Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet77/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   73   74   75   76   77   78   79   80   ...   238

tomolama  keng;  bilimning  hamma  sohalarini  o‘z  ichiga  olgan;  bilimning 

hamma  sohalaridan  xabardor;  un  esprit  encyclopédique  keng  ma’lumotli 

kishi. 

encyclopédisme



  nm  ensiklopedizm  (ilm-fanning  turli  sohalaridan  keng 

ma’lumotga, bilimga egalik, xabardorlik). 

encyclopédiste

  nm  ensiklopedist;  les  encyclopédistes  ensiklopediya 

tuzuvchilar. 

endémie


  nf  méd  endemiya  (biror  joyda  yuqumli  kasallikning  hamisha 

mavjud bo‘lishi). 

endémique

 adj 1. méd endemik, mahalliy,  jaydari (ma’lum bir joyga xos, 

ma’lum  bir  joyda  bo‘ladigan);  2.  fig  doimiy,  muttasil,  to‘xtamaydigan;  un 

chômage endémique muttasil ishsizlik. 

endettement

 nm qarz, qarzdorlik. 

endetter

  I.  vt  qarz  qilmoq,  qarzga  botirmoq,  qarzdor  qilib  qo‘ymoq;  cet 

achat m’a endetté pour longtemps bu xarid meni uzoq vaqt qarzga botirdi; 

II. s’endetter vpr qarzdor bo‘lmoq, qarzga botmoq. 

endeuiller

  vt  qayg‘uga  solmoq,  g‘amga  botirmoq;  xafa  qilib,  qayg‘urtirib 

qo‘ymoq; cette mort m’a endeuillé bu o‘lim meni g‘amga botirdi. 

endiablé, ée

 adj1. shaytoniy, shayton yo‘ ldan urgan, shaytonga  ixtiyorini 

bergan, shaytonga  bo‘ysungan; shaytonga duchor, giriftor, mubtalo bo‘lgan; 

un  enfant  endiablé  sho‘x  bola,  shum taka,  tirrancha,  jinqarcha,  shayton;  2. 


ENDIGUER

 

ENFANTIN



 

 

 



195 

shiddatli,  qattiq;  kuchli,  haddan  tashqari,  shiddatli,  kuchli;  un  rythme 

endiablé shiddatli ritm. 

endiguer


 vt 1. damba qurmoq, to‘smoq; 2. to‘sqinlik, qarshilik ko‘rsatmoq, 

to‘sqinlik,  qarshilik  qilmoq,  to‘sqin,  g‘ov,  to‘g‘anoq  bo‘lmoq;  to‘xtatm oq; 

endiguer  le  flot  des  manifestants  namoyishchilar  oqimini  to‘xtatm oq, 

to‘smoq;  endiguer  la  foule  olomonni  to‘xtatib  qolmoq,  olomon  yo‘lini 

to‘smoq. 

endimancher

 

(s’)


 vpr bayramona, bayramlardagidek kiyinmoq. 

endive


 nf bot sachratqining bir turi. 

endocarde

 nm anat endokard, endokardiy (yurakning ichki pardasi). 

endocrine

  adj  endokrin,  ichki  sekretsiya  bezlariga  bog‘liq  bo‘ lgan;  les 

glandes endocrines endokrin bezlar, ichki sekretsiya bezlari. 

endocrinien,  ienne

  adj  endokrik,  ichki  sekretsiya  bezlariga  bog‘liq 

bo‘lgan. 

endoctrinement

  nm  tashviqot,  targ‘ibot;  g‘oyaviy  jihatdan  o‘z  ta’siriga 

olish;  l’endoctrinement  de  la  jeunesse  yoshlarni  g‘oyaviy  jihatdan  o‘z 

ta’siriga olish. 

endoctriner

 vt dunyo qarashini singdirmoq;  agitatsiya qilmoq,  agitatsiya, 

tashviqot yurgizmoq; o‘z ta’sirini o‘tkazmoq, o‘z ta’siriga olmoq. 

endolori, ie

 adj toliqib, bezillab  qolgan; le lendemain du  match, il avait 

les  membres  endoloris  o‘yinning  ertasiga  uning  hamma  joyi  toliqib  og‘rir 

edi. 


endommager

 vt zarar yetkazmoq, ziyon keltirmoq, buzmoq; le toit a été 

endommagé  par  les  orages  tom  jaladan  ziyon  ko‘rdi;  la  grêle  a 

endommagé les récoltes hosilga do‘ldan ziyon yetdi. 

endormant, ante

 adj uyqu bostiradigan, zeriktiradigan. 

endormi, ie

 I. adj 1. uxlagan, uxlab yotgan, uyqudagi; il se promenait à 

travers  la  ville  endormie.  u  uyqudagi  shahar  bo‘ylab  sayr  qilardi;  2. 

uyqusiragan,  uyqu  bosgan,  mudragan,  uyquli;  un  regard  endormi 

uyqusiragan  nigoh;  3.  fig  lanj,  bo‘shashgan,  shalviragan,  karaxt;  II.  n 

uyquchi, seruyqu odam, uyquboz; quel endormi! xo‘p uyquchi ekansan-da! 

endormir

 I. vt 1. uxlatmoq, uxlatib  qo‘ymoq, allalab uxlatmoq; bercer un 

bébé pour l’endormir bolani uxlatmoq uchun uni  tebratmoq; 2. fig zeriktirib, 

toliqtirib  uyqu  bostirmoq,  uyquni  keltirmoq;  il  endort  son  auditoire  u 

tinglovchilarni 

zeriktirib 

qo‘ymoqda; 

3. 


og‘riqsizlashtirmoq, 

og‘riq 


sezmaydigan  qilmoq;  behush  qilmoq;  faire  une  piqûre  à  un  malade  pour 

l’endormir  bemorni  uxlatib  qo‘yish  uchun  ukol  qilmoq;  4.  bosibmoq, 

yengillashtirmoq,  tinchitmoq; II. s’endormir vpr 1. mudramoq, mudroq, uyqu 

bosmoq,  ko‘zi  ilinmoq;  uyquga  ketmoq,  uxlab  qolmoq;  la  ville  s’endort 

shahar uyquga ketmoqda; 2. g‘aflatda qolmoq, hushyorlikni yo‘qotmoq. 

endoscope

  nm  méd  endoskop  (tananing  ichki  bo‘shliqlarini,  oshqozon, 

qizilo‘ngach kabilarni yoritish va ko‘rish asbobi). 

endoscopie

 nf méd endoskopiya (tananing ichki bo‘shliqlarini, oshqozon, 

qizilo‘ngachni endoskop yordamida yoritish va ko‘rish metodi). 

endosser


1

 vt 1. yelkasiga  tashlamoq, ustiga ilmoq; kiymoq; endosser un 

manteau  paltoni  kiymoq;  2.  yelkasiga  olmoq;  endosser  la  paternité  d’un 

enfant bolaga otalik qilishni o‘z zimmasiga, bo‘yniga olmoq. 

endosser

2

 vt veksel, chek kabi qimmatbaho qog‘ozlarning orqa  tomoniga 



uning boshqa kishiga o‘ tganligini tasdiqlab yozmoq. 

endroit


1

 nm 1. o‘rin, joy, makon; il ne voit rien de cet endroit bu  joydan 

hech narsa ko‘rinmaydi; 2. bo‘ lak, parcha, qism (badiiy asar, musiqa haqida); 

c’est le  meilleur endroit de la pièce bu parcha pyesaning eng yaxshi joyi; 

3.  narsa  yoki  a’zoning  ayrim  qismi,  bo‘lagi,  joyi;  toucher  au  bon  endroit 

nozik joyiga tegmoq; 4. loc adj par endroits ba’zi, turli joylarda; har yerlarda; 

loc  prép  à  l’endroit  de  (qqn)  biror  kimsa  haqida,  to‘g‘risida;  biror  kimsaga 

nisbatan. 

endroit

2

  nm  matoning  o‘ng  tomoni;  o‘ng;  l’endroit  et  l’envers  de  la 



médaille  medalning  o‘ng  va  teskari  tomoni;  mettre  qqch  à  l’endroit  biror 

narsani o‘ng tomonini qo‘ymoq (o‘ngini kiymoq). 

enduit, uite

 I. adj surkalgan; chaplangan; bo‘yalgan; suvalgan; II. nm  1. 

suvoq;  shpatlyovka  (teshik-yoriqlarni,  tirqishlarni  berkitish,  yuzani  tekislash 

uchun 


ishlatiladigan 

yopishqoq 

qorishma); 

2. 


homaki 

bo‘yoq 


(rassomchilikda);  3.  méd  karash  (kasallikdan  til  ustida  paydo  bo‘ladigan  oq 

qatlam). 

enduire

  vt  surtmoq,  surkamoq;  suvamoq;  bo‘yamoq;  shpatlyovka 



surtmoq;  enduire  un  mur  de  plâtre  devorni  suvamoq,  suvoq  qilmoq; 

enduire son visage de crème yuziga krem surtmoq; enduire de colle yelim 

surtmoq,  yelimlamoq;  enduire  de  goudron  smola  surtmoq;  un  couteau  à 

enduire  shpatel  (shpatlyovka  qi lish  yoki  matoga  bo‘yoq  surtish  uchun 

ishlatiladigan kurakchasimon asbob). 

endurant,  ante

  adj  chidamli,  bardoshli,  toqatli;  il  est  très  endurant  u 

juda bardoshli. 

endurance

  nf  chidamlilik,  bardoshlilik,  barqarorlik,  toqatlilik;  chidam, 

bardosh,  toqat;  l’endurance  physique  jismoniy  jihatdan  chidamlilik; 

l’endurance  morale  axloqiy barqarorlik; l’endurance à la douleur  og‘riqqa 

bardoshlilik. 

endurant, ante

 adj chidamli, bardoshli; toqatli; chiniqqan. 

endurci,  ie

  adj  1.  qotgan,  qotib  qolgan,  suvi  qochgan;  dag‘allashgan, 

qavargan;  des  mains  endurcies  par  le  travail  mehnatdan  dag‘allashgan, 

qavargan qo‘llar; 2. fig  diydasi  qotgan, diydasi qattiq bo‘lib ketgan; rahmsiz, 

ko‘ngli  qattiq,  toshbag‘ir;  bag‘ritosh;  un  cœur  endurci  toshbag‘ir,  rahmsiz 

kishi. 

endurcir


  I.  vt  1.  qotirmoq,  dag‘allashtirmoq,  qo‘pollashtirmoq;  chidamli 

qilmoq, chiniqtirmoq; un soldat que les compagnes ont endurci  janglarda 

chiniqqan  askar;  2.  toshbag‘ ir  qilmoq,  bag‘ritosh  qilmoq,  rahmsiz  qilmoq;  II. 

s’endurcir vpr 1. qotmoq, qattiqlashmoq,  qattiq holga kelmoq; 2.  toshbag‘ir 

bag‘ritosh bo‘lmoq, rahmsiz bo‘lmoq. 

endurer


  vt  chidamoq,  toqat  qilmoq,  bardosh  bermoq;  endurer  des 

souffrances azob-uqubatga chidamoq. 

énergétique

  I.  adj  energetik,  energetikaga  oid;  II.  nf  phys  energetika 

(texnikaning  turli  energiyalardan  foydalanish  yo‘llarini  o‘rganish  bilan 

shug‘ullanadigan tarmog‘i). 

énergie

 nf 1.  energiya, quvvat;  l’énergie  mécanique mexanik energiya; 



2. fig g‘ayrat, g‘ayrat-shijoat, kuch-quvvat, qat’iyat, shiddat; mettre toute son 

énergie  à bor kuch-quvvatini sarflamoq; avec énergie g‘ayrat bilan, qizg‘in 

sur’atda, keskin. 

énergique

 adj 1. g‘ayratli, serg‘ayrat, serharakat; aktiv,  faol; un homme 

énergique  g‘ayratli  kishi,  serg‘ayrat  odam;  2.  keskin,  qat’iy,  qizg‘in;  une 

protestation énergique qat’ iy norozilik, qatiy e’ tiroz. 

énergiquement

 

adv 


1. 

g‘ayratbilan, 

aktiv 

ravishda; 



lutter 

énergiquement g‘ayrat bilan kurashmoq; 2. qat’iy ravishda, keskin ravishda; 

protester énergiquement qat’iy ravishda e’ tiroz, norozilik bildirmoq. 

énergumène

 nm fe’li tez, battol, to‘polonchi, asabiy, baqiroq. 

énervant, ante

 adj g‘ashga tegadigan, jahlni chiqaradigan; qonni, zardani 

qaynatadigan, asabiylashtiradigan. 

énervé,  ée

  adj  g‘azablangan,  achchiqlangan,  asabiylashgan,  qoni, 

zardasi qaynagan, darg‘azab. 

énervement

  nm  g‘azablanganlik,  achchiqlanganlik,  holat;  hayajon, 

to‘lqinlanish; asabiylashish. 

énerver

  I.  vt  g‘azablantirmoq,  achchiqlantirmoq,  g‘ashiga  tegmoq,  jahlini 



chiqarmoq,  qonini,  zardasini  qaynatmoq;  asabiylashtirmoq;  asabini 

qo‘zg‘atmoq; II. s’énerver vpr g‘azablanmoq, achchiqlanmoq, g‘ashi kelmoq, 

g‘ijinmoq,  jahli  chiqmoq,  qoni,  zardasi  qaynamoq;  bezovta  bo‘lmoq, 

asabiylashmoq;  il  ne  faut  pas  s’énerver  pour  si  peu  arzimagan  narsaga 

asabiylashish kerak emas; ne t’énerve pas! tinchlan! qizishma! 

enfance


 nf 1. bolalik, bolalik yillari; il avait eu une enfance malheureuse 

uning bolaligi qiyinchilikda o‘ tgan; un souvenir d’enfance bolalik xotirasi; un 

ami  d’enfance  bolalikdagi  do‘st;  dès  l’enfance  bolalikdan  boshlab;  2.  fig 

bosh,  ibtido, boshlanish joyi;  loc fam c’est l’enfance de l’art  bu juda oddiy; 

3. fam bolalar, mayda bolalar, churvaqalar. 

enfant


  nm  farzand,  bola,  qiz  bola;  un  enfant  naturel  nikohsiz  tug‘ilgan 

bola; un enfant adoptif asrandi bola. 

enfanter

  vt  1.  vx  ko‘z  yormoq,  tug‘moq,  dunyoga  keltirmoq  (ayolga 

nisbatan); 2. litt yaratm oq; vujudga keltirmoq. 

enfantillage

 nm bolalik, yengiltaklik, bolalarcha xulq-atvor, bachkanalik. 

enfantin,  ine

  adj  1.  bolalarga  oid,  bolalarcha,  bolalik;  2.  hammaga 

ma’lum  bo‘lgan,  oddiy,  sodda;  un  raisonnement  enfantin  bolalarcha 

muhokama; c’est enfantin! bu juda oddiy! 


ENFARINÉ

 

ENGENDREMENT



 

 

 



196 

enfariné,  ée

  adj  un  sepilgan;  la  figure  enfarinée  d’un  clown 

masxarabozning oqqa bo‘yalgan yuzi. 

enfer

  nm  1.  do‘zax,  jahannam;  les  tourments  de  l’enfer  chidab 



bo‘lmaydigan  azoblar,  do‘zax  azobi;  2.  yopiq  fond  (kutubxonalarda 

taqiqlangan kitoblar saqlanadigan bo‘lim). 

enfermer

  I.  vt  1.  qamab  qo‘ymoq,  qamamoq,  yashirmoq,  yashirib 

qo‘ymoq;  -da  saqlamoq;  enfermer  qqn  dans  sa  chambre  biror  kimsani 

xonasiga  qamab  qo‘ymoq;  enfermer  ses  livres  dans  une  armoire 

kitoblarini  shkafga  yashirib  qo‘ymoq;  enfermer  un  oiseau  dans  une  cage 

qushni  qafasda  saqlamoq;  2.  fig  yashirmoq,  -da  saqlamoq;  enfermer  sa 

douleur  dans  son  cœur  dardini  yuragida  saqlamoq;  3.  qamamoq,  qamab 

qo‘ymoq,  hibsga  olmoq;  faire  enfermer  un  malfaiteur  jinoyatchini  qamab 

qo‘ymoq; 4. o‘rab  olmoq; yo‘lni  to‘smoq; de hautes  montagnes enferment 

la  vallée  vodiyni  baland  tog‘lar  o‘rab  turibdi;  II.  s’enfermer  vpr  1.  qamalib 

olmoq;  yashirinib  olmoq;  odamlardan  ajralib  qolmoq,  s’enfermer  dans  sa 

chambre  pour  travailler  ishlash  uchun  xonasiga  qamalib  olmoq;  2. 

bekilmoq, qulflanmoq. 

enferrer


  I.  vt  suqmoq,  sanchmoq,  suqib,  sanchib  olmoq;  sanchib 

teshmoq;  enferrer  son  adversaire  raqibiga  shpaga  sanchmoq;  II. 

s’enferrer  vpr  1.  fig  s’enferrer  dans  ses  mensonges  yolg‘on  gapirib; 

gapidan  adashmoq;  2.  qarmoqqa  ilinmoq  (baliq  ovi  haqida);  le  poisson 

s’enferra  tout  seul  baliqning  o‘zi  qarmoqqa  ilindi;  3.  dushman  shpagasiga 

yo‘liqmoq, duch kelmoq; 4. bir-biriga shpaga sanchmoq. 

enfiévrer

  I.  vt  1.  isitmasini  chiqarmoq,  isitmalatmoq,  qaltiratm oq;  2.  fig 

uyg‘otmoq, jo‘shga keltirmoq, tutaqishtirmoq, qizis htirmoq; II. s’enfiévrer vpr 

asabiylashmoq, hayajonga tushmoq, to‘lqinlanmoq. 

enfilade

 nf 1. qator; en enfilade qatorda; 2. mil o‘ t, o‘q yomg‘iri. 

enfiler

  vt  1.  ninaga  ip  o‘ tkazmoq;  une  aiguille  enfilée  de  blanc  oq  ip 



o‘tkazilgan  igna;  2.  tizmoq,  o‘ tkazmoq,  taqmoq,  termoq,  shoda  qilmoq;  3. 

sanchmoq,  sanchib  teshmoq,  suqmoq,  sanchib  olmoq;  4.  yo‘lga  tushmoq; 

enfiler  un  chemin  yo‘l  bo‘ylab  bormoq;  enfiler  l’escalier  zina  bo‘ylab 

chopmoq; 5. mil o‘qqa tutmoq; 6. fam tortib kiymoq (etik, shim). 

enfin

  adv  nihoyat,  oxiri;  mana  endi;  oxirida;  qisqasi,  qisqacha  qilib 



aytganda; to‘g‘rirog‘i; je vous ai enfin retrouvé nihoyat sizni topdim. 

enflammer

 I. vt 1. yondirmoq, alanga oldirmoq, yoqmoq; enflammer une 

allumette  gugurtni  yondirmoq;  2.  yoritmoq,  nur  sochmoq,  ravshan  qilib 

yubormoq; un éclair enflamma le ciel chaqmoq osmonni yoritib yubordi; 3. 

charaqlab  chiqmoq,  yonmoq,  porlamoq;  la  haine  enflamme  son  regard 

ko‘zlari nafrat bilan yondi; 4. fig jonlantirmoq,  g‘ayratlantirmoq, ruhlantirmoq, 

havaslantirmoq;  uyg‘otmoq,  g‘ayratga  solmoq,  keltirmoq;  jo‘shga  keltirmoq, 

tutaqishtirmoq, qizishtirmoq; II. s’enflammer vpr  1. yoqmoq, alanga olmoq, 

o‘t  olmoq;  le  papier  s’enflamme  qog‘oz  tez  alangaladi;  2.  qizarib  ketmoq, 

qip-qizarmoq; son visage s’enflamma de  colère  g‘azabdan yuzlari  qizarib 

ketdi; 3. jo‘shga kelmoq, tutaqishmoq, qizishmoq, qiziqib ketmoq; jonlanmoq, 

ruhlanmoq;  4.  méd  yallig‘lanmoq,  qizarmoq,  shishmoq;  la  plaie  risque  de 

s’enflammer yara gazak olishi mumkin, gazak olmoq. 

enflure

 nf 1. shish, qavariq,  g‘urra, shishgan  joy; 2. fig l’enflure du style 



uslubning dabdaligi. 

enflé, ée

 adj 1. shishgan, bo‘rtgan, qavargan; une  main enflée shishgan 

qo‘l; il a le pied enflé uning oyog‘i shishib ketgan; 2.  nf fam un gros  enflé 

beso‘naqay, yo‘g‘on, pastak, xo‘ppa semiz odam. 

enfler


  I.  vt  1.  shishirmoq,  puflamoq,  dam  bermoq,  puflab  shishirmoq; 

to‘ldirmoq;  un  abcès  lui  enfle  la  joue  chipqon  uning  yuzlarini  shishirib 

yubordi; 2. oshirmoq, ko‘tarmoq,  balandlatmoq, kuchaytirmoq, yuksaltirmoq; 

3. oshirmoq, ko‘ tarmoq, yuqorilatmoq,  oshirib yubormoq,  oshirib ko‘rsatmoq, 

bo‘rttirib yubormoq; II. vi shishmoq, shishib ketmoq; ko‘ tarilmoq, kengaymoq. 

enfoncement

  nm  1.  qoqish,  qoqib  kiritish,  urish,  urib  kiritish; 

l’enfoncement  d’un  clou  dans  le  mur  devorga  mixni  qoqib  kirgizish;  2. 

botirish,  cho‘ktirish;  3.  chuqurga,  cho‘nqir,  botiq  yer,  kamar,  o‘pirilib  ketgan 

yer, o‘ra. 

enfoncer

  I.  vt  1.  qoqmoq,  qoqib  kiritmoq,  urib  kiritm oq;  sanchmoq, 

suqmoq; tiqmoq; enfoncer un clou dans une planche taxtaga m ix qoqmoq; 

enfoncer  le  bouchon  de  la  bouteille  shishaga  pukak,  tiqin  tiqmoq;  2. 

botirmoq,  cho‘ktirmoq;  tiqmoq;  enfoncer  la  main  dans  l’eau  qo‘lini  suvga 

tiqmoq;  3.  urib  sindirmoq;  parchalamoq;  enfoncer  la  porte  d’un  coup 

d’épaule  yelka  bilan  eshikni  turtib  sindirmoq;  4.  enfoncer  le  front  frontni 

yorib  o‘ tmoq;  II.  vi  botmoq,  cho‘kmoq;  III.  s’enfoncer  vpr  1.  cho‘kmoq, 

botmoq;  le  navire  s’enfonçait  lentement  kema  asta  cho‘kib  borardi;  2. 

ichkariga kirib bormoq, ilgarilab, ichkarilab bormoq; s’enfoncer dans la forêt 

o‘rmon ichkarisiga kirib bormoq;  3.  eng  ichkariga  joylashib olmoq; bir joyga 

kirib  joylashib  olmoq;  s’enfoncer  sous  les  couvertures  ko‘rpaga  burkanib 

olmoq; 4. cho‘mmoq, ko‘milmoq. 

enfouir


  I.  vt  1.  yerga  ko‘mmoq,  yerga  ko‘mib  tashlamoq;  2.  yashirmoq; 

enfouir  une  lettre  dans  un  tiroir  xatni  stol  tortmasiga  yashirmoq;  II. 

s’enfouir vpr 1. ko‘milmoq, ko‘milib olmoq; 2. yashirinmoq. 

enfouissement

  nm  1.  ko‘mish;  2.  yashirish,  berkitish;  yashirinish, 

berkinish. 

enfourcher

  vt  minmoq;  enfourcher  la  bicyclette  velosipedga  minmoq; 

enfourcher un cheval otga minmoq. 

enfourner

  vt  1.  pechkaga  qo‘ymoq  (non,  oziq-ovqat);  2.  fam  yutmoq, 

paqqos  tushirmoq,  yeb  qo‘ymoq,  pok-pokiza  tushirmoq,  zo‘r  ishtaha  bilan 

yemoq,  ochko‘zlik  bilan  apil-tapil  yemoq,  tomoqdan  o‘ tkazmoq;  3.  fam 

tiqmoq, itarib kiritmoq, ichkariga otib yubormoq. 

enfreindre

  vt  buzmoq,  rioya  qilmaslik;  enfreindre  la  loi  qonunga  rioya 

qilmaslik. 

enfuir


 

(s’)


  vpr  1.  qochmoq,  qochib  ketmoq;  2.  tez  o‘ tmoq,  ko‘zdan  tez 

g‘oyib bo‘lmoq; le temps s’enfuit vaqt tez o‘ tmoqda. 

enfumer

  vt  tutatmoq,  tutunga  to‘ldirmoq;  le  poêle  enfume  la  pièce 



pechka  xonani  tutunga  to‘ldiryapti;  2.  islamoq,  tutab  qoraytirmoq;  3.  tutatib, 

dudlab  haydab  chiqarmoq;  enfumer  un  renard  o‘ t  qo‘yib,  dudlab  tulkini 

inidan chiqarmoq. 

engagement

  nm  1. majburiyat;  va’da,  so‘z;  va’da  qilish,  so‘z  berish;  un 

engagement  d’honneur  tantanali  va’da  berish;  2.  xizmatga  olish,  yollash; 

l’engagement  d’un  domestique  xizmatkor  yollash;  3.  mil  ko‘ngilli  bo‘lib 

harbiy  xizmatga  kirish;  souscrire  un  engagement  de  deux  ans  dans 

l’armée  de  l’air  harbiy  havo  kuchlariga  ikki  yilga  ko‘ngilli  bo‘ lib  xizmatga 

kirmoq;  4.  kirish;  kiritish;  botirish;  cho‘ktirish;  5.  boshlanish;  l’engagement 

du  jeu  (du  match)  o‘yin  matchning  boshlanishi;  avant  l’engagement  des 

négociations muzokaralar oldidan, muzokaralar boshlanishi oldidan; 6. biror 

narsaga  pul,  mablag‘  sarflash;  7.  jangga  olib  kirish;  jang  boshlash;  8. 

garovga qo‘yish. 

engager

  vt  1.  majbur  qilmoq,  ustiga  yuklamoq,  vazifa  qilib  qo‘ymoq; 



engager sa parole so‘z bermoq, va’da bermoq; engager sa responsabilité 

o‘z  zimmasiga  olmoq;  2.  ishga  olmoq,  xizmatga  olmoq;  yollamoq;  engager 

un  domestique  xizmatkor  olmoq,  yollamoq;  3.  kiritmoq,  botirmoq; 

cho‘ktirmoq; suqmoq; solmoq; 4.  tortmoq,  jalb qilmoq; boshlamoq; engager 

qqn dans une aventure biror kimsani qaltis ishga tortmoq; 5. mil tashlamoq; 

kiritmoq;  6. écon mablag‘ sarflamoq, pul sarflamoq, xarajat qilmoq; engager 

ses  capitaux  dans  une  affaire  biror  narsaga  o‘z  mablag‘ini  sarflamoq;  7. 

boshlamoq;  kirishmoq;  engager  le  combat  jang  boshlamoq;  engager  des 

négociations  muzokara  boshlamoq;  biror  kimsa  bilan  bahsga  kirishmoq, 

bahs boshlamoq; 8. sport, o‘yin boshlamoq; birinchi zarbani bermoq, birinchi 

to‘pni otmoq;  9. moyil qilmoq, ko‘ndirmoq; qo‘zg‘atmoq; biror narsa  qilishga 

ishontirmoq, undamoq;  istak  tug‘dirmoq; il  m’a engagé à  mieux travailler u 

meni  yaxshi  ishlashga  undadi;  10.  garovga  qo‘ymoq,  garovga  bermoq;  II. 

s’engager vpr 1. majburiyat  olmoq; va’da bermoq, so‘z bermoq; s’engager 

par  serment  qasamyod  qilmoq;  s’engager  à  rembourser  to‘lashga  va’da 

bermoq; Savez-vous à quoi vous vous engagez? nimani o‘z zimmangizga 

olayotganligingizni  bilasizmi?  2.  ishga  kirmoq;  ishga  yollanmoq;  3.  kirmoq; 

ichkarilab  bormoq,  ichkariga  kirmoq;  il  s’engagea  dans  une  ruelle  u  tor 

ko‘chaga  kirdi;  4.  aralashmoq,  qatnashmoq;  jalb  bo‘lmoq;  ils  se  sont 

engagés  dans  une  affaire  difficile  ular  qiyin  ishga  aralashib  qoldilar;  5. 

boshlanmoq;  le  combat  s’engage  jang  boshlanmoqda;  le  jeu  s’engage 

o‘yin boshlanmoqda; 6. tarafida bo‘lmoq, tomonida bo‘lmoq. 

engeance

 nf la’nati yoki la’natga loyiq kishilar, ablahlar toifasi. 

engelure

 nf sovuq olgan joy, sovuq urgan joy. 

engendrement

 nm 1. tug‘ish,  dunyoga keltirish; 2. sabab bo‘lish, keltirib 

chiqarish. 


ENGENDRER

 

ENLÈVEMENT



 

 

 



197 

engendrer

 vt 1. tug‘moq,  tug‘dirmoq; il a engendré un fils u o‘g‘il ko‘rdi; 

2.  sabab  bo‘lmoq;  keltirib  chiqarmoq;  tug‘dirtirmoq;  olib  kelmoq;  le  mal 

engendre le mal yomonlik yomonlikka olib keladi. 

engin


  nm  1.  mexanizm,  qurol,  asbob;  mashina;  des  engins  de  levage 

ko‘tarish  mexanizmlari;  des  engins  de  guerre  urush  qurollari;  jangovor 

mashinalar;  jangovor  raketalar;  les  engins  blindés  zirhli  mashinalar;  2. 

raketa, reaktiv snaryad. 

englober

  vt  bir  toifadagi  bir  necha  narsani  birlashtirmoq;  yig‘moq, 

qo‘shmoq. 

engloutissement

  nm  yutish,  tortish,  o‘ziga  olish;  yutilish;  cho‘kish, 

ko‘milish (suvda). 

engloutir

  I.  vt  1.  yutib  qo‘ymoq,  yutib  yubormoq,  paqqos  tushirmoq; 

(ochko‘zlik bilan); il a  englouti tout  son dîner en trois  minutes u ovqatini 

uch minutda paqqos  tushirdi; 2. yutib yubormoq, ko‘mib yubormoq; ko‘zdan 

g‘oyib qilmoq; la tempête a englouti le navire quturgan bo‘ron kemani yutib 

yubordi; 3. sarf qilmoq, ishlatib yubormoq; il englouti toute sa fortune dans 

cette affaire bu ishga o‘zining barcha boyligini sarf qildi, bu ish uning barcha 

boyligini yutib yubordi; II.  s’engloutir vpr ko‘milmoq, cho‘kib ketmoq;  g‘oyib 

bo‘lmoq; le bateau s’est englouti dans la mer kema dengizga cho‘kib ketdi. 

engluer


  vt  surtmoq  (yopishqoq  narsalar  haqida);  yopishqoq  qilmoq; 

engluer un oiseau qush yopishadigan yelim yordamida qush tutmoq. 

engoncer

  vt  qisib,  siqib  qo‘ymoq  (kiyim  haqida)  ce  vêtement  vous 

engonce bu kiyim sizga torlik qilyapti. 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   73   74   75   76   77   78   79   80   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling