6-Lekciya Órt qáwipsizligi

 
3.Órttiń aldín aliw, materiallardíń janíw hám partlaw boyínsha
xarakteristikasí. 
 
Islep shiǵariwdaǵí hámme materiallar janíw qásiyeti boyínsha úsh túrge bólinedi: 
 Janbaytuǵín materiallar – sirtqi órt deregi tásirinde janbaydi; 
 Qíyin janíwshi materiallar – sirtqi órt deregi tásirinde janip, derektiń tásiri 
toqtatilǵannan soń ǵárezsiz janbaydi; 
 Janíwshi materiallar – sirtqi órt dereginiń tásiri toqtatilǵannan soń da ǵárezsiz
janíw qásiyetine iye boladi. 
Tez janíwshi hám janíwshi suyiqlíqlar puwlaniw nátiyjesinde partlawshi aralaspa 
ortalíq payda boladi. Bunday sirtqi ayrim shańlardíń hawa menen aralaspasi da 
portlawǵa qáwipli bolíp esaplanadi. Olar janíw hám partlaw qáwipliligi boyínsha 
partlawǵa qáwipli (aerozol jaǵdayina) hámde janíwǵa qáwipli (aerogel) túrlerine 
bólinedi hám tómendegi tórt gruppaǵa bólinedi: 
I-klass– partlawǵa óte qáwipli shańlar, alangalanishining tómengi shegarasi-15 
g/m3ge shekem bolǵan ortalíq; 
II-klass– alangalanishining eń tómenge shegarasi 16 dan 65 g/m
3
ge shekem 
bolǵan partlawǵa qáwipli ortalíq. 
III hám IV-sinf - alangalanishning tómengi shegarasi 65 g/m3 den joqari bolǵan 
janíwǵa qáwipli ortalíq. Sh-klasstaǵí changlarning alangalanish temperaturasi-
250°C, IV-klassqa tiyisli changlarniki esa - 250°C dan joqari 
Islep shiǵariw partlaw hám órt qáwipliligi boyínsha kategoriyalarí. Islep 
shiǵariw onda isletiletuǵín yaki saqlanatuǵín materiallardíń janíw qásiyeti boyínsha
6 kategoriyaǵa ajratiladii hám olar - A, B, V, G, D, E kórinislerinde uriniwlarínan
shártli belgilenedi. 
A-kategoriyadaǵí islep shigariw, partlaw-janíwǵa qáwipli islep shiǵariw bolíp ,
oǵan buǵlaríning alangalanish temperatura 28°C dan kem bolǵan hám hawa 
quraminda 10 % ǵa shekem partlaw qáwipli hawa yaki materiallar bolǵan hámde 
suw, kislorod, hawa yaki óz-ara tásirinde alangalanuvchi materiallar isletiletiletuǵín 
islep shiǵariw kiredi . 
B-kategoriya – partlaw, janíwǵa qáwipliislep shiǵariw. Buǵan puwlardíń 
alangalanish temperaturasi 28-61°C qa shekm bolǵan suyiqliklar . Hawa quraminda 
10 % qa shekem partlawǵa qáwipli qisilǵan gaz, shańlar bolǵan, sonday aq 5 % ge 
shekem tómengi partlaw muǵdari Npv>65 g/m
3
bolǵan shańlar bar islep shiǵariwlar
kiredi. 
V-kategoriya – janíwǵa qáwipli islep shiǵariw, alangalanish temperaturasi 61°C 
dan joqari bolǵan suyiqlíq isletiledi hám Npe>65 g/m
3
muǵdardaǵí janíwshi shań, 

---

gazler bar hawa ortaliǵí bolǵan, sondayaq qatti janíwshi materiallar isletiletuǵín 
islep shiǵariw shiǵariladi. 
G-kategoriya – órtke qáwipli islep shiǵariw. Jabaytuǵín materiallarǵa jillilik yaki 
alanga tásirinen islew beriw qollanilatuǵín islep shiǵariw . 
D-kategoriya – órtke hám partlawǵa qáwipsiz islep shiǵariw . Bunda janbaytuǵín 
materiallarǵa suwiq jaǵdaylar islew beriledi (jiynaw, ajratiw, juwiw tsexlarí). 
E-kategoriya – poatlawǵa qáwipli islep shiǵariw. Janíwshi gaz hám imarat 
kóleminiń 5 % muǵdari partlawǵa biyim shańlar bolǵan islep shiǵariw . Bunday 
ortalíqqa órtsiz partlaw paydav boladi 
Ónimdi jiynatip aliwda órt qáwipsizligi is-ilajlarín támiyinlew ushin 
juwapkershilik jumis basqariwshilarína , ónimdi jiynastiriw agregatlaríndaǵí órt 
óshiriw qurallarí hám órtke qarsi qurilmalaríniń texnik jaǵdayi ushin juwapkershilik 
bolsa islep shiǵariya uchastkalaríniń baslíqlarína júklenedi. 
Kárxananiń basliǵí hár jili buyriq penen (fermer xojalíq basqariwshi qarari menen
jiyin-terim texnikalarín órtke qarsi tayarlawda, órt-texnik bilimlerdi bekkemlew 
ushin oqiwdi shólkemlestiriw hám sinaw qabil qiliw ,órt qáwipsizligi qaǵíydalarína 
ámel qiliw boyínsha instruktajlar ótkeriw ushin juwapker shaxsti tastiyiqlaydi . 
Hámme xizmetkerler órt- texnik minimumi dástúri boyínsha oqitilǵan hám bul 
boyínsha sinaw tapsirǵan boliwlarí kerek. Órt-texnik minimumi sinaw nátiyjesi 
boyínsha bahalaw kestesi toltiriladi . 
Ónimniń jiynaliw hám azíqlardi tayarlawǵa itibar qaratilǵan hámme jumisshi, 
xizmetkerler órt qáwipsizligi is-ilajlarí haqqinda instruktaj ótkeriledi. Oqiw hám
instruktajdan ótpes shaxslar bul jumislarǵa jiberilmeydi . 
Eger orilǵan dándi bir jola arnawli saqlanatuǵín jerge tasip ketiw imkaniyati 
bolmasa waqtinshalíq dán qirmanlarína ǵálle atizinan 100 m, imarat hám 
imaratlardan 50 m den kem boldmaǵan aralíqta jaylastiriliwi zárúr. Dala shiyponlarí 
ǵálle atizlarínan , ǵaram atizlarínan 100 m uzaqlikta jaylasiwi hám átirapi 4 m den 
kem bolmaǵan keńlikte shúdigarlaniw kerek. Mámleket órt baqlawi inspektori 
fermer xojaliǵí boyínsha usi misaldaǵí juúapker menen ónimdi orip jiynap aliwda
isletiletuǵín texnikalardi qarawdan ótkeredi. Qaraw waqtinda texnikaniń sazliǵí
hám hár bir kombayin eki órt óshirgish menen, 2x2 m ólshemdegi kiyiz, eki shvabra 
hám eki bel menen, traktordi órt óshirgish hám bel menen, avtomobillerdi órt 
óshirgishler menen támiyinlengenligi tekseriledi . 
2álle atizinda órt shiqqanda keń atiz boylap tarqaliwiniń aldín aliw maqsetinde
ǵálle atizi 50 den artiq bolmaǵan uchastkalarǵa bólinip átraplarínan 8 m keńlikte
ǵálle orip alinadi hám ǵállesi orilǵan jer 4 m keńlikte shúdigarlap shiǵíladi. Ǵálle 
maydani temir jolǵa, toǵayǵa, jollarǵa, jaqin uchastkalarí bolsa 2 m keńlikte 
shúdigar qilinadi. 
Jiyim-terim agregatlarí jaqininda shúdigarlawshi agregat boliwi zárúr. Dalada 
jumis waqtinda ashiq ottan paydalaniwǵa ruxsat berilmeydi. Texnikalardan may 
aǵíwin óz waqtinda toqtatiw shaqmaq hám óshirgishtiń sazliǵín baqlaw lazim. Hár 
úsh kúnde dvigateldíń shiǵariya trubalarí hám shaqmaq óshirgishleri qasmoqdan 
tazalanadi. 

---

Jiyin-terim waqtinda agregatda, gálle maydaninda hám saban garamlarí jaqininda 
shegiw qadaǵan. Shegiw jeri garam hám kombaynlardan 30 m uzaqlikda 
jihozlanadi. Bul jer átrapi aydaladi hám suwli bochka menen támiyinlenedi . 
Traktorlar hám kombaynlar ushin waqtinshali toqtaw jeri qurilista , qirmannan
hám ǵálle maydanlarínan keminde 100 m uzaqlikta ajratiladi. Kombaynlardi túngi 
toqtaw jerinde olar arasindaǵí aralíq 20 m den kem bolmasliǵí kerek. 
Somonni ǵaramlash jerlerinde tórt ot óshirgish, eki suwli bochka, tórt bel, tórt 
shvabra súyengishsiz turatuǵín hám narvon boliwi kerek. Saban garamlarí 
qurlisinan 50 m, temir joldan 150 m, ótiw jollarínan 20 m hám elektr jetkeriw 
tarmaqlarí sim aǵashlardan 15 m dan kem bolmaǵan aralíqta jayǵastiriladi . Bir 
ǵaramning tiykarin maydani 150 m2 den, presslengen saban yaki pishen 
bastirmalaríniki bolsa 500 m2 den aspawi kerek. Ǵaramlar jasirin qorǵawshilar
menen jihozlanadi. Jiynawdan soń ǵálle dán qirmanina , dán skladlarín tazalaw 
ushin, iǵalliǵí 16 % den artiq bolǵanlarí bolsa dán keptirgishlerge keltiriledi. 
Dánskladlarína órtke qarsi diywal hám órtke qarsi esikler ornatiladi. 
Dándi tazalawshi komplekslerde hám dán keptirgishlerge xizmet kórsetiw 18 
jastan kishi bolmaǵan , jeńil texnik minimumi dástúri boyínsha oqitilgan hám 
arnawli tayarlíqti ótegen hám bunday agregatlarda islew huquqin beriwshi 
guwahnamaǵa iye shaxslarǵa ruxsat beriledi . 
Dán skladi hám háreketleniwshi keptiriw agregati arasindaǵí aralíq 10 m den kem 
bolmawi kerek. Dándi temperaturasi hár eki saatdan baqlap turiladi. 
Órt qáwipli zonalar. Órt qáwipli zonalar - bul imaratdíń yaki ashiq madaniniń 
janíwshi zatlar saqlanatuǵín bólegi. Olar 4 klassqa bólinedi, yaǵniy P-I, P-II, P-IIa 
hám P- III. 
P-I klasstaǵí zonaǵa gaz hám puwlardíń 61 0C dan joqari temperaturada partlaw 
shamasi bar suyiqlíqlar saqlanatuǵín imaratlar kiredi . 
P-II klasstaǵí zonalarǵa – janíwǵa moyil shań hám gazler ajralip shiǵatuǵín islep
shiǵariw imaratlarí kiredi; 
P-IIa klasstaǵí zona bolsa, qatti hám tala siyaqli janíwshi materiallar isletiledi – 
tiletuǵín islep shiǵariw imaratlarí; 
P-III zonaǵa-qatti janíwshi materiallar isletiletuǵín yaki saqlanatuǵín hámde 
puwlardíń partlaw temperaturasi 61°S dan joqari bolǵan suyiqlíqlar isletiletuǵín 
yaki saqlanatuǵín islep shiǵariw imaratlarí hám maydanlarí kiredi.