Institut français d’Études sur l’asie centrale

entrepont

 nm kemaning ikki palubasi orasidagi joy. 

entreposage

 nm omborga qo‘yish. 

entreposer

 vt omborga qo‘ymoq. 

entrepôt

 nm ombor, yuk ombori. 

entreprenant, ante

 adj epchil, uddaburo, tashabbuskor. 

entreprendre

  vt  1.  biror  ishga  kirishmoq,  ishni  boshlamoq; 

n’entreprenez rien  sans  me téléphoner menga  qo‘ng‘ iroq qilmasdan  hech 

narsa  qilmang;  entreprendre  un  voyage  sayohat  qilmoq;  2.  zimmasiga 

olmoq;  pudratga  olmoq;  entreprendre  des  travaux  de  construction 

qurilishni  baylab,  pudratga  olmoq;  3.  biror  kishini  ishontirishga,  og‘dirib 

olishga urinmoq. 

entrepreneur, euse

 n korxona egasi; tadbirkor; pudratchi. 

entreprise

  nf  1.  boshlangan  ish,  tashabbus;  2.  pudrat;  3.  korxona;  chef 

d’entreprise korxona egasi. 

entrer

  I.  vi  kirmoq,  ichkariga  kirmoq;  entrer  dans  une  maison  uyga 

kirmoq;  2.  o‘qishga  yoki  ishga  kirmoq;  entrer  à  l’université  universitetga 

o‘qishga  kirmoq;  3.  qo‘shilmoq,  aralashmoq,  qatnashmoq;  entrer  dans  un 

complot  fitnaga  qo‘shilmoq;  4.  qo‘shilmoq,  birikmoq,  tarkibiga  kirmoq;  5. 

entrer  en  colère  jahli  chiqmoq;  entrer  en  détail  diqqat  bilan  o‘rganmoq, 

kuzatmoq; II. vt 1. kiritmoq, olib kirmoq; entrer des marchandises tovar olib 

kirmoq; 2. botirmoq, suqmoq; il lui entrait ses ongles  dans  la  main uning 

qo‘liga tirnoqlarini botirar edi. 

entresol

 nm antresol, birinchi va ikkinchi qavat oralig‘ idagi joy. 

entre-temps

 adv shu orada, shu asnoda, shu vaqt ichida. 

entretenir

  I.  vt  1.  bir  maromda  saqlamoq,  ta’minlamoq;  to‘xtashga, 

susayishga,  uzilishga  yo‘l  qo‘ymaslik;  entretenir  le  feu  olovni  o‘chirmay 

saqlab  turmoq;  entretenir  une  correspondance  avec  qqn  birov  bilan  xat 

yozishib  turmoq;  2.  qaramoq,  tutmoq,  parvarish  qilmoq;  yaxshi  holatda 

saqlamoq; entretenir une route yo‘lning holatini yaxshi saqlamoq; un jardin 

mal  entretenu parvarishsiz, boqimsiz, qarovsiz  bog‘; 3. boqmoq, qaramoq, 

tarbiya  qilmoq;  entretenir  sa famille  oilasini boqmoq, ro‘zg‘or  tebratmoq; 4. 

gaplashib  turmoq,  gapni,  suhbatni  qizitib  turmoq;  II.  s’entretenir  vpr  1. 

ovunmoq,  yupanmoq,  o‘zini  ovuntirmoq,  o‘zini  yupatmoq;  s’entretenir 

d’illusions  o‘zini  orzu-umidlar  bilan  yupatmoq;  2.  gaplashmoq,  bir-biriga 

gapirmoq, suhbatlashmoq; 3. s’entretenir la main malakasini saqlamoq. 

entretenu, ue 

adj 1. birovning qaramog‘ idagi, qaram, boqim; une femme 

entretenue  birovning  qaramog‘idagi  ayol,  o‘ynash;  2.  bien  entretenu 

boqimli,  parvarishi  yaxshi;  mal  entretenu  boqimsiz,  qarovsiz,  parvarishi 

yomon. 

entretien

  nm  1.  qarash,  parvarish  qilish;  tartibli,  ozoda,  but  saqlash, 

yaxshi  holatda  saqlash;  ta’mir;  l’entretien  d’une  voiture  mashinani  shay 

saqlash;  l’entretien  courant  des  machines  uskunalarni  joriy  ta’mirlash; 

l’entretien  des  routes  yo‘llarni  ta’mirlash;  2.  boqish,  qarash,  ta’minlash; 

l’entretien  des  troupes  armiyani  ta’minlash  (oziq-ovqat,  kiyim-kechak 

kabilar  bilan);  3.  suhbat;  muzokara;  avoir  un  entretien  avec  le  ministre 

vazir  suhbatida  bo‘lmoq;  les  entretiens  diplomatiques  diplomatik 

muzokaralar. 

entretoise

  nf  tirgovuch,  tirgak,  ko‘ndalang  qo‘yilgan  to‘sin;  ko‘ndalang 

o‘tkazilgan, qo‘yilgan narsa. 

entretuer (s’)

 vpr bir-birini o‘ldirmoq; bir-biri bilan o‘lguncha urishmoq. 

entrevoir

  vt  1.  g‘ira-shira,  elas-elas,  sal-pal  ko‘rib  qolmoq;  yo‘ l-yo‘lakay 

ko‘zi  tushmoq;  zo‘rg‘a  ajratmoq;  entrevoir  qqch  dans  l’ombre  nim 

qorong‘ilikda  biror  narsani  zo‘rg‘a  ajratm oq;  je  l’ai  entrevu  dans  l’escalier 

men uni zinada yo‘l-yo‘lakay ko‘rib qoldim;  2.  oldindan ko‘rmoq,  payqamoq, 

sezmoq,  kelajakni  ko‘rmoq,  bashorat  qilmoq;  taxmin  qilmoq;  vous  avez 

entrevu  la  solution  siz  yechimini  topdingiz;  entrevoir  une  nouvelle  vie 

yangi hayotni bashorat qilmoq, oldindan ko‘rmoq. 

entrevue

  nf  uchrashuv,  muzokara;  ménager  une  entrevue  uchrashuv 

uyushtirmoq;  avoir  une  entrevue  avec  le  directeur  direktor  bilan 

uchrashmoq. 

entropie

  nf  phys  entropiya  (energiyaning  tanazzulga  uchrashi  prinsipini 

ifodalovchi matematik funksiya). 

entrouvrir

 vt sal ochmoq,  qiya ochmoq;  entrouvrir les  rideaux pardani 

qiya ochmoq. 

énumératif, ive

 adj sanoq, hisobga oid; hisoblaydigan, hisobga oladigan. 

énumération

 nf sanab chiqish; ro‘yxat; l’énumération des objets d’une 

collection kolleksiyaga kirgan buyumlarni sanab chiqish (ro‘yxatini tuzish). 

énumérer

 vt sanab, hisoblab chiqmoq, sanamoq, hisoblamoq. 

envahir

 vt 1. bostirib kirmoq;  bosib olmoq, zabt etmoq,  ishg‘ol etmoq;  2. 

to‘ldirib  yubormoq;  to‘lib  ketm oq;  la  foule  envahit  la  place  xaloyiq 

maydonga  to‘lib  ketdi;  l’eau  va  envahir  la  maison  hozir  uy  suvga  to‘lib 

ketadi; 3. qamrab olmoq, to‘ldirmoq. 

envahissement

  nm  1.  bostirib  kirish,  zabt  etish;  bosib  olinish,  zabt 

etilish; 2. qamrab olganlik; to‘ldirganlik, egallab olganlik. 

envahisseur

 nm bosqinchi, istilochi. 

envasement

 nm loyqa bosish, loyqaga to‘lib qolish. 

envaser

 vt loyqa bilan to‘ ldirmoq, loyqaga botirmoq; loyqaga ko‘mmoq. 

enveloppant,  ante

  adj  1.  o‘ragan;  qamragan;  2.  fig  maftun  etadigan, 

jozibali; yurakdan uradigan; des paroles enveloppantes yurakdan uradigan 

so‘zlar. 

enveloppe

  nf  1.  konvert;  2.  tashqi  ko‘rinish;  parda,  qobiq;  3.  ko‘rpaga 

tutiladigan choyshab, jild. 

enveloppement

 nm 1. o‘rash, o‘rab qo‘yish; 2. mil o‘rab,  qurshab olish; 

une manœuvre d’enveloppement qurshab olish manyovri. 

envelopper

 I. vt 1. o‘ramoq, chulg‘amoq; 2. qamramoq, qamrab olmoq; II. 

s’envelopper vpr o‘ranmoq, chulg‘anmoq. 

envenimer

  I.  vt  1.  qo‘zg‘amoq,  qo‘zg‘atmoq,  qichitmoq,  yallig‘lantirmoq; 

envenimer  une  plaie  yarani  yallig‘lantirmoq;  2.  fig  avj  oldirmoq, 

keskinlashtirmoq,  kuchaytirmoq,  oshirmoq;  envenimer  un  débat  bahsni 

keskinlashtirmoq;  envenimer  une  querelle  janjalni  kuchaytirmoq;  II. 

s’envenimer vpr 1. yallig‘lanmoq, qizarmoq, shishmoq; 2. fig keskinlashmoq; 

kuchaymoq; la discussion s’envenima bahs keskinlashdi. 

envergure

  nf  1.  uzunlik,  kenglik;  qanotlarning  yozilgandagi  kengligi;  cet 

oiseau  a  3  mètres  d’envergure  bu  qush  qanotlarining  kengligi  3  metrga 

teng; 2. mar reya ning uzunligi (yelkan bog‘lanadigan ko‘ndalang yog‘och); 3. 

masshtab  ko‘lam,  miqiyos;  un  esprit  de  grande  envergure  keng 

miqiyosdagi fikr. 

envers

1

  prép  1.  biror  kimsa-narsa  haqida,  to‘g‘risida;  biror  kimsaga-

narsaga nisbatan; ko‘ra; il  a  mal agi  envers  nous u bizga  nisbatan yomon 

munosabatda  bo‘ldi;  2.  loc  envers  et  contre  tous  umumiy  qarshilikka 

qaramay. 

envers

2

 nm ters tomoni, teskari  tomoni, ichki  tomoni,  teskarisi; à l’envers 

teskarisiga, chappasiga. 

envi (à l’)

 loc adv bir-biriga gal bermay, chug‘urlashib. 

enviable

  adj  orzu  qiladigan,  havas  qilinadigan;  orzu  qilsa  arziydigan, 

havas qilsa arziydigan. 

envie

  nf  1.  orzu,  havas,  istak,  xohish;  il  brûle  d’envie  u  istakdan 

yonmoqda; avoir  envie istamoq, xohlamoq; fam envie de femme enceinte 

boshi  qorong‘ilik  (homilador  ayolning  biror  narsani  tusashi);  fig  injiqlik, 

kutilmaganda  biror  narsani  injiqlik  bilan  talab  qilish;  2.  rashk,  hasad;  faire 

envie  à qqn rashkini keltirmoq, hasad  uyg‘otmoq;  3. fam xol,  nor;  4. pl fam 

tirnoq milki. 

envier

  vt  havas  qilmoq,  havasi  kelmoq;  il  envie  les  autres  uning 

boshqalarga  havasi kelyapti; je  vous envie  d’habiter la campagne sizning 

qishloqda yashashingizga havasim kelyapti. 

envieux, euse

 I. adj hasadli, g‘ayir,  ichi qora, baxil; ko‘rolmaydigan; des 

regards  envieux  hasad  bilan  qarash,  suqlanib  qarash;  être  envieux 

hasadgo‘y  bo‘lmoq;  II.  n  hasadchi,  hasad  qiluvchi  odam;  g‘ayir,  baxil,  ichi 

qora. 

environ

  I.  adv  taxminan,  chamasi;  il  y  a  environ  deux  mois  taxminan 

ikki  oy  burun;  II.  nm  pl  atrof,  tevarak,  kanora;  loc  adv  aux  environs  de 

atrofida, tevaragida. 

ENVIRONNANT

 

ÉPATAMMENT

 

 

 

203 

environnant, ante

 adj o‘rab olgan, atrofdagi, yon-beridagi; la campagne 

environnante  atrofdagi  qishloq;  le  milieu  environnant  atrof  muhit;  o‘rab 

olgan muhit. 

environnement

 nm o‘rab olgan muhit, sharoit, atrof-muhit. 

environner

  I.  vt  1.  o‘rab  olmoq,  qurshab  olmoq;  une  haute  muraille 

environne  le  château  qasrni  baland  devor  o‘rab  olgan;  2.  fig  atrofiga 

to‘planmoq, yig‘ilmoq; les dangers qui l’environnent uni  o‘rab  turgan xavf-

xatar;  la  société  qui  nous  environne  bizni  o‘rab  turgan  jamiyat;  II. 

s’environner vpr atrofiga  to‘plamoq, yig‘moq; s’environner d’amis fidèles 

sodiq do‘stlarni atrofiga yig‘moq. 

envisager

  vt  1.  biror  nuqtai  nazardan  qaramoq,  ma’lum  munosabatda 

bo‘lmoq, e’ tibor bermoq, e’ tiborga, hisobga olmoq, hisoblanmoq; o‘ylamoq; il 

faut  envisager  calmement  l’avenir  kelajak  haqida  vazminlik  bilan  o‘ylash 

kerak;  comment  envisagez-vous  ce  problème?  siz  bu  masalaga  qanday 

munosabatdasiz?  il  faut  envisager  la  question  sous  un  autre  angle 

masalaga  boshqa  tomondan,  nuqtai  nazardan  yondoshmoq  kerak;  2. 

oldindan  ko‘rmoq,  sezmoq,  kelajakni  ko‘rmoq;  oldindan  bilmoq,  bashorat 

qilmoq;  taxmin  qilmoq,  mo‘ljallab  qo‘ymoq,  ko‘z  oldiga  keltirmoq;  vous 

n’avez pas envisagé cette possibilité siz bu imkoniyatni kutmagan edingiz, 

oldindan ko‘zda tutmagan edingiz. 

envoi

 nm 1. jo‘natish, yuborish;  to‘p oshirish (sportda); un  coup d’envoi 

to‘pga birinchi zarbani berish. 

envol

 nm uchish, parvoz qilish;  parvoz; l’envol d’un  avion samolyotning 

parvozi; la piste d’envol uchish polosasi, chizig‘i. 

envolée

  nf  1.  uchish,  parvoz  qilish;  2.  fig  parvoz,  beqiyos  yuksalish, 

ravnaq; ilhom. 

envoler

 

(s’)

 vpr 1. uchmoq, uchib ketmoq; les oiseaux se  sont envolés 

qushlar  uchib  ketdilar;  s’envoler  à  tire-d’aile  shiddat  bilan,  jon-jahd  bilan 

uchib ketmoq; 2. poét  tez o‘ tmoq, o‘ tib ketmoq; yo‘qolmoq, yo‘q bo‘lmoq; les 

illusions s’envolent orzu-umidlar o‘ tib ketdi, puchga chiqdi. 

envoûtant,  ante

  adj  un  regard  envoûtant  maftun,  shaydo,  rom  

qiladigan  nigoh;  une  beauté  envoûtante  sehrlaydigan,  maftun  qiladigan 

go‘zallik. 

envoûtement

 nm 1.  dilrabolik, kishini shaydo, maftun qiladigan, sehrlab 

qo‘yadigan narsa; 2. sehrlash; sehrlanganlik. 

envoûter

  vt  1.  sehrlamoq,  avramoq,  afsun  qilmoq;  ko‘zi  tegmoq,  suqi, 

kinnasi  kirmoq;  2.  maftun  qilmoq;  shaydo  qilmoq;  envoûter  son  auditoire 

tinglovchilarni sehrlab olmoq; cette femme l’a envoûté  bu  ayol uni shaydo 

qilib qo‘ydi. 

envoyé, ée

 I. adj une balle bien envoyée aniq oshirilgan  to‘p; fam une 

réponse  bien  envoyée  oqilona,  zukko  javob;  II.  nm  vakil;  muxbir;  xat 

tashuvchi; l’envoyé spécial d’un journal gazetaning maxsus muxbiri. 

envoyer

 I. vt 1. yubormoq, jo‘natmoq; envoyer un enfant à l’école bolani 

maktabga yubormoq; envoyer une lettre xat  jo‘natmoq; envoyer chercher 

qqn, qqch biror kimsani, narsani olib kelishga jo‘natmoq;  envoyez-moi un 

dictionnaire  menga  bir  lug‘at  yuboring;  le  ministre  a  envoyé  en  mission 

deux  spécialistes  vazirlik  ikki  mutaxassisni  xizmat  safariga  jo‘natdi; 

envoyer qqn à la  mort biror kimsani o‘ limga yubormoq; envoyer qqn dans 

l’autre  monde  biror  kimsani  narigi  dunyoga  jo‘natmoq;  envoyer  un 

télégramme telegramma jo‘natmoq; 2. oshirmoq, otmoq; envoyer une balle 

to‘p  oshirmoq;  envoyer  des  pierres  tosh  otmoq;  II.  s’envoyer  vpr  1. 

jo‘natilmoq, yuborilmoq; ces  marchandises ne peuvent pas s’envoyer par 

la  poste  bu  tovarlar  pochta  orqali  jo‘natilmaydi;  2.  bir-biriga  jo‘natmoq;  ils 

s’envoient toujours une lettre au Nouvel an yangi yilda ular doim bir-biriga 

xat yuboradilar. 

envoyeur, euse

 n jo‘natuvchi, yuboruvchi (pochtada). 

enzyme

  nf  ferment  (tirik  hujayrada  ishlab  chiqariladigan  va  organizmda 

modda almashuvini tartibga solib turadigan organik modda). 

éolien,  ienne

  I.  adj  géog  shamol  ta’siri  ostida  vujudga  keladigan;  II.  nf 

shamol tegirmon. 

épagneul, eule

 n spaniel (ovchi itning bir turi). 

épais,  aisse

  I.  adj  1.  qalin,  zich,  quyuq;  2.  yo‘g‘on  qalin;  un  mur  épais 

qalin  devor;  3.  quyuq,  quyultirilgan;  une  huile  épaisse  quyuq  moy;  un 

brouillard  épais  quyuq  tuman;  4.  qovushmagan,  epsiz,  lavang;  II.  nm  1. 

o‘rtasi;  qalin  joy;  au  plus  épais  de  la  foule  xaloyiqning  o‘rtasida;  2. 

cho‘kindi, quyqa; au fond de la bouteille il y a de l’épais shishaning ostida 

quyqa, cho‘kindi bor; III. adv zich; qalin qilib; semer épais qalin qilib ekmoq. 

épaisseur

  nm  1.  yo‘g‘onlik,  qalinlik;  l’épaisseur  de  la  glace  muzning 

qalinligi;  le  mur  a  2  mètres  d’épaisseur  devorning  qalinligi  ikki  metr;  2. 

quyuqlik, qalinlik, zichlik; l’épaisseur de la sauce sousning quyuqligi. 

épaissir

  I.  vt  1.  quyuqlashtirmoq;  épaissir  une  sauce  avec  la  farine 

sousga  un  qo‘shib  quyuqlashtirmoq;  2.  yo‘g‘onlashtirmoq,  qalinlashtirmoq; 

og‘irlashtirmoq;  to‘ldirmoq;  il  faut  épaissir  votre  dossier  sizning 

hujjatlaringizni  to‘ldirish  kerak;  II.  s’épaissir  vpr  1.  quyuqlashmoq; 

qalinlashmoq;  le  brouillard  (s’)  épaissit  tuman  quyuqlashmoqda;  2. 

yo‘g‘onlashmoq; to‘lishmoq; og‘irlashmoq. 

épaississement

  nm  1.  quyuqlashish,  qalinlashish;  quyuqlik,  qalinlik; 

l’épaississement  du  brouillard  tumanning  qalinligi,  quyuqligi;  2. 

yo‘g‘onlashish,  to‘ lishish;  yo‘g‘onlik;  to‘liqlik,  to‘ lganlik;  l’épaississement  de 

la taille gavdaning yo‘g‘onligi. 

épanchement

 nm 1. méd oqish, oqib chiqish, quyilish; un épanchement 

de sang qon  quyilishi; 2. géog  lavaning oqishi; lavaning otilib chiqishi; 3. fig 

ochiq  izhor,  ifoda  etish;  ko‘ngildagini  ochib  aytish,  yorilib  gapirish,  dilidagini 

to‘kib solish. 

épancher

  I.  vt  izhor  etmoq,  bayon  qilmoq,  bildirmoq,  to‘kib  solmoq; 

sochmoq;  épancher  ses  secrets  sirlarini  to‘kib  solmoq;  épancher  son 

cœur  dilidagini  bayon  qilmoq,  to‘kib  solmoq;  II.  s’épancher  vpr  yorilib 

gapirmoq,  dilidagini  aytmoq,  dilini  yozmoq,  ichidagilarni  aytib  yuragini 

bo‘shatmoq. 

épandage

  nm  to‘kish;  sochish;  sepish;  champs  d’épandage  oqava 

suvlar tozalanadigan joy; axlatxona, axlattepa. 

épandre

 I. vt 1. quymoq,  to‘kmoq; 2. yoyib, sochib  tashlamoq, sochmoq; 

sepmoq; épandre les engrais dori, o‘g‘it sepmoq (ekinga); II. s’épandre vpr 

1. to‘kilmoq, to‘kilib ketmoq; 2. tarqalmoq, yoyilmoq. 

épanouir

 

(s’)

 vpr kurtak yozmoq, kurtak chiqarmoq, gullamoq; ochilmoq, 

ochilib ketmoq. 

épanouissement

  nm  1.  kurtak  yozish;  ochilish;  gullash;  2.  fig  gullab-

yashnash; ochilish; ravnaq topish. 

épargnant,  ante

  n  pul  qo‘ygan  kishi,  pul  qo‘yuvchi,  omonatchi;  grand, 

petit épargnant katta, yirik, kichik omonatchi. 

épargne

  nf  1.  jamg‘arish,  tejash;  to‘plash,  yig‘ ish;  2.  tejamkorlik;  3. 

yig‘ilgan,  to‘plangan,  jamg‘arilgan  pul,  mablag‘,  jamg‘arma;  l’épargne 

nationale  davlatning  pul  zaxirasi;  davlat  xazinasi;  la  caisse  d’épargne 

omonat kassa; l’épargne logement uy-joy qurish uchun pul yig‘ish. 

épargner

 I. vt 1. jamg‘armoq, to‘plamoq, yig‘moq (pul, mablag‘ haqida); il 

épargne pour ses vieux jours u qariganda ishlatish uchun pul to‘playapti; il 

a  épargné  un  million  u  bir  million  pul  yig‘di;  2.  ehtiyot  qilmoq,  ayamoq;  il 

épargne sur tout u hamma narsaga pulini  tejaydi, kam sarflab pulni  tejaydi, 

puldan orttiradi; il faut épargner les provisions oziq-ovqatni tejash zarur; 3. 

qutqarmoq, xalos, ozod qilmoq; saqlab qolmoq; épargner un travail à qqn 

biror kimsani biror mushkul  ishdan xalos etmoq; épargner à qqn une honte 

biror  kimsani  uyatdan,  sharmandalikdan  saqlab  qolmoq;  4.  ayamoq,  rahm, 

shavqat qilmoq; épargner son adversaire raqibini ayamoq; la maison a été 

épargnée par la guerre urushdan  bu uy  talafot ko‘rmadi;  II. s’épargner vpr 

1. o‘zini avaylamoq; 2. qutulmoq, xalos bo‘lmoq. 

éparpillement

 nm 1. sochish, yoyish, sochib  tashlash;  tarqatib yuborish, 

to‘zg‘itib yuborish; 2. sochilish, tarqalish. 

éparpiller

  I.  vt  1.  sochmoq,  yoymoq,  yoyib  qo‘ymoq,  sochib  tashlamoq; 

éparpiller  de  la  paille  sur  le  sol  yerga  poxolni  yoyib  qo‘ymoq;  2.  fam 

tarqatib,  to‘zg‘itib yubormoq; la  vie a  éparpillé les  amis aux quatre  coins 

du  pays  hayot  do‘stlarni  butun  mamlakat  bo‘ylab  to‘zg‘itib  yubordi;  II. 

s’éparpiller vpr bir yo‘la bir necha ishga yopishmoq. 

épars,  arse

  adj  1.  sochilgan,  sochib  tashlangan,  yoyilgan,  yoyib 

tashlangan;  tartibsiz yotgan; unda-bunda; sochilib ketgan, bir-biridan uzoqda 

joylashgan;  des  maisons  éparses  dans  la  plaine  tekislikda  bir-biridan 

uzoqda joylashgan uylar. 

épatamment

  adv  fam  o‘taketgan,  hayratda  qoldiradigan  darajada, 

nihoyatda. 

ÉPATANT

 

ÉPINE

 

 

 

204 

épatant,  ante

  adj  hayratda  qoldiradigan,  ajoyib,  aqlni  shoshiradigan, 

nihoyatda ajoyib; g‘oyat zo‘r; un film épatant g‘oyat zo‘r film. 

épaté,  ée

  adj  1.  yassi,  yapasqi,  yapaloq,  puchaygan;  le  nez  épaté 

yapaloq  burun;  2.  fig  fam  hayron,  tong,  qoyil  qolgan;  esankiragan, 

dovdiragan, taajjublangan. 

épatement

  nm  1.  yassilik,  yapaloqlik,  puchuqlik;  l’épatement  du  nez 

burunning  yassiligi;  2.  fam  hayron,  qoyil,  mahliyo  bo‘lish,  tong,  qoyil  qolish; 

hayrat, mahliyolik. 

épater

 I. vt hayratda qoldirmoq, hayron,  tong,  qoyil  qoldirmoq;  juda ham  

ajablantirmoq;  esankiratib  qo‘ymoq;  son  succès  m’a  épaté  uning 

muvaffaqiyati  meni  esankiratib  qo‘ydi;  il  cherche  à  épater  ses  amis  u 

o‘rtoqlarini  hayratga  solishni  istaydi;  II.  vpr  s’épater  hayratga  tushmoq; 

ajablanmoq; il ne s’épate de rien uni hech narsa ajablantirmaydi. 

épaule

  nf  yelka;  kurak  usti;  kift;  la  tête  enfoncée  entre  les  épaules 

yelkasini  qisib;  hausser  les  épaules  yelka  qismoq,  hayron  bo‘lmoq;  faire 

toucher les épaules yelkasini yerga  tegizmoq, kurashda g‘olib bo‘lmoq; il a 

la  tête  sur  les  épaules  uning  kallasi,  miyasi  joyida,  uning  aqli  bor;  u  aql 

bilan  ish  ko‘radi;  donner  un  coup  d’épaule  à  qqn  biror  kimsaga  yordam 

bermoq;  faire  qqch  par  dessus  l’épaule  biror  narsani  e’ tiborsizlik  bilan 

bajarmoq. 

épaulé

  nm  tosh  yoki  shtanga  ko‘tarishda  yelka  darajasiga  ko‘ targuncha 

bo‘lgan harakat. 

épaulement

 nm tirgovich devor. 

épauler

  vt  1.  yelka  tiramoq,  yelkasiga  qo‘ymoq;  il  épaula  son  fusil  u 

miltiqni 

yelkasiga 

tiradi; 

2. 

yordamlashmoq, 

yordam 

bermoq, 

ko‘maklashmoq; yonini, tarafini olmoq. 

épaulette

  nf  1.  mil  pogo‘n;  2.  ayollar  ichko‘ylagining  yelka  lentasi, 

yelkabog‘; 3. taglik (ust kiyim yelkasi ichidan qo‘yiladigan yostiqcha). 

épave

 nf 1. halokatga uchragan kema parchalari; le rivage était couvert 

d’épaves qirg‘oq kema parchalari bilan qoplangan edi; fig les épaves d’une 

armée  majaqlangan  armiyaning  qoldiqlari;  2.  bo‘sh,  latta,  noshud, 

shalviragan odam. 

épée

 nf qilich; shamshir, tig‘, tirer l’épée qilichni yalang‘ochlamoq; passer 

au fil de l’épée qilichdan o‘tkazmoq, o‘ldirmoq; un coup d’épée dans l’eau 

befoyda urinish, harakat; épée de Damoclès doimiy xavf-xatar, tahlika. 

épeiche

 nf olachipor qizilishton. 

épeler

  vt  1.  harfma-harf,  hijjalab  o‘qimoq;  2.  harflarni  nomini  aytmoq, 

harfma-harf  aytmoq; voulez-vous épelez votre prénom? ismingizni harflab 

ayta olasizmi? 

éperdu,  ue

  adj  sarosimaga  tushgan,  esankiragan;  o‘zini  yo‘qotgan; 

éperdu de joie sevingandan o‘zini yo‘qotgan, o‘ ta suyungan. 

éperdument

  adv  haddan  tashqari,  nihoyat,  behad;  être  éperdument 

amoureux haddan tashqari sevib qolmoq. 

éperlan

 nm dengiz mayda balig‘i. 

éperon

 nm 1. shpor (otliqlar etigining poshnasiga taqiladigan temir tepki); 

donner,  piquer  des  éperons  otni  shpor  bilan  niqtamoq,  tezlatmoq;  2.  mar 

kemaning  o‘tkir  tumshug‘i; 3. géog  tarmoq (tizma  tog‘  tarmog‘i);  un éperon 

rocheux qoyali tog‘ tizmasi; 4. zool pix (xo‘roz haqida). 

éperonner

  vt  1.  shpor  bilan  niqtalamoq,  tezlatmoq  (otni);  2.  fig 

qo‘zg‘atmoq, uyg‘otmoq; hayajonga solmoq. 

épervier

  nm  1.  qiyg‘ir,  qirg‘ iy;  2.  irg‘itiladigan,  otib  tashlanadigan,  yoyib 

tashlanadigan to‘r, matrap (baliq ovida). 

éphèbe

 nm go‘zal, barno yigit, o‘spirin. 

éphélide

 nf sepkil. 

éphémère

 I. adj 1. umri qisqa, bir kunlik; un insecte éphémère  bir kun 

yashaydigan,  umri  qisqa  hasharot;  2.  o‘ tkinchi;  bir  lahzali,  bir  onli;  tez  o‘tib 

ketadigan,  bebaho;  un  bonheur  éphémère  bebaho  baxt;  II.  nm  zool 

qisqaumrlilar. 

éphéméride

 nf 1. yirtma kalendar;  2.  pl astron efemeridalar (astronomik 

jadvallar);  3.  turli  davrlarda  yilning  aynan  bir  kunida  sodir  bo‘lgan  voqealar