olmoq 

(birovning);  II.  se  dévisager  vpr  bir-biriga  sinchiklab  qaramoq,  qarashmoq, 

razm solishmoq. 

devise 

nf  1.  shior;  2.  qog‘oz  pul;  pl  valuta  pul  (chet  el  puli);  devises  or 



oltin valuta. 

DEVISER

 

DIAMANT



 

 

 



160 

deviser 


vt  suhbatlashmoq,  so‘zlashib  o‘ tirmoq,  hangomalashmoq, 

guringlashmoq,  fikr  qilmoq,  fikr  yurgizmoq,  mulohaza,  muhokama  qilmoq, 

o‘ylamoq. 

dévissage 

nm  burib  chiqarish,  burib  chiqarib  olish,  burib  bo‘shatish, 

yechish (vintni). 

dévisser 

I.  vt  vintini  burab,  bo‘shatib,  yechib  olmoq,  chiqarib  olmo‘q, 

chiqarmoq;  II.  vi  tog‘dan  qulab,  yiqilib,  ag‘darilib  tushmoq,  uzilib  tushib 

ketmoq. 


de  visu 

loc  adv  o‘z  ko‘zi  bilan;  parler  de  qqch  de  visu  biron  narsa 

haqida xuddi ko‘zi bilan ko‘rganday gapirmoq. 

dévitalisation 

nf tish nervini o‘ldirish. 

dévitaliser 

vt tish nervini o‘ldirmoq. 

dévoilement 

nm  fosh  qilish,  oshkor  qilish,  ochib  tashlash,  qoplamasini, 

yopinchig‘ini olib tashlash. 

dévoiler 

vt qoplamasini yopinchig‘ini olib  tashlamoq, fosh, oshkor qilmoq, 

ochib tashlamoq, chimmatini yechib olmoq, yechmoq. 

devoir


1

 

I. vi qarz olmoq, qarzdor bo‘lmoq; il doit au tiers et au quart fam  



u qarzga botib qoldi; 2. vous devez  m’attendre siz meni kutishingiz kerak; 

cela doit être vrai bu haqiqat bo‘lsa kerak; il doit être vieux  maintenant u 

ehtimol  endi  qarib  qolgandir;  vous  devez  le  regretter  siz  uning  uchun 

afsuslanayotgandirsiz;  j’ai  dû  rentrer  à  minuit  men  ehtimol  yarim  tunda 

qaytib  kelarman;  II.  vt  1.  majbur  bo‘lmoq,  qarzdor  bo‘lmoq;  il  ne  doit  rien 

hech nimaga majbur emas; 2. qarzdor bo‘lmoq; je lui dois d’être ici mening 

bu  yerdaligim  uchun  undan  minnadorman,  u  tufayli  men  shu  yerdaman;  III. 

se  devoir  vpr  o‘zini  majbur  his  qilmoq,  sezmoq;  se  devoir  à  qqn  birovga 

nisbatan  o‘z  vazifasini  bilmoq;  comme  il  se  doit  keragiday,  kerak 

bo‘lganday. 

devoir

2

 



nm  1.  burch,  vazifa,  majduriyat,  xizmat,  lavozim;  devoir 

d’honneur  vijdoniy  burch,  or-nomus  ishi;  croire  de  son  devoir  o‘z  burchi 

deb hisoblamoq; il est de  mon devoir men majburman; faire de qqch un 

devoir  à  qqn  birovga  biror  narsani  majbur  qilmoq,  yuklamoq;  faire  un 

devoir  de  qqch  à  qqn  birovni  majbur  qilmoq;  vous  n’avez  fait  que  votre 

devoir siz  faqat o‘z burchingizni ado  etdingiz; se  mettre en devoir de o‘zini 

majbur  his  qilmoq;  ramener  qqn  au  devoir  o‘zini  majbur  his  qilmoq; 

ramener  qqn  au  devoir  birovni  burchini  ado  etishga  da’vat  etm oq, 

chaqirmoq; par devoir burchi deb; 2.  uy vazifasi,  topshiriq (maktabda); 3.  pl 

hurmat, izzat, ehtirom, hurmat qilish, hurmatlash; rendre ses devoirs à qqn 

birovga o‘z hurmatini bildirmoq, izhor qilmoq. 

dévolu, ue 

I. adj muyassar bo‘lgan, to‘g‘ri kelgan (erishish); yuklangan; II. 

nm jeter son dévolu sur tanlamoq; par dévolu tanlashda. 

dévorant,  ante 

adj  1.  yeb  borayotgan,  yemirib  borayotgan,  yamlamay 

yutib  yuborayotgan;  2.  qorni  to‘ymaydigan,  yeb  to‘ymas,  mechkay,  ochofat, 

xo‘ran, qonmaydigan, chanqoqni bosmaydigan, qondirib bo‘lmaydigan. 

dévorer 

vt  yemoq,  yeb  qo‘ymoq,  g‘ajib  tashlamoq,  yutib  yubormoq, 

qirmoq,  qirib  tashlamoq,  qirg‘in  solmoq,  yo‘q  qilmoq,  xarob  qilmoq,  tutday 

to‘kmoq;  dévorer  les  livres  ko‘p  kitob  o‘qimoq;  dévorer  ses  larmes  ko‘z 

yoshini ichiga yutmoq; dévorer l’espace yeldek yugurmoq, chopmoq. 

dévot,  ote 

I.  adj  taqvodor,  xudojo‘y,  dindor,  mo‘min;  pose  dévote 

namozxonlik;  II.  n  1.  dindor,  xudoga  toat-ibodat  qiluvchi,  ziyoratchi;  faux 

dévot  o‘zini  xudojo‘y  qilib  ko‘rsatuvchi  odam,  riyokor,  munofiq, 

ikkiyuzlamachi; 2. muxlis, ixlosmand, ishqiboz, jazman, xushtor. 

dévotion 

nf 1. xudojo‘ylik, dindorlik, taqvodorlik, mo‘minlik, diyonat, taqvo; 

livres de dévotion  ibodat kitoblari; faire ses dévotions ibodat qilmoq, duo 

o‘qimoq,  sig‘ inmoq,  sajda  qilmoq,  topinmoq,  cho‘qinmoq;  2.  ortiq  darajada 

hurmat,  izzat-ikrom,  aziz  ko‘rish;  être  à  la  dévotion  de  qqn  cheksiz 

sadoqatda bo‘lmoq, birovga xizmat qilmoq; par dévotion izzat-ikrom bilan. 

dévoué, ée 

adj sodiq, sadoqatli,  fidokor, berilgan,  fidoyi, baxshida qilgan; 

votre dévoué sodiq qulingiz. 

dévouement 

nm  sadoqat,  sodiqlik,  fidokorlik,  berilganlik,  o‘zini  qurbon 

qiulish,  o‘z  manfaatlaridan  voz  kechish,  jonbozlik;  dévouement 

inconditionnel cheksiz sadoqat. 

dévouer 


I. vt (à qqn à qqch) 1. bag‘ishlamoq, baxshida  qilmoq; etmoq, 

topshirmoq, mahkum, duchor, giriftor qilmoq, yo‘liqtirmoq, qurbon  qilmoq; II. 

se dévouer vpr o‘zini fido qilmoq, o‘zini tikmoq, birovga o‘zini bag‘ishlamoq. 

dévoyé,  ée 

adj  1.  yo‘ldan  ozgan,  chiqqan,  adashgan,  toygan;  2. 

yangilishgan, adashgan, xato qilgan, jinni bo‘ lgan, miyasi aynigan; 3. buzuq, 

fahsh, shaxvatga o‘ tgan, berilgan, axloqi buzuq. 

di 


(grekcha) ikki marta. 

diabète 


nm  méd  diabet;  diabète  sucré  qand  kasali;  diabète  insipide 

qandsiz diabet, siydik toliqtirish kasalligi. 

diabétique 

I.  adj  diyabetli,  diyabet;  II.  n  qand  kasalligi  bilan  og‘rigan 

odam, ayol. 

diable 


nm 1. shayton,  iblis, jin, ajina; envoyer à tous les diables urishib, 

so‘kinib  quvib  yubormoq,  haydab  yubormoq,  bilganingni  qil  deb,  qo‘lingdan 

kelganini  qil  deb  jo‘natib  yubormoq;  au  diable!  obbo‘!  jin  ursin!  qanday 

bema’nilik! que diable nima keragi  bor, sira keragi yo‘q; bon diable yaxshi 

odam;  pauvre  diable  sho‘rlik,  boyaqish;  grand  diable  kattagina  yigit, 

davangirday odam; loger  au diable, vauvert  tupkanning  tagida yashamoq, 

olisda  yashamoq,  turmoq;  loger  le  diable  (en)  sa  bourse  bir  tiyinsiz 

bo‘lmoq; tirer le diable par la queue zo‘rg‘a kun kechirmoq, o‘ ta kambag‘al 

bo‘lmoq; avoir le diable au corps  tinib  tinchimagan bo‘lmoq; faire le diable 

à  quatre  qattiq  shovqin  qilmoq;  se  démener  comme  un  diable  dans  un 

bénétier  tinim  bilmay,  betinim  uzluksiz  aylanmoq,  oyog‘i  kuygan  tovuqday 

o‘zini o‘ tga-cho‘qqa urmoq; la beauté du diable yoshlik tozaligi, beg‘uborligi; 

quand  le  diable  devient  vieux  il  se  fait  ermite  qarilik  kelsa  beldan  kuch-

quvvat  ketar;  quand  le  diable  y  serait  bunga  jin  aralashgan;  bu  yerda 

qo‘lingdan  hech  qanday  ish kelmaydi;  c’est (là) le diable, c’est le diable à 

confesser  manashunda-da  qiyinchilik;  ce  n’est  pas  le  diable  bu  unchalik 

mushkul emas, bunga chidasa bo‘ladi; c’est le diable qui bat sa femme et 

marie sa fille  ob-havo  betayin, bo‘ri  tug‘di (quyosh chiqib  turganda yomg‘ir 

yog‘ishi);  loc  adv  à  la  diable  beparvolik  bilan,  juda  yomon;  en  diable 

o‘lgiday; il était sportif en diable u zo‘r sportchi; 2. zambil g‘altak. 

diablement 

adv juda, rosa, o‘ ta, o‘lguday, haddan tashqari, g‘oyat. 

diablerie 

nf 1. shaytonlik, g‘alatilik, chigallik; 2. qiliq qilish, hiyla, nayrang, 

hazil. 

diablesse 



nf shayton, ayyor, shum, mug‘ombir ayol, demon. 

diablotin 

nm  kichkina  shayton,  jincha,  ajinacha,  jinqarcha,  shum taka, 

zumrasha. 

diabolique 

adj shaytonga oid, shayton, shaytonga xos bo‘lgan, iblisona. 

diaboliquement 

adv juda, rosa, o‘ ta, o‘lgiday, haddan tashqari, g‘oyat. 

diabolo 

nm 1. av shassi oyog‘idagi juft g‘ildirak; 2. limonad, shirin suv. 

diacre 

nm dyakon. 



diacritique 

adj ling diakritik belgi (harf ustiga qo‘yiladigan). 

diadème 

nm 1. shoh toji; 2. tillaqosh. 

diagnose 

nf qisqacha tasvirlab yozish (o‘simlik yoki hayvonlarni). 

diagnostic 

nm méd 1. diagnoz, tashxis; établir un bon diagnostic to‘g‘ri 

tashxis qo‘ymoq; 2. fig oldindan aytib berish (ob-havoni). 

diagnostique 

adj bilib, aniqlab oladigan. 

diagnostiquer 

vt  1.  tashxis  qo‘ymoq,  kasalini  aniqlamoq;  2.  ob-havoni 

oldindan aytib bermoq. 

diagonal, ale 

adj diogonal yo‘nalishdagi (chiziqda). 

diagonale 

nf diagonal chiziq. 

diagramme 

nm diogramma, jadval (poyezd, avtobuslarda). 

dialectal, ale 

adj dialekt, shevaga oid, aloqador. 

dialecte 

nm dialekt, sheva. 

dialecticien, ienne 

n shevalarni o‘rganuvchi. 

dialectique 

I.  adj  matérialisme  dialectique  dialektik  materializm;  II.  nf 

dialektika, taraqqiyot haqidagi fan. 

dialectiquement 

adv dialektik holda. 

dialectologie 

nf ling dialektologiya. 

dialogue 

nm dialog, so‘zlashuv, suhbat. 

dialoguer 

I.  vi  suhbatlashmoq,  so‘zlashmoq;  II.  vt  dialog  shaklida 

yozmoq. 


dialoguiste 

nm film dialogi muallifi. 

diamant 

nm olmos, briliant,  qimmatbaho  tosh; diamant blanc  toza suvli 

olmos;  diamant  brut  ishlanmagan  olmos;  diamant  à  queue  shisha 

kesadigan olmos; édition diamant juda kichik kitob. 



DIAMANTAIRE

 

DIFFORMITÉ



 

 

 



161 

diamantaire 

I.  adj  olmossimon,  olmosga  o‘xshaydigan,  olmosday 

charaqlaydigan; II. n olmos zargari, olmos taqinchoqlar sotuvchi. 

diamanté, ée 

adj olmosli, brilliantli (bezalgan). 

diamanter 

vt  olmos  qoplamoq;  les  rayons  du  soleil  diamantent  les 

gouttes de rosée shudring tomchilari quyosh nurlarida olmosday yaltiraydi. 

diamantifère 

adj olmosi bor, olmosli. 

diamétralement 

adv  1.  butunlay,  tamoman,  mutlaqo;  diamétralement 

opposé butunlay teskari; 2. juda, g‘oyat. 

diamètre 

nm diametr, ko‘ndalang o‘lcham, en. 

diantre 

intj obbo! jin ursin! 

diapason 

nm 1. mus diapazon, bilim, o‘rganish ko‘lami, hajmi, chegaras i, 

doirasi; baisser le diapason ohang,  tovushni  pasaytirmoq;  ramener le ton 

au  diapason  de  ohangini  moslashtirmoq;  2.  mus  kamerton;  3.  qamrov, 

daraja,  saviya;  se  mettre  au  diapason  de  qqn  moslashmoq,  o‘xshashga 

urinmoq. 

diaphane 

adj  yarim  tiniq,  yarim  shaffof,  juda  ham  tiniq,  shaffof  bo‘ lgan, 

yorug‘lik o‘tkazadigan. 

diaphragme 

nm 1. anat diafragma, parda; 2. parda; to‘siq. 

diapositive 

nf diapositiv. 

diapré, ée 

adj guldor, rang-barang, chipor, ola-bula, xol-xol. 

diaprure 

nf ola-bulalik, guldorlik, rang-baranglik, ola-chiporlik, xilma-xillik. 

diarrhée 

nf méd ich ketish, ich o‘tish, ichburug‘. 

diatonique 

adj mus diatonik. 

diatribe 

nf keskin, qattiq tanqid. 

dicotylédone 

I. adj bot ikki urug‘ pallali; II. nf ikki urug‘ pallali o‘simliklar. 

dictaphone 

nm diktafon (ovoz yozib olish asbobi). 

dictateur,  trice 

nm  diktator,  hukmdor,  yakka  hokim,  o‘z  hukmini 

o‘tkazuvchi, o‘z amri bilan ish tutuvchi. 

dictatorial, ale 

adj hukmdorona. 

dictature 

nf hokimiyat, mutlaq hokimiyat; hukmronlik, o‘z amrini o‘ tkazish, 

o‘z amri bilan ish tutish. 

dictée 


nf diktant; écrire sous la dictée aytib turganda yozmoq. 

dicter 


vt  1.  aytib  yozdirmoq  (matnni);  2.  qat’iy  buyurmoq,  aytib,  buyurib 

turmoq, amrini o‘ tkazmoq, aytganini qildirmoq; buyuruq bermoq, amr qilmoq; 

dicter  des  conditions  shartlarini  qabul  qildirmoq;  3.  biror  his  tug‘dirmoq, 

uyg‘otmoq,  shipshitm oq;  une  décision  dictée  par  les  circonstances 

sharoit majbur qilgan qaror. 

diction 


nf  talaffuz  tarzi,  talaffuzning  aniq-ravshanlik  darajasi;  diction 

inintelligible noaniq talaffuz, noaniq nutq. 

dictionnaire 

nm  lug‘at,  so‘zlik;  dictionnaire  raisonné  izohli  lug‘at;  fam  

dictionnaire  vivant  ko‘p  narsa  biladigan,  bilimi,  ma’lumoti  keng,  kallasi 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   58   59   60   61   62   63   64   65   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling