Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet75/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   71   72   73   74   75   76   77   78   ...   238

ochadigan hikoya. 

émoustiller

  vt  vaqtini  chog‘  qilmoq,  quvontirmoq,  shodlantirmoq,  ko‘ngil 

ochmoq;  le  champagne  émoustilla  les  convives  shampan  vinosi 

mehmonlarning ko‘nglini chog‘ qildi. 

émouvant,  ante

  adj  1.  hayajonga  soladigan;  ta’sirli,  zo‘r  taassurot 

qoldiradigan; une scène émouvante hayajonga soladigan sahna 2. ko‘ngilni 

yumshatadigan,  eritadigan;  kuchli  ta’sir  qiladigan;  mehrni  tovlantiradigan, 

yoqimli, yoqim toy. 

émouvoir

  I.  vt  1.  hayajonlantirmoq,  to‘lqinlantirmoq,  bezovta  qilmoq; 

hayajonga,  iztirobga  solmoq;  xavotirlikka,  tashvishga  solib  qo‘ymoq, 

tinchsizlantirmoq; cette lettre, cette nouvelle  m’a beaucoup  ému; bu xat, 

bu yangilik meni juda  ham  tashvishga solib qo‘ydi;  2. ko‘ngliga  ta’sir qilmoq, 

ko‘nglini 

eritmoq, 

buzmoq, 


yumshatmoq, 

mehrini 


qo‘zg‘atmoq; 

minnatdorchilik  tuyg‘usini  uyg‘otmoq;  émouvoir  le  cœur  de  qqn  biror 

kimsaning ko‘nglini buzmoq; rien ne peut l’émouvoir hech narsa unga ta’sir 

qilolmaydi; il nous a émus jusqu’aux larmes  u  bizning ko‘nglim izni buzib, 

yig‘latib yubordi; II. s’émouvoir vpr 1. ko‘ngli buzilmoq, yumshamoq, mehri 

qo‘zg‘amoq,  minnatdorchilik  tuyg‘usini  uyg‘otmoq;  2.  hayajonlanmoq, 

bezovta bo‘lmoq, xavotirga, tashvishga tushmoq, tinchligini yo‘qotmoq. 

empaillage

 nm 1. poxol chetan to‘qib atrofini o‘rash; 2. tulum tayyorlash. 

empailler

 vt  1.  poxol  chetan  to‘qimoq,  to‘qib  atrofini  o‘ramoq;  empailler 

un fauteuil kresloni poxol chetan to‘qib o‘ramoq; 2. tulum tayyorlamoq. 

empailleur,  euse

  n  empailleur  de  chaises  kursi  to‘quvchi;  empailleur 

d’animaux tulum yasovchi usta, tulumchi, chuchelochi. 

empaler


 I. vt 1. qoziqqa o‘ tkazmoq; 2. sanchib teshmoq; II. s’empaler vpr 

fam biror o‘ tkir, uchli narsaga  tegib, urilib shikastlamoq, yarador bo‘lmoq; en 

tombant  il s’est  empalé sur une fourche u yiqilayotib ayriga urilib shikast 

yedi. 


empanaché, ée

 adj jig‘a, ukpar taqqan, jig‘ali. 

empaquetage

 nm joylash, o‘rash, saranjomlash, solish. 

empaqueter

  vt  paket,  qog‘ozxaltaga  o‘ramoq,  solmoq,  joylamoq, 

saranjom qilmoq. 

emparer


 

(s’)


 vpr 1. qo‘lga kiritmoq, egallamoq, ishg‘ol qilmoq; s’emparer 

d’une ville shaharni  ishg‘ol  qilmoq, qo‘lga kiritmoq;  s’emparer du pouvoir 

hokimiyatni  qo‘lga  kiritmoq;  2.  ushlamoq,  tutmoq,  ilmoq,  ushlab,  tutib,  ilib, 

changallab olmoq; chang solmoq; yopishmoq; il s’empara d’un bâton pour 

se défendre  u o‘zini himoya qilish uchun  tayoqqa yopishdi; 3.  fig o‘ziga  jalb 

qilmoq,  bo‘ysundirmoq;  egallamoq,  o‘ziga  mahliyo  qilib  qo‘ymoq;  qamrab 

olmoq; le sommeil s’empara de lui uyqu uni qamrab oldi. 

empâté,  ée

  adj  shishgan,  solqi,  solqigan;  une  visage  empâté  solqigan 

yuz. 


empâtement

  nm  1.  boqib  semirtirish  (qush  va  parrandalarni);  2. 

shishganlik, shishinqiraganlik; solqiganlik. 

empâter


 I. vt 1. xamir surtmoq; xamir bilan  to‘ldirmoq; xamirga  to‘dirmoq; 

2. fig xamirsimon, yopishqoq, yelimshiq, shirador qilmoq; 3. bo‘yoqni ustma-

ust,  qalin  berib,  surtib  suvrat  chizmoq;  4.  yo‘g‘onlashtirmoq  (yuz  tuzilishi, 

tana haqida); 5. boqib sem irtirmoq (qush va parrandalarni); II. s’empâter vpr 

semirmoq, to‘lishmoq ses joues s’empâtaient yuzlari to‘lishyotgan edi. 

empattement

  nm  1.  poydevor;  asos,  fundament;  2.  old  va  orqa 

g‘ildiraklarning o‘qlari orasidagi masofa. 

empêchement

  nm  to‘sqinlik,  to‘siq,  xalaqit,  xalal,  j’ai  eu  un 

empêchement de dernière minute oxirgi daqiqalarda menga xalal berishdi. 

empêcher


  I.  vt  1.  to‘sqinlik  qilmoq,  xalaqit  bermoq;  qarshi  turmoq; 

to‘xtatib  qolmoq;  (il)  n’empêche  que  biroq,  ammo,  lekin,  -sa  ham,  -ga 

qaramasdan;  shunday  bo‘lsada,  shunga  qaramay;  2.  empêcher  qqn  de 

faire qqch biror kimsaga biror narsa qilishga xalaqit bermoq; II. s’empêcher 

vpr qila olmaslik,  to‘xtata olmaslik; je n’ai pas pu  m’empêcher de rire men 

o‘zimni kulgidan to‘xtata olmadim; men kulib yubordim. 

empennage

 nm av dum qanoti (samolyotning). 

empenner

 vt pat bilan bezamoq, pat taqmoq (paykonga). 

empereur

 nm imperator; le palais de l’empereur imperator saroyi. 

emperler

  vt  1.  marvarid,  dur,  inju  bilan  qoplamoq;  2.  fig  ter  tomchilari 

bilan qoplamoq. 

empesé, ée

 adj kraxmalli, kraxmallangan, ohorli; une chemise empesée 

ohorlangan ko‘ylak. 

empeser

 vt kraxmallamoq, ohorlamoq, ohor bermoq. 



empester

 vt sassiq, qo‘lansa, badbo‘y hid tarqatmoq. 

empêtrer

  I.  vt  1.  bog‘lamoq,  bog‘lab  qo‘ymoq;  o‘ralashtirmoq;  harakatni 

qiyinlashtirmoq, og‘irlashtirmoq;  2. fig aralashtirmoq,  tortmoq;  empêtrer qqn 

dans  une  affaire  biror  kimsani  biror  ishga  tortmoq;  II.  s’empêtrer  vpr  1. 

ilashib,  o‘ralib,  o‘ralashib  qolmoq  il  s’est  empêtré  dans  les  ronces  u 

parmanchak  butalariga  o‘ralashib  qoldi;  2.  fig  adashmoq,  tutilib  qolmoq, 

adashib,  chalg‘ib  qolmoq;  il  s’empêtre  dans  ses  explications  u 

tushuntirayotib gapidan adashib qoldi. 

emphase

  nf  dabdabalilik,  tam taroqlilik,  balandparvozlik,  tantanavorlik; 



emfaza  (nutqning  kuchli  his-hayajon  ifodalashi,  ta’sirchanligi;  nutqning  his-

hayajon bilan, to‘lqinlanib aytilishi). 

emphatique

  adj  balandparvoz,  dabdabali,  tam taroqli,  tantanali;  ta’sirli; 

kuchli  his-hayajon  bilan  aytiladigan;  prendre  un  ton  emphatique  ko‘ tarinki 

ruh bilan so‘zlamoq; d’un ton emphatique dabdabali ohangda. 

emphysème

  nm  méd  emfizema  (kasallik  tufayli  biror  organ 

to‘qimalarining  kengayishi  va  unda  havo  to‘planishi);  emphysème 

pulmonaire o‘pka em fizemasi. 

empiècement

  nm  koketka,  ko‘krakburma;  une  blouse  à  empiècement 

koketkali, ko‘krakburma bluzka. 

empierrement

  nm  1.  tosh  yotqizish,  tosh  terish;  2.  tosh  yo‘l;  tosh 

yotqizilgan joy. 

empierrer

  vt  tosh  yotqizmoq,  tosh  termoq;  empierrer  une  route,  une 

cour ko‘chaga, hovliga tosh yotqizmoq, tosh termoq. 

empiètement

  nm  1.  egallab  olish,  qo‘shib  olish;  2.  egallab  olganlik, 

qo‘shib  olganlik;  tajovuz;  huquqini  buzish;  3.  egallab,  bosib  borish,  tobora 

qisib borish  tobora yaqinlashish; kengayib borish; l’empiètement de la  mer 

sur le rivage dengizning qirg‘oq tomon kengayib borishi. 

empiéter

 vi 1. egallab  olmoq, qo‘shib olmoq,  empiéter  sur le terrain de 

qqn kimsa yerining bir qismini egallab olmoq; 2. fig  tajovuz qilmoq, qonunga 

xilov  ravishda  tortib  olmoq,  o‘ziniki  qilib  olmoq;  huquqni  buzmoq;  vous 

empiétez sur mes attributions siz mening huquqlarimga tajovuz qilayapsiz. 

empiffrer

 

(s’)


  vpr  fam  haddan  ziyod  ovqat  yemoq,  ko‘p  ovqat  yeb 

qo‘ymoq, ko‘p ovqat yeb bo‘kmoq. 

empiler

  I.  vt  1.  taxlamoq,  tax-tax  qilib  qo‘ymoq  (kitob,  likop); 



g‘aramlamoq, g‘aramga yig‘moq (o‘tin, g‘isht kabilarni tekis taxlamoq); 2. fam 

ahmoq  qilmoq,  anoyi  qilmoq,  aldamoq,  chuv  tushirmoq,  firib  bermoq, 

laqillatmoq, tuzlamoq; il s’est fait empiler uni laqillatib ketishdi; II. s’empiler 

vpr 1. dasta-dasta, g‘aram, tax-tax, bo‘lib yotmoq; des livres s’empilent sur 

la  table  stol  ustida  kitoblar  g‘aram  bo‘ lib  yotibdi;  2.  tiqilinchda  qolmoq; 

siqilmoq  (kishi  haqida);  il  va  falloir  s’empiler  dans  cette  petite  salle  bu 

kichik xonada siqilib qolishga to‘g‘ri kelmoqda. 

empire


  nm  1.  imperiya,  saltanat;  l’empire  romain  Rim  imperiyasi;  2. 

qaram  yer,  o‘lka;  mustamlaka;  la  France  avait  un  vaste  empire  colonial 

Fransiyaning  katta  mustamlaka  o‘lkalari  bor  edi;  3.  hokimiyat;  hukmronlik; 

ustunlik; hokimlik; saltanat; détenir l’empire des  mers dengizda hukmronlik 

qilmoq; l’homme a établi son empire sur la nature inson tabiat ustidan o‘z 

hukmronligini o‘rnatdi. 



EMPIRER

 

EMPOURPRER



 

 

 



191 

empirer


  I.  vi  yomonlashmoq,  og‘irlashmoq,  yomonlashib,  og‘irlashib 

qolmoq, battar bo‘lib qolmoq; kuchaymoq, zo‘raymoq; le mal empire kasallik 

zo‘raymoqda  l’état  du  malade  a  empiré  bemor  og‘irlashib  qoldi;  II.  vt 

yomonlashtirmoq,  og‘irlashtirmoq,  murakkablashtirmoq,  jiddiylashtirmoq, 

mushkullashtirmoq. 

empirique

 adj 1. emperik, tajribaga asoslangan; tajribadan kelib chiqqan, 

tajribadan  olingan;  une  méthode  empirique  empirik  uslub;  une 

connaissance  empirique  tajribaga  asoslangan  bilim;  2.  philos  empirizmga 

oid, empirizmga xos bo‘lgan, empirik. 

empiriquement

 adv tajriba yo‘li bilan, tajribaga asoslanib. 

empirisme

  nm  philos  empirizm  1.  nazariy  umumlashtirishni  inkor  qilib, 

hissiy  idrokni,  tajribani  bilishning  birdan-bir  manbaidir  deb  biladigan  falsafiy 

yo‘nalish;  2.  nazariy  mashg‘ulotlardan  ko‘ra  amaliy  faoliyatga  ko‘proq  moyil 

bo‘lishlik; amaliy faoliyatga moyillik. 

emplacement

  nm  o‘rin,  joy,  makon;  turgan  joyi,  o‘rni;  choisir 

l’emplacement  d’une  maison  uy  qurish  uchun  joy  tanlamoq;  c’était  ici 

l’emplacement  de  la  Bastille  shu  yerda  Bastiliya  joylashgan  edi; 

emplacement à vendre joy, yer sotiladi. 

emplâtre

 nm 1. plastir (yaraga yopishtirib qo‘yadigan malhamli mato);  2. 

yamoq (avtomobil pokrishkasi uchi); le pneu était abîmé, j’ai dû mettre un 

emplâtre kamera teshilib qoldi, men unga yamoq solishga majbur bo‘ldim; 3. 

fam bo‘shang, lapashang odam, latta; bo‘shang, yalqov; 4. fam hazm bo‘lishi 

qiyin ovqat, og‘ir ovqat; 5. fam tarsaki, shapaloq. 

emplette

 nf xarid, sotib  olingan narsa; faire des  emplettes sotib  olmoq, 

xarid qilmoq. 

emplir


  vt  1.  to‘latmoq,  to‘ldirmoq,  to‘ldirib  yubormoq;  2.  to‘ldirmoq; 

egallamoq,  egallab  olmoq;  la  foule  emplit  les  rues  olomon  ko‘chalarni 

egalladilar;  3.  fig  chulg‘amoq,  chulg‘am  olmoq,  egallamoq,  qamramoq, 

egallab,  qamrab  olmoq,  to‘ldirib  toshirmoq,  to‘ldirib yubormoq; nouvelle qui 

emplit de joie sevinchga chulg‘agan yangilik. 

emploi


  nm  1.  qo‘llash,  tadbiq  qilish,  ishlatish;  qo‘llanish,  tadbiq  qilinish, 

etilish,  ishlatilish;  l’emploi  du  bois  dans  la  construction  yog‘ochning 

qurilishda  ishlatilishi; l’emploi de  ce  verbe  est très  limité bu  fe’l juda kam 

ishlatiladi;  le  mode  d’emploi  foydalanish  usuli;  faire  un  emploi  abusif 

suiiste’mol  qilmoq,  o‘z  manfaati  uchun  foydalanmoq;  2.  l’emploi  du  temps 

dars  jadvali;  3.  xizmat,  vazifa,  ish,  lavozim;  hunar,  kasb,  mashg‘ulot; 

mansab, amal, o‘rin joy; chercher un emploi ish izlamoq; être sans emploi 

ishsiz bo‘lmoq;  agence pour l’emploi ishga  joylashtirish  byurosi; 3.  théâtre 

amplua (aktyorning qobiliyatiga mos rollar turi); il a le physique de l’emploi 

u bu rolga mos keladi. 

employé,  ée

  n  xizmatchi;  amaldor,  mansabdor  shaxs;  un  employé  de 

banque bank xizmatchisi; une employée de maison xizmatkor ayol. 

employer


  I.  vt  1.  ishlatmoq,  ishga  solmoq,  foydalanmoq,  qo‘llamoq, 

tadbiq  etmoq;  sarflamoq;  employer  un  remède  doridan  foydalanmoq, 

ichmoq; employer la force kuch ishlatmoq; kuchdan  foydalanmoq; il a bien 

employé son temps u vaqtidan juda yaxshi  foydalandi; j’ai employé toute 

ma journée à  ce travail men butun kunni shu ishga sarfladim; 2. yollamoq, 

ishga  olmoq,  ishlatm oq;  cette  usine  emploie  mille  ouvriers  bu  zavodda 

mingta  ishchi  ishlaydi;  il  emploie  un  jardinier  y  bog‘bon  yollayapti;  II. 

s’employer vpr 1. ishlanmoq, qo‘ llanmoq,  foydalanilmoq; ce  mot s’emploie 

rarement au pluriel bu so‘z ko‘plikda kam ishlatiladi; 2. berilmoq, o‘zini  fido 

qilmoq,  umrini  bag‘ishlamoq,  tikmoq;  bor  kuch-g‘ayratini  sarflamoq; 

s’employer  entièrement  à  une  œuvre  biror  ishga  o‘zini  bag‘ishlamoq;  il 

faut  maintenant  s’employer  à  résoudre le problème endi  bor kuchini  bu 

muammoni hal qilishga sarflamoq kerak. 

employeur, euse

 n ish beruvchi, ishga oluvchi, xo‘jayin; korxona egasi. 

emplumé, ée

 adj pat bilan qoplangan, patga qoplangan, pat bosgan. 

empocher


  vt  1.  cho‘ntak,  kissaga  solmoq;  2.  pul  olmoq;  empocher  de 

l’argent  pul  olmoq;  empocher  une  forte  somme  katta,  talaygina,  ancha 

pulni hamyonga solmoq. 

empoignade

 nf janjal, mojaro. 

empoigne


  nf  fig  la  foire  d’empoigne  mushtlashish,  yoqalashish, 

urishish; ur-yiqit, ur-sur. 

empoigner

 I. vt 1. olmoq, tortib, yulqib olmoq; yopishmoq, changallamoq; 

il  empoigna  son  bâton  et  sortit  u  tayoqni  yulqib  oldida,  chiqib  ketdi; 

empoigner un fusil miltiqqa yopishmoq, il l’a empoigné au  collet u uning 

yoqasiga  yopishdi;  2.  fam  mahliyo  qilmoq,  maftun  qilmoq;  II.  s’empoigner 

vpr  urishishmoq,  mushtlashishmoq;  yoqalashmoq;  bir-biriga  yopishmoq; 

janjallashmoq,  urishib,  janjallashib  qolmoq;  arazlashmoq,  sanu  manga 

bormoq. 


empois

 nm kraxmal, ohor, kraxmal yelim. 

empoisonnant, ante

 adj fam zerikarli,  jonga  tegadigan, bezor qiladigan, 

ko‘ngilga uradigan; xira. 

empoisonnement

  nm  1.  zaharlanish;  empoisonnement  du  sang 

qonning zaharlanishi; 2. fam zerikish; ko‘ngilsiz voqea. 

empoisonner

 I. vt 1. zaharlamoq, zaharlab o‘ldirmoq; les  champignons 

ont empoisonné toute la famille butun oila qo‘ziqorindan zaharlandilar; 2. 

havoni buzmoq, qo‘lansa hid chiqarmoq;  fam sasimoq; les fumées d’usine 

empoisonnent  l’atmosphère  zavodlarning  tutuni  havoni  buzayapti;  cette 

odeur empoisonne tout l’appartement bu hid xonani  tutib ketdi; bu hiddan 

butun xona sasib ketdi; 3. fig buzmoq, xira qilmoq, zaharlamoq; ce souvenir 

empoisonne  ma  vie  bu  xotira  mening  hayotimni  zaharlayapti, 

xiralashtiryapti;  4.  fam  zeriktirmoq,  jonga,  me’daga  tegmoq,  bezor  qilmoq, 

ko‘ngilga  urmoq;  II.  s’empoisonner  vpr  1.  zaharlanmoq,  o‘zini  o‘zi 

zaharlamoq, zahar ichmoq; 2. fam zerikmoq, bezor bo‘ lmoq. 

emporté, ée

 adj serjahl, jahldor, jizzaki. 

emportement

  nm  1.  jahldorlik,  jizzakilik;  dans  l’emportement  de  la 

colère  g‘azab  olovida,  o‘ta  g‘azablangan  holda;  avec  emportement 

achchiqlanib,  g‘ijinib,  achchiq  bilan;  2.  litt  birdan  jo‘sh  urish,  intilish; 

jo‘shqinlik, shijoat, ihtiyoq. 

emporte-pièce

  nm  inv  sumba,  teshgich  (metall,  devor  kabilarni  

teshadigan  asbob);  à  l’emporte-pièce  qattiq,  keskin,  qattiq  tegadigan; 

cho‘rt,  cho‘rtkesar,  dag‘al;  zaharli,  istehzoli,  achchiq;  kinoyali;  des  mots  à 

l’emporte-pièce  zaharli  so‘zlar;  un  caractère  à  l’emporte-pièce  cho‘rt, 

dag‘al xarakter. 

emporter

  I.  vt  1.  olib  ketmoq,  o‘zi  bilan  birga  olmoq;  2.  (ega  joysiz 

predmet va tabiat hodisalari ifodalaydi) yulib ketmoq, olib ketmoq,  buzmoq; 

uchirib  ketmoq;  haydamoq,  oqizmoq;  supurmoq;  yuvib  ketmoq;  qo‘pormoq, 

qo‘porib ketmoq; le courant a emporté la barque oqim qayiqni oqizib ketdi; 

le  vent  emporte  les  feuilles  shamol  barglarni  uchirib,  supurib  ketdi;  la 

maison  a été  emportée par une  avalanche ko‘chki uyni yo‘q qilib yubordi; 

le  toit  a  été  emporté  par  le  vent  shamol  tomni  ko‘tarib  ketdi;  autant  en 

emporte le vent prov it  hurar, karvon o‘ tar; 3. fig olib ketmoq, hayotdan olib 

ketmoq;  la  fièvre  l’emporta  isitma  uni  olib  ketdi;  u  isitmadan  o‘ldi;  4.  olib 

ketmoq,  esiga  tushirmoq;  o‘ziga  jalb  qilmoq,  o‘ziga  tortmoq;  son  rêve 

l’emporte  dans  son  pays  natal  xayol  uning  tug‘ ilgan  joyini  esiga  tushirib 

yubordi; 5. fig  jizillatmoq,  jizillatib  og‘ritmoq, achishtirmoq, y ondirmoq (ovqat 

haqida);  ce  potage  est  trop  épicé,  il  emporte  la  bouche  sho‘rva  juda 

achchiq  ekan,  u  og‘zimni  yondirib  yubordi;  6.  zabt  etmoq,  qo‘lga  kiritm oq; 

jang  bilan  bosib  olmoq,  les  fusiliers  marins  ont  emporté  la  position 

dengiz  piyodalari  pozitsiya  dushman  qo‘shini  joylas hgan  joyni  jang  bilan 

oldilar;  il  a  emporté  tous  les  premiers  prix  u  barcha  bosh  mukofotlarni 

qo‘lga  kiritdi;  l’emporter  g‘alaba  qilmoq,  g‘alaba  qozonmoq;  ustun  qilmoq, 

qo‘li  baland  kelmoq;  il  l’a  emporté  sur  son  adversaire  u  raqibidan  ustun 

keldi; la pitié l’emporta sur la haine rahm-shavqat nafratdan ustun keldi; II. 

s’emporter  vpr  1.  qizishmoq,  jahli,  achchig‘i  chiqib  ketmoq,  qoni,  zardasi 

qaynamoq;  sabri,  sabr-toqati  tugamoq;  s’emporter  pour  rien  bo‘lar 

bo‘lmasga qizishib ketmoq;  s’emporter comme une soupe au lait qaynab 

ketmoq;  o‘ta  serjahl  bo‘lmoq;  2.  olib  qochmoq,  olib  qochib  ketmoq  (ot 

haqida). 

empoté,  ée

  I.  adj  fam  qovushmagan,  qo‘pol;  beso‘naqay,  beo‘xshov; 

shoshilmaydigan,  sustkash,  sust,  imillagan,  sudralgan,  tepsa-tebranmas;  II. 

n  lanj  odam,  imillagan,  bo‘shashgan,  lallaygan  odam,  landavur,  bo‘shang; 

aide-moi donc, au lieu de  rester  là  comme un  empoté  nega  landovurga 

o‘xshab lallayib turibsan, menga yordam bersang-chi! 

empourprer

  I.  vt  qizartirmoq,  qizil  tus  bermoq,  qizil  tusga  kiritmoq,  qizil 

rangga  bo‘yamoq;  qip-qizil  nur  sochmoq;  qizil  rangda  yoritmoq;  l’incendie 

empourprait  le  ciel  yong‘ in  osmonni  qizartirib  yuborgan  edi;  la  colère 



EMPREINT

 

ENCAISSEMENT



 

 

 



192 

empourpra  son  visage  g‘azabdan  uning  yuzi  qip-qizarib  ketgan  edi;  II. 

s’empourprer vpr qizarmoq,  qizil  tusga kirmoq, qizil  tus  olmoq, qizil rangga 

bo‘yamoq; qizarib ko‘rinmoq; l’horizon s’empourprait ufq qizil tus olgan edi. 

empreint,  einte

 adj izi  qolgan;  to‘la,  to‘lgan,  to‘lib  toshgan;  ifodalangan; 

sug‘orilgan;  ko‘rinib,  sezilib  turgan;  ko‘zga  tashlanib,  ko‘rinib,  ma’lum  bo‘lib 

turgan;  un  visage  empreint  de  douceur  mehribonlik  belgilari  bor  chehra; 

un poème empreint de  mélancolie qayg‘u  to‘la she’r; un poème empreint 

de sincérité samimiylik bilan sug‘orilgan she’r. 

empreinte

 nf 1. iz,  tamg‘a, belgi;  il y a des  empreintes de pas dans  la 

neige  qorda  oyoq  izlari  bor;  relever  les  empreintes  digitales  barmoq 

izlarini  olmoq;  2.  fig  asar,  ta’sir;  alomat,  iz;  l’empreinte  du  génie  daholik 

alomati. 

empressé, ée

 adj tirishqoq, g‘ayratli, xizmatga  tayyor, buyurilgan,  ishdan 

bo‘yin tovlamaydigan. 

empressement

 nm 1. g‘ayrat, intilish, xizmatga tayyorlik; tirishish, g‘ayrat 

qilish;  qunt;  xohish,  istak;  ishtiyoq,  havas,  mayl  montrer  peu 

d’empressement  pour  qqch  biror  narsaga  sovuqqonlik  bilan  qaramoq; 

avec  empressement  jon  deb,  ishtiyoq  bilan,  qiziqib;  répondre  avec 

empressement jon deb javob bermoq; 2. shoshish, shoshilish. 

empresser

 

(s’)



  vpr  1.  tirishmoq,  g‘ayrat  qilmoq,  intilmoq;  yoqmoq, 

ko‘nglini  topmoq; ko‘nglini  topishga  harakat  qilmoq; il s’empresse toujours 

à rendre service u xizmatga har doim tayyor; ils s’empressaient autour du 

malade ular bemor atrofida parvona bo‘lardilar; 2. shoshmoq, shoshilmoq; je 

m’empresse  de  répondre  à  votre  lettre  xatingizga  javob  yozishga 

shoshilyapman. 

emprise

  nf  ta’sir,  ta’sir  etish,  ko‘rsatish  avoir  de  l’emprise  sur  qqn  biror 



kimsaga  ta’sir etmoq; cet écrivain a beaucoup d’emprise sur la jeunesse 

bu  yozuvchi  yoshlarga  kuchli  ta’sir  ko‘rsatmoqda;  sous  l’emprise  de  ta’siri 

ostida;  sous  l’emprise de la passion  ehtiros  ta’sirida,  ehtiros  og‘ushida; il 

est sous l’emprise de son frère u akasining ta’sirida. 

emprisonnement

  nm  qamash;  qamalish;  qamoq;  condamner  à 

l’emprisonnement qamoq jazosiga hukm qilmoq, chiqarmoq. 

emprisonner

 vt  1.  turmaga  qamamoq,  qamab  qo‘ymoq,  qamoqxonaga 

tiqmoq; emprisonner un  malfaiteur  jinoyatchini qamab qo‘ymoq; 2.  ustidan 

qulflab,  berkitib,  qamab  qo‘ymoq;  3.  siqmoq,  siqib  qo‘ymoq;  siqib,  qisib 

olmoq, qo‘ymoq; un col qui emprisonne le cou bo‘yinni siqib qo‘ygan yoqa. 

emprunt

  nm  qarz  olish;  qarz;  qarz  olingan  pul;  faire  un  emprunt  qarz 



olmoq;  vivre  d’emprunt  qarz  olgan  pul  hisobiga  kun  ko‘rmoq;  2.  zayom; 

lancer l’emprunt zayom chiqarmoq; 3. ling o‘zlashtirma (boshqa tildan so‘z, 

ibora);  un  emprunt  au  latin  lotin  tilidan  o‘zlashtirilgan,  olingan  so‘z; 

d’emprunt o‘zlashtirilgan, olingan; begona, boshqa; yuzaki sayoz, siyqa; un 

nom  d’emprunt  taxallus;  sous  un  nom  d’emprunt  begona  boshqa  nom 

ostida. 


emprunter

  vt  1.  qarz  olmoq,  qarzga  olib  turmoq;  vaqtincha  olib  turmoq; 

emprunter de l’argent à qqn biror kimsadan pul qarz olmoq; emprunter un 

livre pour une heure kitobni bir soatga olib turmoq; 2. olmoq, o‘zlashtirmoq, 

o‘ziga olmoq; o‘ziniki qilib olmoq; la lune emprunte sa lumière au soleil oy 

yorug‘likni  quyoshdan  oladi;  le  russe  a  emprunté  de  nombreux  mots  au 

français  rus  tili  ko‘pgina  so‘zlarni  fransuz  tilidan  olgan  (o‘zlashtirib); 

emprunter  une  idée  à  un  auteur  biror  muallifdan  g‘oya  olmoq;  biror 

muallifning  g‘oyasini  o‘zlashtirmoq;  emprunter  le  style  de  qqn  biror 

kimsaning  uslubiga  taqlid  qilib  o‘rganib  olmoq;  3.  yurmoq,  bormoq  (yo‘l 

haqida); nous empruntons toujours cette route pour aller à  Paris Parijga 

borish uchun biz doim shu yo‘ldan yuram iz. 

emprunteur, euse

 n qarz oluvchi, olgan kishi, qarzdor. 

empuantir

 vt sassiq, qo‘lansa, badbo‘y, achchiq, hidga to‘ ldirmoq; sassiq, 

qo‘lansa, badbo‘y, achchiq  hid  tarqatmoq; la charogne  empuantissait l’air 

o‘laksa havoni qo‘lansa hidga to‘ldirar edi. 

empyrée

  nm  empirey  (yunonlar  tasavvurida:  osmonning  xudolar 



turadigan eng yuqori qismi). 

ému,  ue



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   71   72   73   74   75   76   77   78   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling