Iv-bap. Menedjment texnologiyasí


Download 400.02 Kb.
Pdf ko'rish
bet8/23
Sana09.01.2022
Hajmi400.02 Kb.
#258653
1   ...   4   5   6   7   8   9   10   11   ...   23
Bog'liq
4 tema

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.1.3.1 sızılma. A. Masloudıń mútájlikler ierarxiyası 

Amerikalı  psixolog  A.  Masloudıń  (1908-1970)  XX  ásir  diń  40-jıllarında 

óziniń mútájlikler ústinligi teoriyasın islep shıqtı  onıń teoriyası boyınsha adamlar 

óz  motivleri  procesinde  mútájlik  hám  qızıǵıwdıń  5  túrine  tayanadı  dedi.  Onıń 

mútájlikler ierarxiyası sızılmadaǵı kóriniske iye (4.1.3.1-sızılma): 

Birinshi  orındaǵı  mútájlikler  -  bul  bazislik  mútájlikler,  yaǵnıy  jasawdı 

támiyinlew ushın zárúr bolǵan mútájlikler bolıp tabıladı. A. Masloudıń pikirinshe, 

insan,  eń  aldın  usı  bazislik  mútájliklerin  qanaatlandırıw  ushın  isleydi.  Bazislik 

mútájlikler,  yaǵnıy  azıq-awqatqa,  kiyim-kenshekke,  úy  jayǵa,  uyqıǵa  bolǵan 

O`zligin 

dáliyillew 

Húrmetke 

mútájlik

 

Adamlar menen baylanıslılıqqa 



mútájlik 

Qáwipsizlikke bolg`an mútájlik

 

Fiziologiyalıq mútájlikler 



Ekilemshi 

Mútájlikler

 

Birlemshi 



mútájlikler

 



mútájlik qanatlandırılsa, basqa dárejedegi mútájlikler de áste aqırın áhmiyetke iye 

bolıp baradı. 

Mısalı,  qáwipsizlikke,  yaǵnıy  tınıshlıq,  tártip,  qorǵanıwǵa  bolǵan  mútájlikte 

birlemshi  basqıshtaǵı  mútájliktiń  jańa  dárejesindegi  zárúrlik  bolıp  tabıladı. 

Qandayda  bir  sociallıq  toparda  bolıw,  basqa  adamlar  menen  baylanısqa  kirisiw 

mútájligi  ierarxiyanıń  úshinshi  buwınına  kiredi.  Bul  topardaǵı  mútájliklerdi 

sociallıq mútájlikler depte júritiledi. 

Húrmetke  iye  bolǵan  mútájlik  mútájlikler  piramidasınıń  tórtinshi  buwının 

quraydı. Bul mútájlikler adamnıń basqalar tárepinen tán alınıwına bolǵan mútájlik, 

yaǵnıy  abıroyǵa,  mártebege,  dańqqa,  tabısqa,  dıqqat  itibarǵa  iye  bolıw.  Ózligin 

dáliyillew  mútájligi,  yaǵnıy  Maslou  ierarxiyasındaǵı  eń  joqarı  dáreje  jasırın 

imkaniyatlarınıń haqıyqatqa aylanıwı, nelerge erisiw múmkin bolsa, soǵan erisiw. 

Bul mútájlikler shaxstıń ósiwinde óz sáwleleniwin tabadı.  

A.  Maslou,  adamlar  –  qanaatlanbaǵan  mútájliklerdi  qanaatlandırıwǵa 

umtılıwshı «ashkóz maqluqlar» degen edi. 

Birlemshi mútájlikler qanaatlandırılǵannan keyin basqa zárúrlikler adamlardı 

joqarı  dárejedegi  mútájliklerge  qarap  háreket  etiwge  májbúr  etedi.  Bul 

mútájliklerdi qanaatlandırıw  ushın basshı tómendegi usıl hám qatnaslardı qollawı 

kerek. Tómendegi kestede olardıń ayırımların keltiremiz (4.1.3.1 -keste): 

4.1.3.1 -keste): 




Download 400.02 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   4   5   6   7   8   9   10   11   ...   23




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling