Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet157/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   153   154   155   156   157   158   159   160   ...   238

passé eng og‘iri, qiyini o‘ tdi; il leur a fait passer le goût du pain, l’envie de 

rire  u  ularning  kunini  ko‘rsatdi;  8.  rangi  o‘chmoq,  o‘ngmoq,  xiralashmoq 

(rang);  le  bleu  passe  au  soleil  havo  rang  quyoshda  o‘ngadi;  9. 

hisoblanmoq, sanalmoq, deb topilmoq; elle passait pour coquette u tannoz 

xotin sanalar  edi; il a  lontemps passé pour l’auteur de  ce  roman u  uzoq 

vaqt  bu  romanning  muallifi  hisoblandi;  faire  passer  pour  qilib  ko‘rsatmoq; 

elle le fait passer pour un génie  u uni dono qilib ko‘rsatadi; elle se faisait 

passer  pour  sa  femme  u  o‘zini  uning  xotini  qilib  ko‘rsatar  edi;  10.  deb 

sanalmoq,  topilmoq,  qabul  qilinmoq (narsa); cela peut passer pour vrai bu 

haqiqat  deb  topilishi  mumkin;  II.  vt  1.  o‘tmoq,  kesib  o‘ tmoq,  bosib  o‘ tmoq; 

passer  une  rivière  daryodan  o‘ tmoq;  elle  a  passé  la  frontière  u 

chegaradan  o‘ tdi;  2.  passer  un  examen  im tihon  topshirmoq,  imtihondan 

o‘tmoq;  il  a  dû  passer  trois  fois  le  baccalauréat  pour  l’obtenir 

bokalavrlikni  olish  uchun,  unga  uch  marta  im tihon  topshirishga  to‘g‘ri  keldi; 

loc  passer  la  rampe  muvaffaqiyat  qozonmoq;  cette  scène  ne  passe  pas, 

passe très  mal la rampe bu saxna ketmayapti, muvaffaqiyat qozonmayapti; 

3.  o‘ tkazmoq,  kechirmoq  (vaqtga  nisbatan);  passe  de  bonnes  vacances! 

ta’tilni  yaxshi  o‘ tkaz!  vous  passerez  la  soirée  avec  nous  siz  kechani  biz 

bilan o‘ tkazasiz; j’ai passé une heure à (pour faire, sur) ce travail men bir 

soatni shu ish  ustida o‘ tkazdim; loc fam passer un  mauvais, un sale quart 

d’heure yoqimsiz daqiqalarni boshidan kechirmoq; passer le temps à (+inf) 

vaqtini biror narsa  qilish bilan  o‘tkazmoq; il passe son temps  à  manger u 

vaqtini  ovqat  yeyish  bilan  o‘ tkazadi;  pour  passer  le  temps  vaqt  o‘ tkazish 

uchun,  ermak  uchun;  4.  esidan  chiqarmoq,  tushirib  qoldirmoq,  tashlab 

ketmoq; passer une  ligne bir qotorni  tushirib qoldirmoq; passez, passons 

les  détails  qoldiring,  tafsilotlarni  tashlab  ketaveraylik;  passer  son  tour  o‘z 

navbatini  o‘tkazib  yubormoq  (o‘yinda  yoki  jamiyatda);  je  passe!  men  pas! 

j’en  passe,  et  des  meilleurs  men  hali  hammasini  aytayotganim  yo‘q  (ko‘p 

joylarini tashlab ketdim); 6. passer qqch à qqn ruxsat bermoq, kechirmoq; 

ses  parents  lui  passent  tout  uning  ota-onasi  uning  hamma  narsasini 

kechirishadi;  passez-moi  l’expression,  mais  c’est  un  emmerdeur  ibora 

uchun kechirasiz-u, bu bir mijgov; 5.  o‘tmoq, bosib  o‘ tmoq,  oshmoq; passer 

son  chemin  yo‘lini  davom  ettirmoq,  yo‘ lida  davom  etmoq;  passer  un  col, 

une  montagne  dovondan,  tog‘dan  oshmoq;  loc  passer  le  cap  ma’lum 

yoshdan  oshmoq,  qiyinchilikdan  o‘ tmoq;  passer  les  limites,  les  bornes 

chegaradan chiqmoq, haddidan  oshmoq; il  a passé la limite d’âge  u yosh 

chegarasidan o‘ tdi (uning yoshi bu ish uchun o‘tdi); 6. bir joydan ikkinchi  bir 

joyga  o‘ tkazmoq;  passer  des  marchandises  en  fraude  mollarni 

g‘ayriqonuniy ravishda o‘ tkazmoq; chiqarmoq;  il passa  la tête  à la portière 

u avtomobil  derazasidan  boshini chiqardi; ishlatm oq, biror narsa bilan artib, 

yig‘ishtirib  chiqmoq;  passer  l’aspirateur  dans  le  salon  pilesos  bilan 

mehmonxonani  yig‘ishtirmoq;  passer,  une  matière  sur  qqch  biror  narsani 

biror  narsaning  ustiga  yoymoq;  passer  qqch  à  une  matière  biror  narsani 

biror  narsaning  ustiga  yopmoq,  surtmoq;  tu  passeras  une  couche  de 

mortier sur le mur avant de le passer à la chaux devorni oqlashdan oldin, 

sen  uni  ohakli  rastvor  bilan  suvaysan;  7.  passer  qqn  par  topshirmoq, 

o‘tkazmoq,  mahkum  qilmoq;  loc  il  a  été  passé  par  les  armes  u  otib 

tashlangan edi; 8. suzmoq; suzib,  filtrlab o‘ tkazmoq, elamoq; passer le café 

qahvani  suzmoq;  instrument  pour  passer  le  thé  choy  suzgich;  9. 

ko‘rsatmoq,  eshittirmoq,  qo‘ymoq,  qo‘yib  bermoq;  passer  un  film  film 

ko‘rsatmoq; il  m’a passé des diapositives u menga diapozitiv qo‘yib berdi; 

tu  passes  toujours  le  même  disque  sen  doim  bir  xil  plastinkalarni 

qo‘yasan;  10.  kiymoq;  kurtka  kiymoq;  le  temps  de  passer  une  veste, 

j’arrive  kurtkamni  kiyib  olay,  ketyapman;  11.  ulamoq,  qo‘shmoq,  o‘ tmoq 

(tezlik  haqida);  passe  le  petit  braquet!  kichik  charxga  o‘ t!  passe  en 

troisième! uchinchiga o‘ t! 12. passer qqch à qqn biror narsani biror kishiga 

berib yubormoq,  berib qo‘ymoq, o‘ tkazib yubormoq; passez-moi  le  café, le 

sel,  la  salière  menga  qahva,  tuz,  tuzdonni  berib  yubor;  passe-le-moi  uni 

menga  o‘tkazib yubor,  berib yubor; loc ils  se  sont passé le  mot ular gapni 

bir  joyga qo‘yishdi; passer la parole à qqn birovga so‘z navbatini bermoq; 

passer  un  coup  de  fil  (de  téléphone)  birovga  qo‘ng‘iroq  qilmoq,  sim 

qoqmoq;  passez-moi  monsieur  le  directeur  meni  janob  direktor  bilan 

ulang;  passer  une  maladie  à  qqn  biror  kasallikni  birovga  yuqtirmoq, 

o‘tkazmoq;  passer  le  pouvoir  à  qqn  hokimiyatni  biror  kishiga  topshirmoq, 

vakolatni topshirmoq; 13. tuzmoq, bog‘lamoq, o‘rnatmoq; passer un contrat, 

un accord  avec qqn  biror kishi bilan shartnoma, bitim  tuzmoq; passer (la, 

une)  commande  buyruq  bermoq;  III.  se  passer  vpr  1.  o‘ tmoq,  kechmoq, 

o‘tmoq, davom etmoq (narsa); la visite s’est passée en un quart d’heure 

tashrif  chorak  soat  davom  etdi;  ça  va  se  passer  bu  o‘tib  ketadi;  il  ne  se 

passe pas de jour sans qu’il téléphone  uning  telefon qilmagan kuni yo‘q; 

2.  bo‘lib  o‘tmoq,  kechmoq;  l’action  du  film  se  passe  au  XVIe  siècle  film 

voqealari  XVI  asrda  bo‘lib  o‘ tadi;  tout  se  passe  bien?  hammasi  yaxshi 

bo‘lyaptimi? ça  s’est  mal passé bu yomon o‘ tdi; loc ça ne  se passera pas 

comme  ça  bu  shundayligicha  qolavermaydi;  impers  que  ce  passe-t-il? 

nima bo‘lyapti? 3. (de) yordamisiz, bir o‘zi bajarmoq; muhtoj bo‘lmaslik, hojat 

yo‘qlik;  cette  déclaration  se  passe  de  commentaires  bu  bayonot  izohga 

muhtoj  emas;  4.  biror  narsasiz  ham  yashamoq,  kuni  o‘tmoq;  se  passer 

d’argent,  de  cinéma  pulsiz,  kinosiz  ham  yashamoq;  je  me  passerai  bien 

de cette corvée! mening bu naryadsiz ham kunim o‘ taveradi! nous nous en 

passerions bien! bizning usiz ham kunimiz o‘ tadi! on ne peut se passer de 

lui usiz bo‘lmaydi. 

passereau

 nm chumchuqsimonlar, chumchuqsimon qushlar oilasi. 

passerelle

  nf  1.  piyodalar  ko‘prigi;  les  rambardes  d’une  passerelle 

piyodalar ko‘prigining yon to‘siqlari; 2.  trap (samolyot, kemaga chiqib tushish 

uchun maxsus yasalgan ko‘chma zina); 3. ko‘prikcha, supacha (kemada); le 

commandant est sur la passerelle kapitan kapitan ko‘prikchasida. 

passe-temps

 nm inv ko‘ngilxushlik, ermak, o‘yin-kulgi, ovunchoq. 

passeur,

 

euse



  n  1.  paromchi,  parom  haydovchi;  2.  chegaradan  maxfiy 

o‘tkazib qo‘yuvchi. 

passible

  adj  passible  de  lozim,  loyiq  bo‘lgan;  être  passible  d’une 

amende jarima solsa bo‘ladigan, jarimaga loyiq. 

passif


1

 nm 1. passiv (biror korxonaning  qarz yoki majburiyatlar majmui); 

son passif est trop élevé, il risque de faire faillite uning passivi juda oshib 

ketibdi, u bankrot bo‘ lishi mumkin. 

passif

2

,



 

ive


  adj  1.  sust,  sustkash,  passiv;  il  reste  passif  devant  le 

danger  u  xavf  oldida  sustkashlik  qilyapti;  une  femme  passive  sustkash 

xotin; résistance passive sust qarshilik; 2. défense passive passiv himoya. 

passif


3

,

 



ive

  adj,  nm  gram  majhul  (fe’ l,  nisbat);  voix  passive  majhul 

nisbat,  daraja;  le  passif  se  forme  avec  l’auxiliaire  “être”  et  le  participe 

passé majhul fe’l yordamchi fe’l “être” va o‘tgan zamon sifatdoshi yordamida 

hosil bo‘ladi. 

passiflore

 nf passiflora (tropik o‘rmonlarda o‘sadigan daraxt). 

passim


  adv  boshqa  joylarda,  ko‘pgina  hollarda  (asarlardan  dalil 

keltirilganda); page neuf et passim to‘qqizinchi bet va boshqa joylarda. 

passion

  nf  1.  ehtiros;  obéir,  résister  à  ses  passions,  vaincre  ses 



passions  ehtirosga  berilmoq,  ehtirosga  berilmaslik,  ehtirosni  yengmoq;  2. 

otashin,  qizg‘in muhabbat,  ehtiros; déclarer sa passion sevgi  izhor  qilmoq; 

l’amour-passion otashin sevgi; passion subite bir ko‘rishda sevib qolish; 3. 

la passion de  ishqibozlik,  ishtiyoq, qattiq berilganlik, mukkasidan ketganlik, 

jonu  dil,  o‘chlik,  juda  yaxshi  ko‘rish;  la  passion  du  jeu,  des  voyages 

o‘yinga,  sayohatlarga  ishqibozlik;  la  peinture,  les  musées,  c’est  une 

passion  chez  lui  tasviriy  san’at,  muzeylar  uning  jonu  dili;  4.  qizishish, 

ehtiros;  il  faut  résoudre  ces  problèmes  sans  passion  bu  masalalarni 

ehtiroslarga  berilmay  hal  qilish  kerak;  céder  aux  passions  politiques 

siyosiy  ehtiroslarga  berilib  ketmoq;  5.  kuchli  his-tuyg‘u,  ehtiros,  havas;  6. 



PASSIONNANT

 

PATERN ALISME



 

 

 



393 

relig  Iso  M asih  tortgan  azob-uqubat;  7.  fleur,  fruit  de  la  passion 

passifloraning guli, mevasi. 

passionnant,

 

ante


  adj  maroqli,  maftunkor,  jozibali,  kishini  o‘ziga 

tortadigan, qiziqarli; des romans passionnants maroqli romanlar; des films 

passionnants qiziqarli filmlar; des gens passionnants jozibali kishilar. 

passionné,

 

ée

  adj  1.  ehtirosli,  ishqiboz,  o‘ta  berilgan;  un  amoureux 



passioné oshiqi beqaror; n c’est un passionné bu bir ishqiboz; passionné 

de,  pour  qattiq,  g‘oyat  darajada  berilgan,  juda  yaxshi  ko‘radigan, 

mukkasidan ketgan, ishqiboz;  n  c’est un passionné de  moto bu mototsikl 

ishqibozi;  2.  le  récit  passionné  d’une  aventure  sarguzashtning  jo‘shqin 

hikoyasi. 

passionnel,

 

elle


  adj  1.  ehtirosga  oid,  ehtirosga  berilgan;  des  états 

passionnels  ehtirosga  berilgan  holatlar;  2.  ishq-muhabbatga  oid,  ishqiy, 

oshiqona  his-tuyg‘ular;  un  crime,  un  drame  passionnel  rashk  tufayli 

o‘ldirish, mojaro. 

passionnément

  adv  ehtiros  bilan,  qattiq,  qizg‘in,  jo‘shqinlik  bilan;  il 

l’aime passionnément u uni qattiq sevadi. 

passionner

  I.  vt  1.  ehtiros,  qattiq  qiziqish  uyg‘otm oq;  maftun  qilmoq, 

mahliyo  qilib  qo‘ymoq;  ce  film  m’a  passionné  bu  film  meni  maftun  qilib 

qo‘ydi;  2.  ehtiroslarni,  his-tuyg‘ularni  keltirmoq;  II.  se  passionner  vpr 

ishqiboz  bo‘lib  qolmoq, havas, mayl  qo‘ymoq, ruju  qo‘ymoq; se passionner 

pour une science biror fanga havas qo‘ymoq. 

passivement

  adv  sustlik,  sustkashlik,  passivlik  bilan,  indamay;  il 

supporte  passivement  les  humiliations  u  kamsitishlarga  indamay  chidab 

turadi. 

passivité

  nf  sustlik,  sustkashlik,  passivlik;  la  passivité  d’un  élève 

o‘quvchining sustkashligi. 

passoire

 nf elak; suzgich, g‘alvir; sa  mémoire  est une passoire u hech 

narsani eslab qololmaydi. 

pastel


 nm 1. pastel (rassomlikda ishlatiladigan rangdor yumshoq qalam); 

pastel  gras,  maigre  yog‘li,  och  pastel;  des  portraits  au  pastel  pastelda 

chizilgan  portretlar;  2.  inv  des  tons  pastel  pastel  rangidagi  mayin  ochiq 

rang;  3.  shunday  qalamlar  bilan  chizilgan  rasm;  des  pastels  et  des 

aquarelles pastel va akvarel bilan chizilgan rasmlar. 

pasteliste

 n pastel bilan rasm chizadigan rassom. 

pastèque


 nf tarvuz; une tranche de pastèque bir tilim tarvuz. 

pasteur


  nm  1.  litt  cho‘pon,  podachi;  2.  pastir  (qavmga  rahbarlik  qiluvchi 

ruhoniy); le bon pasteur Iso; 3. pastor (protestant mazhabidagi ruhoniy). 

pasteurisation

  nf  pasterlash,  pasterizatsiya  qilish  (oziq-ovqat 

mahsulotlarini 60-70 gradus  atrofida ma’lum muddat  qizdirish bilan  ulardagi 

mikroorganizmlarni yo‘qotish usuli). 

pasteuriser

  vt  pasterlamoq,  pasterizatsiya  qilmoq;  lait  pasteurisé 

pasterlangan sut. 

pastiche


  nm  parodiya,  taqlid  (hazil  yoki  hajviy  tarzda  boshqa  asarlarga 

taqlid  qilib  yozilgan  asar);  faire,  écrire  des  pastiches  des  classiques 

klassik asarlarga parodiya, taqlid qilmoq, parodiya yozmoq. 

pasticher

 vt  parodiya,  taqlid  yozmoq,  qilmoq;  il  s’amusait  à  pasticher 

Hugo u Hugoga parodiya yozib o‘ynardi. 

pasticheur,

 

euse



 n parodiya yozuvchi odam, parodiya muallifi. 

pastille


  nf  1.  tabletka;  2.  dumaloq  karamel,  konfet;  pastille  de  menthe 

yalpizli konfet; 3. mayda xol-xol gul (gazmolda). 

pastis

 nm inv 1. arpabodiyonli likyor (aperitiv); 2. fam behalovatlik, yugur-



yugur,  to‘polon;  il s’est fourré dans un de ces pastis! u  bu  to‘polonlardan 

biriga aralashib qoldi. 

pastoral,

 

ale,



 

aux


  I.  adj  litt  cho‘pon,  podachiga  oid;  cho‘pon,  podachi; 

une  vie  pastorale  cho‘pon  hayoti;  la  Symphonie  pastorale  Cho‘pon 

simfoniyasi; II. nf pastoral (cho‘ponlar hayoti tasvirlangan badiiy yoki musiqiy 

asar). 


pastoureau,

 

elle



 n litt yosh cho‘pon. 

patache


 nf vx arzon dilijans (oz haq oladigan). 

patachon


  nm  fam  mener  une  vie  de  patachon  tarallabedod  hayot 

kechirmoq. 

patapouf

  nm  fam  xo‘ppa  semiz  odam  yoki  bola;  regarde-moi  ce  gros 

patapouf! manabu g‘uppa semizni ko‘rib qo‘ying! 

pataquès


 nm inv gapda so‘zlarning noto‘g‘ri bog‘lanishi (ce n’est pas-t-à 

moi). 


patate

  nf  1.  batat;  2.  fam  kartoshka;  éplucher  les  patates  kartoshka 

archmoq;  3.  fam  ahmoq,  tentak,  nodon;  quelle  patate,  ce  type!  bu  nusxa 

buncha  ahmoq!  4.  loc  fam  en  avoir  gros  sur  la  patate  yuragi  siqilmoq, 

ezilmoq. 

patati,


 

patata


 onomat fam valdir-valdir, valaq-valaq;  et patati! et patata! 

ils n’arrêtent pas valaq-valaq, ular hech to‘xtashmaydi. 

patatras

  intj  onomat  qars,  gurs,  gup;  patatras!  voilà  le  vase  cassé! 

qars! mana vaza sindi! 

pataud,


 

aude


 I. n beso‘naqay, beo‘xshov bola, odam; qo‘pol bola, odam; 

noshud, epsiz,  lapashang; un gros pataud semiz beso‘naqay odam; II. adj 

beso‘naqay,  noshud,  epsiz,  lapashang;  il  a  une  allure  pataude  uning 

yurishlari beso‘naqay. 

pataugas

 n matodan qilingan oyoq kiyimi. 

pataugeoire

  nf  bolalar  uchun  kichik  basseyn;  une  pataugeoire  en 

plastique plastmassadan qilingan bolalar basseyni. 

patauger


  vi  1.  loy  kechib  shaloplatib  yurmoq;  enfants  qui  pataugent 

dans  les  flaques  ko‘lmaklarni  shaloplatib  kechib  yurgan  bolalar;  2. 

adashmoq, dovdiramoq, esankiramoq. 

patchouli

 nm tropik o‘rmonlarda o‘sadigan o‘simlikdan olinadigan atir. 

patchwork

 nm anglic 1. quroqlardan tikilgan narsa; 2. turli xil narsalardan 

yig‘ilgan narsa. 

pâte

 nf 1. xamir; pétrir la pâte xamir qormoq; pâte à pain non qilinadigan 



xamir; 2. pâtes, pâtes alimentaires xamir mahsulotlari; un paquet de pâtes 

bir karobka xamir;  manger des pâtes xamirli ovqat yemoq; 3.  loc  mettre la 

main  à  la  pâte  o‘zi  ishga  kirishmoq,  o‘zi  ishga  tushmoq;  être  comme  un 

coq  en  pâte  pichog‘i  moy  ustida,  yegani  oldida,  yemagani  ketida  bo‘lmoq 

(mo‘l-ko‘lchilikda, farovonchilikda yashamoq); 4. xamirsimon modda, bo‘ tqa, 

massa, pasta; pâte à papier qog‘oz bo‘ tqasi (qog‘oz ishlab chiqarish uchun); 

la  pâte  d’un  fromage  pishloq  massasi;  pâte  de  fruits  mevadan  qilingan 

shirinliklar; pâte dentifrice  tish pastasi; pâte à  modeler plastilin; 5. bo‘ tqa; 

du riz trop cuit, une vraie pâte ortiqcha qaynatilgan guruch, haqiqiy bo‘ tqa; 

6. rang  aralashmasi, qorishmasi; ce peintre a une pâte  extraordinaire  bu 

rassom g‘aroyib rang aralashmasini ishlatadi; 7. loc une bonne pâte dilkash, 

samimiy, ajoyib, yaxshi odam; une pâte molle latta, lapashang, bo‘sh odam. 

pâté

1

  nm  1.  somsa;  2.  pashtet;  pâté  de  foie,  de  lapin  jigar,  quyon 



pashteti;  chair  à  pâté  pashtet  go‘shti;  pâté  en  croûte  xamirga  o‘rab 

pishirilgan pashtet. 

pâté

2

 nm 1. kvartal;  2.  tandir-tandir (qumda bolalar  o‘yini); 3. siyoh  dog‘i; 



je n’arrive pas à lire, il y a un pâté o‘qiy olmayapman, siyoh dog‘ i bor ekan. 

pâtée


  nf  1.  yem,  atala  (hayvon,  parrandalarni  semirtirish  uchun 

beriladigan); 2. quyuq obiyovg‘on (it, mushuklar uchun). 

patelin

1

,



 

ine


  adj  litt  xushomadgo‘y,  tilyog‘lama;  un  ton  patelin 

xushomadgo‘y ohang. 

patelin

2

  nm  fam  qishloq,  ovul,  o‘z  yurti,  vatan;  il  est  allé  passer  ses 



vacances  dans  un  patelin  perdu  u  o‘z  ta’ tilini  uzoq  bir  ovulda  o‘ tkazgani 

ketdi. 


patelle

 nf 1. zool dengiz tarelkachasi; 2. relig muqaddas vaza. 

patène

 nf relig muqaddas vaza, kichkina tarelkacha. 



patenôtre

  nf  iron  duo,  “padarimiz”;  les  vieilles  marmottaient  leurs 

patenôtres kampirlar “padarimiz” duosini pichirlashar edi. 

patent,


 

ente


  adj  litt  aniq,  ravshan,  yaqqol  ko‘zga  tashlanib  turgan;  un 

injustice patente yaqqol ko‘zga tashlanib turgan adolatsizlik. 

patente

  nf  1.  patent,  yorliq,  diplom;  yorliq  xati;  2.  patent,  savdo-ishlab 



chiqarish solig‘i; payer sa patente patentini to‘lamoq. 

patenté,


 

ée

  adj  1.  patentli,  patent  to‘laydigan;  2.  fam  taniqli,  dong 



taratgan,  nomi  chiqqan,  spravkasi  bor;  des  imbéciles  patentés  nomi 

chiqqan tentaklar. 

pater

 nm inv vx “padarimiz” duosi. 



patère

 nf 1. kiyim ilgich,  ilgak;  accrocher son pardessus à une patère 

paltosini kiyim ilgichga osib qo‘ymoq; 2. rel muqaddas vaza. 

paternalisme

  nm  paternalizm  (bolalar  ustidan  otalik  nazorati;  siyosiy 

nazorat, hukmronlik). 



PATERN ALISTE

 

PATRON



 

 

 



394 

paternaliste

 adj paternalizmga oid; il, elle est paternaliste u paternalist; 

la  politique  paternaliste  de  certains  pays  à  l’égard  de  l’Afrique  noire 

ba’zi bir davlatlarning qora A frika ustidan neokolonialistik hukmronligi. 

paterne


  adj  litt  xushomadomuz,  tilyog‘lamalik  bilan  qilingan;  bachkana, 

chuchmal; un air paterne xushomadomuz ko‘rinish. 

paternel,

 

elle



  I.  adj  otaga  oid,  qarashli,  ota;  otalik;  amour  paternel  ota 

mehri; autorité paternelle ota hurmati; II. nm fam ota, ada, dada; attention! 

voilà mon paternel! ehtiyot bo‘l, jim bo‘l! dadam kelyapti, turibdi! 

paternellement

  adv  otalarcha,  otalarday;  il  l’accueillit  paternellement 

uni otalarday qabul qildi. 

paternité

  nf  1.  otalik,  ota  bo‘lish;  les  soucis  de  la  paternité  otalik 

tashvishlari; paternité légitime qonuniy  otalik; paternité civile boqib olgan 

otalik;  2. avtorlik, mualliflik;  revendiquer la paternité d’un ouvrage; d’une 

idée biror asarga, g‘oyaga avtorlik huquqini talab qilmoq. 

pâteux,


 

euse


 adj 1. xamirga o‘xshash, qayishqoq; 2. style pâteux dag‘al, 

g‘aliz  uslub; 3.  loc avoir  la bouche, la langue pâteuse og‘ziga  tupugi  to‘lib 

qolgan bo‘ lmoq, tili zo‘rg‘a aylanmoq. 

pathétique

 I. adj hayajonli, ehtirosli, jo‘shqin, ta’sirli; ko‘tarinki ruhdagi; un 

film  pathétique  ta’sirli  film;  II.  nm  litt  patetika,  ko‘ tarinkilik,  pafos;  il  donne 

dans le pathétique et le mélodrame u ko‘ tarinkilik va melodramada beradi. 

pathétiquement

 

adv 


hayajonli, 

yurakni 


ezadigan; 

sangloter 

pathétiquement hayajonli ho‘ngrash. 

pathogène

  adj  patogen,  kasallik  qo‘zg‘atuvchi;  microbe  pathogène 

kasallik qo‘zg‘atuvchi m ikrob. 

pathologie

  nf  patalogiya  (organizmdagi  kasallik  jarayonlarini  va 

organizmning  normal  holatdan  chiqish  sabablarini  o‘rganuvchi  fan); 

pathologie et thérapeutique patologiya va terapiya. 

pathalogique

  adj  1.  patologiyaga  oid,  patologik;  patologik  anatom iya; 

patologik  holat;  2.  normal,  tabiiy  holatini  yo‘qotgan;  daf  qilib,  tuzatib 

bo‘lmaydigan; je ne peux  m’en  empêcher, c’est pathologique men bunga 

yordam berolmayman, bu tuzalmaydigan narsa. 

pathos


  nm  inv  litt  péj  o‘ta,  ortiqcha,  yolg‘ondakam,  ko‘tarinkilik,  pafos; 

tomber dans le pathos ortiqcha ko‘ tarinkilikka berilib ketmoq. 

patibulaire

  adj  dor  ostiga  olib  ketilayotgan  odamday  g‘amgin,  ma’yus; 

une  mine  patibulaire  dahshatli  yuz,  ko‘rinish  (bosqinchinikiga  o‘xshagan); 

fourche patibulaire dor. 

patiemment

  adv  chidam  bilan,  sabr,  toqat  qilib;  bardosh,  chidam  bilan; 

elle l’attendit patiemment u uni chidam bilan kutdi. 

patience


  nf  1.  chidam,  bardosh,  sabr,  sabr-toqat,  to‘zim;  s’armer  de 

patience  sabr-toqatini  qo‘ lga  olmoq;  prendre  patience  sabr-toqat  qilmoq; 

souffrir  avec  patience  tishini  tishiga  qo‘yib  bardosh  bermoq;  2.  sabot, 

matonat,  chidam,  sabr,  bardosh;  ouvrage  de  patience  qat’iyatlik  va  sabot 

bilan qilinadigan ish; 3. bardosh, sabr-qanoat; il n’a aucune patience uning 

hech  qanday  sabr-qanoati  yo‘q;  après  une  heure  d’attente,  il  a  perdu 

patience  bir  soat  kutishdan  so‘ng,  uning  sabri  tugadi;  ma  patience  a  des 

limites!  sabrning  ham  chegarasi  bor!  sabrim  tugab  boryapti!  4.  patience! 

sabr qiling! 5. jeu de patience bosh qotirgich, dushvor masala; 6.  pasyans 

(qartada  o‘yin  ko‘rsatishning  bir  turi);  je  fais  des  patiences  men  qartada 

o‘yin ko‘rsataman. 

patient,




Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   153   154   155   156   157   158   159   160   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling