Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet78/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   74   75   76   77   78   79   80   81   ...   238

engorgement

 nm to‘ lib qolish,  tiqilib  qolish; l’engorgement d’un tuyau 

quvurning to‘lib qolishi. 

engorger

  I.  vt  kirmoq  (has-cho‘p,  chang  haqida);  tiqib  berkitmoq; 

to‘lg‘azmoq,  berkitmoq,  tiqmoq,  niqtalab  tiqmoq;  le  tuyau  du  lavabo  est 

engorgé  umivalnik,  bet-qo‘l  yuvg‘ichning  quvuri  tiqilib  qoldi;  II.  s’engorger 

vpr tiqilib qolmoq, to‘silib qolmoq; tiqilmoq. 

engouement

  nm  ishqiboz  bo‘lib  qolish,  ishqibozlik;  juda  yaxshi  ko‘rish; 

ishtiyoq;  qiziqish;  un  engouement  passager  o‘ tkinchi  ishqibozlik; 

l’engouement  pour  un  acteur  aktyorga  qoyil  bo‘lganlik;  être  pris 

d’engouement pour ishqiboz bo‘ lib qolmoq, berilmoq. 

engouer

 

(s’)



  vpr  ishqiboz  bo‘lmoq,  berilmoq;  juda  yaxshi  ko‘rmoq,  ixlos 

qo‘ymoq, juda hurmat qilmoq; qoyil bo‘lmoq. 

engouffrer

 I. vt 1. yutmoq, yutib yubormoq; paqqos tushirmoq; 2. fig yutib 

yubormoq,  yo‘q  qilmoq;  sovurmoq;  il  a  engouffré  une  fortune  u  boylikni 

sovurib  bo‘ldi;  II.  s’engouffrer  vpr  1.  shiddat  bilan  kirmoq  (shamol,  suv 

haqida);  2.  shoshilmoq,  oshiqmoq;  ko‘rinmay,  yo‘q  bo‘lib  ketm oq; 

s’engouffrer dans le métro metroga tushib g‘oyib bo‘lmoq. 

engoulevent

 nm zool tentakqush (qaldirg‘ochga o‘xshagan qush). 

engourdi, ie

 adj qotib qolgan, karaxt, uvishgan, shol bo‘lib qolgan. 

engourdir

 I. vt 1. qotirib qo‘ymoq, karaxt qilib qo‘ymoq, uvishtirmoq, shol 

qilmoq;  le  froid  engourdit  ses  mains  sovuq  qo‘llarini  qotirib  qo‘ydi;  2.  fig 

zaiflashtirmoq,  sustlashtirmoq,  pasaytirmoq;  la  paresse  engourdit  l’esprit 

dangasalik  ongni  zaiflashtiradi;  II.  s’engourdir  vpr  qotib  qolmoq,  karaxt 

bo‘lmoq; uvishmoq, uvishib qolmoq; shol bo‘lmoq; qishki uyquga ketmoq; ma 

jambe commence à s’engourdir oyog‘im qotib, uvishib qolyapti. 

engourdissement

  nm  1.  qotib  qolish,  uvishish,  karaxtlik  holati;  qishgi 

uyquga  ketish;  l’engourdissement  du  pied  oyoqning  uvishib  qolishi;  2. 

zaiflashish, sustlashish, pasayish; 3.  esankirab qolish, dovdirab qolish; dong 

qotish. 


engrais

  nm  1.  boqib  semirtirish,  bo‘rdoqi  qilish;  2.  o‘g‘it,  go‘ng;  les 

engrais chimiques kimyoviy (mineral) o‘g‘itlar; l’industrie des engrais o‘g‘it 

ishlab  chiqarish  sanoati;  mettre  de  l’engrais  dans  un  champ  dalani 

o‘g‘itlamoq; dalaga o‘g‘it chiqarmoq. 

engraisser

1

  I.  vt  1.  boqib  semirtirmoq,  bo‘rdoqi  qilmoq;  engraisser  des 



poulets  tovuqlarni  semirtirmoq;  2.  o‘g‘itlamoq;  yerga  o‘g‘it  solmoq,  o‘g‘it 

chiqarmoq,  hosildorligini  oshirmoq;  II.  s’engraisser  vpr  boqilib  semirmoq, 

bo‘rdoqi bo‘lmoq. 

engraisser

2

 vi 1. semirmoq, to‘lishmoq; yo‘g‘onlashmoq, yo‘g‘on  tortmoq; 



il  a  engraissé  de  5  kilos  u  besh  kilogramm  semirdi;  2.  fig  boyimoq,  boyib 

ketmoq. 


engrangement

 nm bostirmaga, omborga joylash (g‘alla). 

engranger

  vt  1.  bostirmaga,  omborga  joylamoq,  yig‘moq,  to‘plamoq 

(g‘alla); 2. yig‘moq, to‘plamoq, yod, es, xotirada saqlamoq. 

engrenage

  nm  1.  tishli  g‘ildirak;  tishli  mexanizm;  tishli  g‘ildirak lar 

sistemasi; 2. fig mushkul, tang ahvol. 

engrosser

 vt bo‘g‘oz qilmoq; homilador qilmoq. 

enguelade

 nf fam haqorat, so‘kish, qarg‘ish, baqirib berish, tanbeh. 

engueuler

 I. vt tahqir qilmoq, haqorat qilmoq, baqirib bermoq; qarg‘amoq; 

II. s’engueuler vpr so‘kishmoq, g‘ijillashmoq; aytishib qolmoq. 

enguirlander

 vt 1. gul, barg, novda o‘rimi bilan bezatmoq; 2. fam haqorat 

qilmoq, so‘kmoq, qarg‘amoq, tahqir qilmoq. 

enhardir

  I.  vt  dadillik,  botirlik,  jasurlik,  mardonavorlik  baxsh  etmoq; 

dadillashtirmoq; II. vpr s’enhardir dadillashmoq; ishonch hosil qilmoq. 

énième


 adj voir nième. 

énigmatique

 adj sirli, tushunish qiyin bo‘lgan; jumboqli. 

énigme


 nf 1. topishmoq, jumboq; le  mot de l’énigme jumboqning javobi; 

2. jumboq; sir; tushunish, tushuntirish, bilish qiyin narsa. 

enivrant, ante

 adj mast qiladigan. 

enivrement

 nm 1. mastlik, sarxushlik, kayfi oshish, ichib mast  bo‘lish;  2. 

fig ortiq darajada zavqi oshgan holat, mastlik, mahliyolik; zavq-shavq; Il était 

encore dans l’enivrement de son succès u hali ham o‘z muvaffaqiyatidan 

mast edi. 

enivrer


 I. vt 1. mast qilmoq; sarxush qilmoq, kayfini oshirmoq; 2. fig zavq-

shavqini  oshirmoq,  mast  qilmoq;  mahliyo  qilib  qo‘ymoq;  sa  beauté 

m’enivrait  uning  go‘zalligi  meni  mahliyo  etgan  edi;  II.  s’enivrer  vpr  mast 

bo‘lmoq; sarxush bo‘lmoq, kayfi oshmoq. 

enjambée

 nf katta qadam, hatlash; d’une enjambée il franchit le fossé 

u bir hatlab zovurdan o‘ tdi. 

enjambement

  nm  bir  yoki  bir  necha  so‘zni  keyingi  qatorga  o‘tkazish 

(she’riyatda). 

enjamber

  vt  hatlab  o‘ tmoq,  hatlamoq;  enjamber  le  ruisseau  ariqdan 

hatlab o‘ tmoq. 

enjeu


 nm 1. dov, ganak,  tikilgan pul,  o‘rta (qimorda);  2. fig umid bog‘lash, 

ishonch,  umid;  maqsad;  l’enjeu  de  la  lutte  était  la  liberté  kurashdan 

maqsad ozodlikka erishish edi. 

enjoindre

 vt buyurmoq, amr qilmoq, farmoyish bermoq. 

enjôler


 vt qiziqtirmoq, qiziqtirib biror ishga tortmoq; yo‘ldan urmoq, yo‘ldan 

ozdirmoq; ko‘nglini sust ketkazmoq. 

enjôleur,  euse

  I.  adj  yo‘ldan  uradigan,  havasni  qo‘zg‘atadigan,  ko‘ngilni 

sust  ketkazadigan;  qiziqtiradigan;  aldoqchi;  un  sourire  enjôleur  yo‘ldan 

uradigan, o‘ziga  tortadigan jilmayish; I. n yo‘ldan ozdiruvchi, yo‘ldan uruvchi, 

vasvasaga soluvchi kishi yoki ayol; avroqchi. 

enjolivement

 nm zeb-ziynat, bezak, pardoz. 

enjoliver

  vt  1.  bezamoq,  bezatmoq,  yasatmoq;  husn  bermoq,  husnini 

ochmoq;  go‘zallashtirmoq, ziynatlamoq, yarashmoq;  2.  jilo bermoq; chaque 

fois  il  enjolive  son  récit  d’un  nouveau  détail  har  gal  u  hikoyasiga  yangi 

detallar bilan jilo beradi. 

enjoliveur

 nm g‘ildirak qopqog‘i (avtomobilda). 

enjoué,  ée

  adj  xushchaqchaq,  vaqtichog‘;  d’un  air  enjoué  vaqtichog‘lik 

bilan, xushchaqchaqlik bilan. 

enjouement

 nm xushchaqchaqlik, vaqtichog‘lik. 

enlacement

  nm  1.  to‘qish,  to‘qib  yasash,  ulash,  o‘rish;  o‘ralish, 

matashish,  chirmashish;  l’enlacement  des  branches  shoxlarning 

matashuvi, bir-biriga matashib ketgan shoxlar; 2. quchoqlash, quchish. 

enlacer


 vt 1. o‘ramoq, chirmamoq,  to‘qimoq; 2. quchoqlamoq,  quchmoq; 

enlacer  qqn  dans  ses  bras;  biror  kimsani  o‘z  quchog‘iga  olmoq, 

quchoqlamoq. 

enlaidir


 I. vt ko‘rimsiz qilmoq, xunuk ko‘rsatmoq, buzmoq, rasvo qilmoq; 

II. vi yomonlashmoq, xunuklashmoq. 

enlaidissement

 nm yomonlashish, xunuklashish; chiroyini yo‘qotish. 

enlevé,  ée

  adj  bajarilgan,  ijro  etilgan;  amalga  oshirilgan;  un  morceau 

bien enlevé a’lo darajada bajarilgan narsa; c’est enlevé! zo‘r bajarilgan ish. 

enlèvement

  nm  1.  boshqa  yoqqa  olib  qo‘yish,  olib  ketish;  olib  chiqish; 

l’enlèvement des bagages yuklarni olib chiqish; l’enlèvement des ordures 



ENLEVER

 

ENRICHIR



 

 

 



198 

axlatlarni  yig‘ ishtirib  olish;  2.  olish,  egallab  olish,  qo‘lga  olish,  ishg‘ol  qilish; 

olinish; l’enlèvement d’une place forte qal’ani  ishg‘ol qilish; 3. o‘g‘irlab  olib 

ketish, olib qochish, o‘g‘irlash; 4. tozalash; po‘stini artish, archish. 

enlever

  vt  1.  joyidan  olib  ketmoq,  joyidan  olib  qo‘ymoq;  enlever  des 



meubles mebellarni joyidan olib qo‘ymoq; 2. tozalamoq; ketkazmoq (dog‘ni); 

enlever  une  tache  dog‘ni  tozalamoq;  3.  olib  ketmoq,  o‘g‘irlab  olmoq, 

o‘g‘irlamoq, olib qochmoq; enlever un  enfant bolani  o‘g‘irlab ketgan; 4.  olib 

qo‘ymoq; mahrum qilmoq; 5. yuqoriga ko‘ tarmoq, balandga ko‘ tarmoq; 6. fig 

ruhlantirmoq, ilhomlantirmoq, ruhini ko‘ tarmoq, g‘ayratini oshirmoq; 7. osonlik 

bilan  qo‘lga  kiritmoq,  yutmoq;  8.  a’lo  darajada  ijro  etmoq;  enlever  un 

morceau  de  musique  musiqadan  parchani  a’lo  darajada  ijro  etmoq;  9.  litt 

olib  ketmoq;  la  mort  l’a  enlevé  de  ce  monde  o‘lim  uni  bu  dunyodan  olib 

ketdi. 

enlisement



  nm  1.  botish,  cho‘kish;  2.  o‘ralashib  qolish;  qiyin,  mushkul 

ahvolga tushish. 

enliser (s’)

 vpr 1. botmoq, botib ketmoq; cho‘kmoq, cho‘kib ketmoq; tiqilib 

qolmoq (qum, botqoq,  loy kabilarga);  2. fig o‘ralashib  qolmoq,  ishi chalkash 

bo‘lib qolmoq; qiyin, mushkul ahvolga tushib qolmoq. 

enluminer

  vt  1.  rang-barang  qilib  bo‘ lmoq,  naqshlamoq;  chiroqlar  bilan 

bezatmoq, charog‘on qilmoq; 2. bejirim  tasvir, naqshlar bilan bezamoq; 3. litt 

rang-barang  qilib  tasvirlamoq;  mubolag‘a  qilmoq;  4.  qizartirib  yubormoq, 

qizartirmoq (yuz, yonoq haqida). 

enlumineur, euse

 n lavvoh, miniaturachi musavvir. 

enluminure

  nf  1.  rang-barang  qilib  bezash,  naqshlash;  2.  miniatura, 

nafis,  bejirim  surat,  tasvir;  3.  litt  gapga  to‘n  kiydirish,  mubolag‘a;  4.  fam 

yuzning, yonoqning qizilligi. 

enneigé, ée

 adj qor bilan qoplangan. 

enneigement

 nm 1. qor qatlami; 2. qor uyumi. 

ennemi,  ie

  I.  adj  dushmanga  oid,  dushmanlik  qiladigan;  dushman; 

l’armée  ennemie dushman  armiyasi;  en pays  ennemi dushman yurtida; II. 

n  1.  dushman,  g‘anim,  yov,  dushman  qo‘shini;  combattre  les  ennemis 

dushmanga  qarshi  kurashmoq;  tomber  entre  les  mains  de  l’ennemi 

dushman  qo‘liga  tushib  qolmoq; passer à l’ennemi  dushman  tomonga  o‘tib 

ketmoq; 2. raqib, ko‘rolmaydigan, yoqtirmaydigan kishi; dushman;  avoir des 

ennemis  dushmanlari  bo‘ lmoq,  dushmanlari  bor;  se  faire  beaucoup 

d’ennemis o‘ziga ko‘plab dushman  orttirmoq; 3. xavf,  to‘siq, dushman; balo, 

ofat; l’ennemi public numéro un jamiyatning eng birinchi dushmani; jamiyat 

uchun eng birinchi to‘siq. 

ennoblir

 I. vt ma’naviy jihatdan yaxshilamoq, ulug‘lamoq, ko‘tarmoq. 

ennui

 nm 1. zerikish; 2. pl xafalik, dilsiyohlik. 



ennuyer

  I.  vt  1.  zeriktirmoq;  joniga  tegmoq;  il  ennuie  son  auditoire  u 

tinglovchilarini zeriktirib qo‘ydi; tu nous ennuies avec tes questions sening 

savollaring  jonimizga  tegdi;  2.  xafa  qilmoq,  dilini  siyoh  qilmoq,  dilini 

og‘ritmoq, ranjitm oq,  diliga ozor  bermoq; II. s’ennuyer vpr zerikmoq, joniga 

tegmoq;  sog‘inmoq;  au  bout  de  deux  jours  à  la  campagne  il  s’ennuie 

qishloqda  ikki  kun  bo‘liboq  u  zerikyapti;  il  s’ennuie  de  ses  parents  u  ota-

onasini sog‘indi; on ne s’ennuie jamais de relire les grands auteurs buyuk 

yozuvchilarning asarlarini o‘qish hech qachon jonga tegmaydi. 

ennuyeux, euse

 adj 1. ranjitadigan, dilni siyoh qiladigan; xafa qiladigan; 

je  n’ai  pas  de  réponse,  c’est  très  ennuyeux  javobim  yo‘q,  bu  juda 

achinarli; 2. zeriktiradigan; jonga tegadigan. 

énoncé


 nm 1. ifoda, bayon; l’énoncé d’un problème masalaning bayoni; 

2. ifodalash, bayon qilish. 

énoncer

  I.  vt  ifodalamoq,  bayon  qilmoq;  énoncer  son  avis  o‘z  fikrini 



bayon  qilmoq;  II.  s’énoncer  vpr  ifodalanmoq;  bayon  qilinmoq;  ce  que  l’on 

conçoit bien s’énonce clairement nima yaxshi fikr qilinsa, o‘sha narsa aniq 

bayon qilinadi. 

énonciation

 nf 1. bayon qilish, xabar qilish; 2. ling nutq. 

enorgueillir

 I. vt litt faxrlantirmoq, g‘ururlantirmoq;  ishonch  tug‘dirmoq;  II. 

s’enorgueillir vpr faxrlanmoq, g‘ururlanmoq. 

énorme

 adj kattakon, g‘oyat katta; ulkan. 



énormément

  adv  eng  ko‘p;  eng  katta  (beaucoup  ravishining  orttirma 

darajasi o‘rnida qo‘llaniladi). 

énormité


  nf  1.  kattalik,  g‘oyat  kattalik,  ulkanlik;  cheksizlik;  ko‘plik; 

l’énormité  de  ses  prétentions  uning  da’volarining  cheksizligi;  cheksiz 

ahmoqlik; katta bema’nilik. 

enquérir


 

(s’)


  vpr  xabar  olmoq,  so‘ramoq,  bilmoq,  surishtirmoq;  so‘rab, 

surishtirib bilmoq. 

enquête

 nf 1. tergov, so‘roq; 2. so‘rov, anketa. 



enquêter

 vi tergov o‘ tkazmoq, tekshirish o‘tkazmoq. 

enquêteur, euse

 1. n 1. so‘rov natijalarini yig‘uvchi;  tekshiruvchi,  tergov  

olib boruvchi kishi. 

enquiquinant,  ante

  adj  jonga  tegadigan,  bezor  qiladigan,  ko‘ngilga 

uradigan, zerikarli; xira, shilqim. 

enquiquinement

 nm og‘ir, qiyin, mushkul, mashaqatli ahvol, tashvish. 

enquiquineur,  euse

  n  jonga  tegadigan,  zeriktiradigan,  bezor  qiladigan 

kishi yoki ayol; xira, shilqim, yopishqoq. 

enquiquiner

  vt  fam  jonga  tegmoq,  zeriktirmoq,  bezor  qilmoq,  ko‘ngliga 

zig‘ir yog‘dek urmoq. 

enracinement

 nm tomir otish, mustahkam lanish, o‘rnashish. 

enraciner

 I. vt 1.  ildiz  ottirmoq,  ildiz  otishiga,  o‘sishiga sharoit yaratmoq; 

enraciner une bouture qalamchaning  ildiz  otishiga sharoit yaratmoq;  2. fig 

joriy qilmoq, singdirmoq; tomir yoydirmoq; il faut enraciner dans son esprit 

de  bons  principes  unga,  uning  ongiga  yaxshilikni  singdirish  kerak;  II. 

s’enraciner vpr 1. ildiz otmoq, tomir yoymoq; le chêne s’est enraciné dans 

le  rocher  dub  qoyaga  ildiz  otdi,  dub  qoyada  o‘sdi;  2.  fig  joriy  bo‘lmoq, 

singmoq,  keng  tarqalmoq;  il  ne  faut  pas  laisser  s’enraciner  les  abus 

suiiste’mollikni  keng  tarqalishiga  yo‘l  qo‘yib  bo‘lmaydi;  3.  joylashmoq, 

joylashib  qolmoq,  o‘rnashmoq;  je  n’ai  pas  l’intention  de  m’enraciner  ici 

men bu yerda o‘rnashib qolish niyatim yo‘q. 

enragé,  ée

 I. adj 1.  quturgan (it haqida); 2. fig haddan  tashqari g‘azabli, 

g‘azabga mingan; 3.  juda  ishqiboz;  juda  ham berilgan, ashaddiy; un joueur 

enragé ashaddiy o‘yinchi; II. n juda ishqibozga berilgan kishi; un enragé de 

football futbolning o‘ ta ishqibozi, futbol fanatigi. 

enrager

 vi 1. g‘azablanmoq, darg‘azab bo‘lmoq, chapaqay jahli chiqmoq, 



qoni  qaynab ketm oq; être  enrager contre qqn birovga nisbatan darg‘azab 

bo‘lmoq;  faire  enrager  qqn  g‘azablantirmoq,  jahlini  chiqarmoq;  g‘azabini 

keltirmoq, qonini  qaynatmoq;  2. (après qqch, de faire qqch) astoydil, juda-

juda xohlamoq. 

enrayage

  nm  1.  g‘ildirakka  kegay  o‘rnatish;  2.  to‘xtatib  qolish;  to‘xtab 

qolish (o‘q otar qurollarining mexanizmi haqida). 

enrayer


  I.  vt  1.  kegay  tortmoq  (g‘ildirakka);  2.  to‘xtatib  qolmoq;  to‘sqinlik 

qilmoq; oldini olmoq, barham bermoq; enrayer la progression de l’ennemi 

dushmanning  olg‘a  siljishini  to‘xtatmoq;  enrayer  la  marche  harakatni 

to‘xtamoq;  enrayer  le  mal  yovuzlikni  oldini  olmoq;  enrayer  une  maladie 

kasallikni  oldini  olmoq;  3.  techn  g‘ajimoq,  qisib,  tishlashib  qolmoq,  qisib, 

tishlashib  yurishi  og‘irlashmoq;  II.  s’enrayer  vpr  techn  g‘ajimoq,  qisib, 

tishlashib qolmoq. 

enrégimenter

  vt  1.  polkka  qabul  qilmoq;  2.  biror  ishga  tortmoq,  jalb 

qilmoq. 


enregistrement

  nm  1.  registrasiya,  ro‘yxatga  olish,  yozish,  qayd  etish; 

l’enregistrement  d’un  mariage  nikohni  qayd  etish;  l’enregistrement  du 

son,  l’enregistrement  sur  bande  tasmaga  yozish;  l’enregistrement  des 

bagages yuklarni ro‘yxatga olish, yuklarni bagajga topshirish; 2. registratura, 

ro‘yxatga olinadigan, oladigan joy, ro‘yxat bo‘limi. 

enregistrer

  vt  1.  ro‘yxatga  olmoq,  qayd  qilmoq;  yozib  qo‘ymoq; 

enregistrer un  mariage  nikohni qayd etmoq; 2.  ta’kidlamoq;  uqtirib o‘ tmoq; 

to‘xtalmoq;  3.  yozmoq  (ovoz);  enregistrer  une  symphonie  sur  disque 

simfoniyani plastinkaga yozmoq. 

enregistreur, euse

 1. n 1. registrator, ro‘yxatchi, ro‘yxatga oluvchi; 2. o‘zi 

yozadigan asbob; 2. n ro‘yxatga oladigan, yozadigan asbob; ovoz yozadigan 

asbob. 

enrhumé, ée



 adj shamollagan, tumov bo‘lgan. 

enrhumer


  I.  vt  tumovga  sabab  bo‘lmoq;  II.  s’enrhumer  vpr  tumov 

bo‘lmoq, shamollab qolmoq. 

enrichir

 I. vt 1. boyitmoq; enrichir le  minerai rudani boyitmoq; enrichir 

une langue tilni boyitmoq; 2. boyitmoq, to‘ldirmoq; il a enrichi sa collection 


ENRICHISSANT

 

ENTAMER



 

 

 



199 

de deux pièces  rares u kolleksiyasini ikkita kamyob narsa  bilan boyitdi; 3. 

rivojlantirmoq, to‘ldirmoq; II. s’enrichir vpr boyimoq. 

enrichissant, ante

 adj fikrni boyitadigan. 

enrichissement

 nm 1. boyish; boyitish; 2. boyitish,  to‘ldirish, rivojlantirish 

(kolleksiya, asar, fikrlar). 

enrober

 vt o‘ramoq, qoplamoq; surmoq (dori-darmon, tovar, mahsulotlarni  



himoya  qilish  maqsadida);  enrober  un  gâteau  de  chocolat  pirojnoyeni 

shokolad  bilan  qoplamoq;  enrober  de  sucre  un  médicament  dorini  qand 

bilan qoplamoq; 2. fig yumshatmoq; biror narsa qo‘shib, xushta’m qilmoq. 

enrôlement

 nm 1. jalb qilish; moyil qilish; qabul qilish; 2. harbiy xizmatga 

kirish; 3. yollanganlik haqidagi guvohnoma. 

enrôler

  I.  vt  1.  harbiy  xizmatga  askarlarni  yollamoq;  2.  fig  jalb  qilmoq, 



qiziqtirib  jalb qilmoq; II.  s’enrôler vpr yollanmoq; xizmatga kirmoq; xizmatga 

yozilmoq;  s’enrôler  dans  l’aviation  havo  kuchlarida  xizmat  qilishga 

yozilmoq. 

enroué, ée

 adj xirillagan, bo‘g‘ilgan (ovoz haqida). 

enrouement

 nm xirillash, xirillab qolish; bo‘g‘ilish. 

enrouer


 

(s’)


 vpr xirillab qolmoq, ovozi bo‘g‘ilmoq. 

enroulement

  nm  1.  o‘rash,  chirmash;  o‘ram,  kalava;  2.  archit  gajak 

shaklida o‘ralgan narsa, jimjima, jingala; chirmov. 

enrouler

  II.  vt  o‘ramoq,  chirmamoq;  kalava  qilmoq;  II.  s’enrouler  vpr 

o‘ralmoq, chirmashmoq. 

enrubanner

 vt lenta, jiyak taqib, tasma bog‘lab bezamoq. 

ensablement

 nm qum uyumi (shamol yoki suv hosil qilgan). 

ensabler


  I.  vt  1.  qum  bilan  qoplamoq;  qum  to‘ldirmoq;  2.  qumli  sayoz 

joyga  o‘ tirg‘izib  qo‘ymoq  (kema  haqida);  le  pilote  a  ensablé  son  bateau 

lotsman kemani sayozlikka, sayoz  joyga  o‘tirg‘izib  qo‘ydi; II. s’ensabler vpr 

1. sayoz joyga o‘ tirib qolmoq; 2. qum bilan qoplanmoq, qum tagida qolmoq. 

ensachage

  nm  qoplash,  qopga  solish;  qopni  to‘ldirish;  l’ensachage  du 

grain donni qoplash. 

ensacher


  vt  1.  qoplamoq,  qopga  solmoq,  qopni  to‘ldirmoq,  qopga  solib 

qo‘ymoq;  ensacher  des  pommes  de  terre  kartoshkani  qopga  solmoq;  2. 

qog‘ozga,  xaltaga  o‘ramoq;  ensacher  chaque  poire  har  bir  nokka  qog‘oz 

xalta kiydirmoq. 

ensanglanté, ée

 adj qonga belangan, qonga bo‘yalgan. 

ensanglanter

  vt  qonga  belamoq,  qonga  bo‘yamoq,  qonga  botirmoq;  sa 

blessure  ensanglanta  ses  vêtements  yarasidan  oqqan  qon  kiyim larini 

bulg‘adi; des guerres cruelles  ensanglantèrent le pays shafqatsiz janglar 

mamlakatni qonga botirdi. 

enseignant,  ante

  I.  adj  dars  beruvchi,  o‘qitadigan;  ta’lim  beradigan;  le 

corps enseignant o‘qituvchilar tarkibi; II. nm o‘qituvchi. 

enseigne

1

 nf 1. viveska, peshlavha; nishon; 2. bayroq. 



enseigne

2

 nm vx bayroqdor zobit; un enseigne de vaisseau de  1ère et 



2e  classe  leytenant,  kichik  leytenant  unvoniga  to‘g‘ri  keladigan  dengizchi 

zobit. 


enseignement

 nm 1. o‘qitish, dars berish,  ta’lim berish;  l’enseignement 

de  l’histoire,  des  langues  vivantes  tarix,  hozirgi  tillarni  o‘qitish; 

l’enseignement de l’écriture, du calcul, de la nage yozuv, hisob, suzishga 

o‘rgatish;  établissement  d’enseignement  o‘quv  yurti,  bilim  yurti;  les 

méthodes  nouvelles  d’enseignement  o‘qitishning  yangi  uslublari;  2. 

o‘qituvchilik  kasbi;  il  est  entré  dans  l’enseignement  u  o‘qituvchi  bo‘ldi;  3. 

ta’lim,  ta’lim  sistemasi;  l’enseignement  primaire  boshlang‘ich  ta’lim; 

l’enseignement  supérieur  oliy  ta’ lim,  l’enseignement  secondaire  o‘rta 

ta’lim;  l’enseignement  technique  texnik  ta’lim;  l’organisation  de 

l’enseignement  ta’limni  tashkil  etish;  l’enseignement  privé  xususiy  ta’lim; 

xususiy  o‘quv  yurti;  les  professeurs  de  l’enseignement  supérieur  oliy 

o‘quv  yurtlarida  professura  (professor  o‘qituvchilar  tarkibi);  l’enseignement 

par  correspondance  sirtqi  ta’lim;  4.  saboq;  o‘rnak;  dars;  les 

enseignements du passé o‘ tmish saboqlari. 

enseigner

  vt  1.  o‘qitmoq,  ta’lim  bermoq,  dars  bermoq;  elle  enseigne  à 

l’université  u  universitetda  dars  beradi;  il  enseigne  le  dessin  u  rasmdan 

dars  beradi;  il  enseigne  la  grammaire  aux  enfants  u  bolalarga 

grammatikani  o‘rgatyapti;  2.  o‘rgatm oq;  ko‘rsatmoq;  bermoq  (pand-nasihat, 

saboqlar  haqida);  cet  accident  m’a  enseigné  la  prudence  bu  baxtsizlik 

meni ehtiyotkorlikka o‘rgatdi. 

ensemble

1

  adv  birga,  birgalikda;  bir  paytda;  ils  sont  tous  le  temps 



ensemble ular har doim birga, ular hech ajralmaydilar; ils font ensemble ce 

travail  ular  bu  ishni  birgalikda  bajarmoqdalar;  faire  route  ensemble  bir  xil 

yo‘l tutmoq. 

ensemble


2

  nm  1.  jami,  yig‘indisi;  dans  son  ensemble  butunicha, 

to‘laligicha;  l’ensemble  d’une  œuvre  asar  to‘laligicha;  2.  to‘plam,  majmua, 

nabor,  komplekt;  3.  birlik  birdamlik,  hamjihatlik;  cela  manque  d’ensemble 

bu  yerda  hamjihatlik  yetishmaydi;  4.  muz  théâtre  ansambl,  dasta;  5.  math 

to‘plam. 

ensemencement

 nm urug‘ ekish, sepish, sochish. 

ensemencer

 vt ekmoq, don sepmoq; ensemencer une terre yerga urug‘  

sepmoq. 

enserrer


  vt  1.  quchoqlamoq,  quchmoq,  quchoqqa  olmoq,  bag‘riga 

bosmoq  (ega  jonli  bo‘lganda);  2.  qismoq,  siqmoq,  siqib  turmoq;  tortmoq, 

tortib  turmoq; une large ceinture lui enserrait la taille qaddini keng kamar 

siqib  turardi; 3.  o‘rab,  to‘sib  olmoq, devor bilan  o‘rab olmoq;  to‘sib qo‘ymoq; 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   74   75   76   77   78   79   80   81   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling