Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet69/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   65   66   67   68   69   70   71   72   ...   238

loc  adv  en  écharpe  osib  qo‘yilgan  (bo‘yinga);  yondan,  yon  tomondan; 

qiyalab,  qiyasiga,  burchakma-burchak;  bras  en  écharpe  bo‘yinga  osib 

qo‘yilgan, mayib qo‘l. 

écharper


  vt  1.  parchalab,  majaqlab,  mayda-mayda  qilib  tashlamoq;  2. 

qattiq yarador qilmoq, jarohatlamoq. 

échasse

  nf  yog‘ochoyoq;  marcher  avec  des  échasses  yogochoyoqda 



yurmoq. 

échauder


 vt 1. ustidan qaynoq suv quymoq, qaynoq suvga botirib olmoq, 

qaynoq  suvda  yuvmoq;  2.  kuydirib  olmoq;  prov  chat  échaudé  craint  l’eau 

froide og‘zi kuygan qatiqni ham puflab ichadi; 3. fig fam qilmishiga yarasha 

jazolanmoq, o‘z harakatining azobini chekmoq, jazosini tortmoq; j’ai déjà été 

échaudé une fois men bir marta jazomni tortdim. 

échauffement

 nm 1. isitish,  ilitish, qizdirish; dans l’échauffement de  la 

discussion  bahs  qizigan  paytda;  2.  isish,  ilish,  isinish;  l’échauffement  du 

sol  yerning  ilishi;  3.  qizib  ketish,  bo‘rsish,  dimiqish,  chirish,  irish;  4.  tanani 

qizdirib olish uchun mashqlar qilish, qizish. 

échauffer

 I. vt 1. isitmoq, ilitmoq, qizdirmoq; 2.  qo‘zg‘atmoq,  tutoqtirmoq, 

qonini  qaynatmoq;  II.  s’échauffer  vpr  1.  jahli  chiqmoq,  tutaqmoq,  qoni 

qaynamoq;  qizimoq,  jonlanmoq,  hayajonga  kelmoq;  2.  ilimoq,  isimoq, 



ÉCHAUFFOURÉE

 

ÉCLAIRCIE



 

 

 



176 

qizimoq;  tanasini  qizdirmoq,  badaniga  issiq  yugurtirmoq  (harakat  bilan), 

tanani qizdirib olish uchun mashqlar qilmoq. 

échauffourée

 nf qisqa jang; mushtlashish, yoqalashish, urishish. 

échauguette

 nf qal’a devorlaridagi nazorat minorasi. 

èche


 nf voir esche. 

échéance


  nf  1.  to‘lov  muddati;  respecter  ses  échéances  o‘z  vaqtida 

to‘lamoq; 2. qarz, nasiya; payer ses échéances qarzini to‘ lamoq; 3. muddat; 

à courte, à  longue  échéance qisqa, uzoq muddatli,  qisqa, uzoq muddatga 

mo‘ljallangan. 

échéant

  loc  adv  le  cas  échéant  kezi  kelganda,  agar  taqdir  bo‘lsa,  iloji, 



imkoni bo‘lsa. 

échec


 nm 1. muvaffaqiyatsizlik, mag‘lubiyat, barbod bo‘lish; l’échec à un 

examen  im tihonda  muvaffaqiyatsizlik;  échec  des  troupes  ennemies 

dushman  armiyasining  mag‘ lubiyati;  subir,  essuyer  un  échec 

muvaffaqiyatsizlikka  uchramoq,  mag‘lubiyatga  uchramoq;  2.  kisht,  shoh 

(shahmatda  biror  figura  yoki  dona  bi lan  raqibning  shoxiga  hujum  qi lishni 

ifodalovchi  so‘z);  faire  échec  shox  bermoq,  kisht  bermoq;  faire  échec  et 

mat  shox  va  mot  demoq;  3.  pl  shahmat;  jouer  aux  échecs  shahmat 

o‘ynamoq;  tre  fort  aux  échecs  shahmatni  yaxshi  o‘ynamoq;  un  joueur 

d’échecs shahmatchi. 

échelle


 nf n 1. narvon, shoti; une  échelle de  corde arqondan yasalgan 

narvon;  faire  la  courte  échelle  à  qqn  biror  kimsani  yuqoriga  ko‘ tarilishi 

uchun  yelkasini  tutmoq;  2.  fig  ierarxiya  bosqichlari,  ierarxiya;  pog‘ona, 

daraja;  tabaqa;  l’échelle sociale ijtimoiy  tabaqa; 3. shkala, daraja;  échelle 

centesimale  yuz  gradusli  shkala;  4.  masshtab;  l’échelle  d’un  plan,  d’une 

carte plan, xaritaning masshtabi; à  l’ échelle de  1/100.  000 bir yuz mingga 

teng  masshtabda;  une  carte  à  grande,  à  petite  échelle  katta,  kichik 

masshtabdagi  xarita;  5.  fig  miqyos,  ko‘lam;  daraja;  à  l’échelle  mondiale 

dunyo m iqyosida; sur une grande échelle keng ko‘lamda. 

échelon


  nm  1.  zina,  pog‘ona;  2.  pog‘ona,  bosqich;  daraja;  être  au 

premier  échelon  xizmat  pog‘onasining  quyi  bosqichida  turmoq,  xizmat 

sohasiga  kirishmoq;  monter  d’un  échelon  xizmat  sohasida  bir  pog‘ona 

ko‘tarilmoq;  3.  daraja,  miqyos,  bosqich;  à  l’échelon  gouvernemental 

hukumat miqyosida; 4. mil eshelon (birin-ketin joylashgan qo‘shinlar sarasi). 

échelonnement

  nm  1.  mil  eshelonlash,  eshelonlarga  bo‘lish,  eshelon-

eshelon  qilib  (birin-ketin)  joylashtirish;  un  échelonnement  de  troupe 

qisimlarni  eshelonlarga  bo‘ lish;  2.  joylashtirish,  joylash,  o‘rnashtirish; 

joylashish, joylashuv, o‘rnashish. 

échelonner

  I.  vt  1.  mil  eshelonlamoq,  eshelonlarga  ajiratmoq;  eshelon-

eshelon  qilib  (birin-ketin)  joylashtirish;  2.  joylashtirmoq,  joylamoq, 

o‘rnashtirmoq; échelonner des policiers le long d’une rue politsiyachilarni 

ko‘cha bo‘ylab joylashtirmoq;  3.  taqsimlamoq,  taqsim qilmoq, bo‘lmoq,  bo‘lib 

chiqmoq;  navbat,  tartib  o‘rnatmoq;  bajarishni,  yoki  to‘lovni  bir  necha 

muddatlarga bo‘lmoq (zamonda); échelonner des versements sur 6  mois 

bo‘lib-bo‘lib  to‘lash  uchun 6 oy muddat bermoq; échelonner les départs en 

vacances  ta’ tilga chiqish  tartibi, navbatini o‘rnatmoq; II. s’échelonner vpr 1. 

mil  eshelonlarga  bo‘linmoq;  birin-ketin  joylashmoq;  2.  joylashmoq, 

o‘rnashmoq  (makonda);  les  maisons  s’échelonnent  sur  la  colline  uylar 

tepalik  yon  bag‘ri  bo‘ylab  past-baland  joylashgan  (zinapoya  shaklida);  les 

village  s’échelonnent  le  long  de  la  route  qishloqlar  yo‘l  bo‘ylab  cho‘zilib 

ketgan; 3. taqsimlanmoq, bo‘linmoq (zamonda). 

éсheniller

 vt kapalak qurtidan tozalamoq (daraxt, o‘simlik). 

écheveau

 nm 1. kalava, ip bog‘lami; un écheveau de laine bir kalava jun 

ip, jun ip o‘rami; 2. fig chigil; chigallik, chalkashlik. 

échevelé, ée

 adj 1. sochlari hurpaygan,  to‘zigan,  to‘zg‘igan,  paxmaygan; 

une  femme  échevelée  sochlari  to‘zg‘igan  ayol;  2.  tartibsiz,  jazava,  g‘azab, 

hayajondan  o‘zini  bilmaydigan,  to‘xtatib  bo‘lmaydigan,  tiyiqsiz,  bebosh,  tiyib 

bo‘lmaydigan; une danse échevelée jazavali raqs. 

écheveler

 vt sochlarini to‘zgitmoq, hurpaytirmoq. 

échevin

 nm 1. munitsipialitet miqyosidagi mansabdor, davlat xizmatchisi 



(revolutsiyagacha);  2.  burgamister  muovini  (burgamister;  Belgiya  va  B oltiq 

bo‘yi mamlakatlarida XVIII-XIX asrlarda shahar hokimi). 

échine

  nf  umurtqa  pog‘onasi,  bel;  se  rompre  l’échine  umurtqa 



pog‘onasini sindirib olmoq; courber l’échine bo‘y egmoq, bosh egmoq. 

échiner


  (s’)  vpr  qiynalmoq,  azob  chekmoq;  qattiq  charchamoq,  tinkasi 

qurimoq,  holdan  toymoq,  holdan  ketmoq,  surobi  to‘g‘ri  bo‘lmoq;  fam  qulday 

ishlamoq. 

échinodermes

  nm  pl  zool  ignatanlilar  (terisi  ignalar  bilan  qoplangan 

umurtqasiz dengiz hayvonlari). 

échiquier

  nm  1.  shahmat  taxtasi;  2.  en  échiquier;  shahmat  qoidasi 

bo‘yicha;  3.  fig  arena,  soha  (faoliyat  sohasi);  l’échiquier  international, 

diplomatique  xalqaro,  diplomatik  arena;  2.  le  chancelier  de  l’Echiquier 

moliya vaziri (Buyuk Britaniya). 

écho


 nm 1. aks sado; 2. fig aks sado, javob sadosi;  ta’sir, asar, iz; oqibat; 

on trouve dans ce livre l’écho des difficultés de l’époque bu kitob o‘sha 

davr  qiyinchiliklarini  aks  ettirgan;  faire  écho  à  une  remarque  tanbehga 

(biror  ish,  harakat  bilan)  munosabat  bildirmoq;  3.  fig  yurakdagi,  yurakdan 

chiqgan  aks  sado,  xayrixohlik  hissi,  hamdamlik,  hamdartlik  munosabati; 

achinish,  taassuf;  cette  proposition  n’a  pas  trouvé  d’écho  hech  kim  bu 

taklifga  xayrixohlik  bildirmadi;  4.  pl  yangiliklar,  xabarlar;  avez-vous  des 

échos  de  la  réunion?  yig‘ilish  haqida  biror  yangilik  bormi?  les  échos  du 

jour  kunning  yangiliklari;  les  échos  d’un  journal  gazetaning  xabarlar 

bo‘lim i, xronika. 

échoir

  vi  1.  fig  nasib  bo‘lmoq,  muyassar  bo‘lmoq;  tegmoq,  chiqmoq, 



tushmoq;  ce  lot  m’est  échu  par  le  sort  qismatim  shunday  ekan;  cette 

maison m’est échue en héritage bu uy menga meros sifadida nasib etdi; 2. 

o‘tmoq,  to‘lmoq,  tamom bo‘lmoq,  tugamoq, bitm oq; le terme  échoit à la fin 

du  mois  uy  uchun  to‘ lov  muddati  oy  oxirida  tugaydi;  le  délai  est  échu 

muddat o‘ tdi. 

échoppe


 nf do‘kon, do‘koncha. 

échotier


  nm  xronikachi,  xronika  yozuvchi  (gazetaning  xronika  bo‘limiga 

materiallar yetkazib beruvchi xodim). 

échouer

  vi  1.  sayoz  joyda  tiqilib  qolmoq  (kema  haqida);  2.  tushmoq, 



tushib  qolmoq,  paydo  bo‘lmoq;  kelib  qolmoq;  comment  ce  livre  a-t-il 

échoué sur mon bureau? bu kitob qanday qilib mening stolim ustida paydo 

bo‘ldi?  3.  fig  muvaffaqiyatsizlikka  uchramoq,  barbod  bo‘ lmoq;  yiqilmoq;  les 

négociations ont  échoué muzokaralar muvaffaqiyatsizlikka uchradi;  elle a 

échoué  à  l’examen  u  im tihondan  yiqildi  (imtihonda  muvaffaqiyatsizlikka 

uchradi). 

échu,  ue

  adj  o‘tgan,  tugagan,  bitgan,  tamom  bo‘lgan;  payer  à  terme 

échu muddati tugagandan keyin to‘ lamoq. 

éclabousser

  I.  vt  1.  sachratmoq,  sachratib  iflos  qilmoq;  tomizmoq, 

tomizib  dog‘  qilmoq;  la  voiture  a  éclaboussé  les  passants  mashina 

yo‘lovchilarga  loy  sachratdi;  2.  dog‘  tushirmoq,  isnod  qilmoq,  nomini 

bulg‘amoq, obro‘sini to‘kmoq, sharmanda qilmoq; le scandale a éclaboussé 

toute  la  famille  janjal  oiladagilarni  hammasini  obro‘sini  to‘kdi;  3.  fig 

ustunligini  namoyish  qilib,  boshqalarni  kamsitmoq,  yerga  urmoq;  II. 

s’éclabousser vpr biror narsa sachrab dog‘-dug‘ bo‘lmoq. 

éclaboussure

  nf  dog‘;  un  pantalon  couvert  d’éclaboussures  dog‘  

sachragan,  qoplangan  shim;  des  éclaboussures  d’encre  siyoh  doği;  des 

éclaboussures de sang qon doği; 2. fig doğ, isnod. 

éclair


1

  nm  1.  chaqmoq,  yashin;  il  fait  des  éclairs  chaqmoq  chaqayapti; 

loc  avec  la  rapidité  de  l’éclair,  comme  un  éclair,  comme  l’éclair  yashin 

tezligida;  2. chaqnash, charaqlash, o‘ t olish,  birdan,  lov etib yonish; yiltirash, 

nur;  un  éclair  de  malice  brille  dans  ses  yeux  uning  ko‘zlarida  ayyorlik 

alomatlari  chaqnab  turibdi;  3.  fig  ko‘z  ochib  yumguncha  o‘ tadigan  vaqt, 

lahza, on, fursat, dam, nafas. 

éclair


2

 nm ekler (pirojniyning bir turi). 

éclairage

  nm  1.  yoritish;  yorug‘lik,  yorug‘,  nur,  lampa;  yoritilganlik; 

éclairage  indirect  aks  etgan  yorug‘ lik;  l’éclairage  de  cette  salle  est 

insuffisant  bu  xona  yetarli  darajada  yoritilmagan;  2.  fig  yoritish,  yoritib, 

ochib, ochiq-oydin qilib,  tushuntirib berish; présenter les événements sous 

leur véritable éclairage voqealarni haqqoniy yoritmoq. 

éclaircie

 nf 1. havoning  ochilishi; ’il  y a une éclaircie nous irons nous 

promener  agar  havo  ochilsa,  biz  sayrga  chiqamiz;  2.  oraliqdan  tushgan, 

ko‘ringan  shu’ la,  yorug‘lik,  ochiq  joy;  tout  le  ciel  était  noir  sauf  une 

éclaircie vers le nord osmon qora bulutlar bilan qoplangan edi, faqat shimol 

tomonda  ochiq  joy,  yorug‘lik  ko‘rinardi;  3.  fig  vaziyatning  yaxshilanishi, 



ÉCLAIRCIR

 

ÉCONOME



 

 

 



177 

osoyishtalik; une éclaircie dans la politique internationale xalqaro siyosiy 

vaziyatda  bir  muncha  yaxshilanish;  4.  siyraklashtirish;  yagonalash,  yagana 

qilish (o‘rmonchilikda); mevalarni siyraklashtirish. 

éclaircir

  I.  vt  1.  yoritmoq;  aniq,  ravshan  ko‘rinadigan  qilmoq,  ravshan 

qilmoq;  éclaircir  une  teinte,  une  couleur  tus,  rangni  ravshan  ko‘rinadigan 

qilmoq;  cette  tapisserie  éclaircit  la  pièce  bu  gulqog‘oz  xonani  ochib 

yubordi;  2.  agr  siyraklashtirmoq;  yaganalamoq;  yagana  qilmoq;  3. 

suyultirmoq, chapishtirmoq, suv qo‘shmoq;  éclaircir une sauce sousga suv 

qo‘shmoq; 4. fig  tushunib bormoq, oydinlashtirmoq,  tushuntirib ravshan, aniq 

qilmoq;  éclaircir une question masalani oydinlashtirmoq; II.  s’éclaircir vpr 

1.  ochilmoq,  torishmoq  (ob-havo  haqida);  le  temps  s’est  éclairci  havo 

ochildi;  2.  siyraklashtirmoq;  ses  cheveux  se  sont  éclaircis  uning  sochlari 

siyraklashib  qoldi;  3.  oydinlashtirmoq,  ravshanlashtirmoq,  ochilmoq; 

s’éclaircir la gorge tomoq qirmoq. 

éclaircissement

 nm 1. yoritish; yoritilish; 2.  tushuntirish, oydinlashtirish, 

ravshanlashtirish;  demander  des  éclaircissements  sur  qqch  biror  narsa 

yuzasidan aniqlik kiritishni talab qilmoq. 

éclairé,  ée

  adj  1.  yoritilgan,  yorug‘;  une  salle  bien  éclairée  yaxshi 

yoritilgan  xona;  2.  fig  ma’lumotli,  ma’rifatli,  bilimdon,  bilimli,  o‘qimishli, 

o‘qigan,  ilmli;  ba’mani,  oqilona,  aqlli,  mulohazali;  un  public  éclairé 

o‘qimishli,  ma’rifatli  omma;  des  esprits  éclairés  yuqori  bilimli  kushilar;  le 

despotisme  éclairé  ilm-madaniyat  rivojlangan  monarxiya;  3.  fig  mantiqiy, 

aqlga  to‘g‘ri keladigan, oqilona,  asosli; une  critique éclairée oqilona, asosli 

tanqid. 


éclairement

  nm  1.  yoritilganlik,  yorug‘lik,  yoritish  darajasi;  2.  phys 

yoritilganlik, (yorug‘lik nurining yoritilgan maydonga munosabati); yoritilganlik 

birligi. 

éclairer

  I.  vt  1.  nur  sochmoq,  yoritmoq;  yorug,  charog‘on  qilmoq;  2. 

yoritmoq,  chirog‘,  yorug‘  tutmoq;  l’escalier  est  sombre,  je  vais  vous 

éclairer zina qorong‘u, men sizga chiroq  tutaman, chiroq  tutib yoritaman; 3. 

fig yoritmoq,  ochib, ochiq-oydin  qilib,  tushuntirib, aytib bermoq; éclairer une 

situation  vaziyatni  tushuntirmoq;  ce  témoignage  éclaire  la  question  bu 

guvohlik masalani oydinlashtiryapti;  4. mil razvedka  ishlarini  olib  bormoq; II. 

s’éclairer vpr 1. yoritmoq, yorishmoq, yorug‘, charog‘on, munavvar bo‘lmoq; 

ravshan bo‘lmoq, nurga to‘lmoq; la scène s’éclaire sahnada chiroq yondi; 2. 

fig ravshan bo‘lmoq,  oydinlashmoq;  maintenant tout s’éclaire  endi hamma 

narsa oydinlashyapti. 

éclaireur

1

  nm  ayg‘oqchi,  razvedkachi;  envoyer  des  éclaireurs  en 



reconnaissance  razvedkaga  yubormoq;  partir  en  éclaireur  razvedkaga 

bormoq. 


éclaireur

2

,  euse



  n  skaut  (XX  asr  boshlarida  dastlab  Angliyada,  so‘ngra 

boshqa  ba’zi  burjua  davlatlarda  yoshlarni  burjua  jamiyatning  g‘oyalariga 

sodiqlik ruhida tarbiyalash uchun tuzilgan bolalar tashkilotining a’zosi). 

éclat


  nm  1.  parcha,  bo‘lak,  siniq;  singan,  sinib  tushgan,  uchgan  joy;  un 

éclat  de  verre,  d’obus  oyna,  snaryad  parchasi;  éclat  de  bois  tarasha, 

payraha;  voler  en  éclats  mayda-mayda  bo‘lib  ketmoq;  sinib  chil-chil 

bo‘lmoq;  2.  to‘satdan  bo‘ladigan  kuchli  tovush;  un  éclat  de  rire  to‘satdan 

kulib  yuborish;  qahqaha;  un  éclat  de  colère  bir  onli  g‘azab,  lov  etib 

boshlangan jahl; 3. fig janjal, mojaro; shov-shuv, duv-duv gap; faire un éclat 

shov-shuv  ko‘tarmoq,  janjal  ko‘tarmoq;  4.  yaltirash,  porlash,  yaraqlash; 

yaltiroq,  yorqin  nur,  shu’la;  jilva;  l’éclat  de  regard  ko‘zning  chaqnashi, 

chaqnagan  ko‘z;  5.  dabdaba,  hashamat;  dabdabalik,  hashamatlik, 

serhashamatlik;  dovruq;  l’éclat  d’une  cérémonie  marosimning  dabdabasi; 

6.  barq  urish,  gullab-yashnash,  ravnaq  topish,  kamol  topish,  yetuklik, 

kamolot; l’éclat de la beauté go‘zallikning kamolot topishi. 

éclatant,  ante

  adj  1.  qattiq,  dabdabali,  jaranglagan,  jaranglaydigan; 

jaranglovchi;  baland tovushli, qattiq ovozli; quloqni  teshadigan, chinqiroq; un 

rire  éclatant  jaranglagan  kulgi;  des  cris  éclatants  quloqni  teshadigan 

qichqiriq;  2.  yorqin,  yorug‘;  charaqlagan,  juda  yorug‘,  haddan  tashqari 

ravshan,  ko‘zni  qamashtiradigan,  yarqiragan;  une  lumière  éclatante  ko‘zni 

oladigan,  yaraqlagan;  une  couleur  éclatante  ochiq  rang,  tus;  3.  maftun 

qiladigan,  kishini  hayratda  qoldiradigan;  victoire  éclatante  hayratda 

qoldiradigan g‘alaba. 

éclatement

  nm  1.  darz  ketish;  2.  bo‘linib  ketish;  éclatement  d’un  parti 

partiyaning bo‘linib ketishi. 

éclater

 vi 1. darz ketmoq, yorilmoq; yirtilmoq, yirtilib ketmoq, portlamoq; la 



gelée a fait  éclater la conduite d’eau kuchli sovuqdan vodoprovod yorilib 

ketdi;  2.  gumburlamoq,  gumburlab  ketmoq,  jaranglamoq;  yangramoq; 

larzaga kelmoq; un coup de feu a éclaté o‘q ovozi gumburlab ketdi; éclater 

en  sanglots  o‘kirib  yig‘lamoq;  3.  fig  shiddat  bilan  boshlanmoq,  birdaniga 

boshlanib ketmoq; ko‘ tarilmoq; la guerre a  éclaté  urush  boshlanib qoldi; 4. 

yaltiramoq,  yarqiramoq;  porlab  turmoq,  ko‘rinmoq;  balqimoq,  nur  sochmoq, 

yiltiramoq;  la  vérité  éclate  haqiqat  yuzaga  chiqadi;  5.  fig  bo‘linmoq, 

parchalanmoq, tarkibiy qismlarga ajratmoq, tugamoq. 

éclectisme

  nm  philos  1.  eklektizm  (turlicha  qarashlarni,  nazarlarni  bir-

biriga  o‘zboshimchalik  bilan  qorishtirib  yuborish)  2.  eklektiklik;  qorishganlik 

(fikr, qarashlarning qorishganligi). 

éclipse

 nf 1. oy, quyosh tutilishi; une éclipse totale de soleil quyoshning 



to‘liq tutilishi; 2. tushkunlik, inqiroz, tanazzul. 

éclipser


  I.  vt  1.  to‘smoq,  pana,  qorong‘u  qilmoq,  qoplab  olmoq;  la  lune 

éclipse  le  Soleil  Oy  Quyoshni  to‘sib  qo‘ydi;  2.  fig  ustun,  baland  kelmoq; 

bosib,  o‘tib  ketmoq,  soyasida  qoldirmoq;  il  a  éclipsé  tous  ses 

concurrentes  u  o‘z  raqiblaridan  ustun  keldi;  II.  s’éclipser  vpr  fam 

sezdirmasdan,  pisib  jo‘nab  ketmoq;  s’éclipser  avant  la  fin  du  spectacle 

spektakl tugashidan avval sezdirmasdan jo‘nab qolmoq. 

écliptique

 nm astron  ekliptika (quyosh  bir yilda  aylanib chiqadigan katta 

fazoviy yo‘l). 

éclisse


  nf  1.  yog‘och  pona;  2.  méd  taxtakach;  3.  relslarini  tutashtirib 

turuvchi po‘lat parchasi. 

éclopé,  ée 

I.  adj  oqsoq,  oqsab  yuradigan;  II.  n  1.  cho‘loq  odam;  2.  mil 

safda yurishga yaramaydigan askar. 

éclore


 vi 1. tuxumdan chiqmoq, chaqilib chiqmoq, tuxumni ochib chiqmoq; 

2. ochilmoq, gullamoq;  3. fig yuzaga kelmoq, paydo bo‘lmoq, kelib chiqmoq, 

tug‘ilmoq;  le  projet  est  près  d’éclore  o‘ylab  qo‘yilgan  ish  yuzaga  chiqish 

arafasida. 

éclosion

  nf  1.  tuxumdan  chiqish,  tuxumni  ochib  chiqish;  2.  gullash, 

ochilish;  3.  litt  tug‘ilish,  paydo  bo‘ lish;  éclosion  d’une  idée  g‘oyaning 

tug‘ilishi. 

écluse

 nf shluz (suv sathi turli bo‘lgan bir joydan ikkinchi joyga kemalarni  



o‘tkazish  uchun  xizmat  qiladigan  gidrotexnik  inshoot;  to‘g‘ondagi  suv 

darvozasi);  les  écluses  d’un  canal  kanaldagi  shluzlar;  ouvrir,  fermer  les 

écluses shluzlarni yopmoq, ochmoq. 

écluser


  vt  1.  shluzdan  o‘ tkazmoq,  kemani  shluzdan  o‘ tkazmoq;  2.  fam  

ko‘p ichmoq. 

éclusier, ère

 n shluz nazoratchisi, boshqaruvchisi. 

écœurant,  ante

  adj  1.  ko‘ngilni  aynitadigan,  ozdiradigan,  o‘qchitadigan, 

qayt  qildiradigan,  qustirib  yuboradigan;  qo‘lansa;  une  odeur  écœurante 

qo‘lansa  hid;  2.  nafrat  qo‘zg‘atadigan,  jirkantiradigan;  un  spectacle 

écœurant nafrat qo‘zg‘atadigan manzara. 

écœurement

 nm 1. ko‘ngil aynish, behuzur bo‘lish, qayd qilgisi kelishi; 2. 

fig  jirkanish;  nafratlanish;  nafrat,  jirkanchlik;  3.  ma’yuslik,  g‘amginlik, 

umidsizlik, ma’yus bo‘ lish, umidsizlanish, tushkunlik. 

écœurer


  vt  1.  ko‘ngil  aynimoq,  behuzur  bo‘ lmoq,  o‘qchimoq;  2. 

jirkantirmoq;  nafratlantirmoq,  nafrat  qo‘zg‘atmoq;  3.  umudsizlikka, 

tushkunlikka tushirmoq, umidsizlantirmoq. 

école


 nf 1. maktab, o‘quv yurti; une  école  maternelle  bolalar  bog‘chasi; 

l’Ecole  Normale  Supérieure  Pedagogika  instituti  (Fransiyada);  manquer 

l’école  dars  qoldirmoq;  faire  l’  école  buissonnière  darsdan  qochmoq; 

darsga kelmaslik; 2. maktab,  tayyorgarlik,  ta’lim, saboq; être à bonne école 

yaxshi  saboq  olmoq;  3.  maktab,  yo‘nalish,  oqim  (adabiyot,  san’atda);  le 

fondateur  d’une  école  oqimning  asoschisi;  fonder  une  école  maktab 

yaratmoq, maktabga asos solmoq. 

écolier, ère

 n o‘quvchi; écolier appliqué tirishqoq o‘quvchi. 

écologie


 nf ekologiya. 

éconduire

  vt  1.  rad  qilmoq,  qaytarmoq,  yo‘q  demoq;  2.  haydamoq, 

haydab yubormoq, quvib chiqarmoq, jo‘natmoq. 

économe

  nm  1.  xo‘jalik  bo‘limi  mudirligi  vazifasi,  lavozimi;  2.  xo‘jalik 



bo‘lim i joylashgan idora. 

ÉCONOME

 

ÉCRASÉ



 

 

 



178 

économe


  I.  adj  tejamkor,  kamxarj,  ayab,  tejab  harakat  qiladigan;  rejali, 

barakali;  xasis,  qurumsoq,  ziqna,  och  ko‘z,  qattiq;  être  économe  de  son 

temps vaqtini  tejamoq; être économe de ses paroles so‘zini  ayamoq; II. n 

xo‘jalik bo‘ limi mudiri; xo‘jalik boshlig‘i. 

économie

 nf 1. écon xo‘jalik; iqtisodiyot; économie planifiée, économie 

dirigée  rejali,  boshqariladigan  xo‘jalik;  économie  nationale  xalq  xo‘ jaligi; 

économie  agraire  qishloq  xo‘jaligi;  économie  forestière  o‘rmon  xo‘jaligi; 

économie  privée  xususiy  xo‘jalik;  petite  économie  marchande  mayda 

tovar  ishlab  chiqarish  xo‘jaligi;  économie  domestique  uy  xo‘jaligi;  ro‘zg‘or; 

2. iqtisodiyot (xalq xo‘jaligining ayrim tarmog‘ini o‘rganadigan fan); économie 

politique  siyosiy  iqtisod;  3.  tejab-tergab  yashamoq;  être  d’une  grande 

économie o‘ta  tejamkor bo‘lmoq; 4.  tejash natijasida olingan narsa,  tejalgan 

narsa;  tejam;  foyda;  économie  de  dix  francs  par  pièce  produite  har  bir 

dona mahsulotdan 10 frankdan tejam; 5. pl yig‘ ilgan, to‘plangan, jamg‘arilgan 

pul,  mablag‘,  jamg‘arma;  économies  mensuelles  oylik  jamg‘arma; 

économies annuelles yillik jamg‘arma; acheter qqch avec ses économies 

jamg‘argan puliga biror narsa sotib olmoq. 

économique

  I.  adj  1.  iqtisodiyotga  oid,  iqtisodiy;  moddiy;  2.  tejamli; 

foydali,  foyda  keltiradigan;  3.  xo‘jalikka  oid;  xo‘jalik;  le  plan  économique 

xo‘jalik rejasi; II. nm iqtisodiyot bilan bo‘gliq hodisa va voqealar majmui. 

économiquement

  adj  1.  iqtisodiy  jihatdan,  moddiy  tomondan; 

économiquement  parlant  iqtisodiy  nuqtai  nazardan;  2.  tejab,  tejab-tergab, 

ayab;  ehtiyot  qilib,  qisib-qim tib,  tejamkorlik  bilan;  kam  sarflab;  voyager 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   65   66   67   68   69   70   71   72   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling