Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet83/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   79   80   81   82   83   84   85   86   ...   238

chiqarmoq,  yaroqsiz  holga  keltirmoq;  pachaq  qilmoq;  j’ai  esquinté  ma 

voiture men mashinamni pachaqlab oldim, ishdan chiqardim. 

esquisse


 nf xomaki loyiha, eskiz. 

esquisser

 vt eskiz yasamoq, xomaki loyiha qilmoq. 

esquiver


  vt  1.  chap  bermoq,  o‘zini  chetga  olmoq,  chap  berib  omon 

qolmoq;  esquiver  un  coup  de  poing  zarbadan  o‘zini  chetga  olmoq; 

esquiver une difficulté  qiyinchilikka chap bermoq; 2.  s’esquiver bildirmay, 

bildirmasdan, sekingina qochmoq, qochib ketmoq, jo‘namoq, quyon bo‘lmoq. 

essai

  nm  1.  sinab  ko‘rish,  tajriba;  être  à  l’essai  sinovda  bo‘lmoq, 



sinovdan o‘ tmoq; prendre  à l’essai sinab ko‘rish, sinov muddati  bilan ishga 

qabul qilmoq; 2. urinish, harakat qilib ko‘rish;  urinib (sinab) ko‘rish; un coup 

d’essai birinchi  tajriba; birinchi urinish; mo‘ljalga olish, masofani bilish uchun 

otilgan yoki otiladigan dastlabki o‘q (artilleriyada); 3. littér ocherk. 

essaim

  nm  1.  uya,  ko‘ch,  oila  (asalari  kabi  hasharotlar  haqida);  un 



essaim d’abeilles asalarilar uyasi, ko‘chi; 2. fig gala, to‘da. 

essaimer


  vi  1.  g‘uj  bo‘lib  uchib  ketmoq,  gala-gala  bo‘ lib  uchib  ketmoq 

(asalarilar haqida); 2. fig tarqalmoq, tarqalib, yoyilib ketmoq. 

essayage

 nm kiyib ko‘rish; kiyib, o‘lchab ko‘rish;  salon d’essayage kiyib 

ko‘rish xonasi. 

essayer


 I. vt 1. sinab ko‘rmoq,  tajriba  qilib ko‘rmoq;  tekshirmoq,  tekshirib 

ko‘rmoq,  essayer  une  voiture  mashinani  sinab  ko‘rmoq;  2.  tatimoq,  tatib 

ko‘rmoq, mazasini ko‘rmoq; 3. kiyib ko‘rmoq; o‘lchab ko‘rmoq (kiyim haqida); 

4.  (de  +  inf)  urinmoq,  urinib  ko‘rmoq,  harakat  qilib  ko‘rmoq;  essayez  de 

dormir uxlashga urinib ko‘ring; II. s’essayer à vpr o‘z kuchini sinab ko‘rmoq; 

s’essayer à la course à pied chopishda o‘zini sinab ko‘rmoq. 

essayiste

 nm ocherk yozuvchi adib, ocherkchi. 

essence

 nf 1. mohiyat,  tub, asosiy ma’no, mazmun; mag‘iz; par essence 



aslini,  haqiqatni  olganda;  tabiatan;  en  son  essence  asos,  negizida;  2. 

daraxtlar  xili,  turi;  une  forêt  remplie  d’essences  variés  turli  daraxtlar 

ekilgan o‘rmon; 3. essensiya; efir moyi; l’essence de roses atirgul moyi; 4. 

benzin; la pompe à essence benzonasos. 

essentiel

  I.  adj  1.  jiddiy,  muhim,  ahamiyatli;  katta  ahamiyatga  ega 

bo‘lgan; asosiy, tub, bosh; une condition essentielle zaruriy shart; 2. o‘ziga 

xos,  odatdagi;  un  caractère  essentiel  o‘ziga  xos  xarakter;  3.  uchadigan, 

uchar; efirli, tarkibida efir bo‘lgan; les huiles essentielles efirli yog‘lar; II. nm 

ishning mohiyati; asosiy ish, masala; eng muhimi; asosiy qismi; mag‘zi. 

essentiellement

 adv 1. aslida,  aslini olganda; haqiqatan;  2.  avvalo, eng 

avval, dastavval; nous tenons essentiellement à  cette garantie eng avval 

biz bu kafolatga tayanamiz. 

esseulé, ée

 adj yolgiz, yakka; tanho, alohida ajralib turadigan. 

essieu

  techn  o‘q  (mashina,  aravalarda);  essieu  d’un  chariot  aravaning 



o‘qi. 

essor


  nm  1.  uchish,  parvoz  qilish;  prendre  son  essor  uchmoq,  parvoz 

qilmoq,  ko‘ tarilmoq;  2.  litt  biror  ishga  undovchi  (intilish,  istak  uyg‘otuvchi) 

sabab;  intilish,  joshqinlik;  3.  yuksalish,  rivojlanish,  o‘sish;  l’essor  de 

l’industrie sanoatning rivojlanishi, yuksalishi. 

essorage

 nm quritish; siqish, siqib suvini chiqarish (ich kiyim, choyshab, 

ko‘rpa-yostiq jildi). 

essorer


 vt quritmoq; siqib suvini chiqarmoq (ich kiyim, choyshab, jild). 

essoufflement

 nm nafas qisish, nafas siqilishi, harsillash. 

essouffler

  I.  vt  nafas  olishini  og‘irlashtirmoq,  qiyinlashtirmoq;  II. 

s’essouffler  vpr  harsillamoq,  halloslamoq,  nafasi  tiqilmoq,  harsillab, 

halloslab, nafasi tiqilib ketmoq, entikib qolmoq. 

essuie-glace

 nm inv oynatozalagich (avtomobil, parovozda). 

essuie-mains

 nm inv qo‘l sochiq. 

essuyage


 nm artish; quritish. 

essuyer


  vt  1.  artmoq,  artib  tozalamoq,  artib  quritmoq;  essuyer  les 

plâtres  yangi  xonadonga  ko‘chib  o‘ tmoq;  2.  fig  bardosh  bernoq,  chidamoq, 

toqat  qilmoq; essuyer le feu de l’ennemi dushman o‘qiga bardosh bermoq; 

essuyer une tempête bo‘ronga bardosh bermoq. 

est

 nm sharq; à l’est sharqqa; sharqda. 



estacade

 nf 1. mar qoziqoyoqli to‘ lqin qaytargich; to‘g‘on; 2. mar suzuvchi 

devor, to‘siq (daryolarda, portlarda). 

estafette

  nf  1.  chopar,  xabarchi;  xat-xabar  eltuvchi,  xat  tashuvchi;  2. 

harbiy xizmatdagi maxsus chopar. 

estafilade

  nf  chandiq  (yuzda);  se  faire  une  estafilade  en  se  rasant 

soqol olayotgan yuzini kesib olmoq. 


ESTAMINET

 

ÉTAL AGISTE



 

 

 



210 

estaminet

  nm  kichik  mayxona;  kichik  kafe  (asosan  Fransiyaning 

shimolida keng tarqalgan). 

estampe

 nf 1. estamp (ganch, gips, qog‘oz va sh. k larga bosib tushirilgan 



yoki ko‘chirilgan bosma rasm); 2. shtamp; qolip. 

estamper


1

  vt shtamplamoq,  qoliplamoq,  shtampovka  qilmoq;  o‘yma  gul, 

naqsh  bosmoq;  estamper  une  feuille  de  métal,  de  cuir  metall,  teri 

parchasiga o‘yma naqsh solmoq. 

estamper

2

 vt fam aldamoq, firib bermoq, pand bermoq. 



estampeur

 nm shtamplovchi, shtampovkachi, qoliplovchi. 

estampille

  nf  muhr,  tamg‘a;  belgi;  yorliq;  l’estampille  d’un  produit 

industrielle sanoat mahsulotining yorlig‘i. 

estampillage

  nm  shtempellash,  shtempel  bosish,  tamg‘alash,  tamg‘a 

bosish, muhrlash, muhr bosish. 

estampiller

  vt  shtempel,  muhr,  tamg‘a  bosmoq;  tamg‘alamoq,  tamg‘a 

urmoq; un tapis estampillé tamg‘alangan gilam. 

ester


 nm chim murakkab efir. 

esthète


  n  estet,  go‘zallikka,  nafis  san’atga  berilgan  kishi,  go‘zallik 

shaydosi. 

esthéticien,  ienne

  n  1.  estetik,  estetika  mutaxassisi;  2.  pardoz-andoz, 

pardozlash kasbi bilan shug‘ullanadigan ayol. 

esthétique

  I.  adj  1.  gozallikni  sezish,  undan  zavqlanish  bilan  bog‘liq 

bo‘lgan,  estetik,  badiiy;  un  sentiment  esthétique  estetik  tuyg‘u;  2.  katta 

mahorat,  ustalik  bilan  qilingan,  mohirona,  sana’tkorona;  3.  o‘zaro  mos, 

monand, uyg‘un;  bir-biriga  to‘g‘ri keladigan; des gestes esthétiques o‘zaro 

mos  imo-ishoralar;  4.  chirurgie  esthètique;  méd  plastik  xirurgiya;  II.  nf 

estetika  (1.  san’at  va  badiiy  ijodiyotdagi  nafosat,  tabiat  va  hayotdagi 

go‘zalliklar haqidagi fan;  2. biror narsani yaratishdagi, yasatishdagi go‘zallik, 

badiiylik, nafosat; san’atkorlik). 

esthétiquement

  adv  estetik  jihatdan,  estetik  nuqtai  nazaridan;  chiroyli 

qilib, o‘xshatib, kelishtirib; go‘zal, juda yaxshi, chiroyli. 

estimable

  adj  hurmatli,  aziz;  hurmatga  loyiq;  une  personne  très 

estimable hurmatga loyiq, juda aziz kishi. 

estimatif,  ive

  adj  belgilovchi,  baho  beruvchi,  deb  topuvchi;  taxminiy, 

taqribiy; le devis estimatif des travaux taxminiy smetasi, hisob-kitobi. 

estimation

 nf 1. baholash, narx qo‘yish; qiymatini aniqlash; l’estimation 

du  prix  des  travaux  ishlarning  narxini  belgilash;  2.  hisob-kitob  qilish; 

hisoblab  chiqish;  chamalash;  hisoblab  belgilash,  aniqlash;  une  estimation 

rapide  tez  hisob-kitob  qilish;  une  estimation  approximative  taxminiy 

hisoblash. 

estime


 nf hurmat, izzat, ehtirom; izzat-ikrom; avoir de l’estime pour qqn 

biror  kimsani  hurmat  qilmoq;  avoir,  tenir  qqn  en  haute  estime  biror 

kimsaga qattiq hurmat bilan qaramoq. 

estimer


 I. vt 1. baholamoq, baho bermoq, bahosini chamalamoq, narxini 

belgilamoq,  aniqlamoq,  belgilamoq,  deb  bilmoq,  topmoq,  les  dommages 

sont estimés à un  million de franc zarar bir million  frank deb  belgilandi; il 

faut l’estimer à sa juste valeur uni qadr-qimmatiga yarasha baholamoq, uni 

munosib  taqdirlamoq; j’estime à 100  mètres la distance qui nous  sépare 

bizning oram izdagi masofani 100 metr deb belgilayapman; 2. hurmat qilmoq, 

hurmatlamoq,  izzatlamoq,  izzat-ikrom  ko‘rsatmoq,  e’zozlamoq,  j’estime 

beaucoup  ce  professeur  men  bu  o‘qituvchini  juda  hurmat  qilaman;  il  est 

estimé  de  tous  uni  hamma  hurmat  qiladi;  u  hammaning  izzat-ikromiga 

sazovor;  3.  hisoblamoq,  deb  o‘ylamoq,  bilmoq;  sanamoq,  topmoq,  faraz 

qilmoq;  j’estime  que  vous  avez  tort  men  sizni  nohaq  deb  o‘ylayman; 

j’estime  nécessaire  de  lui  parler  men  u  bilan  gaplashish  zarur  deb 

hisoblayman;  II.  s’estimer  vpr  1.  bir-birini  hurmat  qilmoq;  ils  s’estiment 

beaucoup l’un  l’autre  ular bir-birini  juda  hurmat  qiladilar; 2.  deb o‘ylamoq, 

deb  hisoblamoq  (o‘zi);  je  m’estime  satisfait  du  résultat  men  natijadan 

qoniqishim kerak deb o‘ylayman. 

estival,  ale

  adj  yozgi;  une  température  estivale  yozgi  harorat;  yoz 

harorati; une station estivale yozgi kurort; yozda dam oladigan joy. 

estivant, ante

 n dam oluvchi; kurortda davolanuvchi kishi yoki ayol. 

estoc


  nm  uzun  qilichsimon  nayza;  frapper  d’estoc  et  de  taille  elkadan 

boshlab chopmoq; ko‘r-ko‘rona zarba bermoq. 

estocade

  nf  1.  sanchish,  sanchib  olish  (qilichbozlikda);  2.  to‘satdan 

qilingan hujum. 

estomac


  oshqozon;  avoir  un  bon  estomac  oshqozoni  sog‘  bo‘lmoq; 

avoir l’estomac dans les talons o‘lguday och bo‘lmoq. 

estomaquer

  vt  fam  esankiratmoq,  dovdiratib  qo‘ymoq,  qattiq  taajjubga 

solmoq;  hang-mang  qilib  qo‘ymoq;  sa  conduite  a  estomaqué  tout  le 

monde uning xatti-harakati hammani hang-mang qilib qo‘ydi. 

estompage

 nm tushlash, tush berish. 

estompe

 nf tushlash uchun mo‘ljallangan lo‘pchik. 



estomper

  vt  1.  tush  bilan  (qo‘shimcha  ravishda)  bo‘yamoq,  tushlamoq, 

tush  bermoq;  2.  o‘ramoq,  qoplamoq,  burkamoq;  to‘sib  qo‘ymoq,  o‘rab, 

qoplab  olmoq; la brume estompait le paysage  tuman manzaraga  burkanib 

olgan,  to‘sib  qo‘ygan  edi;  3.  fig  xaspo‘shlamoq,  yashirmoq;  xaspo‘shlab, 

yashirib ketmoq. 

estourbir

 vt fam 1. boshiga urib o‘ldirmoq, boshiga urib o‘ ldirib  qo‘ymoq; 

zarb  bilan  urib  karaxt  qilmoq,  hushidan  ketkazmoq,  gangitib,  sulaytirib 

qo‘ymoq; 2. qattiq taajjublantirmoq, hayratga solmoq (keltirmoq);  hang-mang 

qilib qo‘ymoq. 

estrade


 nf sahna, ring (sport). 

estragon


 nm bot tarxun (ermakning bir turi); ziravor, dorivor. 

estrapade

  nf  diba  (aybdorning  tanasini  cho‘zadigan  qadimgi  qiynoq 

qurilmasi) yordamida qiynash. 

estrope

 nf mar ip, arqon, tros kabilarning ilgagi. 



estropié

 n cho‘loq odam, mayib, majruh, nogiron. 

estropier

  vt  1.  mayib,  cho‘loq  qilmoq,  nogiron  qilib  qo‘ymoq;  2.  fig 

noto‘g‘ri  ishlatmoq,  noto‘g‘ri  talaffuz  qilmoq,  buzmoq,  estropier  un  mot 

étranger chetdan kirgan so‘zni noto‘g‘ri ishlatmoq. 

estuaire

 nm daryo etaklaridagi ko‘rfaz, qo‘ltiq. 

estudiantin, ine

 adj talabaga, talabalikka, studentga, studentlikka oid. 

esturgeon

 nm osyotr balig‘i. 

et

 conj 1. va; bilan vous et  moi siz va men; des tables  et des chaises 



stol  va  kursilar;  2.  esa;  il  a  apporté  le  manuel  et  son  frère  a  apporté  le 

dictionnaire u darslik olib keldi, uning akasi esa lug‘at olib keldi. 

étable

 nf molxona, og‘il. 



établi

 nf dastgoh, stanok (mebelsoz, duradgor kabilarning ish stoli). 

établir

 I. vt 1. qurmoq, o‘rnatmoq, joylashtirmoq, établir une usine zavod 



qurmoq; 2.  ta’sis qilmoq,  tuzmoq, o‘rnatmoq,  barpo etm oq  3.  joylashtirmoq, 

joylamoq,  o‘rnashtirmoq,  kiritib  qo‘ymoq;  4.  asoslamoq,  dalillamoq,  asoslab 

bermoq,  isbotlamoq, nous établirons que c’est  vrai bu  to‘g‘riligini asoslab 

beramiz; 5. o‘rnatmoq, yo‘lga qo‘ymoq; établir des relations diplomatiques 

diplomatik munosabatlar o‘rnatmoq; établir des communications aloqalarni 

yo‘ga  qo‘ymoq;  établir  des  règles  tartib  o‘rnatmoq;  II.  s’établir  vpr  1. 

joylashmoq,  o‘rnatmoq; kirib, joylashib olmoq, ko‘chib kirmoq; aller  s’établir 

à Paris Parijga o‘rnashmoq uchun bormoq; 2. ta’sis qilinmoq, tuzilmoq. 

établissement

1

 nm 1. ta’sis etish,  tuzish,  o‘rnatish; barpo  etish; 2.  asos, 



isbot, dalil; l’établissement d’un fait voqea, hodisaning isboti. 

établissement

2

 nm muassasa, korxona,  idora un établissement public 



davlat muassasasi; un établissement d’éducation o‘quv yurti. 

étage


  nm  1.  qavat,  etaj;  une  maison  sans  étage  bir  qavatli  uy;  un 

immeuble  à,  de  quatre  étages  besh  qavatli  bino;  2.  pog‘ona,  bosqich; 

qator; 3. de bas étage quyi razryadli, quyi tabaqali. 

étagement

  nm  1.  ustma-ust,  bosqichma-bosqich,  pog‘onama-pog‘ona 

joylashish; 2. ayqash-uyqash uyum, to‘p. 

étager

 vt ustma-ust joylamoq. 



étagère

 nf etajerka, kitob qo‘yadigan ochiq javon. 

étai

  nm  1.  tirgovich,  tirgak;  2.  mar  shtach  (machtani  tortib  tutib  turuvchi  



qalin arqon, tros, zanjir va h. k.). 

étain


 nm chim qalay; oxyde d’étain qalay oksidi. 

étal


 nm, pl étaux ou étals 1. latok (chakana savdo stolchasi); 2. qassoblar 

go‘sht maydalaydigan stol; go‘sht do‘koni. 

étalage

  nm  1.  tovarlar  ko‘rgazmasi;  vitrina;  2.  ko‘rgazmaga  qo‘yilgan 



tovar, mol; 3. ko‘rgazmaga qo‘yish; ko‘z-ko‘z qilish. 

étalagiste

 nm 1. vitrinalarni bezatuvchi mutaxassis. 


ÉTALE

 

ÉTENDU



 

 

 



211 

étale


 adj mer étale sokin, osoyishta dengiz. 

étalement

 nm 1. yoyish, yozib qo‘yish; ko‘rgazmaga  qo‘yish; l’étalement 

des  papiers  sur  une  table  stol  ustiga  qog‘ozlarni  yoyish,  yozib  qo‘yish;  2. 

bo‘lib-bo‘lib  bajaradigan  yoki  to‘laydigan  qilish;  l’étalement  des  paiements 

bo‘lib-bo‘lib to‘lash. 

étaler

 I. vt 1. yozib, yoyib qo‘ymoq, yozmoq, yoymoq, solmoq; étaler  sa 



marchandise  molini,  tovarini  yoymoq;  étaler  un  journal  gazetani  yozmoq; 

2. bo‘lib-bo‘ lib bajarmoq;  étaler des paiements bo‘lib-bo‘ lib  to‘lamoq; 3. fig 

ko‘z-ko‘z  qilmoq;  biror  narsa  bilan  ortiq  maqtanmoq;  étaler  son  luxe 

dabdabali  turmush  kechirmoq,  boyligini  ko‘z-ko‘z  qilmoq;  4.  yupqa  qatlam 

berib bo‘yamoq (bo‘yoq haqida); II. s’étaler vpr 1. ko‘rgazmaga qo‘yilmoq; 2. 

yoyilmoq,  yozilmoq,  to‘shamoq;  3.  fam  yiqilmoq,  cho‘zilib  yotib  qolmoq;  il 

s’est étalé de tout son long u uzunasiga cho‘zilib yotardi. 

étalon


1

  nm  ayg‘ir,  ayg‘ir  ot  (zot  olish  uchun  boqiladigan  maxsus  ot  turi 

haqida). 

étalon


2

  nm  1.  o‘lchov,  mezon;  aniq  o‘lchov  birligining  namunasi  2.  pul 

birligi qiymati tushirilgan metall. 

étalonnage

 nm o‘lchov birligini o‘rnatish belgilash; darajalash. 

étalonnement

 nm voir étalonnage. 

étalonner

 vt 1. o‘lchov birligini o‘rnatm oq,  belgilamoq; standartlamoq,  bir 

standartga  solmoq;  o‘lchov  asboblarining  aniqligini  boshqa  asbob  bilan 

tekshirib to‘g‘rilamoq; 2. psych test o‘ tkazmoq (aniq bir guruh kishilar bilan). 

étamage


  nm  1.  oqartirish  (metall  buyum lar  sirtiga,  asosan,  po‘lat,  mis 

buyumlarga qalay yugurtirib oqartirish); 2. ko‘zgularni sirlash. 

étameur

 nm 1. metall oqartiruvchi misgar, usta; 2. oynalarga sir beruvchi, 



sirchi. 

étamer


  vt  1.  oqartmoq  (metall  buyum lar  sirtiga,  asosan  po‘lat,  mis 

buyumlarga  qalay  yugurtirib  oqartirmoq);  2.  ko‘zgularni  amalgamalamoq, 

sirlamoq. 

étamine


1

 nf elak, suzgich, g‘alvir; passer à l’étamine elakdan o‘ tkazmoq, 

suzmoq. 

étamine


2

 bot changchi, otalik (o‘simlik gulida). 

étanche

  adj  o‘tkazilmaydigan,  o‘ tmaydigan;  germetik,  zich  yopiladigan, 



havo kirmaydigan, chiqmaydigan; une  cloison étanche mar kemaning suv 

o‘tkazmaydigan devori. 

étanchéité

  nf  germetiklik,  zichlik;  hech  narsa  o‘ tkazmaslik;  l’étanchéité 

d’une  montre soatning  germetikligi, hech  narsa o‘ tkazmasligi; l’étanchéité 

à la lumière yorug‘likni o‘ tkazmaslik xususiyati. 

étancher

  vt  1.  oqishni  to‘xtatmoq  (suyuqlik  haqida);  étancher  le  sang 

qon ketishini  to‘xtatmoq; étancher un tonneau bochka yoriqlarini berkitm oq; 

étancher une voie d’eau yoriq, teshikni yopmoq; 2. qondirmoq, qoniqtirmoq, 

bosmoq;  étancher  la  soif  chanqog‘ini  bosmoq,  ichimlikka  suvga,  qonmoq 

yoki qondirmoq. 

étançon

 nm tiragich, tirkagich, tirgovuch, tirgak, tamba; ustun. 



étançonner

 vt tirgovuch qo‘yib mahkamlamoq. 

étang

  nm  hovuz;  les  étangs  naturels  tabiiy  suv  havzasi;  un  étang 



poissonneux baliqli hovuz. 

étape


  nf  1.  to‘xtab  o‘ tish  joyi;  to‘xtash  punkti;  arriver  à  l’étape  to‘xtab 

o‘tish  joyiga  yetib  kelmoq;  2.  etap  (yugurish  musobaqasida;  masofaning 

ayrim  bo‘limlari);  gagner  une  étape  bir  etapda  g‘olib  chiqmoq;  3.  fig  davr, 

bosqich,  etap;  les  principales  étapes  d’une  évolution  rivojlanishning 

asosiy davrlari, bosqichlari. 

état


  nm  1.  ahvol,  hol,  vaziyat;  kayfiyat,  hol-ahvol,  avzo,  holat;  kishining 

holi;  l’état de  santé sog‘-nosog‘lik; son état général s’est  amélioré uning 

umumiy  holati  yaxshilandi;  c’est  un  état  de  fait  haqiqiy  ahvol,  vaziyat 

shunday; le  malade  est dans un  état grave kasalning ahvoli og‘ir; à  l’état 

ko‘rinishida; holda, holatda; à l’état brut qayta  ishlanmagan holat,  holda; à 

l’état  gazeux  gaz  holida;  en  état;  être  en  bon  (mauvais)  état  yaxshi, 

yomon holatda  bo‘lmoq; en état de  marche ishlatishga yaroqli, soz;  mettre 

en  état  de  siège  qamal  holatiga  solmoq;  être  en  état  ivresse  mast  holda 

bo‘lmoq; être  en état de +inf imkoniga  ega bo‘ lmoq, -ga  qurbi yetmoq, -ga 

qodir bo‘ lmoq;  être  en état de travailler ishlashga qurbi yetmoq;  être hors 

d’état  de  +  inf  imkoniga  ega  bo‘lmaslik,  -ga  qodir  emaslik;  2.  mavqe, 

martaba,  ahvol,  o‘rin;  l’état  ecclésiastique  kashishlik  rutbasi,  unvoni  diniy 

martaba;  un  devoir  d’état  xizmat  burchagi;  il  est  menuisier  de  son  état 

kasbi  bo‘yicha  u  stolyar;  3.  hist  tabaqa,  toifa;  le  tiers-état  uchinchi  toifa 

(qirollik  davrida  uchinchi  tabaqaga  burjuaziya,  hunarmandlar  va  dehqonlar 

kirgan);  4.  ro‘yxat;  l’état  descriptif  d’un  lieu  biror  joyda  joylashgan 

narsalarning  ro‘yxati;  un  état  nominatif  nomma-nom  ro‘yxat;  5.  shtat 

(xodimlar haqida); 6.  État davlat; un chef d’État davlat  boshlig‘i; le conseil 

d’État  davlat  kengashi;  une  affaire  d’État  davlat  ahamiyatiga  ega  ish;  la 

banque d’État davlat banki; les finances de l’État davlat xazinasi; un coup 

d’État  davlat  to‘ntarilishi;  un  homme  d’État  davlat  arbobi;  la  sûreté  de 

l’État davlat xavfsizligi; davlat xavfsizligini qo‘riqlash. 

étatique

 adj davlatga oid, davlatga qarashli; davlat . 

étatisation

  nf  natsionalizatsiya  qilish  (xususiy  mulkni  davlat  mulkiga 

aylantirish). 

étatiser


  vt  natsionalizatsiya  qilmoq  (xususiy  mulkni  davlat  mulkiga 

aylantirish). 

étatisme

 nm xo‘jalikni boshqarishda davlatning ishtirok etishi. 

état-major

  nm  shtab,  shtab-kvartira;  l’état-major  d’un  régiment  polk 

shtabi, un officier d’état-major shtab zobiti; une  carte d’état-major shtab 

xaritasi. 

étau

  nm  gira,  iskanja,  taxtakach;  être  pris  dans  un  étau  fig  iskanja, 



siquvda bo‘lmoq. 

étayage


  nm  tirgak,  tirgovuch  o‘rnatish;  les  travaux  d’étayage  tirgovuch 

o‘rnatish, tirgovuch bilan mustahkamlash ishlari. 

étayer

  vt  1.  tiramoq,  tirgak,  tirgovuch  qo‘ymoq;  tirgak,  tirgovuch  qo‘yib 



mustahkamlamoq; 2. fig asoslamoq, quvvatlamoq, mustahkamlamoq; étayer 

un  raisonnement  sur  bilan  mulohazalarini  asoslamoq;  étayer  une  thèse 

sur -ga suyanib asosiy fikrini rivojlantirmoq. 

et

 



cætera,  et  cetera  (etc.)

  loc  va  boshqalar,  va  hokazolar,  va  shu 

kabilar. 

été


 nm yoz; d’été yozgi; au fort de l’été yozning o‘rtasida; en été yozda; 

se mettre en été yozgi kiyim kiymoq. 

éteignoir

  nm  1.  o‘chirg‘ich,  so‘ndirg‘ich  (chiroq,  fonar,  shamchiroqlarni  

o‘chiradigan  moslama);  mettre  l’éteignoir  sur  un  scandale  janjalni  bosti-

bosti qilmoq 2. fig n ming‘ir-ming‘ir odam; javraqi, vaysaqi. 

éteindre

  I.  vt  1.  o‘chirmoq,  so‘ndirmoq,  puflab  o‘chirmoq;  éteindre  un 

incendie  yong‘inni  o‘chirmoq;  éteindre  la  bougie  shamni  o‘chirmoq 

éteindre  sa  cigarette  sigaretni  o‘chirmoq;  éteindre  l’électricité  elektrni 

o‘chirmoq;  2.  fig  kamaytirmoq,  yumshatmoq,  kesmoq,  bosmoq,  to‘xtatm oq; 

éteindre la douleur og‘riqni kesmoq, og‘riqni to‘xtatm oq; II. s’éteindre vpr 1. 

o‘chmoq, so‘nmoq; le feu  s’est éteint  o‘t  o‘chdi; la lampe  s’éteignit chiroq 

o‘chdi; ne laisse pas le feu s’éteindre o‘ tni o‘chirma! 2. fig kuchsizlanmoq, 

zaiflashmoq, yo‘qolmoq, pasaymoq. 

éteint, einte

 adj 1. o‘chgan, so‘ngan; 2. kuchsizlangan, zaiflashgan. 

étendage


 nm 1. osish, ilish, yoyish; l’étendage du linge ichki kiyimlarni 

ilish, yoyish (quritish maqsadida); 2. arqon, ip, kir quritgich (kir yoyish uchun). 

étendard

  nm  1.  bayroq;  lever  l’étendard  de  la  révolte  qo‘zg‘olon 

bayrog‘ini ko‘ tarmoq. 

étendoir


 nm arqon, ip, kir quritgich (kir yoyish uchun); quritish joyi. 

étendre


 I. vt 1. yozmoq, yoymoq, solmoq,  to‘shamoq, yozib, yoyib, solib, 

to‘shab  tashlamoq;  étendre  du  linge  pour  le  faire  sécher  kirni  quritish 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   79   80   81   82   83   84   85   86   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling