Ma’lumki, ilmiy-texnika taraqqiyotida kimyoning ahamiyati katta


)  O   Is22s22 p l2 p y 2 p \


Download 35.68 Kb.
Pdf ko'rish
bet6/17
Sana19.02.2017
Hajmi35.68 Kb.
#730
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   17

3)  O  
Is22s22 p l2 p y 2 p \
 
yoki
2
s
2
ls
2
Ti
t  
Î
n
t i
Π
t
l p r. 
2p,. 
2/>,  s im v o lla ri  b iJan   2p -   o rb ifa ln in g   fa z o d a   x .  .v.  z 
o'qhiridagi  yo 'n a lish i  ko'rsatilgan.
Neonda  (z =   10)  n = 2  ga  muvofíq  keladigan  barcha  energetik 
qavatlar  elektronlar  bilan  batamom  to'ladi  (N =  2n2 =  
8
). 
Neonning  bu  xususiyati  davriy  sistemada  o ‘z  aksini  topadi:
neón  bilan  II  davr  tugaydi.  Neón  atomida  toq  elektronlaming
yo'qligi  va  asosiy  elektronlar  koníiguratsiyasining  to'liq  to'lganligi
juda  yuqori  darajada  turg'un  bo‘lishi  neonning  juda  inertligiga 
sabab  boMadi  (neonning  boshqa  elementlar  bilan  bironta  ham 
birikmasi  olingan  emas).
Uchinchi  davr  elementiarída  energetik  holatlaming  elektron­
lar  bilan  to‘lib  borishi  xuddi  ikkinchi  davr  elementlaridagi  kabi 
amalga  oshadi:
Na  ls
2
  2s2  2¡f> 
3 5
*
Mg  ls
2
 
2
s2  2jf>  3s2 
Al  ls
2
  2s2  2¡^  3s2  3p*
Si  ls2  2s2  2¡/>
  3s2  3plx   3pyl
P  ls2  2s2  2p6  3s2  3plx   3p ly  3pz*
S  lí
2
  2s2  2¡fi  3s2  3¡¿x  3p xy   3plz 
C
1
  ls
2
  ls
2
  2[fi  3s2  3p2x   3¡P-y  3pzx 
Ar  ls
2
  2s2  2ffi  3s2  3p2x   3¡P-y  3pí2z
Uchinchi  davrning  eng  oxirgi  elementi  argon  (z = 1 8 )  da 
n =  3  va  / = 1   bo'lganligi  uchun  /»  +  / =  4  holatlarning  elek­
tronlar  bilan  to ‘lib  borishi  nihoyasiga  yetadi;  shu  bilan  birga, 
n +  l =  4  ga  muvofíq  keladigan  n = 4  (1=0)  holatlar  bo'shligicha 
qoladi.  Ularning  soni  ikkiga  teng.  Ular  keyin  keladigan  ele- 
m entlarda  to ‘ladi.  Shuning  uchun  kaliy  (z =  19)  va  kalsiy 
( * =
2 0
)  quyida  keltirilgan  konfíguratsiyaga  ega  boMadi:
K  ls
2
  2s2  2p
6
  3s
2
  3pf>  4s
1
C a  ls
2
  2s2  2pf>  3s2  3pb  4s2
55

Bundan  keyingi  element  skandiy  (z = 21)  dan  « + 1 =  5  | 
muvofiq  keladigan  energetik  holatlar  elektronlar  bilan  to ‘l 
boradi.  Bu  yig‘indi  chegarasida  «  ning  minimal  qiymatiga  ei 
bolishi  ko'proq  manfaat  yaratadi.  Bu  holda  «  ning  eng  minim 
qiymati  3  ga  teng:  « = 3  (1=2)  dir.  Shunga  ko‘ra,  skandiy  atomii 
3d- orbitallar  elektronlar  bilan  to ‘lib  boradi:
Sc  Is
2
  2s2  2pt  3s2  3ffi  3d
1
  4s2
Skandiydan  keyingi  elementlar  atomlarida  3d- orbitallamii 
elektronlar  bilan  to'lib  borishi  davom  etadi.  Bunday  orbitallamii 
umumiy  soni  5  ga  teng  bo‘lganligi  uchun  skandiyda  ( ¿ =
2 1
)  to' 
boshlagan  3d- orbitallar  rux  (¿ = 3 0 )  elementiga  kelganda  bat 
mom  to'liq  boMadi.  Skandiydan  ruxgacha  bo‘lgan  3d- orbitallari 
elektronlar  bilan  to'latadigan  10  ta  element  3d- elementlar  di 
ataladi.  Davriy  jadvalda  bu  elementlar  qo‘shimcha  gruppachal 
tarkibiga  kiradi.  Shunday  qilib,  rux  atomida  3d- orbitallar  (n = 
1= 2)  elektronlar  bilan  batamom  toMadi:
Zn  Is
2
  2s2  2p
6
  3s2  3p
6
  3
< / 1 0
  4s
2
Le kin  « +  1 = 5  ga  teng  yig'indi  chegarasida  « = 4 (/ =  1 )  ’ 
« = 5 ( / = 0 )   larga  muvofiq  keladigan  holatlar  bo‘shligicha  qolac 
Bu  ikki  holatdan  birinchisi  ko'proq  manfaat  yarata  olishi  sabab 
4- davming  ruxdan  keyingi  elementlarida  4p- orbitallar  elektronl 
bilan  toMib  boradi.  Bunday  holatlaming  umumiy  soni 
6
  ga  tei 
boMganligi  uchun  kriptonga  kelib  4p-orbital  elektronlarga bat 
mom  to ‘ladi  va  4-davr  kripton  bilan  tugaydi:
Kr  Is2  2s2  2p
6
  3s2  3p
6
  3d i0  4s2  4p
6
Bundan  keyin  keladigan  og‘ir  elementlarda  ham  xuddi  oldin 
elementlardagiga  o'xshash  energetik  holatlar  mavjud;  ulamii 
elektronlar  bilan  to ‘lib  borishi  ham  oldingi  elementlardagi  ka 
(Pauli  prinsipi,  G und  va  Klechkovskiy  qoidalariga  muvofu 
amalga  oshadi.
2.7.  D.I. Mendeleyev  davriy  sistemasining 
nazariy asoslari
Endi  elementlaming  atomlarida  eneigetik  qavatlaming  elel 
tronlarga  to'lib  borishi  bilan  tanishamiz.  Atomning  har  bir  ene 
getik  qavati  joylashuvi  mumkin  boMgan  elektronlarning  maksim 
soni  yuqorida  aytib  o‘tilganidek,  N '  =  2
« 2
  formula  bilan  ifod 
lanadi  (bu  formulada  « —  qavat  raqami).  Binobarin,  birinc
56

energetik  qavatda  N
2
 =  2  •  I
2
 =  2  dan  ortiq  elektron  bo'la  olmaydi. 
Shu  sababli  davriy  sistemaning  birinchi  elementi  bo'lgan  vodo- 
rodda  bitta  elektron,  davriy  sistemaning  ikkinchi  elementi  bo'lgan 
geliyda  ikkita  elektron  bo‘ladi.  Demak,  vodorod  atomining  elek­
tron  konfiguratsiyasi  Is
1
  bilan  ifodalanadi.  Vodorod  atomi  yadro- 
sining  zaryadi 
+ 1
  ga,  geliy  atomi  yadrosining  zaryadi  esa 
+ 2
  ga 
teng.  Davriy  sistemaning  uchinchi  elementi  (ikkinchi  davming 
birinchi  elementi)  bo'lgan  litiy  atomining  elektron  konfiguratsi­
yasi  Is2,  2s
1
 dir.  Litiy  atomining  birinchi  qavatida  2  ta  elektron 
bo‘lib,  u  tugallangan  qavatdir;  litiy  atomidagi  uchinchi  elektron 
ikkinchi  qavatda  (L  qavatda)  bo'ladi.  Bu  qavatda  joylashuvi  mum- 
kin  bo‘lgan  elektronlar  soni  N ’  = 2 •  2
2
 = 
8
.  Demak,  bu  qavat  Li 
da  tugallanmagan  qavat  hisoblanadi.  Litiy  atomi  barqaror  holatga 
kelishi  uchun  yettita  elektron  qabul  qilib  olishi  yoki  bitta  elek- 
tronini  berishi  kerak.  Bitta  elektron  berish  7  ta  elektron  qabul 
qilishga  qaraganda  oson  bo'lgani  uchun  litiy  atomi  ana  shu  sirtqi 
qavatidagi  bitta  elektronini  be rib,  musbat  ionga  aylanadi,  bunda 
uning  K  qavati  sirtqi  qavat  bo'Iib  qoladi.
Davriy  sistemaning  to ‘rtinchi  elem enti  (ikkinchi  davrning 
ikkinchi  elementi)  bo'lgan  berilliy  atomining  elektron  konfigu­
ratsiyasi  1 s
2
2s2,  beshinchi  elem enti  bo'lgan  Bor  atom ining 
elektron  konfiguratsiyasi  ls
2 2
s
2 2
p ',  oltinchi  elem ent  uglerod 
atomining  elektron  konfiguratsiyasi  esa  ls
2 2
s
2 2
p2,  ulardan  keyin 
keladigan  elementlarga  o'tishda  atomning  ikkinchi  qavatidagi  elek­
tronlar  soni  bittadan  ortib  boradi  va  ikkinchi  davming  oxiridagi 
element  —  neon  atomida  p  elektronlar  soni 
6
  ga  yetadi,  buning 
natijasida 
8
  elektronli  tugallangan  ikkinchi  qavat  hosil  bo'ladi. 
Neon  atomining  elektron  konfiguratsiyasi  ls
2
2s
2
2p
6
  tarzida  ifo­
dalanadi.
Shunday  qilib,  birinchi  davr  elementlari  atomida  bitta,  ik­
kinchi  davr  elementlari  atomida  ikkita,  uchinchi  davr  elementlari 
atomida  uchta  elektron  qavat  boMadi  va  hokazo.  Binobarin,  elek­
tron  qavatlar  soni  davr  nomeriga  teng.  Har  qaysi  davrda  element- 
lar  tartib  nomerining  ortishi  bilan  ular  atomlarining  radiusi  kich- 
rayadi,  elektronlaming  yadroga  tortilish  kuchi  ortib  boradi.  Davriy 
sistemada  chapdan  o'ngga  tomon  elementlaming  metall  xossalari 
susayib,  metallmaslik  xossalari  kuchayadi.
Kimyoviy  reaksiya  vaqtida  uchinchi  davr  elementlari  M  qa­
vatidagi  barcha  elektronini  bersa,  ular  atomlarining  elektron  kon­
figuratsiyasi  neonnikiga  o'xshab  qoladi.  Masalan,  tartib  nomeri 
1 1
57

va  atomining  elektron  konfiguratsiyasi  ls
2
2s
2
2p
6
3sl  bo'lgan  el 
ment  natriyning  atomi  bitta  elektron  bersa,  uning  K  qavatida  ikl 
ta  va  L  qavatida  sakkizta  elektron  qolib,  elektron  konfiguratsiyz 
neon  atomining  elektron  konfiguratsiyasi  ls
2 2
s
2 2
p
6
  ga  aylanadi 
Agar  uchinchi  davr  elem entlari  atomining  sirtqi  qavatij 
elektronlar  qo'shila  borsa,  uning  elektron  konfiguratsiyasi  argc 
atomining  elektron  konfiguratsiyasiga  aylanadi.
Uchinchi  davrda  chapdan  o'ngga  tomon  elementlar  atomi nil 
radiusi  kichrayadi  va  uning  elektron  qabul  qilish  xususiyati  ki 
chayib,  elektron  berish  xususiyati  zaiflashadi.
To'rtinchi  davming  birinchi  elementi  kaliy  (tartib  raqami;  19 
oxirgi  elementi  esakriptondir  (uning  tartib  raqami  36),  bu  davrc 
hammasi  bo'lib  18  ta  element  bor,  ular  ikki  qatoiga  joylashgai 
Kaliy  elementi  atomining  elektron  konfiguratsiyasi  ls
2
2s
2
2j 
3s
2
3p
6
4 i1,  ya’ni  kaliy  atomining  K  qavatida  2  ta,  L  va  M  qj 
vatlarida 
8
  tadan,  N  qavatida  esa  1  ta  elektron  bor.  Kaliyda 
keyingi  element — kalsiy  atomining  N  qavatida  2  ta  elektron  bo 
undan  keyingi  element — skandiy  atomining  elektron  konfigurc 
tsiyasi  kichik  davr  elementlari  atomlarining  elektron  konfiguratsi 
yasidan  ancha  farq  qiladi.  Skandiy  atomining  elektron  konfigt 
ratsiyasi  ls
2
2s
2
2p
6
3s
2
3p
6
3i/l4s
2
  tarzida  ifodalanadi.
Skandiydan  keyingi  elementlaming  atomlarida  3  pog'onach 
elektronlar  bilan  to'lib  boradi.  Masalan,  tartib  raqami  22  bo'lga 
element  — titan  atomining  elektron  konfiguratsiyasi 
1
 j
2
2s
2
2/^3j 
3pf,3d24s2  shaklida,  vanadiy  atomining  elektron  konfiguratsiya: 
ls
2
2s
2
2p
6
3s
2
3p
6
3i/
3
4s2,  xrom  atomining  elektron  konfiguratsiyai 
ls
2
2s
2
2p
6
3s
2
3p^3i/
5
4s
1
  shaklida  ifodalanadi.  Matganes  atomida  4 
pog'onachadagi  elektronlar  soni  yana  2  ga  yetadi.  Temir,  kobal 
va  nikel  atomlarida  3d  pog'onachadagi  elektronlar  soni  temirdai 
nikelga  tomon  bittadan  ortib  boradi  va  nikelda 
8
  taga  yetadi.
Tartib  raqami  29  boMgan  element  (to‘rtinchi  davming  ele 
menti)  mis  atomida  4s  pog'onachadagi  ikki  elektronning  bitta: 
yana  3d  pog'onachaga  o’tadi.  Rux  atomining  4s  pog'onachasid 
elektronlar  soni  yana 
2
  ga  yetadi  va  uning  elektron  konfiguratsiyaj 
ls
2
2s
2
2p
6
3s
2
3/T
6
30
4s
2
  shaklida  ifodalanadi.
To'rtinchi  davming  oxirgi  elementi  kripton  atomining  elek 
tron  konfiguratsiyasi  ls
2
2s
2
2/»
6
3s
2
3p
6
3i/,
0
4s
2
4p
6
  tarzida  ifodalanadi
58

Demak,  to'rtinchi  davrda  4s  va  4p  pog'onachaJargina  emas,  balki 
3d  pog'onacha  ham  elektronlar  bilan  to'ladi.
Davriy  sistemada  tartib  raqamlari  21  dan  30  gacha  (skan- 
diydan  ruxgacha)  bo'lgan  elem entlar  (rux  ham  shunga  kiradi) 
oraliq  metallar  jumlasiga  kiradi.
Oraliq  metallar  davriy  sistemada,  asosan,  uchta  qatomi  ishg'ol 
qiladi.  To'rtinchi  qatorda  skandiydan  ruxgacha  bo'lgan  metallar  (Sc, 
Ti,  V,  C r,  M n,  Fe,  C o,  N i,  C u,  Z n), 
ikkinchi  qatorda 
ittriydan  (tartib  raqami  39)  kadmiygacha  (tartib 
raqami  48) 
bo'lgan  metallar,  uchinchi  qatorda  lantandan  (tartib  raqami  57) 
stmobgacha  (tartib  raqami  89)  bo'lgan  metallar  turadi.  Oraliq 
m etallar  jumlasiga  aktiniy  (tartib  raqami  89)  va  kurchatoviy 
(tartib  raqami  104)  elementlari  ham  kiradi.  Demak,  oraliq  metal­
lar  soni  32  ga  teng.
Metallar    elementlar  deb  ham  ataladi.  Lantanoidlar  (tartib 
raqami  58  dan  71  gacha  bo‘lgan  elementlar)  4 /   elementlar  de- 
yiladi.
Beshinchi  davr  rubidiydan  (tartib  raqami  37)  boshlanib, 
ksenon  (tartib  raqami  54)  bilan  tugaydi.  Bu  davr  elementlarida 
ham  to‘rtinchi  davr  elementlaridagiga  o'xshash  hodisa  yuz  beradi. 
5s  pog‘onachaning  energiyasi  4d  va  4 /   pog'onachalar  energi- 
yasidan  kichik  bo'lganligi  sababli  rubidiy  va  stronsiy  atomlarida 
awal  5s  pog'onacha  elektronlar  bilan  to'ladi;  ittriydan  boshlab 
elektronlar  4  pog'onachada  joylashadi.  Niobiy  atom ida  5s 
pog'onachadagi  ikki  elektronning  bittasi  4  pog'onachaga  o'tadi; 
shuning  uchun  palladiyning  sirtqi  pog'onachasida  elektronlar 
bo'lmaydi.  Palladiy  atomining  elektron  konfiguratsiyasi  quyidagi 
shaklda  ifodalanadi:
ls
2
2s
2
2p
6
3s
2
3/>
6
3i/
1 0
4s
2
4p
6
40
5s
0
Kumushning  5s  pog'onachasida  bitta,  kadmiynikida  ikkita 
elektron  bo'ladi.  Indiydan  boshlab  ksenonga  qadar  5p  pog'onacha 
elektronlar  bilan  to'ladi.  Beshinchi  davr  tugasa  ham  4 / pog'onacha 
bo'shligicha  qoladi.  Bu  pog'onacha  faqat  beshinchi  davrda  (lan- 
tanoidlaming  atomlarida)  to'la  boshlaydi.
Davriy  sistemaning  yettinchi  davri  fransiydan  (tartib  raqami 
87)  boshlanadi.  Uning  Q  qavatida  bir  elektron  bo'ladi.  Undan 
keyingi  element  radiyning  Q  qavatidagi  elektronlar  soni  ikkiga 
teng.  Tartib  raqami  89  Ac  dan  keyingi  elementlarda  5 /  pog'o- 
nagacha  elektronlar  bilan  to'lib  boradi.
Tartib  raqami  90  dan  103  gacha  elementlarida  xossalari  o'x- 
shash  bo'lgani  uchun  aktinoidlar  deyiladi.  Bu  elementlarning 
deyarli  barchasi  radioaktiv  elementlardir.
59

2.8.  Atomlarning  tuzillslií  haqidagí  ta’limot  asosida 
davriy  qonun  va  davríy  sistema
Davriy  qonun  quyidagicha  ta ’riflandi:  oddiy  moddalan 
(elementlaming)  xossalari,  shuningdek,  elementlar  birikmalarii 
shakl  va  xossalari  elementlaming  atom  yadrolarí  zaryadi  b 
davríy  ravishda  bogMiqdir.  Elementlaming  tartib  raqami 
í
 
element  atom  yadrosining  musbat  zaryadiga  teng.  Davríy  sistem 
bir  elem entdan  ikkinchi  elementga  o'tishda  atom  yadrosir 
musbat  zaryadi  va  elektronlar  soni  bittadan  ortadi.  Bosh  gruppa 
elementlarida  ortib  borayotgan  elektronlar  sirtqi  pog'onaga  j 
lashadi,  yonaki  (qo'shimcha)  gruppacha  elementlarida  esa  sirt< 
oldingi  pog'onaga  joylashadi.  Lantanoidlarda  4 /   pog'onacha 
aktinoidlarda  5 /  pog‘onachalar  elektronlar  bilan  to‘lib  bo rad i
Atomlarning  tuzilish  nazariyasi  elementlar  xossalarining  da) 
ravishda  o ‘zgarishini  izohlab  beradi.  Atom  yadrolari  musbat  zary; 
larining  I  dan  118  gacha  ortib  borishi  elektron  qobiqlar  tuzilis 
ning  davriy  ravishda  takrorlanishiga  olib  keladi.  Elementlam 
kimiyoviy  xossalari  elektron  qobiqlar  tuzilishiga  bogliqligi  sabs 
kimyoviy  xossalar  ham  davriy  ravishda  takrorlanadi.  Davriy  qoni 
ning  fizik  ma’nosi  ham  ana  shunda.
Kichik  davrlarda  atomlar  yadrolarining  musbat  zaryadi  orti 
bilan  tashqi  pog'onadagi  elektronlar  soni  ortadi  (I  davrda  I  d
2  gacha  va  II  hamda  III  davrlarda  1  dan 
8
  gacha),  bu  element 
xossalarining  o'zgarishiga  sabab  boMadi:  davr  (I  dan  boshqa)  b 
shida  ishqoriy  metall  turadi,  so'ngra  metallik  xossalar  asta-sek 
susayadi  va  metallmaslik  xossalar  kuchayadi.
Katta  davrlarda  yadrolaming  zaryadi  ortishi  bilan  elektronl 
pog'onalami  to'ldirib  borishi  murakkabroq  boMadi,  elementl 
xossalarining  kichik  davrlar  elementlarinikiga  qaraganda  murakk 
o'zgarishiga  sabab  ham  ana  shudir.  Masalan,  katta  davrlaming  ji 
qatorlarida  yadro  zaryadi  ortishi  bilan  tashqi  qavatdagi  elektronl 
soni  doimiyligicha  va  2 ga  yoki  1 ga  tengligicha  qoladi.  SI 
sababli,  tashqaridan  oldingi  qavat  elektronlar  bilan  to'lib  borishi« 
juft  qatorlarda  elementlaming  xossalari  juda  sekin  o'zgaradi.  Tc 
qatorlarga  o'tilgandagina,  yadro  zaryadi  ortishi  bilan  tashqi  qava 
dagi  elektronlar  soni  ko'payganida 
( 1
  dan 
8
  gacha)  elementlamir 
xossalari  tipik  elementlar  qatoridagi  kabi  o'zgara  boshlaydi.
Atomning  tuzilishi  haqidagi  ta’limot  nuqtayi  nazaridan  qarc 
ganda,  D.  I.  Mendeleyevning  barcha  elementlami  yettita  davrd 
joylashtirganligi  tushunarli  boMib  qoladi.  Davming  raqami  atomnin 
elektronlar  bilan  toMadigan  energetik  pog'onalari  soniga  mos  kelad
60

Shuning  uchun  s- elementlar  hamma  davrlarda  bor,  p-element- 
lar  II  va  keyingi  davrlarda,  ¿/-elementlar  IV  va  keyingi  davrlarda, 
/-elem entlar  VI  va  VII  davrlarda  bo'Iadi.
Gruppalarning  gruppachalarga  —  bosh  va  yonaki  gruppa- 
chalarga  bo‘linishini  ham  oson  tushuntirish  mumkin.  U  energetik 
pog'onalarning  elektronlar  bilan  turlicha  to'lishiga  asoslangan. 
Ilgari  aytib  o'tilganidek,  bosh  gruppachalarning  elementlarida 
tashqi  pog'onalarning  s- pog'onachalari  (bular  s- elementlar)  yoki 
p- pog'onachalari  (bular  p- elementlar)  to'ladi.  Yonaki  gruppacha- 
laming  elementlarida  tashqaridan  ikkinchi  d- pog'onaning  d- pog'o- 
nachasi  to'ladi  (bular  d- elementlar).  Lantanoid  va  aktinoidlarda 
tegishlicha  d-  va  / -  pog'onachalar  to'ladi  (bular  f -  elementlar). 
Shunday  qilib,  har  qaysi  gruppachada  atomlari  tashqi  elektron 
pog'onasining  tuzilishi  o'xshash  bo'lgan  elementlar  birlashtirilgan. 
Bunda  bosh  gruppachalar  elementlari  atomlarining  tashqi  pog'o- 
nasidagi  elektronlar  soni  gruppaning  raqam iga  teng.  Yonaki 
gruppachalar  elementlarida  esa  atomlarining  tashqi  pog'onasida 
ikkitadan  yoki  bittadan  elektron  bo'Iadi.
Elektron  tuzilishdagi  bunday  farq  bitta  gruppaning  turli  grup- 
pachalarida  joylashgan  elementlaming  xossalari  bir-biridan  farq 
qilishiga  sabab  bo'Iadi.  Masalan,  galogenlar  gruppachasidagi  ele­
mentlar  atomlarining  tashqi  pog'onasida  yettitadan  elektron,  mar- 
ganes  gruppachasidagi  elementlarda  esa  ikkitadan  elektron  bo'Iadi. 
Galogenlar — tip ik   metallmaslar,  marganes  gruppachasidagilar 
metallardir.  Lekin  bu  gruppachalardagi  elementlaming  umumiy 
xossalari  ham  bon  ulaming  hammasi  (ftordan  tashqari)  kimyoviy 
reaksiyalarga  kirishganida  kimyoviy  bog'lanish  hosil  qilishga  7  ta- 
dan  elektronini  sarflashi  mumkin.  Bunda  marganes  gruppachasidagi 
atomlar  tashqi  pog'onasidagi 
2
  elektroni  bilan  tashqaridan  ikkinchi 
pog'onasidagi  S  elektronidan  foydalanadi.  Shunday  qilib,  yonaki 
gruppacha  elementlarida  faqat  tashqi  emas,  balki  tashqidan  oldingi 
(tashqaridan  ikkinchi)  pog'onalarning  elektronlari  ham  valent  elek­
tronlar  hisoblanadi,  bosh  va  yonaki  gruppachalar  elementlarining 
xossalaridagi  asosiy  farq  ham  ana  shunda,  bundan  gruppa  raqami, 
odatda,  kimyoviy  bog'lanish  hosil  qilishda  ishtirok  eta  oladigan 
elektronlar  sonini  ko'rsatadi,  degan  xulosa  kelib  chiqadi.  Gruppa 
raqamining  fizik  ma’nosi  ana  shundan  iborat.
Atom  tuzilishi  nazariyasi  asosida  qaralganda,  har  qaysi  grup­
pachada  yadro  zaryadi  ortishi  bilan  metallik  xossalaming  kuchayib, 
metallmaslik  xossalaming  susayishini  ham  oson  tushuntirish  mumkin. 
Masalan,  ñor  F  bilan  yod  I  atomlarida  elektronlaming  pog'o- 
nalar  b o'yicha  taqsim lanishini  o 'z a ro   taqqoslab,  ularda  bu
61

taqsimlanish  tegishlicha  2,7  va  2, 
8
,  18,  18,7  ekanligini,  ya' 
tashqi  pog‘onada  7  tadan  elektron  borligini  qayd  qilish  mumki 
bu  xossalaming  o'xshashligini  bildiradi.  Le kin  tashqi  elektron! 
yod  atomida  ftor  atomidagiga  qaraganda  yadrodan  uzoqroq* 
bo'lad i  (yodning  atom   radiusi  katta),  shuning  uchun  tash 
elektronlar  yodda  bo‘sh  ushlanib  turadi.  Xuddi  ana  shu  sababd; 
yod  atomidan  elektronlami  tortib  olish  oson,  ya’ni  u  metallik  xo 
salan  namoyon  qiladi,  bu  esa  ftor  uchun  xos  emas.  Umuma 
gnippachada  elementlaming  tartib  raqami  ortishi  bilan  ulamii 
metallik  xossalari  kuchayadi,  metallmaslik  xossalarí  esa  susayadi.  SI 
sababli,  masalan,  azot — metallmas,  vismut — metall.
Shunday  qilib,  atomlaming  tuzilishi  ikkita  qonuniyatga  sab; 
bo'ladi: 
1
)  elementlar  xossalarining  gorizontal  bo'ylab  o'zgarishi 
davrda  chapdan  o‘ngga  tomon  metall  xossalar  susayadi  va  metal 
maslik  xossalar  kuchayadi; 
2
)  elem entlar  xossalarining  vertik 
bo‘ylab  o ‘zgarishi — gruppada  tartib  raqami  ortishi  bilan  metall 
xossalar  kuchayadi  va  metallmaslik  xossalar  susayadi.  Bunday  hok 
element  bilan  sistema  katagi  gorizontal  bilan  vertikalning  kesishga 
joyida  bo'ladi,  bu  esa  elementning  xossalarini  belgilaydi.  Bu  h< 
sun’iy  yo‘l  bilan  olinadigan  elem entlami  topish  va  xossalarii 
bayon  etishga  yordam  beradi.  Agar  VIII  davr  elementlari  oliru 
digan  bo'lsa,  u  holda  davriy  sistemaning  tegishli  davr  va  grupp; 
chasida  joylashishiga  qarab,  ular  atomlarining  tuzilishi  va  kimyov 
xossalari  haqida  fikr  yuritish  mumkin.  Sistemada  elementning  da' 
va  gruppa  raqamiga  qarab  aniqlanadigan  o'm i  haqidagi  tasawun 
birinchi  bo'lib  D.  I.  Mendeleyev  kiritgan.
Davriy  sistemaning  to'rt  joyida  elementlaming joylashuvi  atoi 
massalarining  ortib  borish  tartibiga  mos  kelmaydi:
Ar(39,948) -  K(39,102),  Co(58,933) -  Ni(58,71),  Te(127,60) - 
1(126,94),  Th(232,038) —  Pa(231).  Bunday  chetga  chiqishla 
ko'pincha,  davriy  sistemaning  „kamchiliklari“  deyilar  edi.  Atomlai 
ning  tuzilishi  haqidagi  ta'lim  bunday  chetga  chiqishlami  izohla 
berdi.  Ma’lumki,  elementlaming  xossalari  atom  massasiga  ema 
balki  y adro  musbat  zaryadining  kattaligiga  bog'liq.  Ko'rsatilga 
elementlar  juftlarining  yadro  zaryadlarini  tajribada  aniqlash  Mer 
deleyev  ulami  to'g'ri  joylashtirganligini  tasdiqladi:
igAr— |
9
K, 
2 7
C
0

2 8
Ni, 
5 2
Te—
5 3
I, 
9
oTh—
9
(Ra.
Masalan,  argon ning  atom  massasi  kaliyning  atom  massasida 
kattaligini  qanday  tushuntirish  mumkin?  Ma’lumki,  elementnir 
atom  massasi  uning  barcha  tabiiy  izotoplari  massa  sonlarinin 
o'rtacha  qiymatidir.  Ravshanki,  aigonning  atom  massasi,  asosai
62

massa  soni  katta  bo'lgan  izotopi  (u  tabiatda  ko‘p  miqdorda 
uchraydi)  bilan  aniqlanadi,  kaliyda  esa  massa  soni  kichik  boMgan 
izotop  ko'proq.  Shunday  qilib,  davriy  sistemada  „kamchiliklar“ 
yo‘q,  atom  yadrolari  zaryadlarining  kattaligi  jihatidan  elementlar 
to‘g‘ri  joylashtirilgan.
Elementning  tartib  raqamini  tajribada  aniqlash  vodorod  bilan 
uran  orasidagi  elementlar  sonini,  shuningdek,  lantanoidlar  sonini 
aniqlashga  imkon  berdi.  Hozirgi  vaqtda  davriy  sistemadagi  barcha 
o ‘rinlar  to'lgan  va  Z =  1  bilan  Z = 1 1 8   orasida  yerda  ham, 
kosmosda  ham  yangi  elem entlar  kashf  etilishi  mumkin  emas. 
Haqiqatan  ham  Yerga  Oydan  olib  kelingan  tuproq  analiz  qilin- 
ganda,  tarkibidan  faqat  davriy  sistemada  bor  elementlaigina  topil- 
gan.  Lekin  davriy  sistemaning  o'zi  tugaUangan  emas.  Yangi  trans- 
uran  elementlar  kashf  etilishi  mumkin.
Download 35.68 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   17




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling