Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet142/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   138   139   140   141   142   143   144   145   ...   238

la nature  tabiat kuchlari; les sciences de la nature  tabiiy  fanlar; 6. loc fam 

il a disparu dans la nature uning qayerga daf bo‘lganini birov bilmaydi; 7. 

d’après  nature  o‘ziga  qarab,  natura  bo‘yicha;  dessiner,  peindre  d’après 

nature  o‘ziga  qarab  chizmoq,  rasm  solmoq;  loc  adj  inv  grandeur  nature 

tabiiy  kattalik;  des  reproductions  grandeur  nature  tabiiy  kattalikdagi 

ko‘chirma, reproduksiya; 8. loc en nature naturada (pul evaziga to‘lanadigan 

mol, mahsulot); II. adj inv 1. tabiiy, tabiiy holda tayyorlangan, shunday holda; 

vous  voulez  votre  entrecôte  nature  ou  avec  une  sauce  au  vin?  siz 

antrekotni shundayligicha xohlaysizmi, yoki vinoli sous bilanmi? des yaourts 

nature  tabiiy qatiqlar; 2. fam dangal, ochiq, rostgo‘y,  to‘g‘ri (odam, harakat); 

ils sont nature ular dangal odamlar. 

naturel,


 

elle


  I.  adj  1.  tabiiy,  tug‘ma,  odatdagi,  o‘z;  caractères  naturels 

tabiiy  xususiyatlar;  2.  tabiatga  oid,  tabiiy;  phénomènes  naturels  tabiiy 

hodisalar; sciences naturelles tabiiy fanlar; 3. tabiiy, ishlov berilmagan; eau 

minérale  naturelle  tabiiy  mineral  suv;  4.  tabiiy,  oddiy,  sodda,  o‘rinli;  votre 

étonnement  est  naturel  sizning  hayron  bo‘ lishingiz  tabiiy;  II.  nm  1.  tabiat, 

fe’l,  xulq-atvor;  xarakter;  il  est  d’un  naturel  méfiant  u  tabiatan  birovga 

ishonmaydigan  odam;  2.  tabiiylik,  soddalik,  oddiylik;  il  a  beaucoup  de 

naturel u  tabiiylikka boy odam; 3.  loc au naturel  tabiiy, asl,  o‘z holida; thon 

au naturel asl holidagi tunets balig‘ i; elle est mieux au naturel qu’en photo 

uning o‘zi rasmdagiga qaraganda chiroyliroq. 

naturellement

  adv  1.  tabiiy,  tabiatan,  tabiiy  holda,  asl  holda;  elle  est 

naturellement blonde  u  tabiatan malla sochli; 2.  tabiiy, muqarrar ravishda, 

muqarrar,  turgan gap,  ilojsiz, iloji yo‘q, albatta; 3.  tabiiy, erkin, erkinlik bilan, 

o‘zini  erkin  tutib;  il joue très naturellement u  juda erkinlik bilan chalayapti; 

4.  fam  aniq,  shubhasiz,  albatta;  naturellement,  il  a  oublié  son  livre 

shubhasiz, u kitobini unutgan. 

nature


 

morte


  nf  naturmort;  un  peintre  de  natures  mortes  naturmort 

chizuvchi rassom. 

naturisme

  nm  naturizm  (yalang‘och  yurib,  tabiatda  yashab,  tabiiy 

narsalar bilan oziqlanishni targ‘ibot qiluvchi g‘oya). 

naturiste

 n, adj naturist (naturizm g‘oyasiga amal qi luvchi olam). 

naufrage


  nm  1.  kema  halokati,  cho‘kishi  (kema);  il  y  a  eu  vingt  noyés 

dans  le  naufrage  kema  halokatida  yigirma  kishi  cho‘kib  ketdi;  faire 

naufrage  cho‘kib  ketmoq;  2.  butunlay  sinish,  barbod  bo‘lish,  xonavayron 

bo‘lish, kasod; le naufrage de sa fortune boyligining barbod bo‘lishi. 

naufragé,

 

ée



 I. adj cho‘kkan,  g‘arq bo‘lgan,  dengiz  halokatiga uchragan; 

marin naufragé halokatga uchragan dengizchi; II. n cho‘kkan, g‘arq bo‘lgan, 

dengiz  halokatiga  uchragan  odam,  kema;  naufragés,  réfugiés  sur  un 

radeau halokatga uchrab, solga chiqib olgan dengizchilar. 

naufrageur

 nm cho‘ktiruvchi, g‘arq qiluvchi odam; dengiz qaroqchisi. 

nauséabond,

 

onde



 adj ko‘ngilni aynitadigan, sassiq,  qo‘lansa,  badbo‘y; 

odeur nauséabonde qo‘lansa hid; une rue nauséabonde badbo‘y ko‘cha. 

nausée

  nf  1.  ko‘ngil  aynish,  behuzur  bo‘lish,  qayt  qilgisi  kelish;  avoir  la 



nausée,  des  nausées  ko‘ngil  aynimoq;  2.  nafratlanish,  jirkanish;  j’en  ai  la 

nausée men bundan nafratlanaman. 

nauséeux,

 

euse



 adj ko‘ngilni aynituvchi, behuzur qiluvchi. 

nautique


  adj  navigatsiya,  dengizda  suzishga  oid;  carte  nautique 

navigatsiya, suzish xaritasi; sport nautique suzish sporti;  ski nautique suv 

chang‘isi. 

navaja


 nf navaxa (ispancha uzun pichoq). 

NAVAL

 

NÉGATIVEMENT



 

 

 



357 

naval,


 

ale,


 

als


  adj  1.  kema,  dengizda  suzishga  oid;  construction 

navales  kemasozlik;  2.  harbiy  dengiz  flotiga  oid;  forces  navales  harbiy 

dengiz kuchlari; combat naval dengiz jangi. 

navarin


 nm qo‘y go‘shtidan qilingan ragu. 

navet


  nm  1.  sholg‘om;  canard  aux  navets  sholg‘omli  o‘rdak  go‘shti;  2. 

fam  bemaza,  bo‘lmag‘ur  (rasm,  film  kabilar);  ce  film  est  un  navet  bu 

bo‘lmag‘ur film. 

navette


 nf 1. moki; faire la navette  bo‘zchining mokisiday  borib-kelmoq, 

qatnamoq;  2.  grafikdagi  aloqa  transport  xizmati;  j’ai  pris  la  navette  pour 

venir  men  aloqa  transportida  keldim;  3.  navette  spatiale  orbital  aloqa 

kemasi. 


navigable

 adj kema yura  oladigan, qatnay  oladigan, kema  qatnaydigan; 

cours d’eau navigable kema qatnay oladigan daryo. 

navigant,

 

ante


 adj uchuvchilarga  oid,  uchuvchi; le personnel navigant 

uchuvchilar sostavi. 

navigateur,

 

trice



  n  1.  litt  dengizda  suzuvchi,  dengizchi;  2.  shturman, 

darg‘a. 


navigation

  nf  1.  kemalar  yurishi,  qatnovi;  compagnies  de  navigation 

kemalar  qatnovi  shirkatlari;  3.  samolyotlar  qatnovi;  les  couloirs  de 

navigation samolyotlarning uchish koridori. 

naviguer

  vi  1. suzmoq;  2.  dengizchilik  qilmoq,  suzmoq;  ce  mousse  n’a 

pas  encore  navigué  bu  yunga  hali  dengizga  chiqqani  yo‘q;  4.  fam  sayru-

sayohat  qilmoq; il passe son temps à naviguer  u vaqtini sayru-sayohatda 

o‘tkazadi. 

navire


  nm  kema;  navire  de  guerre  harbiy  kema;  navire  de  commerce 

savdo kemasi. 

navrant,

 

ante



  adj  o‘ta  achinarli,  qayg‘uli,  hasratli;  c’est  une  histoire 

navrante bu  o‘ta achinarli voqea; 2. xafa qiladigan, ranjitadigan; il n’écoute 

personne, c’est navrant u hech kimga quloq solmaydi, bu kishini ranjitadi. 

navrer


 vt 1. litt o‘ ta xafa qilmoq,  o‘ ta  achintirmoq,  qayg‘uga solmoq; ses 

confidences  m’ont  navré  uning  e’ tiroflari  meni  qayg‘uga  soldi;  2.  être 

navré de xafa bo‘lmoq, achinmoq. 

naze


 adj fam voir nase. 

nazi,


 

ie

 I. adj natsist, natsistlarga  oid; les victimes de la barbarie nazie 



natsist vahshiyligi qurbonlari; II. n natsist. 

nazisme


 nm natsizm. 

N.B.


 abrév voir nota bene. 

ne

  adv  il  n’ira  pas  u  bormaydi;  ne  dites  pas  cela  buni  aytmang;  j’ai 



menti pour ne pas lui faire de (la) peine men unga  ozor bermaslik uchun 

yolg‘on gapirdim; n’est-ce pas? shunday emasmi? elle n’a que vingt ans u 

yigirmagagina kirdi; rien n’est encore fait hali hech narsa qilingani yo‘q; nul 

ne  l’ignore  hech  kim  uni  bilmaydi;  il  n’est  ni  beau  ni  laid  u  chiroyli  ham 

xunuk ham emas; nous ne savons s’il viendra biz uning kelish-kelmasligini 

bilmaymiz;  c’est lui, si je ne  me trompe pas agar adashmasam, bu o‘sha; 

n’ayez  crainte!  qo‘rqmang!  on  ne  peut  mieux  ortiqrog‘ining  iloji  yo‘q;  litt 

que  n’est-il  venu!  afsus,  u  kelmaptida!  je  crains  qu’il  (ne)  se  fâche  men 

uning  achchig‘i kelmasmikan  deb qo‘rqaman; pour empêcher qu’il (ne)  se 

blesse  o‘zini  yaralab  olmasin  deb  ehtiyot  qilish  uchun;  il  est  plus  malin 

qu’on  ne  le  croit  u  o‘ylashmaganidan  ko‘ra  ham  ayyorroq;  je  suis  moins 

riche qu’on ne  le dit men aytishganidan ko‘ra kambag‘alroqman; décidez-

vous avant qu’il ne soit trop tard  juda kech bo‘lib qolmasdan bir qarorga 

keling. 


né,

 

née



  adj  1.  tug‘ilgan,  dunyoga  kelgan,  tavallud  topgan;  né  à  Paris 

Parijda  tug‘ilgan;  mme  Dupont  née  Durand  qizlik  familiyasi  Duran  bo‘lgan 

Dupon  xonim;  litt  bien  né  tagli-tugli  oilada  tavallud  topgan;  2.  tug‘ma;  des 

orateurs nés tug‘ma so‘z ustalari. 

néanmoins

 adv, conj shunga qaramay, shunday  bo‘lsa ham, har holda; 

néanmoins, rien n’est encore décidé shunga qaramay hech narsa hali hal 

bo‘lgani yo‘q. 

néant

  nm  1.  litt  hech  nima,  hech  narsa,  yo‘q  narsa;  2.  yo‘qlik;  yo‘q; 



retourner  au  néant  yo‘qlikka  yuz  tutmoq;  réduire  à  néant  chippakka, 

yo‘qqa chiqarmoq. 

nébuleuse

 nf astron tumanlik; galaktika. 

nébuleux,

 

euse



 adj 1. tumanli, bulutli, aynigan; bulutli osmon; 2.  noaniq, 

xira; idées nébuleuses noaniq fikrlar. 

nébulosité

  nf  1.  tumanlilik,  bulutlilik;  nébulosité  du  ciel  osmonning 

bulutliligi,  havoning  ayniganligi;  2.  noaniqlik,  xiralik;  la  nébulosité  d’une 

théorie g‘oyaning noaniqligi. 

nécessaire

1

  I.  adj  1.  kerakli,  kerak,  lozim,  darkor,  zarur;  condition 



nécessaire  et  suffisante  yetarli  va  kerakli  shart-sharoit;  2.  nécessaire  à 

biror  ish  qilish  uchun  yoki  biror  kimsaga  kerakli,  zarur,  lozim;  3.  zaruriy, 

asosiy,  birinchi  darajali;  ils  manquent  de  tout  ce  qui  est  nécessaire 

hamma  asosiy  narsalar  yetishmaydi;  il  devient  nécessaire  d’en  parler  bu 

haqda gapirish kerak bo‘lib qolmoqda; il est nécessaire que nous y allions 

bizning  u  yerga  borishimiz  shart;  4.  muqarrar,  albatta  yuz  beradigan;  shak-

shubhaziz  bo‘ladigan;  shak-shubhasiz  bo‘ladigan  ta’sir,  mahsulot,  natija;  II. 

nm  1.  kerakli,  lozim,  zarur  narsa,  oddiy,  bo‘lishi  zarur  bo‘lgan,  birinchi 

zaruratdagi narsa; le strict nécessaire eng zarur narsa;  2.  hamma kerakli, 

zaruriy,  yetarli  narsa;  nous  ferons  le  nécessaire  biz  hamma  zaruriy 

narsalarni  qilamiz;  3.  nesesser,  anjom,  buyum;  nécessaire  de  toilette 

pardoz-andoz anjomlari. 

nécessairement

 adv zarur, qat’iy, albatta. 

nécessité

 nf 1. zarurat, zaruriyat, ehtiyoj; la nécessité de gagner sa vie 

tirikchilik  qilib  kun  o‘tkazish  zarurati;  2.  eng  muhim  zaruriyat;  dépenses  de 

première  nécessité  eng  muhim  birinchi  o‘rindagi  zaruriy  xarajatlar;  3. 

muqarrarlik, ilojsizlik, haqlik. 

nécessiter

  vt  talab  qilmoq;  cette  lecture  nécessite  beaucoup 

d’attention bu o‘qish katta e’ tiborni talab qiladi. 

nec

 

plus



 

ultra


  nm  inv  eng  yaxshisi,  eng  ajoyibi,  eng  zo‘ri;  c’est  le  nec 

plus ultra bu eng zo‘ri. 

nécrologie

 nf nekrolog, ta’ziyanoma. 

nécrologique

  adj  nekrolog,  ta’ziyanomaga  oid;  rubrique  nécrologique 

ta’ziyanoma bo‘limi (gazeta, jurnal va shu kabilarda). 

nécromancie

 nf nekromantiya. 

nécropole

 nf nekropol; litt qabriston. 

nécrose


 nf gangrena, qorason. 

nectar


  nm  1.  myth  obi  hayot,  hayot  suvi;  litt  hayotbaxsh,  lazzatli,  totli 

ichimlik;  2.  nektar,  gulshira,  gul  shirasi;  abeilles  qui  butinent  le  nectar 

gulshira yig‘ayotgan asalarilar. 

nectarine

 nf luchchak shaftoli. 

néerlandais,

 

aise


  I.  adj  Niderlandiya  va  niderlandiyaliklarga  oid;  II.  n 

niderlandiyalik. 

nef

1

 nf vx qadimgi yelkanli kema; la nef de Paris Parij kemasi (Parijning 



gerbidagi belgi). 

nef


2

 nf nef, mehrob (ibodatxonaning ichki qismi); nef centrale, principale 

markaziy, asosiy mehrob. 

néfaste


  adj  1.  litt  baxtsiz,  mash’um;  jour,  année  néfaste  mash’um  kun, 

yil;  2.  halokatli,  nobud  qiluvchi,  shum,  falokat  keltiradigan,  tahlikali,  oqibati 

yomon,  og‘ir;  influence  néfaste  shum  ta’sir;  ce  climat  lui  est  néfaste  bu 

ob-havo uning uchun tahlikali. 

nèfle

 nf mushmula (meva turi). 



néflier

 nm mushmula daraxti. 

négatif,

 

ive



  I.  adj  1.  inkor  etadigan,  salbiy,  rad  etadigan;  réponse 

négative ou nf la négative salbiy javob; loc dans la négative rad qilingan 

taqdirda; 2. inkor, inkor etadigan,  bo‘lishsiz; phrase négative bo‘lishsiz gap; 

particule  négative  inkorni  bildiruvchi  bo‘laklar;  3.  salbiy,  qarshi, 

yoqlamovchi, yoqtirmovchi; une attitude négative salbiy munosabat; il s’est 

montré très négatif u juda ham qarshi chiqdi;  4. salbiy,  noma’qul, yomon, 

yaramas; qualités négatives salbiy xususiyatlar;  5. salbiy, qarshi; réaction 

négative de l’organisme organizmning salbiy reaksiyasi; 6. manfiy; nombre 

algébrique  négatif  manfiy  algebrik  son;  températures  négatives  noldan 

past minus  temperaturalar; 7. manfiy,  negativ, qarama-qarshi;  pôle négatif 

manfiy  qutb;  image,  épreuve  négative  negativ  rasm,  namuna;  II.  nm 

negativ. 

négation

 nf 1.  inkor  qilish, rad etish;  2.  inkor, inkor etish;  3.  bo‘lishsizlik, 

inkor; adverbes de négation (ne, non) inkor ravshlari. 

négativement

 adv salbiy ravishda, qarshi, ters. 


NÉGLIGÉ

 

NETTETÉ



 

 

 



358 

négligé


 nm 1. pala-partishlik, isqirtlik, isliqilik, palpislik; 2. yengil uy kiyimi; 

elle  était  en négligé  u yengil  uy kiyimida edi; un négligé de soie  ipakdan 

tikilgan yengil uy kiyimi. 

négligeable

  adj  arzimagan,  arzimas,  ahamiyatsiz,  hech  narsaga 

arzimaydigan, bo‘lmag‘ur; considérer un danger comme négligeable xavf-

xatarga  arzimasday  qaramoq;  considérer,  traiter  qqn  comme  quantité 

négligeable  biron  kishiga  e’ tiborga  noloyiq  narsaday  qaramoq,  muomala 

qilmoq. 

négligemment

  adv  1.  e’ tiborsilik  bilan;  il  travaillait  négligemment  u 

e’tiborsizlik  bilan  ishlar  edi;  2.  beparvolik  bilan;  répondre  négligemment 

beparvolik  bilan  javob  bermoq;  3.  shunchaki,  nom iga;  écharpe 

négligemment nouée de côté shunchaki qiyshaytirib bog‘lagan bog‘ich. 

négligence

  nf  1.  e’ tiborsizlik,  beparvolik;  il  a  exécuté  ce  travail  avec 

négligence  u  bu  ishni  e’tiborsizlik  bilan  bajardi;  négligence  coupable, 

criminelle  aybdorlikka,  jinoyatga  eltuvchi  e’ tiborsizlik,  beparvolik;  2.  (une, 

des  négligences)  e’ tiborsizlik,  pala-partishlik;  négligences  de  style 

uslubning pala-partishligi. 

négligent,

 

ente



  adj  1.  e’tiborsiz,  beparvo;  cette  employée  est 

négligente bu xizmatchi beparvo; 2.  iltifotsizlik bilan, nazarga ilmay qilingan, 

to‘ng, qo‘pol; un geste négligent qo‘pol ishora. 

négliger


  I.  vt  1.  e’tiborsizlik,  beparvolik  bilan  qaramoq;  négliger  ses 

intérêts  o‘z  manfaatlariga,  yumushlariga,  sog‘ligiga  beparvolik  bilan 

qaramoq;  négliger  de  beparvolik,  e’ tiborsizlik  qilmoq;  2.  iltifotsizlik  qilmoq, 

nazarga  ilmaslik;  to‘nglik,  qo‘pollik  qilmoq;  3.  e’ tiborsizlik,  beparvolik  bilan 

qaramoq,  aham iyat  bermaslik;  négliger  un  avis  salutaire  foydali  fikrga 

ahamiyat  bermaslik;  II.  se  négliger  vpr  pala-partish  kiyinmoq,  isqirt,  isliqi, 

palpis bo‘lmoq; elle se néglige u pala-partish kiyinadi. 

négoce


 nm vx savdo, savdo-sotiq. 

négociable

 adj sotib olsa bo‘ ladigan, savdolashsa bo‘ladigan. 

négociant,

 

ante


 n savdogar, do‘kondor. 

négociateur,

 

trice


  n  muzokara  olib  boruvchi,  muzokarachi,  vositachi, 

o‘rtada  turuvchi;  les  négociateurs  du  traité  de  paix  tinchlik  muzokarasini 

olib boruvchilar. 

négociation

  nf  muzokara;  ouverture  de  négociations  internationales 

xalqaro muzokaralarning ochilishi. 

négocier

  I.  vi  1.  muzokara  olib  bormoq;  II.  vt  1.  o‘zaro  bitishmoq, 

kelishmoq;  négocier  une  affaire,  un  traité  biror  ishni  bitishmoq,  biror 

bitimga  kelmoq;  2.  vositachilik  qilmoq;  3.  négocier  un  virage  burulishdan 

katta tezlikda o‘tib olmoq. 

nègre,


 

négresse


  I.  n  1.  vieilli  ou  péj  qora  tanli,  negr,  negr  xotin;  2.  nm  

petit  nègre  buzib  gapirilgan  fransuz  tili;  c’est  du  petit  nègre!  bu  buzilgan 

fransuz tili! II. adj negrlarga oid, negr; la poésie nègre negr she’riyati. 

négrier


  nm  negr  sotuvchi  quldor,  qul  sotuvchi  savdogar;  o‘z  qo‘l 

ostidagilarga quldorlarcha muomala qiluvchi kishi. 

négrillon,

 

onne



 n vieilli ou péj qulvachcha, negr bola. 

négritude

 nf negr irqiga taalluqli. 

negro-spiritual,  als

  ou  spiritual,  als  nm  Amerika  negrlarining  diniy 

ashulasi. 

négus

 nm inv negus (Efiopiya qirolining unvoni). 



neige

  nf  qor;  bonhomme  de  neige  qorbobo;  neige  carbonique  qattiq 

uglekislota, quruq muz; œufs à la neige shakar qo‘shib ko‘pirtirilgan  tuxum 

oqi; barbe, cheveux de neige oppoq soqol, soch. 

neiger

 v impers yog‘moq (qor haqida); il a neigé très tôt cette année bu 



yil qor juda erta yog‘di. 

neigeux,


 

euse


 adj qorli, qor bosgan; cimes neigeuses qorli cho‘qqilar. 

néné


 nm fam emchak, siyna. 

nénette


1

 nf fam vieilli bosh, kalla; se casser la nénette boshini qotirmoq. 

nénette

2

 nf fam qiz bola, yosh juvon; jonon. 



nénuphar

 nm nilufar. 

néo-calédonien,

 

ienne



 adj, n yangi kaledoniyalik. 

néo-classique

 adj neoklassik (klassik asarlarga o‘xshatib ishlangan). 

néo-colonialisme

 nm neokolonializm. 

néo-gothique

 adj archit neogotik. 

néo-libéral,

 

ale,


 

aux


 adj neoliberializm. 

néolithique

 I. adj neolitik, yangi  tosh  asriga oid; âge néolithique  neolit, 

yangi tosh asri; II. nm neolit, yangi tosh asri. 

néologisme

 nm neologizm, yangi so‘z va iboralar. 

néon

 nm neon; tube au néon, un néon neon lampa. 



néophyte

  n  yangi  qabul  qilingan,  yangi  kirgan,  yangi  a’zo;  le  zèle  d’un 

néophyte yangi kirgan odamning zo‘r berib ishlashi. 

néoplasme

 nm neoplazma, rak, saraton kasali. 

néo-réalisme

 nm neorealizm (italyan kinosidagi oqim). 

néoréaliste

 adj, n neorealistik, neorealist. 

néphrétique

  adj  nefritik,  buyrakka  oid,  buyrak;  colique  néphrétique 

buyrak sanchig‘i. 

néphrite

1

  nf  nefrit,  buyrak  yallig‘lanishi;  néphrite  aiguë  o‘ tkir  ichak 



yallig‘lanishi. 

néphrite


2

 nf minér nefrit. 

népotisme

 nm oshna-og‘aynigarchilik, tanish-bilishchilik. 

néréide

 nf dengiz suv parisi. 



nerf

  nm  1.  asab  tolasi;  le  nerf  sciatique  quymuch  nervi;  2.  asablar, 

nervlar;  avoir  les  nerfs  fragiles,  irritables  asablari  bo‘sh,  jirraki  bo‘lmoq; 

c’est  un  paquet  de  nerfs  uning  turgan  bitgani  jahl;  porter,  taper  sur  les 

nerfs  jig‘iga,  g‘ashiga  tegmoq;  tu  me  tapes  sur  les  nerfs  sen  mening 

jig‘ imga  tegayapsan;  avoir  les  nerfs  à  vif,  en  boule  tajang  bo‘lmoq;  être, 

vivre  sur les nerfs hushi  tutsa, hushiga kelsa; passer ses nerfs sur qqn 

birovga zahrini sochmoq;  être à bout de nerfs asablari  tugamoq; crise de 

nerfs jazava; il a fait une crise de nerfs uning  jazavasi tutib qoldi;  maladie 

de nerfs tutqanoq, quyonchiq kasalligi; 3. pay, chandir; elle s’est froissé un 

nerf  u payini  uqaladi; nerf de bœuf  tayoq, kaltak; 4. g‘ayrat, shijoat, kuch, 

quvvat; avoir du nerf g‘ayratli bo‘ lmoq; manquer de nerf shijoatsiz bo‘lmoq. 

nerveusement

 adv asabiylik,  tajanglik bilan;  marcher nerveusement de 

long en large asabiylik bilan u yoqdan bu yoqqa yurmoq. 

nerveux,


 

euse


  I.  adj  1.  asab,  nervga  oid;  cellule  nerveuse  nerv 

hujayrasi;  2.  asabiy,  asabi  buzuq,  tajang;  des  rires  nerveux  asabiy  kulgi; 

maladies  nerveuses  asabiy  tutqanoq,  quyonchiq  kasalligi;  dépression 

nerveuse  asabiy  tushkunlik;  un  tempérament  nerveux  asabiy  mijoz;  3. 

tomirlari bo‘rtib chiqqan, chandir;  mains nerveuses  tomirlari bo‘rtib chiqqan 

qo‘llar; viande nerveuse chandir  go‘sht;  4. kuchli,  baquvvat; un  cheval, un 

coureur  nerveux  baquvvat  ot,  baquvvat  poyga  oti;  voiture  nerveuse 

baquvvat  mashina;  style  nerveux  kuchli  uslub;  II.  n  asabiy,  tajang  odam; 

c’est un grand nerveux bu juda tajang odam. 

nervi


 nm kallakesar, yollanma qotil. 

nervosité

 nf asabiylik,  tajanglik; être dans un état de grande nervosité 

juda ham asabiy holatda bo‘ lmoq. 

nervure

  nf  1.  tomir  (o‘simlik  barglarida  hasharotlarning  qanotida  va 



hokazolarda);  les  fines  nervures  des  ailes  de  la  libellule  ninachining 

qanotidagi nozik  tomirlar; 2.  qirra, yon; les nervures d’une  voûte gothique 

gotik shaklida qurilgan imorat gumbazining qirralari. 

n’est-ce


 

pas


  adv  shunday  emasmi;  vous  êtes  de  mon  avis,  n’est-ce 

pas? siz ham mening fikrimga qo‘shilasiz, shunday emasmi? 

net,

 

nette



  I.  adj  1.  toza,  pokiza;  avoir  les  mains  nettes  ta’na  qiladigan 

joyi  yo‘q;  2.  bo‘shatilgan,  tozalangan,  bo‘sh;  faire  place  nette  joyni 

bo‘shatmoq;  je  veux  en  avoir  le  cœur  net  men  bunda  ko‘nglim  o‘rniga 

tushishini xohlayman; 3. sof,  toza, hech narsa aralashmagan; bénéfice net 

sof  foyda;  poids  net  sof  og‘irlik;  4.  xoli,  ozod  qilingan;  5.  aniq,  ravshan, 

yorqin;  avoir des idées nettes aniq  fikrlarga  ega bo‘lmoq; 6. yorqin, ko‘zga 

tashlanib  turadigan;  dessin  net  yorqin  rasm;  II.  adv  1.  birdan,  to‘satdan, 

kutilmaganda,  nogahon;  s’arrêter  net  birdaniga  to‘xtab  qolmoq;  2. 

ochiqchasiga,  tikkasiga,  to‘g‘ridan-to‘g‘ri;  je  lui  ai  dit  tout  net  ce  que  j’en 

pensais men u haqida nima deb o‘ylashimni tikkasiga aytdim. 

nettement

 adv 1. ochiq, oydin, ravshan, aniq  qilib; expliquer nettement 

qqch  biror  narsani  ochiq-oydin  tushuntirmoq;  c’est  nettement  mieux 

maintenant  endi  bu  ochiq-ravshanroq;  2.  aniq,  ravshan;  les  feuillages  se 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   138   139   140   141   142   143   144   145   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling