Institut français d’Études sur l’asie centrale

tirer de dessous la table stol ostidan  tortib, sudrab chiqarmoq;  loc adv en 

dessous  pastdan,  ostidan,  quyidan;  observer,  regarder  en  dessous  ko‘z 

ostidan qiya qaramoq; agir en dessous zimdan urinmoq, harakat qilmoq; loc 

adv là dessous shu,  bu yerda,  bunda, shunda,  buning ostida,  tagida; il  y a 

qqch là-dessous bu yerda bir narsa yashiringan; ci-dessous quyiga; voyez 

ci-dessous quyiga, pastga qarang. 

dessous

2

 

nm 1. ost,  tub,  tag,  quyi, pastki, ostki; vêtement de dessous 

ichki ko‘ylak; dessous de verre  likopcha,  taqsimcha; 2.  ters,  teskari  tomoni, 

ich  tomoni,  chap  tomoni;  3.  pl  ayollar  ichki  kiyim i;  4.  fig  yashirin,  maxfiy 

tomon; 5. avoir le dessous yengilmoq; loc adv au-dessous quyida, pastda, 

ostida;  je  suis  logé  au-dessous  de  lui  men  uning  tagida  yashayman;  le 

thermomètre  est  descendu  au  dessous  de  zéro  issiqlik  noldan  pastga 

tushdi;  au-dessous  de  cent  euros  yuz  evrodan  oz,  past;  au  dessous  de 

trente ans o‘ ttiz yoshdan kam. 

dessus

1

 

I.  prép  ustiga,  ustida;  II.  adv  yuqorida,  tepada,  ustida,  ustidan, 

yuqoridan,  ustidan;  mettez  le  coffre  sous  la  table  et  le  carton  dessus 

sandiqni  stol  ostiga,  qutini  ustiga  qo‘ying;  passer  dessus  ustidan  bosib 

o‘tmoq,  qoldirib,  tashlab  ketmoq  (o‘qishda);  tirer  dessus  ustiga  otm oq; 

mettre  la  main  dessus  qo‘ lga  olmoq;  tomber  dessus  bexosdan  yuz 

bermoq;  kutilmaganda  boshga  tushmoq,  oyoq  ostidan  chiqib  qolmoq;  sens 

dessus  dessous  ostin-ustin,  chappa,  to‘ntarilib;  par-dessus  loc  adv  boshi 

ustidan;  par-dessus  tout  hammadan  ko‘ra;  par-dessus  le  marché 

qo‘shimcha; jeter dessus la  muraille devordan  oshirib  tashlamoq; il passa 

le  veston  et  son  manteau  par-dessus  u  paltosi  ustidan  kurtkasini  kiydi; 

j’en ai par dessus la tête bu jonimga  tegib ketdi; de dessus -dan, ustidan; 

ôter  de  dessus  la  table  stoldan  olmoq;  en  dessus  yuqori,  baland,  ustida; 

là-dessus  keyin,  bundan  keyin;  là-dessus  il  est  parti  shundan  keyin  u 

jo‘nab ketdi; regardez ci dessus ustiga, tepasiga qarang. 

dessus

2

 

nm  ustki  qism,  ust,  tepa,  yuqori,  cho‘qqi,  uch;  yuza,  tomon; 

vêtement  de  dessus  ustki  kiyim;  le  dessus  du  panier  a’lo  qaymog‘i; 

enlever le dessus du panier qaymog‘ini olmoq; prendre le dessus g‘alaba 

qozonmoq,  yengmoq;  avoir  le  dessus  ustun  kelmoq;  loc  adv  au  dessus 

yuqorida,  tepada, ustida, balandda;  j’occupe l’appartement du premier et 

mon  frère  habite  au-dessus  men  ikkinchi  qavatdagi  uyni  egallaganman, 

akam tepada yashaydi; les sommes de cent euros et au dessus yuz evro 

va undan yuqori; les enfants de cinq ans et au-dessus besh yoshgacha va 

undan  kattalar;  le  peintre  n’a  rien  produit  qui  soit  au-dessus  rassom 

yetukroq  biron  narsa  yaratmadi;  se  placer  au-dessus  des  autres 

birovlarning ustiga o‘ tirmoq; se mettre au-dessus de tout hamma narsadan 

baland,  yuqori  turmoq;  il  a  au-dessus  de  trente  ans  unga  o‘ ttiz  yoshdan 

oshiq. 

destin 

nm taqdir,  nasiba,  taqdirning  taqozosi,  falakning gardishi, zamona 

zayli, qismat, peshona, tole, yozmish. 

destinataire 

n oluvchi (pochta orqali jo‘natilgan narsani). 

destination 

nf  1.  belgilash,  tayinlash,  buyurish,  belgilab,  atab  qo‘yish, 

ko‘zda  tutish,  mo‘ljallab  qo‘yish;  à  destination  de  uchun;  remettre  une 

lettre  à  sa  destination  xatni  oluvchiga  yetkazmoq;  2.  ish  joyi,  xizmat  joyi; 

arriver à destination xizmat joyiga yetib kelmoq. 

destiner 

I.  vt  (à)  tayinlab,  belgilab  qo‘ymoq,  mo‘ljallab,  atab,  bag‘ishlab 

qo‘ymoq,  tayinlamoq,  belgilamoq,  ishga  qo‘ymoq;  II.  se  destiner  vpr 

tayinlamoq, atalmoq, belgilanmoq, ko‘zda tutilmoq. 

destituer 

vt  haydamoq,  surib  qo‘ymoq,  ishdan  chetlashtirmoq,  ishdan 

olmoq, bo‘shatm oq, mansabidan ozod qilmoq. 

destitution 

nf  haydash,  chetlashtirish,  ishdan,  mansabdan  olish, 

bo‘shatish, mil unvonni pasaytirish; prononcer la destitution de qqn ishdan 

bo‘shatib yubormoq. 

destrier 

nm jangovor ot. 

destructeur, trice 

I. adj vayron qiluvchi, qiladigan, qiluvchi, qiradigan; II. 

n yemiruvchi, vayron qiluvchi, qiruvchi, qirib bitiruvchi. 

destructif,  ive 

adj  vayron  qiladigan,  qirib  bitiradigan,  halokatli, 

yemiradigan. 

destruction 

nf  1.  xarob  qilish,  yemirish,  buzish,  vayron  qilish,  xaroba, 

vayrona,  qirib  tashlash,  bitirish,  qirish,  yo‘qotish,  yo‘q  qilish;  destruction 

collective,  destruction  en  masse,  destruction  massive  ommaviy  qirib 

tashlash quroli; 2. buzilish, aynish, chirish, sasish, tanazzul. 

DÉSTRUCTURER

 

DÉTERMINÉ

 

 

 

157 

déstructurer 

I.  vt  tuzimini  yo‘qotm oq;  II.  se  déstructurer  vpr  tuzimini 

yo‘q qilmoq. 

désuet, ète 

adj eski, eskirgan, eskirib qolgan, eskicha, ko‘xna, is te’molda, 

chiqqan, eskirib ketgan, to‘zigan, chirigan, ishdan chiqqan. 

désuétude 

nf  ishlatilmaslik,  iste’mol  qilinmaslik;  iste’moldan  qolganlik, 

qo‘llanilmaslik,  eskilik,  eskirganlik,  ko‘xnalik;  tomber  en  désuétude 

iste’moldan chiqmoq. 

désuni, ie 

adj 1. noahil, ayrilgan, ajratilgan, ayrib, uzib qo‘yilgan, bir-biri 

bilan bog‘lanmagan, bir-biridan ajralib,  uzilib qolgan, aloqasi yo‘q  tarqoq; 2. 

o‘zaro  muvofiqlashtirilmagan,  bir-biriga  to‘g‘ri  kelmaydigan,  nomuvofiq, 

poyma-poy, bog‘lanmagan, yopishmagan;  cheval désuni poyantar-soyantar 

yuradigan ot. 

désunion 

nf 1. ayirish, ajratish, uzish, ayirib, uzib qo‘yish, bir-biridan judo 

qilish,  ajralib,  uzilib  qolish,  aloqaning  uzilishi,  yo‘qligi;  2.  fig  aloqa, 

munosabatlarni 

uzish, 

buzish,  uzilish,  noittifoqlik,  ora  buzuqlik, 

kelishmovchilik, nizo, janjal, ixtilof. 

désunir 

I.  vt  1.  ayrimoq,  ajratmoq,  uzmoq,  ayrib,  ajratib,  uzib  qo‘ymoq, 

bir-biridan  ajratmoq,  yakkalab  qo‘ymoq,  aloqani  uzmoq;  2.  ziddiyat  solmoq, 

buzmoq,  nizo,  janjal,  ixtilof  solmoq,  judo  qilmoq,  bir-biridan  ajratmoq;  II.  se 

désunir vpr ayrilmoq, ajralmoq, judo bo‘lmoq, tarqalishmoq. 

détachable 

adj  olinadigan,  olib  qo‘yiladigan,  chiqadigan,  ajraladigan, 

ajratib olib bo‘ladigan, uzib, yirtib olinadigan, yirtma. 

détachage

1

 

nm  yechish,  yechib  yuborish,  bo‘shatish,  qo‘yib  yuborish, 

yechib olish, ajratish, ayirish, yechish, ayrib, ajratib, uzib olish, shilib olish. 

détachage

2

 

nm dog‘, kir izlarini ketkazish, yo‘qotish, yuvib tozalash. 

détachant 

nm dog‘, kir izlarini ketkazuvchi (suyuqlik). 

détaché,  ée 

1.  yechilgan,  yechib  yuborilgan,  bo‘shatilgan,  qo‘yib 

yuborilgan,  yechib  qo‘yilgan,  ajratilgan,  ayrilgan,  alohida,  alohida  olingan, 

uzilgan, yirtilgan; pages détachées d’un auteur bir muallif asaridan parcha, 

ko‘chirma;  note  détachée  mus  stakkato;  2.  beparvo,  bee’ tibor,  loqayd, 

e’tiborsiz;  partir  d’un  air  loqayd  qiyofada  chiqib  ketmoq,  jo‘nab  ketmoq;  3. 

boshqa  joyga  ishga,  o‘qishga  jo‘natilgan,  yuborilgan;  être  détaché  d’office 

xizmatdan bo‘shatilmoq. 

détachement 

nm  1.  e’tiborsizlik,  loqaydlik,  beparvolik,  aham iyat 

bermaslik;  un  entier  détachement  butunlay  mansabdan  bekor  qilish, 

tushirish;  2.  to‘da,  turkum,  guruh,  otryad,  bo‘ lim,  bo‘linma,  komanda; 

détachement  de  liaison  aloqa  o‘rnatish  guruhi;  détachement  d’avant-

garde ilg‘or to‘da; 3. boshqa joyga ishga, o‘qishga yuborish, jo‘natish. 

détacher

1

 

I.  vt  1.  yechmoq,  yechib  yubormoq,  bo‘shatib,  qo‘yib 

yubormoq,  yechib  olmoq,  uzmoq,  uzib  olmoq,  yechib  tashlamoq,  yechib 

qo‘ymoq, ayirmoq, ajratmoq, uzib yubormoq; sans détacher les yeux ko‘zini 

uzmay;  2.  (auprès  de  qqn)  boshqa  joyga  ishga,  o‘qishga  jo‘natm oq, 

buyurmoq;  3.  aniq  talaffuz  qilmoq,  chertib-chertib,  burro  gapirmoq;  4. 

détacher  un  coup  à  qqn  zarba  urmoq;  II.  se  détacher  vpr  1.  ajralmoq, 

ajralib; 2. (sur) ajralib chiqmoq, ajralib ko‘rinmoq; 3. (de qqn, de qqch) voz 

kechmoq,  qaytmoq,  qutulmoq,  rad  etmoq;  uzoqlashmoq,  o‘zini  chetga 

olmoq. 

détacher

2

 

vt dog‘, kir izlarni yo‘q qilmoq, yuvib ketkazmoq, tozalamoq. 

détail 

nm 1. qism,  tafsilot, mayda-chuyda, ikir-chikir gaplar;  entrer dans 

les  détails  tafsilotga  berilmoq,  entrer  dans  les  détails  tafsilotga  berilmoq; 

c’est  un  détail  fam  bu  bir  bo‘lak,  bu  hech  narsa  emas,  muhim  emas;  en 

détail loc adv mufassal, to‘la batafsil, mukammal ravishda, birma-bir; 2. detal 

qism (mashinada); 3. to‘liq tavsiflash, tasvirlash, birma-bir sanash; détail des 

prix baholar  jadvali; 4. chakana savdo;  en (au) détail chakanalab;  acheter, 

vendre au détail chakanalab sotmoq, sotib olmoq. 

détaillant,  ante 

I.  adj  chakanalab  sotuvchi,  sotadigan;  II.  n  chakana 

savdogar. 

détailler 

vt  1.  bo‘laklarga  kesmoq,  kesib  tashlamoq;  2.  batafsil 

tekshirmoq,  tafsilotlari  bilan  aniqlamoq,  batadsil  hikoya  qilib  bermoq, 

tafsilotiga  berilmoq;  3.  birma-bir  ko‘rib  chiqmoq,  mayda-chuydalarigacha 

qarab chiqmoq; 4. chakanalab sotm oq, bo‘laklarga bo‘lib sotm oq, poyma-poy 

narsalarini sotmoq. 

détaler 

vi  fam  qochib  ketmoq,  qochib  qolmoq,  qutilib  qolmoq,  jo‘nab 

qolmoq. 

détartrage 

nm  qaynab  qotgan  loyqa  qatlamlarni  ketkazish,  qirib  olib 

tashlash. 

détartrer 

vt  qotgan  loyqa,  qatlarni  ketkazmoq,  yo‘qotmoq,  quyqani  olib 

tashlamoq;  se  faire  détartrer  les  dents  tishda  qotgan  qatlam,  toshlarni 

ketkazmoq, qirib olib tashlamoq. 

détaxe 

nf kamaytirish, qisqartirish. 

détaxer 

vt kamaytirmoq, ozaytirmoq, qisqartirmoq (soliqni). 

détecter 

vt 1. ochmoq, topmoq, ko‘rib qolmoq; 2.  to‘g‘rilamoq, moslamoq 

(radioda). 

détecteur,  trice 

I.  adj  detektorli,  detektorga  oid;  lampe  détectrice 

detektor  lampasi;  II.  nm  1.  radio  detektor;  détecteur  à  lampe  lampa 

detektori; 2. mil radio  to‘lqinlar yordamida  joylarni aniqlash asbobi, qurilmasi, 

qidiruvchi asbob; détecteur de mines mina qidiruvchi. 

détection 

nf  1.  ko‘rsatish,  topish,  ochish,  kashf  qilish,  bilib  olish; 

détection des neutrons neytronni kashf qilish; 2. radio ko‘rsatish, to‘g‘rilash; 

détection électromagnétique radio to‘lqinlarini topish. 

détective 

nm maxfiy josus, ayg‘oqchi, izquvar. 

déteindre 

I. vt rangini ketkazmoq, rangsizlantirmoq, bo‘yog‘ini yo‘qotmoq; 

II.  vi  1.  aynimoq,  o‘ngmoq,  oqarmoq,  rangi  o‘chmoq;  ketmoq;  2.  (sur  qqn) 

fam ta’sir qilmoq, ko‘rsatmoq. 

dételer 

vt  1.  otni  aravadan  chiqarmoq,  yechmoq,  bo‘shatmoq;  2.  techn 

uzmoq, ajratmoq, uzib, ajratib qo‘ymoq; 3. fam ishni to‘xtatmoq. 

détendre 

I.  vt  1.  keskinlikni  yumshatmoq,  kamaytirmoq;  détendre  un 

ressort  prujinani  bo‘shatmoq;  détendre  son  esprit  aqlga,  miyaga  dam 

bermoq;  aqliy  taranglikdan keyin  dam olmoq; 2.  tepkini qo‘yib yubormoq; 3. 

phys  kuchlanishni  pasaytirmoq;  II.  se  détendre  vpr  1.  kuchsizlanmoq, 

bo‘shashmoq,  zaiflashmoq,  uzaymoq,  cho‘zilmoq;  2.  charchagandan  keyin 

dam olmoq,  hordiq chiqarmoq; 3.  fam bo‘shashib,  lohas,  lanj  bo‘lib  qolmoq, 

shalviramoq. 

détenir 

vt 1. ega bo‘lmoq, saqlamoq; détenir la majorité ko‘pchilikka ega 

bo‘lmoq;  détenir  le  record  muvaffaqiyat,  yutuqni  ushlab,  tutib  turmoq;  2. 

tutib, saqlab turmoq (birovnikini); 3. qamoqda tutib, saqlab, ushlab turmoq. 

détente 

nf  1.  bo‘shashish,  kuchsizlanish,  zaiflashish,  keskinlikni 

yumshatish,  to‘xtash,  dam  olish;  détente  internationale  xalqaro  keskinlikni 

yumshatish;  une  détente  est  intervenue,  une  détente  s’est  produite 

keskinlik,  tanglik,  vaziyat  yumshadi;  une  détente  dans  les  esprits 

xayollarini  tinchlantirish;  être  dur  à  la  détente  xasis  bo‘lmoq,  gapga 

kirmaydigan,  o‘ jar,  qaysar,  ters  bo‘lmoq,  og‘ir  bo‘lmoq;  2.  tepkini  qo‘yib 

yuborish;  3.  tepki  (ilgagi);  4.  portlash,  yorilish;  5.  hajmning  kengayishi, 

kattarishi,  kattalashishi;  gaz  bosimining  pasayishi;  6.  sport  og‘ irlik 

ko‘tarishdan keyin kerilish, yozilish, bo‘shashish. 

détenu,  ue 

I.  adj  qamalgan,  ozodlikdan  mahrum  qilingan,  qamab 

qo‘yilgan; II. n mahbus, jinoyatchi. 

détergent, ente 

I. adj tozalovchi, tozalaydigan, yuvib tozalaydigan; II. nm  

yuvuvchi vosita, poroshok. 

déterger 

vt méd yuvmoq,  tozalamoq, yuvib  tozalamoq (tozalovchi vosita 

bilan). 

détérioration 

nf  shikast,  zarar,  ziyon  yetkazish,  pachaqlash,  buzish, 

buzilish, ishdan chiqaish, yaroqsizlik (asboblar); détérioration des relations 

fig aloqaning yomonlashishi. 

détériorer 

I.  vt  shikastlamoq,  zarar,  ziyon  yetkazmoq,  pachaqlamoq, 

buzmoq,  ishdan chiqmoq, yaroqsiz bo‘lmoq; II. se détériorer vpr buzilmoq, 

aynimoq; fig yomonlashmoq (aloqa). 

déterminant, ante 

I. adj aniqlovchi, aniqlaydigan; II. nm math aniqlovchi, 

daraja ko‘rsatgich, determinant; III. gram qo‘shimcha, ko‘rsatkich. 

déterminatif, ive 

I. adj gram determinativ (shaxs, son, rod) ko‘rsatkichlar; 

II. nm gram ko‘rsatkich, determinativ. 

détermination 

nf  1.  aniqlovchi,  ta’riflash,  tavsiflash,  tasniflash,  ta’rif, 

tavsiv,  aniqlash,  o‘rnatish,  joylashtirish;  libre  détermination  des  peuples 

xalqlarning o‘z taqdirini o‘zlari belgilash huquqi; 2. xulosa, fikr, qaror, to‘xtam; 

3. jasorat, jur’at, qat’iyat, dadillik, astoydillik. 

déterminé,  ée 

adj  1.  aniq,  ma’lum,  muayyan,  belgili,  tayinli;  2.  dadil, 

ja’sur,  yurakli,  dovyurak,  mard,  tap-tortmas,  jur’atli,  ikkilanmaydigan, 

qo‘rqmas, botir. 

DÉTERMINER

 

DEUXIÈME

 

 

 

158 

déterminer 

I.  vt  1.  aniqlamoq,  belgilamoq,  topmoq,  aniq  qilmoq, 

o‘rnamoq,  joylashtirmoq,  oldindan  aniqlab  qo‘ymoq;  2.  gram  anniqlamoq, 

ko‘rsatmoq  (son,  rod);  3.  sabab  bo‘lmoq,  qo‘zg‘otmoq,  tug‘dirmoq;  4.  (à 

qqch,  à  faire  qqch)  ko‘ngliga  solmoq,  majbur  etmoq,  qo‘zg‘otmoq, 

og‘dirmoq, ko‘ndirmoq; II. se déterminer vpr (à qqch) 1. qaror qabul qilmoq, 

jur’at etm oq; 2. kuzda tutmoq, aniqlanmoq, bir yoqli bo‘lmoq. 

déterminisme 

nm philos determinizm. 

déterministe 

nm  philos  I.  adj  aniqlanadigan;  II.  nm  aniqlovchi 

determinist. 

déterrer 

vt  1.  kovlab  olmoq,  kovlab  chiqarmoq,  kovlamoq;  2.  murdani 

sud-ekspertizasi uchun  go‘rdan kovlab olmoq; 3.  topmoq,  ochmoq, ko‘rmoq, 

ko‘rib qolmoq, kovlab olmoq. 

détersif, ive 

I. adj 1. méd yuvib  tozalaydigan;  2. yuvuvchi, yuvadigan;  II. 

nm yuvuvchi vosita, poroshok. 

détestable 

adj 1. jirkanadigan, nafratlanadigan,  juda xunuk, juda yomon, 

jirkanch,  qabih,  yoqimsiz,  ablahona,  bemaza,  yaramas,  murdor;  2.  manfur, 

nafratni keltiradigan. 

détestablement 

adv yoqimsiz, bir holda, tarzda; juda xunuk, juda yomon, 

jirkanch, yaramas odamlar kabi, razilona, qabihlarcha. 

détester 

vt  yomon  ko‘rmoq,  nafratlanmoq,  jirkanmoq,  juda  yomon 

ko‘rmoq. 

détonateur 

nm portlatgich, portlatuvchi, portlatuvchi moslama. 

détonation 

nf portlash, portlatish, portlab ketish. 

détoner 

vt portlamoq, portlab ketmoq, portlatib yubormoq, portlatmoq. 

détonner 

vi  1.  mus  ohangni,  tonni,  ovozni,  yo‘ lni  buzmoq  (cholg‘uda, 

ashulada)  o‘zgartirmoq,  buzib  chalmoq,  aytmoq;  2.  nosoz,  noohangdosh 

bo‘lmoq,  ohangdoshlik,  uyg‘unlikni  buzmoq,  ohangdosh  bo‘lmagan, 

uyg‘unlashmagan  tovush  bermoq,  nomuvofiq  bo‘lmoq;  ces  couleurs 

détonnent bu ranglar bir-biriga mos kelmaydi. 

détour 

nm  1.  burilish,  muyulish,  muyush,  ilon  izi,  ilang-bilang,  egri-bugri 

joy;  2.  aylanma yo‘l, aylanish, aylanib  o‘ tadigan yo‘l;  aylanib o‘ tish;  3.  hiyla, 

nayrang,  vaj,  gapni  aylantirish,  makr  qilish,  ishlatish,  ustamonlik;  chercher 

des détours  ikki yuzlamalik, munofiqlik qilmoq, bilib  turib yolg‘on  gapirmoq; 

sans  détour  samimiy  ravishda,  chin  yurakdan,  ko‘ngildan,  ochiq  ko‘ngil 

bilan, xafa bo‘lmasdan. 

détourné,  ée 

adj  aylanma;  sens  détourné  yashirin  ma’no;  d’une 

manière détournée kinoya, shama bilan, qochirma qilib, kesatib. 

détournement 

nm  1.  og‘ish,  chetga  chiqish,  farq,  burilish;  2.  yo‘ldan 

urish,  ozdirish,  yomon  yo‘lga  solish,  boshlash,  yo‘ldan  ozish,  yomon  yo‘lga 

kirish, aynish, buzilish; 3. kamomad, sarflash, xarjlash, ketkazish, yo‘q qilish, 

o‘g‘irlash, talon-taroj qilish, talab ketish. 

détourner 

I. vt 1. og‘dirmoq,  biron  tomonga burmoq, qaytarmoq,  boshqa 

yo‘lga solmoq, chalg‘ itmoq, alahsitmoq; détourner les eaux de suvni burib 

yubormoq;  détourner  la  tête  qayrilmoq,  qayrilib  qaramoq,  o‘girilmoq;  2. 

yo‘ldan urmoq, ozdirmoq yomon yo‘lga solmoq, kirmoq, aynitmoq,  buzmoq; 

3.  o‘g‘irlamoq,  talon-taroj  qilmoq,  talab  ketmoq;  détourner  des  fonds 

publics davlat pulini sarflab yubormoq, ishlatmoq; 4. buzmoq, nato‘g‘ri talqin 

qilmoq,  buzib  ko‘rsatmoq  (ma’noni);  5.  biror  ishdan  qaytarmoq,  qaytishga 

ko‘ndirmoq,  qoldirmoq,  rozi  qilmoq;  II.  se  détourner  vpr  boshqa  tomonga 

burilmoq, teskari o‘girilmoq, yuzini teskari o‘girmoq. 

détracter 

vt yomonlamoq, qoralamoq, badnom, g‘iybat qilmoq, koyimoq, 

haqorat qilmoq, xo‘rlamoq, kamsitmoq, yerga urmoq. 

détracteur,  trice 

I.  adj  tuhmat  qilib  aytilgan,  tuhmat,  bo‘htondan  iborat 

bo‘lgan,  tuhmat,  bo‘hton,  yolg‘on,  uydirma;  II.  n  yomonlovchi,  qoralovchi, 

g‘iybatlovchi, g‘iybat qiluvchi, bo‘htonchi. 

détraction 

nf  qoralash,  yomonlash,  g‘iybat  qilish;  bo‘hton,  uydirma, 

tuhmat, yolg‘on. 

détraqué,  ée 

I.  adj  1.  buzuq,  nosog‘,  yaroqsiz,  siniq,  ishdan  chiqqan, 

shikastlangan,  lat  yegan;  2.  fam  aqldan  ozgan,  esini  yegan,  jinni  bo‘lib 

qolgan, ruhiy kasallikka yo‘liqqan; II. n jinni, tentak, aqldan ozgan odam. 

détraquement 

nm kasallanish, buzilish, xafagarchilik, dilsiyohlik, shikast, 

ziyon yegan, lat yegan. 

détraquer 

vt 1. buzilmoq,  ishdan chiqarmoq, nosoz qilib  qo‘ymoq,  buzib 

qo‘ymoq  (mexanizmlarni);  2.  buzmoq,  asablarni  tarang  qilmoq, 

asabiylashtirmoq, kasal qilmoq, kasallantirmoq. 

détrempe 

nf  1.  tuxum  sarig‘ idan  tayyorlangan  bo‘yoq,  yelimli  bo‘yoq; 

peindre  à la détrempe yelimli bo‘yoq bilan yozmoq, chizmoq, rasm solmoq; 

2. yelimli bo‘yoq bilan solingan rasm. 

détremper 

vt  eritmoq,  eritib  qormoq,  chopishtirmoq,  suv  qo‘shmoq, 

qormoq, shalabbo qilmoq. 

détresse 

nf  1.  ofat,  falokat,  musibat,  og‘ir,  mushku  ahvol,  baxtsizlik, 

ko‘ngilsiz  voqea,  kulfat,  baxtsizliklar,  qiyinchiliklar,  musibatlar;  azob-

uqubatlar, muhtojlik, kambag‘allik, qashshoqlik, nochorlik, yo‘qsillik; détresse 

morale  sarosimalik,  dovdirab,  esankirab,  gangib  qolish,  parishonlik,  ruhi 

tushganlik,  tushkunlik,  ma’yuslik,  dili  xuftonlik;  signal  de  détresse  falokat, 

halokat signali, havo  trevogasi signali; en détresse halok bo‘layotgan,  taqdir 

taqozosiga tashlab qo‘yilgan; navire en détresse halokatga uchragan kema; 

2. qayg‘u, dard-alam, ta’ziya, motam, hasrat, g‘am-g‘ussa, siqilish, qo‘msash; 

cri de détresse nochorlik sadosi. 

détroit 

nm 1. bo‘g‘oz; 2. dara, tog‘ oralig‘i. 

détromper 

I. vt yanglishish, adashishdan qutqarmoq, xolos qilmoq; II.  se 

détromper vpr yangilashmay, adashmay qo‘ymoq. 

détrôner 

vt  1.  taxtdan  tushirmoq,  og‘darmoq;  2.  fig  tojdan  mahrum  

qilmoq; détrôner le champion birinchilikni tortib olmoq. 

détrousser 

vt o‘g‘irlamoq, talamoq, shilmoq, bosqinchilik qilmoq, o‘g‘irlab, 

urib ketm oq, tunamoq, yechintirib, yalong‘ochlab ketmoq. 

détruire 

I. vt vayron qilmoq, buzmoq, yiqitm oq, qulatm oq, yemirmoq, yo‘q 

qilmoq,  qirib  bitirmoq,  tugatmoq,  qirib  tashlamoq;  détruire  un  document 

hujjatlarni  yo‘qotmoq;  détruire  un  usage  urf-odatlarni  yo‘q  qilmoq;  II.  se 

détruire  vpr  1.  buzilmoq,  vayron  bo‘lmoq,  yiqilmoq,  qulamoq,  halok,  nobud 

bo‘lmoq, o‘lmoq; 2. fam o‘zini-o‘zi o‘ldirmoq. 

dette 

nf 1.  qarz; dettes actives qarzga  berilgan so‘mlar;  dette publique 

davlat  burchi,  vazifasi;  dette  commerciale  savdo-sotiq  vazifasi,  burchi 

(qilish);  dette  consolidée  jipslashgan,  birlashgan  burch;  dette  en 

souffrance  to‘lanmagan  qarz;  remise  de  dette  qarzdan  bosh  tortish;  être 

criblé  de  dettes  qulog‘igacha  qarzga  botmoq;  contracter  une  dette  qarz 

olmoq;  avouer  une  dette  qarzni  tan  olmoq;  2.  vazifa,  xizmat,  lavozim, 

majburiyat;  payer  sa  dette  à  la  nature  fam  tabiatiga  muvofiq  ish  tutm oq, 

ta’bi  xohlagan  ishni  qilmoq,  holdan  toymoq;  payer  sa  dette  à  la  société 

jinoyat uchun qatl qilinmoq. 

deuil 

nm  1.  motam,  aza;  grand  deuil  chuqur  motam;  suivre  le  deuil 

motam marosimiga bormoq; prendre le deuil qora, aza kiyimi kiymoq; faire 

son deuil de fam bir umrga xayrlashmoq; les ongles en deuil azador bo‘lib 

tirnog‘ini qora qilib yurish; 2. ta’ziya, motam, dard-alam, qayg‘u; deuil public 

umumiy motam. 

deux 

I.  adj  1.  ikki,  ikkita;  à  deux  pas  d’ici  bu  yerdan  ikki  qadam;  tous 

(les)  deux  ikkov,  ikkovlon,  ikki  kishi  bo‘lib,  ikki  kishilashib,  ikki  kishi,  ikki 

ovora;  ikkisi,  ikkalovi,  ikkalasi,  ikkovi  ham,  har  ikkisi;  deux  à  deux  ikkita-

ikkita bo‘ lib, juft-juft  bo‘lib; de deux en deux ikkitadan keyin; en deux ikkiga, 

baravar bo‘lib; en deux temps  ikki qabul qilishda,  tez,  tezda; deux fois rien 

oson,  yengil,  hech  gap  emas,  behuda,  bo‘lmag‘ur  gap;  prov  promettre  et