Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet20/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   ...   238

erimoq,  yumshamoq;  ta’sirlanmoq,  mehri  toblanmoq,  ko‘ngli  buzilmoq;  elle 

s’est attendrie sur son sort uning taqdiridan ko‘ngli buzildi; s’attendrir sur 

les malheurs d’autrui boshqalarning baxtsizligiga rahmi kelmoq. 

attendrissant,  ante

  adj  ta’sirli,  ko‘ngilni  yumshatadigan,  eritadigan, 

mehr-shafqatni qo‘zg‘atadigan. 

attendrissement

  nm  biror  narsadan  ta’sirlanish,  erish,  mehr,  ko‘ngli 

yumshash,  to‘lqinlanish;  ta’sirlanganlik,  to‘lqinlanganlik;  des  larmes 

d’attendrissement mehr yoshlari; pleurer d’attendrissement ko‘zdan yosh 

chiqquday bo‘lib ko‘ngli bo‘shab ketmoq. 

attendrisseur

 nm go‘sht yumshatadigan uskuna. 

attendu,  ue

  I.  adj  kutilayotgan,  kutilgan;  II.  prép  e’ tiborga,  inobatga, 

nazarga olib; nazarda  tutib;  loc conj attendu que shu sababli, shu boisdan, 

shuning  uchun;  III.  nm  les  attendus  d’un  jugement  sud  hukmining 

asoslovchi qismi. 

attentat

 nm suiqasd,  tajovuz; commettre un attentat suiqasd qilmoq; un 

attentat à la liberté erkinlikka tajovuz. 

attentatoire

 adj xavfli, xatarli,  tahlikali;  tajovuzkor; qarshi qaratilgan;  une 

mesure attentatoire à la liberté erkinlikka qarshi qaratilgan tadbir. 



ATTENTE

 

ATTRAPE



 

 

 



53 

attente


  nf  1.  kutish;  kutish  uchun  sarflangan  vaqt;  l’attente  n’a  pas  été 

longue  kutish  uzoqqa  cho‘zilmadi;  2.  salle,  salon  d’attente  kutish  zali;  3. 

umid,  ishonch,  orzu,  tilak;  répondre  à  l’attente  de  qqn  biror  kimsaning 

umidini ro‘yobga chiqarmoq; contre toute attente ishonchiga  qaramasdan; 

dépasser  l’attente  de  qqn  biror  kimsaning  kutganidan  ham  afzal  bo‘lib 

chiqmoq. 

attenter

 vi (à) qasd, suiqasd qilmoq;  tajovuz qilmoq; attenter à la vie de 

qqn  biror  kimsaning  joniga  qasd  qilmoq;  attenter  à  ses  jours  o‘zini 

o‘ldirmoq; attenter à la sûreté de l’Etat davlat xavfsizligiga tajovuz qilmoq. 

attentif,  ive

  1.  diqqatli,  e’ tiborli,  ziyrak,  hushyor;  élève  attentif  ziyrak 

o‘quvchi;  2.  attentif  à  jonkuyar,  e’ tiborli,  odamoxun;  un  homme  attentif  à 

ses devoirs o‘z vazifasiga, ishiga  jonkuyar kishi; être  attentif à bien faire 

yaxshi bajarish uchun jonkuyarlik qilmoq; 3. puxta, sinchiklab qilingan, diqqat 

bilan  bajarilgan;  tirishib,  astoydil  qilingan;  soins  attentifs  astoydil  qilingan 

g‘amxo‘rlik;  faire  un  examen  attentif  puxta  tekshirmoq;  être  attentif  à+inf 

astoydil harakat qilmoq; il est attentif à plaire à tout le monde u hammaga 

yoqishga harakat qilyapti. 

attention

 nf 1.  diqqat,  e’ tibor;  cela  mérite l’attention  bu e’ tiborga  loyiq; 

le  manque  d’attention  e’ tiborsizlik,  sovuqqonlik;  une  faute  d’attention 

e’tiborsizlik  natijasidagi  xato;  avec  attention  diqqat  bilan;  faire  un  effort 

d’attention diqqatini zo‘raytirmoq; attirer l’attention de qqn sur qqch  biror 

kimsaning  diqqatini  biror  narsadan  chalg‘itmoq;  prêter  attention  à  qqch 

diqqatini  qaratmoq;  faire  attention  diqqatini  qaratmoq,  e’tibor,  ahamiyat 

bermoq,  quloq  solmoq,  e’ tiborini  jalb  qilmoq;  diqqat  bilan  kuzatmoq;  ehtiyot 

bo‘lmoq,  saqlanmoq;  harakat  qilmoq;  e’ tiborga  olmoq,  nazarda  tutm oq; 

faites attention à cela! bu narsaga e’ tibor bering! faites attention à ce que 

je  vais  faire  mening  nima  qilishimni  diqqat  bilan  kuzating;  faites  attention 

aux  voleurs!  o‘g‘rilardan  ehtiyot  bo‘ling!  j’ai  fait  attention  de  ne  pas  les 

déranger  ularni  bezovta  qilmaslikka  harakat  qildim;  2.  pl  g‘amxo‘rlik,  iltifot, 

e’tibor,  izzat-hurmat,  izzat-ikrom;  une  marque  d’attention  g‘amxo‘rlik 

belgisi;  manque  d’attention  e’tiborsizlik;  avoir  des  attentions  pour  qqn 

biror  kimsaga  izzat  ko‘rsatmoq;  entourer  qqn  de  ses  attentions  biror 

kimsani hurmat qilmoq. 

attentionné, ée

 adj boshqalarga e’ tiborli, g‘amxo‘r. 

attentisme

 nm payt poylash siyosati. 

attentiste

  I.  adj  payt  poylaydigan,  fursat  kutadigan;  adopter  une 

politique  attentiste  payt  poylash  siyosatini  o‘tkazmoq;  qulay  payt  poylash, 

kutish, yo‘lini tutmoq; II. n payt poylash siyosati tarafdori. 

attentivement

  adv  diqqat  bilan;  regarder,  écouter,  lire  attentivement 

diqqat bilan qaramoq, eshitmoq, o‘qimoq. 

atténuant,  ante

  adj  accorder  à  qqn  des  circonstances  atténuantes 

gunohni yengillatuvchi omillar, holatlarni e’tiborga olmoq. 

atténuation

  nf  1.  yumshatish,  yengillatish;  l’atténuation  d’une  peine 

jazoni  yengillatish,  yengillashtirish;  2.  kamaytirish,  ozaytirish,  pasaytirish; 

l’atténuation de la douleur og‘riqni pasaytirish, kamaytirish. 

atténuer

  I.  vt  yengillashtirmoq  muloyim,  mayin,  yumshoq  qilmoq, 

yumshatmoq, 

muloyimlashtirmoq; 

kamaytirmoq, 

pasaytirmoq; 

les 

circonstances  atténuent  sa  faute  vaziyat  uning  aybini  yengillashtiryapti; 



atténuer  la  douleur  og‘riqni  kamaytirmoq;  atténuer  la  lumière  yorug‘likni, 

chiroqni  pasaytirmoq;  II.  s’atténuer  vpr  yumshatmoq,  kamaymoq, 

pasaymoq; susaymoq. 

atterrer


  vt  hayratda  qoldirmoq,  hayron  qoldirmoq,  lol  qoldirmoq; 

esankiratib, dovdiratib qo‘ymoq; l’annonce de sa mort nous a atterré uning 

o‘limi haqidagi xabar bizni esankiratib qo‘ydi. 

atterrir


  vi  1.  av  qo‘nmoq,  yerga  qo‘nmoq;  l’avion  vient  d’atterrir 

samolyot hozirgina qo‘ndi; 2. mar pristanga kelib to‘xtamoq. 

atterrissage

  nm  1.  av  qo‘nish,  yerga  qo‘nish;  un  atterrissage  forcé 

majburan  yerga  qo‘nish;  train  d’atterrissage  shassi  (samolyotning 

aerodromda  yurushi,  uchishi,  qo‘nishida  xizmat  qiladigan  g‘ildirakli  qismi); 

piste  d’atterrissage  uchish  va  qo‘nish  polosasi,  chizig‘i;  2.  mar  pristanga 

kelib to‘xtash (kema). 

attestation

 nf guvohnoma, shahodatnoma; une attestation de  médecin 

tibbiyot guvohnomasi. 

attester


  vt  1.  ko‘rsatmoq,  aytmoq;  darak  bermoq,  dalolat  bermoq; 

anglatmoq;  ce  fait  atteste  que  bu  fakt  ko‘rsatadiki;  2.  guvohlik  bermoq, 

tasdiqlamoq, tasdiq qilmoq; attester un fait faktni tasdiqlamoq; j’atteste que 

cet homme dit la vérité men  bu odam haqiqatni aytayotganligiga guvohlik 

beraman; 3. guvohlik  olmoq; guvoh qilmoq; attester le ciel  osmonni guvoh 

qilmoq. 


attiédir

  vt  isitmoq,  ilitmoq;  le  soleil  a  attiédit  l’eau  de  la  mer  quyosh 

dengiz suvini ilitib qo‘ydi. 

attiédissement

 nm ilitish, isitish; isish, ilish. 

attifer


 I. vt fam péj didsiz, kulgili holda yasantirmoq, kiyintirmoq; qui  est-

ce  qui  t’a  attifé  comme  ça  seni  kim  bunday  kiyintirdi?  II.  s’attifer  vpr 

kiyinmoq, bezanmoq, yasanmoq. 

attiger


 vi oshirib yubormoq; tu attiges oshirib yubording! 

attique


  adj  Attikaga,  A finaga,  afinaliklarga  oid;  le  sel  attique  nozik 

qochirim; yengil istehzo. 

attirail

  nm  fam  kerak-yarog‘,  qurol-yarog‘,  aslaha-anjom;  asbob;  buyum, 

jihoz; ashyo; narsa; un attirail de pêche baliqchining anjom lari. 

attirance

 nf mayl, havas, qiziqish, intilish, moyillik. 

attirant,  ante

  adj  yoqimli,  jozibali,  dilbar,  ko‘rkam,  istarasi  issiq;  o‘ziga 

tortadigan, jalb qiladigan. 

attirer

  I.  vt  1.  o‘ziga  tortmoq,  jalb  qilmoq;  l’aimant  attire  le  fer  magnit 



temirni  o‘ziga  tortadi;  2.  fig  qiziqtirmoq,  havasni  keltirmoq;  yo‘ldan  urmoq; 

attirer  qqn  par  de  belles  promesses  ajoyib  va’dalar  bilan  qiziqtirmoq;  3. 

tortmoq, jalb qilmoq, o‘z tomoniga og‘dirmoq; attirer les regards, l’attention 

nigohlarni,  diqqatni  o‘ziga  qaratm oq;  4.  qo‘zg‘amoq,  tug‘dirmoq,  sabab 

bo‘lmoq;  sazovor  bo‘ lmoq,  qozonmoq;  son  succès  lui  attira  beaucoup 

d’ennemis uning muvaffaqiyatlari  o‘ziga ko‘plab dushman orttirishiga sabab 

bo‘ldi;  attirer  la  haine  nafrat  qo‘zg‘atmoq;  II.  s’attirer  vpr  1.  bir-biriga 

tortilmoq;  les  astres  s’attirent  les  uns  les  autres  yulduzlar  bir-birlariga 

tortilmoqdalar;  2.  tug‘dirmoq,  orttirmoq;  s’attirer  des  ennuis  o‘ziga  kulfat 

orttirmoq; il s’est attiré des ennemis u o‘ziga dushmanlar orttirdi. 

attiser

  vt  1.  puflab,  dam  berib  yondirmoq,  alanga  oldirmoq,  yoqmoq; 



attiser le feu olov, o‘t yoqmoq; 2. fig qo‘zg‘atmoq, tug‘dirmoq; kuchaytirmoq, 

zo‘raytirmoq;  avj  oldirmoq,  alanga  oldirmoq;  attiser  la  querelle  janjalni 

alangalatm oq; attiser la haine nafrat qo‘zg‘atmoq; nafratni avj oldirmoq. 

attitré,  ée

  adj  1.  rasmiy;  le  représentant  attitré  du  gouvernement 

hukumatning rasmiy vakili; 2. doimiy; odatdagi; tanilgan, nomi chiqqan, dong 

taratgan; c’est son fournisseur attitré bu uning doim iy ta’minlovchisidir. 

attitude


  nf  1.  gavdaning  turish  vaziyati,  holati;  2.  odat,  qiliq,  xulq-atvor, 

sulukat;  yurish-turish;  une  attitude  arrogante  takabburona  yurish-turish; 

une attitude fière mag‘rur yurish-turish;  3. muomala, munosabat;  pozitsiya, 

nuqtai-nazar,  fikr,  tutilgan yo‘l; une attitude bienveillante  iltifotli munosabat; 

une attitude intransigeante murosasizlik nuqtai nazari; il était hostile à ce 

projet, mais à présent il a changé d’attitude u bu rejaga qarshi edi, ammo 

hozir o‘z fikrini o‘zgartirdi. 

attouchement

  nm  qo‘l  tekkizish,  erkalash  (odatda  silash,  siypash 

maqsadida). 

attractif, ive

 adj o‘ziga tortadigan; o‘ziga jalb qiladigan. 

attraction

  nf  1.  phys  tortish,  tortilish;  tortish  kuchi;  loi  de  l’attraction 

universelle  butun  dunyo  tortishish  qonuni;  l’attraction  d’un  aimant 

magnitning  o‘ziga  tortish  kuchi;  2.  fig  tortuvchanlik,  o‘ziga  tortishlik,  jalb 

etishlik;  o‘ziga  tortadigan, jalb qiladigan, jozibali kuch; mayl, havas, qiziqish, 

intilish;  l’attraction  mutuelle  de  deux  êtres  ikki  kishining  bir-biriga  o‘zaro 

mayli,  intilishi;  3.  sirk  yoki  estrada  dasturidagi  eng  qiziq,  hayratomuz  o‘yin, 

tomosha; pl sayilgohlarda turli o‘yin-kulgu qurilmalari, karusel, tir kabilar. 

attrait

  nm  1.  qiziqtiradigan,  havasni  keltiradigan  narsa;  ko‘ngil  sust 



ketadigan,  yo‘ldan  ozdiradigan  narsa;  maftun  qiladigan  narsa;  l’attrait  du 

mystère  sir  sehri;  l’attrait  de  la  nouveauté  yangilikning  qiziqligi;  2.  pl 

yoqimlilik,  jozibalilik,  dilbarlik,  ko‘rkamlik,  istarasi  issiqlik,  joziba,  sehr;  les 

attraits d’une femme ayolning jozibadorligi; 3. mayl, havas, intilish. 

attrapade

  nf  fam  1.  koyish,  dakki  berish;  dakki,  tanbeh;  2.  so‘kish, 

haqorat; janjal, janjal-suron, g‘avg‘o. 

attrape


 nf 1.  hiyla, nayrang, lo‘ttibozlik;  fokus, ko‘zbo‘yamachilik; 2. biror 

kimsani hayron qoldirish uchun mo‘ljallangan narsa (o‘yin yoki hazil orqali). 



ATTRAPE

-

NIGAUD



 

AUGURE


 

 

 



54 

attrape-nigaud

  nm (pl  des  attrape-nigauds)  ayyorlik,  sodda  odamlarni 

aldash  uchun  qilingan  makr,  hiyla;  cette  publicité  n’est  qu’un  attrape-

nigaud bu reklama sodda odam larni aldash uchun qilingan hiyla. 

attraper


 vt 1. qo‘l bilan tutmoq, qo‘lga olib tutib turmoq; ovlab tutmoq, tutib 

olmoq;  qo‘lga  tushirmoq,  qo‘lga  olmoq;  attraper  des  souris  dans  une 

souricière qopqon bilan sichqonlarni  tutmoq;  attraper la balle au vol uchib 

kelayotgan  koptokni  qo‘l  bilan  tutmoq;  il  s’est  fait  attraper  uni  qo‘lga 

tushirdilar;  2.  aldamoq,  aldab  ketm oq,  pand  bermoq,  chuv  tushirmoq, 

laqillatish, qo‘lga  tushirmoq; je  me suis laissé attraper comme un enfant 

meni  yosh  boladek  laqillatib  ketishdi;  3.  ko‘ngilni  qoldirmoq,  ko‘ngilni 

sovutmoq,  ixlosni  qaytarmoq,  hafsalani  pir  qilmoq,  umidini  puchga 

chiqarmoq;  j’ai  été  bien  attrapé  de  ne  pas  vous  trouver  à  la  gare  sizni 

vokzalda  topa  olmaganimdan  hafsalam  pir  bo‘ldi;  4.  tutmoq,  o‘tirmoq 

(transport  vositasi);  j’ai  attrapé  le  train  à  la  dernière  minute  oxirgi 

minutlarda  poyezdga  o‘ tirdim;  5.  fam  yuqtirmoq,  orttirmoq;  attraper  une 

maladie  kasallik  orttirmoq;  6.  tushunmoq,  sezmoq,  payqamoq,  anglamoq; 

attraper  quelques  mots  d’une  conversation  suhbatdan  bir  necha  so‘zni 

anglamoq;  7.  tegmoq,  yetmoq,  yaralamoq;  8.  tanbeh  bermoq,  koyimoq, 

ta’zirini bermoq; il s’est fait  attraper par  son professeur  u o‘qituvchisidan 

tanbeh, qattiq gap eshitdi. 

attrayant,  ante

  adj  o‘ziga  tortadigan,  qiziqarli,  maroqli;  un  spectacle 

attrayant qiziqarli tomosha. 

attribuer

 I. vt 1. bermoq; berishga qaror qilmoq, belgilamoq; attribuer un 

prix  à  qqn  biror  kimsaga  mukofot  bermoq,  belgilamoq;  attribuer  un  titre 

unvon  bermoq;  attribuer  des  avantages  à  qqn  biror  kimsaga  im tiyoz 

bermoq;  2.  fig  nisbat  bermoq,  deb  bilmoq,  deb  o‘ylamoq,  deb  tushunmoq; 

ma’no,  ahamiyat,  e’ tibor  bermoq;  attribuer  de  l’importance  à  qqch  biror 

narsaga ma’no bermoq; 3. hisoblamoq,  topmoq, qo‘shmoq, kiritmoq; sababli 

deb  bilmoq;  tufayli deb hisoblamoq,  topmoq; -dan ko‘rmoq; attribuer à qqn 

une  invention,  un  tableau  ixtiro,  suratni  biror  kimsaniki  deb  hisoblamoq; 

j’attribue  cela  à  son  ignorance  buni  uning  bilmasligi  sababli  deb 

hisoblayman;  II.  s’attribuer  vpr  o‘ziniki  qilib  olmoq,  egallab  olmoq; 

o‘zlashtirmoq;  s’attribuer  tout  le  mérite  de  qqn  biror  kimsaning  xizmatini 

o‘ziniki qilib olmoq. 

attribut


  nm  1.  phil  atribut  (narsalarning,  hodisalarning  ajralmas  qismi, 

xususiyati); 2. o‘ziga xos xususiyat, belgi, alomat; 3. gram atribut, aniqlovchi. 

attribution

  nf  1.  berish,  belgilash;  l’attribution  d’un  rôle  à  un  acteur 

aktyorga rol berish; l’attribution du prix Nobel à un physicien  fizik olimga 

Nobel  mukofotini  berish;  2.  gram  complément  d’attribution  vositali 

to‘ldiruvchi; 3.  pl alohida huquq,  im tiyoz; vazifa, xizmat;  cela ne rentre pas 

dans mes attributions bu mening vazifamga kirmaydi. 

attristant, ante

 adj xafa qiladigan, qayg‘uga soladigan. 

attristé, ée

 adj xafa, ta’bi tirriq, ko‘ngli g‘ash. 

attrister

  I.  vt  xafa  qilmoq,  qayg‘uga  solmoq,  qayg‘urtirmoq;  ta’bini  xira 

qilmoq,  ko‘nglini  g‘ash  qilmoq,  dilini  siyoh  qilmoq;  kayfiyatini  buzmoq;  son 

départ nous a attristés uning ketishi  bizni xafa qildi; II.  s’attrister vpr xafa 

bo‘lmoq,  qayg‘uga  botmoq,  qayg‘urmoq,  kayfiyati  buzilmoq,  ko‘ngli  g‘ash 

bo‘lmoq; il s’attriste de la voir partir uning ketayotganligini ko‘rib kayfiyati 

buzildi. 

attroupement

 nm odamlarning bir joyga to‘planishi, olomon, to‘da. 

attrouper

  I. vt  odamlarni  to‘plamoq,  yig‘moq;  ses  cris  attroupèrent  les 

passants  uning  qichqirig‘idan  o‘ tkinchilar  bir  joyga  to‘plandilar;  II. 

s’attrouper  vpr  to‘planmoq,  yig‘ilmoq;  les  manifestants  commencèrent  à 

s’attrouper namoyishchilar to‘plana boshladilar. 

au

 art déf, prép voir à. 



aubade

  nf  tongda  biror  kimsaning  derazalari  ostida  berilgan  konsert, 

aytilgan qo‘shiq. 

aube


1

  nf  1.  tong,  tong  payti,  tong  yorishgan  payt;  shafaq;  se  lever  à 

l’aube  tong  otarda o‘rnidan  turmoq; dés l’aube erta  tongdan;  2.  tong, subh, 

boshlanish davri; à l’aube de la Révolution Inqilob tongida. 

aube

2

 nf techn parrak, kurak; les aubes d’une roue de  moulin  tegirmon 



parragi. 

aube


3

 nf serk. dyakonlarning ibodat vaqtida kiyadigan uzun kimxob kiyimi. 

aubépine

 nf do‘lana. 

auberge

  nf  1.  vx  qishloq  mehmonxonasi,  karvonsaroy;  2.  restoran  yoki 



mehmonxona qoshidagi restoran (odatda qishloq joylarda). 

aubergine

 nf baqlajon. 

aubergiste

 nm karvonsaroy egasi. 

aucun,  une

  I.  adj  hech  qanaqa,  hech  qanday,  hech  qaysi;  aucun 

homme  n’est  jamais  allé  sur  Vénus  hech  qaysi  kishi  hech  qachon 

Venerada  bo‘lmagan;  je  n’ai  aucune  confiance  en  lui  unga  hech  qanday 

ishonchim yo‘q; en  aucune façon  hech, hech  bir, sira;  en aucun  lieu  hech 

qayerda;  sans  aucune  ressource  hech  qanday  mablag‘siz,  bir  tiyinsiz;  II. 

pron hech kim, hech kimsa;  hech narsa; kimdir; aucuns, d’aucuns ba’zilar; 

birovlar;  je  doute  qu’aucun  de  vous  le  fasse  qaysi  biringiz  buni  qila 

olishingizga ishonmayman; d’aucuns croiront ba’zilar o‘ylashi mumkin. 

aucunement

 adj hech, hech bir, sira; zarracha ham, aslo, zinhor. 

audace

  nf  1.  jasorat,  mardlik,  jur’at,  dadillik,  botirlik;  son  audace  était 



légendaire  uning  mardligi  haqida  afsonalar  tarqaldi;  un  acte  d’audace 

mardonavor  harakat;  avec  audace  dadillik,  botirlik,  jasurlik  bilan; 

ikkilanmasdan, qo‘rqmasdan, dadil; plein d’audace dadil, mardonavor; avoir 

l’audace  de  +inf  jasorat  qilmoq,  jur’at  etmoq;  2.  surbetlik,  bezbetlik, 

uyatsizlik, beorlik. 

audacieux,  euse

  adj  1.  jasur,  mard,  botir;  2.  surbet,  bezbet,  uyatsiz, 

beor, yuzsiz, sulloh. 

au-delà

 nm narigi dunyo; dans l’au-delà narigi dunyoda. 



audible

  adj  eshitiladigan,  eshitib  bo‘ladigan,  eshitilib  turadigan;  d’une 

voix  à  peine  audible  zo‘rg‘a  eshitiladigan  ovoz  bilan,  zo‘rg‘a  eshitiladigan 

qilib. 


audience

  nf  1.  audiensiya,  qabul  (lavozimli  kishi  huzuridagi);  accorder, 

donner  une  audience  qabul  qilmoq;  2.  sud  majlisi;  audience  à  huit  clos 

yopiq  majlis;  tenir  audience  majlis  o‘tkazmoq;  3.  biror  narsaga  qiziqish, 

e’tibor;  cette idée a trouvé une large audience bu g‘oya ko‘pchilikni  o‘ziga 

tortdi. 


audiophone

 nm quloqqa tutadigan apparat (karlar uchun). 

audio-visuel,  elle

  adj  audiovizual,  ko‘rib-eshitadigan,  ko‘rib-eshitishga 

oid (tovush va tasvir yordamida tillarni o‘rgatish metodi). 

auditeur, trice

 n eshituvchi,  tinglovchi; les auditeurs d’un conférencier 

notiqning  tinglovchilari;  les  auditeurs  d’une  émission  de  radio  radio 

tinglovchilar. 

auditif,  ive

  adj  eshitishga  oid,  eshitish  uchun  xizmat  qiladigan,  eshitish; 

appareil  auditif  karlar  quloqqa  tutadigan  apparat;  les  organes  auditifs 

eshitish organlari. 

audition


 nf 1. eshitish qobiliyati, eshitish; le mécanisme, les troubles de 

l’audition  eshitish  sistemasi,  eshitish  qobiliyatining  buzilishi;  2.  eshitish, 

tinglash; l’audition des témoins guvohlarni eshitish, so‘roq qilish; 3. yaxshi-

yomon eshitilish, eshitilish darajasi; 4. sinab ko‘rish, tekshirib ko‘rish; ovoziga 

qarab tekshirish, tinglab ko‘rish. 

auditionner

  I.  vt  ovoziga  qarab  sinab  ko‘rmoq  (artistni);  II.  vi  ovozini 

sinab ko‘rishlari uchun chiqish qilmoq (artist). 

auditoire

  nm  auditoriya;  tinglovchilar;  qatnashchilar,  qatnashuvchilar; 

tomoshabinlar. 

auditorium

 nm eshitish zali, studiya; ovoz yozish studiyasi. 

auge


 nf 1. oxur; tog‘ora; 2. qorg‘ ich (biror narsani eritish yoki qorish uchun 

ishlatiladigan idish); 3. jag‘ suyaklari orasidagi bo‘shliq joy (otlarda). 

augmentation

 nf 1. ortish, ko‘payish; orttirish, ko‘paytirish; 2. qo‘shimcha 

haq, ustama. 

augmenter

  I.  vt  1.  ko‘paytirmoq,  oshirmoq,  orttirmoq;  qo‘shmoq; 

augmenter  la  vitesse  tezlikni  oshirmoq,  tezlatmoq;  augmenter  la  qualité 

sifatni  yaxshilamoq;  2.  maoshni  oshirmoq,  ko‘paytirmoq;  augmenter  les 

fonctionnaires davlat xizmatchilarining maoshini oshirmoq; II. vi ko‘paymoq, 

oshmoq,  kattaymoq,  kattalashmoq;  o‘smoq;  qo‘shilmoq;  la  population 

augmente aholi ko‘paymoqda; le pain a augmenté non qimmatlashdi. 

augure

1

  nm  belgi,  alomat,  nishona;  un  heureux  augure  baxt  alomati; 



yaxshilik belgisi; de bon augure yaxshi belgi; de  mauvais augure yomonlik 

alomati; oiseau de mauvais augure baxtsizlik darakchisi. 

augure

2

  nm  qushlarning  ovozi  va  uchishiga  qarab  go‘yo  xudoning 



irodasini, xohishini aytib bera olgan kohin (qadimgi Rimda). 

AUGURER

 

AUTHENTIQUER



 

 

 



55 

augurer


  vt  (qqch  de  qqch)  bashorat  qilmoq,  oldindan  xabar  bermoq, 

aytib  bermoq,  karomat  qilmoq;  augurer  une  chose  d’une  autre  biror 

narsaga qarab narsani oldindan aytib bermoq; que puis-je augurer de cette 

aventure? bu voqeadan nima kutish mumkin? 

auguste

1

  adj  ulug‘vor,  ulug‘sifat,  basavlat,  savlatli,  mahobatli,  salobatli, 



viqorli;  dabdabali;  tantanali;  un  air  auguste  ulug‘vor  ko‘rinish,  qiyofa;  une 

auguste assemblée tantanali yig‘ilish. 

auguste

2

 nm masxaraboz, qiziqchi. 



aujourd’hui

  adv  1.  bugun,  bugungi  kun;  jusqu’à  aujourd’hui 

bugungacha;  2.  hozir,  hozirgi  paytda,  endilikda;  on  voyage  beaucoup 

aujourd’hui hozirgi paytda ko‘p sayohat qilmoqdalar; d’aujourd’hui hozirgi. 

aulne

 nm bot olxa (teraksimon daraxt yoki buta). 



aumône

  nf  sadaqa;  faire  l’aumône,  donner  l’aumône  sadaqa  qilmoq, 

bermoq. 

aumônier


 nm kashish, pop, ruhoniy. 

aune


1

 nf quloch (Fransiyada 118-120 smga teng uzunlik o‘lchovi). 

aune

2

 nm voir aulne. 



auparavant

 adv ilgari, avval, burun, ilgarigi vaqtlarda. 

auprès

 I. adv yaqinida, oldida, yaqin orada;  se tenir auprès yaqin orada 



turmoq;  shu  o‘rtada  turmoq;  II.  loc  prép  1.  oldida,  yonida,  yaqinida;  rester 

auprès  du  malade  kasal  yonida  qolmoq;  2.  qoshida;  huzurida,  -dagi;  3. 

nazarida,  fikricha; ko‘z o‘ngida, ko‘z oldida; je ne veux pas passer pour un 

impoli  auprès  d’elle  uning  nazarida  beodob  bo‘lib  ko‘rinishni  istayman;  4. 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling