A. V. Vahobov, T. S. Malikov


Download 5.09 Mb.

bet68/75
Sana13.11.2017
Hajmi5.09 Mb.
1   ...   64   65   66   67   68   69   70   71   ...   75

В

Balans  foyda 

—  m ahsulot  tannarxiga  kiritiladigan  barcha 

xarajatlar  va  chiqimlar  hamda  majburiy  to'lovlar  chegirilganidan 

so'nggi  korxona  yalpi  daromadining  qismi.  Balans  foyda  soliqqa 

tortilgunga  qadar  bo'lgan  yalpi  foydadir.

Byudjetnoma 

—  O'zbekiston  Respublikasi  Moliya  vazirligining 

boshqa vazirliklar,  davlat qo'mitalari,  idoralar va boshqa tashkilotlar 

bilan hamkorlikda ishlab chiqadigan  hamda quyidagilami  o'z ichiga 

oluvchi  loyihaviy  hujjat:  1)  m am lakatn i  ijtim o iy -iq tiso d iy  

rivojlantirishning  o'tgan  yilgi  asosiy  yakunlari  va  m am lakatni 

ijtimoiy-iqtisodiy  rivojlantirish  joriy  yilgi  yakunlarining  prognoz 

(bashoratli)  bahosi;  2) o'tgan yilgi  Davlat byudjeti  ijrosi  to'g'risidagi 

hisobot  va joriy  yilgi  Davlat  byudjetining  kutilayotgan  ijrosi  bahosi;

3)  kelgusi  yilga  mo'ljallangan  Davlat  byudjeti  loyihasini  tuzishda 

asos  bo'lgan  kelgusi  yil  uchun  asosiy  makroiqtisodiy ko'rsatkichlar;

4)  m am lkat  byudjet  va  soliq  siyosatining  kelgusi  yilgi  asosiy 

yo'nalishlari  loyihasi;  5)  mamlakat  byudjet  va  soliq  siyosatining 

kelgusi yilgi asosiy yo'nalishlariga sharhlar;  6)  davlat  tashqi va ichki 

qarzlari  ham da  ular  b o 'y ic h a   x arajatlar  h o lati  to 'g 'ris id a g i 

m a’lumotlar;  7)  kelgusi  moliya yiliga  mo'ljallangan  Davlat  byudjeti 

loyihasi.  O'zbekiston  Respublikasi  Moliya  vazirligi  yuqoridagilarni 

o'z  ichiga  oluvchi  byudjetnoma  loyihasini  har  yilning  birinchi 

oktyabriga  qadar  O'zbekiston  Respublikasi  Vazirlar  Mahkamasiga 

taqdim   etishi  lozim.  Shuningdek,  byudjetnom a  O 'z b ek isto n  

Respublikasi  Moliya  vazirligi  tom onidan  joriy  yilnijig  birinchi 

noyabridan  kechiktirilm asdan  O 'zbekiston  Respublikasi  Oliy 

Majlisiga  taqdim  etilishi  kerak.


Byudjet  jarayoni 

—  Davlat  byudjetini  tuzish,  ko‘rib  chiqish, 

qabul qilish va ijro  etish,  uning ijrosini  nazorat qilish,  ijrosi haqidagi 

hisobotni  tayyorlash  va  tasdiqlash,  shuningdek  Davlat  byudjeti 

tuzilmasiga  kiruvchi  byudjetlar  o‘rtasidagi  o'zaro  munosabatlami 

tartibga  solish  bo'yicha  qonunchilik  bilan  reglamantatsiya  qilingan 

hokimiyat  organlarining  faoliyati.  Yagonalik,  mustaqillik  va  balans 

metodi  byudjet jarayonining  prinsiplaridir.



Byudjet  dotatsiyasi 

—  o 'z  daromadlari  va  byudjetni  tartibga 

soluvchi  boshqa  mablag'lar yetishmagan  taqdirda  quyi  byudjetning 

xarajatlari bilan daromadlari o'rtasidagi farqni qoplash uchun yuqori 

byudjetdan  quyi  byudjetga  qaytarmaslik  sharti  bilan  ajratiladigan 

pul  mablag'lari.



Byudjet  defitsiti 

—  muayyan  davrda  byudjet  xarajatlarining 

byudjet  daromadlaridan  ortiq  bo'lgan  summasi.

Byudjetdan  mablag*  ajratish 

—  qonun  hujjatlarida  nazarda 

tutilgan  tartibda  Davlat  byudjetidan  byudjet  tashkilotlariga  hamda 

boshqa byudjet mablag'lari oluvchilaiga ajratiladigan pul mablag'lari.



Byudjet  profitsiti 

—  muayyan  davrda  byudjet  daromadlarining 

byudjet  xarajatlaridan  ortiq  bo'lgan  summasi.

Byudjet  rospisi  (ro‘yxat—yozuvi)—

byudjet  klassifikatsiyasining 

bo'linmalari  bo'yicha  daromadlar  va  xarajatlar  taqsimlanishining 

asosiy  operativ  rejasi.  U nda  yil  davom ida  soliqlar  va  boshqa 

to'lovlam ing  byudjetga  kelib  tushish  va  byudjet  mablag'larining 

sarflanish  muddatlari  o'z  aksini  topadi.



Byudjetiy  rejalashtirish 

—  turli  darajalardagi  byudjetlar  va 

nobyudjet  fondlarni  tuzish  va  ijro  etish  jarayonida  mamlakatning 

um um m illiy  ijtim oiy-iqtisodiy  rivojlanish  dasturi  (ga)  asosida 

(muvofiq  ravishda)  moliya  tizimining  bo'g'inlari  o'rtasida  yalpi 

ijtimoiy mahsulot va milliy daromad qiymatining markazlashtirilgan 

tarzda  taqsimlanishi  va  qayta  taqsimlanishi.

Byudjetiy  tartibga  solish 

—  hududlaming  ijtimoiy  va  iqtisodiy 

rivojlanishiga  yo'naltiriladigan  va  hududiy  byudjetlarni  minimal 

zaruriy  darajad ag i  d aro m a d lar  bilan  t a ’m in lash   m aq sad id a 

mablag'lami  qayta  taqsimlash.

Byudjet  ssudasi 

—  yuqori  byudjetdan  quyi  byudjetga  yoxud 

respublika byudjetidan  rezident-yuridik shaxsga yoki chet el davlatiga 

qaytarish  sharti  bilan  ajratiladigan  mablag'.



Byudjet  subvensiyasi 

—  qonun  hujjatlarida  nazarta  tutilgan



tartibda muayyan maqsadlarga sarflash sharti bilan yuqori byudjetdan 

quyi byudjetga qaytarmaslik sharti bilan ajratiladigan pul mablagiari.



Byudjet  so‘rovi 

—  byudjet  tasnifi  b o 'y ic h a   tu sh u m larn i 

shakllantirish  va  byudjetdan  mablag'  ajratish  to'g'risidagi  so'rov. 

O'zbekiston  Respublikasi  Moliya  vazirligi  har  yili  O 'zbekiston 

R esp u b lik asi  V a z irla r  M ah k am a si  to m o n id a n   b elg ilan g a n  

muddatlarda  kelgusi  moliya  yiliga:  1)  tegishli  hududlar  va  davlat 

maqsadli  fondlari  byudjetlari  loyihalarini  tayyorlash  uchun  — 

Qoraqalpog'iston  Respublikasi  Vazirlar  Kengashiga,  viloyatlar  va 

Toshkent  shahri  hokim liklariga,  davlat  m aqsadli  fondlarini 

taqsimlovchi  organlarga;  2)  byudjetdan  ajratiladigan  mablag'lami 

olishga  bu yu rtm alar  tuzish  uchun  —  respublika  byudjetidan 

moliyalashtiriladigan  byudjet  mablag'larini  oluvchilarga  byudjet 

so'rovini  yuboradi.

Byudjet klassifikatsiyasi (tasnifi) 

— Davlat byudjeti  tuzilmasiga 

kiruvchi  byudjetlar  daromadlari  va  xarajatlarini,  shuningdek  uning 

•defitsitini  moliyalashtirish  manbalarini  guruhlash.  U nda  tasnif 

ob’ektlariga  guruhlashtiruvchi  kodlar  beriladi.  Barcha  darajadagi 

byudjet ko'rsatkichlarining qiyoslanishini  ta’minlaydi. Byudjet tasnifi 

byudjet daromadlari tasnifini, byudjet xarajatlarining vazifa jihatidan, 

tashkiliy  va  iqtisodiy  tasnifini,  Davlat  byudjeti  taqchilligini 

m oliyalashtirish  manbalari  tasnifini  o'z  ichiga  oladi.  Byudjet 

daromadlari  tasnifi  qonun  hujjatlariga  muvofiq  daromadlami  turlar 

va  manbalar  bo'yicha  guruhlarga  bo'lishdan  iboratdir.  Byudjet 

xarajatlarining  vazifa  jihatidan  tasnifi  davlat  boshqaniv  organlari, 

mahalliy  davlat  hokimiyati  organlari,  shuningdek  boshqa  byudjet 

tashkilotlari  tom onidan  ijro  etiladigan  asosiy  vazifalar  bo'yicha 

xarajatlarni  guruhlarga  bo'lishdan  iborat  bo'ladi.  Byudjet  xarajat­

larining tashkiliy tasnifi esa byudjetdan ajratiladigan mablag'lar ulami 

bevosita  oluvchilar  o'rtasida  taqsimlanishini  aks  ettiruvchi  xo'jalik 

yurituvchi  sub’ektlar  va  tadbirlar  turiari  bo'yicha  xarajatlarni 

guruhlarga  bo'lishdan  iboratdir.  Byudjet  xarajatlarining  iqtisodiy 

tasnifi  to'lovlaming  iqtisodiy vazifasi  va turiari  bo'yicha xarajatlarni 

guruhlashni  o'z  ichiga  oladi.  Davlat  byudjeti  defitsitini  moliyalash­

tirish  manbalari  tasnifi defitsitni  moliyalashtirishning ichki  va tashqi 

manbalari  bo'yicha  guruhlarga  bo'lishdan  iborat  bo'ladi.  Byudjet 

tasnifi  qonun  hujjatlarida  belgilangan  tartibda  O'zbekiston  Respub­

likasi  Moliya  vazirligi  tomonidan  ishlab  chiqiladi  va  tasdiqlanadi.


Byudjet  tashkiloti 

— zimmasiga  yuklatilgan  vazifalami  bajarish 

bilan  bog'liq  bo'lgan  o ‘z  faoliyatini  amalga  oshirishi  uchun  Davlat 

b y u djetidan  m ablag1  ajratish  k o ‘zda  tu tilg an   va  bu  m ablag1 

moliyalashtirishning  asosiy  manbai  hisoblanadigan  vazirlik,  davlat 

qo'm itasi,  idora,  davlat  tashkiloti.



Byudjetdan  tashqari  (nobyudjet)  fondlar 

— a)  ijtimoiy:  ijtimoiy 

sug'urta  fondi;  pensiya  fondi;  bandlik  fondi;  majburiy  tibbiyot 

sug'urtasi  fondi,  b)  noijtimoiy:  yo'l  fondi;  ekologiya  va  boshqa 

maqsadli fondlardan iborat bo'lib, ularning barchasi  byudjet tizimida 

konsolidatsiyalanadi.



Byudjet  tuzilmasi 

-   byudjet  tizimi  tuzilishini  tashkil  etish  va 

prinsiplarini,  uning  tarkibiy  tuzilmasini,  ular  alohida  bo'g'inlari 

o'rtasidagi  o'zaro  bog'liqlikni  ifodalaydi.  Davlat  tuzilishi  bilan 

aniqlanadi.  O'zbekston  Respublikasining byudjet tuzilmasi  a)  Davlat 

byudjeti;  b)  R espublika  byudjeti  h am d a  v)  Q o rq alp o g 'isto n  

Respublikasi byudjeti va mahalliy byudjetlarni o'z ichiga oladi.  Davlat 

b y u d je ti  ta rk ib id a   d av la t  m a q sa d li  fo n d la ri  ja m la n a d i. 

Q o ra q a lp o g 'is to n   R esp u b lik asi  b y u d je ti  Q o r a q a lp o g 'is to n  

R espu blik asin in g  respublika  by u d jetin i  ham da  respublikaga 

(Q o ra q a lp o g 'is to n g a )  b o 'y su n u v c h i  tu m a n la r  va  s h a h a rla r 

byudjetlarini,  viloyatning  byudjeti  viloyat  byudjetini  va  viloyatga 

bo'ysunuvchi  tum anlar  va  shaharlar  byudjetlarini,  tum anlarga 

bo'linadigan shahaming byudjeti shahar byudjetini va shahar tarkibiga 

kiruvchi  tum anlar  byudjetini,  tum anga  bo'ysunuvchi  shaharlari 

b o 'lg a n   tu m a n n in g   byudjeti  tu m an   b y u d je tin i  va  tu m an g a 

bo'ysunuvchi  shaharlar  byudjetlarini  o 'z  ichiga  oladi.

Byudjet tizimi 

— turli darajadagi  byudjetlar va byudjet mablag'lari 

oluvchilar  yig'indisini,  byudjetlarni  tashkil  etishni  va  ularni  tuzish 

prinsiplarini, byudjet jarayonida ular o'rtasida, shuningdek byudjetlar 

hamda  byudjet  mablag'lari  oluvchilar  o'rtasida  vujudga  keladigan 

o'zaro  munosabatlami  ifodalaydi.  Mamlakatning  butun  hududida 

amal  qiladigan,  iqtisodiy  m unosabatlar  va  yuridik  norm alarga 

asoslangan  barcha  byudjetlarning  majmui.  Respublika  byudjeti, 

Qoraqalpog'iston  Respublikasi  va  mahalliy  byudjetlarni  o'z  ichiga 

oladi.


Byudjet  tizimining  asosiy  prinsiplari 

—  byudjet  tasnifi  tizimi, 

hisobga  olish  byudjet  hujjatlari  va  byudjet  jarayoni  tuzilishining 

yagonaligi;  byudjet  tuzilishining  m a’m uriy-hududiy  tuzilishga



muvofiqligi; turli  darajadagi byudjetlarning o ‘zaro bog'liqligi;  Davlat 

byudjetining  balansliligi;  davlat  darom adlarini  aniq  m anbalar 

b o ‘yicha  va  x arajatlarin i  y o 'n a lish la r  (m oddalao)  b o 'y ic h a  

rejalashtirish;  Davlat  byudjeti  xarajatlarini  tasdiqlangan  byudjetdan 

ajratiladigan  m ablag'lar  doirasida  sarflash;  barcha  darajadagi 

byudjetlarning  mustaqilligidan  iborat.



Byudjet  tizimini boshqarish  bo'yicha  O'zbekiston  Respublikasi 

Vazirlar Mahkamasining vakolatlari 

— Davlat byudjeti loyihasi  ishlab 

chiqilishini  tashkil  etish  va  uni  O 'zbekiston  Respublikasi  Oliy 

Majlisiga  taqdim  etish,  Davlat  byudjetining  ijrosini  tashkil  etish, 

O'zbekiston  Respublikasi  Moliya  vazirligi  va  davlat  boshqaruvi 

boshqa organlarining  Davlat byudjetini ijro etish borasidagi  ishlarini 

m uvofiqlashtirish  va  nazorat  qilish,  davlat  maqsadli  fondlari 

mablag'larini shakllantirish va ulardan foydalanish tartibini belgilash, 

Davlat  byudjeti  ijrosi  to'g'risidagi  hisobotlami  ko'rib  chiqish  va 

O'zbekiston  Respublikasi  Oliy  majlisi  tasdig'iga  kiritish,  qonun 

hujjatlariga  muvofiq  boshqa  vakolatlardan  iborat.

Byudjet tizimini boshqarish sohasidagi O'zbekiston Respublikasi 

Moliya  vazirligining  vakolatlari 

—  Davlat  byudjeti  loyihasini 

tayyorlash  (shakllantirish),  Davlat  byudjeti  va  uning  tuzilmasiga 

kiruvchi  byudjet  mablagiari  tushumi va  sarfining  tartibini  belgilash 

hamda  nazoratini  amalga  oshirish,  respublika  byudjeti  xarajatlarini 

amalga oshirish,  byudjet tashkilotlarining xarajatlar smetasi  va shtat 

jadvallarini  ro'yxatdan  o'tkazish,  byudjet  mablag'lari  oluvchilarning 

Davlat byudjeti  mablag'laridan foydalanishini  tartibga soluvchi  nor­

mativ-huquqiy  hujjatlarni,  shuningdek,  o'z  vakolatlari  doirasida 

umummajburiy  tusdagi  boshqa  normativ-huquqiy  hujjatlarni  qabul 

qilish  va  qonun  hujjatlariga  muvofiq  boshqa vakolatlarni  o'z  ichiga 

oladi.


Byudjet  tizimini  boshqarish  sohasidagi  Qoraqalpog‘iston 

Respublikasi  davlat  hokimiyati  organlari  va  joylardagi  davlat 

hokimiyati  organlarining  vakolatlari 

—  a)  Q o raq alp o g 'isto n  

Respublikasi  Juqorg'i  Kengesi  va  mahalliy  hokim iyat  vakillik 

organlari:  belgilangan  tartibda  Q oraqalpog'iston  Respublikasi 

byudjetini va mahalliy byudjetlarni  qabul qilish,  shuningdek ularning 

ijrosi to'g'risidagi  hisobotlami tasdiqlash, qonun  hujjatlariga  muvofiq 

mahalliy byudjetga tushadigan mahalliy soliqlar, yig'imlar va to'lovlar 

m iqdorini  ham da  ular  bo'yicha  imtiyozlarni  belgilash,  qonun



hujjatlariga  muvofiq  ravishda  boshqa  vakolatlarni  amalga  oshirish; 

b)  Qoraqalpog'iston  Respublikasi  Vazirlar  Kengashi  va  tegishli 

hokimliklar:  Qoraqalpog'iston  Respublikasi  byudjeti  va  ma-halliy 

byudjetlar  loyihalarini  belgilangan  tartib da  Q o raqalpog'iston 

Respublikasi  Juqorg'i  Kengesi  va  m ahalliy  hokim iyat  vakillik 

organlari  qabul  qilishi  uchun  taqdim  etish va ulaming  ijrosi  to 'g 'ri­

sidagi  hisobotlami  tuzish,  byudjetga tushumlar to'liq va  o'z vaqtida 

tushishi  ham da  byudjet  m ablag'laridan  belgilangan  maqsadlarda 

foydalanilishi  ustidan  nazoratni  tashkil  etish,  qonun  hujjatlariga 

muvofiq  boshqa  vakolatlardan  iborat.



Byudjet  transferti 

—  byudjetdan  yuridik  va  jism oniy  shaxsga 

bevosita yoxud  vakolatli  organ  orqali  ajratiladigan  qaytarilmaydigan 

pul  mablag'lari.



Byudjetlarga 

(Qoraqalpog'iston  Respublikasi va mahalliy byud­

jetlarga) 

cheklovlar 

—  quyidagilardan  iborat:  1)  Qoraqalpog'iston 

Respublikasi  va  mahalliy  byudjetlarning  defitsitli  bo'lishiga  yo'l 

qo'yilmaydi; 2)  Qoraqalpog'iston Respublikasi byudjetini va mahalliy 

byudjetlarni tasdiqlash va  ijro etishda:  a)  qonun hujjatlarida  nazarda 

tutilmagan  manbalar  hisobidan  fondlar  tashkil  etishga;  b)  mablag' 

jalb qilishni amalga oshirishga (yuqori byudjetlardan byudjet ssudalari 

olish bundan  mustasno); v) o 'z byudjetlari xarajatlariga tasdiqlangan 

byudjetdan  ajratiladigan  ortiqcha  mablag'  sarflashga  (qonunda 

nazarda  tutilgan  hollar  bundan  mustasno);  g)  byudjet  mablag'lari 

hisobidan boshqa shaxslar foydasiga moliyaviy kafolatlar ka kafilliklar 

berishga;  d) yuridik va jismoniy shaxslarga byudjet ssudalari berishga 

yo'l  qo'yilmaydi.

Byudjetlararo  munosabatlar 

—  davlat  hokimiyat  organlari  va 

mahalliy  o'z-o'zini  boshqarish  oiganlari  o'rtasida  munosabatlar.

Byudjet huquqi 

— mamlakat byudjet tuzilishining (qurilishining) 

asoslarini,  mamlakatning  byudjet  tizimiga  kiruvchi  byudjetlarni 

tuzish,  ko'rib  chiqish  (muhokama  qilish),  tasdiqlash  va  ijro  etish 

tartibini  aniqlovchi  yuridik  m e’yorlar  majmui.

Biija  so!ig‘i 

—  birja  oboroti  (aylanmasi)dan  olinadigan  soliq. 

Proporsional  stavkalar  bo'yicha  olinib,  uning  darajasi  bitim lar 

summasiga nisbatan  1  foizdan 2,5 foizgacha tebranadi.  Uning soliqqa 

tortish ob’ekti  bo'lib,  fond biijasidagi qimmatbaho qog'ozlar oboroti 

(aylanmasi) hisoblanadi.  Soliqqa tortishda asos sifatida qimmatbaho 

qog'ozlar  bo'yicha  bitim lam ing  imzolanishi  maydonga  chiqadi.


Soliqning  ikki  xil  ko‘rinishi  bo'lishi  mumkin:  a)  biija  oboroti 

(aylanmasi)dan  olinadigan  respublika  solig'i.  Uning  soliqqa  tortish 

o b ’e k ti- f o n d   b irja sid a g i  q im m a tb a h o   q o g 'o z la r   o b o r o ti 

(aylanmasi)ning  hajmi.  Soliq  respublika  byudjetiga  borib  tushadi; 

b)  biija  mahalliy  solig'i.  Bu  biijada  sodir  bo'ladigan  qimmatbaho 

qog'ozlar  bitimi  bo'yicha  yig'imdan  iboratdir.



Biriktirilgan  daromadlar 

-   o 'zlarin in g   tegishli  byudjetga 

biriktirilganligiga qarab to'liq yoki qat’iy belgilangan hissada (foizda) 

doimiy  ravishda  yoki  m a’lum  bir  muddat  davomida  u  yoki  bu 

byudjetga  tushuvchi  daromadlar  (soliqlar).

Boqimanda 

—  belgilangan  muddatda  byudjetga  o'tkazilmagan 

va  so'zsiz  undirilishi  lozim  bo'lgan  soliq  yoki  boshqa  majburiy 

to'lovning  summasi.



Bojxona  bojlari 

—  m a’lum  b ir  m am lakatning   hududiga 

mahsulotlami kiritish,  undan chiqarish va olib o'tishda undiriladigan 

iste’mol  soliqlaridan  biri.  Ularning  asosiy  maqsadi  daromad  olish 

bo'lmasdan, balki ichki bozomi,  milliy sanoatni va qishloq xo'jaligini 

himoya  qilishdir.  Davlat  iqtisodiy  (m oliya-soliq)  siyosatining 

in stru m en ti  sifatid a  m aydonga  chiqadi.  Im p o rt  q ilin adig an 

mahsulotlaming bahosi bilan ichki bozordagi xuddi  shunga o'xshash 

mahsulotlaming bahosini tenglashtirishi  lozim.  Odatda,  mahsulotlar 

bahosidan olinadi.  Buning uchun,  ayrim hollarda,  maxsus m e’zonlar 

(masalan,  og'irlik,  maydon)  ham  qo'llanilishi  mumkin.

Bojxona bojlarining stavkalari 

-   hukumat tomonidan o'matilib, 

yagona  hisoblanadi  va  chegaradan  mahsulotlam i  olib  o'tuvchi 

shaxslarga  bog'liq  bo'lmagan  holda  o'zgarmasdir.  Tashqi  iqtisodiy 

faoliyatni  operativ  ravishda  tartibga  solishning  instrumenti  bo'lib 

xizmat qiladi.  Ulaming quyidagi  turiari  bo'lishi  mumkin:  a)  advalor 

stavkalar (boj  undiriladigan  mahsulotlaming  boj  qiymatiga  nisbatan 

foizda  o'm atiladi);  b)  maxsus  stavkalar  (boj  undiriladigan  mahsu­

lotning  birligiga  nisbatan  aniqlanadi);  v)  kombinatsiyalashtirilgan 

stavkalar  (boj  undirishning  dastlabki  ikki  varianti  birgalikda  qo'lla­

niladi).

Boj deklaratsiyasi 

— milliy qonunchilikning talablariga muvofiq 

rasmiylashtirilgan,  o'zida  chegaradan  o'tayotgan  yuklar  (eksport 

yoki  import  qilinayotgan  mahsulotlar,  passajir yuki,  uning qo'lidagi 

yuki,  boyliklar va valyutalar)  to'g'risidagi  ma’lumotlarni  aks ettirgan 

hujjat.  Bu  hujjat  yukni  davlat  chegarasi  orqali  o'tkazib  yurishda



asos bo‘lib hisoblanadi.  Deklaratsiya bojxonaga qonunda belgilangan 

muddatlarda  (bir kundan  ikki  haftagacha  mahsulot  bojxonaga yetib 

kelgan  kunni  ham  hisobga  olgan  holda)  taqdim  etilishi  lozim. 

Deklaratsiyada  bojxonaga  qabul  qilingan  mahsulotning  yuk  hujjati 

nom eri,  m ahsulotning  ta rif  nom i  yoki  boj  tarifining  tegishli 

moddasiga  asoslanish  (suyanish),  mahsulot  partiyasining  qiymati 

va  bahosi  hamda  ularga  ilova  qilinadigan  hujjatlar  ro'yxati  kabilar 

o'zining aksini topishi shart.  Boj deklaratsiyasining shakli mahsulot­

ning  bojga  tortilish  yoki  tortilmasligiga  bog'liqdir.

V

Valyuta kursi 

— bir mamlakat pul birligining boshqa mamlakatlar 

pul  birliklarida yoki  xalqaro  valyuta  birliklarida  ifodalangan  bahosi. 

Eng  avvalo,  mamlakat  iqtisodiyotining  ahvoli  bilan  belgilanadi, 

shuningdek,  turli  mamlakatlardagi  inflyasiyaning  nisbiy sur’atlariga, 

m ehnat  unumdorligining  o'sish  sur’atlari  va  uning  mamlakatlar 

o'rtasidagi  nisbatiga,  YaMMning  o'sish  sur’atlariga  (pulning  tovar 

bilan to'ldirilish  asoslariga),  xalqaro  savdodagi  mam-lakatning o'm i 

va roliga,  kapitalning mamlakatdan chiqarilishiga bog'liq.  Mamlakat 

to'lov  balansining  ahvoli,  turli  mamlakatlar  pul  bozorlaridagi  foiz 

stavkalarining  m am lakatlar  o'rtasidagi  farqlari,  shu  m amlakat 

valy utasin ing   y ev ro b o zo rlard a  va  x alqaro   h iso b -k ito b -la rd a  

foydalanish darajasi,  mamlakat valyutasiga bo'lgan ishonch va boshqa 

omillar  valyuta  kursiga  bevosita  ta’sir  ko'rsatadi.

Valyutaviy cheklanmalar 

—  valyuta,  oltin  va  boshqa valyutaviy 

boyliklar bilan operatsiyalarning cheklanishiga yo'naltirilgan, qonuniy 

yoki  m a’muriy  tartibda  o'm atilgan  tadbirlar  va  m e’yoriy  qoidalar 

majmui.  Joriy  to'lov  balansi  operatsiyalari  bo'yicha  ular  erkin 

konvertatsiya qilinadigan valyutalarga (AQSh dollari,  yevropa ittifoqi 

yevrosi,  ingliz  funt  sterlingi,  Shveytsariya  franki  va  boshqalarga) 

nisbatan  qo'llanilmaydi.



G

Grant 

—  innovatsion  xarakterdagi  ishlami  maqsadli-imtiyozli 

moliyalashtirish.  Soliqqa  tortish  maqsadlari  uchun  «grant»  atamasi 

ishlatilganda xorijiy xayriya  tashkilot  (fond)lari  tomonidan  korxona



va  tashkilotlarga  pul  yoki  natural  shaklda  ilmiy-tadqiqot,  tajriba- 

konstruktorlik ishlarini,  o'qitish,  davolash va boshqa shunga o'xshash 

maqsadlami amalga oshirish uchun ulardan foydalanilganligi to'g'risida 

hisobot  berish  sharti  bilan  beriladigan  mablag'lar  tushuniladi.



Gerb soligM 

— turli xildagi tadbirkorlik bitimlari,  kompaniyalami 

qayd etish yoki uning aksionerlik kapitalini oshirish,  ijara to'g'risidagi 

shartnoma  va  boshqalarni  rasmiylashtiruvchi  hujjatlar  uchun  soliq.



D

Davlat  byudjeti 

—  davlat  pul  mablag'larining  (shu  jumladan 

davlat  maqsadli  jamg'armalari  mablag'larining)  markazlashtirilgan 

fondi,  unda  daromadlar  manbalari  va  ulardan  tushumlar  miqdori, 

sh u n in g d ek   m oliya  yili  m obaynida  aniq  m aq sad lar  uch u n  

ajratiladigan mablag'lar sarfi yo'nalishlari va miqdori  nazarda tutiladi. 

Qonun kuchiga ega bo'lgan davlatning asosiy moliyaviy  rejasi.  Davlat 

hokimiyatining  qonunchilik  organi  tomonidan  tasdiqlanadi.  Davlat 

pul  m ablag'lari  m arkazlashtirilgan  fondini  sh ak llan tirish   va 

foydalanish jarayonidagi  iqtisodiy (pul)  muno-sabatlar(i)ni  ifodalaydi. 

Milliy  darom adni  qayta  taqsim lashning  asosiy  quroli.  Asosiy 

funksiyalari  1)  mamlakatning  yalpi  ichki  mahsuloti  va  milliy 

daromadini  taqsimlash;  2)  iqtisodiyotni  davlat  tomonidan  tartibga 

solish va rag'batlantirish;  3) davlatning  ijtimoiy siyosatini  moliyaviy 

jihatdan ta’minlash;  4) pul mablag'larining shakllantirilishi  va ulardan 

foydalanish  ustidan  nazoratni  amalga  oshirish.




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   64   65   66   67   68   69   70   71   ...   75


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling