Institut français d’Études sur l’asie centrale

beto‘xtov, to‘xtamasdan; 3. to‘xtash joyi, bekat; attendre à l’arrêt d’autobus 

avtobus to‘xtash joyida, bekatida kutmoq; 4. hibsga olish; un mandat d’arrêt 

hibsga  olish  haqida  order;  maison  d’arrêt  qamoqxona;  mettre  aux  arrêts 

hibsga  olmoq;  lever  les  arrêts  hibsdan  bo‘shatm oq;  5.  hukm,  qaror;  un 

arrêt de  mort o‘limga hukm, o‘lim hukmi; rendre un arrêt hukm chiqarmoq, 

hukm qilmoq. 

arrêté, ée

 I. adj 1. to‘xtatilgan, hibsga olingan; 2. o‘rnatilgan, shakllangan, 

tarkib  topgan;  des  idées  arrêtées  shakllangan  g‘oyalar;  3.  qabul  qilingan, 

hal  etilgan,  qat’ iy;  affaire  arrêtée  hal  qilingan  ish,  o‘zgartirib  bo‘lmaydigan 

ish; II. nm qaror, qarorning moddalarga ajratilgan bayoni; l’arrêté ministériel 

vazirlik qarori. 

arrêter

 I. vt 1. to‘xtatmoq,  ushlab qolmoq; arrêter un passant yo‘lovchini 

to‘xtatm oq; 2.  bo‘lmoq, bo‘lib qo‘ymoq,  to‘xtatib qolmoq; arrêter un complot 

fitnani  to‘xtatib  qolmoq;  3.  qamamoq,  hibsga  olmoq;  4.  belgilamoq, 

tayinlamoq; arrêter le  jour d’un  rendez-vous uchrashuv kunini belgilamoq; 

II.  vi  to‘xtamoq;  dites  au  chauffeur  d’arrêter  haydovchiga  to‘xtatishini 

ayting;  il  n’arrête  pas  de  travailler  u  ishlashdan,  ishdan  to‘xtamayapti,  u 

to‘xtamay  ishlayapti;  III.  s’arrêter  vpr  1.  to‘xtamoq,  to‘xtab  qolmoq;  la 

voiture  s’est  arrêtée  mashina  to‘xtadi;  2.  qolmoq,  to‘xtab  qolmoq,  to‘xtab 

qolib  ketmoq;  s’arrêter  quelques  jours  à  Paris  Parijda  bir  necha  kun 

qolmoq;  3.  tugamoq,  tinmoq;  le  bruit  s’arrête  shovqin  tindi;  4.  to‘xtalmoq, 

to‘xtalib  o‘ tmoq,  diqqatini  jalb  qilmoq;  s’arrêter  sur  une  question  biror 

masala ustida to‘xtalmoq. 

arrhes

  nf  pl  bo‘nak,  bay  puli,  zakalat,  avans  (mehnatga  oldindan 

to‘lanadigan pul, haq, mablag‘). 

arriération

 nf arriération mentale aqliy qoloqlik, aqliy zaiflik. 

arrière

  I.  nm  1.  quyruq,  orqa  qism,  orqa  tomon;  l’arrière  d’une  voiture 

mashinaning  orqa  qismi;  l’arrière  d’un  bateau  kemaning  quyrug‘i;  2.  mil 

front orqasi, orqa tomon; 3. sport himoyachi; II. adj orqadagi, keyingi, ketingi, 

orqa;  le  siège  arrière  orqa  o‘rindiq;  le  feu  arrière  orqadagi  chiroq;  en 

marche  arrière  orqaga  yurib;  III.  adv  orqaga,  orqasiga,  ketinga,  keyinga; 

faire  machine  arrière  orqaga  yurmoq;  fig  o‘z  so‘zidan  qaytmoq;  rester  en 

arrière  orqada  qolmoq;  regarder  en  arrière  orqaga  qaramoq;  IV.  intj 

arrière! orqaga! 

arriéré,  ée

  I.  adj  1.  orqada  qolgan,  qoloq;  un  pays  arriéré  qoloq 

mamlakat;  2. qoloq, zaif (aqliy tomondan);  II.  nm soliqdan  to‘lanmay qolgan 

qarz;  oxirigacha  olinmagan  summa;  toucher  un  arriéré  de  pension 

pensiyaning qolgan qismini olmoq. 

ARRIÈRE

-

BOUTIQUE

 

ARTICULAIRE

 

 

 

46 

arrière-boutique

  nf  (pl  arrière-boutiques)  do‘konning  ichkarisidagi 

xona. 

arrière-garde

  nf  (pl  arrière-gardes)  aryergard  (asosiy  kuchlardan 

orqadagi harbiy qismlar). 

arrière-goût

 nm (pl arrière-goûts) boshqacha,  qo‘shimcha  ta’m, boshqa 

narsadan yuqqan yoqimsiz ta’m. 

arrière-grand-mère

  nf  (pl  arrière-grands-mères)  katta  buvi,  momo 

(bobo yoki buvining onasi). 

arrière-grand-père

  nm  (pl  arrière-grands-pères)  katta  bobo,  buva 

(bobo yoki buvining otasi). 

arrière-pays

 nm inv ichki rayonlar, ichkaridagi hududlar. 

arrière-pensée

 nf (pl arrière-pensées) g‘araz, yomon niyat. 

arrière-petite-fille

 nf (pl arrière-petites-filles) evara (nevaraning qizi). 

arrière-petit-fils

 nm (pl arrière-petits-fils) evara (nevaraning o‘g‘li). 

arrière-petits-enfants

 nm pl evaralar. 

arrière-plan

  nm  (pl  arrière-plans)  1.  orqa  plan,  orqa  tomon;  2.  ikkinchi 

darajali; ahamiyatsiz o‘rin, joy, narsa. 

arrière-saison

  nf  (pl  arrière-saisons)  yilning  oxirgi  fasli,  kuz;  kuzning 

oxiri. 

arrière-train

 nf (pl arrière-trains) 1. orqa oyoqlar (hayvonlar); 2. orqa o‘q 

(avtomobilda); 3. fam dumba, orqa, ket. 

arrimer

  vt  yukni  joylamoq  va  mahkamlamoq  (kema,  avtomobil, 

samolyotga);  arrimer  des  colis  sur  une  voiture  yuklarni  mashinaga 

joylamoq. 

arrivage

  nm  1.  kelish,  tushish,  keltirish  (tovar,  material);  arrivage  de 

poisson sur le  marché bozorga baliqlarning kelishi, keltirilishi; 2. keltirilgan, 

kelgan narsa. 

arrivant,  ante

  n  kelayotgan  (kishilar);  les  arrivants  et  les  partants 

kelayotgan va ketayotganlar (kishilar). 

arrivé, ée

 I. adj 1. kelgan (kishi); premier, dernier arrivé birinchi va oxirgi 

kelgan; 2.  erishgan, yetishgan; un homme arrivé maqsadga erishgan kishi; 

II.  nf  1.  kelish,  yetib  kelish;  2.  kelish,  boshlanish;  l’arrivée  du  printemps 

bahor kelishi, bahorning boshlanishi; 3. finish, marra. 

arriver

  vi  1.  kelmoq,  yetib  kelmoq;  arriver  par  le  train,  en  auto 

poyezdda,  mashinada  kelmoq;  2.  yaqinlashmoq,  yaqin  kelmoq;  3.  biron 

darajaga  yetmoq,  bo‘yi  o‘smoq,  bo‘yi  balandlashmoq;  cet  enfant  grandit 

beaucoup, il  m’arrive déjà à  l’épaule  bu bola juda o‘sib ketdi,  uning bo‘yi 

yelkamga  yetib  qoldi;  4.  erishmoq,  yetishmoq,  muvaffaq  bo‘lmoq;  arriver  à 

un  certain  âge  ma’lum  yoshga  yetmoq;  j’arrive  à  faire  des  économies 

men  pul  yig‘ishga  muvaffaq  bo‘ldim;  5.  muvaffaqiyat  qozonmoq, 

muvaffaqiyatga  erishmoq;  martabasi  oshmoq;  un  individu  qui  veut  à  tout 

prix  arriver  qanday  bo‘lmasin,  har  qanday  yo‘l  bilan  mavqega  erishishni 

istovchi  shaxs;  6.  tilga  olmoq,  til  tekkizmoq;  to‘xtalmoq,  to‘xtalib  o‘ tmoq; 

kelmoq; quant à  cette question, j’y  arrive bu masalaga kelsak, men unga 

to‘xtalyapman;  7.  en  arriver  à  kelmoq,  hosil  qilmoq;  j’en  arrive  à  la 

conclusion men xulosa qilmoqdamanki; j’en arrive à me demander s’il n’a 

pas raison pirovardida balki u haqdir degan xulosaga kelyapman; 8. kelmoq 

(ega narsani ifodalaydi); un colis est arrivé pour vous sizga posilka keldi; 

9. yetib kelmoq, eshitilmoq; le bruit est arrivé jusqu’à ses oreilles shovqin 

ungacha eshitilardi; 10. yetmoq; kelmoq; l’eau lui arrive  à la  ceinture suv 

uning  beligacha  yetdi;  11.  yaqinlashmoq,  boshlanmoq;  tushmoq;  l’hiver 

arrive  qish  yaqinlashmoqda;  la  nuit  arrive  qorong‘u  tushmoqda;  12. 

bo‘lmoq,  bo‘lib  o‘ tmoq;  ro‘y  bermoq;  yuz  bermoq,  sodir  bo‘lmoq;  kelib 

chiqmoq,  chiqmoq;  cela  peut  arriver  à  tout  le  monde  hamma  bilan  ham 

bunday  narsa  sodir  bo‘lishi  mumkun;  13.  v  impers  il  est  arrivé  un  train 

poyezd  keldi;  il  arrive  un  moment  où  on  peut  choisir  tanlaydigan  payt 

keladi; quoi qu’il  arrive nima  bo‘lishidan qat’iy nazar; si jamais il  m’arrive 

quelque chose agar menga bir narsa bo‘lib qolsa, agar o‘lib-netib qolsam. 

arrivisme

  nm  shuhratparstlik,  amalparastlik,  mansabparastlik,  shuhrat 

ketidan quvish, mansabga intilish. 

arriviste

 l. n shuhratparast, amalparast, mansabparast; manfaatparast; II. 

adj  shuhratparast,  amalparast  odamlarga  xos  bo‘lgan;  shuhratparastlik, 

amalparastlik maqsadlarini ko‘zlab qilingan; shuhratparastlik. 

arrobase 

nf voir arobase. 

arrogance

 nf manmanlik, dimog‘dorlik, takabburlik. 

arrogant,  ante

  adj  takabbur,  manman,  kibr-havosi  baland,  kalondimog‘, 

dimog‘dor, kekkaygan; mag‘rur. 

arroger

 

(s’)

 vpr nohaq  g‘ayriqonuniy ravishda o‘zlashtirmoq, o‘ziniki  qilib 

olmoq, egallab olmoq. 

arrondi, ie

 I. adj 1. dumaloq, yumaloq shaklli; un  visage  arrondi kulcha 

yuz; 2. fig silliq, ravon;  tugallangan; II. nm 1. egri chiziq; aylana chiziq;  biror 

narsaning  aylana,  dumaloq  qismi;  2.  av  qo‘nish  oldidan  samolyotning 

gorizontal holatga o‘ tishi. 

arrondir

 I. vt 1. yumaloqlamoq,  dumaloqlamoq,  to‘garak holga keltirmoq; 

2. qirrasini olmoq; arrondir les angles  qirrasini  olmoq; 3. ko‘paytirmoq, yirik 

summaga  yetkazmoq,  yaxlitlamoq,  yaxlitlab  hisoblamoq;  arrondir  sa 

fortune boyligini ko‘paytirmoq; II. s’arrondir vpr dumaloq  bo‘lmoq, yumaloq 

bo‘lmoq,  yumaloqlanmoq;  to‘lishmoq;  son  ventre  s’arrondit  uning  qorni 

to‘lishyapti. 

arrondissement

 nm 1. okrug, rayon; 2. yaxlitlash, yaxlit hisoblash. 

arrosage

 nm sug‘orish, suv berish, suv quyish (ekinga). 

arrosé, ée

 adj sug‘orilgan, suv berilgan, suv quyilgan. 

arroser

 vt 1. sug‘ormoq, suv  bermoq, suv  qo‘ymoq, sepmoq, purkamoq; 

solmoq;  arroser  des  plantes  ekinlarga  suv  bermoq;  se  faire  arroser  fam 

yomg‘irda  qolmoq;  yomg‘irga  bo‘kmoq;  2.  sug‘ormoq,  oqib  o‘tmoq;  3.  fig 

ichmoq,  yuvmoq,  bayram  qilmoq;  arroser  un  succès  biror  muvaffaqiyatni 

yuvmoq,  nishonlamoq,  biror  muvaffaqiyat  munosabati  bilan  ichmoq;  4.  fam 

biror  kimsaga  uni  o‘ziga  og‘dirib  olish  maqsadida  pul  bermoq;  5.  biror 

narsaga  spirtli  ichimlik  qo‘shmoq;  arroser  son  café  qahvaga  spirtli  ichimlik 

qo‘shmoq. 

arroseuse

 nf suv sepadigan mashina; suv purkaydigan moslama. 

arrosoir

 nm gulchelak (suv sochadigan jo‘mrakli chelak). 

arsenal

 nm 1. mar harbiy port; 2. arsenal, aslahaxona, qurolxona, qurol-

yarog‘  ombori;  3.  arsenal  (qurol-yarog‘  va  o‘q  dori  ishlab  chiqaradigan  yoki 

qurol-yarog‘  ta’mir  qiladigan  korxona)  4.  fig  biror  narsaning  katta  miqdori, 

zaxirasi;  ľarsenal  des  lois  qonunlarning  katta  miqdori,  arsenali;  4.  fam 

kerak-yarog‘,  aslaha-anjom;  matoh;  lash-lush;  ľarsenal  ďun  photographe 

fotografning lash-lushlari. 

arsenic

 nm chim margimush. 

arsouille

  I.  n  bezori,  xuligan;  II.  adj  xuligan,  bezorilarga  oid;  xuligan, 

bezorilardek, xuligan, bezorilarcha; xuliganlik, bezorilik. 

art

  nm  1.  san’at;  les  beaux  arts  tasviriy  san’at;  les  arts  décoratifs 

amaliy-dekorativ  san’at;  2.  mohirlik,  ustalik,  mahorat;  l’art  de  persuader 

ishontirish  mahorati;  homme  de  l’art  o‘z  ishining  mohiri,  bilag‘on  kishi, 

mutaxassis; avec  art mohirlik, ustalik bilan; connaître l’art de  biror narsani 

qanday  qilishni bilmoq;  avoir l’art de mahoratiga  ega bo‘lmoq; 3. mahorat, 

san’at;  l’art  militaire  harbiy  mahorat;  harbiy  san’at;  l’art  oratoire  notiqlik 

san’ati; l’art culinaire pazandalik mahorati. 

artère

  nf  arteriya,  qizil  qon  tomiri;  2.  fig  magistral,  katta,  asosiy,  qatnov 

yo‘li. 

artériel, elle

 arteriyaga  oid, arterial,  arteriya; le  système  artériel arterial 

sistema; prendre la tension artérielle qon bosimini o‘lchamoq. 

artériosclérose

 nf arterioskleroz. 

arthrite

 nf méd artrit, bo‘g‘inlarining yallig‘lanishi. 

arthritique

  I.  adj  bo‘g‘inlarning  yallig‘ lanishiga  oid,  artrit;  II.  n  artrit  bilan 

og‘rigan bemor. 

arthritisme

 nm artritizm. 

arthropodes

 nm pl zool bo‘g‘imoyoqlilar. 

arthrose

  nm  méd  artroz  (bo‘g‘imlarning  surunkali  modda  almashinuvi 

buzilishi bilan bog‘liq kasalligi). 

artichaut

 nm artishok (o‘tsimon poliz o‘simligi); il a un cœur d’artichaut 

u yengiltak, yengil tabiat. 

article

 nm 1. maqola; un article de fond bosh maqola; 2. punkt, modda; 

3.  tovar,  mahsulot;  un  article  de  confiserie  konditer  mahsulotlari;  des 

articles  de  consommation  courante  keng  iste’mol  mollari;  4.  gram  artikl; 

l’article défini, indéfini aniq, noaniq artikl. 

articulaire

  adj  bo‘g‘imga  oid;  bo‘g‘imdagi,  bo‘g‘im;  rhumatisme 

articulaire chronique surunkali bo‘g‘im revmatizmi. 

ARTICULATION

 

ASPIC

 

 

 

47 

articulation

  nf  1.  anat  bo‘g‘im;  l’articulation  du  coude  tirsak  bo‘g‘imi; 

l’articulation du genou  tizza  bo‘g‘imi;  2. techn sharnir; oshiq-moshiq; 3. fig 

bog‘lash;  bog‘lovchi  element;  les  articulations  d’une  phrase  jumlani 

bog‘lovchi elementlar; 4. talaffuz, artikulatsiya. 

articulé,  ée

  I.  adj  1.  bo‘g‘imli,  bo‘g‘im-bo‘g‘im;  bo‘g‘imlardan  iborat;  zool 

des insectes articulés bo‘g‘imoyoqli hasharotlar; un pantin articulé qo‘ l va 

oyoqlari  harakatlanadigan  qo‘g‘irchoq;  2.  articulé  à  bog‘langan,  qo‘shilgan; 

ces deux chapitres ne sont pas articulés l’un à  l’autre bu  ikkala bob bir-

biriga  bog‘lanmagan;  3.  ling  burro,  aniq,  ravshan,  tushunarli;  un  mot  bien 

articulé aniq talaffuz qilingan so‘z; II. nm pl zool bo‘g‘imoyoqlilar. 

articuler

 I. vt 1. talaffuz qilmoq;  articuler chaque mot har bir so‘zni  aniq 

talaffuz qilmoq; 2. techn qo‘shmoq,  ulamoq,  biriktirmoq;  II. s’articuler vpr 1. 

talaffuz qilinmoq, talaffuz etilmoq; 2. bog‘lanmoq, qo‘shilmoq, birikmoq. 

artifice

  nm  1.  makkorlik,  ayyorlik,  hiylagarlik,  mug‘ombirlik;  makr, 

nayrang, hiyla; ustalik, ustamonlik; il est plein d’artifices u juda ayyor; sans 

artifice ochiq ko‘ngil  bilan; soddalik bilan; 2. techn o‘ t oldiradigan, oldiruvchi 

modda;  yonib  nur  sochuvchi  modda;  un  feu  d’artifice  mushakbozlik;  tirer 

un feu d’artifice mushak otm oq. 

artificiel, elle

 adj 1. sun’iy, yasama, g‘ayritabiiy; une lumière  artificielle 

sun’iy  yorug‘ lik;  la  soie  artificielle  sun’iy  ipak;  2.  fig  soxta  yolg‘ondakam, 

qalbaki; un rire artificiel soxta, yolg‘ondakam kulgi. 

artificiellement

  adv  sun’iy  ravishda,  g‘ayritabiiy  qilib,  yasama, 

yolg‘ondakam. 

artificier

 nm pirotexnik, pirotexnika mutaxassisi, mushakboz. 

artificieux, euse

 adj ayyor, makkor, mug‘ombir; ustamon. 

artillerie

  nf  artilleriya;  être  dans  l’artillerie  artilleriya  qismida  xizmat 

qilmoq. 

artilleur

 nm artilleriyachi, to‘pchi. 

artimon

 

(mât d’)

 nm mar bizan (kemaning quyruq tomonidagi machta). 

artisan,  ane

  n  1.  hunarmand,  kosib;  les  petits  artisans  kichik 

hunarmandlar;  2.  fig  yaratuvchi,  ijodkor,  bunyodkor,  quruvchi,  tuzuvchi; 

barpo  qiluvchi;  sababchi;  l’artisan  de  la  victoire  g‘alabaning  bunyodkori; 

l’artisan de ses propres malheurs o‘z baxtsizligining sababchisi. 

artisanal,  ale

 

adj 

1. 

hunarmandchilikka, 

kosibchilikka 

oid, 

hunarmandchilik;  2.  qo‘lda  qilingan,  xomaki;  fabrication  artisanale 

hunarmandchilik buyumlari, kustar mollar. 

artisanalement

 adj hunarmandchilik bilan, hunarmandlarga xos. 

artisanat

 nm 1. hunarmandlar, kosiblar  tabaqasi,  hunarmandlar, kosiblar 

ahli; 2. hunarmandlik, kosiblik; 3. hunar, kasb. 

artiste

  I.  n  1.  san’atkor,  san’atchi;  ijodkor;  usta;  2.  rassom,  musavvir;  3. 

artist, aktyor; II. adj yuksak mahoratga ega bo‘lgan; ijodkor. 

artistique

 adj 1. artistlarga oid,  artistlarga xos  bo‘lgan; 2. katta mahorat, 

ustalik bilan qilingan; mohirona, san’atkorona. 

artistement

 adv san’atkorona, yuksak san’at bilan, mahorat ko‘rsatib; did 

bilan. 

arum

 nm bot kala (gulning nomi). 

aryen,  enne

  I.  adj  oriylarga  oid,  oriy;  II.  n  oriy,  oriy  ayol  (irqchilar 

nazariyasiga ko‘ra toza irq vakili). 

aryk

 nm ariq. 

as

  nm  1.  tuz  (qarta  o‘yinida);  2.  ochko,  xol  (domino  toshida);  3.  fig  o‘z 

ishining  mohir  ustasi;  un  as  de  l’aviation  havo  janglarida  katta  mahorat 

ko‘rsatgan uchuvchi; un as du volant yuqori klassli haydovchi; c’est un as! 

bu as! bu shunqor! 

ascaride

 ou 

ascaris

 nm zool askaridalar, yumaloq gijjalar. 

ascendance

  nf  shajara;  avlod-ajdodlar;  il  y  a  beaucoup  de  paysans 

dans mon ascendance mening avlodimda dehqonlar juda ko‘p. 

ascendant

1

,  ante

 adj yuqoriga yo‘nalgan, ko‘tariladigan, ko‘ tarilayotgan, 

ko‘tariluvchi,  ko‘payib  boruvchi;  un  mouvement  ascendant  yuqoriga 

yo‘nalgan  harakat,  ko‘ tarilish;  progression  ascendante  math  ko‘payib 

ketuvchi sonlar qatori. 

ascendant

2

  nm  1.  ta’sir,  ta’sir  etish,  ko‘rsatish;  nufuz,  e’ tibor,  obro‘; 

qudrat,  quvvat;  avoir  l’ascendant  sur  qqn  biror  kimsaga  ta’siri  bo‘lmoq; 

exercer un ascendant  ta’sir etmoq, ko‘rsatmoq; subir l’ascendant de qqn 

biror kimsaning ta’sirida bo‘lmoq; 2. pl qavm-qarindoshlar; avlod-ajdodlar. 

ascenseur

  nm  lift;  la  cabine  (la  cage)  de  l’ascenseur  lift  kabinasi;  le 

garçon d’ascenseur lifter, liftchi. 

ascension

 nf 1. toqqa chiqish; faire l’ascension d’une  montagne toqqa 

chiqmoq;  2.  havoda  ko‘ tarilish,  yuqoriga  chiqish;  ascension  d’un  ballon 

aerostatning havoda yuqoriga ko‘ tarilishi; 3. relig me’roj (Isoning arshi a’loga 

ko‘tarilishi  va  nasroniylarning  shunga  bag‘ishlangan  bayrami);  4.  fig 

yuksalish,  o‘sish,  rivojlanish,  taraqqiy  etish,  avj  olish,  kuchayish;  être  en 

pleine ascension avjida bo‘lmoq. 

ascensionner

 vi havoga, toqqa ko‘ tarilmoq. 

ascensionniste

 n al’pinist (alpinizm bilan shug‘ullanuvchi sportchi). 

ascèse

 nf zohidlik, tarki dunyo qilish, tarkidunyochilik. 

ascète

 n asket, zohid, tarki dunyo qilgan kishi; qalandar, darvesh. 

ascétique

 adj asketlarga va asketizmga oid; asketik. 

ascétisme

 nm asketizm, zohidlik,  tarkidunyochilik,  tarki  dunyo qilish; din 

yo‘lida  riyozat  chekish;  vivre  dans  l’ascétisme  darveshona  hayot 

kechirmoq, yakka-yolg‘iz yashamoq. 

asepsie

  nf  méd  aseptika  (operatsiya  vaqtida,  shuningdek,  yaralarni  

davolashda infeksiyadan saqlash usul va choralar). 

aseptique

 adj méd aseptik; zararsizlantirilgan; un pansement aseptique 

zararsizlantirilgan bog‘lama (yaraga bog‘langan bint kabilar). 

aseptiser

  vt  dezinfeksiyalamoq,  dezinfeksiya  qilmoq;  aseptiser  une 

plaie yarani dezinfeksiya qilmoq. 

asexué, ée

 adj erkak yoki urg‘ochilik alomati yo‘q, jinssiz. 

asiatique

 I. adj Osiyo qit’asiga va osiyoliklarga oid; Osiyo; osiyoliklar; II. n 

osiyolik, Osiyoda yashovchi. 

asile

  nm  1.  boshpana,  pana  joy;  chercher,  trouver  asile,  un  asile 

boshpana  qidirmoq,  topmoq;  2.  daxlsiz,  qonun  himoyasidagi  joy;  l’église 

était  autrefois  un  asile  avvallari  monastir  daxlsiz  joy  edi;  3.  muhtojlarga 

yordam  beruvchi  muassasa;  asile  de  vieillards  qariyalar  uyi;  asile 

d’aliénés ou asile aqli zaiflar shifoxonasi. 

asocial, ale

 I. adj ijtimoiy hayotga moslashmagan, moslasha olmaydigan; 

II. n ijtimoiy hayotga moslashishni istamaydigan kishi. 

aspect

 nm 1. manzara, ko‘rinish; à l’aspect de ko‘rib; au premier aspect 

birinchi  qarashdan; 2. ko‘rinish, qiyofa, vajohat, rang,  tus, siyoh, chehra,  aft, 

bashara,  ruxsor;  ahvol,  holat;  des  fruits  de  bel  aspect  ko‘rinishi  chiroyli 

mevalar; donner l’aspect de ko‘rinishiga, qiyofaga ega bo‘lmoq; un homme 

d’aspect misérable bechora ko‘rinishli kishi; 3. taraf, tomon; jihat, xususiyat; 

nuqtai nazar;  envisager la question sous tous les aspects masalani har 

taraflama o‘rganmoq; 4. gram tur. 

asperge

 nf 1. bot sarsabil (ko‘p yillik sabzavot o‘simligi); 2. fam novcha, 

daroz odam. 

asperger

  I.  vt  purkamoq,  sepmoq,  sachratmoq;  asperger  d’eau  froide 

sovuq  suv  purkamoq;  asperger  de  boue  loy,  balchiq  sachratmoq;  II. 

s’asperger  vpr  o‘ziga  sepmoq,  o‘ziga  purkamoq;  s’asperger  de  parfum 

o‘ziga atir sepmoq. 

aspersion

  nf  maydalab  sepish,  purkash,  shakarob  qilib  sepish;  relig 

muqaddas suvdan purkash. 

aspérité

  nf  notekis,  g‘adir-budir,  o‘nqir-cho‘nqir  joy,  notekislik,  g‘adir-

budirlik; les aspérités du sol tuproqning o‘nqir-cho‘nqirligi, notekisligi. 

asphaltage

 nm asfaltlash, asfalt yotqizish. 

asphalte

 nm 1. asfalt; 2. fam trotuar, tosh yo‘l. 

asphalter

 vt asfalt qilmoq, asfalt yotqizmoq. 

asphyxiant,  ante

  adj  1.  bo‘g‘adigan,  bo‘g‘ib  qo‘yadigan,  bo‘g‘ ib 

o‘ldiradigan;  gaz  asphyxiant  bo‘g‘adigan  gaz;  2.  jaholat  hukmron  bo‘lgan, 

qotib qolgan, qoloq; une atmosphère asphyxiante  jaholat hukmron bo‘lgan 

muhit. 

asphyxie

 nf kislorod yetishmasligi natijasida nafas qisishi. 

asphyxié, ée

 I. adj dimiqib qolgan, isdan zaharlangan; II. n dim iqib, isdan 

zaharlangan kishi. 

asphyxier

 I. vt nafasini qismoq; ce gaz asphyxie bu gaz nafasni qisyapti, 

bu nafasni qisadigan gaz; il a été asphyxié par la fumée u isdan zaharlanib 

o‘ldi; II. s’asphyxier vpr dimiqib o‘lmoq, bo‘g‘ilib o‘lmoq; nafasi qaytmoq. 

aspic

1

 n аspid (zaharli ilon turi). 

ASPIC

 

ASSIETTE

 

 

 

48 

aspic

2

 nm bot lavanda (havorang yoki binafsharang gulli, xushbo‘y, doim 

yashil o‘simlik). 

aspirant,  ante

  adj  so‘rib  oluvchi,  so‘radigan,  tortadigan,  emib,  shim ib 

oluvchi;  emadigan,  shimadigan;  une  pompe  aspirante  suv  tortadigan 

nasos. 

aspirant

  n  1.  kandidat,  nomzod  (biror  mansab,  vazifaga);  2.  nm  mil 

ofitserlikka  nomzod;  mar  dengizchilik  o‘quv  yurtining  ikkinchi  bosqich 

talabasi. 

aspirateur

  nm  pilesos,  changyutgich;  passer  des  tapis  à  l’aspirateur 

gilamlarni changyutgich bilan tozalamoq. 

aspiration

 nf 1. nafas  olish,  o‘pkaga havo olish;  2. techn  emish, so‘rish, 

shimish;  3.  intilish,  kuchli  orzu,  ishtiyoq,  maqsad,  niyat;  aspiration  vers 

l’idéal ideal niyat, maqsadga intilish. 

aspiré,  ée

  adj  ling  nafas  tovushiga  oid;  nafas  chiqarish  bilan  talaffuz 

qilinadigan; un “h” aspiré nafas chiqarish bilan talaffuz qilinadigan “аsh”.