Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf просмотр
bet70/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   66   67   68   69   70   71   72   73   ...   238

économiquement ko‘p sarf-xarajat qilmay sayohat qilmoq. 

économiser

 vt  1.  tejamoq,  tejab-tergamoq,  ehtiyot  qilmoq;  économiser 

ses  paroles  ortiqcha  gapirmaslik,  so‘zini  ham  ayamoq;  2.  yig‘moq, 

to‘plamoq,  jamg‘armoq,  g‘amlamoq;  j’ai  économisé  mille francs men ming 

frank  to‘pladim; il économise pour ses vieux jours qariganda qiynalmaslik 

uchun pul yig‘moqda. 

économiste

 nm ekonomist, iqtisodchi. 

écope


 nf cho‘mich, yog‘log‘i. 

écoper


  vt  1.  cho‘michlab  olib  tashlamoq,  to‘kib  tamom  qilmoq  (kemaga 

kirgan  suvni);  2.  fam  duch,  to‘qnash  kelmoq,  uchramoq,  yo‘liqmoq;  olmoq, 

orttirmoq; il a éсopé deux mois de prison u ikki oy qamoq jazosini oldi. 

écorce


  nf  1.  po‘st,  po‘stloq  (daraxtda);  qobiq;  l’écorce  argentée  des 

peupliers  teraklarning  kumush  rang  po‘sti;  2.  po‘st,  po‘choq  (mevada); 

l’écorce  de  l’orange  apelsin  po‘sti;  3.  parda,  qobiq,  qatlam;  l’écorce 

terrestre  yer  qobig‘i,  yerning  usti  qattiq  qoplami;  anat  vieilli  écorce 

cérébrale bosh miya qobig‘i. 

écorcer


 vt shilib olmoq; po‘stini archmoq, po‘chog‘idan ajratmoq. 

écorché,  ée

 I. adj yalang‘och, ochiq (mushak, muskul  haqida); II. nm  1. 

crier yoki hurler comme un écorché fam  telbalardek baqirib-chaqirmoq; 2. 

kesik,  kesilgan  holdagi  tasvir  (mexanizm,  inson  yoki  hayvon  tanasini  ichki 

tuzilishini o‘rganish uchun). 

écorchement

 nm po‘stini, po‘stlog‘ini shilib olish, archish. 

écorcher

 vt 1. shilmoq, shilib  olmoq, ajratmoq; écorcher un lapin quyon 

terisini  shilmoq;  2.  tirnamoq,  timdalamoq;  yumdalamoq;  timdalab,  tirnab 

tashlamoq,  tilib yubormoq; ce clou  m’a écorché la jambe bu mix oyog‘imni 

tilib yubordi; 3. fig yomon  ta’sir  qilmoq; yoqmaslik; (quloqni) batang  qilmoq; 

cette  musique écorche les oreilles bu musiqa quloqni batang qilmoqda; 4. 

fam noto‘g‘ri  talaffuz qilmoq,  buzmoq; tu écorches toujours  mon nom sen 

doim  mening  ismimni  noto‘g‘ri  talaffuz  qilasan;  il  écorche  le  français  u 

fransuz tilini buzib gapiradi. 

écorchure

 nf tirnalgan, timdalangan joy, tirnoq izi; shilingan joy; sidirilgan, 

qirilgan joy. 

écorner

  vt  1.  shoxini  sindirmoq;  écorner  un  bœuf  ho‘kiz  shoxini 



arralamoq;  2.  burchakni  sindirmoq,  ishdan  chiqarmoq,  bukmoq,  egmoq, 

buklamoq,  qayirmoq;  tu  écornes  tous  les  livres  hamma  kitoblarning 

burchagini  buklabsan;  3.  fig  qisqartirmoq,  kamaytirmoq,  sarf  qilmoq;  zarar, 

ziyon yetkazmoq, zarar keltirmoq, buzmoq. 

écossais,  aise

  I.  adj  shotlandiyaliklarga  va  Shotlandiyaga  oid; 

shotlandiyalik,  Shotlandiya;  étoffe  écossaise  shotlanka  (katak-katak 

gazlama); II. n shotlandiyalik, Shotlandiya fuqarosi. 

écosser

  vt  oqlamoq,  tozalamoq,  archmoq,  po‘chog‘idan,  qobig‘idan 



tozalamoq. 

écot


 nm ulush, hissa; qism, bo‘lak. 

écoulement

  nm  1.  oqish,  oqib  ketish,  oqib  tushish;  2.  oqim,  chiqish, 

tarqalish  (kishilar  haqida);  3.  sotish,  savdo-sotiq,  o‘tkazish,  o‘tish; 

l’écoulement des marchandises tovarlarning sotilishi, tovarlarni sotish. 

écouler


 I. vt sotmoq, sotib yubormoq, sotib ketm oq, sotib  bitirmoq, sotib 

bo‘lmoq, pullamoq; écouler les marchandises molni sotib bo‘lmoq; écouler 

les  faux  billets  soxta  qog‘oz  pullarni  o‘ tkazmoq,  muomalaga  kiritib 

yubormoq;  II.  s’écouler  vpr  1.  to‘kilmoq,  quyilmoq,  to‘kilib  ketmoq,  oqib 

chiqmoq,  oqmoq;  l’eau  s’écoulait  lentement  du  réservoir  hovuzdan  suv 

asta-sekin  oqib  chiqardi;  2.  fig  oqib  chiqmoq,  otilmoq,  yopirilmoq;  yopirilib 

kirmoq, chiqmoq; les portes s’ouvrent et la foule  s’écoula  eshiklar ochildi 

va  odamlar  tashqariga  yopirilib  chiqishdi;  3.  fig  o‘ tmoq,  o‘ tib  ketm oq, 

tugamoq, tezda o‘ tib ketmoq (vaqt haqida); 4. sotilib ketmoq, sotilib tugamoq, 

ketmoq;  c’est  une  marchandise  qui  s’écoule  facilement  bu  oson 

sotiladigan, xaridorgir mol. 

écourter


 vt 1. qirqib kaltaroq qilmoq, qisqartirmoq, kaltaroq qilmoq; kesib, 

chopib  tashlamoq;  écourter un  chien itning dumini kesmoq; 2.  qisqartmoq, 

kamaytirmoq,  ozaytirmoq;  écourter  son  séjour  à  la  campagne  qishloqda 

bo‘lish  vaqtini  qisqartirmoq;  3.  fig  yumaloq-yassi  qilmoq,  chalakam-chatti 

qilmoq, to‘mtoq qilmoq. 

écoute


  nf  1.  eshitish,  tinglash  (radio  eshittirish,  telefondagi  so‘zlashuv 

haqida);  être  à  l’écoute  1.  radio  eshitmoq,  radio  eshittirishini  tinglamoq;  2. 

telefon  qo‘ng‘iroqlariga  javob  berish  uchun  navbatchilik  qilmoq;  rester  à 

l’écoute eshitib  turmoq; ne quittez pas l’écoute  trubkani qo‘ymang (telefon 

orqali  gaplashganda);  eshittirishimizning  davomini  tinglang  (radioda);  une 

table d’écoute  telefon orqali so‘zlashuvlarni eshitish punkti; 2. mil bildirmay, 

sezdirmay  quloq  solish,  yashirincha,  quloq  solib  bilish,  eshitib  olish 

(telefonda);  radio  eshittirishlarini  ushlab,  tutib  olish;  un  poste  d’écoute 

yashirincha  eshitish  posti; radio eshitirishlarini  tutib oluvchi radiostansiya; 3. 

eshitish, eshitilish imkoniyati. 

écouter

  I.  vt  1.  eshitmoq,  tinglamoq,  quloq  solmoq;  écouter  de  la 



musique musiqa eshitmoq,  tinglamoq; 2. quloqqa olmoq, eshitib aytilgancha 

ko‘nmoq,  unga  amal  qilmoq;  écouter  les  conseils  d’un  ami  o‘rtog‘ining 

maslahatlariga ko‘nmoq;  II. s’écouter vpr  1. o‘zini  o‘zi eshitmoq il s’écoute 

parler  o‘z  ovozidan  zavqlantirmoqda;  2.  e’ tibor  bermoq,  qilmoq,  nazarga, 

e’tiborga  olmoq  (o‘z  sog‘lig‘i  haqida);  depuis  sa  maladie,  il  s’écoute 

kassalligidan buyon u o‘z sog‘lig‘iga ko‘p e’ tibor bermoqda. 

écouteur

  nm  telefon  go‘shagi,  dastagi;  naushnik  (radio,  telefon  singari 

apparatlarning quloqqa tutib eshitadigan qismi). 

écoutille

 nf qopqoqli tuynuk. 

écouvillon

  nm  yumaloq  cho‘ tka  (chiroq  shishasi  kabilarni  tozalash 

uchun). 


écrabouiller

 vt fam ezib, yanchib, majaqlab, burdalab tashlamoq. 

écran

  nm  1.  ekran,  parda,  kino  pardasi;  projeter  l’image  sur  l’écran 



tasvirni ekranda ko‘rsatmoq; un écran panoramique keng kinoekran; 2. kino 

san’ati  haqida;  kino;  une  vedette  de  l’écran  kino  yulduzi;  porter,  adapter 

une pièce à  l’écran p’esani ekranlashtirmoq, kinoga olmoq; le petit écran 

televidenie;  3.  ekran,  to‘siq,  parda,  panjara;  g‘ov;  un  écran  de  verdure 

cachait la  maison ko‘m-ko‘k pardasimon narsa uyni  to‘sib  turardi; un écran 

contre  le  vent  shamolni  to‘suvchi  g‘ov;  faire  écran  to‘smoq,  bekitm oq, 

panalamoq,  pana  qilmoq,  yo‘lini  to‘smoq;  un  écran  de  fumée  dud  niqob, 

tutun  parda;  un  écran  de  cheminée  kamin  ekrani,  to‘sig‘i  (kamindan 

chiqayotgan  kuchli  issiqlikdan  saqlanish  uchun  qo‘yiladigan  to‘rtburchakli, 

oyoqli to‘siq). 

écrasant, ante

 adj 1. e’zadigan, ezib, majaqlab, pachaqlab yuboradigan; 

une  charge  écrasante  ezib  yuboradigan  yuk;  2.  fig  og‘ir,  mashaqqatli, 

charchatadigan,  og‘irlik  qiladigan,  tinka-madorini  quritadigan,  holdan 

toydiradigan; une chaleur écrasante behol qiladigan issiqlik. 

écrasé, ée

 adj ezilgan, majaqlangan, pachaqlangan, yalpaygan, yapaloq, 

yassi; un nez écrasé yapaloq, puchuq burun. 



ÉCRASEMENT

 

ÉCURIE



 

 

 



179 

écrasement

  nm  1.  ezilish,  yalpaytirish,  ezilganlik,  yalpayganlik, 

yassilanganlik; pachaqlanganlik; 2. to‘liq, batamom yanchib tashlash, tor-mor 

keltirish. 

écraser


  I.  vt  1.  ezmoq,  ezib  yubormoq;  majaqlamoq,  pachaqlamoq, 

yanchmoq,  yanchib  yubormoq;  g‘ijim lamoq;  écraser  le  pied  oyog‘ini  bosib, 

ezib  olmoq;  2.  fig  tor-mor  keltirmoq,  yakson  qilmoq;  bostirmoq;  écraser 

l’ennemi dushmanni yakson qilmoq; 3. fig og‘ir ish yuklab qiynamoq, malollik 

keltirmoq,  urintirmoq; écraser qqn de travail biror kimsani  ish  bilan ko‘mib 

tashlamoq;  4.  boshqalardan  ustunligini  namoyish  qilib,  o‘ziga  qoy il 

qoldirmoq,  tan  berdirmoq;  bo‘ysundirmoq;  écraser  qqn  de  son  luxe  biror 

kimsani  o‘zining  hasham,  zeb-ziynatiga  tan  berdirmoq;  II.  s’écraser  vpr  1. 

ezilmoq, ezilib qolmoq, yalpaymoq, yapaloqlashmoq, yapaloq, pachaq  bo‘lib 

qolmoq; cette pêche s’est  écrasée  en tombant shaftoli yerga  tushib ezilib 

ketdi; 2. parchalanmoq, chilparchin bo‘lmoq, urilmoq; un avion s’est écrasé 

au  sol  samolyot  yerga  qulab  tushdi;  le  camion  s’est  écrasé  contre  un 

arbre mashina daraxtga kelib urildi; 3. fam tiqilinchda qolmoq, siqilmoq. 

écraseur, euse

 n olatasir, o‘pkasini qo‘ltiqlagan haydovchi. 

écrémage


 nm qaymog‘ini olish. 

écrémer


 vt 1. sutning qaymog‘ini olmoq; 2. fam narsalarning yaxshi qismi, 

sarasi,  asilini  tanlab  olmoq;  écrémer une bibliothèque kutubxonadagi eng 

yaxshi kitoblarni tanlab olmoq. 

écrémeuse

  nf  separator,  kuv  (sutning  qaymog‘ini  ajratib  oluvchi 

mashina). 

écrevisse

  nf  qisqichbaqa;  un  potage  aux  écrevisses  qisqichbaqali 

sho‘rva;  rouge  comme  une  écrevisse  qisqichbaqadek  qizil;  marcher  en 

écrevisse tislanmoq, tisarilmoq, orqaga yurmoq. 

écrier

 

(s’)



 vpr xitob qilmoq, qichqirib yubormoq, hayqirmoq. 

écrin


 nm quti, quticha, sandiqcha (taqinchoq, zeb-ziynatni solish uchun). 

écrire


 I. vt 1. yozmoq, xatga  tushirmoq, yozuv orqali ifodalanmoq; écrire 

son nom ismini yozmoq; écrire à la main qo‘lda yozmoq; 2. yozmoq, yozma 

asar  yaratmoq;  ijod  qilmoq;  écrire  un  ouvrage  asar  yozmoq;  3.  yozmoq, 

yozma  nutqni  egallamoq;  4.  yozmoq,  xat  orqali  xabar  bermoq,  ma’lumot 

bermoq; je lui  écris que  j’accepte roziligini bildirib  unga xat yozdim; 5. fig 

yozmoq,  yozib  qo‘ymoq,  bitm oq;  tamg‘a  bosmoq;  sa  honte  est  écrite  sur 

son front sharmandagarchiligi peshonasiga yozib qo‘yilgan,  bitilgan,  tamg‘a 

bo‘lib  bosilgan;  II.  s’écrire  vpr  1.  yozilmoq;  ce  mot  s’écrit  avec  une 

majuscule  bu  so‘z  bosh  harf  bilan  yoziladi;  2.  yozilmoq,  bir-biriga  xat 

yozmoq;  ils  s’écrivent  toutes  les  semaines  ular  har  haftada  xat  yozishib 

turadilar. 

écrit


  nm  1.  yozilgan  narsa;  yozuv,  qo‘lyozma;  matn;  2.  yozma  im tihon; 

passer  l’écrit  yozma  im tihondan  topshirmoq;  réussir  à  l’écrit  yozma 

imtihondan o‘ tmoq; par écrit yozma, yozma ravishda; donner un ordre par 

écrit  yozma  farmoyish  bermoq;  s’engager  par  écrit  yozma  majburiyat 

olmoq;  3.  asar,  yozilgan  ish;  ses  écrits  n’ont  jamais  été  publiés  uning 

asarlari hech qachon bosilmagan. 

écrit, ite

 adj 1. yozilgan, yozib  tugatilgan; yozib  tamomlangan; une lettre 

écrite  de  la  main  de  Pouchkine  Pushkinning  qo‘li  bilan  yozilgan  xat;  une 

page écrite des deux côtés ikkala tomoni yozib to‘ldirilgan varaq; 2. yozma, 

yozma  holda,  yozma  ravishda;  un  examen  écrit  yozma  imtihon;  un 

document écrit yozma hujjat; le français écrit et le français parlé yozma 

va  og‘zaki  fransuz  tili  c’est  écrit!  taqdirda  bo‘lsa,  qochib  qutilib  bo‘lmaydi, 

peshonaga yozilgan, qismat. 

écriteau

 nm ustiga yozilgan taxtacha, e’lon. 

écritoire

 nf yozuv qurollari, anjomlari, ashyolari solinadigan quti. 

écriture

  nf  1.  yozuv,  alifbe;  l’invention  de  l’écriture  yozuvning  ixtiro 

qilinishi;  2.  yozuv,  harflar;  l’écriture  grecque  grek  yozuvi,  harflari;  3.  yoza 

bilish, yoza olish, yozish, xat-savod; une leçon d’écriture husnixat darsi; 4. 

dasxat, yozuv, xat, l’écriture droite  to‘g‘ri yozuv; l’écriture cursive naridan 

beri  yozilgan  xat;  il  a  une  belle  écriture  uning  dastxati  chiroyli;  déchiffrer 

une écriture yozuvni sinchiklab tekshirmoq; un expert en écriture grafolog, 

grafologiya  eksperti; 5. uslub, stil; 6. relig  l’Écriture Sainte muqaddas diniy 

kitob, Tavrot va Injil; 7. pl ish qog‘ozlari; ish yuritish, yozuv-chizuv, yozishma 

ishlarini  olib  borish;  tenir  les  écritures  yozuv-chizuv  ishlari  bilan 

shug‘ullanmoq; employé aux écritures mirza, kotib, ish yurituvchi. 

écrivailleur,  euse

  n,  écrivaillon  nm  péj  bema’ni  yozuvchi  (bemaza 

asarlarni ko‘plab yozib tashlaydigan adib). 

écrivain

 nm 1. yozuvchi, adib; une femme écrivain yozuvchi ayol; 2. un 

écrivain  public  jamoatchi  kotib  (yozishni  bilmaganlar  uchun  xat  yozib 

beruvchi kishi). 

écrou

1

  nm  1.  mahbuslar  ro‘yxatiga  yozib  qo‘yish;  registre  d’écrou 



qamoqxona  daftari;  2.  qamoqqa  olish  haqida  xulosa;  une  levée  d’écrou 

olish haqidagi buyruq. 

écrou

2

 nm gayka visser un écrou sur un boulon boltga gaykani  burab, 



tortib, mahkamlab qo‘ymoq; un écrou à oreilles quloqli gayka; un écrou de 

blocage  stopor,  to‘xtatish  gaykasi,  kontrgayka  (asosiy  gayka  bo‘shab 

ketmasligi uchun uning ustidan burab qo‘yiladigan ikkinchi gayka). 

écrouer


 vt 1. mahbusni ro‘yxatga olish; 2. qamoqqa olmoq. 

écrouelles

  nf  pl  méd  zolotuxa  kasalligi,  shirincha  (bolalarda  bo‘ladigan 

kasallikning bir ko‘rinishi). 

écroulé, ée

 adj qulagan,  ag‘darilgan, yiqilgan,  buzilib ketgan; la  maison 

est écroulée u qulab tushdi. 

écroulement

  nm  1.  qulash,  qulab  tushish,  ag‘darilish,  buzilish,  buzilib 

ketish,  l’écroulement  d’un  mur  devorning  qulashi;  l’écroulement  d’un 

pont  ko‘prikning  qulashi;  2.  fig  barbod  bo‘lish,  yo‘lga  chiqish,  sovrilish, 

halokat; halokatga yo‘liqish, qulash; muvaffaqiyats izlikka uchrash; yemirilish; 

l’écroulement d’un empire imperiyaning yemirilishi. 

écrouler


  (s’)  vpr  1.  qulamoq,  qulab  tushmoq,  ag‘darilmoq,  chilparchin 

bo‘lmoq;  buzilmoq,  buzilib  ketmoq;  2.  fig  barbod  bo‘lmoq,  yo‘qqa  chiqmoq, 

puchga  chiqmoq;  halokatga  yo‘liqmoq,  qulamoq;  muvaffaqiyatsizlikka 

uchramoq;  yemirilmoq;  ses  espoirs  se  sont  écroulés  uning  um idlari 

puchga  chiqdi;  l’empire  s’écroula  imperiya  yemirildi;  3.  fam  o‘zini 

tashlamoq; ag‘nab, dumalab yotmoq; biroz cho‘zilib olmoq, cho‘zilib yotmoq, 

yastanib yotmoq; s’écrouler de rire kulgidan dumalab qolmoq. 

écru,  ue

  adj  oqartirilmagan,  xom,  dag‘al,  sur,  ishlov  berilmagan;  de  la 

toile écrue xom surp; de la laine écrue ishlov berilmagan, sur jun mato. 

ectoplasme

 nm biol ektoplazma. 

écu

 nm 1. ekyu (eski Fransiyada oltin yoki kumush pul); un écu de  cent 



sous besh frankli tanga; 2. pl pul, mablag‘; il a des écus uning puli, mablag‘i 

bor; 3. qalqon. 

écubier

  nm  mar  kluz  (kemaning  bortida  langar  zanjiri  o‘tkaziladigan 



teshik). 

écueil


 nm 1. suv ostidagi qoya; sayozlik, sayoz joy; le bateau s’est brisé 

sur  les  écueils  kema  suv  osti  qoyasiga  urilib  pachaqlandi;  2.  fig  xavfli 

to‘g‘anoq, to‘siq. 

écuelle


 nf kosa, tovoq, mistovoq. 

éculé,  ée

  adj  1.  qiyshayib  ketgan,  kiyilaverib  to‘zigan,  ishdan  chiqqan; 

des  souliers  éculés  kiyilaverib  to‘zigan  poyabzal;  2.  fig  ko‘p  ishlatilgan, 

chaynalgan, siyqasi chiqqan; une expression éculée siyqasi chiqqan ibora. 

écume


1

  nf  1.  ko‘pik;  l’écume  de  la  mer  dengiz  ko‘pigi;  se  couvrir 

d’écume ko‘pigi chiqmoq; un cheval  couvert d’écume ko‘piklab ketgan  ot; 

l’écume à la bouche, og‘zini ko‘pirtirib, g‘azab bilan; 2. techn shlak, toshqol 

(metall eritilganda qolgan qotishma). 

écume


2

  nf  écume  de  mer  g‘alvirak  tosh,  mayday  teshikchali,  yengil, 

olovbardor m ineral; une pipe en écume g‘alvirak toshdan qilingan trubka. 

écumer


  vi  1.  ko‘piklanmoq,  ko‘pik  bilan  qoplammoq;  la  mer  écumait 

dengiz  ko‘piklanardi;  le  cheval  écume  ot  ko‘pirib  ketyapti;  2.  fig  qattiq 

g‘azablanmoq,  achchiqlanmoq;  g‘azabga  minmoq,  quturmoq;  écumer  de 

rage g‘azabi  qaynamoq; 2. vt 1. ko‘pikni olmoq, olib  tashlamoq;  écumer la 

confiture  murabboning  ko‘pigini  olib  tashlamoq;  2.  fig  talamoq,  talon-taroj 

qilmoq; écumer une région biror hududni talamoq. 

écumeux, euse

 adj ko‘pikli, ko‘pigi bor. 

écumoire

 nf kapgir; troué comme une écumoire kapgirdek ilma-teshik. 

écureuil

 nm olmaxon. 

écurie

 nf 1.  otxona;  mettre  les chevaux à l’écurie otlarni otxonaga olib 



kirmoq;  un  valet  d’écurie  otboqar,  says;  c’est  une  vraie  écurie  iflos, 

tartibsiz joy; myth les  écuries d’Augias Avgiy otxonasi,  otbozor (juda iflos, 

itirqini  joy  yoki  juda  chalkash,  betartib  ish;  ibora  Yunoniston  podshosi 

Avgiyning  30  yil  tozalanmagan  otxonalari  haqida  afsonadan  kelib  chiqqan); 



ÉCUSSON

 

EFFECTIF



 

 

 



180 

2. poygachi, chopqir otlar; 3.  l’écurie Renault Reno  firmasining mashinalari 

va  poygachilari  (bir  xil  marka  ostida  qatnashayotgan  mashina,  velosiped 

poygachi lari haqida). 

écusson

 nm 1. gerbli lavha, gerb, tug‘ro; gerb shaklidagi taqinchoq; 2. mil 



emblema,  shartli  belgi,  timsol  (qo‘shin  turini  ifodalaydi);  3.  agr  payvandust, 

payvand qilinadigan kurtak; greffe en écusson kurtak payvand. 

écussonner

  vt  1.  gerb  bilan  bezamoq;  emblema,  shartli  belgi,  timsolni 

taqmoq; 2. kurtak payvand qilmoq, payvandlamoq, ulamoq. 

écuyer, ère

 n 1. nm sayis, otboqar; 2. chavandoz, suvori; les écuyers du 

cirque sirk chavandozlari;  c’est un bon écuyer  bu yaxshi chavandoz; 3. ot 

sporti treneri, mutaxassisi. 

eczéma


 nm ekzema, chilla yara. 

eczémateux, euse

 I. adj ekzema, chilla yaraga oid; ekzema, eshak yemi 

toshgan; II. n ekzema bilan og‘rigan bemor. 

edelweiss

  nm  inv  bot  edelveys  (murakkabguldoshlar  oilasiga  kiruvchi 

ko‘p yillik tog‘ o‘simligi va uning guli). 

éden


 nm litt jannatmakon joy; cette contrée est un véritable éden bu joy 

haqiqiy jannat, jannatmakon joy. 

édenté,  ée

  I.  adj  tishi  yo‘q,  tishsiz,  tishi  tushgan,  kemshik;  un  vieillard 

édenté  tishi  tushgan chol;  II.  nm pl zool  tishsiz yoki  tishi rivojlanmagan sut 

emizuvchi hayvonlar turkumi. 

édenter

 vt tishini sindirmoq (taroq, arra). 



édicter

  vt  e’lon  qilmoq,  chiqarmoq,  qaror  qilmoq,  o‘rnatmoq  (buyruq, 

farmon). 

édicule


 nm hojatxona. 

édifiant


  nm  adj  ibrat,  saboq,  namuna  bo‘ladigan;  ibratli,  pand-nasihatli, 

nasihatomuz; une vie édifiante ibratli hayot. 

édification

  nf  1.  qurish,  bino  qurish,  qurilish;  l’édification  d’une 

cathédrale  ibodatxona  qurilishi;  2.  fig  qurish,  yaratish,  barpo  qilish; 

l’édification  d’une  vie  nouvelle  yangi  hayot  qurish;  l’édification  d’une 

fortune boylikning to‘planishi, yaratilishi; 3. nasihat, pand-nasihat, o‘git, ibrat, 

saboq;  je  vous  dis  cela  pour  votre  édification  men  sizga  buni  saboq 

bo‘lsin deb aytyapman. 

édifice


  nm  1.  bino,  imorat,  inshoot;  construire  un  édifice  bino  barpo 

qilmoq,  qurmoq; apporter sa pierre à l’édifice o‘z hisssasini  qo‘shmoq; 2. 

tuzum, tuzilish; l’édifice de la société jamiyat tuzilishi. 

édifier


 vt 1. qurmoq, barpo qilmoq; édifier une cité shahar barpo qilmoq; 

2. fig barpo  qilmoq, yaratmoq,  tuzmoq;  édifier un  empire imperiya  tuzmoq; 

édifier  une  théorie  nazariya  yaratmoq;  3.  pand-nasihat  qilmoq;  o‘rgatm oq, 

yo‘l-yo‘riq ko‘rsatmoq, ta’lim bermoq. 

édile

  nm  1.  hist  edil  (qadimda;  shahar  ta’minoti  va  binolar  nazorati  bilan 



shug‘ullanuvchi 

mansabdor 

shaxs); 

2. 


munitsipalitet, 

shahar 


boshqarmasining a’zosi. 

édit


 nm farmon, oliy farmon; farmoyish, qaror. 

éditer


  vt  nashr  qilmoq,  chop  qilmoq,  nashrdan  chiqarmoq;  bosib 

chiqarmoq,  bosmadan  chiqarmoq;  éditer  les  œuvres  de  Balzac  Balzak 

asarlarini bosmadan chiqarmoq. 

éditeur,  trice

  I.  n  1.  nashr  etuvchi,  bosmadan  chiqaruvchi,  noshir;  2. 

nashriyot; II.  adj nashrga va  nashriyotga oid; nashriyot; nashriyotchilik; une 

librairie éditrice kitobfurush noshir. 

édition


 nf 1. nashr etish,  bosish, bosib chiqarish; il prépare  l’édition de 

ses  œuvres  u  asarlarni  nashr  qilishga  tayyorlamoqda;  contrat  d’édition 

nashriyot  shartnomasi,  nashriyot  bilan  tuzilgan  shartnoma;  2.  bosilgan 

kitobning  soni,  nusxasi;  cette  édition  est  épuisée  bu  nashrning  barchasi 

sotilib  bo‘lindi;  l’édition  originale  birinchi  nashr;  3.  nashriyotchilik  ishi; 

travailler dans l’édition  nashriyot  ishlari  bilan shug‘ullanmoq; une  maison 

d’édition bosmaxona, nashriyot. 

éditorial,  ale

  I.  nm  bosh  maqola;  redaksion  maqola;  II.  adj  redaksiyaga 

oid,  tahrirga  oid;  tahririy;  redaksiya,  tahrir;  dans  une  note  éditoriale 

redaksiya maqolachasida. 

éditorialiste

 nm bosh maqola muallifi. 

édredon


 nm parto‘shak. 

éducateur,  trice

  I.  nm  tarbiyachi,  murabbiy,  tarbiyalovchi  ustoz;  II.  adj  

tarbiya qiladigan, tarbiya beradigan, tarbiyaviy. 

éducatif,  ive

  adj  tarbiyaga  oid;  tarbiya  beradigan;  tarbiyaviy;  tarbiya, 

pedagogikaga oid;  pedagogik;  ta’limga oid; une  méthode éducative  tarbiya 

uslubi; un film éducatif ilmni beradigan film. 

éducation

 nf 1.  tarbiya,  tarbiyalash;  tarbiya berish;  ta’lim-tarbiya, maorif, 

o‘qish,  o‘qitish,  ilm  berish,  ilm  olish;  l’éducation  des  enfants  bolalar 

tarbiyasi;  faire  l’éducation  de  qqn  biror  kimsaning  tarbiyasi  bilan 

shug‘ullanmoq;  les  problèmes  de  l’éducation  tarbiya  muammolari;  le 

Ministère  de  l’Éducation  nationale  Xalq  ta’limi  vazirligi  (Fransiyada);  2. 

tarbiya;  rivojlanish;  rivojlantirish,  o‘stirish;  l’éducation  morale  axloqiy 

tarbiya;  l’éducation  de  la  mémoire  yodda  saqlash  qobiliyatini  o‘stirish;  3. 




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   66   67   68   69   70   71   72   73   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2019
ma'muriyatiga murojaat qiling