Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet82/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   78   79   80   81   82   83   84   85   ...   238

bilan hakamlik qilmoq. 


ÉQUITATION

 

ÉRUPTIF



 

 

 



207 

équitation

 nf ot minish, otda, ot minib yurish. 

équité


 nf adolatlilik, haqqoniylik, odillik, to‘g‘rilik. 

équivalence

  nf  qadri,  qiymati,  ahamiyati  yoki  sifatining  bir  xil  bo‘lishi; 

ekvivalentlik, biror jihatdan tenglik, teng ma’nolilik; teng qiymatlilik. 

équivalent,  ente

  I.  adj  teng  baholi,  teng  qiymatli,  bahosi,  qiymati  bir  xil 

bo‘lgan;  ekvivalent  teng  bo‘la  oladigan;  teng  ma’noli;  teng;  baravar;  deux 

quantités  équivalentes  ikkita  bir  xil,  baravar  miqdor;  deux  expressions 

équivalentes ikkita bir xil ma’noli ibora; en russe il n’y a pas d’expression 

équivalente  rus  tilida  teng  ma’noli  ibora,  so‘z  yo‘q;  être  équivalent  à 

tenglashmoq,  baravar kelmoq; bas kelmoq;  la prime est équivalente  à un 

mois de travail mukofot bir oylik maoshga  baravar keladi;  II.  nm ekvivalent 

(bir  narsaga  har  jihatdan  teng  bo‘lgan,  u  bilan  almasha  oladigan  narsa); 

moslik,  muvofiqlik,  loyiqlik,  to‘g‘ri,  mos  kelish;  l’équivalent  de  la  chaleur 

phys issiqlikning mexanik ekvivalenti;  chercher l’équivalent d’un  mot  biror 

so‘zga mos keladigan boshqa so‘zni qidirmoq. 

équivaloir

  vi  teng  baholi  bo‘lmoq,  teng  qiymatli  bo‘lmoq;  ahamiyati 

baravar (bir xil) bo‘lmoq; teng bo‘lmoq; qiymati, ahamiyati yoki ma’nosi bir xil, 

teng  bo‘lmoq;  o‘xshash  bo‘lmoq;  cette  réponse  équivaut  à  un  refus  bu 

javob rad qilish bilan baravar. 

équivoque

 I. adj 1. ikki ma’noli, ikki ma’noda tushunilishi mumkin bo‘ lgan; 

un  mot  équivoque  ikki  ma’noli  so‘z;  une  réponse  équivoque  ikki  xil 

tushunilishi mumkin bo‘lgan javob; 2. shubhali, shubha  tug‘diradigan, ishonib 

bo‘lmaydigan,  qorong‘i;  dargumon;  un  personnage  équivoque  shubhali 

shaxs;  une  attitude  équivoque  shubhali,  shubha  tug‘diradigan  xatti-

harakatlar; II.  nf  1.  ikki ma’nolilik, ikki ma’noli  gap; shama, qochirim, ishora; 

un discours plein d’équivoques qochirim to‘la  nutq; sa  réponse est sans 

équivoque  uning  javobi  aniq;  user  d’équivoque  qochirimli  iboralarni 

ishlatmoq,  qo‘llamoq;  2.  shubha,  gumon,  ikkilanish;  dissiper  toute 

équivoque barcha shubhalarni tarqatib yubormoq. 

érable

 nm zarang (daraxt). 



éradication

 nf tag-tomiri bilan yo‘q qilish, tugatish, bitirish. 

érafler

 vt 1. timdalamoq,  tirnab olmoq;  tirnab o‘ tmoq; la balle lui a  éraflé 



le  bras  o‘q  qo‘ lini  tirnab  o‘ tdi;  2.  tirnab  chizmoq,  yozmoq,  qirib  chizmoq, 

yozmoq. 


éraflure

  nf  1.  tirnalgan,  timdalangan  joy,  tirnoq  izi,  chaqa;  2.  qirilgan, 

tirnalgan, sidirilgan joy. 

éraillement

  nm  tortib,  yulib  yirtish;  qirib  chizish,  tirnab  yozish;  tirnalgan, 

qirilgan joy; xirillash (ovoz). 

érailler

  I.  vt  1.  gazmolni,  matoni  tortib,  yulib  yirtmoq;  2.  qirib,  chizib 

yozmoq,  tirnab chizmoq (mebel haqida); II. s’érailler vpr sitilmoq, qirqilmoq 

(gazmol  haqida); s’érailler la  voix xirillab qolmoq, xirillamoq; ovozi bo‘g‘ilib 

qolmoq. 

éraillure

  nf  1.  ishqalangan,  sitilgan,  qirqilgan  joy  (gazmol  haqida);  2. 

tirnalgan, qirilgan, sidirilgan joy. 

ère

  nf  1.  yil  hisobi,  sana;  era;  l’ère  musulmane  hijriy  (musulmonlar  yil 



hisobi);  avant  notre  ère  miloddan  avval,  eramizdan  avval;  2.  era,  epoxa, 

zamon,  davr  (katta  tarixiy  davr);  l’ère  de  l’atome  atom  davri;  3.  géol  era, 

epoxa,  davr  (katta  geologik  davr);  l’ère  archéenne  arxey  erasi  (Yerda  hali 

hayot yuzaga kelmagan eng qadimiy davr). 

érectile

 adj anat tarang bo‘la oladigan, turadigan. 

érection

 nf 1. qurish, barpo qilish, o‘rnatish,  tiklash (monument, yodgorlik 

haqida);  2.  physiol  ba’zi  mushaklarniung  taranglashishi,  tortilishi;  ereksiya, 

jinsiy a’zoning taranglashishi. 

éreintant, ante

 adj charchatadigan, toliqtiradigan. 

éreintement

  nf  1.  charchatish,  toliqtirish;  2.  qattiq  koyish,  so‘kish, 

haqorat, qattiq tanbeh; yerga, pastga urish, nafsoniyatga tegish. 

éreinter


 vt 1. charchatib qo‘ymoq,  toliqtirmoq; ce travail  m’a éreinté  bu 

ish  meni  charchatib  qo‘ydi;  2.  tanqid  qilmoq;  yomonlamoq,  yerga,  pastga 

urmoq;  qattiq  koyimoq;  qattiq  koyimoq,  so‘kmoq,  haqoratlamoq,  urishmoq, 

nafsoniyatga tegmoq. 

érémitique

  adj  zohidlarga,  tarki  dunyochilarga  oid,  xos;  qalandar, 

darvish, zohid; vie érémitique darvishona hayot. 

érésipèle

 nm voir érysipèle. 

éréthisme

 nm yuqori darajadagi ta’sirchanlik; patologik qo‘zg‘atuvchanlik. 

erg


1

 nm phys erg (ish yoki energiya o‘lchov birligi). 

erg

2

 nm qum tepaliklar qoplagan katta hudud (Sahroyi Kabirda). 



ergot

 nm 1. pix (xo‘rozda); monter sur ses ergots chiranmoq, o‘zini botir 

qilib  ko‘rsatmoq;  2.  bot  qorakuya,  qorakosov  (g‘alla  o‘zimliklari  boshog‘iga 

tushadigan zaharli qora zamburug‘lar). 

ergoter

  vi  birovni  asossiz  ayblamoq,  tirnoq  ostidan  kir  qidirmoq;  birovni 



arzimagan narsa uchun ayblayvermoq, kutkilamoq; yopishib olmoq. 

ergoteur,  euse

  n  bahsni,  bahslashishni,  talashishni  yaxshi  ko‘radigan 

odam, bahschi, janjalkash; tirnoq ostidan kir izlaydigan odam. 

ériger

  vt  1.  qurmoq,  tiklamoq,  o‘rnatmoq;  ériger  une  statue  haykal 



o‘rnatmoq; 2. ta’sis qilmoq, tuzmoq, o‘rnatmoq. 

ermitage


  nm  1.  xilvatxona,  uzlat,  tarki  dunyo  qilgan  odam  yashaydigan 

joy; 2. fig chekkadagi, odamlardan uzoqdagi, ovloq joy. 

ermite

  nm  1.  zohid,  qalandar,  darvish,  tarki  dunyochi;  2.  odamlarga 



qo‘shilmaydigan,  yolg‘izlikda  yashaydigan  kishi,  odamovi,  yakkamoxov; 

vivre en ermite odam lardan uzoqda, yolg‘izlikda yashamoq. 

érosion

  nf  géol  eroziya,  nurash,  yemirilish,  yer  qobig‘ining  turli  ta’sirlar 



natijasida  parchalanishi,  yemirilishi;  l’érosion  du  sol  tuproq  eroziyasi, 

nurashi. 

érotique

  adj  1.  ishq-muhabbatga  oid,  ishqiy;  oshiqona,  ishq;  la  poésie 

érotique  ishqiy  nazm,  ishqiy  she’r;  2.  erotizm  va  erotikaga  oid;  erotik, 

shahvoniy, hirsiy; shahvatparast. 

érotiquement

 adv shahvoniy hirs bilan. 

érotiser

 vt ishqiy tus bermoq, shahvoniy tus bermoq. 

érotisme

  nm  erotizm,  shahvatparastlik,  shahvoniy  hisga  berilish; 

shahvoniy his, hirs, erotika. 

errance


 nf daydish, sanqish, tentirash, sarson-sargardon yurish. 

errant, ante

 adj 1. sayoq, daydi, beqaror, ko‘chmanchi; kezib yuradigan, 

sayyor; darbadar; un chien errant daydi  it; une  vie  errante ko‘chmanchilik 

hayoti,  qo‘nimsizlik;  un  chevalier  errant  jahongashta  ritsar;  2.  fig  o‘ynoqi 

(ko‘z); un regard  errant  o‘ynoqi ko‘zlar;  olma-kesak  teradigan ko‘zlar,  bejo 

ko‘zlar. 

errata


 nm inv matbaa xatolari ro‘yxati; matbaa xatolari. 

erratique

  adj  1.  géol  des  blocs,  roches  erratiques  ko‘chib  yuradigan 

tog‘  jinslari;  2.  méd  qur-qur  paydo  bo‘ladigan,  vaqti-vaqti  bilan  sodir 

bo‘ladigan, qur-qur tutadigan. 

erratum


 nm matbaa xatosi; terishda, bosishda yo‘ l qo‘yilgan xato. 

erre


  nf  1.  tezlik,  jadallik,  ildam lik;  2.  mar  kemaning  motor  o‘chirilgandan 

keyingi  tezligi;  continuer  sur  son  erre  inersiya  tufayli  harakatni  davom 

ettirmoq (kema); perdre son erre sekinlamoq,  to‘xtamoq, sur’atni yo‘qotmoq 

(kema). 


errements

  nm  pl  adashish,  yanglishish,  xato  qilish,  noto‘g‘ri  yo‘ldan 

ketish. 

errer


 vi daydimoq; adashmoq, yanglishmoq. 

erreur


  nf  1.  xato,  xatolik;  haqiqatga  to‘g‘ri  kelmaydigan  asossiz, 

noto‘g‘rilik;  commettre  une  erreur  xato  qilmoq,  yanglishmoq;  2.  xato  fikr, 

xato qarash; 3. adashish, yanglishish,  noto‘g‘rilik; erreur de calcul hisobda 

yanglishish; 4. noto‘g‘ri xatti harakat; xatolik, yanglishuv. 

erroné,  ée

  adj  xato,  yanglish;  une  opinion  erronée  yanglish  fikr; 

conclusion erronée noto‘g‘ri hulosa. 

erronément

 adv xato; yanglish, noto‘g‘ri. 

ersatz


  nm  inv  erzats,  sun’iy,  yasama  narsa;  un  ersatz  de  café  sun’iy 

qahva. 


éructation

 nf kekirish; kekirish. 

éructer

  I.  vi  kekirmoq;  II.  vt  éructer  des  injures  bo‘ralab  so‘kmoq, 



haqorat qilmoq, haqorat, la’nat so‘zlari yog‘dirmoq. 

érudit,  ite

  I.  adj  o‘qimishli,  bilimdon;  aql-zakovatli;  II.  nm  bilimdon  kishi, 

olim, o‘qimishli odam. 

érudition

  nf  bilimdonlik,  aql-zakovat,  olimlik;  être  d’une  grande 

érudition chuqur bilimli kishi bo‘ lmoq; un ouvrage d’érudition ilmiy asar. 

éruptif, ive

 adj 1. méd toshmali; 2. géol otilib chiqqan, otilgan, les roches 

éruptives otilib chiqqan tog‘ jinslari. 



ÉRUPTION

 

ESPADON



 

 

 



208 

éruption


  nf  1.  otilish,  otila  boshlash  (vulkan  haqida);  une  éruption 

volcanique vulkan otilishi; 2. méd toshma; duvullab toshish, toshma chiqish. 

érysipèle

 ou érésipèle nm saramas (yuqumli teri kasalligi). 

érythème

 nm terining qizarishi (teri kasalligi). 

ès

 prép docteur ès lettres filologiya fanlari do‘ktori; docteur ès sciences 



fan do‘ktori. 

esbroufe


  nf  fam  o‘zini  katta  tutish,  gerdayish,  kekkayish;  kattalik, 

manmanlik,  dimog‘dorlik;  kibr  havo;  viqor;  faire  de  l’esbroufe  oliftalik, 

oliftagarchilik  qilmoq;  kekkaymoq,  gerdaymoq;  à  l’esbroufe  surbetlarcha, 

surbetlik bilan; orsizlik bilan. 

esbroufeur,  euse

  n  maqtanchoq,  o‘zini  katta  fahmlaydigan,  tutadigan 

odam. 

escabeau


 nm 1. narvon (ikki yoqqa ochiladigan narvon); 2. kursi. 

escadre


 nf eskadra (harbiy dengiz floti va aviatsiyaning yirik qo‘shilmasi). 

escadrille

 nf eskadrilya (harbiy havo flotining bo‘linmasi). 

escadron


  nm  1.  eskadron  (otliq  askarlar,  bronetank  qo‘shinlari 

bo‘linmasi); 2. harbiy havo kuchlari bo‘linmasi. 

escalade

  nf  1.  oshib  o‘tish;  tirmashib  oshib  o‘tish;  l’escalade  d’un  mur 

devordan  oshish;  2.  o‘rmalab,  tirmashib  chiqish;  l’escalade  d’un  rocher 

qoyaga  tirmashib  chiqish;  3.  polit  eskalatsiya  (o‘sish,  kengayish,  ko‘payish; 

o‘stirish; kengaytirish, ko‘paytirish). 

escalader

 vt 1. ustidan  oshib o‘ tmoq;  tirmashib  oshib o‘ tmoq; escalader 

une  grille  panjaradan  oshib  o‘ tmoq;  2.  o‘rmalab,  tirmashib,  chirmashib 

chiqmoq;  escalader  une  montagne,  un  pic  toqqa,  cho‘qqiga  tirmashib 

chiqmoq. 

escalator

 nm eskalator (o‘zi yurar zina). 

escale

  nf  1.  to‘xtab  o‘ tish;  qo‘nib  o‘ tish;  l’avion  fait  escale  à  Londres 



samolyot Londondan qo‘nib o‘ tadi; 2. qo‘nib o‘ tish joyi; to‘xtab o‘ tish joyi. 

escalier


 nm zina, zinapoya; l’escalier de service orqa, qo‘shimcha zina; 

un  escalier  roulant  eskalator;  descendre  l’escalier  quatre  à  quatre 

zinadan yugurib tushmoq. 

escalope


 nf yupqa kesilgan go‘sht bo‘lagi. 

escamotable

  adj  olinadigan,  olib  qo‘yiladigan,  chiqadigan;  qaytarma, 

ko‘tarma,  qaytarib,  ko‘tarib  qo‘yiladigan;  un  train  d’atterrissage 

escamotable yig‘ma shassi; un lit escamotable ko‘tarma karavot. 

escamotage

  nm  1.  ustalik,  mohirlik  bilan  yashirish;  ko‘z  ilg‘atmay, 

mohirlik  bilan  yashirish;  fokus;  l’escamotage  d’une  carte  à  jouer  qartani 

mohirlik  bilan  yashirish;  2.  av  yig‘ish,  yig‘ishtirish;  l’escamotage  du  train 

d’atterrissage  shassini  yig‘ish;  3.  yashirinish,  yashirinib,  burkanib,  qochib, 

qutilib qolish; ľescamotage des difficultés qiyinchiliklardan qutilib qolish. 

escamoter

 vt 1. ko‘z ilg‘atmay yashirmoq, olib qo‘ymoq; escamoter une 

carte qartani mohirlik  bilan yashirib  qo‘ymoq;  2.  olib qo‘ymoq, urib ketm oq; 

escamoter  un  portefeuille  hamyonni  olib  qo‘ymoq;  3.  ustalik,  ustamonlik 

bilan  qutulmoq,  xalos  bo‘lmoq;  chap  berub  qolmoq,  o‘zini  chetga  olmoq, 

tortmoq, chap  berib  qutilib  qolmoq; escamoter une difficulté qiyinchilikdan 

qutulib  qolmoq;  escamoter  une  question  savolga  javob  berishdan  o‘zini 

chetga  olmoq;  4.  fig  tez  yoki  past  tovushda  talaffuz  qilmoq;  5.  av  shassini 

ko‘tarmoq, yig‘moq. 

escamoteur, euse

 n 1. ko‘zboylovchi; fokuschi 2. usta, chaqqon o‘g‘ri; 3. 

fig  ustalik  bilan  qutuluvchi,  o‘zini  chetga  oluvchi,  chap  berib  qoluvchi  kishi 

(savolga javob, qiyinchilik haqida). 

escampette

  nf  prendre  la  poudre  d’escampette  qochmoq,  qochib 

qolmoq. 

escapade


  nf  1.  sho‘xlik;  2.  qochish,  qochib  ketish,  qochqinlik;  faire  une 

escapade qochmoq, qochib ketmoq. 

escarbille

 nf yonib tugamagan ko‘mir bo‘lagi, uchquni. 

escarboucle

 nf qizil yoqut (asl tosh). 

escarcelle

 nf vx hamyon, karmon, xaltacha. 

escargot

 nm zool shilliq qurt, chig‘anoq. 

escarmouche

 nf 1. otishma, otishish; 2. fig janjal, g‘avg‘o, dahanaki jang. 

escarpe

 nm bandit, bosqinchi; qurollangan o‘g‘ri. 



escarpé, ée

 adj tik, tikka; rocher escarpé tik qoya. 

escarpement

 nm tiklik, tikkalik; tik jarlik, qiyalik. 

escarpin

 nm ilgaksiz ochiq tufli. 

escarpolette

 nf vieilli arg‘imchoq, halinchak. 

escarre

 nf qasmoq, qora qo‘ tir. 



esche 

ou  aiche  ou  èche  nf  xo‘rak,  yem  (qarmoq,  qopqon,  tuzoqqa 

qo‘yiladigan yem). 

escient


  (à  bon)  loc  adv  ongli  ravishda,  tushunib,  bilib;  parler  à  bon 

escient tushunib, bilaturib gapirmoq. 

esclaffer

 

(s’)



 qah-qah urib kulib yubormoq, xoxolab kulib yubormoq. 

esclandre

 nm mojaro, mashmasha; g‘avg‘o, janjal. 

esclavage

 nm qullik, tutqunlik. 

esclave


 n qul, tutqun. 

escogriffe

 nm novcha, daroz odam, beso‘naqay, bo‘ychan odam. 

escompte


  nm  fin  diskont  (muddati  to‘lmagan  vekselni  hisobga  olish  va 

undan  ushlab  qolinadigan  haq);  une  opération  d’escompte  diskont 

operatsiyasi. 

escompter

  vt  1.  fin  vekselni  hisoblga  olmoq,  hisoblab  chiqmoq; 

escompter  un  effet  à  un  taux  élevé  katta  prosent  hisobiga  veksel  sotib 

olmoq; 2. fig ishonmoq, ko‘zlamoq, umid bog‘lamoq; orqa qilmoq, suyanmoq; 

escompter  un  grand  succès  katta  muvaffaqiyat  qozonishga  umid 

bog‘lamoq. 

escorte


 nf mil eskort (soqchi lar otryadi); faxriy eskort. 

escorter


  vt  qo‘riqlab  bormoq,  kuzatib  bormoq,  soqchilik  qilib  bormoq; 

escorter  un  prisonnier  mahbusni  qo‘riqlab  bormoq;  escorter  un  convoi 

kemalar  karvonini  qo‘riqlab,  kuzatib  bormoq;  escorter  un  hôte  mehmonni 

kuzatib bormoq. 

escorteur

 nm soqchi, qo‘riqchi kema. 

escouade

 nf 1. mil bo‘lim, bo‘ linma; zveno; 2. kichik guruh, to‘da, gala. 

escrime

 nf sport qilichbozlik; qilichbozlik mashqi; qilichbozlik san’ati; faire 



de  ľescrime  qilichbozlik  bilan  shug‘ullanmoq;  salle  d’escrime  qilichbozlik 

zali. 


escrimer

  (s’)  vpr  harakat  qilmoq,  urinmoq,  tirishmoq,  zo‘r  bermoq; 

s’escrimer  à  faire  qqch  biror  narsa  qilishga  tirishmoq;  s’escrimer  contre 

qqch  biror  narsaga  qarshi  kurashmoq;  biror  narsani  uddasidan  chiqish 

uchun harakat qilmoq; je  m’escrime à vous  expliquer cela men sizga buni 

tushuntirishga harakat qilyapman. 

escrimeur, euse

 n qilichboz. 

escroc

 nm arg muttaham, firibgar, qallob, aldoqchi, tovlamachi, g‘irrom. 



escroquer

  vt  1.  firib  berib,  aldab,  ko‘zbo‘yamachilik  bilan  olmoq;  2.  firib 

berib ketmoq, g‘irromlik qilmoq, chuv  tushirmoq; je  me suis fait 

escroquer

 

meni chuv tushirishdi. 



escroquerie

 nf muttahamlik, firibgarlik. 

esgourde

 nf arg quloq. 

eskimo

 n voir esquimau. 



ésotérisme

  nm  1.  tushunarsizlik,  jumboqlilik,  qiyinlik;  ľésotérisme  d’un 

poème  poema,  she’rning  tushunarsizligi;  tushunish  qiyin  she’r;  2.  philos 

ezoterizm (ta’limot). 

espace

1

 nm 1. bo‘sh joy, maydon, kenglik, ochiq joy; 2. kosmos, koinot, 



olam;  la  conquête  de  ľespace  kosmosni  zabt  etish;  les  voyageurs  de 

ľespace  kosmonavtlar;  3.  ikki  hodisa  orasidagi  muddat,  vaqt;  davr,  vaqt 

oralig‘i;  en ľespace d’une heure  bir soat mobaynida; j’ai  été à  Paris deux 

fois en l’espace d’un an men Parijda bir yil ichida ikki marta bo‘ldim; 4. muz 

parda orasi, interval. 

espace


2

  nf  typogr  harf  terishda  so‘zlar  orasini  ochish,  abzas  hosil  qilish 

uchun qo‘yiladigan metall plastinka. 

espacement

  nm  1.  joylashtirish;  joylash;  ikki  narsa  orasidagi  masofa, 

ora,  oraliq;  o‘rta,  o‘rtalik,  ľespacement  des  arbres  sur  l’avenue  ko‘cha 

chetidagi  daraxtlar orasidagi masofa; 2.  ikki hodisa  orasidagi muddat, vaqt, 

davr; interval; ľespacement des trains poyezdlar harakatidagi interval. 

espacer

  vt  1.  oraliq  masofa,  o‘rtasida  joy  qoldirib  joylashtirmoq;  2.  biror 



narsani  vaqti-vaqti  bilan  bajarmoq,  amalga  oshirmoq;  espacer  ses  visites 

mehmondorchilikka  vaqti-vaqti  bilan,  goh-goh,  ba’zi-ba’zida  bormoq; 

espacer ses discours goh-goh, ora-sira ma’ruza qilmoq. 

espadon


 nm nayzabaliq. 

ESPADRILLE

 

ESTAFILADE



 

 

 



209 

espadrille

 nf mato tufli. 

espagnol,  ole

  I.  adj  ispan,  ispan  va  Ispaniyaga  oid;  II.  n  1.  ispan, 

ispaniyalik; 2. nm ispan tili. 

espagnolette

 nf ilgak, lo‘kkidon (deraza haqida). 

espalier

 nm ishkom, so‘ri, panjara (mevali daraxt uchun). 

espèce

  nf  1.  tur;  xil,  nav,  zot;  les  espèces  animales  et  végétales 



hayvonlar  va  o‘simliklarning  turlari;  ľespèce  humaine  insoniyat;  2.  narsa 

yoki kimsaning qiymat  jihatidan kategoriyasi;  toifa, xil; de la  même  espèce 

bir  xil,  o‘xshash;  quelle  espèce  d’homme  est-ce?  bu  qanaqa  odam  o‘zi? 

les  gens  de  votre  espèce  sizga  o‘xshash,  sizdek,  sizdaqa  odamlar;  il 

roulait  sur  une  espèce  de  bicyclette  u  velosipedga  o‘xshash  bir  narsani 

minib ketardi; en  ľespèce bu  holda, ayni  holda; c’est un cas d’espèce  bu 

alohida hol; 3.  pl  naqd pul; oltin, kumush  tanga; payer en  espèce  naqd pul 

to‘lamoq. 

espérance

  nf  umid,  ishonch,  orzu,  istak,  niyat;  umid  uchqunlari;  placer 

ses espérances en qqn biror kimsaga ishonmoq, umid qilmoq. 

espéranto

 nm esperanto (xalqaro sun’iy til). 

espérer


  I.  vt  1.  ishonmoq,  umid  qilmoq,  umidvor  bo‘lmoq;  tayanmoq, 

suyanmoq,  orqa  qilmoq;  on  espère  toujours  inson  doim  umid  bilan 

yashaydi; vous  serez là, j’espère siz kelasiz deb umid qilaman; 2. kutm oq, 

taxmin  qilmoq,  deb  o‘ylamoq;  j’espère  réussir  men  muvaffaqiyat 

qozonaman  deb  o‘ylayman;  men  udassidan  chiqaman  deb  o‘ylayman; 

j’espère  qu’il  viendra  u  keladi  deb  o‘ylayman;  II.  vi  ishonmoq,  ishonch 

bildirmoq; je n’ai aucune raison d’espérer ishonish, ishonch bildirish uchun 

menda hech asos yo‘q; espérer en l’avenir kelajakka ishonmoq. 

espiègle

 I. adj sho‘x, o‘yinqaroq; II. n sho‘x bola, o‘yinqaroq, o‘ynoqi bola. 

espièglerie

  nf  sho‘xlik,  hazilkashlik;  hazil-huzul;  tantiqlik;  to‘polonchilik; 

to‘polon. 

espion, onne

 n josus; ayg‘oqchi, agent. 

espionnage

  nm  josuslik,  ayg‘oqchilik;  un  film  d’espionnage 

razvedkachilar haqidagi film. 

espionner

 vt josuslik qilmoq; yashirincha kuzatmoq; espionner l’ennemi 

dushmanni  yashirincha  kuzatmoq;  espionner  ses  voisins  qo‘shnilarni 

yashirincha kuzatmoq. 

esplanade

 nf katta bino oldidagi maydon. 

espoir

  nm  1.  umid,  ishonch;  perdre  tout  espoir  bor  ishonchini 



yo‘qotmoq;  l’espoir  d’un  succès  muvaffaqiyatga  ishonch;  être  plein 

d’espoir umid, ishonchga  to‘la bo‘lmoq; 2.  ishongan, umid bog‘lagan kimsa, 

narsa,  istinodgoh;  tayanch,  orqa;  la  jeunesse  est  l’espoir  de  notre  pays 

yoshlar mamlakatimizning tayanchidir. 

esprit

 nm 1. jon, ruh; 2. es,  hush; perdre  ses esprits  hushidan ketmoq, 



behush bo‘lib qolmoq; reprendre ses esprits hushiga kelmoq; 3. ruh, arvoh, 

jin; l’esprit du  mal iblis, shayton,  jin; 4.  aql, idrok, ong;  fikr, dunyoqarash; il 

est  sain  de  corps  et  d’esprit  u  aqlan  va  jismonan  sog‘lom;  la  liberté 

d’esprit  hurfikrlilik;  un  homme  d’esprit  aqlli  odam;  cultiver  son  esprit 

dunyoqarashni  kengaytirmoq;  aqlini  o‘stirmoq;  les  nourritures  de  l’esprit 

ma’naviy ozuqa; où aviez-vous l’esprit? kallangiz, boshingiz qayerda  edi? 

avez-vous  perdu  l’esprit  aqlingizni  yedingizmi?  kalangiz  ishlaydimi?  une 

tournure d’esprit  fikri-zikri,  fikri-xayoli;  5. xarakterli xususiyat, mohiyat, ruh, 

talab;  dans  l’esprit  de  l’époque  zamon  ruhida(gi),  zamon  talabida(gi); 

l’esprit  d’une  doctrine  ta’limotning  mohiyati;  6.  aqlning,  fikrning  o‘ tkirligi, 

zukkolik, zakiylik, donolik, zakovat; il est plein d’esprit u juda zikko; 7. chim 

spirt; esprit-de-vin etil spirt. 

esquille

 nf zirapcha; suyak sinig‘i. 

esquimau,  aude

  n  1.  eskimos  (AQSh  Alyaskasida,  Shimoliy  Kanadada 

va  Grenlandiyada  yashaydigan  xalq);  2.  nm  eskimos  tili;  3.  nm  eskimo 

(muzqaymoqning tayoqchali bir turi). 

esquinter

  vt  1.  fam  haddan  tashqari  charchatm oq,  toliqtirmoq;  2.  tanqid 

qilmoq  (obro‘sini,  nomiga  dog‘  tushirish  darajasida);  3.  buzmoq,  ishdan 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   78   79   80   81   82   83   84   85   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling