Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet59/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   55   56   57   58   59   60   61   62   ...   238

yo‘q qilmoq, quritmoq, tugatmoq, bitirmoq. 

déraillement 

nm  rels,  temir  yo‘l  izidan  chiqib  ketish;  dumaloq  g‘ildirak, 

rolikdan sakrab ketish. 

dérailler 

vi 1. temir yo‘l izidan chiqib ketm oq; dumaloq g‘ildirakdan sakrab 

ketmoq;  faire  dérailler  jarlikka  qulatib  yubormoq;  2.  fig,  fam  yo‘ldan 

chiqmoq, adashmoq; il déraille u o‘zida emas,  uning hushi yo‘q, behush, u 

aqldan ozdi. 

dérailleur 

nm velosipedda tezlikni boshqa tezlikka o‘ tkazgich. 

déraison 

nf  o‘ylamay  ish  qilish,  bemulohazalik;  avoir  un  moment  de 

déraison ozgina o‘zini yo‘qotib qo‘ymoq. 

déraisonnable 

adj  o‘ylamay  qilingan,  muhokama,  mulohaza  qilib 

ko‘rilgan, bemulohaza. 

déraisonner 

vi  bema’ni,  bo‘lmag‘ur  gap  gapirmoq,  ahmoqona,  uydirma, 

yolg‘on gap qilmoq. 

dérangé,  ée 

adj  1.  buzilgan,  aynigan;  estomac  dérangé  buzilgan 

oshqozon,  qorin;  cerveau  dérangé  aynigan  miya,  aql;  2.  bezovta  qilingan, 

tashvishlantirilgan, tashvishga solingan. 

dérangement 

nm  1.  to‘s-to‘polon,  tartibsizlik,  betartiblik,  ayqash-

uyqashlik,  sog‘likni  ishdan  chiqarish,  ishni  chatog‘ ini  chiqarish,  buzuqlik, 

siniqlik,  tuzatilmaganlik  (mexanizmlarda);  le  numéro  est  en  dérangement 

telefon  abonementi,  ro‘yxati  tuzatilmagan;  2.  tashvish,  notinchlik,  xavotirlik, 

jonsaraklik,  bezovtalik,  tahlika;  causer  du  dérangement  à  qqn 

tashvishlantirmoq,  tahlikaga  solmoq,  tushirmoq;  3.  géol  siljish,  so‘rilish, 

uzilma, uzilib siljib tushgan tog‘ jinsi. 

déranger 

I.  vt  1.  to‘s-to‘polon,  ayqash-uyqash  qilmoq,  tartibni  buzmoq, 

puchga chiqarmoq, barbod qilmoq; déranger l’estomac  oshqozonni  ishdan 

chiqarmoq, buzmoq; 2. bezovta qilmoq, urintirmoq,  tinchini, oromini buzmoq, 

ovora  qilmoq,  halaqit  bermoq;  pardon  de  vous  avoir  dérangé  bezovta 

qilganim  uchun  uzr;  II.  se  déranger  vpr  1.  bezovtalanmoq,  tashvishga 

tushmoq,  tinchsizlanmoq,  bezovta  bo‘lmoq,  g‘am  yemoq,  urinmoq,  o‘zini 

qiynab qo‘ymoq; il ne  se dérangea pas u joyidan qo‘zg‘almadi; 2. fam jinni 

bo‘lmoq, aqldan ozmoq. 

dérapage 

nm  1.  yonlama  sirg‘anish,  sirpanish,  toyish,  g‘ildirakning  bir 

tomonga  sirg‘anib,  surilib  ketishi;  2.  qattiq  burilib  irg‘ish,  sapchish,  siltanish 

(chang‘ida). 

déraper 

I.  vi  1.  sirg‘anmoq,  sirpanmoq,  toymoq  (g‘ildirak  haqida),  toyib 

ketmoq  (avtomobil  burilayotganda);  2.  tuproqda  o‘rmalamoq,  sudralib 

yurmoq;  tuproqdan  sirg‘alib  chiqmoq  (langar);  II.  vt  cho‘qqidan  uzumlarni 

yulib olmoq, uzib olmoq. 

dératé, ée 

n courir comme un dératé oyog‘ini qo‘liga olib yugurmoq. 

dératisation 

nf kalamush, sichqonlarni qirib tashlash, yo‘q qilish, o‘ldirish. 

dératiser 

vt  kalamush,  sichqonlarni  qirib  tashlamoq,  yo‘q  qilmoq, 

yo‘qotmoq, o‘ldirmoq. 

derby 

nm yirik ot poygasi. 



derechef 

adv yangidan, yana, tag‘in, qaytadan, boshqatdan. 

déréglé,  ée 

adj  1.  tartibsiz,  betartib,  ayqash-uyqash,  palapartish,  boshi-

keti  yo‘q;  appétit  déréglé  haddan  tashqari  ishtaha;  pouls  déréglé  notekis 

tomir urishi;  2. buzilgan, ishdan chiqqan,  buzuq, nosoz, noto‘g‘ri ishlaydigan 

(mexanizm); 3. axloqsiz, beaxloq, axloqi buzuq, badaxloq, fosiq. 

dérèglement 

nm  1.  tartibsizlik,  betartiblik,  ayqash-uyqashlik,  to‘s-

to‘polon;  2. notekis ishlash, uzilish,  to‘xtash,  to‘xtab-to‘xtab qolish,  to‘xtalish, 

noto‘g‘ri urish,  tepish (mashinada);  3. axloqsizlik, beaxloqlik, axloqi buzuqlik, 

badaxloqlik, fosiqlik. 



DÉRÉGLER

 

DÈS



 

 

 



152 

dérégler 

vt  1.  ayqash-uyqash  qilmoq,  to‘s-to‘polon  qilmoq,  buzmoq; 

betartib  qilmoq;  2.  barbod  qilmoq,  izdan,  ishdan  chiqarmoq,  nosoz  qilib 

qo‘ymoq,  zarar  yetkazmoq  (mexanizm);  3.  o‘zboshimchalikka  yo‘l  qo‘ymoq, 

haddan oshirib yubormoq, o‘z mayliga qo‘yib quturtirmoq. 

dérider 

I.  vt  1.  ajin,  burishlarni  tekislamoq;  2.  ko‘ngilni  ochmoq,  xursand 

qilmoq; II. se dérider vpr quvonmoq, xursand bo‘lmoq, kayfi chog‘ bo‘lmoq, 

kulmoq. 


dérision 

nf  birovdan  kulish,  masxara,  mazax,  mayna  qilish,  piching, 

istehzo;  par  dérision  hazillashib,  jiddiy  emas,  kulgi  uchun,  kulgilikka; 

tourner en dérision hazilga aylantirmoq. 

dérisoire 

adj  1.  kulgili,  kulgi  qistatadigan,  kulgidan  boshqaga 

arzimaydigan, maynabozlikdan iborat bo‘lgan; 2. juda oz, ozgina, jindek, yo‘q 

darajada (pul haqida); uncha ko‘p bo‘lmagan, eng kichik, oz qiymati. 

dérivatif, ive 

I. adj 1. méd alahsitish, chalg‘itadigan;  2.  ling yasaydigan, 

yasovchi;  II.  nm  1.  chora,  yo‘l,  iloj,  yo‘ lak,  chiqaverish;  natija,  oqibat; 

chercher,  trouver  un  dérivatif  à  son  chagrin  qayg‘usiga  chora,  yo‘l 

qidirmoq, topmoq; 3. méd alahsituvchi, chalg‘ituvchi vosita. 

dérivation

1

 

nf  1.  burib  yuborish,  burish,  boshqa  yo‘ lga,  izga  solib 



yuborish, tarmoq, tarmoqlanish, shoxobcha, ayrilish; tranchée de dérivation 

des eaux suv bo‘lgich;  mettre  en dérivation qo‘shmoq, yonidan ulamoq; 2. 

gram so‘z yasash, so‘z hosil  qilish; dérivation affixale  affiks, qo‘shimchalar 

yordamida  so‘z  yasash;  dérivation  impropre  konversiya;  3.  aylanma, 

aylanib  o‘ tadigan  yo‘l  (temir  yo‘lda);  4.  méd  alahsitish,  chalg‘itish,  e’ tiborni 

boshqa tomonga tortish, jalb etish; 5. math farqlash, ajratish. 

dérivation

2

 



nf av, mar yo‘ldan chetga chiqish, og‘ish. 

dérive 


nf 1. yoldan og‘ish, chetga chiqish, shamol olib ketishi, kemaning 

yo‘ldan  og‘ishi;  banquise  en  dérive  daydi  muz;  être  entraîné  à  la  dérive 

beqaror,  betayin  rux;  2.  mil  burchak  o‘lchagich  (qurilma);  3.  géol  siljish, 

ko‘chish;  une  lente  dérive  sekin  o‘ tirish,  cho‘kish;  4.  poyezdning  jarga 

qulashi,  ag‘darilishi;  5.  av,  mar  kil,  kema  pushtagi,  burish  ruli,  dumi  tik 

to‘g‘rilagich. 

dérivé

1

, ée 



adj yasalgan, hosil qilingan, hosila, yasama. 

dérivé


2

, ée 


nm 1. yasama so‘z; 2. qo‘shimcha,  o‘rnini oluvchi, egallovchi 

mahsulot; les dérivés du pétrole neft mahsulotlari. 

dérivée 

nf math yasama, hosila; dérivée partielle qisman yasama. 

dériver

1

 



vi  I.  1.  kelib  chiqmoq,  yuzaga  kelmoq,  sodir  bo‘lmoq;  2.  gram  

yasalmoq,  hosil  qilinmoq (so‘z); II. vt  1.  tarmoqlanmoq, bo‘linmoq, ajralmoq; 

2.  yasamoq,  hosil  qilmoq  (so‘z);  3.  math  hisoblab  chiqmoq,  hisoblamoq 

(yasama funksiyani). 

dériver

2

 



I.  vi  olib,  oqizib  ketmoq,  oqib,  suzib  yurmoq  (muz  haqida); 

dériver dans  la folie aqldan  ozmoq,  jinni bo‘lmoq;  II. vt  olib,  oqizib ketmoq 

(qirg‘oqdan). 

dériver


3

 

vt parchinlangan joyidan ajratmoq, ko‘chirmoq. 



dermatologie 

nf  méd  teri  va  teri  kasalliklari  haqidagi  bo‘ lim, 

dermotologiya. 

dermatologue 

nm teri kasalliklari shifokori, dermatolog. 

dermatose 

nf dermatoz, teri kasalliklari. 

derme 


nm anat teri to‘qimasi, teri. 

dermique 

adj teri, teriga oid. 

dernier,  ière 

I.  adj  1.  so‘ngi  keyingi,  oxirgi;  il  n’a  pas  dit  son  dernier 

mot  oxirgi  so‘zini  aytmadi;  u  o‘z  fikrini  bildirmadi;  dernier  degré  de 

perfection  yetuklik,  kamolotning  eng  yuqori  darajasi;  c’est  du  dernier 

ridicule bu  juda-juda kulgili; être du dernier bien avec qqn birov bilan eng 

yaxshi munosabatda  bo‘lmoq; avec la dernière rigueur shavqatsizlik bilan; 

en  dernier  ressort  keyingi  hisobda,  so‘ngi  safar;  en  dernier  lieu  oxirgi, 

so‘ngi  dafa; avoir le dernier  mot oxirgi so‘zni  aytmoq;  o‘z so‘zida mahkam 

turmoq;  2.  o‘ tgan,  o‘tib  ketgan;  l’année  dernière  o‘ tgan  yili;  la  semaine 

dernière  o‘ tgan  hafta;  II.  nm  le  dernier  des  hommes  so‘ngi  odam,  dog‘uli 

odam; arriver le dernier hammadan keyin kelmoq. 

dernièrement 

adv yaqinda, keyingi  paytda, kechagina,  tunov kun, boya, 

hali, yaqindagina. 

dernier-né,  dernière-née 

n  kenja  o‘g‘il,  qiz;  kichkinasi,  kichkintoy, 

kenjatoy. 

dérobade 

nf hiyla, nayrang, vaj, gapni aylantirish, makr (ishlatish, qilish). 

dérobé, ée 

adj yashirin, maxfiy, birov bilmaydigan;  à la dérobée loc adv 

yashirincha, yashiriqcha, bildirmay, sezdirmay, zimdan, biqinib, pisib. 

dérober 


I. vt (qqn, qqch, à qqn, à qqch) 1. o‘g‘irlamoq, o‘g‘irlab ketmoq, 

olib  qochmoq, o‘g‘irlab olmoq;  2. yopmoq, yopib,  o‘rab  qo‘ymoq, burkamoq, 

bekitmoq, yashirmoq, bekitib, yashirib qo‘ymoq, papalamoq, pana qilmoq, sir 

saqlamoq;  dérober  à  la  vue  ko‘zdan  yashirmoq;  dérober  sa  marche  à 

l’ennemi  raqib,  dushmandan  o‘z  hiylasini  bekitmoq,  sir  saqlamoq;  3. 

qutqarmoq,  ozod,  xalos  qilmoq,  saqlab  qolmoq;  dérober  qqn  au  danger 

xavfdan  xalos  qilmoq;  II.  se  dérober  vpr  1.  ko‘zdan  g‘oyib  bo‘lmoq, 

yashirinmoq,  sirg‘alib  chiqib  ketmoq,  yashrin,  yashirincha  ketib  qolmoq;  se 

dérober à une obligation burchidan, majburiyatidan o‘zini olib qochmoq; se 

dérober  à  sa  responsabilité  javobgarlikdan  qutulmoq;  2.  to‘g‘ri  fikr 

bildirishdan qochmoq, o‘zini chetga olmoq; 3. o‘zini chetga urmoq, olmoq (ot 

haqida);  ses  genoux  se  dérobent  sous  lui  uning  oyoqlari  bukilib  qoldi, 

darmonsizlandi. 

dérogation 

nf  1.  bitimni,  shartnomani  buzish;  2.  bosh  tortish,  tovlash, 

chetga  chiqish,  og‘ish,  qiyshayish,  chekinish,  orqaga  qaytish,  voz  kechish; 

dérogation  à  une  règle  qoidadan  chetga  chiqish;  par  dérogation  à 

chekinib, ortga qaytib, o‘zgarish hisobiga. 

déroger 

vi  1.  (à  qqch)  chekinmoq,  chetga  olmoq,  tislanmoq,  tisarilmoq, 

buzmoq,  xalaqit  bermoq;  déroger  aux  traditions  an’ana,  rasm-rusm,  urf-

odatdan chekinmoq; 2. kamsitmoq, xo‘rlamoq, tahqirlamoq. 

dérouillée 

nf fam ta’zir, sazo, kaltak. 

dérouiller 

I. vt 1. zangini ketkazmoq; 2. fam yaxshilab urmoq, savalamoq, 

kaltaklamoq, do‘pposlamoq; 3. muloyim qilmoq, iylamoq, pishitmoq, yozmoq, 

harakat  qilib  tetiklashmoq;  II.  vi  fam  kaltak  yemoq,  ta’zirini  yemoq;  III.  se 

dérouiller vpr harakat bilan oyoq-qo‘l chigilini yozmoq. 

déroulement 

nm  1.  kengaytirish,  kuchaytirish,  avj  oldirish,  yechish, 

yozish; 2. voqeani kuchaytirish. 

dérouler 

I.  vt  1.  yozmoq,  ochmoq,  yiriklashtirmoq,  kengaytirmoq;  2. 

rivojlantirmoq,  kuchaytirmoq  (rejani);  II.  se  dérouler  vpr  fam,  fig  ochilmoq, 

yiriklashmoq, kattarmoq. 

dérouleur 

nm lenta o‘rovchi mexanizm. 

dérouleuse 

nf techn 1. kabel o‘rami;  2. yuza, sayoz haydaydigan stanok 

(mashina). 

déroutage 

nm voir déroutement. 

déroutant,  ante 

adj  hisobdan  adashtiradigan,  chalg‘itadigan, 

alahsitadigan. 

déroute 

nf  tartibsiz,  betartib  qochish,  to‘s-to‘polon,  tor-mor,  yengilish; 

mettre en déroute qochirmoq, qochishga majbur qilmoq, tor-mor qilmoq. 

déroutement 

ou  déroutage

 

nm  av,  mar  yo‘ldan  chetga  chiqish,  og‘ ish, 



qiyshayish. 

dérouter 

vt  1.  yo‘ldan  urmoq,  ozdirmoq,  izdan  chiqarmoq,  izini 

yo‘qotmoq; 2. av, mar yo‘ldan chetga chiqarmoq, og‘dirmoq, qiyshaytmoq; 3. 

adashtirmoq,  chalg‘itmoq,  yo‘ ldan  ozdirmoq,  xato  fikr  tug‘dirmoq, 

yangilashtirmoq, uyaltirmoq. 

derrick 

nm techn 1. burg‘ilash vishkasi; 2. derrik (ko‘targich kran turi). 

derrière

1

 



I.  prép  orqasida,  orqa  tomonida,  narigi  yog‘ida,  tashqarida, 

keyin,  orqaga;  se  tenir  derrière  l’arbre  daraxt  orqasida  turmoq;  regarder 

derrière soi orqaga qaramoq; II. adv orqasida, orqa tomonda, keyin, orqaga, 

tashqarida;  rester  derrière  orqasida  qolmoq;  il  a  quitté  la  maison  sans 

regarder derrière u uyni butunlay tashlab ketdi; de derrière loc prép  tufayli, 

sababli,  vajidan,  natijasida;  par  derrière  loc  adv  orqasidan;  sens  devant 

derrière chappa, ters, ostin-ustin, tartibsiz, teskarisiga, chappasiga. 

derrière


2

 nm 1. ort,  orqa, ket, dumba,  orqa qismi, bo‘lagi;  2. orqa  tomoq; 

pl sirt; frapper par derrière orqa tomonidan urmoq, bostirib kelmoq; 3. odam 

va ba’zi hayvonlarning tanasining orqa qismi, orqa, ket, dumba. 

derviche 

nm darvish. 

des 

1.  art  pl  (de+les)  2.  art  indéf  pl  voire  un,  une;  voyager  dans  des 



pays peu connus mashhur bo‘lmagan mamlakatlar bo‘ylab sayohat qilmoq. 

dès 


prép bilan, -dan boshlab, paytdan, shu  davrdan; dès demain ertangi 

kundan boshlab; dès à présent shu davrdan; aujourd’hui, dès  maintenant 

hozirdan  boshlab;  dès  avant  avval,  ilgari,  oldin,  ancha  ilgari;  dès  lors  loc 


DÉSABONNEMENT

 

DESCENDRE



 

 

 



153 

adv  shu  paytdan  boshlab;  dès  que  loc  conj  hozirgina,  oz-mozgina;  dès 

l’instant que hamona, bilan, bilanoq. 

désabonnement 

nm obuna muddatining o‘ tishi, ro‘znoma va  jurnallarga 

yozilishning tugashi, to‘xtashi. 

désabonner 

I. vt obunadan  o‘chirmoq;  II. se désabonner vpr obunadan 

o‘chmoq. 

désabusé, ée 

I. adj ko‘ngli qolgan, sovigan,  ixlosi qaytgan,  havsalasi  pir 

bo‘lgan,  umidi  puchga  chiqqan,  umidi  uzilgan,  umids iz,  sinalgan,  tajribali, 

aqlli, hushyor; II. n hushyor, aqlli odam, usta, mohir, chiniqqan odam. 

désaccord 

nm 1. ohangsizlik, hamohang  emaslik,  quloqqa yoqmaslik;  2. 

kelishmovchilik,  noittifoqlik,  ixtilof,  nifoq,  ora  buzuqlik,  janjal,  nizo;  3. 

(radioda) nosozlik, buzilish, buzilganlik. 

désaccorder 

vt  1.  buzmoq,  to‘zg‘itmoq  (radioni);  2.  ixtilof,  nifoq,  nizo 

solmoq, kelishmovchilik keltirib chiqarmoq, noittifoqlik yuzaga keltirmoq. 

désaccoutumer 

I. vt (qqn de qqch) odatini tashlatmoq, yo‘qotm oq; II. se 

désaccoutumer  vpr  odatini  tark  etmoq,  tashlamoq,  unutmoq,  esdan 

chiqarmoq. 

désaffecté, ée 

adj bekor qilingan, yo‘qotilgan, tugatilgan. 

désaffection 

nf  mayli,  ko‘ngli  yo‘qlik,  moyil  emaslik,  sevmaslik, 

yoqtirmaslik, yomon ko‘rish, xush ko‘rmaslik, ko‘ngli sovish, ixlosi qaytish. 

désaffectionner  (se) 

vpr  ixlosi  qaytmoq,  ko‘nglini  sovitmoq,  yomon 

ko‘rmoq, ko‘ngli sovimoq. 

désagréable 

adj yoqimsiz, yomon, iflos, jirkanch, qo‘lansa, bemaza. 

désagréablement 

adv  yoqimsiz,  yomon,  iflos,  jirkanch,  qo‘lansa, 

bemaza, nafratlanadigan holda. 

désagrégation 

nf  1.  bo‘ linish,  parchalanish,  tarkibiy  qismlarga  ajralish, 

maydalanish,  shamolda  yem irilishi,  nurashi;  2.  fig  buzilish,  aynish,  irish, 

chirish; la désagrégation du marché bozorning buzilishi, aynishi. 

désagréger 

I.  vt  1.  maydalamoq,  parchalamoq,  ushatmoq,  sindirmoq, 

ajratmoq;  2.  chim  buzmoq,  yemirmoq;  II.  se  désagréger  vpr  buzilmoq, 

yomon yo‘lga kirmoq, aynimoq; géol shamoldan yemirilmoq, nuramoq. 

désagrément 

nm  yoqimsizlik,  yomonlik,  ifloslik,  jirkanchlik,  qo‘lansalik, 

bemazalik. 

désaltérant,  ante 

adj  chanqoqni  bosadigan,  qondiradigan;  le  thé  est 

très désaltérant choy, chanqoqni bosadigan ichimlik. 

désaltérer 

I.  vt  1.  chanqoqni  bosmoq,  qondirmoq,  ichirmoq,  ichmoq;  2. 

yengillatmoq,  yengillashtirmoq;  II.  se  désaltérer  vpr  ichmoq,  chanqoqni 

qondirmoq, bosmoq, ichirmoq. 

désamorçage 

nm  pistonini  olib  tashlash,  portlatgichini  yo‘q  qilish, 

zararsizlantirish (minani). 

désamorcer 

vt pistonini chiqarib olmoq, olib tashlamoq, portlatgichini olib 

tashlamoq;  désamorcer  une  mine  minani  zararsizlantirmoq;  désamorcer 

une pompe nasosdan suvni quymoq. 

désapparier 

vt juftsizlantirmoq, juftini buzmoq, ajratmoq. 

désappointé,  ée 

adj  ko‘ngli  qolgan,  sovigan,  ixlosi  qaytgan,  aldangan, 

umidi puchga chiqqan, hafsalasi pir bo‘lgan. 

désappointement 

nm  puchga  chiqqan,  aldangan  umidlar,  ko‘ngli 

qolganlik, soviganlik, ixlosi qaytganlik, umidsizlik. 

désappointer 

vt  1.  umidini  puchga  chiqarmoq,  ko‘nglini  qoldirmoq, 

sovitmoq,  ixlosini  qaytarmoq,  hafsalasini  pir  qilmoq,  umidsizlantirmoq;  2. 

o‘tmas qilmoq, tig‘ini, damini qaytarmoq. 

désapprobateur,  trice 

adj  1.  ma’qullamagan,  ma’qul  deb  topilmagan, 

salbiy; 2. yomonlovchi, qoralovchi, g‘iybatchi, g‘iybat qiluvchi. 

désapprobation 

nf ma’qullamaslik, ma’qullamaganlik, noma’qullik, salbiy 

baho, qoralash, ayblash, tanbeh, ta’na, norozilik. 

désapprouver 

vt  aybga  buyurmoq,  qoralamoq,  yomonlamoq,  ta’na 

qilmoq, ayblamoq. 

désarçonner 

vt  1.  egardan  urib  tushirmoq,  egardan  otib  tashlamoq;  2. 

boshi  berk  ko‘chaga  kirgizib  qo‘ymoq,  shoshirib  qo‘ymoq,  chalg‘itm oq, 

adashtirmoq, yanglishtirmoq. 

désarmant,  ante 

adj  lol  qoldiradigan,  qurolsizlantiradigan,  dovdiratib 

qo‘yadigan. 

désarmé, ée 

adj 1. qurolsizlangan, qurolni yo‘qotgan; 2. fig lol qoldirilgan, 

dovdiratib qo‘yilgan, yengilgan, og‘iz ocholmaydigan qilib qo‘yilgan. 

désarmement 

nm  1.  qurolsizlanish,  qurollarni  kamaytirish,  cheklash; 

désarmement  total  to‘liq  qurolsizlanish;  désarmement  partiel  qisman 

qurolsizlanish; conférence du désarmement qurolsizlanish majlisi, yig‘ilishi, 

konferensiyasi;  2.  lol  qoldirish,  dovdiratib  qo‘yish,  yengish,  og‘iz 

ocholmaydigan qilish. 

désarmer 

I. vt 1. qurolsizlantirmoq, qurol-yarog‘ini olib qo‘ymoq, qurollarni 

kamaytirmoq;  désarmer  un  fusil  miltiqni  o‘qdan  bo‘shatmoq,  o‘qni  olib 

qo‘ymoq;  2.  fig  lol  qoldirmoq,  dovdiratib  qo‘ymoq,  yengmoq,  og‘iz 

ocholmaydigan  qilmoq,  jilovlamoq,  bosmoq;  II.  vi  qurolni  tashlamoq,  taslim 

bo‘lmoq,  urushni  to‘xtatmoq,  qurolsizlanmoq;  ne  pas  désarmer  qurolni 

topshirmaslik, bo‘ysunmaslik, bo‘yin egmaslik. 

désarroi 

nm  tartibsizlik,  parokandalik,  to‘zg‘ib  ketish,  to‘s-to‘polon; 

sarosima,  g‘ulg‘ula,  besaranjom lik,  parishonlik,  es ankirash;  mettre  en 

désarroi sarosimaga tushirmoq, solmoq. 

désassortir 

vt  butligini  buzmoq,  poyma-poy  qilmoq,  to‘liqligini  buzmoq, 

bir qismini boshqacha qilib qo‘ymoq; mol xilma-xilligini buzmoq. 

désastre 

nm  ofat,  falokat,  musibat,  og‘ir,  mushkul  ahvol,  baxtsizlik; 

vayron  bo‘lish,  halokat,  halokatga  yo‘liqish,  qulash,  muvaffaqiyatsizlikka 

uchrash. 

désastreux, euse 

adj halokatli,  falokatli, halokatga olib boradigan, og‘ir, 

mushkul,  musibatli,  qaqshatqich,  nobud  qiluvchi;  conséquences 

désastreuse fojiali oqibatlar. 

désavantage 

nm zarar, shikast, ziyon, noqulay sharoit, holat; tourner au 

désavantage de qqn  nobop, o‘ngaysiz, yomon,  nomuvofiq  tus  olmoq;  voir 

qqn à son désavantage yomon ahvolda ko‘rmoq. 

désavantager 

vt  ustunlikdan  mahrum  qilmoq,  ustunligini  yo‘qotmoq, 

zarar, shikast, ziyon yetkazmoq. 

désavantageux,  euse 

adj  noqulay,  nomuvofiq,  nobop,  o‘ng‘aysiz, 

yomon, foydasiz, befoyda, afzalligi yo‘q. 

désaveu 


nm  1.  rad  qilish,  qaytarish,  rad  javobi,  inkor  qilish,  tonish, 

bo‘yniga olmaslik, raddiya;  2. ma’qullamaslik, ma’qullamaganlik, ma’qul deb 

topmaslik, salbiy baho, ma’qul sanamaslik, zidlik, ziddiyat, ixtilof bildirmoq; 3. 

tan  olmaslik,  e’ tirof etmaslik; norozilik bildirish (diplomatiyada); désaveu de 

paternité otaligini tan olmaslik, inkor, rad etish. 

désavouer 

vt 1. inkor qilmoq,  tonmoq, qaytmoq, kechmoq, yuz o‘girmoq, 

voz kechmoq; 2. salbiy  baho bildirmoq,  izhor qilmoq,  ixtilof bildirmoq;  3.  tan 

olmaslik, rad etmoq; norozilik bildirmoq (diplomatiyada); voz kechmoq. 

désaxé,  ée 

adj  1.  o‘z  o‘qidan  chiqib  ketgan,  o‘qidan,  o‘zagidan, 

markazidan  almashgan;  2.  fig  izdan  chiqqan,  chiqarilgan,  buzilgan,  yengil, 

betayin, bir xil  turmaydigan; 3. fam yomon yo‘lga kirib ketgan, aqldan ozgan, 

esini yeb qo‘ygan, jinni bo‘ lib qolgan. 

désaxer 

vt  1.  o‘qini,  markazini,  o‘zagini  almashtirmoq,  chiqarmoq;  2.  fig 

izdan  chiqarmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq,  buzmoq,  yomon  yo‘lga  kirgazmoq, 

aqldan ozdirmoq. 

descellement 

nm 1. tamg‘asini, muhrini buzish, buzib ochush; 2. sement 

bilan mahkamlangan narsalarni bir-biridan ajratish, ayirish. 

desceller 

vt  1.  tamg‘asini,  muhrini  buzmoq,  buzib  ochmoq;  2.  sement 

bilan qo‘shilgan narsalarni ajratib, ko‘chirib olmoq. 

descendance 

nf  1.  kelib  chiqish,  nasab,  nasl-nasab,  nasli,  nasabi,  asli, 

yaratilishi; 2. nasl, avlod, urug‘, zoti. 

descendant,  ante 

I.  adj  kamayib,  pasayib  boradigan,  pasayuvchi, 

tushuvchi, pastga tushadigan; ligne descendante pasayuvchi chiziq;  marée 

descendante  suvning  pasayib  ketishi;  garde  descendante  almashtirib 

bo‘ladigan  soqchi,  qorovul;  II.  n  avlod,  nasl,  urug‘,  zot,  qarindosh,  qavm-

qarindosh, xesh-aqrabo, jigar (uzoqlashib boruvchi). 

descendeur,  euse 

n  tez  tushishga  mutaxassislashuvchi  velosipedchi, 

chang‘ichi. 

descendre 

I.  vi  1.  tushmoq,  pastga  tushmoq,  chiqmoq,  qaramoq,  borib 

kelmoq,  chiqib  kelmoq;  descendre  de  cheval  otdan  tushmoq;  descendre 

dans  la  rue  ko‘chaga  chiqmoq  (namoyish);  descendre  au  tombeau, 

descendre  dans  la  tombe  go‘rga,  qabrga,  mozorga  kirmoq;  2.  tushmoq, 

pasaymoq, o‘ tirmoq, qo‘nmoq, cho‘kmoq, yiqilib  tushmoq; descendre à plat 



DESCENTE

 

DÉSINTÉGRER



 

 

 



154 

qulab  tushmoq (samolyot  haqida); 3. qo‘nmoq, o‘ tirmoq,  qirg‘oqqa chiqmoq; 

4. birovnikiga  tushmoq,  tunab qolmoq; descendre  à l’hôtel mehmonxonaga 

tushmoq, qo‘nmoq; 5. (de) kelib chiqmoq; II. vt (à) 1.  tushirmoq, pastlatm oq, 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   55   56   57   58   59   60   61   62   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling