Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet117/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   113   114   115   116   117   118   119   120   ...   238

hammaning  hurmatiga  ega;  jouir  d’une  liberté  absolue  to‘liq  ozodlikdan 

rohatlanmoq. 

jouissance 

nf 1.  huzur  qilish, maza qilish, zavqlanish, rohat qilish, xush 

yoqish;  xursandchilik;  éprouver  une  vive  jouissance  chindan  ham  rohat 

qilmoq;  2.  foydalanish;  ishlatish;  avoir  la  jouissance  d’un  appartement 

uydan  foydalanishga  huquqi  bo‘lmoq,  uydan  foydalanish  huquqiga  ega 

bo‘lmoq; la jouissance d’un jardin bog‘dan foydalanish. 

jouisseur,  euse 

nmf  yallo  qilib  yurishdan,  kayf-safodan  boshqani 

bilmaydigan odam, ishratparast. 

joujou 


nm o‘yinchoq; faire joujou avec bilan o‘ynamoq, ovunmoq. 

joule 


nm phys joul. 

jour 


nm  1.  kun,  nur,  yog‘du,  yorug‘lik;  le  petit  jour  tongning  g‘ira-shira 

yog‘dusi; le grand, le plein jour kuppa-kunduz kuni, ochiq-oydin; il fait jour 

tong yorishmoqda; poét l’astre du jour quyosh; beau (belle) comme le jour 

juda  chiroyli;  c’est  clair  comme  le  jour  ochiq-oydin  ko‘rinib  turibdi;  2. 

donner  le  jour  à  un  enfant  farzand  ko‘rmoq,  tug‘moq,  ko‘zi  yorimoq, 

bo‘shanmoq;  vujudga,  dunyoga  keltirmoq;  voir  le  jour  tug‘ilmoq,  dunyoga 

kelmoq;  3.  tabiiy  yorug‘lik  manbai;  laisser  entrer  le  jour  dans  une  pièce 

xonaga  yorug‘lik  tushirmoq;  4.  yorug‘lik,  yog‘du,  nur  (quyoshdan  boshqa 

manbalar to‘g‘risida); le jour d’une lampe chiroq yog‘dusi; 5. mettre au jour 

ko‘rinmoq,  ko‘rsatmoq,  namoyish  qilmoq;  6.  sous  un  jour  biror  holda, 

tarzda;  présenter  qqn  sous  un  jour  favorable  biror  kimsani  yaxshi 

tomondan  ko‘rsatmoq,  yomonini  yashirib,  yaxshisini  oshirmoq;  faux  jour 

yaxshi  yoritilmagan;  7.  teshik,  tuynik,  yopiq  tirqish,  darcha;  percer  un  jour 

dans une  muraille  devordan  darcha  ochmoq;  8. nafis,  nozik to‘r,  to‘rsimon, 

ko‘z-ko‘z  kashta;  faire  des  jours  to‘rsimon  (ko‘z-ko‘z)  qilib  kashta  tikmoq; 

une  broderie  à  jour  to‘rsimon  ko‘z-ko‘z  kashta;  des  bas  à  jour  to‘rsimon 

ko‘zli  paypoq;  9.  se  faire  jour  paydo  bo‘lmoq,  ko‘rinmoq,  oydinlashmoq, 

ifodalanmoq; la  vérité commence à  se faire jour haqiqat  oydinlashmoqda; 

10.  kun,  kunduz  kun  (sutkaning  quyosh  chiqishidan  quyosh  botguncha 

qismi); le début du jour ertalab; le milieu du jour tushki payt; la fin du jour 

kechqurun; les jours  raccourcissent kunlar  qisqarmoqda; de jour kunduz 

kuni,  kunduzi;  travailler  de  jour  kunduzi  ishlamoq;  mil  service  de  jour 

kunduzgi naryad; le jour et la nuit kunduzi va kechqurun; nuit et jour kunu 

tun,  kechasiyu-kunduzi,  to‘xtalasdan,  beto‘xtov,  doimiy  ravishda;  c’est  le 

jour et la nuit  bularning  orasida yer bilan osmoncha  farq bor;  11. kunu  tun, 

bir  kecha  kunduz,  bir  sutka;  huit  jours  bir  hafta;  en  deux  jour  ikki  kun 

ichida; quinze jours  ikki hafta; 12. kun, sana; le jour d’avant bir kun  avval; 

le jour d’après ertasiga, bir kun keyin; il  y a un  jour kecha; dans un jour 

ertaga; loc un jour  o‘tm ishda, kunlardan bir kun; bir kunmas bir kun,  axir bir 

kun,  qachon  bo‘lmasin,  payti  kelib,  kelajakda;  chaque  jour  har  kuni, 

kundalik;  périodique  paraissant  chaque  jour  har  kuni  chiqadigan  vaqtli 

matbuot;  tous  les  jours  doimiy,  har  kungi,  odatdagi;  jour  après  jour  kun 

ortidan  kun;  de  jour  en  jour  kundan  kunga;  oz-ozdan;  d’un  jour  à  l’autre 

erta-indin deb, bugun-erta deb; 13. kun, kunduz (kunning uzunligi haqida); le 

jour  paraît  long  kunlar  uzoq  tuyilmoqda;  le  jour  passe  vite  kun  tez 

o‘tmoqda; par jour kun davomida; har kuni; plusieurs fois par jour har kuni 

bir necha marta; il gagne dix euros par jour har kuni o‘n yevro ishlaydi; 14. 

chog‘,  payt,  vaqt,  davr,  kunlar;  de  nos  jours  bizning  davrda;  un  jour 

viendra kunlar keladiki; pour les  mauvais jours yomon, qora kunlar uchun; 

les beaux jours sont revenus yaxshi kunlar qaytib keldi; l’homme du jour 

shu kunning qahramoni; jon ofati, ofatijon (aristokratik jamiyatda: xotinlarning 

yuragidan  uradigan,  martabasi  ulug‘,  basavlat  erkak);  15.  hayot,  umr  yoki 

uning  ma’lum  davri;  finir  ses  jours  o‘lmoq,  hayotdan  ko‘z  yummoq; 

derniers, vieux jours qarilik chog‘i. 

journal, aux 

I. nm 1. gazeta; les titres d’un journal gazeta sarlavhalari; 

un journal hebdomadaire haftalik, haftada bir marta chiqadigan gazeta; un 

journal  mural  devoriy  gazeta;  2.  jurnal  (ba’zi  har  kuni  chiqadigan  matbuot 

haqida); journal de  modes modalar  jurnali; des journaux d’enfant bolalar 

jurnali; 3. xotira  daftari, kundalik; tenir un journal kundalik yozmoq; 4. mar 

journal de bord vaxta jurnali; 5. gazeta  tahririyati; aller au journal gazeta 

tahririyatiga bermoq;  écrire  au journal  tahririyatga,  gazetaga yozmoq; son 

journal  l’a  envoyé  à  l’étranger  gazeta  tahririyati  uni  chet  elga  yubordi;  6. 

kundalik  axborotlar  byulleteni;  journal  parlé,  radiodiffusé  radio-gazeta, 

so‘nggi  axborot;  journal  télévisé  televizion  yangiliklar;  II.  adj  gazetada 

bosilgan, gazetaga oid, gazeta; du papier journal gazeta qog‘ozi. 

journalier,  ière 

I.  adj  kundalik,  kunlik,  har  kungi;  travail  journalier 

kundalik ish; II. n kunbay ishchi, kunbay ishlaydigan ishchi, mardikor. 

journalisme 

nm  jurnalistika;  faire  du  journalisme  jurnalistika  bilan 

shug‘ullanmoq. 

journaliste 

nm jurnalist; un journaliste sportif sport jurnalisti, muxbiri. 

journalistique 

adj  gazeta,  jurnalistika,  jurnalistga  oid;  gazeta,  jurnalist, 

jurnalistik; style journalistique gazeta uslubi. 

journée 


nf  1.  kun,  kunduz;  au  début  de  la  journée  kunning  boshida, 

ertalab;  en fin de  journée kunning  oxirida, kechqurun; pendant la journée 

kunduzi, kun davomida; dans la journée d’hier kecha; dans la journée du 

1

er



  mai  birinchi  may  kuni;  bonne  journée  xayr,  xo‘sh,  sog‘  bo‘ling,  yaxshi 

qoling, yaxshi boring, kuningiz xayrli o‘tsin; 2. bir kunlik ish; journée de huit 

heures sakkiz soatlik ish kuni. 

journellement 

adv  har  kuni,  doimiy;  être  tenu  journellement  au 

courant des nouvelles har kuni yangilikdan xabardor bo‘lib turmoq. 

joute 

nf  1.  yakkama-yakka  kurash,  jang;  2.  fig  bahslashuv,  bellashuv, 



tortishuv,  musobaqa;  joute  oratoire  so‘zga  ustalikda  bahslashuv,  notiqlik 

bellashuvi; aytishuv. 

jouvenceau, elle 

n yosh yigit, yosh qiz. 

jovial,  ale 

adj  quvnoq,  xushchaqchaq,  xushtabiat,  shod,  xursand,  vaqti 

chog‘; un garçon  jovial  quvnoq  bola; d’humeur  jovial vaqti chog‘lik bilan, 

yaxshi kayfiyat bilan. 

jovialité 

nf xushchaqchaqlik, quvnoqlik, shodmonlik. 



JOYAU

 

JURIDIQUE



 

 

 



296 

joyau 


nm  1.  qimmatbaho  ziynat  buyumi;  2.  fig  durdona,  xazina;  un  des 

joyaux de l’art médiéval O‘rta asr san’atining durdonalaridan biri. 

joyeux,  euse 

adj  1.  xushchaqchaq,  quvnoq,  shodmon,  vaqti  chog‘, 

xursand; un joyeux garçon xushchaqchaq bola; d’humeur joyeuse yaxshi 

kayfiyat  bilan,  vaqti  chog‘lik  bilan;  rendre  joyeux  vaqtini  chog‘  qilmoq, 

quvontirmoq,  shodlantirmoq,  ko‘nglini  ochmoq;  2.  quvonchli,  sevinchli, 

shodiyona;  une  joyeuse  nouvelle  quvonchli  yangilik;  pousser  des  cris 

joyeux quvonchdan qichqirib yubormoq. 

joyeusement 

adv  shodlik,  xursandchilik,  vaqti  chog‘ lik,  xushtabiat, 

shodmonlik  bilan;  accepter  joyeusement  une  offre  hadyani  xursandchilik 

bilan qabul qilmoq. 

jubé 


nm cherkovda altarga kiraverishdagi baland joy, minbar. 

jubilation 

nf shodlik, shod-xurramlik, shodiyona. 

jubilé 


nf ellik yillik yubiley, ellik yillik. 

jubiler 


vi  shodlanmoq,  shod-xurram,  shodmon  bo‘lmoq,  quvonmoq, 

zavqlanmoq. 

jucher 

I.  vi  qo‘noq,  qo‘noqqa  qo‘nmoq  (qushlar,  tovuqlar  haqida);  les 



faisans juchent sur les arbres  qirg‘ovullar daraxtlarga qo‘nmoqdalar; II. vt 

o‘tqazmoq, ustiga qo‘ymoq, mindirmoq, mingashtirmoq; il  le  jucha sur ses 

épaules  uni  yelkasiga  mindirib  oldi;  III.  se  jucher  vpr  qo‘noqqa  chiqmoq, 

qo‘noqqa qo‘nmoq, ustiga chiqib olmoq. 

juchoir 

nm qo‘noq, qo‘ndoq. 

judaïque 

adj  yahudo  diniga  va  yahudiylarga  oid;  religion  judaïque 

yahudo dini, iudaizm. 

judaïsme 

nm yahudo dini, iudaizm. 

judas 


nm 1. xoin, sotqin, munofiq (nasroniy afsonalariga ko‘ra o‘z ustozi, 

Iso  payg‘ambarga  xiyonat  qilgan  Iuda  Iskariot  nomidan);  2.  kichik  darcha, 

teshik, tuynukcha. 

judiciaire 

adj  sudga  oid,  suddagi;  sud;  le  pouvoir  judiciaire  sud 

hokimiyati;  une  vente  judiciaire  sud  qaroriga  asosan  sotish;  le  casier 

judiciaire sudlanganlik haqida ma’lumot. 

judicieusement 

adv aql, idrok; zehn bilan. 

judicieux,  se 

adj  1.  aqlli,  aqli  bor,  idrokli,  farosatli,  es-hushli;  un  esprit 

judicieux  aqlli  kishi;  2.  oqilona,  ma’qul,  o‘rinli,  jo‘yali,  aqlga  muvofiq;  une 

remarque judicieuse o‘rinli tanbeh. 

judo 


nm dzyudo; une prise de judo dzyudodagi uslub. 

judoka 


nm dzyudochi, dzyudocha kurash tushuvchi. 

juge 


nm 1. yur sudya, sud; 2. sport sudya, hakam; le juge d’un match de 

boxe  boks  bo‘yicha  hakam;  le  juge  de  touche  maydon  tashqarisidagi 

hakam; un juge-arbutre arbitr, bosh hakam. 

jugé (au) 

nm voir juger II. 

jugement 

nm  1.  sud  majlisi,  sudda  ishning  ko‘rilishi,  sud  hukmi;  le 

jugement  du  tribunal  sud  hukmi;  le  jugement  de  Dieu  qilingan  gunohlar 

uchun xudo  tomonidan berilgan jazo; prononcer un jugement sud hukmini 

e’lon  qilmoq;  rendre  un  jugement  hukm  qilmoq;  confirmer,  casser  un 

jugement  hukmni  tasdiqlamoq,  bekor  qilmoq;  faire  appel  d’un  jugement 

hukmdan  norozi bo‘lib shikoyat  arizasi bermoq;  mettre en jugement sudga 

bermoq;  2.  fikr,  mulohaza;  un  jugement  juste  to‘g‘ri,  haq  fikr;  jugement 

favorable  ma’qul,  ijobiy  fikr;  exprimer  un  jugement  o‘z  fikrini  aytmoq;  je 

soumets cela  à votre jugement buni sizning ixtiyoringizga havola qilaman; 

3.  to‘g‘ri,  sog‘lom  fikr;  un  homme  de  jugement  sog‘ lom  fikrli  odam; 

manquer de jugement sog‘lom fikrlashdan mahrum bo‘lmoq. 

jugeote 


nf  sog‘lom  fikr;  il  a  de  la  jugeote  u  gap  nimadaligini  tushunib 

turibdi. 

juger 

I. vt 1. sud qilmoq; hukm chiqarmoq; juger un assassin qotilni sud 



qilmoq; il a été jugé et condamné uni sud qilishdi va ja’zoga tortishdi; juger 

un  crime  jinoyat  yuzasidan  hukm  chiqarmoq;  2.  o‘ylab  ko‘rib  hukm 

chiqarmoq, muhokama, mulohaza qilib ajrim qilmoq, bir yoqli qilmoq, bartaraf 

qilmoq;  juger  un  différend  janjalni  bir  yoqli  qilmoq;  3.  hisoblamoq;  deb 

o‘ylamoq, fikr yuritmoq, aniqlamoq; si vous jugez ma présence nécessaire 

mening  bo‘lishimni  zarur  deb  hisoblasangiz;  il  jugea  utile  de  u  foydali  deb 

o‘ylaydi;  je  juge  que  les  résultats  sont  bons  natijalar  yaxshi  deb 

o‘ymayman;  il  est  difficile  de  juger  s’il  a  tort  ou  raison  uning  haq  yoki 

nohaqligini aniqlash qiyin; 4.  tasavvur qilmoq, ko‘z oldiga, xayolga keltirmoq, 

faraz  qilmoq;  deb  o‘ylamoq;  jugez  de  ma  surprise!  hayron  bo‘lganligini 

tasavvur  qiling-a!  II.  nm  au  juger  ou  au  jugé  ko‘z  chama  bilan,  chamalab, 

tavakkaliga, tusmollab, taxminan; tirer au juger tavakkaliga otmoq. 

jugulaire 

I. adj anat bo‘yinga oid, bo‘yin; II. nf bosh kiyimning iyak ostidan 

o‘tkazib qo‘yiladigan bog‘ichi. 

juguler 


vtr  to‘xtatmoq,  oldini  olmoq,  barham  bermoq,  yo‘q  qilmoq, 

yo‘qotmoq; juguler une révolte  isyon,  g‘alayonni bostirmoq; juguler le  mal 

yomonlikni  oldini  olmoq;  juguler  une  hémorragie  qon  ketishni  to‘xtatm oq; 

juguler une épidémie epidemiyaning oldini olmoq. 

juif, juive 

I. n yahudiy, yahudiy  ayol;  II.  adj yahudiylarga oid, yahudiy;  le 

peuple juif yahudiy xalqi. 

juillet 


nm  iyul;  en  juillet,  au  mois  de  juillet  iyulda;  fin  juillet  iyulning 

oxirida. 

juin 

nm iyun. 



jules 

nm 1. fam er, qalliq; 2. fam tuvak. 

julien,  ienne 

adj  le  calendrier  julien  Yuliy  kalendari  (milloddan  avvalgi  

46-yilda Rim imperatori Yuliy Sezar tomonidan ta’sis qilingan kalendar). 

jumeau, elle 

I. adj egiz,  egizak (bolalar); des frères jumeaux  egiz aka-

ukalar; c’est mon frère jumeau biz u bilan egizakmiz; II. n egiz, egizak; elle 

accoucha de deux jumeaux u ikkita egizak tug‘di. 

jumelage 

nm  1.  birodarlashish  (shaharlar  haqida);  2.  techn  juft-juft  qilib 

qo‘yish, biriktirish, bog‘lash. 

jumelé,  ée 

adj  juft,  qo‘sh,  qo‘shaloq,  ikki  yoqlama,  ikki  qavatli; 

birodarlashgan. 

jumeler 


I.  vt  1.  juft-juft  qilib  qo‘shmoq,  biriktirmoq,  bog‘lamoq,  juftlamoq, 

juft-juft  qilmoq;  2.  fig  birodarlashtirmoq  (shaharlar  haqida);  jumeler  deux 

villes  ikkita  shaharni  birodarlashtirmoq;  II.  se  jumeler  vpr  yaqinlashmoq, 

inoqlashmoq, o‘zaro yaqin munosabatda bo‘lmoq; birodarlashmoq (shaharlar 

haqida). 

jumelles 

nf pl durbin. 

jument 


nf biya,  baytal; jamais coup de pied de jument ne fit  mal  à un 

cheval ot tepkisini ot ko‘ taradi; er-xotinning urushi, doka ro‘molning qurishi. 

jungle 

nf  changalzor,  chakalakzor;  la  loi  de  la  jungle  vahshiy  qonun, 



changalzor qonuni. 

junior 


I.  nm  yunior  (16  yoshdan  22  yoshgacha  bo‘lgan  sportchi);  le 

championnat des  juniors yoshlar o‘rtasidagi chempionat; II. adj 1. yoshlik, 

o‘spirinlik,  yigitlikka  oid;  yoshlar,  yosh-yalanglar;  yoshlik,  o‘spirinlik,  yigitlik; 

une  équipe  junior  de  football  yoshlar  futbol  jamoasi;  2.  yoshi  kichik, 

yoshroq, yosh, kenja, eng kichik. 

junte 


nf xunta; junte militaire harbiy xunta. 

jupe 


nf yubka (xotin-qizlar kiyimi). 

jupon 


nm  ichdan  kiyiladigan  yubka;  courir  le  jupon  ayollar  ketidan 

yurmoq; un coureur de jupons xotinboz, shilqim. 

jurassien, ienne 

adj Yura tog‘iga oid; relief jurassien Yura tog‘i relyefi. 

jurassique 

géol  I.  adj  Yura  davriga  oid;  II.  nm  Yura  davri  (mezoziy 

erasining ikkinchi davri). 

juré,  ée 

I.  adj  fig  ennemi  juré  ashaddiy  dushman;  II.  nm  sud 

maslahatchisi. 

jurer 

I.  vt  qasamyod  qilmoq;  qasam  ichmoq,  ont  ichmoq;  jurer 



obéissance  et  fidélité  itoat  qilishga  va  sadoqatli  bo‘lishga  qasamyod 

qilmoq; je vous jure sizga qasamyod qilaman; elle jura de garder le secret 

sirni saqlashga ont  ichdi; il jura ses grands dieux qu’il n’en savait rien bu 

haqida  hech narsa bilmasligini aytib xudoni o‘rtaga qo‘yib qasam ichdi; jurer 

sur la Bible Injilni o‘rtaga qo‘yib ont ichmoq; II. vi 1. qasamyod qilmoq, va’da 

bermoq, ont  ichmoq; 2. so‘kmoq,  urishmoq; 3. (avec qqch) mos kelmaslik; 

ta cravate jure  avec ton costume galustuging kostumingga mos kelmaydi; 

III.  se  jurer  vpr  1.  bir-biriga  qasamyod  qilmoq;  2.  o‘ziga-o‘zi  va’da  bermoq, 

qasamyod  qilmoq;  il  se  jure  de  ne  pas  recommencer  qayta  bunday 

qilmaslikka o‘ziga-o‘zi qasamyod qildi. 

juridiction 

nf 1. yurisdiksiya, sud qilish huquqi; 2. kompetensiya, vakolat, 

huquq,  ixtiyor; cela n’est pas de votre juridiction bu sizning ixtiyoringizda 

emas; 2. sudlov idoralari. 

juridique 

adj yuridik, huquqiy, huquqqa oid; il a une formation juridique 

u yuridik ma’lumotga ega; vocabulaire juridique yuridik terminlar. 


JURIDIQUEMENT

 

KAYAKISTE



 

 

 



297 

juridiquement 

adv 1. yuridik,  huquqiy jihatdan; 2. qonun asosida, qonun 

bo‘yicha. 

jurisconsulte 

nm yuriskonsult. 

jurisprudence 

nf  yurisprudensiya,  huquq  fanlarining  majmui;  sud 

tajribasi; sudda ishlarni ma’lum  tartibda ko‘rish, hal qilish;  la jurisprudence 

n’est  pas  encore  fixée  (bu  muammo)  hozircha  sud  tajribasiga  ma’lum 

emas. 

jurisprudentiel, elle 



adj yurisprudensiyaga oid. 

juriste 


nmf yurist, huquqshunos. 

juron 


nm haqorat, tahqir; so‘kish. 

jury 


nm  1.  sud  maslahatchilari  ishtirokida  o‘tgan  sud  majlisi;  2.  juri, 

hakamlar hayati. 

jus 

nm 1. sharbat, shira, suv; un jus de raisin uzum sharbati;  extraire le 



jus  d’un  citron  limon  suvini  siqib  chisqarmoq;  2.  sous,  qayla,  sel;  jus  de 

viande  go‘shtning  seli;  faire  cuire  qqch  dans  son  jus  biror  narsani  o‘z 

seliga  pishirmoq;  laisser cuire qqn dans son jus biror kimsani o‘z yog‘iga 

o‘zini  qovurmoq;  3.  fam  qahva;  allons  boire  un  jus  qahva  ichaylik;  4.  fam 

suv; 5. fam chiqish (nutq, gap, bayonot); 6. fam elektr  toki;  il n’y a plus de 

jus  tok  yo‘q;  un  court  jus  qisqa  tutashuv;  7.  fam  ça  vaut  le  jus  bunga 

arziydi. 

jusant 


nm dengiz suvining qaytishi. 

jusqu’au-boutisme 

nm  ektremizm  (siyosatda  keskin  tadbir-choralar 

ko‘rishga tarafdorlik). 

jusqu’au-boutiste 

nm ektremist, ekstremizm tarafdori. 

jusque 

I.  prép  1.  aller  jusqu’à  Paris  Parijgacha  bormoq;  rempli 



jusqu’au  bord  qirg‘og‘igacha  to‘ldirilgan;  rougir  jusqu’aux  oreilles 

qulog‘iga  qadar qizarmoq; (zamon ma’nosini ifodalaydi) du  matin jusqu’au 

soir  ertadan  kechgacha;  jusqu’à  nouvel  ordre  yangi  buyruq  bo‘ lguncha 

(ham,  hattoki)  tous,  jusqu’à  sa  femme,  l’ont  abandonné  hamma,  hatto 

xotini ham uni tashlab ketdi; 2. jusque chez -nikigacha, -gacha; j’irai jusque 

chez  vous  men  siznikigacha  boraman;  3.  jusqu’alors  o‘sha  choqqacha, 

o‘sha  vaqtgacha;  jusqu’à  présent  hozirgacha,  hozirgi  paytgacha; 

jusqu’où?  qayergacha?  qaysi  joygacha?  II.  adv  hatto,  hattoki,  hatto,  ham; 

III.  conj  jusqu’à  ce  que  qadar,  -guncha,  -gacha,  to;  jusqu’à  ce  que  je 

revienne men qaytib kelguncha; jusqu’au  moment où paytgacha, -guncha, 

qadar; jusqu’au point que shu darajada, shu qadar. 

jusquiame 

nf mingdevona, shaytonkosa, moxovkosa. 

justaucorps 

nm kamzul. 

juste 


I.  adj  1.  adolatli,  odil,  haqqoniy,  to‘g‘ri;  un  homme  juste  et 

généreux adolatli va olijanob kishi; une cause juste  to‘g‘ri  ish; à juste titre 

haqqoniy  ravishda,  odilona,  haqqoniylik,  odillik,  adolat  bilan,  to‘g‘ri;  2.  aniq, 

to‘g‘ri,  rost,  bexato,  to‘g‘ri  ko‘rsatadigan;  ma  montre  indique  l’heure  juste 

mening soatim to‘g‘ri yuradi; 3. tor, siqib, yopishib turadigan, siqiq, siqadigan; 

ce vêtement est trop juste bu kiyim tor; 4. kam, yetarli emas, yetar-yetmas; 

un kilo de  viande, c’est un peu juste pour toute  la famille  bir kilo go‘sht 

butun  oila  uchun  arang  yetadi;  II.  adv  1.  aniqlik  bilan,  aniq,  to‘g‘ri,  durust, 

rost,  chin,  haq,  bexato;  il  a  vu  juste  u  xato  qilmadi;  2.  aniq,  aynan,  to‘g‘ri, 

rosa, naq, loyiq,  loppa-loyiq; à 2 heures juste rosa,  naq soat ikkida; je  suis 

arrivé  juste  pour  le  début  du  spectacle  spektaklning  rosa  boshlanish 

vaqtida  keldim;  cette  robe  me  va  juste  bu  ko‘ylak  menga  loppa-loyiq;  3. 

faqat,  atiga,  yolg‘iz;  il  restera  juste  quelques  minutes  u  faqat  bir  necha 

minutgina bo‘ladi; il y avait juste trois personnes u yerda  faqat 3 kishigina 

bor edi; 4. loc adv au juste aslida, haqiqatda, aslini olganda, ochig‘i, to‘g‘risi, 

ochig‘ ini,  to‘g‘risini  aytganda;  III.  nm  1.  adolatli,  haqiqatgo‘y,  haqgo‘y,  odil 

kishi; 2. relig taqvodor; le royaume des justes adolat saltanati. 

justement 

adv  1.  haqqoniy,  to‘g‘ri,  adolat  yuzasidan;  il  a  été  fort 

justement  condamné  uni  adolat  yuzasidan  jazolashdi;  2.  aniq,  to‘g‘ri  on 

dirait  plus  justement  que  aniqrog‘i,  to‘g‘rirog‘i;  3.  xuddi,  naq,  ayni,  aniq; 

nous parlions justement de vous biz ayni siz  haqingizda  gaplashayotgan 

edik. 

justesse 



nf  1.  to‘g‘rilik,  aniqlik;  justesse  d’une  balance  tarozining 

to‘g‘riligi;  justesse  d’une  expression  ifodaning  aniqligi;  2.  rostlik,  to‘g‘rilik; 

de  justesse  arang,  sal,  sal  qoldi;  il  a  été  reçu  à  l’examen  de  justesse  u 

imtihonni  arang  topshirdi;  j’ai  eu  mon  train  de  justesse  poyezddan  kech 

qolishimga sal qoldi. 

justice 


nf  1.  odillik,  haqqoniylik,  adolatlilik;  2.  haqqoniyat,  adolat,  haqlik, 

to‘g‘rilik;  la  justice  d’une  décision  qarorning  to‘g‘riligi;  rétablir  la  justice 

adolatni  tiklamoq;  agir  selon la justice  adolat yuzasidan  ish  tutm oq; 3. sud 

ishlari, adliya; être appelé en justice sudga chaqirilmoq; le  ministère de la 

justice  adliya  vazirligi;  pour  suivre  qqn  en  justice  biror  kimsani  sudga 

bermoq;  être traduit  en justice sudga  tushmoq; faire justice de qqch rad 

qilmoq, noto‘g‘riligini isbot qilmoq; rendre justice à qqn tan bermoq; se faire 

justice o‘z joniga qasd qilmoq, o‘zini-o‘zi o‘ldirmoq. 

justiciable 

adj  1.  dr  sud  idorasiga  qarashli,  sudda  ko‘rishga  tegishli 

bo‘lgan; 2. fig muhtoj, muhtoj bo‘lgan, ehtiyoj sezgan. 

justicier, ère 

nmf 1. adolatni  himoya  qiluvchi, adolat  uchun kurashuvchi; 

2.  hist  feodal  sud  (o‘z  hududida  adolatni  o‘rnatish  huquqiga  ega  bo‘lgan 

feodal). 

justificatif,  ive 

adj  oqlaydigan,  to‘g‘riligini,  haqligini  tasdiqlaydigan, 

aybsizligini  ko‘rsatadigan,  oqlash;  les  pièces  justificatives  haqligini 

tasdiqlaydigan hujjatlar. 

justification 

nf  1.  oqlash,  to‘g‘riligi,  haqligini  tasdiqlash;  demander  des 

justifications  to‘g‘riligini  tasdiqlashni  talab  qilmoq;  2.  vaj,  dalil,  sabab, 

bahona,  tasdiq; justification d’un fait  biror  faktning  tasdig‘i; 3. typogr satr, 

qator uzunligini belgilash, qator uzunligi. 

justifier 

I.  vt  1.  oqlamoq,  aybsizligini  isbotlamoq;  haqligi,  haqliligini 

tasdiqlamoq;  justifier  un  accusé  aybdorni  oqlamoq;  2.  dalil  keltirmoq, 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   113   114   115   116   117   118   119   120   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling