Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet60/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   56   57   58   59   60   61   62   63   ...   238

pasaytirmoq; il faut descendre cela plus bas buni pastroq  tushirish kerak; 

descendre  le vin  à la cave yerto‘laga vinoni olib borib  qo‘ymoq,  tushirmoq; 

descendre  la  garde  soqchilik,  qorovulchilikdan  almashmoq;  fam  jonini 

jabbor,  egasiga  bermoq,  topshirmoq;  2.  qirg‘oqqa  tushmoq,  chiqmoq, 

qo‘nmoq;  3.  bo‘ylab  tushmoq,  tushib,  chiqib  kelmoq,  borib  kelmoq; 

descendre  un  escalier  zinapoyadan  tushmoq;  descendre  une  rivière 

daryo  oqimi  bo‘ylab  suzib  ketmoq;  4.  fam  o‘ldirmoq,  otib  o‘ldirmoq,  narigi 

dunyoga jo‘natm oq; descendre un avion samolyotni urib tushirmoq. 

descente 

nf  1.  tushish,  tushib,  chiqib  kelish,  pasayish,  pastlash; 

descente  en  parachute,  descente  parachutée  parashutda  tushish, 

parashut  desanti;  descente  libre,  descente  précipitée  cho‘zilib  ketgan 

sakrash (parashutda); descente en piqué tik sakrash, tushish; descente de 

lit karavot oldidagi gilamcha; descente de bain vanna  oldidagi gilamcha; 2. 

tushish,  qoya,  yonbag‘ir,  yon;  3.  joyidan  jilish,  qo‘zg‘alish,  yurish,  yura 

boshlash; 4. mil armiya tushirish, qo‘ndirish, joylashtirish, desant  tushirish; 5. 

yon kovlangan joy (konda, shaxtada); quduq, chuqurlik, kuzatish,  tekshirish 

ishlari; 6. ko‘zda  tutilgan joyga yetib borish, qurshash,  o‘rash, o‘rab, qurshab 

olish,  o‘rov  (mirshablar);  descente  de  justice  sud  hukm  qilgan  joyga  yetib 

kelish, borish; 7. méd po‘st tashlash, pastga siljish. 

désemparer 

vt  o‘z  joyini  tashlab  ketmoq,  joyidan  jilmoq;  sans 

désemparer joyidan jilmay, to‘xtovsiz, to‘xtamasdan, tanaffussiz. 

désemplir 

I.  vt  quymoq,  quyib  olmoq,  bermoq,  quyib  kamaytirmoq, 

ozaytirmoq;  II. vi ne pas désemplir hamma vaqt  to‘liq,  to‘la bo‘lmoq; III.  se 

désemplir vpr bo‘shab qolmoq, bo‘sh bo‘ lmoq, bo‘shamoq. 

désenchantement 

nm  ko‘ngil  qolish,  sovish,  ixlosi  qaytish,  umidsizlik, 

umidi  puchga chiqish, hafsalasi pir bo‘lish, ko‘ngil qolganlik, soviganlik, ixlosi 

qaytganlik. 

désenchanter 

vt ko‘ngli  qolmoq, sovimoq,  ixlosi  qaytmoq, umidi  puchga 

chiqmoq, hafsalasi pir bo‘lmoq. 

désencombrer 

vt  to‘siqni  yo‘q  qilmoq;  tiqilinchni,  tiqilib  qolishni 

yo‘qotmoq, yo‘ lni bo‘shatmoq, ochmoq. 

désenfler 

I. vt 1. havo, gazni chiqarib yubormoq; 2. shish, yarani kesmoq, 

tilmoq; II. vi qaytmoq (shish). 

désennuyer 

vt  ovutmoq,  ko‘nglini  ochmoq,  ovuntirmoq,  yupatmoq, 

chalg‘ itmoq, alahsitm oq. 

déséquilibrer 

vt  muvozanatidan  chiqarmoq,  muvozanatini  buzmoq, 

tinchini buzmoq, osoyishtaligini yo‘qotmoq; jahlini jiqarmoq, g‘azablantirmoq; 

déséquilibrer l’adversaire dushman osoyishtaligini buzmoq. 

désert, erte 

I. adj odam yashamaydigan, bo‘sh,  tashlandiq, xilvat,  ovloq, 

bo‘sh  yotgan;  II.  nm  cho‘l,  sahro,  dasht  biyobon;  il  prêche  dans  le  désert 

bekor ketgan urinish, behuda harakat (hech kim quloq solmagan gap,  hech 

kim qo‘llab-quvvatlamagan harakat). 

déserter 

I. vt 1.  tashlab, chiqib ketmoq,  tark etmoq, qoldirmoq; déserter 

les campagnes qishloqdan ketmoq, qishloqni qoldirib chiqib ketmoq; la ville 

est  désertée  shahar  huvullab  qoldi,  kimsasiz  qoldi;  2.  hiyonat  qilmoq, 

sotmoq, xoinlik qilmoq; déserter une cause tinchlik ishiga xiyonat qilmoq; II. 

vi qochib ketmoq, qochmoq, bosh  tortmoq (xizmatdan); déserter à l’ennemi 

dushmanga qochib o‘tmoq, qochib bormoq. 

déserteur 

nm  1.  qochoq,  xoin;  2.  murtad,  maslagidan,  e’tiqodidan 

qaytgan odam, xiyonatchi. 

désertion 

nf 1. qochoqlik, qochish, (xizmatdan) bosh  tortish; 2. murtadlik, 

maslakdan, e’ tiqotdan qaytishlik, xoinlik. 

désertique 

adj  odam  yashamaydigan,  kimsasiz,  bo‘sh,  cho‘lga 

o‘xshagan, xilvat, ovloq. 

désespérance 

nf  noumidlik,  umidsizlik,  ma’yuslik,  mushkul  ahvolga 

qolishlik. 

désespérant,  ante 

adj  noumid,  umidsiz,  ma’yus,  mushkul  ahvolda 

qolgan. 


désespéré,  ée 

adj  ma’yus,  umid  qilib  bo‘lmaydigan,  noumid,  umidsiz, 

ishonchsiz. 

désespérément 

adv  umidini  uzsa  ham  bo‘ladigan  darajada,  umidsizlik, 

ishonchsizlik bilan, umidsizlarcha, umidini uzib. 

désespérer 

I.  vt  (de  qqch)  umidsizlanmoq,  umidini  uzmoq,  noum id 

bo‘lmoq,  umidini  yo‘qotmoq;  ne  pas  désespérer  ishonchi,  umidini 

yo‘qotmaslik; II. vi noumid qilmoq; III. se désespérer vpr ruhi tushib ketmoq. 

désespoir 

nm  umidsizlik,  noumidlik,  ruhan  tushkunlik,  mushkul,  noiloj, 

ilojsiz  ahvol,  chorasizlik;  être  au  désespoir  chorasiz  bo‘lmoq;  faire  le 

désespoir de qqn mushkul ahvolda qoldirmoq; jeter (plonger) qqn dans le 

désespoir  umidsizlikka mahkum etmoq; en désespoir de cause  umidsizlik 

bilan, chorasizlik oqibatida. 

déshabillage 

nm yechinish, yechintirish. 

déshabillé 

nm xotinlarning ichki kiyimi. 

déshabiller 

I.  vt  yechintirmoq,  yechmoq;  II.  se  déshabiller  vpr 

yechinmoq. 

désherbage 

nm o‘tash, o‘ tini yulish, o‘tini yulib chiqish, o‘ toq, o‘toq qilish. 

désherber 

vt  o‘tamoq,  o‘toq  qilmoq,  o‘ tini  yulib  tashlamoq,  o‘ tdan 

(yovvoyi) tozalamoq. 

déshérité, ée 

I. adj hamma narsadan mahrum qilingan, bebahra, benavo, 

taqdir xafa qilgan, muhtoj; II. n meros huquqidan mahrum qilingan odam. 

déshériter 

vt meros huquqidan mahrum qilmoq. 

déshonnête 

adj  1.  nomussiz,  vijdonsiz,  insofsiz,  uyatsiz,  noinsof, 

muttaham,  g‘irrom,  diyonati  yo‘q,  diyonatsiz;  2.  uyatsiz,  odobsiz,  axloqsiz, 

yuzsiz,  sharm-hayosi  yo‘q,  beor,  yaramas,  beadab,  nomunosib,  noloyiq, 

chakki, nojo‘ya. 

déshonneur 

nm  badnom  bo‘lish,  haqoratlanish,  sharmandalik, 

badnomlik, obro‘sizlanish. 

déshonorant,  ante 

adj  nomus,  ayb,  uyat  qiladigan,  sharmanda 

qiladigan,  obro‘sizlantiradigan, uyaltiradigan, vijdoni, diyonati yo‘q, vijdonsiz, 

insofsiz, diyonatsiz, noinsof, qizartirib qo‘yadigan. 

déshonorer 

I. vt 1. badnom qilmoq, nomini bulg‘amoq, obro‘yini  to‘kmoq, 

sharmanda  qilmoq,  uyatga  qoldirmoq,  isnod  keltirmoq,  yuzini  yerga 

qaratmoq,  nomusini  yerga  bukmoq,  yomonga  chiqarmoq,  qoralamoq;  2. 

xunuklashtirmoq,  buzmoq,  rasvo  qilmoq,  zarar,  shikast  yetkazmoq,  ishdan 

chiqarmoq;  II.  se  déshonorer  vpr  o‘zini  sharmanda  qilmoq,  badnom 

bo‘lmoq, isnodga qolmoq. 

déshydratation 

nf  suvni  chiqarish;  suvsiz  qilish,  namini  qochirish, 

suvsizlantirish. 

déshydrater 

vt quritmoq, suvini qochirmoq. 

design 


nm anglic dizayn. 

désignation 

nf 1. belgilash, belgi qo‘yish, tamg‘a qo‘yish, nom, ot, ism; 2. 

vazifaga, xizmatga, ishga tavsiyalash, tayinlash, belgilash, buyurish. 

désigner 

vt  1.  belgilamoq,  ko‘rsatmoq,  bildirmoq,  atamoq,  nom  bermoq, 

ot  qo‘ymoq;  2.  tayinlamoq,  ishga  qo‘ymoq,  buyrmoq,  mo‘ljallamoq, 

chamalamoq,  chog‘lamoq;  désigner  qqn  pour  successeur  voris, 

o‘rinbosar,  izdosh, davom ettiruvchi  qilib  belgilamoq; désigner le temps et 

le lieu vaqti va joyini ko‘rsatmoq; 3. ishga, vazifaga, xizmatda tavsiya etm oq, 

qilmoq. 

désigner 

nm anglic dizayner. 

désillusion 

nf  ko‘ngil  qolish,  sovish;  ixlosi  qaytish,  umidsizlik,  umidi 

puchga chiqish. 

désillusionnement 

nm  ko‘ngil  qolganlik,  soviganlik;  ixlosi  qaytganlik, 

umidi puchga chiqqanlik, umidsizlik. 

désillusionner 

vt ko‘ngli qolmoq, sovimoq; ixlosi qaytmoq, um idi  puchga 

chiqmoq, hushiga keltirmoq, haqiqatga qaytarmoq. 

désincarné,  ée 

adj  naslsiz,  bola  tug‘maydigan,  zurriyot  qoldirmaydigan, 

bepusht, o‘lik, jonsiz, o‘lik-tiriklik nishonasi yo‘q. 

désinsectisation 

nf hasharot, zararkunandalarni yo‘q qilmoq, o‘ldirmoq. 

désintégration 

nf  tushkunlik,  tanazzul,  inqiroz,  chirish,  yemirilish,  irish, 

buzilish,  parchalash,  tarkibiy  qismlarga  ajratish,  maydalash,  bo‘lish; 

désintégration  atomique, désintégration des  atomes atom zarrachalarini 

parchalash; désintégration en chaîne zanjirsimon yadro reaksiyasi. 

désintégrer 

I.  vt  1.  parchalamoq,  maydalamoq,  mayda  bo‘laklarga 

bo‘lmoq;  2.  nifoq,  nizo,  janjal,  ixtilof  solmoq,  orani  buzmoq;  II.  se 


DÉSINTÉRESSÉ

 

DESSAISIR



 

 

 



155 

désintégrer  vpr  bo‘linmoq,  maydalanmoq,  parchalanmoq,  ajralmoq, 

buzilmoq. 

désintéressé,  ée 

adj  qiziqmagan,  havasi,  ishqi  tushmagan,  manfaatdor 

bo‘lmagan,  o‘z  manfaatini  ko‘zlamaydigan,  tama  qilmaydigan,  beg‘araz, 

xolis. 

désintéressement 



nm 1. qiziqmaganlik, havasi, ishqi  tushmaganlik,  o‘z 

manfaatini  ko‘zlamaganlik,  manfaatdor  bo‘lmaganlik,  beg‘arazlik,  xolislik, 

tamasizlik;  odillik,  haqqoniyat,  betaraflik;  2.  befarq  qarash,  beparvolik, 

e’tiborsizlik, birovning dardiga qayishmaslik, loqaydlik, qiziqmaslik. 

désintéresser 

I.  vt  pul  berib,  muzd  to‘lab  ozod  bo‘lmoq,  pul  berib 

qutulmoq, qarz beruvchilarni rozi qilmoq; II. se désintéresser vpr (de qqch) 

1.  qatnashishdan  chetlashmoq,  chetga  chiqmoq;  2.  befarq  qaramoq, 

e’tiborsizlik  qilmoq,  loqayd  bo‘lmoq,  qiziqishini  yo‘qotmoq,  e’ tiborsiz 

qoldirmoq. 

désintérêt 

nm  befarq  qarash,  beparvolik,  e’ tiborsizlik,  loqaydlik, 

qiziqmaslik, qiziqish yo‘qlik. 

désintoxication 

nf  1.  zaharlanishga  qarshi  kurash;  2.  zaharsizlantirish, 

zarar  yetkazmaydigan  qilish,  zararli  ta’sirini  yo‘qotish,  zaharlovchi  gazdan 

tozalash;  3.  zararli  kayfiyatga  qarshi  kurashish,  zararli  sarqitlarga  qarshi 

kurashish. 

désintoxiquer 

vt  1.  zaharga  qarshi  dori  bermoq,  zaharlanishga  qarshi 

kurashmoq;  2.  zararsizlantirmoq,  zarar  yetkazmaydigan  qilmoq,  zararli 

ta’sirini  yo‘qotm oq,  zaharlovchi  gazdan  tozalamoq;  3.  zararli  kayfiyat, 

sarqitlarga qarshi kurashmoq. 

désinvolte 

adj  erkin,  betakalluf,  nazar-pisand  qilmasdan,  hayiqmasdan, 

bemalol,  behuzur,  odobsiz,  surbet;  uyatsiz,  betsiz,  uyat-andishani 

bilmaydigan, istihola qilmaydigan, tortinmaydigan, beor, betamiz, istiholasiz. 

désinvolture 

nf  erkinlik,  betakalluflik,  nazar-pisand  qilmaslik, 

hayiqmaslik,  bemalollik, bahuzurlik,  odobsizlik, surbetlik,  uyatsizlik,  betsizlik, 

uyat-andishani  bilmaslik,  istihola  qilmaslik,  tortinmaslik,  beorlik,  betamizlik, 

istiholasizlik. 

désir 

nm  istak,  tilak,  orzu,  xohish,  mayl,  havas,  qiziqish,  intilish,  hirs, 



rag‘bat, hafsala, ishqivozlik, xush ko‘rish. 

désirable 

I.  adj  1.  istalgan,  orzu  qilingan,  kutilgan  ko‘ngildagi,  tilangan, 

matlub,  ma’qul,  maqbul,  kerak;  2.  jozibali,  yoqimli,  ko‘rkam,  dibar,  istarasi, 

yulduzi  issiq;  qiziqtiradigan,  havas  keltiradigan,  qiziqarli;  II.  nm  istak,  orzu, 

mudao, aziz, sevimli yor, oshiq, mahbub, dilxoh. 

désirer 

vt  tilamoq,  istamoq,  xohlamoq,  orzu  qilmoq,  tilak  bildirmoq; 

laisser  à  désirer  hali  unchalik  emas,  hali  ancha  kamchiligi  bor;  ne  rien 

laisser  à  désirer  benuqson,  bekamiko‘st  bo‘lmoq;  se  faire  désirer 

kutdirmoq, kutishga majbur qilmoq. 

désireux,  euse 

adj  (de  qqch)  xohlovchi,  istaganlar,  istovchilar, 

xohlovchilar,  talabgorlar,  toliblar,  chanqagan,  istovchi,  orzumand, 

ishtiyoqmand, tashna. 

désistement 

nm 1. inkor etish, tonish, inkor, voz kechish, bahridan o‘ tish, 

yuz o‘girish; 2. o‘z nomzodini olish, chiqarish, chiqarib tashlash (saylovda); 3. 

dr da’vosini rad qilish, da’vosidan kechish. 

désister  (se)

  vpr  (de  qqch)  1.  inkor  qilmoq,  tonmoq,  qaytmoq,  voz 

kechmoq, bahridan  o‘ tmoq, bosh  tortmoq, bo‘yin  tovlamoq; 2.  o‘z nomzodini 

olmoq, chiqarib olmoq (saylovda). 

désobéir 

vi (à qqn, à qqch) itoat etmay qo‘ymoq, quloq solmay qo‘ymoq, 

bo‘ysunmay qo‘ymoq, bo‘yin egmay qo‘ymoq, so‘zga kirmay qo‘ymoq. 

désobéissance 

nf  bo‘ysunmaslik,  itoat  etmaslik,  sarkashlik,  bo‘yin 

tovlash, bosh tortish, itoatsizlik, so‘zga kirmaslik, quloq solmaslik, terslik. 

désobéissant,  ante 

adj  itoatsiz,  bo‘ysunmaydigan,  so‘zga  kirmaydigan, 

quloq solmaydigan, sarkash, ters. 

désobligeant,  ante 

adj  1.  dag‘al,  qo‘rs,  sovuq,  iltifotsiz,  bemehr, 

xizmatini  ayaydigan,  so‘zga  kirmaydigan;  2.  xafa  qiladigan,  ko‘ngil 

og‘ritadigan,  ranjitadigan,  afsus,  attang,  ko‘ngilsiz,  noxush,  yoqimsiz, 

bemaza, sovuq; commentaire désobligeant nojo‘ya tanbeh, koyish. 

désobliger 

vt xafa  qilmoq,  qayg‘u  tortmoq, ranjitmoq, dilini siyoh qilmoq, 

ozor bermoq, noxushlik qilmoq, dilini og‘ritmoq. 

désodorisant, ante 

I. adj hidini yo‘q qiladigan, isini yo‘qotadigan; II. nm  

badbo‘y hidni yo‘qotadigan modda. 

désodoriser 

vt badbo‘y hidni yo‘qotmoq. 

désœuvré, ée 

I. adj bekorchi, bekor, ishlamaydigan, ishsiz, band emas, 

bo‘sh,  ishi yo‘q; II. n bekorchi, bekorxo‘ja, yalqov,  tanbal,  ishyoqmas,  bekor 

yuruvchi, ishlamay yallo qilib yuruvchi, mirzabekor, dangasa. 

désœuvrement 

nm bekorchilik,  bekor yurishlik,  bekor,  bo‘sh yurish; par 

désœuvrement bekorchilikdan. 

désolant,  ante 

adj  1.  qayg‘uli,  hasratli,  achinarli,  ma’yuslantiradigan, 

umidsizlantiradigan,  g‘amgin  qiladigan;  2.  chidab,  toqat  qilib  bo‘lmaydigan, 

juda  og‘ir,  yomon,  qattiq  jonga  tegadigan,  jirkanch,  manfur,  zeriktiradigan, 

bezor qiladigan, xira, shilqim. 

désolation 

nf  1.  qayg‘u,  dard,  alam,  g‘am,  dog‘,  ta’ziya,  motam,  tasalli 

topmaganlik,  yurakdan  chiqmaslik,  tasalli  bo‘ lmaydiganlik,  dardmandlik, 

darg-hasrati  ko‘plik,  ma’yuslik,  g‘amginlik,  umidsizlik,  ma’yus  bo‘lish, 

umidsizlanish;  2.  qirib  bitirish,  nobud  qilish,  vayron  qilish,  xarob  etish, 

xonavayron bo‘lish, bor-yo‘g‘idan ayrilish. 

désolé, ée 

adj 1. qattiq, chuqur xafa  bo‘lgan, ranjigan, dili siyoh bo‘ lgan, 

qayg‘uli,  xafa  qilingan,  qayg‘uga,  g‘amga  solingan,  tasalli  topmagan, 

dardmand,  dard-hasrati  ko‘p,  dard-alamli,  achinarli,  g‘amgin,  motamsaro; 

être désolé achinmoq, afsuslanmoq, o‘kinmoq, pushaymon qilmoq, bo‘lmoq; 

2.  qirib  bitirilgan,  nobud  qilingan,  vayron  qilingan,  xarob  etilgan,  ruhsiz, 

hafsalasiz, loqayd; un paysage désolé ma’yus, g‘amgin tabiat manzarasi. 

désoler 

I.  vt  1.  qayg‘u,  dard,  alam,  g‘amga  solmoq,  g‘amgin  qilmoq, 

umidsizlantirmoq; 2. qirib bitirmoq, vayron, xarob  qilmoq, yo‘q qilmoq, nobud 

qilmoq, qiyratmoq; II. se désoler vpr qattiq xafa  bo‘lmoq, qayg‘urmoq, kuyib 

pishmoq, umidsizlanmoq, umidini uzmoq, nobud bo‘ lmoq, umidini yo‘qotm oq, 

nolimoq, xasat qilmoq, shikoyat qilmoq, zorlanmoq. 

désolidariser  (se) 

vpr  (de  qqn  de  qqch)  ajralmoq,  ajralib  chiqmoq, 

tarqab,  tarqalib  ketmoq,  tarqalmoq,  voz  kechmoq,  bo‘yin  tovlamoq, 

qo‘shilmay qo‘ymoq, aloqani, birligini uzmoq. 

désopilant,  ante 

adj  kulgili,  kuldiradigan,  kulgi  qistatadigan,  ich-ichidan 

kuldiradigan. 

désordonné,  ée 

1.  tartibsiz,  betartib,  ayqash-uyqash;  2.  o‘zboshimcha, 

bebosh, tiyib, cheklab, to‘xtatib, qaytarib bo‘lmaydigan. 

désordre 

nm 1. tartibsizlik, betartiblik, ayqash-uyqashlik,  to‘s-to‘polon; en 

désordre tartibsiz ravishda, sarosimada; 2. xafagarchilik, dilsiyohlik, kayfiyati 

buzuqlik, dili  g‘ashlik,  parokandalik, sarosima, yurakdagi  g‘ashlik, sarosima, 

iztirob;  3.  buzuqlik,  axloqsizlik,  siyohlik,  suyuqoyoqlik,  fohishabozlik;  4.  ish 

tartibining buzilishi (mexanizmlarda). 

désorganisation 

nf  buzg‘unchilik,  ish,  tartib-intizomni  buzish,  izdan 

chiqarish, ish, tartib intizomning buzilishi, tartibsizlik, boshboshdoqlik. 

désorganiser 

vt  buzmoq,  ish,  tartib-intizomni  buzmoq,  ishdan 

chiqarmoq, boshboshdoq qilib yubormoq, tartibsiz holatga keltirmoq. 

désorienter 

I.  vt  1.  xato  yo‘lga  solib  yubormoq;  2.  xato  fikr  tug‘dirmoq, 

adashtirmoq,  chalg‘itmoq,  yanglishtirmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq;  II.  se 

désorienter vpr yo‘ldan ozmoq, yo‘lini yo‘qotmoq. 

désormais 

adv  shu  kundan  boshlab,  shu  kundan  e’tiboran,  hozirdan, 

bundan buyon, bundan keyin. 

désosser 

vt  1.  suyaklarini  olib  tashlamoq,  suyagini  ajratib,  chiqarib 

olmoq; 2. fig hafsala bilan, batafsil tekshirib chiqmoq. 

désoxyribonucléique 

adj  biol  acide  désoxyribonucléique  (A.D.N.) 

dezoksiribonuklein kislota (DNK). 

despote 


nm zolim, mustabid, zulmi qattiq odam, zulmkor. 

despotique 

adj  istibdodga  asoslangan,  mustabid,  zolim,  zulmkor,  zulmi 

o‘tkir, so‘zini o‘ tkazadigan, hukmini yurgizadigan. 

despotisme 

nm  istibdod,  qattiq  zulm  qilish,  zulmini  o‘ tkazish,  zolimlik, 

zulmkorlik. 

desquamation 

nf  méd  po‘stini  olish,  po‘st  tashlash,  po‘sti  tushish, 

sho‘rlash. 

desquamer 

I. vt tangachalarini  ajratib olmoq,  tangachalardan  tozalamoq 

(baliqni);  II.  se  desquamer  vpr  méd  po‘st  tashlamoq,  po‘sti  trushmoq, 

sho‘ralamoq. 

desquels, desquelles 

pron rel qaysiki, qay biridan. 

dessaisir 

I. vt (qqn de qqch) mahrum qilmoq,  tortib  olmoq, yo‘q qilmoq; 

II.  se  dessaisir  vpr  (de  qqch)  voz  kechmoq,  bosh  tortmoq,  yo‘q  demoq; 


DESSALER

 

DESTRUCTION



 

 

 



156 

qo‘lidan  chiqarib  yubormoq,  qo‘yib  yubormoq,  qo‘ldan  chiqarmoq,  tashlab 

chiqib ketmoq, bo‘shatib bermoq. 

dessaler 

I. vt 1. tuzsizlamoq, tuzini ketkazmoq, tuzini yo‘q qilmoq, sho‘rini 

yo‘qotmoq,  yuvmoq,  tuzdan  tozalamoq;  2.  ishqorga  solmoq,  ishqor  bilan 

yuvmoq, suyuqlikda eritib ajratib olmoq; 3. es-hushini joyiga keltirib qo‘ymoq, 

epchil,  chaqqon,  uddaburo,  abjir  qilmoq,  qilib  qo‘ymoq;  II.  se  dessaler  vpr 

tuzsizlanmoq, tuzi ketmoq. 

desséchant, ante 

adj qurituvchi, quritadigan, qotiradigan, qovjiratadigan. 

dessécher 

vt  1.  quritmoq,  suvini  qochirmoq;  qovjiratmoq,  qaqratmoq, 

suvini qochirmoq; 2.  oriqlatmoq,  oriq qilib qo‘ymoq; 3.  toshbag‘ir,  bag‘ritosh 

qilmoq, rahmsiz qilmoq. 

dessein 


nm  niyat,  maqsad,  o‘y,  fikr,  qasd,  ahd,  g‘araz,  o‘ylab  qo‘yilgan 

ish, hiyla nayrang; à dessein loc adv ataylab, jo‘rtaga, qasddan, g‘araz bilan, 

atayin, bila turib. 

desseller 

vt egarni yechmoq, olib qo‘ymoq (otdan). 

desserrage 

nm  yozish,  ochish,  kengaytirish,  bo‘shatish,  yumshatish, 

kuchsizlantirish;  desserrage  du  frein  tormozni,  siqishni  bo‘shatish,  qo‘yib 

yuborish. 

desserrer 

I.  vt  1.  ochmoq,  yozmoq,  kermoq,  ochib,  yozib  yubormoq, 

bo‘shatmoq,  kuchsizlantirmoq,  pasaytirmoq,  qo‘yib  y ubormoq,  yechib 

yubormoq;  desserrer  le  frein  tormozni  bo‘shatmoq,  qo‘yib  yubormoq; 

desserrez  les  rangs  safda,  qatorda  yoziling,  cho‘ziling;  ne  pas  desserrer 

les  dents  o‘jarlik,  qaysarlik  bilan  jim  turmoq,  og‘iz  ochmay  turmoq,  bir  so‘z 

demay  turmoq;  2. vintini  bo‘shatmoq, yechmoq, yechib,  bo‘shatib olmoq; II. 

se desserrer vpr ochilmoq, yozilmoq (qo‘l, tishlar), yechilmoq (tugunlar). 

dessert 


nm desert (ovqatdan keyin yeyiladigan meva, shirinlik). 

desserte


1

 

nf xizmat qilayotganda idishlar qo‘yiladigan kichkina stol. 



desserte

2

 



nf  umumiy  transportlarda  xizmat  qilish,  ishlash;  chemin  de 

desserte qishloq yo‘li. 

desservant 

nm vikariy (pop yoki arxiyeryey o‘rinbosari); les desservants 

du culte ruhoniy. 

desservir

1

 

vt  1.  stolni  yig‘ishtirmoq,  stoldan  yig‘ishtirib  olmoq;  2.  yomon 



xizmat ko‘rsatmoq, zarar, ziyon, shikast yetkazmoq. 

desservir

2

 

vt  1.  umumiy  taransportlarda  xizmat  qilmoq,  ishlamoq;  2. 



cherkov qavmlariga xizmat qilmoq. 

dessiccation 

nf quritish, namini qochirish. 

dessiller 

vt ko‘zini ochib qo‘ymoq, haqiqatni bildirmoq, ko‘zlarini ochmoq. 

dessin 


nm  1.  rasm,  naqsh,  gul,  shakl;  dessin  hachuré  ingichka  chiziqli 

rasm;  dessin  d’après  nature  o‘ziga  qarab  chizilgan  rasm;  dessin  à  main 

levée  qo‘lda  chizilgan  rasm;  dessins  animés  birin-ketin  jonlantirib  oluvchi 

rasmlar filmi; 2. chizma, tasvir, tarh, reja; dessin linéaire, dessin industriel, 

dessin  géométral  texnik  tasvir;  dessin  d’architecture  binokorlik  rejasi;  3. 

chizish,  rasm  solish,  rasm  chizish,  chizmachilik;  4.  hajviy  rasm,  kulgili 

rasmlar. 

dessinateur, trice 

n 1. qalam bilan rasm soluvchi rassom, usta rassom; 

dessinateur  industriel  chizmachi,  chizmakash;  2.  hajviy,  kulgili  rasm 

soluvchi. 

dessiner 

I. vt 1. rasm solmoq, rasm yasamoq, rasm chizmoq, rassomlik 

bilan  shug‘ullanmoq;  dessiner  au  crayon  qalam  bilan  chizmoq;  dessiner 

d’après nature o‘ziga  qarab rasm solmoq; dessiner au fusain ko‘mir bilan 

rasm  yasamoq;  2.  chizmoq;  3.  ustidan,  atrofidan  chizib  chiqmoq,  ustidan 

qalam yurgizmoq,  ajratmoq, ajratib ko‘rsatmoq;  ce  vêtement dessine bien 

les formes bu kiyim qiyofani  ajratib ko‘rsatadi; 4. aks ettirmoq,  ifoda etm oq; 

II.  se  dessiner  vpr  ko‘rinmoq,  ko‘zga  tashlanmoq,  namoyon  bo‘lmoq,  aks 

etmoq. 


dessouder 

vt eritib tushirmoq, kavsharini ajratmoq, hil-hil qilib pishirmoq. 

dessoûler 

vt  1.  fam  o‘ziga  keltirmoq,  hushyor  qilmoq  (mast  odam);  2. 

o‘ziga kelmoq, hushyor bo‘lmoq (mast odam). 

dessous


1

 

I. prép ostida,  tagida, ostiga,  tagiga,  ostidan,  tagidan,  pastda, 



pastga,  pastdan;  II.  adv  ostda,  pastda,  tubanda,  quyida,  pastki  tomonda, 

ostga,  quyiga,  tubanga, pastga qarab,  pastga  tomon;  mettez  cela dessous 

buni  pastga qo‘ying;  loc  adv par dessous  tagida, ostida, pastdan,  tagidan; 

par-dessous  la  jambe  mashaqatsiz,  bir  nafasda,  bir  onda,  darrov,  tezda, 

ko‘z  ochib  yumguncha,  bir  lahzada;  loc  prép  de  dessous  tagidan,  ostidan; 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   56   57   58   59   60   61   62   63   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling