Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet148/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   144   145   146   147   148   149   150   151   ...   238

  nm  1.  piyoz;  éplucher,  hacher  des  oignons  piyozni  archmoq, 

to‘rg‘amoq; petits oignons  ajoyib narsa; loc en rang d’oignons  turnaqator 

bo‘lib,  oldinma-ketin  tizilishib, ketma-ket,  birin-ketin; fam occupe-toi de tes 

oignons  ishingni  qil,  aralashma,  toshingni  ter;  2.  bot  piyoz,  piyozbosh, 

ildizpoya;  oignon  de  tulipe,  de  lis  lola,  liliya  piyozi;  3.  qadoq  (ko‘proq 

oyoqning bosh barmog‘ida). 

oïl

 adv langue d’oïl langdoyl, Fransiyaning shimoliy viloyatlari tili. 



oindre

  vt  1.  vx  surkamoq,  surtmoq,  surtib  ishqalamoq  (yog‘  va  shunga 

o‘xshash narsalar bilan); oindre d’une pommade malham surtmoq; 2. relig 

muqaddas yog‘ surtmoq. 

oint,

 

ointe



  I.  adj  surtilgan,  surkalgan,  surtib  ishqalangan;  II.  nm  

surtiladigan  moy;  relig  muqaddas  moy  surtilgan  odam;  l’oint  du  Seigneur 

Iso M asih. 

oiseau


  nm  1.  qush,  parranda;  oiseaux  à  longues  pattes,  à  pattes 

palmées  uzunoyoqli,  parda  oyoqli  qushlar;  oiseaux  percheurs,  sauteurs, 

coureurs balandga uya quruvchi; sakrab, yugurib yuruvchi qushlar; oiseaux 

diurnes,  nocturnes  kunduzi,  kechasi  hayot  kechiruvchi  qushlar;  jeune 

oiseau  qush  bolasi,  jo‘ja;  être  gai,  libre  comme  un  oiseau  qushday 

xushchaqchaq,  erkin  bo‘lmoq;  loc  prov  petit  à  petit  l’oiseau  fait  son  nid 

qimirlagan qir oshar; oiseau de  malheur nafasi sovuq odam; loc adv à vol 

d’oiseau  to‘g‘ri chiziq bo‘ylab,  tikkasiga; distance à vol d’oiseau  tikkasiga 

borgandagi masofa;  loc adv à vol d’oiseau  ou à  vue d’oiseau  balanddan, 

yuqoridan  qaraganda;  2.  fam  péj  g‘alati  odam,  nusxa;  c’est  un  drôle 

d’oiseau! bu juda g‘alati nusxa! un oiseau rare alomat odam. 

oiseau-lyre

 nm liradum (chumchuqsimonlarga mansub, erkagining dumi, 

lirasimon qush). 

oiseau-mouche

  nm  kolibri  (Amerikada  yashaydigan  rangdor  kichkina 

qush); pl des oiseaux-mouches. 

oiseleur


 nm qush tutuvchi. 

oiselier,

 

ière


 n qushlar bilan shug‘ullanuvchi odam. 

oiseux,


 

euse


 adj bekorchi,  quruq, bema’ni,  tuzsiz,  behuda, ahamiyatsiz; 

dispute, question oiseuse behuda tortishuv, savol. 



OISIF

 

ON



 

 

 



371 

oisif,


 

ive


  I.  adj  bekorchi,  bekor;  behuda;  ne  restez  pas  oisif  bekor 

o‘tirmang;  mener une vie oisive bekor umr o‘tkazmoq; II. n bekorchi, beish, 

bo‘sh; de riches oisifs bekorchi boylar. 

oisillon


 nm qush bolasi, jo‘ja. 

oisivement

 adv bekorchilarchasiga, bekor, ishlamasdan. 

oisiveté


  nf  bekorchilik;  ishlamay,  bekor  yurish;  vivre  dans  l’oisiveté 

bekorchilikda yashamoq;  prov l’oisiveté est la  mère de tous les vices har 

baloning boshi bekorchilik. 

oison


 nm 1. g‘oz bolasi; 2. vx go‘l, befahm, anqov, laqma. 

O.K.


 anglic fam inv I. adv xo‘p, bo‘pti; II. adj yaxshi; c’est O.K. bu yaxshi. 

okapi


 nm okapi (Afrikada yashovchi, jirafalar oilasiga kiruvchi hayvon). 

olé


  ou  ollé  I.  intj  qani,  tezroq,  bo‘l,  ha,  barakalla;  II.  adj  inv  fam  olé  olé 

odobsiz,  betakalluf,  surbet,  axloqsiz,  uyatsiz,  hayosiz,  og‘zi  shaloq;  elles 

sont un peu olé olé ular biroz surbetroq. 

oléagineux,

 

euse


  I.  adj  yog‘li,  seryog‘,  yog‘i  ko‘p;  graines,  plantes 

oléagineuses seryog‘ urug‘, daraxtlar; II. nm moy beruvchi o‘simliklar. 

olfactif,

 

ive



  adj  hid  sezishga,  isni  bilishga  oid,  hid  sezuvchi;  hid  sezish; 

sens olfactif hid sezish hissi. 

olibrius

 nm inv fam vx maqtanchoq, kekkaygan, gerdaygan, kalondimog‘, 

qilig‘ i g‘alati. 

olifant


 ou oliphant nm fil tishi suyagidan yasalgan burg‘u, dandon burg‘u; 

l’olifant de Roland Rolandning burg‘usi. 

oligarchie

 nf oligarxiya. 

oligarchique

 adj oligarxiyaga oid. 

oliphant

 nm voir olifant. 

olivâtre

 adj och yashil, ko‘kim tir. 

olive

  I.  nf  zaytun  (mevasi);  huile  d’olive  zaytun  moyi;  II.  adj  inv  jigar 



rangga  moyil  sarg‘ish  yashil,  zaytun  rang;  vert  olive,  olive  ko‘kim tir  jigar 

rang, och jigar rang. 

oliveraie

 nf zaytunzor. 

olivier

 nm 1. zaytun  daraxti;  culture de l’olivier zaytunchilik; le  rameau 



d’olivier,  symbole  de  la  paix  zaytun  shoxi  tinchlik  ramzidir;  le  Mont  des 

Oliviers  Zaytun  tog‘i (Iso  payg‘ambarning qo‘lga olinishidan  oldin o‘z qavmi 

bilan ibodat qilgan joyi); 2. duradgorchilikda ishlatiladigan zaytun yog‘ochi. 

ollé


 voir olé. 

olympiade

  nf  olimpiada;  athlète  qui  se  prépare  pour  les  prochaines 

olympiades  yaqinda  bo‘ladigan  olimpiadaga  tayyorgarlik  ko‘rayotgan 

atletikachi. 

olympien,

 

ienne


  adj  1.  olimp  va  uning  xudolariga  oid;  le  temple  de 

Jupiter  olympien  olimp  xudosi  Yupiterning  ibodatxonasi;  2.  ulug‘vor, 

basavlat,  salobatli,  vazmin;  air,  calme  olympien  ulug‘vor  ko‘rinish, 

vazminlik. 

olympique

 adj olimpiadaga oid;  olimpiada; les jeux olympiques d’hiver 

qishki olimpiada o‘yinlari. 

ombelle


 nf bot to‘pgul, chochoq. 

ombellifères

 nf pl bot soyabongulliliar. 

ombilic


 nm 1. kindik; 2.  litt kindik, markaziy  nuqta; l’ombilic de  la terre 

yerning kindigi. 

ombilical,

 

ale,



 

aux


 adj kindikka oid; cordon ombilical kindik ichakchasi, 

kesilmagan kindik. 

omble

 nm daryo baliqlarining zog‘orabaliqlar oilasiga mansub bir turi. 



ombrage

 nm 1. litt daraxt soyasi, ko‘lankasi; se reposer sous l’ombrage 

daraxt  soyasida  dam  olmoq;  2.  soya,  ko‘lanka;  l’ombrage  que  fait  ce 

marronnier est agréable bu kashtanning soyasi yoqimli; prendre ombrage 

de qqch duchor bo‘ lmoq, uchramoq, siqilmoq (rashk,  alamga); porter, faire 

ombrage  à  qqn  ustun,  baland  kelmoq;  bosib,  o‘ tib  ketmoq,  soyasida 

qoldirmoq. 

ombrager


 vt soya, ko‘lanka solmoq, bermoq; arbres qui ombragent une 

allée, une terrasse alleya, maydonchaga soya solib turgan daraxtlar; jardin 

ombragé soya-salqin bog‘. 

ombrageux,

 

euse


  adj  shubha  bilan  qaraydigan,  shubha,  gumon 

qiladigan,  ishonmaydigan,  gumonsiraydigan,  xafsiraydigan;  caractère 

ombrageux hamma narsaga shubha bilan qaraydigan tabiat. 

ombre


 nf 1. soya, ko‘lanka, qorong‘u; faire de l’ombre soya qilmoq; il fait 

30  à  l’ombre  soya  joyda  harorat  30  daraja;  fam  mettre  qqn  à  l’ombre 

birovni  qamab  qo‘ymoq,  qamoqqa  tashlamoq;  à  l’ombre  de  soyasida, 

panohida,  himoyasida;  il  grandit  à  l’ombre  de  sa  mère  u  onasining 

panohida  katta  bo‘ldi;  dans  l’ombre  soyasida,  ko‘lankasida;  vivre  dans 

l’ombre  de  qqn  birovning  ko‘lankasida  yashamoq;  vivre  dans  l’ombre 

soyada  qolmoq,  panada,  ko‘zga  tashlanmay  yashamoq;  sortir  de  l’ombre 

namoyon  bo‘lmoq,  ko‘zga  tashlanmoq;  laisser  une  chose  dans  l’ombre 

biror  narsani  mavhum,  noaniq,  mujmal  qoldirmoq;  2.  rasmdagi  soya,  to‘q 

rangli joylar; les ombres et les clairs soya va yorug‘ joylar; 3. qora dog‘; un 

duvet  faisait  une  ombre  sur  sa  lèvre  uning  labining  ustidagi  mo‘ylar 

qorayib  turar  edi;  il  y  a  une  ombre  au  tableau  xavotirli  vaziyat;  4.  soya, 

shakl;  les  ombres  bleues  des  peupliers  teraklarning  havo  rang  shakllari; 

avoir peur de son ombre o‘z soyasidan hurkmoq; suivre qqn comme son 

ombre birovning  orqasidan soyaday ergashib yurmoq; être l’ombre de qqn 

birovning  soyasi  bo‘lmoq;  5.  pl  théâtre  d’ombres  soyalar  teatri;  ombres 

chinoises xitoy soyalari; 6. qora, soya, sharpa; entrevoir deux ombres qui 

s’avancent kelayotgan  ikkita qorani ko‘rib qolmoq; 7. soya,  nishon, alomat; 

asar,  iz;  l’ombre  de  soyasi,  izi;  il  n’y  a  pas  l’ombre  d’un  doute 

ikkilanishning soyasi  ham yo‘q;  8. arvoh; le royaume des ombres arvohlar 

olami; 9. soya, quruq suyak; un vieillard qui n’est plus que l’ombre de lui-

même soyasigina qolgan qariya. 

ombrelle

  nf  ayollar  soyaboni;  s’abriter  du  soleil  sous  une  ombrelle 

quyoshdan soyabon ostida soyalamoq. 

oméga


 nm inv omega (grek alfavitining so‘ngi harfi). 

omelette


  nf  quymoq;  omelette  aux  champignons,  au  jambon 

qo‘ziqorinli, vetchina qo‘shilgan quymoq; loc on ne fait pas d’omelette sans 

casser  des  œufs  jondan  kechmasang  jonona  qayda,  toqqa  chiqmasang, 

do‘lana qayda? 

omettre

  vt  tushirmoq,  tushirib  qoldirmoq,  unutmoq,  tashlab  ketmoq, 



e’tiborsiz  qoldirmoq,  nazardan  qochirmoq;  n’omettez  aucun  détail  bironta 

ham tafsilotini unutm ang; il a omis de nous prévenir u bizni ogohlantirishni 

nazardan qochiribdi. 

omission


  nf  tushirib  qoldirish,  tashlab  ketish,  e’ tiborsiz  qoldirish, 

nazardan  qochirish;  omission  volontaire;  involontaire  ataylab,  beixtiyor 

tushirib  qoldirish;  sauf  erreur  ou  omission  esdan  chiqish  yoki  adashish 

bo‘lmagan bo‘lsa. 

omnibus

  nm  inv,  adj  inv  passajir  poyezdi;  train  omnibus  passajir 



poyezdi. 

omnipotence

 nf qudratlilik; cheksiz qudrat. 

omnipotent,

 

ente


 adj har narsaga qodir, qudratli, kuchli. 

omniprésence

  nf  litt  har  yerda  hozirlik;  l’omniprésence  de  Dieu 

xudoning har yerda hozirligi. 

omniprésent,

 

ente



  adj  litt  har  yerda  yoki  har  doim  hozir;  une 

préoccupation omniprésente hamma yerdagi tashvish. 

omniscient,

 

ente



  adj  litt  hamma  narsani  biladigan,  hamma  narsadan 

xabardor, voqif; nul n’est omniscient hech kim hamma narsani bilmaydi. 

omnisports

 adj inv sportning hamma turlari bilan shug‘ullansa bo‘ladigan 

joy;  stade,  salle  omnisport(s)  sportning  hamma  turlari  bilan  shug‘ullansa 

bo‘ladigan sport maydoni, sport zali. 

omnium

 nf trek poygasi (ko‘p turli). 



omnivore

  adj  har  narsani  yeyaveradigan;  l’homme,  le  chien  sont 

omnivores odam, it hamma narsani yeyaveradiganlardan. 

omoplate


 nf 1. kurak suyagi; 2. kurak; il a reçu un coup sur l’omoplate 

u kuragiga musht yedi. 

on

  pron  inv  1.  odamlar;  on  dit  que  odamlar  aytishyaptiki,  aytishyaptiki; 



comme on dit odamlarning aytishicha,  aytishlaricha; on a souvent besoin 

d’un plus petit que  soi odam ko‘pincha o‘zidan kichikroqqa muhtoj bo‘ladi; 

2. kimdir; on apporta le plat ovqatni  olib kelishdi; on a encore augmenté 

les  impôts  soliqlarni  yana  oshirishdi;  3.  loc  on  dirait  que  o‘xshaydi;  on 

dirait qu’il va pleuvoir yomg‘ ir yog‘adiganga o‘xshaydi; 4. fam sen, siz; eh 

bien! on ne s’en fait pas! mayli! kuyinma! 5. fam men; oui, oui! on y va ha, 

ha!  boraman;  on  montrera  dans  ce  livre  que  bu  kitobda  ko‘rsatamizki;  6. 

fam biz; nous, tu  sais, on ne fait pas toujours ce qu’on  veut bilasanmi, 



ONAGRE

 

OPÉRATION



 

 

 



372 

biz  har  doim  ham  xohlaganimizni  qilavermaymiz;  on  est  toujours  les 

derniers biz doim oxirida qolamiz. 

onagre


 nm yovvoyi eshak. 

onanisme


 nm litt méd onanizm. 

once


  nf  unsiya  (28,349  gramga  teng  ingliz  og‘irlik  o‘lchovi);  2.  misqol, 

ozgina,  juda  oz,  jindak;  il  n’a  pas  une  once  de  bon  sens  zig‘ircha  ham 

sog‘lom fikr yo‘q. 

oncle


  nm  amaki,  tog‘a;  relatif  à  un  oncle  tog‘a-xolalarga  oid;  oncle 

paternel, maternel amaki, tog‘a; oncle par alliance quda tomondan tog‘a. 

onction

 nf 1. relig xushbo‘y moy surtish marosim i; 2. litt sharm-hayo, ibo, 



mayinlik,  muloyimlik,  yumshoqlik;  des  gestes  pleins  d’onction  sharm-

hayoga to‘ la xatti-harakat. 

onctueux,

 

euse



 adj mayin yog‘li; savon onctueux mayin yog‘li sovun. 

onctuosité

  nf  mayin  yog‘lilik;  onctuosité  d’une  pommade  mayin  yog‘li 

yog‘upa. 

onde

1

  nf  litt  vx  dengiz,  suv,  oqim  (odatda,  oqin  suv);  onde  limpide, 



transparente tiniq, musaffo suv. 

onde


2

  nf  to‘lqin,  po‘rtana,  dalg‘a,  mavj;  crête,  creux  d’une  onde 

to‘lqinning  o‘rkachi,  pasti;  ondes  liqides  suv  ustidagi  doiralar  (suvga  biror 

narsa  tashlanganda  hosil  bo‘ladigan);  ondes  sonores  tovush  to‘lqinlari; 

ondes électromagnétiques elektromagnit to‘lqini; les ultraviolets sont des 

ondes  électromagnétiques  ultrabinafsha  nurlar  elektromagnit  to‘lqinlaridir; 

ondes  hertziennes  ou  radioélectriques  radio  to‘ lqinlari;  ondes  courtes, 

petites  ondes,  grandes  ondes  qisqa,  o‘rta,  uzun  to‘lqinlar;  écouter  une 

émission  sur  ondes  courtes  eshittirishni  qisqa  to‘lqinda  eshitmoq;  sur 

quelle longueur d’onde  émet cette station? bu stansiya  qaysi uzunlikdagi 

to‘lqinda  ishlaydi? fam être sur la  même longueur d’onde bir-birini yaxshi 

tushunmoq; 2. les ondes radioeshittirishlar; il passe sur les ondes mardi à 

14 h. u seshanba soat 14 dagi radioeshittirishga o‘ tdi. 

ondin, ine

 n suv alvastisi, suv parisi (shimol xalqlari mifologiyasida). 

on-dit


  nm inv  ovoza,  mish-mish  gaplar;  ce  ne  sont  que  des  on-dit  bu 

faqat mish-mish gaplar. 

ondoiement

 nm tebranish, chayqalish, to‘lqinlanish, hilpirash. 

ondoyant,

 

ante



  adj  tebranayotgan,  chayqalayotgan,  to‘lqinlanayotgan; 

hilpirayotgan;  les  blés  ondoyants  chayqalayotgan  bug‘doylar;  une 

démarche ondoyante tebranib yurish. 

ondoyer


 vi tebranmoq, chayqalmoq, to‘lqinlanmoq; hilpiramoq. 

ondulant,

 

ante


  adj  tebranadigan,  chayqaladigan,  to‘ lqinlanadigan; 

hilpiraydigan; démarche ondulante tebranib yurish. 

ondulation

  nf  1.  tebranish,  chayqalish,  to‘ lqinlanish;  hilpirash;  2.  ilang-

bilang, baland-past, to‘lqinsimon chiziq, yuza; les ondulations des cheveux 

sochning  jingalagi;  ondulation  du  sol,  du  terrain  yerning,  maydonning 

baland-pastligi; 3. sochni jingalaklash, zavivka. 

ondulatoire

 adj 1. to‘lqinli;  mouvement ondulatoire du son  tovushning 

to‘lqinli harakati; 2. to‘lqinga oid. 

onduler

  I.  vi  1.  chayqalmoq,  to‘lqinlanmoq,  jilvalanmoq;  2.  to‘lqinsimon 



bo‘lmoq,  jingalak  bo‘lmoq;  ses  cheveux  ondulent  naturellement  uning 

sochi  tabiiy jingalak; II. vt onduler des cheveux au fer sochni shchipsi bilan 

jingalaklamoq. 

onduleux,

 

euse


  adj  1.  baland-past,  o‘ydim-chuqur,  to‘lqinli;  2. 

tebranadigan,  chayqaladigan;  un  mouvement  onduleux  tebranadigan 

harakat. 

onéreux,


 

euse


  adj  1.  qimmat,  qimmatga  tushadigan,  qimmat  turadigan, 

baland narxli; c’est trop onéreux pour nous bu biz uchun o‘ta qimmat; 2. à 

titre onéreux pulga, haqini to‘lash evaziga. 

O.N.G.


  nf  (abrév  Organisation  Non  Gouvernementale)  nodavlat 

tashkilot. 

ongle

  nf  tirnoq;  ongles  des  mains,  des  pieds  qo‘l,  oyoq  tirnoqlari; 



ronger  ses  ongles  tirnoqlarini  g‘ajimoq;  se  curer,  se  brosser  les  ongles 

tirnoqlarini  tozalamoq,  cho‘ tkalamoq;  brosse  à  ongles  tirnoq  cho‘ tkasi; 

vernis,  rouge  à  ongles  tirnoqqa  qo‘yiladigan  lak,  qizil;  donner  un  coup 

d’ongle  tirnab,  yulib,  timdalab  olmoq;  loc  être  qqch  jusqu’au  bout  des 

ongles  tirnog‘ining  uchigacha;  uchiga  chiqqan,  o‘ taketgan,  g‘irt  bo‘lmoq; 

connaître, savoir qqch  sur le bout des ongles  biror  narsani besh qo‘lday 

bilmoq; 2. tirnoq, changal, chang. 

onglée


 nf barmoqlar uchining muzlab qotib qolishi, to‘ng‘ib qolishi. 

onglet


1

  nm  1.  orasiga,  ichiga  yopishtirilgan  narsa;  2.  kertik  (tirnoq  bilan 

ochish uchun). 

onglet


2

 nm bifshteks tayyorlash uchun juda ma’qul bo‘lgan mol go‘shti. 

onguent

  nm  malham  dori;  appliquer  un  onguent  sur  une  brûlure 



kuygan joyga malham dori qo‘ymoq. 

ongulé,


 

ée

 I. adj tuyoqli; II. nm pl tuyoqlilar. 



onirique

  adj  1.  tushga  oid;  2.  gallutsinatsiyaga  oid;  atmosphère,  décor 

onirique gallutsinatsiya atmosferasi, muhiti. 

onomastique

  I.  nf  onomastika  (atoqli  otlar  va  ularni  o‘rganish);  II.  adj  

onomastikaga oid. 

onomatopée

 nf onomatopeya, taqlid so‘zlar. 

ontologie

 nf ontologiya. 

ontologique

 adj ontologiyaga oid, ontologik. 

onyx

  nm inv  oniks  (aqiqning  yo‘l-yo‘l,  taram-taram  turi);  coupe  en  onyx 



oniksdan qilingan qadah. 

onze


  I.  adj  1.  o‘n  bir;  un  enfant  de  onze  ans  o‘n  bir  yoshli  bola;  onze 

cents bir ming bir yuz; 2. Louis XI Lui XI; chapitre onze o‘n birinchi bob; II. 

nm  1.  o‘n  bir;  o‘n  birinchi;  le  onze  octobre  o‘n  birinchi  oktabr;  2.  o‘n  bir 

(baho);  il  a  eu  onze  en  anglais  ingliz  tilidan  u  o‘n  ikki  baho  oldi;  futbol 

komandasi;  3.  futbol  komandasi;  le  onze  de  France  Fransiya  futbol  terma 

komandasi. 

onzième

 I. adj  o‘n  birinchi; le onzième jour o‘n birinchi kun; II. n 1. o‘n 



birinchi, o‘n  birinchi raqamdagi  odam; il  est le onzième u o‘n birinchi; 2. nf 

o‘n birinchi sinf; il est en onzième u o‘n birinchi sinfda; 3. nm o‘n birdan bir 

bo‘lagi; un onzième de l’héritage merosning o‘n birdan biri. 

onzièmement

 adv o‘n birinchidan, o‘n birinchi bo‘lib. 

opacifier

 vt xiralashtirmoq, nur o‘tmaydigan qilmoq. 

opacité


 nm xiralik, nurni o‘ tkazmaslik. 

opale


  nf  opal  (bezak  buyumlariga  ishlatiladigan  mineral);  opale  noble, 

opale de feu, opale miellée asl, olov rang, asal rang opal. 

opalin,

 

ine



 adj opal rangli, oqish. 

opaline


 nf opal shishasi, opaldan qilingan buyumlar. 

opaque


  adj  1.  o‘tkazmaydigan,  ko‘rib  bo‘ lmaydigan,  xira;  verre  opaque 

yorug‘lik  o‘tkazmaydigan  shisha;  2.  opaque  à  o‘tkazmaydigan,  o‘tmas; 

corps  opaque  aux  rayons  ultraviolets,  aux  rayons  X  ultrabinafsha, 

rentgen  nurlarini o‘ tkazmaydigan  jism; 3. ko‘rib bo‘lmas,  qop-qorong‘u, zim-

ziyo; nuit opaque qop-qorong‘u kecha. 

open


 adj inv, anglic 1. sport sport musobaqasining ochilishiga oid;  nm un 

open  de  tennis  tennis  musobaqasining  ochilishi;  2.  billet  open  ochiq  bilet 

(vaqti belgilanmagan va xohlagan vaqtda foydalansa bo‘ ladigan). 

opéra


 nm 1.  opera; grand opéra opera; opéra bouffe  opera-buf; komik 

opera;  le  livret,  la  musique  d’un  opéra  opera  librettosi,  musiqasi;  opéra 

rock rok operasi; aimer l’opéra opera musiqalarini yaxshi ko‘rmoq; 2. opera 

teatri. 


opérable

  adj  operatsiya  qilsa  bo‘ladigan;  malade  opérable  operatsiya 

qilsa bo‘ladigan kasal; cancer opérable operatsiya qilsa bo‘ladigan rak. 

opéra-comique

 nm komik opera, operetta; pl des opéras-comiques. 

opérateur,

 

trice


  n  operator;  demander  un  numéro  de  téléphone  à 

l’opératrice  operator  ayoldan  telefon  nomerini  so‘ramoq;  opérateur  de 

prise de vues kinooperatar yoki operator; chef opérateur bosh operator. 

opération

  nf  1.  har  qanday  ish;  loc  par  l’opération  du  saint-esprit 

g‘aroyib  yo‘l  bilan;  il  s’est  enrichi  très  vite,  comme  par  l’opération  du 

saint-esprit  g‘aroyib  bir  yo‘l  bilan  u  tezda  boyib  ketdi;  2.  operatsiya,  ish, 

harakat;  opération  industrielles,  chimiques  sanoat,  kimyo  operatsiyalari; 

3.  math  hisoblash,  amal;  opérations  fondamentales  (quatre  opérations) 

asosiy  amallar  (to‘rt  amal);  4.  méd  operatsiya;  subir  une  opération 

operatsiya  qilinmoq;  opération  sous  anesthésie  narkoz  ostida  operatsiya; 

table  d’opération  operatsiya  stoli;  5.  operatsiya,  harbiy  harakat;  avoir, 

prendre  l’initiative  des  opérations  harbiy  harakat  tashabbusiga  ega 

bo‘lmoq,  harbiy  harakat  tashabbusini  qo‘lga  olmoq;  opération  de  police 

politsiya  operatsiyasi;  operatsiya,  chora  (biror  maqsadga  yetish  uchun 


OPÉRATIONNEL

 

OPPOSER



 

 

 



373 

ko‘rilgan); opération “baisse des prix” “bahoni tushirish” operatsiyasi; 6. fin 

operatsiya;  opération  commerciale,  financière  savdo,  moliyaviy 

operatsiya;  opération  de  bourse  birja  operatsiyasi;  une  bonne  opération 

foydali bitm. 

opérationnel,

 

elle


  adj  1.  harbiy  operatsiya,  harakatlarga  oid;  base 

opérationnelle operatsion baza, platsdarm (harbiy operatsiyaga tayyorgarlik 

ko‘riladigan maydon); 2. recherche opérationnelle operativ analiz; 3. ishlay 

oladigan,  qila  oladigan;  ni  les  appareils,  ni  les  hommes  ne  sont  encore 

opérationnels na moslamalar, na odamlar hali qila olishmaydi. 

opératoire

 adj chir operatsiyaga  oid; bloc opératoire operatsiya  bo‘limi; 

choc opératoire operatsion shok. 

opercule

 nm qo‘shimcha qism; quyruq, dum. 

opérer

  I.  vt  1.  ta’sir  qilmoq,  o‘z  ishini  qilmoq;  le  remède  commence  à 



opérer  dori  o‘z  ishini  qilishni  boshladi;  2.  qilmoq,  bajarmoq,  ro‘yobga 

chiqarmoq;  il  faut  opérer  un  choix  tanlash  kerak;  il  faut  opérer  de  cette 

manière shunday usulda qilish kerak; 3. operatsiya qilmoq; on l’a opéré, il a 

été  opéré  de  l’appendicite  uni  operatsiya  qilishdi,  uning  ko‘r  ichagini 

operatsiya qilishdi; opérer un œil de la cataracte katarakt bo‘lgan bir ko‘zni 

operatsiya qilmoq;  malade opéré, tumeur opérée operatsiya qilingan kasal, 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   144   145   146   147   148   149   150   151   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling