Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet170/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   166   167   168   169   170   171   172   173   ...   238

izi  ham  qolmaydi;  4.  mise  en  plis  sochni  ukladka  qilish,  sochni  jingalak 

qilish;  5.  loc  prendre  un  (le)  pli  odatlanib  qolmoq,  odat  orttirmoq;  6.  ajin, 

tirish; 7. paket, konvert; envoyer un  message sous pli cachet頗berkitilgan 

paketda  axborot  jo‘natmoq;  8.  bir  yurishda  olingan  qarta(lar),  yutuq 

qarta(lar). 

pliable

 adj egiluvchan, egiladigan, egsa bo‘ladigan. 



pliage

 nm taxlash. 

pliant,

 

ante



 I. adj buklanadigan, yig‘iladigan, yig‘ma; un lit pliant yig‘ma 

karavot; II. nm yig‘ma kursi. 

plie

 nf kambala, qalqonbaliq. 



plier

  I.  vt  taxlamoq,  yig‘ishtirmoq;  fam  plier  ses  affaires  narsalarini 

yig‘ishtirmoq;  plier  bagage  dov-dastakni  yig‘ishtirib  jo‘namoq,  juftakni 

rostlamoq; 2. egmoq, bukmoq; être plié en deux par l’âge yoshi  bir yerga 

borib,  ikki  bukilib  qolmoq;  fam  être  plié  en  deux  (de  rire)  kulaverib  ichagi 

uzilmoq;  3.  buklamoq,  yig‘moq;  plier  une  chaise  longue  uzun  kursini 

buklamoq;  4.  odatlantirmoq,  ko‘niktirmoq,  bukib  olmoq;  II.  vi  1.  egilmoq, 

bukilmoq;  2.  egilmoq,  bukilmoq;  rien  ne  le  fit  plier  hech  narsa  uni 

bukolmadi; III. se plier vpr bo‘ysunmoq, bo‘yin egmoq; il faut se plier  aux 

circonstances sharoitga bo‘ysunish kerak. 

plinthe

 nf chaspak, plintus. 



plissage

 nm plissirovka, dazmol urib qat-qat burma solish. 

plissé,

 

ée



  I.  adj  1.  burmali;  jupe  plissée  burmali  yubka;  2.  ajin,  tirish 

tushgan; II. nm burma; le plissé d’une jupe yubkaning burmasi. 

plissement

  nm  1.  tirishtirish,  chimirish;  qovog‘ini  solish,  xo‘mrayish;  le 

plissement  de  son  front  peshonasini  tirishtirish;  un  plissement  d’yeux 

qovoq solish; 2. tog‘ burmalarini hosil qilish. 

plisser

 vt 1. burma solmoq; plisser une jupe yubkaga burma solmoq;  2. 



g‘ijim  qilmoq,  bujmaytirmoq;  plisser  ses  vêtements  en  dormant  tout 

habillé  kiyingan  holda  yotib  butun  ust-boshini  g‘ijim  qilmoq;  3.  tirishtirmoq, 

chimirmoq;  qovog‘ini  solmoq,  xo‘mraymoq;  plisser  les  yeux  qovog‘ini 

solmoq. 


pliure

 nf egilgan yoki  bukilgan  joy; à la pliure du bras  qo‘lning  bukilgan 

joyida. 

ploc


  I.  intj  poq  (tushib  singan  narsaning  ovoziga  taqlid);  shalop  (suvga 

tushgan narsaga taqlid); II. nm poqillash, shaloplash. 

ploiement

 nm litt egish, bukish, buklash. 

plomb

  nm  1.  qo‘rg‘oshin,  qulom;  soldats  de  plomb  qo‘rg‘oshin,  qalayi 



soldatchalar; mine de plomb grafit; lourd comme du plomb qo‘rg‘oshinday 

og‘ir;  loc  avoir  du  plomb  dans  l’estomac  oshqozonida  tosh  osilib 

turganday;  n’avoir  pas  de  plomb  dans  la  tête  yengiltak  bo‘ lmoq;  ça  lui 

mettra  du  plomb  dans  la  tête  bu  uning  aqlini  joyiga  keltirib  qo‘yadi;  du 

plomb,  en  plomb  zil,  zil-zambil;  avoir,  se  sentir  des  jambes  en  plomb 

oyoqlari  zil-zambil  bo‘ lmoq;  sommeil  de  plomb  dong  qotib  uxlash,  chuqur 

uyqu;  un  soleil  de  plomb  lovullatayotgan  quyosh;  2.  chuqurlikni  o‘ lchash 


PLOMBAGE

 

PLUS



 

 

 



423 

uchun  foydalaniladigan uchiga qo‘rg‘oshin bog‘langan arqon;  3. sochma o‘q, 

pitra;  4.  qarmoqtosh;  5.  plomba;  qo‘rg‘oshin  tamg‘a;  6.  plomb  fusible  ou 

ellipt  plomb  probka,  elektr  quvvatining  oshib  ketishidan  saqlagich;  les 

plombs ont  sauté probkalar kuyib qoldi; loc fig fam péter les plombs  joni 

chiqmoq; jini qo‘zimoq; loc adv à plomb tik, tikkasiga; fil à plomb shoqul. 

plombage

 nm plombalash, tishga plomba qo‘yish. 

plomber

  I.  vt  1.  qarmoqtosh  osmoq;  essence  plombée  qo‘rg‘oshinli 



benzin;  2.  plombalamoq,  plomba,  tamg‘a  bosmoq,  plomba  bilan 

pechatlamoq,  tamg‘alamoq;  3.  plombalamoq,  plomba  qo‘ymoq;  II.  se 

plomber vpr murdadek oqarib ketmoq, rangi-qo‘ti o‘chib ketmoq, bo‘zarmoq; 

sa peau se plombait terisi bo‘zarib ketgan edi. 

plomberie

  nf  1.  qo‘rg‘oshin  korxonasi;  2.  qo‘rg‘oshin  bilan  qoplash, 

vodoprovod, gazoprovod ishlari; 3. vodoprovod, gazoprovod trubalari. 

plombier


 nm vodoprovodchi slesar. 

plombières

 nm inv plombir (muzqaymoqning bir turi). 

plonge


  nf  idish-tovoq  yuvish  (restoranda);  faire  la  plonge  idish-tovoq 

yuvmoq. 


plongeant,

 

ante



  adj  tepadan,  yukoridan  pastga  qaratilgan;  yuqoridan 

pastga qaratilgan nazar; chuqur dekolte. 

plongée

  nf  1.  botish,  cho‘kish;  suv  ostiga  tushish;  sous-marin  en 



plongée suv ostiga tushgan suv osti kemasi; 2. tepadan turib rasmga olish. 

plongeoir

  nm  tramplin;  sauter  du  deuxième  plongeoir  ikkinchi 

tramplindan sakramoq. 

plongeon

  nm  1.  sho‘ng‘ish,  suvga  sakrash;  faire  un  plongeon 

sho‘ng‘imoq;  loc  faire  le  plongeon  mushkul,  tang  ahvolga  tushib  qolmoq; 

faire le grand plongeon o‘lmoq; 2. foot to‘pga tashlanmoq. 

plonger

  I.  vt  1.  botirmoq,  tiqmoq,  suqmoq,  pishmoq;  2.  sanchmoq, 



suqmoq; plonger un poignard dans le  cœur yurakka xanjar sanchmoq; 3. 

botirmoq,  tiqmoq;  plante  qui  plonge  ses  racines  dans  le  sol  yerga  tomir 

otgan  o‘simlik;  plonger  la  main  dans  une  boîte  qo‘lini  qutiga  tiqmoq; 

plonger  dans  l’obscurité  qorong‘ilikka  sho‘ng‘imoq,  qorong‘ilikka 

cho‘mmoq;  loc  plonger  ses  yeux,  son  regard  dans  ko‘z  tikmoq,  nigohini 

qaratmoq;  4.  botirmoq,  solmoq;  plonger  dans  l’embarras  qiyin  ahvolga 

solib qo‘ymoq; plonger dans la douleur g‘amga botirmoq; II. vi 1. suv ostiga 

tushmoq,  sho‘ng‘imoq;  un  scaphandrier  qui  plonge  suv  ostiga  tushgan 

g‘avvos;  2.  suvga  sakramoq,  sho‘ng‘imoq;  3.  botmoq,  cho‘mmoq,  berilmoq; 

plonger  dans  ses  pensées  o‘z  xayollariga  botmoq;  4.  yaqqol  ko‘rmoq 

(nigoh);  de  cette  fenêtre,  on  plonge  chez  les  voisins  bu  derazadan 

qo‘shnilarniki  yaqol  ko‘rinib  turadi;  III.  se  plonger  vpr  botmoq,  sho‘ng‘ib 

ketmoq,  chuqur  berilmoq;  se  plonger  dans  l’eau  suvga  sho‘ng‘imoq;  se 

plonger dans un livre kitobga sho‘ng‘ib ketmoq. 

plongeur,

 

euse



  n  1.  g‘avvos,  suv  ostiga  sho‘ng‘uvchi;  2.  suvga 

sakrovchi, suvga sho‘ng‘uvchi; 3. idish-tovoq yuvuvchi (restoranda). 

plot

 nm kontakt, qisqich. 



plouf

 intj shalop. 

ploutocrate

 nm plutokrat (siyosatga ta’sir o‘tkazadigan puldor odam). 

ploutocratie

 nf plutokratiya. 

ployer

 I. vt litt egmoq, bukmoq; ployer les genoux  tizzalarini bukmoq; II. 



vi  1.  egilmoq,  bukilmoq;  ses  jambes  ployaient  sous  lui  oyoqlari  bukilib 

ketar edi; 2. litt qaddi bukilib qolmoq, egilib, bukchayib qolmoq; ployer sous 

le  joug  tashvishdan  qaddi  bukilib  qolmoq;  III.  se  ployer  vpr  egilmoq, 

bukilmoq; les herbes se ployaient au vent o‘tlar shamolda egilar edi. 

plucher

 vi voir pelucher. 



plucheux, euse

 adj voir pelucheux, euse. 

pluie

 nf yomg‘ir; pluie fine mayda, maydalab yog‘ayotgan yomg‘ir; pluie 



diluvienne,  battante,  torrentielle  sharros  yog‘ayotgan,  urib  yog‘ayotgan 

yomg‘ir,  jala,  sel;  recevoir  la  pluie  yomg‘irda  qolmoq;  le  temps  est  à  la 

pluie yomg‘ir yog‘ay deb  turibdi; jour de pluie yomg‘irli kun; la saison des 

pluies yomg‘ irlar  fasli; eau de pluie yomg‘ir suvi; loc ennuyeux  comme la 

pluie  o‘lgiday  zerikarli;  après  la  pluie,  le  beau  temps  oyning  o‘n  kuni 

qorong‘i bo‘lsa, o‘n kuni yorug‘; faire la pluie et le beau temps xohlasa bor, 

xohlasa  yo‘q  qiladigan  bo‘lmoq;  parler  de  la  pluie  et  du  beau  temps  bir 

tog‘dan,  bir  bog‘dan  kelmoq;  en  pluie  yomg‘ir  donachalariday;  sable  qui 

retombe  en  pluie  yomg‘ir  donachalariday  sochilib  ketayotgan  qum;  une 

pluie de pierres tosh yomg‘iri; une pluie de coups kaltaklar yomg‘iri. 

plumage

 nm pat, par. 



plumard

  ou  abrév  plume  nm  fam  o‘rin,  joy,  karavot;  aller  au  plumard 

joylariga yotmoq; au plume! ko‘rpaga! 

plume


 nf 1. pat, par; gibier à plume et gibier à poil ov parrandasi va ov 

hayvoni;  loc  fam  voler  dans  les  plumes  de  qqn  birovning  ustiga 

tashlanmoq; fam perdre ses plumes sochi tushib ketm oq; y laisser, perdre 

des  plumes  zarar  ko‘rmoq;  léger  comme  une  plume  patday  yengil;  se 

sentir  léger  comme  une  plume  xushchaqchaq  bo‘lmoq;  inv  poids  plume 

yengil  vaznli  bokschi;  2.  pat,  par  (bezak  va  boshqa  maqsadda  ishlatilgan); 

chapeau à plumes  pat qadalgan shlapa; lit de plume par  to‘shak; fam se 

mettre  dans  les  plumes  ko‘rpaga  kirib  yotmoq;  3.  pero  (yozuv  quroli); 

plume  d’oie  g‘oz  patidan  qilingan  pero;  un  stylo  à  plume  ou  un  stylo 

plume  peroli  avtoruchka;  4.  qalam;  vivre  de  sa  plume  o‘z  qalami  evaziga 

yashamoq. 

plumeau


 nm patdan qilingan supurgi. 

plumer


  vt  1.  patlamoq,  patini  yulmoq;  2.  patini  yulmoq,  bor-yo‘g‘ini  olib 

qo‘ymoq, shilmoq. 

plumet

 nm jig‘a, ukpar. 



plumetis

  nm  inv  to‘ldirib  gul  solib  tikilgan  mato;  rideau  de  plumetis 

tagdo‘zi parda. 

plumier


 nm vx qalamdon. 

plumitif


  nm  1.  péj  byurokrat,  devon  amaldori;  2.  bo‘lar-bo‘lmas,  no‘noq 

yozuvchi. 

plupart

 I. nf ko‘p qismi, ko‘p, ko‘pchilik; la plupart du temps ko‘p vaqt; la 



plupart  de  ko‘pchilik;  la  plupart  des  hommes  ko‘pchilik  odamlar;  dans  la 

plupart  des  cas  ko‘pchilik  hollarda;  loc  adv  pour  la  plupart  ko‘p  qismi, 

ko‘pchiligi;  les  convives  étaient,  pour  la  plupart,  des  marchands 

mehmonlarning ko‘pchiligi savdogarlar edi; II. pron ko‘pchilik; la plupart s’en 

vont ko‘pchilik ketyapti. 

pluralisme

 nm pluralizm. 

pluraliste

  adj  pluralizmga  oid,  pluralistik;  démocratie  pluraliste 

pluralistik demokratiya. 

pluralité

 nf ko‘plilik, turlilik; la pluralité des opinions fikrlarning turliligi. 

pluriel

1

  nm  gram  ko‘plik  son;  première  personne  du  pluriel  birinchi 



shaxs ko‘plik. 

pluriel


2

,

 



ielle

 adj ko‘p miqdordagi, ko‘p, bir talay. 

plus

1

 adv 1. ko‘proq, ortiqcharoq; plus grand kattaroq; plus souvent tez-



tez;  de  plus  près  yaqindan;  en  plus  buning  ustiga;  2.  plus  …  que  -roq; 

aimer  qqch  plus  que  tout  hammasidan  ko‘ra  biror  narsani  yaxshiroq 

ko‘rmoq; plus que jamais har doimgidan ham ko‘ra; plus qu’il ne faudrait 

keragidan ham ortiqroq; beaucoup plus ancha ko‘proq; encore plus yana 

ko‘proq;  deux  ans  plus  tôt,  plus  tard  ikki  yil  oldinroq,  ikki  yil  keyinroq;  3. 

c’est  d’autant  plus  cher  qu’on  en  produit  moins  qancha  ozroq  ishlab 

chiqarilsa,  shuncha  qimmatroq  bo‘ladi;  4.  loc  plus  ou  moins  birmuncha, 

ozmi-ko‘pmi,  ma’lum  darajada;  réussir  plus  ou  moins  bien  ozmi-ko‘pmi 

erishmoq; ni plus ni  moins ko‘p ham emas, oz ham emas, ortiq ham emas, 

kam ham emas; c’est du vol, ni plus ni  moins  bu aynan  o‘g‘irlik, bu borib 

turgan o‘g‘irlik; 5. de plus en plus yana ham, yanada -roq; aller de plus en 

plus vite yana  ham  tezroq yurmoq; on ne peut plus  bundan  ortig‘ining iloji 

yo‘q;  6.  ko‘proq,  ortiqroq  miqdorda;  demander  plus  ortiqroq  so‘ramoq;  il 

était  plus  de  minuit  soat  yarim  tundan  oshgan  edi;  plus  d’une  fois  bir 

necha  bor;  pour  plus  d’une  raison  ko‘p  sabablarga  ko‘ra;  7.  plus  de 

ko‘proq,  ortiqroq;  elle  avait  plus  de  charme  que  de  beauté  unda 

go‘zallikdan ko‘ra yoqim toylik ko‘proq  edi; 8. de plus yana, qo‘shimcha; une 

fois de plus yana bir marta; une  minute de plus  bir minut  qo‘shimcha; de 

plus,  qui  plus  est  shu  bilan  birgalikda;  9.  en  plus  shuningday,  birgalikda; 

loc prép sans plus ortiq emas, xalos; elle est mignonne, sans plus u dilbar 

xalos;  10.  prov  qui  peut  le  plus  peut  le  moins  katta  ishni  do‘ndirgan, 

kichigini  ham  qoyillatadi;  11.  conj  qo‘shuv,  plus;  deux  plus  trois  font, 

égalent  cinq  ikki qo‘shilgan  uch,  beshga  teng; 12. noldan yuqorini  bildiradi, 

plus;  13.  la plus grande partie  eng ko‘p qismi; c’est le plus  important bu 

eng  muhimi;  des  plus  ayniqsa  eng;  une  situation  des  plus 


PLUS

 

POIDS



 

 

 



424 

embarrassantes  sharoitning  ayniqsa  eng  hijolat  qiladigani;  14.  le  plus  de 

eng  ko‘pi;  les  gens  qui  ont  rendu  le  plus  de  services  eng  ko‘p  xizmat 

qilgan odamlar; au plus, tout au plus eng ortig‘i, juda borsa; cent francs au 

plus  juda  borsa  100  frank;  15.  nm  inv  un,  des  plus  afzalliklar,  ustun 

tomonlar. 

plus

2

 adv faqat, atigi; il ne reste plus que quelques jours atigi bir necha 



kun  qolyapti;  2.  non  plus  ham;  tu  n’attends  pas?  moi  non  plus 

kutmayapsanmi? men ham (kutmayapman); 3. ne … plus yo‘q, boshqa yo‘q, 

endi yo‘q; il n’y en  a plus  undan boshqa yo‘q;  elle n’est plus  u endi yo‘q 

(o‘ldi); il n’y a plus personne  hech kim yo‘q; sans plus xalos,  ortiq emas; 

non plus emas; compter non plus par syllabes,  mais par  mots bo‘g‘inlab 

emas,  so‘z  bilan  sanamoq;  plus  un  mot!  boshqa  biror  so‘z  demang!  plus 

jamais! hechqachon! 

plusieurs

  I.  adj  ko‘pchilik,  ko‘p,  bir  necha;  plusieurs  personnes  sont 

venues  ko‘pchilik  kishilar  keldi;  plusieurs  fois  ko‘p  marta;  en  plusieurs 

endroits ko‘p  joylarda; II.  pron pl nous en avons plusieurs ulardan bizda 

ko‘p; ba’zi bir, ko‘pchilik; plusieurs sont venus ko‘pchilik keldi. 

plus-que-parfait

 nm gram uzoq o‘ tgan zamon. 

plus-value

  nf  1.  qo‘shilgan,  qo‘shimcha  daromad;  2.  vx  qo‘shimcha 

qiymat. 

plutonium

 nm plutoniy. 

plutôt


  adv  1.  ko‘proq,  ko‘ra,  yaxshisi;  cette  épidémie  frappe  plutôt  les 

personnes  âgées  bu  epidemiya  ko‘proq  qarilarga  tegyapti;  plutôt  que  de 

se  plaindre,  il  ferait  mieux  de  se  soigner  oh-voh  qilgandan  ko‘ra, 

davolansa yaxshiroq bo‘lardi; plutôt mourir! yashisi o‘lim! plutôt moins que 

trop benihoyadan ko‘ra kamrog‘i ham yaxshi; ou plutôt to‘g‘rirog‘i, aniqrog‘i; 

elle  a  l’air  méchant,  ou  plutôt  revêche  u  ko‘rinishdan  badjahl,  to‘g‘rirog‘i 

qovog‘i  soliq;  mais  plutôt  balki;  ce  n’est  pas  lui,  mais  plutôt  elle  qui  en 

porte  la  responsabilité  bu  kishi  emas,  balki  bu  ayol  bunga  ko‘proq 

javobgardir;  2.  xiyla,  ancha,  xiylagina,  yetarli  darajada;  la  vie  est  plutôt 

monotone ancha zerikarli hayot. 

pluvial,

 

ale,



 

aux


  adj  yomg‘irga  oid,  yomg‘ir;  eaux  pluviales  yomg‘ir 

suvlari. 

pluvier

 nm loyxo‘rakning bir turi. 



pluvieux,

 

euse



  adj  yomg‘irli,  seryomg‘ir,  yomg‘ir,  yog‘ingarchilik  ko‘p 

bo‘lgan;  temps  pluvieux  yog‘ingarchilikli  ob-havo;  les  jours  pluvieux 

yomg‘irli kunlar; pays pluvieux seryomg‘ir yurt. 

pluviomètre

 nm yomg‘irni, yog‘ingarchilikni o‘lchaydigan asbob. 

pluviosité

 nf yomg‘irlilik, seryomg‘irlilik, yomg‘ir yog‘ish darajasi. 

P.M.E.


  nf  inv  abrév  (Petites  et  moyennes  entreprises)  kichik  va  o‘rta 

ishlab chiqarish korxonasi. 

P.M.U.

 nm inv (Pari mutuel urbain) shahar totalizatori. 



P.N.B.

 nm inv (Produit national brut) yalpi milliy mahsulot. 

pneu

 nm shina; les pneus d’un vélo, d’une voiture velosiped, avtomobil 



shinasi; gonfler un pneu shinani dam lamoq, dam bermoq. 

pneumatique

  I.  adj  1.  pnevmatik;  marteau  pneumatique  pnevmatik 

bolg‘a;  2.  damlanadigan,  damlama,  dam  beriladigan,  puflanadigan;  canot 

pneumatique dam lama qayiq; II. nm pnevmatik pochta orqali jo‘natilgan xat. 

pneumocoque

 nm pnevmokokk. 

pneumonie

 nf pnevmoniya, zotiljam. 

pneumothorax

 nm inv vx pnevmotoraks. 

pochade


 nf 1. litt naridan-beri chizib olingan rasm, xomaki rasm, lavha; 2. 

xomaki adabiy asar. 

pochard,

 

arde



 n fam piyonista, aroqxo‘r. 

poche


 nf 1. cho‘ntak, kissa; la poche  revolver d’un pantalon shimning 

orqa  cho‘ntagi;  mettre  qqch  dans  ses  poches  biror  narsani  cho‘ntakka 

solmoq,  cho‘ntakka  urmoq;  mettre,  avoir,  garder  les  mains  dans  les 

poches qo‘lini cho‘ntagiga solmoq; loc les  mains dans les poches ikki qo‘li 

cho‘ntakda,  ikki  qo‘lini  cho‘ntakka  tiqib  (hech  narsa  qilmay);  de  poche 

cho‘ntakka sig‘adigan, kichkina;  livre de poche cho‘ntakka sig‘adigan kitob; 

argent de poche cho‘ntak puli, mayda xarajatlar uchun ishlatiladigan pul; loc 

se  remplir  les  poches  cho‘ntagini  qappaytirmoq;  mettre  la  main  à  la 

poche  pul  sarflamoq,  to‘lamoq;  payer  de  sa  poche  o‘z  hamyonidan, 

yonidan,  cho‘ntagidan  to‘lamoq;  fam  en  être  de  sa  poche  zarar  ko‘rmoq, 

yonidan  to‘ lamoq;  connaître  qqch,  qqn  comme  sa  poche  biror  narsani, 

biror kishini besh  qo‘lday bilmoq;  fam n’avoir pas les  yeux dans sa poche 

ziyrak  bo‘lmoq,  hamma  narsaga  nazar  solib  turmoq;  mettre  qqn  dans  sa 

poche  qo‘lga  olmoq,  o‘z  hukmronligiga,  izmiga  olmoq;  fam  c’est  dans  la 

poche ish pishdi; 2. cho‘zilib, osilib qolgan joy; ce pantalon fait des poches 

aux  genoux  bu  shimning  tizzalari  osilib  qolibdi;  poches  sous  les  yeux 

salqigan ko‘zlar; 3. konvert; 4. cho‘ntak, hamyon (portfel, chamadon);  cette 

valise  a  une  poche  extérieure  bu  chamadonning  tashqi  cho‘ntagi  bor;  5. 

xalta,  sumka  (organlar);  poche  ventrale  du  kangourou  femelle  urg‘ochi 

kenguruning xaltasi; 6. chuqur,  o‘yiq, kamgak, kamar; une poche d’eau, de 

pétrole suv va neft kamgaklari. 

pocher


  vt  1.  pocher  un  œil  à  qqn  birovni  urib  ko‘zini  ko‘kartirmoq;  2. 

dimlab  pishirmoq; pocher un poisson  baliqni  dimlab  pishirmoq; des œufs 

pochés dimlab pishirilgan tuxum (po‘chog‘isiz). 

pochette


  nf  1.  xaltacha;  2.  ko‘krak  cho‘ntakka  solinadigan  bezak 

ro‘molcha. 

pochoir

 nm trafaret,  o‘yma andoza, qolip; un tissu imprimé au pochoir 



o‘yma andoza solingan gazmol. 

pochon


 nm 1. cho‘ntakcha; 2. qog‘oz yoki polietilen xalta. 

podium


 nm 1. sport g‘alaba shohsupasi; les trois  marches de podium 

g‘alaba  shohsupasining  uch  pog‘onasi;  2.  minbar,  sahna  (biror  transport 

vositasining ustiga o‘rnatilgan); des podiums ambulants sayyor sahnalar. 

podologie

 nf podologiya. 

podologue

 n oyoq kasalliklari shifokori. 

podzol


 nm kul rang tuproq. 

poêle


1

 nm pech, pechka. 

poêle

2

  nf  tova;  loc  tenir  la  queue  de  la  poêle  ishni  boshqarmoq,  idora 



(boshchilik) qilmoq; ishga bosh, bosh-qosh bo‘lmoq. 

poêle


3

  nm  tobut  yopinchig‘i;  tenir  les  cordons  du  poêle  tobutning 

yopinchig‘ining  shokilasini  tutib  turmoq  (marhumga  yaqinlik  yoki  hurmat 

belgisi). 

poème

 nm 1. poema, doston; un  recueil de poèmes  poemalar  to‘plami; 



loc  fam  iron  c’est  tout  un  poème  bu  butunlay  g‘aroyib;  2.  poème 

symphonique sim fonik poema. 

poésie

  nf  1.  she’riyat,  nazm,  poeziya;  poésie  lyrique  lirik  she’riyat; 



poésie  épique  epik  poeziya;  2.  she’r;  réciter  une  poésie  she’r  aytmoq, 

she’r  o‘qimoq;  3.  nafosat,  go‘zallik,  latofat;  4.  dilkashlik,  jozibadorlik,  lirik 

ruhiy holat; il manque de poésie jozibadorlik yetishmaydi. 

poète


 nm 1. shoir; l’inspiration du poète shoirning ilhomi; cette femme 

est un grand poète —bu ayol katta shoira;  adj il est poète,  elle est poète u 

shoir,  u  shoira;  2.  usta,  mohir,  san’atkor;  ce  romancier  est  un  poète  bu 

romannavis yozuvchi san’atkor. 

poétesse

 nf shoira. 

poétique

1

  adj  1.  poeziyaga  oid;  poetik,  she’riy,  poeziya;  art  poétique 



poeziya  san’ati;  2.  lirik;  une  prose  poétique  lirik  nasr;  3.  shoirona,  go‘zal, 

nafis, jozibador; un paysage très poétique juda ham jozibador manzara. 

poétique

2

 nf poetika, poeziya nazariyasi; la poétique d’Aristote Aristotel 



poetikasi. 

poétiquement

 adv poetik nuqtai nazardan. 

poétiser


 vt shoirona tasvirlamoq, chiroyli qilib tasvirlamoq. 

pognon


 nm fam pul, aqcha. 

pogrom


 nm hist pogrom, qirg‘in; pogrom qilish, qirg‘in solish. 

poids


 nm inv 1. og‘irlik, vazn; d’un poids faible yengil; d’un grand poids 

og‘ir;  poids  spécifique  solishtirma  og‘irlik;  2.  og‘irlik,  vazminlik;  le  poids 

d’un  fardeau  yukning  og‘irligi;  peser  de  tout  son  poids  bor  og‘irligini 

solmoq; yuk, vazn; denrée qui se vend au poids ou à la pièce kilolab yoki 

donalab  sotiladigan  tovar;  poids  utile  bir  transport  vositasining  ko‘ tara 

oladigan  yuk  og‘ irligi;  prendre,  perdre  du  poids  semirmoq,  ozmoq; 

surcharge  de  poids  ortiqcha  ortilgan  yuk;  3.  sport  vazn;  poids  plume, 

poids  moyen, lourd  eng yengil vazn, yengil, o‘rta, og‘ir vazn; il ne fait pas 

le  poids  u  unga  to‘g‘ri  kelmaydi;  4.  qadoqtosh;  faire  deux  poids,  deux 

mesures  ikki  xil  o‘lchov  bilan  qaramoq,  ikki  xil  yondoshmoq;  5.  sport 

ko‘tariladigan  anjomlar;  shtanga,  tosh;  poids  et  haltères  og‘ir  atletika;  le 

lancement du poids yadro irg‘itish; 6. og‘irlik, garanglik; avoir un poids sur 



POIDS

 

POINTAGE



 

 

 



425 

l’estomac  me’daning  og‘irlashuvi;  7.  fig  og‘ir  yuk,  og‘irlik,  qiyinchilik;  un 

vieillard  courbé  sous le poids des années yillar yuki ostida bukilib qolgan 

qariya; poids  mort o‘lik yuk; 8. salmoq,  ta’sir, nufuz, obro‘, e’ tibor; le poids 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   166   167   168   169   170   171   172   173   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling