Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet58/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   54   55   56   57   58   59   60   61   ...   238

succès dépasse  mes  espérances yutuq men kutgandan ziyod,  ortiq  bo‘ldi; 

3.  chetdan  bo‘rtib  chiqib  turmoq,  dikkayib  ko‘rinib  turmoq,  baland  ko‘ tarilib 

turmoq;  4.  fam  hayron  qoldirmoq,  hayratga  solmoq,  ajablantirmoq,  tang 

qoldirmoq; cette nouvelle me dépasse bu xabar meni hayron qoldirdi. 

dépatouiller (se) 

vpr fig mushkul, qiyin ahvoldan chiqmoq, qutulmoq. 

dépavage 

nm to‘shama yo‘lni buzish, qismlarga ajratish. 

dépaver 


vt to‘shama yo‘lni buzmoq, ko‘chaga tosh yotqizmoq. 

dépaysement 

nm  1.  musofirlikka  jo‘natib  yuborish;  2.  begona,  notanish 

sharoitga  solmoq,  qo‘ymoq;  3.  o‘rganmagan  holat  bilan  uyaltirib  qo‘ymoq, 

qiyin ahvolga solib qo‘ymoq. 

dépayser 

vt  adashtirmoq,  chalg‘itmoq,  yanglishtirmoq  (o‘rganib  qolgan 

narsalarning o‘zgarishi tufayli). 

dépeçage 

nm  1.  go‘shtni  qismlarga  bo‘lish,  kesish,  ajratish;  2.  bo‘lish, 

bo‘lib-bo‘lib yuborish, parchalab tashlash, maydalash. 

dépecer 


vt  1.  kesib  bo‘laklamoq,  chopmoq,  kesmoq,  yormoq,  chopib 

maydalamoq, bo‘laklarga bo‘lmoq,  gavdani kesib ajratmoq, parchalamoq; 2. 

(mamlakatni) bo‘lmoq, bo‘lib yubormoq, parchalab tashlamoq, maydalamoq. 

dépêche 


nf 1. telegramma; 2. rasmiy xabar, depesha. 

dépêcher 

I.  vt  1.  shoshirmoq,  qistamoq,  oshiqtirmoq,  tezlatmoq;  2. 

shoshilinch  jo‘natmoq,  zudlik  bilan  jo‘natib  yubormoq  (pochtani);  3. 

dépêcher  qqn  dans  l’autre  monde  fam  narigi  dunyoga  jo‘natm oq, 

o‘ldirmoq;  II.  se  dépêcher  vpr  shoshilmoq,  oshiqmoq;  dépêchez-vous! 

shoshiling! tezlating! 

dépeigner 

vt soch o‘ramini buzmoq, to‘zg‘itmoq, hurpaytirmoq. 

dépeindre 

vt tasvirlamoq, tafsiflamoq, ta’riflamoq, tasvirlab bermoq. 

dépenaillé,  ée 

adj  fam  yirtiq,  yirtiq-sirtiq,  juldur,  yirtilgan,  yirtilib  ketgan, 

uvadasi chiqqan, eski-tuski, uvada. 

dépendance 

nf  1.  qaramlik,  tobelik,  erksizlik,  qullik,  qarashlilik, 

bo‘ysunganlik,  itoat  etishlik;  dans  (sous)  la  dépendance  de  itoat  qilib, 

bo‘ysunib;  2.  pl  qo‘shimcha  xonalar,  yonma-yon  qurilgan  bino,  taqab, 

yopishtirib qurilgan imorat. 

dépendant,  ante 

I. adj qaram,  tobe,  erki,  izmi  birovning  qo‘lida bo‘ lgan, 

erksiz,  qul,  bo‘ysungan,  bo‘ysunadigan,  tutqin;  pays  dépendants  qaram, 

mustamlaka  mamlakatlar;  II.  nf  math  dépendant  variable  erksiz 

o‘zgaruvchan kattalik. 

dépendre

1

 



vi  (de  qqn  de  qqch)  qaram,  tobe  bo‘lmoq,  birovning  izmida 

bo‘lmoq; cela dépend fam sharoit, vaziyatga qarab, ko‘ramiz, ko‘rinib qoladi; 

il dépend de vous de sizga bog‘liq. 

dépendre


2

 

vt ilingan, osilgan narsalarni olmoq. 



dépens 

nm  pl  sud  xarajatlari;  condamner  aux  dépens  sud  xarajatlarini 

to‘lashga hukm qilmoq;  aux dépens de qqn  loc  prép  birov  hisobi, zarariga; 

apprendre  qqch  à  ses  dépens  o‘z  terisida  his  qilib  ko‘rmoq,  o‘zining 

achchiq tajribasidan bilmoq. 

dépense 


nf  1.  chiqim,  xarajat,  sarf,  xarj,  buromad,  sarf  qilish,  sarflash, 

chiqim, ishlatish; dépenses publiques davlat xarajatlari; ne pas regarder à 

la dépense xarj bilan hisoblashmay; pousser qqn  à la dépense chiqimga 

botqizmoq; forcer la dépense xarajatlarni orttirmoq, oshirmoq; dépense de 

temps behuda vaqt sarflash, yo‘qotish; 2. ombor, omborxona. 

dépenser 

I.  vt  ishlatmoq,  sarflamoq,  chiqim  qilmoq,  bekor  ketkazmoq, 

yo‘qotmoq;  dépenser  ses  forces  kuchini  sarflamoq;  II.  se  dépenser  vpr 

tirishmoq, g‘ayrat qilmoq, astoydil harakat  qilmoq, kuchini ketkazmoq,  urinib 

ko‘rmoq. 

dépensier,  ière 

adj  isrofgar,  nobudgar,  behuda  sarf  qiluvchi,  sovurib 

yuboruvchi. 

déperdition 

nf kamayish, ozayish, yo‘qotish, ajralish. 

dépérir 


vi  1.  so‘limoq,  qurimoq,  zaiflashmoq,  darmonsizlanmoq, 

madorsizlanmoq,  zaiflanmoq,  so‘liy  boshlamoq,  kuch-quvvatdan  qolmoq, 

bo‘shashmoq;  2.  fig  titramoq,  pasaymoq,  so‘nmoq,  tanazzulga,  inqirozga 

uchramoq. 

dépérissement 

nm zaiflashish, kuchsizlashish, ozib, oriqlab ketish, ozib 

to‘zish, ozg‘ inlik. 

dépêtrer 

I.  vt  1.  yo‘lni  bo‘shatmoq,  chigallarni  yechmoq,  yozmoq, 

bo‘shatmoq;  2.  fig  mushkul,  qiyin  ahvolda  qo‘llab  yubormoq,  qutqarmoq, 

yordam  ko‘rsatmoq;  II.  se  dépêtrer  (de)  vpr  mushkul,  qiyin  holatdan 

qutulmoq, ozod bo‘ lmoq. 

dépeuplé,  ée 

adj  1.  aholisini  yo‘qotgan,  aholisi  kamaygan,  ozaygan, 

siyraklashgan. 

dépeuplement 

nm  1.  aholining  kamayishi,  qisqarib  ketishi;  2.  aholining 

yo‘q bo‘lishi, yo‘qolib ketishi, yo‘qolishi. 

dépeupler 

I.  vt  1.  ozaymoq,  kamaymoq,  qisqarmoq  (aholi);  yo‘qolmoq, 

yo‘q bo‘lmoq, yo‘qolib ketmoq; 2. hayvonlarni, baliqlarni qirib yubormoq, yo‘q 

qilmoq;  o‘rmonni  kesib  yo‘q  qilmoq;  II.  se  dépeupler  vpr  odamlarni  yo‘q 

qilmoq, bo‘shatmoq, odamsiz qoldirmoq,  odamsiz  huvullab qolmoq, bo‘shab 

qolmoq. 


déphasé,  ée 

adj  fam  mavjudlik,  voqelik  hissini  yo‘qotgan,  osmondan 

tushgan, tug‘ilgancha qolgan. 

dépiauter 

vt fam terisini shilib olmoq, archmoq; qog‘ozini ochmoq. 

dépistage 

nm  aniqlash,  namoyon  qilish,  topish,  qidirib  topish,  axtarish, 

qidirish, izidan topib borish, izini olish. 

dépister 

vt 1. iziga tushmoq, izini olmoq, izidan topib bormoq; 2. ochmoq, 

kesib  ochmoq,  kesmoq,  yormoq,  qidirib,  axtarib  topmoq,  aniqlamoq, 

namoyon  qilmoq;  3.  izdan  adashtirmoq,  yanglishtirmoq;  4.  miyasi  gangib 

qolmoq. 

dépit 


nm  o‘kinch,  achinish,  ranj,  alam;  en  dépit  de  loc  prép  teskarisiga, 

ziddiga,  qarshisiga,  aksiga,  o‘chashib,  qaramay,  qaramasdan,  bo‘lsa  ham, 

xilof ravishda, qarshi; en dépit du bon sens idrokka qaramay. 

dépité,  ée 

o‘kinch,  achingan,  ranjigan,  alamli,  dili  og‘rigan,  ta’bi  xira 

bo‘lgan, qoni, zardasi qaynagan. 

dépiter 

I. vt o‘kintirmoq, o‘ksitmoq, xafa qilmoq, ranjitmoq, alam qildirmoq; 

II. se dépiter vpr ranjitmoq, xafa bo‘lmoq, o‘pka qilmoq. 

déplacé,  ée 

adj  1.  aralashtirilgan,  qorishtirilgan,  qo‘shib  yuborilgan; 

personnes  déplacées  qo‘shib  yuborilgan  odamlar;  2.  o‘rinsiz,  noo‘rin, 

chakki, bemavrid; 3. joysiz, joydan qo‘zg‘atilgan. 

déplacement 

nm  1.  aralashtirish,  qorishtirish,  qo‘shib  yuborish, 

ko‘chirish,  ko‘chirib  joylash,  joyini  o‘zgartirish,  ko‘chib  o‘ tish;  pl  safar, 

sayohat,  ko‘p  joylarga  borib  kelish;  être  en  déplacement  sayohatda 

bo‘lmoq,  yo‘q  bo‘lmoq;  indemnité  de  déplacement  borib-kelish  uchun 

beriladigan  yo‘l  haqi;  déplacement  d’air  havo  to‘lqinlari;  2.  techn  siljish, 

aralashish, qorishma; 3. mar kemaning suv sig‘imi. 

déplacer 

I.  vt  1.  aralashtirmoq,  qorishtirmoq,  qo‘shib  yubormoq, 

ko‘chirmoq,  joyini  o‘zgartirmoq,  ko‘chirib  joylashtirmoq;  déplacer  qqn 

d’office xizmatda almashtirmoq; déplacer la question asossiz gapirmoq; 2. 

suv  sig‘imiga  ega  bo‘lmoq;  ce  navire  déplace  100  tonnes  bu  100  tonna 

sig‘imli  kema;  II.  se  déplacer  vpr  almashib  yurmoq,  ko‘chib  yurmoq,  joyini 

o‘zgartirmoq, bir joydan boshqa bir joyga ko‘chmoq. 

déplaire 

vi  yomon  ko‘rinmoq,  noxush  bo‘lmoq,  yoqimsiz  bo‘lmoq;  ne 

vous en déplaise! jahlingiz, achchig‘ingiz chiqmasin. 

déplaisant, 

ante 


yoqimsiz, 

yomon, 


noxush, 

ranjitadigan, 

afsuslantiradigan, o‘ksitadigan, achinarli; o‘kinchli. 


DÉPLAISIR

 

DÉPOUILLER



 

 

 



150 

déplaisir 

nm  o‘kinch,  achinish,  ranj,  alam,  norozilik,  xursand,  mamnun 

emaslik, xafalik, dilsiyohlik, ozor, qayg‘u. 

déplanter 

vt ko‘chirib o‘tqazmoq, ko‘chirib ekmoq. 

déplâtrage 

nm suvoq  ko‘chirish,  qirib  olib  tashlash;  gipsini  olib  tashlash 

(singan a’zoga qo‘yilgan). 

déplâtrer 

vt suvoq ko‘chirmoq, qirib olib tashlamoq; gipsini olib tashlamoq 

(singan a’zoga qo‘yilgan). 

dépliage 

ou  dépliement

 

nm  kengaytirish,  ochish,  yozish,  ag‘dar-to‘ntar 



qilish, taxini buzish. 

dépliant,  ante 

I.  nm  buklama  e’lon,  reklama,  yo‘l  ko‘rsatkich,  reklama 

xarakteridagi  savdo-sotiq  ma’lumotnomasi;  II.  adj  yoziladigan,  ochiladigan, 

taxlami buziladigan. 

dépliement 

nm voir dépliage. 

déplier 


vt  1.  yozmoq,  ochmoq,  ochib  kengaytirmoq;  déplier  le  journal 

ro‘znomani ochmoq; 2. to‘g‘rilamoq, tekislamoq. 

déplissage 

nm  taxi,  qatini  qo‘yib  yuborish,  ochib  yuborish,  taxini 

tekislash, to‘g‘rilash, dazmollash, dazmol qilish. 

déplisser 

vt  taxini,  qatini,  burmani  qo‘yib,  yozib,  ochib  yubormoq, 

dazmollamoq. 

déploiement 

nm  1.  ochish,  yozish,  ochib,  yozib  ko‘rsatish,  namoyon, 

namoyish qilish; 2. ko‘rgazmaga qo‘yish, ko‘rgazma. 

déplorable 

adj  o‘ta  achinarli,  ayanchli,  ayanch,  achintiradigan,  nochor, 

ojiz, ro‘dapo, afsusga loyiq, qayg‘uli, hasratli, mungli, hazin. 

déplorer 

vt  aza  tutib  yig‘lamoq,  ko‘z  yoshi  to‘kmoq,  achinmoq, 

afsuslanmoq; o‘kinmoq, afsus, pushaymoq bo‘lmoq, qilmoq. 

déployer 

vt  1.  yozmoq,  yoymoq,  yechmoq,  ochmoq;  2.  ko‘rsatmoq, 

namoyon  qilmoq;  déployer  son  zèle  qunt,  g‘ayrat  qilmoq;  déployer  une 

grande activité katta faoliyat ko‘rsatmoq, g‘ayrat qilmoq. 

déplumé, ée 

adj 1. pati yulingan, pati yulib olingan; 2. fam sochi to‘kilgan, 

sochi to‘kilib siyqalagan, kal, yaltirbosh, toz; il est bien déplumé fam u juda-

juda muhtoj. 

déplumer 

I.  vt  patini  yulmoq,  yulib  olmoq;  II.  se  déplumer  vpr  1.  patini 

yo‘qotmoq,  pati  to‘kilmoq;  2.  fam  sochi  to‘kilmoq,  sochi  to‘kilib  siyqa,  toz, 

yaltiroq, kal bo‘lib qolmoq. 

dépoitraillé,  ée 

adj  fam  ko‘kragini  keng  ochib  qo‘ygan,  yaxshi 

yopmagan. 

dépolir 

vt  xiralantirmoq,  xira  qilmoq,  jilosini,  yaltirog‘ini,  sayqalini 

ketkazmoq, olib tashlamoq. 

dépolitisation 

nf  siyosatdan  o‘zini  olib  qochish,  siyosatdan  yiroqlik, 

siyosiy hayotdan chetda  turish, siyosatga aralashmaslik, siyosiy jo‘nalishdan 

mahrum bo‘lish. 

dépolitiser 

vt  siyosiy  jo‘nalishdan  mahrum  qilmoq,  siyosatga 

aralashmaydigan qilmoq. 

déponent, ente 

adj gram fe’lning passiv, majhul darajasi. 

déportation 

nf  surgun,  surgun  qilish,  badarg‘a  qilish,  quvg‘ in,  aholini 

haydab ketish; chet davlatdagi konslagerga jo‘natis h. 

déporté,  ée 

I.  adj  siyosiy  mahbus,  surgun,  badarg‘a,  quvg‘in  qilingan, 

haydab  ketilgan  (aholi);  les  déportés  majburiy  haydab  ketilganlar;  II.  nm 

mahbus, bandi. 

déporter 

vt  1.  surgun,  badarg‘a  qilmoq,  surgunga  jo‘natmoq,  haydab 

ketmoq,  majburiy  ko‘chirmoq,  ko‘chirib  yubormoq;  chet  davlatdagi 

konslagerga  jo‘natmoq;  2.  yo‘ldan  chiqib  ketmoq,  yo‘ldan  adashmoq 

(samolyot, avtomobil). 

déposer

1

 



vt 1. olib  tashlamoq, soqit qilmoq, o‘zidan, bo‘ynidan,  boshidan 

soqit  qilmoq;  déposer  le  fardeau  yukni  olib  tashlamoq,  soqit  qilmoq; 

déposer  les  armes  qurolni  topshirmoq;  2.  qo‘ymoq,  solmoq,  joylamoq, 

yotqizmoq;  déposer  une  marque  de  fabrique  fabrika  tamg‘asini  qo‘ymoq; 

déposer  des  ordures  axlat,  chiqindi  solmoq,  tashlamoq;  3.  olmoq,  olib 

qo‘ymoq  (devordan);  4.  joylamoq,  joylashtirmoq,  omborga  solib  qo‘ymoq, 

saqlashga  bermoq,  qo‘ymoq (omonat kassaga); 5.  olib borib bermoq,  tashib 

bermoq,  tashib bo‘lmoq,  tashib, olib borib  tushirmoq; déposez-moi ici! meni 

shu yerga  tushiring! 6. ag‘darmoq,  tushirmoq, yiqitmoq, joyidan, o‘rnidan olib 

tashlamoq,  bo‘shatmoq,  tushirmoq  (mansabdan);  7.  (taklif)  kiritm oq, 

kirgizmoq,  hozir  qilmoq;  déposer  une  motion  de  censure  ishonchdizlik 

bildirmoq;  déposer  une  motion  de  renvoi  yuqori  idoraga  rasmiy  talabini 

o‘tkazish uchun taklif kirgizmoq; déposer un ordre de jour kun tartibini taklif 

qilmoq;  déposer  un  projet  loyhani  taqdim  qilmoq;  déposer  une  thèse 

dissertasiyani  taqdim  qilmoq;  déposer  une  plainte  shikoyat  bermoq; 

déposer ses  revendications à  talabnoma  topshirmoq; déposer son bilan 

o‘zini  bechorahol,  kambag‘al,  nochorn  faqir  deb  e’lon  qilmoq;  8.  tashib, 

oqizib olib kelmoq (qum). 

déposer

2

 



vi 1. guvohlik bermoq, ko‘rsatmoq, shohidlik qilmoq, ko‘rsatma, 

dalolat bermoq; 2. o‘ tirmoq, cho‘kmoq, bosmoq (qum). 

dépositaire 

n 1. maqsadli saqlash uchun pul qo‘yuvchi, qo‘ygan odam; 2. 

saqlovchi,  asrovchi,  qo‘riqlovchi,  soqchi  sohib,  egasi,  tarqatuvchi; 

dépositaire  de  la  pensée  qandaydir  bir  fikr  ifodalovchi,  bir  fikr  egasi, 

nazariya sohibi, egasi, tarqatuvchisi, ta’limot egasi. 

déposition 

nf 1. ag‘darish,  to‘ntarish, yiqitish,  tushirish,  qulatish, bitirish, 

yo‘q qilish, almashtirish; 2. dr guvohlik, shohidlik ko‘rsatish. 

déposséder 

vt  egalik  huquqidan  mahrum  qilmoq,  tortib  olmoq,  mol-

mulkini olib qo‘ymoq. 

dépossession 

nf  egalik  huquqidan  mahrum  qilish,  tortib  olish,  mol-

mulkni olib qo‘yish. 

dépôt 

nm  1.  qo‘yilgan  pul,  omonat,  hissa,  ulush;  to‘ lash,  to‘ lov,  badal, 



maqsadli  omonat  (pul  qo‘yish);  dépôt  à  vue  yoqlab  olinadigan  (sirtqi) 

omonat;  banque  de  dépôt  maqsadli  omonat  banki;  2.  berish,  kiritish, 

namoyish  qilish  (tuzatishlarni);  dépôt  d’un  projet  loyiha  kirgizish;  dépôt 

d’amendements  matnga  tuzatishlar  kiritish;  dépôt  de  pièces  hujjatlarni 

ko‘rsatish;  3.  saqlashga  berish,  omonatga  berish;  4.  saqlashga  berilgan 

narsa;  5.  narsalar  saqlanadiga  joy,  ombor;  dépôt  de  vivres  oziq-ovqat 

ombori;  dépôt  de  munitions  o‘q-dori  ombori;  dépôt  de  carburant  yoqilg‘i 

ombori;  dépôt  d’essence  benzin  saqlanadigan  joy;  6.  depo,  park,  bog‘ 

(temir  yo‘l,  tramvay);  dépôt  d’autobus  avtobus  bog‘i;  7.  mil  safdan 

tashqaridagi polk turgan joy, yig‘ilish  joyi, chaqiriq joyi; 8. mahbus xonasi; dr 

mandat  de  dépôt  ushlash  haqidagi  hukm,  qaror;  9.  kelib-ketuvchilar  uyi; 

dépôt de  mendicité nafratlanish, hazar  qilish,  jirkanish  uyi (Parijda); dépôt 

mortuaire  o‘lik  jasadlar  tashaydigan  joy,  o‘likxona  (kasalxonada);  10.  méd 

yiring bog‘lagan joy,  fasad, yiring yig‘ilgan  joy, chipqon; 11. cho‘kindi, quyqa, 

loyqa,  quyqum,  cho‘kma;  dépôt  actif  phys  radioaktiv  yig‘ilish,  to‘planish, 

radioaktiv  cho‘kindi;  12.  géol  cho‘kindi,  qatlam;  dépôt  littoral  qirg‘oq 

yaqinidagi cho‘kindi, o‘ tirish. 

dépotage 

ou  dépotement

 

nm  1.  suyuqlikni  boshqa  idishga  quyish, 



solish; 2. ko‘chatni yerda, tuproqqa o‘ tqazish, ko‘chat ekish. 

dépoter 


vt  1.  boshqa  idishga  quymoq,  solmoq  (suyuqlikni);  2.  boshqa 

yerga o‘ tqazish uchun tuvakdan olmoq (o‘simlikni, gulni). 

dépotoir 

nm  1.  handaq,  axlatxona,  axlattepa;  2.  chiqindilarni  qayta 

ishlash  zavodi;  3.  qaznoq,  kichkina  omborxona  (eski-tuski  narsalar  tashlab 

qo‘yiladigan). 

dépouille 

nf  1.  po‘st  (ilon  po‘sti);  2.  teri  (mol  terisi);  3.  o‘lgan  odamdan 

qolgan  narsalar;  dépouille  mortelle  o‘ lik  tan,  jasad,  murda;  4.  pl  o‘lja, 

g‘animat, qo‘lga kiritilgan narsa. 

dépouillé,  ée 

1.  bargsiz,  bargi  to‘kilgan;  2.  terisi  shilib  olingan  (hayvon 

haqida); 3. yalang‘och, ochiq, qoq yalang;  4.  bezak, zeb-ziynatdan mahrum 

qilingan;  ortiqchasiz  (uslub  haqida);  5.  talangan,  o‘g‘rilangan,  o‘g‘ri  urib 

ketgan. 

dépouillement 

nm  1.  yalong‘ochlash,  ochish,  ochib  ko‘rsatish;  2. 

sayozlik, soddalik, oddiylik, qashshoqlik; quruqlik  (uslub haqida); 3. rad etish, 

voz  kechish,  o‘zini  mahrum  qilish;  4.  talash,  o‘g‘irlash,  xonavayron  qilish, 

mahrumlik;  5.  muhokama  qilish,  ko‘rish,  ko‘rib,  qarab  chiqish,  tahlil,  tanqid 

qilish;  le  dépouillement  des  statistiques  muvozanat  borini  tahlil  qilish, 

o‘rganish;  dépouillement  du  courrier  pochtani  ajratish,  bo‘lish; 

dépouillement  du  scrutin  ovozni  sanash;  dépouillement  d’un  comte 

hisobdan ko‘chirma. 

dépouiller 

I.  vt  1.  terisini,  etini  shilib  olmoq,  po‘sti,  po‘stlog‘i,  qobig‘ini 

archimoq; 2. kiyimini yechmoq; 3. o‘g‘irlamoq,  talamoq, shilmoq, bosqinchilik 

qilmoq; 4. mahrum qilmoq, tortib olmoq, judo qilmoq, yo‘q qilmoq; dépouiller 

qqn  de  sa  charge  mansabdan  chetlashtirmoq;  5.  fig  uloqtirib  tashlamoq, 

otmoq, uloqtirmoq; dépouiller toute honte  har  qanday uyatni, urf-odatlarni 

uloqtirib  tashlamoq;  6.  navlamoq,  navlarga  ajratmoq,  sinchiklab  ko‘rib 


DÉPOURVU

 

DÉRÈGLEMENT



 

 

 



151 

chiqmoq  (qog‘ozlarni),  tekshirib  ko‘rmoq;  dépouiller  sa  correspondance, 

dépouiller  son  courrier  ajratm oq,  olingan  xat,  pochtani  ochib  o‘qimoq, 

tekshirib  ko‘rmoq;  dépouiller  le  scrutin  ovozlarni  sanamoq,  hisoblab 

chiqmoq;  7.  techn  dépouiller  le  moule  yer  qolipdan  namuna  nusxani 

ko‘chirmoq, chiqarib olmoq; II. se dépouiller vpr 1. otmoq, yechmoq, yechib 

tashlamoq; 2. yo‘qotmoq; tashlamoq; 3. xalos bo‘lmoq, qutulmoq, tashlamoq, 

forig‘ bo‘lmoq. 

dépourvu,  ue 

adj  (de  qqch)  mahrum  bo‘lgan,  qilingan;  dépourvu 

d’esprit  tentaknamo,  ahmoqroq;  au  dépourvu  loc  adv  qo‘qqisdan, 

to‘satdan,  bexosdan,  g‘aflatda  qoldirib;  prendre  au  dépourvu  to‘satdan 

topmoq, ko‘rib qolmoq. 

dépoussiérage 

nm  changni  ketkazish  (yutdirish-pilesos  bilan); 

dépoussiérage intégral asosiy yig‘ishtirish. 

dépoussiérer 

vt changni qoqmoq, changdan tozalamoq. 

dépravant,  ante 

adj  buzilgan,  yo‘ldan  ozdirilgan,  fahsh  yo‘liga  kirgan, 

yomon yo‘lga tushgan. 

dépravation 

nf  1.  méd  lat  yeyish,  ishdan  chiqish,  shikastlanish,  izdan 

chiqish,  buzilish;  2.  axloqi  buzuqlik,  axloqsizlik,  badaxloqlik,  buzulganlik, 

buzuqilikka, shahvatga berilganlik, yomon yo‘lga kirganlik. 

dépravé,  ée 

I.  adv  buzuqi,  buzilgan,  yomon  yo‘lga  kirgan,  fahsh, 

shahvatga  berilgan,  axloqi  buzuq,  axloqsiz,  odobsiz,  yomon,  aynigan;  II.  n 

xotinboz, fohishaboz, fosiq. 

dépraver 

vt 1. buzmoq, buzib  qo‘ymoq, ishdan chiqarmoq, shikastlamoq, 

lat,  shikast  yetkazmoq,  ziyon  yetkazmoq;  2.  buzmoq,  fahsh  yo‘liga 

boshlamoq,  yomon  yo‘lga  kirmoq,  axloqi  buzuq  bo‘lmoq;  dépraver  le  goût 

ta’mini aynitm oq. 

dépréciation 

nf 1. qadrsizlanish, beqadr  bo‘lish,  qadrini ketkazish,  qadri 

ketish,  qimmatini  tushirish,  bahosizlanish;  2.  fig  kamaytirish,  bo‘shashtirish, 

kamaytirib, ozaytirib ko‘rsatish, yerga urish, kamsitish, bahosi  tushib ketish, 

yomonlashish (sifati). 

déprécier 

I.  vt  qadrsizlamoq,  beqadr  qilmoq,  qimmatini  tushirmoq, 

bahosizlantirmoq,  bahosini  pasaytirmoq,  aham iyatini  kamsitmoq;  II.  se 

déprécier  vpr  qadrsizlanmoq,  xor  bo‘lmoq,  qimmatini  yo‘qotmoq, 

kamaytirmoq. 

déprédation 

nf  1.  talon-taroj  qilish,  shilish,  yulish;  2.  kamomad,  kam  

kelish, chiqish, o‘g‘irlik, o‘g‘rlash. 

dépression 

nf 1. géol yemirilish, o‘pirilish, chuqurlashish, chuqurlik, o‘yiq 

joy, pastlik, past joy, qazilgan joy; 2. o‘tirish, cho‘kish; dépression du sol yer 

cho‘kishi, o‘ tirishi; 3. qirilib ketish, qirib, kesib, buzib tashlash; 4. kuch ketishi, 

kuchsizlanish,  ruhiy  kayfiyat,  siqilish,  ziqlik,  ezilish,  azob,  zulm  qilish, 

bo‘g‘ish,  bo‘g‘ilish; dépression nerveuse  tushkun holat,  tushkunlik,  inqiroz; 

5.  phys  buzilish,  yemirilish,  bosmning  pasayishi,  siyraklas hish,  siyraklanish, 

siyraklashuv, bo‘shlik. 

déprimant,  ante 

adj  ezuvchi,  kayfiyatni  buzadigan,  bosib  yanchadigan, 

ezadigan,  bosadigan,  yomonlashtiradigan,  kuchsizlantiradigan,  darmonini 

ketkazadigan. 

déprime 


nf ruhiy tushkunlik holati, ruhiy siqilish. 

déprimer 

vt  1.  bosmoq,  siqmoq;  2.  kuchsizlantirmoq,  zaiflashtirmoq; 

tushkunlikka tushirmoq, umidsizlantirmoq. 

dépuceler 

vt  norasida  qiz  bolani  zo‘rlamoq,  nomusiga  tajovuz  qilmoq, 

iffatini buzmoq, iffatidan mahrum qilmoq. 

depuis 


prép  1.  -dan,  -dan  boshlab,  oldidan  (joy,  o‘rin);  depuis  Paris 

jusqu’à Marseille Parijdan M arselgacha;: travailler depuis quatre heures 

soat  4  dan  ishlamoq;  je  ne  l’ai  pas  vu  depuis  son  départ  uni  jo‘nab 

ketganidan buyon,  beri ko‘rganim yo‘q; être  malade depuis deux jours ikki 

kundan  beri  o‘zini  kasal,  betob  his  qilmoq;  depuis  trois  ans  il  a  fait  des 

progrès  uch  yilda  u  muvaffaqiyatga  erishdi;  depuis  peu  yaqindan  beri, 

yaqinda;  depuis  longtemps  uzoq  zamonlardan  beri,  allaqachon;  depuis 

toujours  hamma  vaqt;  depuis  quand?  qachondan  buyon,  beri?  anchadan 

berimi;  2.  keyin,  so‘ng,  so‘ngra,  keyinchalik,  keyinroq,  bir  qancha  vaqt 

o‘tgach,  shu  paytdan  beri,  natijada;  je  ne  l’ai  pas  vu  depuis  men  uni  shu 

paytdan beri ko‘rmadim; loc conj depuis que -dan keyin, so‘ng; depuis que 

vous  êtes  ici  rien  n’a  changé  shu  yerda  bo‘lganingizdan  beri  hech  narsa 

o‘zgarmadi. 

dépuratif,  ive 

adj  méd  tanani  zaharli  moddalardan  tozalaydigan,  qon 

tozalaydigan. 

dépuration 

nf qon tozalash. 

dépurer 

vt tozalamoq. 

députation 

nf  1.  vakil,  deputat  vazifasi,  topshirig‘ i;  2.  tashrif;  3.  deputat 

majburiyati, vazifasi, burchi. 

député 


nm  deputat,  noyib,  saylangan  vakil,  parlament  a’zosi;  chambre 

des députés deputatlar palatasi. 

déracinement 

nf 1. tomiri, idizi bilan sug‘urib olish; 2. tag-tomiri bilan yo‘q 

qilish, quritish, bitirish, tugatish. 

déraciner 

vt  1.  tag-tomiri,  ildizi  bilan  sug‘urib  olmoq;  2.  tag-tomiri  bilan 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   54   55   56   57   58   59   60   61   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling