Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet95/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   91   92   93   94   95   96   97   98   ...   238

qattiq qo‘rqmoq, cho‘chimoq. 

froid,  froide 

I.  adj  1.  sovuq;  2.  sovuqqonlik  bilan,  beparvo,  bee’ tibor, 

loqayd;  à  froid  loc  adv  sovuqqina,  fig  hafsalasizlik  bilan;  II.  adv  sovuq; 

manger  froid  sovuqligicha  yemoq;  il  fait  froid  ici  bu  yer  sovuq;  III.  nm  1. 

sovuq, qattiq sovuq, ayoz; froid de loup, froid rigoureux juda qattiq sovuq, 

qahraton;  avoir  froid  sovuq  yemoq,  muzlamoq;  prendre  froid  shamollab 

qolmoq;  faire  froid  dans  le  dos  qo‘rquv  bosmoq;  ne  pas  avoir  froid  aux 

yeux dadil bo‘lmoq. 

froidement 

adv  sovuqqina;  être  vêtu  froidement  yengil  kiyinmoq;  être 

reçu froidement sovuq qarshi olmoq. 

froideur 

nf sovuqlik, iltifotsizlik. 

froidure 

nf sovuq, ayoz. 

froissable 

adj fig salga g‘ijim bo‘ladigan. 

froissement 

nm  1.  shitirlash,  shildirash  (ko‘ylak,  material);  2.  cho‘zilish, 

ezilish; 3. ixtilof, janjal, to‘qnashuv. 

froisser 

I.  vt  1.  g‘ijim  qilmoq,  ezg‘ilamoq;  2.  urib  olmoq,  lat  yedirmoq, 

cho‘zmoq,  ezmoq;  3.  kayfiyatini  buzmoq,  xafa  qilmoq,  ko‘nglini  buzmoq, 

o‘ksitmoq, ozor  bermoq,  aziyat  bermoq, ranjitm oq,  ta’bini  tirriq qilmoq; II.  se 

froisser  vpr  1.  g‘ijim lanmoq;  2.  xafa  bo‘lmoq,  kayfiyati  buzilmoq,  o‘ksimoq, 

aziyat chekmoq, ranjimoq, ta’bi xira bo‘lmoq. 

frôler 


vt tegib ketmoq, yaqinidan o‘ tmoq, tegar-tegmas o‘tmoq. 

fromage 


nm pishloq; fromage blanc tvorog. 

fromager,  ère 

I.  adj  pishloqli,  pishloqqa  oid;  II.  nm  pishloqpaz;  pishloq 

sotuvchi. 

fromagerie 

nf pishloqpazlik; pishloq sanoati; pishloq sotadigan magazin. 

froment 

nm bug‘doy (o‘simlik). 

fronce 

nf burma. 



froncement 

nm qoshlarini chimirish. 

froncer 

vt  1.  chimirmoq,  burishtirmoq;  foncer  les  sourcils  qoshini 

chimirmoq; 2. burma qilmoq. 

frondaison 

nf barglash, barg, yaproq chiqarish; barglar, yaproqlar. 

fronde


1

 

nf palaxmon, sopqon, cho‘zma. 



fronde

2

 



nf  biror  narsaga  qarshi  bo‘ lish,  tanqid  qilish,  norozilik  bildirish, 

murosasizlik, norozilik. 

fronder 

I.  vt  yuzi-ko‘zi  demay  tanqid  qilmoq,  masxara  qilmoq;  II.  vi 

noroziligini bildirmoq, qarshi chiqmoq. 

frondeur, euse 

n 1. fronda qatnashchisi, fronda (XVII asrda Fransiyadagi  

harakat); 2. ahsaddiy, murosasiz tanqidchi. 

front 

nm  1.  peshona,  bosh,  yuz;  le  front  haut  keng  peshona;  le  front 



dégagé silliq peshona; relever le front boshini ko‘ tarmoq, dadil  bo‘lmoq; 2. 

old, old qismi, old ko‘rinish; 3.  front; le Front populaire xalq  fronti; au front 

frontda;  de  front  loc  adv  bir  vaqtda,  yonma-yon;  faire  front  qarshilik 

ko‘rsatmoq, bir  front  bo‘lmoq; faire front au danger xatarga  tik bormoq; 4. 

uyatsizlik; avoir le front de bir narsa qilish uchun anchagina surbet bo‘lmoq. 

frontal,  ale,  aux 

I.  adj  1.  peshonaga,  manglayga  oid;  un  os  frontal 

peshona  qopqog‘i;  2.  ro‘paradan  bo‘lgan,  qarshisidan  yo‘nalgan;  II.  nm 

peshona suyagi. 

frontalier,  ière 

I.  adj  chegaradagi,  chegara  atrofidagi;  II.  nm  chegara 

zonasida yashovchi aholi. 

frontière 

I.  nf  chegara,  had,  hudud;  aux  frontières  de  la  vie  et  de  la 

mort  o‘lim  to‘shagida;  II.  adj  chegaraga  oid;  un  poste  frontière  chegara 

posti; une zone frontière chegara hududi. 

frontispice 

nm 1. archit bosh peshtoq; 2. imoratning old tomoni peshtog‘i; 

3. sarrasm, sarlavha, kitob sarlavhasidagi bezak. 

fronton 


nm arxit fronton (bino fasadining uchburchak shaklidagi tomchasi 

bo‘lgan  tepa,  qismi,  shuningdek  eshik,  derazalar  tepasidagi  shu  shaklda 

ishlangan bezak). 

frottage 

nm artish, ishqalash, yuvish. 

frottement 

nm  1.  ishqalash;  2.  ishqalashdan  chiqadigan  tovush;  3. 

badanni ho‘llab ishqash. 

frotter 

I.  vt  1.  ishqalamoq,  artmoq;  frotter  un  parquet  parketni  artmoq, 

yaltiratmoq; frotter une allumette  gugurtni chaqmoq;  2. vieilli urmoq, zarba 

bermoq; II.  se frotter vpr 1. artinmoq; se frotter les  mains qo‘llarni  artmoq, 

ishqalamoq;  2.  nima  bilandir  artinmoq;  3.  kimgadir  tegib  ketmoq,  piching 

qilmoq; qui s’y frotte s’y pique yaxshisi u bilan aloqa qilish kerak emas. 

frottoir 

nm  1.  artadigan  movut;  pol  pardozlaydigan  cho‘ tka;  2.  elektrik 

cho‘tka; 3. ishqalagich. 

froufrou 

nm  shitirlash  (barglar);  faire  du  frou-frou  olifta,  bashang 

kiyinmoq, yasanmoq. 

froufrouter 

vi shitirlamoq (barglar). 

froussard, arde 

adj, n fam qo‘rqoq, yuraksiz. 

frousse 

nf fam qo‘rquv; avoir la frousse qo‘rqmoq. 

fructification 

nf hosil berish, meva tugish. 

fructifier 

vi 1. hosil, meva bermoq; 2. fig rivojlanmoq; foyda keltirmoq. 

fructueux, euse 

adj unimli, hosildor, qulay, foydali. 

frugal,  ale 

adj  1.  o‘rtacha,  o‘rta-miyona,  sodda,  odmi,  sipo;  une  vie 

frugale og‘ir hayot; 2. oddiy, arzon (ovqat to‘g‘risida). 

frugalité 

nf  nafsini  tiyish,  o‘zini  to‘xtatish,  mo‘tadillik,  evidalik,  me’yor 

(ovqatlanish to‘g‘risida). 

fruit

1

 



nm 1. hosil, meva; un fruit vert  pishmagan meva; un jus de fruit 

meva  sharbati;  les  fruits  de  mer  dengiz  in’omlari  (dengizda  yeyiladigan 

narsalar);  le  fruit  défendu  taqiqlangan  meva;  2.  foyda,  natija,  samara; 

oqibat. 


fruit

2

 



nm devorning yuqoriga qarab tashqi tarafdan qiyalashib ketishi. 

fruité, ée 

adj meva ta’mli, meva ta’mini beruvchi. 

fruiterie 

nf  1.  meva  saqlaydigan  joy,  ombor;  2.  meva  sotuvchi,  meva 

do‘koni. 

frusques 

nfpl narsalar, lash-lushlar, eski-tuski kiyimlar. 

fruste 

adj  1.  siyqalangan,  nuragan,  yem irilgan,  yedirilgan;  2.  dag‘al, 



qo‘pol, tarashlanmagan; un style fruste notekis usul. 

frustration 

nf 1. aldov; 2. nimadandir noqonuniy mahrum qilish. 

frustrer 

vt  (qqn  de  qqch)  noqonuniy  mahrum  etish,  zarar  keltirmoq, 

aldamoq. 

fuchsia 

nm fuksiya (guli qizil manzarali o‘simlik). 

fuchsine 

fuksin (qizil apilin bo‘yoq). 

fuel 

nm suyuq yoqilg‘i, mazut. 



fugace 

adj tez o‘tuvchan, o‘ tkinchi, bir lahzali, bir onli,  tez o‘tib ketadigan, 

qisqa muddatli; une mémoire fugace bo‘sh xotira. 

fugacité 

nf o‘tuvchanlik, o‘ tkinchilik. 

fugitif, ive 

I. adj 1. tez, ravon; 2. o‘ tkinchi; II. nm qoloq. 

fugue 


nf  1.  fuga  (bir  musiqaviy  temaning  bir  necha  ovozda  izchil 

takrorlanishi);  2.  fam  qochish,  yo‘q  bo‘lish;  faire  une  fugue  qochmoq,  yo‘q 

bo‘lmoq. 

fugué, ée 

adj fuga formasida, ko‘rinishida. 

führer 


nm fyurer. 

fuir 


I.  vi  1.  qochmoq,  qochib  qutulmoq;  2.  tez  o‘ tmoq,  uchmoq, 

uzoqlashmoq;  le  temps  fuit  vaqt  o‘ tyapti;  3.  bermoq,  qo‘yvormoq;  ce 



FUITE

 

FUTÉ



 

 

 



240 

tonneau  fuit  bochkadan  oqyapti;  II.  vt  1.  kimdandir  qochmoq,  nimadandir 

bo‘yin  tovlamoq; fuir le danger xavfdan  o‘zini olib  qochmoq; II. se fuir vpr 

bir biridan o‘zini olib qochmoq. 

fuite 

nf 1. qochish; prendre la fuite qochib qolmoq; un délit de fuite yo‘l-



transport  hodisasi  sababchisi  bo‘lgan  haydovchining  shu  joydan  qochib 

ketishi;  2.  sizib  kirish,  sizib  o‘ tish,  oqib  chiqib  ketish,  to‘kilib  kamayish;  une 

fuite de gaz gazning chiqib ketishi, uchib ketishi; 3. gapni aylantirish,  bo‘yin 

tovlash,  chalg‘itish,  hiyla,  nayrang,  vaj;  4.  maxfiy  hujjat  yoki  ma’lumotning 

tarqalishi, oshkor bo‘lishi. 

fulgurant,  ante 

adj  1.  yarqirayotgan,  chaqnayotgan  yashin  olovli;  un 

succès fulgurant oniy muvaffaqiyat; une réponse fulgurante aniq javob; 2. 

yashin tezligida. 

fulguration 

nf 1. yiroqdagi chaqmoq shu’lasi; 2. yarqirash, chaqnash;  3. 

yashin zarbasi. 

fuligineux,  euse 

adj  1.  qurumsimon;  2.  qurum  rangi;  3.  qorong‘i,  zim-

ziyo, zimiston. 

fulminant, ante 

adj portlaydigan; dahshatli, g‘azabli. 

fulminer 

vi 1. portlamoq,  portlab ketm oq; yorilmoq; 2. fig g‘azabi  qaynab 

ketmoq, darg‘azab bo‘lmoq, tutaqmoq, achchig‘i chiqib ketmoq, qoni, zardasi 

qaynamoq. 

fumable 


adj cheksa bo‘ ladigan, chekishli, chekishga yaroqli (sigaret). 

fumage


1

 

nm go‘nglash, go‘ng solish, o‘g‘itlash. 



fumage

2

 



nm dudlash. 

fumant,  ante 

adj  tutayotgan,  tutun  chiqarayotgan;  bug‘i  chiqib  turgan, 

hovur  chiqib  turgan;  fumant  de  colère  fam  g‘azabi  qaynagan;  un  coup 

fumant fam ajoyib zarba. 

fume-cigarette 

nm  mushtuk  (sigaretni  nayga  o‘xshagan  narsa  tiqib 

chekadigan narsa). 

fumée 

nf  1.  tutun,  dud;  une  fumée  épaisse  qalin  tutun;  un  rideau  de 



fumée  tutun parda;  il n’y a pas de fumée sans feu prov shamol  bo‘lmasa 

daraxtning  bargi  qimirlamaydi;  s’en  aller  en  fumée  tutundek  tarqamoq;  2. 

bug‘, bug‘lanish. 

fumer


1

 

I.  vi  1.  tutamoq,  tutatmoq,  buruqsitmoq;  2.  fam  qaynamoq,  jahli 



chiqmoq,  fig‘oni  falakka  chiqmoq;  II.  vt  1.  dudlamoq,  qoraytirmoq;  2. 

chekmoq; défense de fumer chekish man etiladi. 

fumer

2

 



vt go‘nglamoq, go‘ng solmoq. 

fumerie 


nf  1.  chekish,  chekish  odati;  2.  ko‘knor,  nashavand  moddalar 

chekadigan joy. 

fumerolle 

nf  géol  fumarola  (gazsimon  bo‘lib  vulkan  paytida  paydo 

bo‘ladi). 

fumet 


nm 1. yoqimli hid (ovqatning); 2. vino hidi. 

fumeur,  euse 

n  chekuvchi,  chekadigan  erkak  yoki  ayol;  un  wagon 

“fumeurs” chekuvchilar vagoni. 

fumeux, euse 

adj 1.  tutunli, dudli;  2. mavhum,  noaniq; idées fumeuses 

aralash-quralash fikrlar. 

fumier 


nm  1.  go‘ng,  madaniy  o‘g‘it;  2.  fig  yaramaslik,  razillik,  chirish, 

buzilish; 3. yaramas, ahmoq (odam to‘g‘risida). 

fumigateur 

nm 1. méd ingalyator; 2. dudlaydigan asbob. 

fumigation 

nf  1.  méd  ingalyasiya;  2.  dudlash,  tutunlash  (hasharotlarga 

qarshi). 

fumigène 

I.  adj  tutun  chiqaradigan;  II.  nm  tutun  chiqaradigan  apparat 

(yosh nihollarni sovuqdan asrash uchun). 

fumiste 

nm  1.  pechkachi,  pechka  ustasi;  2.  fam  mahmadona,  lofchi, 

behuda gaplarni ko‘p gapiruvchi odam. 

fumisterie 

nf  1.  pechkachilik;  2.  fam  mahmadonalik,  lofchilik,  behuda 

gaplarni ko‘p gapirish. 

fumivore 

adj tutun yutadigan. 

fumoir 

nm 1. dudxona (go‘sht, baliq dudlaydigan joy, xona) 2. chekadigan 



joy, chekish xonasi. 

fumure 


nf o‘g‘itlash. 

funambule 

n dorboz, dorda o‘ynovchi. 

funambulesque 

adj  1.  akkrobatik,  akrobatlardek  chaqqon;  2.  g‘alati, 

qiziq. 


funèbre 

adj  1.  dafn  etishga,  ko‘mishga  oid;  les  pompes  funèbres  dafn 

etish byurosi; 2. ma’yus, g‘amgin, umidsiz. 

funérailles 

nfpl dafn marosimi, ko‘mish marosimi. 

funéraire 

adj dafn etishga, ko‘mishga oid. 

funeste 


adj  halokatli,  falokatga  olib  boradigan,  muqarrar,  taqdirda, 

peshonada bor bo‘lgan. 

funiculaire 

I. adj arqon bilan ishlaydigan; II. nm funikulyor (maxsus arqon 

yordamida yurgiziladigan tog‘ temir yo‘li). 

fur 


nm au fur à mesure doimiy, izchil, imkoni boricha. 

furax 


adj inv arg fam jahldor, darg‘azab. 

furet 


nm 1. sassiqkuzan; 2. o‘yin turi. 

fureter 


vi  1.  sassiqkuzan  bilan  ov  qilmoq;  2.  hamma  narsaga 

aralashavermoq, burnini tiqmoq. 

fureteur,  euse 

I.  adj  hamma  narsaga  aralashaveradigan,  qiziquvchan; 

un regard fureteur sinchkovlik bilan qarash; II. n sassiqkuzan yordamida ov 

qiluvchi. 

fureur 

nf g‘azab, jahl, quturish, ortiq darajada asabiylashgan holat; entrer 



en fureur  g‘azabi qaynamoq (toshmoq);  à la fureur  loc adv zavq  bilan, zo‘r 

ehtiros, shijoat bilan; faire fureur zo‘r muvaffaqiyat qozonmoq. 

furibond, onde 

adj g‘azabli, g‘azabnok. 

furie 

nf 1. g‘azablanish, quturish; en furie g‘azabli; 2. qiziqqonlik, qizishish 



(jahl chiqqanda). 

furieusement 

adv 1. g‘azab bilan, darg‘azab; 2. fam qo‘rqinch bilan. 

furieux, euse 

adj g‘azabli, darg‘azab, jahli tez; qahri qattiq, qahrli; un fou 

furieux  juda  avjga  chiqqan  aqldan  ozgan;  il  est  furieux  u  o‘zida  emas 

(jahldan chiqqan paytda). 

furoncle 

nm chipqon. 

furtif, ive 

adj yashirincha, o‘g‘irlikcha qilingan, sirli; entrer d’un pas furtif 

yashirincha kirmoq. 

furtivement 

adv  yashirinchalik  bilan,  oyoq  uchida,  o‘g‘rincha, 

bildirmasdan. 

fusain 


nm 1. bot  beresklet;  2. ko‘mir qalam; 3. ko‘mir bilan  tayyorlangan 

rasm. 


fuseau 

nm  1.  duk,  urchuq,  g‘altak;  2.  un  fuseau  horaire  vaqt,  soat 

mintaqasi. 

fusée 


nf 1. duk,  urchuq, g‘altak; 2. raketa, mushak;  3. mil portlatuvchi;  4. 

reaktiv snaryad; une fusée sol-air “yer-havo” tipidagi raketa; une fusée sol-

sol “yer-yer” tipidagi raketa; lancer une fusée raketa uchirmoq. 

fuselage 

nm fuzelaj, samolyot korpusi. 

fuselé, ée 

adj urchuqsimon; suyri. 

fuser 


vi  1.  erimoq  (metall  haqida);  2.  yoyilmoq,  yoyilib  ketmoq  (bo‘yoq 

to‘g‘risida);  3.  oqmoq;  4.  portlamasdan  yonmoq;  5.  uchmoq  (raketalar 

haqida). 

fusibilité 

nf eruvchanlik. 

fusible 


I. adj eruvchan; II. nm saqlagich. 

fusil 


nm  1.  miltiq,  qurol;  un  fusil  à  répétition  o‘qdonli  miltiq;  un  fusil 

automatique  avtomatik  miltiq,  avtomat;  un  coup  de  fusil  miltiq  ovozi,  o‘q 

ovozi;  changer  son  fusil  d’épaule  fig  o‘z  qarashlarini  o‘zgartirmoq;  fusil, 

fusil à aiguiser qayradigan narsa, qayroq. 

fusillade 

nf 1. otishma; 2. otuv. 

fusiller 

vt 1. otmoq, otib tashlamoq; 2. fam buzmoq. 

fusilleur 

nm otuvchi, qotil odam, jallod. 

fusion 

nf 1. eritish, quyish; un métal en fusion erigan metall; 2. sintez; 3. 



qo‘shilish, birlashish, aralashish, birikish. 

fusionner 

I.  vt  qo‘shmoq;  II.  vi  qo‘shilmoq,  birikmoq,  birlashmoq, 

aralashmoq. 

fustiger 

vt qoralamoq, la’natlamoq, la’nat o‘qimoq, nafrat bildirmoq; qattiq 

tanqid qilmoq, fosh qilmoq. 

fût 


nm  1.  daraxt  tanasi;  2.  bochka;  3.  qo‘ndoq,  dastak  (qurollarning 

yog‘och qismi); 4. sterjen. 

futaille 

nf bochka (vino uchun). 

futé,  ée 

adj  ayyor,  epchil,  chaqqon,  abjir,  mug‘ombir,  uddaburo, 

tegirmondan butun chiqadigan. 


FUTILE

 

GAÎTÉ



 

 

 



241 

futile 


adj bo‘sh, jiddiy emas, bema’ni, yuzaki; havoyi, yuzaki. 

futilement

 adv bekorga, behudaga. 

futilité 

nf  behudalik,  puchlik,  foydasizlik,  natijasizlik,  ma’nosizlik; 

yengiltaklik, beburdlik, betayinlik. 

future, ure 

I. adj kelasi, kelajak, bo‘lajak; II. n  1. nm kelajak; 2. nm gram  

kelasi zamon; 3. n bo‘lajak kuyov, kelin. 

futurisme 

nm  futurizm  (XX  asr  boshida  san’at  va  adabiyotda  hukm 

surgan formalistik oqim). 

futuriste 

I. adj futuristlarga oid; 2. futurist (shu oqimdagi odam). 

fuyant, fuyante 

adj qochayotgan, uzoqlashayotgan;  ushlab,  tutib,  qo‘lga 

tushirib  bo‘lmaydigan,  tutqich  bermaydigan;  un  regard  fuyant  bezovta, 

sarosimadagi nigoh. 

fuyard, arde 

adj, n qochoq. 

 

 

 



 

G,  g



  nm  1.  fransuz  alifbosining  yettinchi  harfi;  2.  gramm  so‘zining  shartli 

qisqartirilgan belgisi. 

gabardine

 nf 1. gabardin (mato); 2. plashch, palto (gabardindan qilingan). 

gabarit

  nm  1.  andaza,  qolip,  shablon,  maxsus  andaza;  2.  kattalik,  katta 



kichiklik, o‘lcham, miqdor; 3. gavda, qomat. 

gabegie


  nf  fam  chalkashlik,  chigallik,  tartibsizlik,  chatoqlik,  ay qash-

uyqashlik, betartiblik; xo‘jasizlik, noshudlik. 

gabelle

 nf boj, soliq (tuzga). 



gabier

 nm botsman buyruqlarini bajaruvchi matros. 

gable

 ou gâble nm archit bino oldining uchburchak qismi, fronton. 



gâchage

  nm  1.  ohak  aralashtirish,  qorish,  eritish;  ohakni  o‘ldirish, 

so‘ndirish;  2.  fam  beparvo,  e’ tiborsiz  ish,  pala-partish,  yengil-yelpi,  xo‘ja 

ko‘rsinga qilingan ish; bekor ketkazish, sarflash, vaqt o‘ tkazish. 

gâcher

  vt  1.  ohakni  so‘ndirmoq;  gâcher  clair,  lâche  ohak  qormoq, 



aralashtirmoq, suyuq  qilmoq; gâcher serré ohakni so‘ndirmoq; 2.  behudaga 

sarflamoq,  ketkizmoq,  bekorga  yo‘qotmoq,  xarjlamoq;  3.  fam  pala-partish, 

yengil-yelpi, xo‘ja ko‘rsinga qilmoq,  ishni yomon bajarmoq; gâcher le  métier 

bir pulga ishlamoq; gâcher sa vie hayotni buzmoq, izdan chiqarmoq. 

gâchette

 nf mil tepki (miltiqda). 

gâchis

 nm 1. qorishma, loy, rastvor;  2. behudaga sarflash, isrofgarchilik; 



3.  tartibsizlik,  betartiblik,  ayqash-uyqashlik,  to‘s-to‘polon,  besaranjomlik, 

ostin-ustin. 

gadget

 nm ermak o‘yinchoq, timsoliy shaklchalar. 



gadoue

 nf loy; patauger dans la gadoue shalop-shalop loy kechmoq. 

gaffe

 nm mar uzun dastali  ilgak, changak; faire une gaffe beandishalik, 



qo‘pollik qilmoq; fam faire gaffe ehtiyot bo‘lmoq, saqlanmoq. 

gaffer


  I.  vt  changakka  ilintirmoq,  changak  bilan  itarmoq;  II.  vi  fam  xato 

qilmoq,  kamchilikka  yo‘l  qo‘ymoq,  xato  ish  qilib  qo‘ymoq;  qo‘pollik  qilmoq, 

nojo‘ya harakat qilmoq. 

gaffeur, euse

 n fam qo‘pol odam, qo‘rs. 

gaga


 n erkatoy. 

gage


 nm 1. garov, kafolat, dalil, garovga qo‘yish; mettre en gage garovga 

qo‘ymoq; 2. qur’a  tashlash (o‘yinda); 3. dalil, isbot, shohidlik, nishon,  tamg‘a; 

un gage d’amitié do‘stlik dalili; 4. pl xizmatkor ish haqi, maoshi. 

gager


 vt 1. garov bog‘lashmoq, o‘ynamoq; 2.  ta’minlamoq,  ta’min qilmoq, 

yetkazib  bermoq;  gager  sur  qqch  ishontirmoq,  kafil  bo‘lmoq,  kafolat 

bermoq;  gager  un  emprunt  qarz  bermoq;  3.  ish  haqi  to‘lamoq 

(xizmatkorga). 

gagnable

 adj ishlab topiladigan, ishlab kun ko‘radigan. 

gagnant,  ante

  I.  adj  yutuvchi,  yutadigan,  sovrin,  mukofot  oluvchi;  un 

numéro  gagnant  yutuqli  raqam,  yutuq  chiqadigan  chipta  (lotoreyada);  II.  n 

yutgan, yutuq chiqqan odam, sovrindor. 

gagne-pain

 nm inv ish haqi, ishlab topilgan pul, kun kechirish, kun ko‘rish 

vositasi. 

gagner


  I.  vt  1.  ishlab  topmoq,  mehnat  qilib,  peshona  teri  to‘kib  topmoq, 

mehnat bilan  erishmoq,  qo‘lga kiritmoq; gagner sa  vie kun ko‘rmoq,  ishlab 

yashamoq,  kun  kechirmoq;  gagner  sa  vie  à  ishlamoq;  gagner  gros  katta 

pul yutmoq, ko‘p ishlab topmoq; 2. yutmoq, yutib olmoq, qo‘lga olmoq, qo‘lga 

kiritmoq,  qozonmoq,  erishmoq,  sazovor  bo‘lmoq,  orttirmoq;  gagner  du 

temps  vaqtdan  yutmoq;  gagner  du  terrain  oldinga,  olg‘a  yurmoq,  siljib 

bormoq,  tarqalmoq,  ovoza  bo‘lmoq,  yoyilmoq;  3.  sazovor  bo‘lmoq,  loyiq 

bo‘lmoq, erishmoq, qozonmoq; gagner l’amitié, gagner l’estime hurmatiga, 

do‘stligiga  sazovor  bo‘lmoq,  erishmoq;  il  l’a  bien  gagné  u  bunga  loyiq;  4. 

yuqtirmoq,  orttirmoq;  5.  tortmoq,  jalb  qilmoq,  o‘z  tomoniga  og‘dirmoq, 

ko‘nglini  topmoq,  sotib  olmoq;  6.  sotib  olmoq,  bormoq,  yetmoq,  erishmoq, 

muvaffaq bo‘lmoq,  qozonmoq; jo‘namoq, yo‘l  olmoq; gagner le large ochiq 

dengizga  chiqib  olmoq;  fig  orqasiga  qaramay  qochmoq;  av  gagner  de  la 

hauteur  yuqoriga  ko‘ tarilmoq;  7.  o‘ramoq,  qurshamoq,  qamrab  olmoq, 

yoyilmoq,  tarqalmoq;  le  mouvement  de  grève  a  gagné  toutes  les 

entreprises ish  tashlash harakati hamma korxonalarga  tarqaldi; le sommeil 

me  gagne  meni  uyqu  eltdi,  bosyapti;  II.  vi  1.  yutmoq,  foyda  ko‘rmoq,  zafar 

qozonmoq; gagner dans un fauteuil, gagner  les doigts dans le nez fam 

musobaqada  o‘ynab-o‘ynab  g‘alaba  qozonmoq;  2.  ustidan  chiqmoq,  borib 

qolmoq,  duch  kelmoq,  yo‘liqmoq,  tarqalmoq,  yoyilmoq;  le  feu  gagne  olov, 

alanga  tarqalayotibdi;  III.  se  gagner  vpr  1.  ko‘p  ishlamoq;  ega,  molik 

bo‘lmoq,  kasb  etm oq;  2.  yuqmoq,  o‘tmoq,  yoyilmoq,  tarqalib  ketmoq 

(kasallik). 

gai,  gaie

  I.  adj  1.  shod,  xursand,  vaqti,  kayfi,  dimog‘i  chog‘,  quvnoq, 

xushchaqchaq;  2.  fam  ichgan,  shirakayf,  xushchaqchaq;  3.  ochiq  (rang 

haqida);  4.  qattiq  mahkamlanmagan,  qimirlab  turgan;  II.  adv  xursandchilik 

bilan, quvnab, chaqchaqlashib, shod, xurram, o‘zini bardam, tetik tutib, bo‘sh 

kelmay, tetik, bardam. 

gaiement


  ou  gaîment  adj  xursandchilik  bilan,  quvnab,  chaq-chaqlashib, 

shod, xurram; y aller gaiement jon-jon deb qilmoq, bajarmoq. 

gaieté

  ou  gaîté  nf 



1.  vaqtichog‘lik,  xursandlik, 

quvnoqlik, 

xushchaqchaqlik;  tiyraklik,  tezlik,  ildamlik,  chaqqonlik;  2.  quvnoq  kayfiyat, 

xushvaqtlik,  o‘yin-kulgi,  xursandchilik;  jonlanish  tetik  ruh,  yaxshi  kayfiyat, 

g‘ayrat, avj;  loc  adv de gaieté de  cœur  hech qanday sababsiz,  o‘z xohishi 

bilan, sidqidildan. 

gaillard

1

, arde



 I. adj 1. fam shod, xursand, vaqti, kayfiyati, dimog‘i chog‘, 

quvnoq,  xushchaqchaq,  jonli,  ta‘sirchan  yigit;  2.  sog‘lom,  baquvvat,  tetik, 

bardam, dadil, hormagan, so‘lmagan,  toza; 3. sho‘x, o‘ynoqi, xushchaqchaq, 

yengiltak, erkin, mustaqil,  hur,  ozod; des propos gaillards erkin suhbat; 4. 

mard,  jasur,  mardona,  mardonavor,  dadil,  tetik,  jasurona,  azamat;  II.  n  1. 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   91   92   93   94   95   96   97   98   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling