Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet172/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   168   169   170   171   172   173   174   175   ...   238

madaniyatga erishgan jamiyatlar. 

polichinelle

  nm  1.  masxaraboz,  qiziqchi;  loc  c’est  un  secret  de 

polichinelle hammaga ma’lum, oshkor bo‘ lgan sir; 2. tasqara. 

policier,

 

ière



 I. adj 1. politsiyaga  oid, politsiya; chien policier iskovich  it; 

2. detektiv; un roman policier detektiv roman; II. nm politsiyachi, m irshab. 

policlinique

 nf poliklinika. 

poliment

 adv odob, xushmuomalalik bilan, muloyim, boadabona. 

poliomyélite

 nf méd poliomiyelit. 

poliomyélitique

 I. adj poliomiyelitga oid, poliomiyelit; II. n  poliomiyelitga 

chalingan odam. 

polissage

 nm oynaday silliqlash, sayqallash, sayqal berish; le polissage 

du bois yog‘ochga sayqal berish. 

polir

 vt 1. oynaday silliqlamoq, sayqallamoq, sayqal bermoq; se polir les 



ongles  tirnoqlarini  egovlamoq;  2.  sayqallamoq,  sayqal  bermoq;  polir  son 

style o‘z uslubini sayqallamoq. 

polissoir

 nm tirnoq egovlagich. 

polisson,

 

onne



  I.  n  sho‘x,  to‘polonchi,  shum taka;  II.  adj  bebosh, 

yengiltak;  behayoroq,  axloqsizroq  (narsa);  une  chanson  polissonne 

yengiltak ashula; des yeux polissons behayoroq ko‘zlar. 

polissonnerie

  nf  1.  sho‘xlik,  o‘yinqaroqlik,  to‘polonchilik;  2.  beadablik, 

odobsizlik, quyushqondan chiqib ketish. 

politesse

  nf  1.  xushmuomalalik,  muloyim lik,  boadablik;  odob,  nazokat; 

formules  de  politesse  odob  qoidalari;  loc  brûler  la  politesse  à  qqn 

xayrlashmay  to‘satdan  ketib  qolish;  2.  navozish,  nazokat,  xushmuomalalik, 

iltifot, marhamat; rendre une politesse à qqn biror kishiga iltifot ko‘rsatmoq; 

pl  iron  se  faire  des  politesses  bir  biriga  navozish,  nazokat,  iltifot 

ko‘rsatmoq. 

politicien,

 

ienne


  I.  n  siyosatchi,  siyosatdon,  siyosiy  arbob;  II.  adj  péj  

siyosatboz(lar)ga  va  siyosatbozlikka  oid;  siyosatbozlikdan  iborat  bo‘ lgan;  la 

politique politicienne siyosatbozlikdan iborat bo‘lgan siyosat. 

politique

1

  I.  adj  1.  siyosiy,  siyosatga  oid;  siyosiy  tuzum  bilan  bog‘liq 



bo‘lgan,  davlat  va  huquq  bilan  bog‘ liq  bo‘lgan;  pouvoir  politique  siyosiy 

hokimiyat;  les  institutions  politiques  d’un  état  davlatning  siyosiy  qonun-

qoidalari;  un  homme  politique,  une  femme  politique  siyosiy  arbob;  2. 

siyosiy kurashga oid; la vie politique française Fransiyaning siyosiy hayoti; 

les  procès  politiques  siyosiy  voqealar;  les  partis  politiques  siyosiy 

partiyalar;  3.  unité  politique  siyosiy  davlat  birligi;  géographie  politique 

siyosiy  geografik  birlik;  4.  litt  ustamon,  ustamonlik  va  ehtiyotlik  bilan 

muomala qiladigan; 5.  économie politique siyosiy iqtisod; II. nm siyosatchi, 

siyosiy arbob; un fin politique o‘tkir siyosatchi; les grands politiques ulkan 

siyosat arboblari; le politique et le social siyosat va ijtimoyot. 

politique

2

 nf 1. siyosat yurgizish (ichki, tashqi siyosat); la politique d’un 



parti  biror  partiyaning  siyosati;  2.  siyosat  (ijtimoiy  hayotdagi  voqea-

hodisalar);  s’occuper,  se  mêler  de  politique  siyosat  bilan  shug‘ullanmoq, 

siyosatga aralashmoq. 

politiquement

  adv  1.  siyosiy  tomondan,  siyosiy  jihatdan,  siyosiy  nuqtai 

nazardan;  pays  unifié  politiquement  siyosiy  tomondan  birlashgan 

mamlakat; 2. ustamonlik bilan, nayrang bilan; agir politiquement ustamonlik 

bilan yo‘l tutm oq. 

politisation

  nf  siyosiy  tus  berish;  la  politisation  des  grèves  ish 

tashlashlarga siyosiy tus berish. 

politiser

 vt siyosiy tus bermoq. 

polka


 nf polka (raqs). 

pollen


  nm  bot  chang,  gul  changi,  gulchang;  allergie  due  aux  pollens 

allergiya gul changi tufayli. 

pollinique

 adj gulchangiga oid; gulchang. 

pollinisateur,

 

trice



 adj changlatuvchi. 

pollinisation

 nf changlatish. 

polliniser

 vt changlatmoq. 

polluant,

 

ante


 nm ifloslantiruvchi modda. 

polluer


 vt bulg‘amoq, ifloslantirmoq, zaharlamoq;  eaux polluées  harom, 

bulg‘angan suv; air polluée bulg‘angan havo. 

pollueur,

 

euse



 adj ifloslantiruvchi, bulg‘ovchi. 

pollution

  nf  1.  ifloslantirish,  bulg‘ash,  zaharlash;  2.  physiol  pollutions 

nocturnes tungi ihtilom, bulg‘anish, pollutsiya. 

polo

1

 nm chavgon, polo. 



polo

2

 nm tenniska. 



polochon

 nm fam divan yostig‘i. 

polonais,

 

aise



 I. adj Polshaga oid, Polsha; II. n  1.  polyak; 2. nm polyak 

tili. 


polonaise

 nf polonez (raqs). 

poltron,

 

onne



 adj qo‘rqoq, yuraksiz. 

poltronnerie

 nf qo‘rqoqlik, yuraksizlik. 

polyamide

 nm poliam id. 

polyandre

 adj ko‘p erli. 

polyandrie

 nf poliandriya, ko‘p erlilik. 

polychrome

 adj polixrom, ko‘p rangli, rang-barang. 

polychromie

 nf polixromiya, ko‘p ranglilik, rang-baranglik. 

polyclinique

 nf poliklinika. 

polycopie

 nf kopiyalab ko‘paytirish. 

polycopié,

 

ée

  adj  n  cours  polycopier  kopiyalab  ko‘paytirilgan  leksiya 



kursi. 

polycopier

 vt kopiyalarni ko‘paytirmoq. 

polycopieur

 nm nusxa ko‘chiruvchi apparat. 


POLYCULTURE

 

PONDÉRABLE



 

 

 



428 

polyculture

 nf ko‘p tarmoqli xo‘jalik. 

polyèdre


 nm ko‘pyoqlik. 

polyédrique

 adj ko‘p yoqli, ko‘p qirrali. 

polyester

 nm poliester. 

polyéthylène

 nm polietilen. 

plygame


 I. adj ko‘p xotinli, ko‘p nikohli; II. n ko‘p xotinli odam. 

polygamie

 nf ko‘p xotinlilik, ko‘p nikohlilik, poligamiya. 

polyglotte

 adj, n poliglot (ko‘p tillarni bi luvchi kishi). 

poligonal,

 

ale,


 

aux


 adj ko‘p burchakli. 

polygone


 nm 1. ko‘pburchaklik; 2. mil poligon, mashq maydoni. 

polymère


 nm polimer. 

polymérisation

 nf polimerlash. 

polymériser

 vt polimerlamoq. 

polymorphe

 adj biol chim polimorf. 

polymorphisme

 nm polimorfizm, ko‘p shakllilik. 

polynévrite

 nf méd polinevrit. 

polynôme


 nm math ko‘phad. 

polype


1

 nm polip. 

polype

2

  nm  polip;  shilliq  parda  yoki  terida  paydo  bo‘ladigan  o‘simta, 



shish. 

polyphonie

 nf mus polifoniya, ko‘p ovozlilik. 

polyphonique

 adj mus polifonik, ko‘p ovozli. 

polysémie

 nf polisemiya, ko‘p ma’nolilik. 

polysémique

 adj polisemantik, ko‘p ma’nolilik. 

polystyrène

 nm polistiren. 

polytechnicien,

 

ienne


 n politexnika maktabining o‘quvchisi. 

polytechnique

  adj  1.  vx  politexnizmga  asoslangan,  politexnik;  2. 

politexnik; école polytechnique politexnika maktabi. 

polythéisme

 nm politeizm, ko‘p xudolilik. 

polythéiste

 adj politeizmga oid; politeistik, ko‘p xudoli. 

polyuréthanne

 ou polyuréthane nm poliuretan. 

polyvalent,

 

ente



  I.  adj  1.  chim  ko‘p  valentli;  2.  ko‘p  maqsadli,  ko‘p 

qamrovli;  un  professeur  polyvalent  ko‘p  qamrovli  o‘qituvchi;  II.  nm  soliq 

nazoratchisi (korxonalarni tekshirish bo‘yicha). 

pommade


  nf  maz,  malham  dori,  moy,  moy  upa;  loc  passer  de  la 

pommade à qqn qo‘pollik bilan xushomad qilmoq. 

pommader

  I.  vt  plais  péj  maz,  moy  surtmoq  (o‘zining  yoki  birovning 

sochiga); II. se pommader vpr moy surtib olmoq, bo‘yanmoq. 

pomme


1

  nf  1.  olma;  pomme  de  rainette,  pomme  à  cidre  sidr,  olma 

vinosi  tayyorlanadigan  olma;  eau-de-vie  de  pomme  olma  arog‘i,  kalvados; 

pommes  cuites pishirilgan olma; inv vert pomme  ochiq ko‘k rang;  loc fam 

aux  pommes  juda  yaxshi,  juda  go‘zal,  ajoyib;  tomber  dans  les  pommes 

hushidan  ketmoq;  fam  ma,  sa  pomme  men,  u;  fam  ahmoq,  tentak, 

oshqovoq;  cette  pauvre  pomme  croit  tout  ce  qu’on  lui  dit  bu  sho‘rlik 

oshqovoq  nima  deyishsa  ishonaveradi;  2.  pomme  d’Adam  qo‘shtomoq, 

kekirdak bo‘rtig‘i, olmasi; 3.  qarag‘ay g‘uddasi, so‘ tasi; pomme de chou  bir 

bosh karam; 4. pomme d’arrosoir, pomme de douche gulchelak, dushning 

uchidagi to‘rsimon qismi. 

pomme


2

  nf  kartoshka;  des  pommes  frites  qovurilgan  kartoshka;  des 

pommes vapeur bug‘da pishirilgan kartoshka. 

pommé,


 

ée

 adj bosh o‘raydigan; boshli; un chou pommé boshli karam. 



pommeau

 nm dumaloq tutqa (qilich, hassa). 

pomme

 

de



 

terre


  nf  kartoshka  (mevasi  va  o‘simligi);  éplucher  des 

pommes  de terre kartoshka archmoq; pommes de terre  à l’eau,  sautées 

qaynatilgan,  yog‘da  qovurilgan  kartoshka;  pommes  de  terre  en  robe  de 

chambre  ou  en  robe  des  champs  kartoshka  po‘stlog‘i  bilan;  purée  de 

pommes  de  terre  kartoshka  pyuresi;  pommes  de  terre  frites  qovurilgan 

kartoshka; champ de pommes de terre kartoshkazor, kartoshka dalasi. 

pommelé,

 

ée



 adj 1. mayda bulutchalar bilan qoplangan (osmon); 2. rang, 

tus (asosan ot tusi haqida); cheval pommelé chovkar ot. 

pomeler

 

(se)



 vpr mayda bulutlar bilan qoplanmoq (osmon haqida). 

pomette


 nf yonoq, yonoq suyagi; un  visage  aux pommettes saillantes 

yonoq suyaklari bo‘rtib chiqqan yuz. 

pommier

  nm  1.  olma  daraxti;  2.  pommier  du  Japon,  de  Chine  pushti 



rangli gullari uchun ekiladigan olmaning ekzotik turi. 

pompage


 nm nasos yordamida haydash; les stations de pompage d’un 

pipe-line neft quvurining haydash stansiyalari. 

pompe

1

  nf  1.  litt  dabdaba,  tantana,  hashamat;  sous  Louis  XIV,  la 



pompe  de  Versailles  contrastait  avec  la  misère  du  peuple  Lui  XIV 

davrida  Versal  dabdabasi  bilan  xalqning  qashshoqligi  yaqqol  ko‘zga 

tashlanib  turar  edi;  loc  en  grande  pompe  katta  dabdaba,  hasham, 

tantanovorlik  bilan;  2.  pompes  funèbres  dafn  (qilish)  byurosi;  3.  loc 

renoncer à Satan et à ses œuvres shaytonga hay bermoq. 

pompe


2

 nf 1.  nasos; pompe aspirante; foulante so‘rib  oladigan nasos; 

dam  beradigan,  haydaydigan  nasos;  amorcer  une  pompe  nasosni  ishga 

tushirmoq; pompe à incendie yong‘in nasosi; bateau-pompe  o‘t o‘chiruvchi 

kema; la pompe à essence d’un moteur motorning benzonasosi; 2. pompe 

(à essence) yonilg‘i quyish shoxobchasi;  3. damlaydigan  nasos; pompe de 

bicyclette velosiped  nasosi; 4. fam avoir le, un coup de pompe  to‘satdan, 

birdaniga  bo‘shashib  ketmoq;  5.  fam  à  toute  pompe  o‘qday,  yelday  uchib; 

bor  tezlikda;  je  me tire  à toute pompe men o‘qday  uchib chiqib ketdim; 6. 

poyabzal; 7. fam soldat de deuxième pompe oddiy askar. 

pomper

  vt  1.  nasos  yordamida  tortmoq,  haydamoq  (suyuqlik,  havo); 



pomper  de  l’eau  suv  tortmoq;  2.  so‘rmoq;  les  moustiques  pompent  le 

sang  chivinlar  qonni  so‘radilar;  3.  fam  ichmoq,  tortmoq;  il  pompe  bien  u 

yaxshi tortadi; 4. shimitmoq; pompe la tache avec un buvard! bosma bilan 

dog‘ni shimit!  5.  fam ko‘chirib  olmoq; il a  encore pompé  sur son  voisin u 

yana  qo‘shnisidan  ko‘chirib  oldi;  6.  fam  holdan  toydirmoq;  cet  effort  l’a 

pompé bu ish uni holdan toydirdi. 

pompette

 adj fam shirakayf, sarxush. 

pompeusement

  adv  balandparvozlik,  dabdababozlik,  serhasham lik 

bilan. 

pompeux,


 

euse


 adj balandparvoz, dabdabali, serhasham. 

pompier


1

  nm  o‘t  o‘chiruvchi;  loc  fig  jouer  les  pompiers  de  service 

qozichilik qilmoq (ikki kishini murosaga keltirmoq). 

pompier


2

,

 



ière

  adj  siyqa,  bo‘lmag‘ur,  bema’ni;  un  peintre  pompier 

bo‘lmag‘ur rassom; ça fait terriblement pompier bu o‘ ta bema’ni. 

pompiste


 n yonilg‘ i quyuvchi. 

pompon


 nm 1. popuk; bonnet à pompon rouge des marins qizil popukli 

dengizchilar  qalpog‘i;  2. avoir  le pompon  ustun kelmoq, yengmoq;  c’est le 

pompon! bu oxirgi chegara, nuqta; bundan ortig‘i bo‘lmaydi! 

pomponner

 vt bezatmoq, yasantirmoq, pardoz-andoz qilmoq. 

ponant


 nm vx ou litt g‘arb; kun botish. 

ponçage


  nm  silliqlash,  jilvirlash,  sayqallash;  le  ponçage  du  bois 

yog‘ochni sayqallash. 

ponce

 adj f pierre ponce pemza, ko‘piktosh, jilvirtosh, yo‘ng‘irtosh. 



ponceau

 adj inv qip-qizil, to‘q qizil; lolarang. 

poncer

 vt silliqlamoq,  tarashlamoq, ishlov bermoq, jilvirlamoq; pardoz, jilo 



bermoq, sayqallamoq. 

ponseuse


 nf silliqlovchi apparat. 

poncho


 nm poncho (indeyslarning ustki kiyimi). 

poncif


 nm hammaga ma’lum bo‘lgan, siyqasi chiqqan namuna va bunga 

taqlid qilish, shablon. 

ponction

 nf méd 1.  punksiya; 2. chiqarish,  ushlab  qolish (pul va  boshqa 

narsalar). 

ponctionner

 vt punksiya qilmoq, teshmoq. 

ponctualité

 nf juda aniqlik, o‘z vaqtida bo‘lishlik, puxtalik. 

ponctuation

 nf punktuatsiya; signes de ponctuation tinish belgilari. 

ponctuel


1

,

 



elle

  adj  1.  vx  puxta,  batartib;  2.  juda  aniq,  o‘z  vaqtida 

keladigan; un employé ponctuel o‘z vaqtida keladigan xizmatchi. 

ponctuel


2

,

 



elle

 adj punktirga oid; nuqtali, punktir (nuqta). 

ponctuellement

  adv  juda  aniq,  o‘z  vaqtida;  il  va  déjeuner  toujours  à 

midi  et  demi,  ponctuellement  u  doim  aniq  o‘n  ikki  yarimda  tushlikka 

chiqadi. 

ponctuer

 vt 1. tinish belgilari qo‘ymoq; ta’kidlamoq; e’ tiborni jalb qilmoq. 

pondérable

 adj og‘irlikka ega bo‘lgan, vazmin, og‘ir, salmoqli. 



PONDÉRAL

 

PORCHERIE



 

 

 



429 

pondéral,

 

ale,


 

aux


 adj og‘irlikka oid; kishi vazniga oid, vazn. 

pondération

 nf og‘irlik, vazminlik, bosiqlik. 

pondéré,


 

ée

  adj  og‘ir,  vazmin,  bosiq,  og‘ir-bosiq;  elle  est  énergique, 



mais pas assez pondérée u serharakat, lekin og‘ ir-bosiq emas. 

pondérer


  vt  litt  mutanosiblashtirmoq,  tenglashtirmoq;  pondérer  le 

pouvoir  exécutif  par  un  contrôl  du  parlement  parlament  nazorati 

yordamida  ijroya  hokimiyatni  mutanosiblashtirmoq;  forces  pondérées  teng 

kuchlar. 

pondeur,

 

euse



 nf 1. serpusht, ko‘p tuxum qiladigan, tug‘adigan parranda; 

ko‘p  bola  tug‘adigan  ayol;  une  bonne  pondeuse  yaxshi  tuxum  qiladigan 

tovuq;  2.  fam  péj  yaratuvchi,  yozuvchi,  dunyoga  keltiruvchi,  tug‘uvchi  (biror 

asarni). 

pondre

  vt  1.  tuxum  qo‘ymoq,  tug‘moq;  2.  fam  péj  yaratmoq,  yozmoq, 



dunyoga  keltirmoq,  tug‘moq;  il  nous  pond  trois  romans  par  an  u  bizga 

yiliga uchta roman tug‘ib beradi. 

poney

 nm poni (ot). 



pongé

 nm dag‘al ipakdan qilingan yengil mato. 

pongiste

 n stol tennisi o‘yinchisi. 

pont

1

 nm 1. ko‘prik; pont suspendu osma ko‘prik; pont pour les piétons 



piyodalar  ko‘prigi;  pont  mobile,  tournant,  levant  ou  basculant  ko‘tarma 

ko‘prik;  loc  il  est  solide  comme  le  pont-neuf  qoyaday  mustahkam;  juda 

mustahkam; il coulera (passera) de l’eau  sous les ponts hali ko‘p suvlar 

oqib  o‘ tadi;  couper,  brûler  les  ponts  chekinish,  orqaga  qaytish  yo‘llarini 

kesib qo‘ymoq; 2. ponts et chaussées yo‘ l qurilishi tashkilotlari; 3. pont aux 

ânes hammaga ravshan,  oydin,  oson masala;  4. faire un pont d’or  à qqn 

biror  kishiga  biror  mansabni  egallashi  uchun  katta  mablag‘  berib  turmoq, 

biror  kishini  qo‘llab  yubormoq;  5.  ko‘prik  (avtomobil  shassisining  o‘qlar 

o‘rnatilgan  qismi);  pont  arrière  orqa  ko‘prik;  6.  faire  le  pont  ikki  bayram 

orasida  ishga  chiqmaslik;  7.  pont  aérien  havo  yo‘li,  havo  aloqasi;  8. 

platsdarm, oldingi marra. 

pont


2

  nm  paluba,  kema  sahni;  navire  à  trois  ponts  uch  palubali  kema; 

pont  d’envol  uchish  palubasi;  tout  le  monde  sur  le  pont!  hamma 

palubaga! 

pontage

1

 nm kema palubasi qurilishi. 



pontage

2

  nm  qon  tomirlarini  tutashtirish;  pontage  veineux,  coronarien 



vena, koronar tomirlarni tutashtirish. 

ponte


1

  nf  1.  tuxum  qo‘yish,  tug‘ish;  la  ponte  des  poules  tovuqlarning 

tuxum qo‘yishi,  tug‘ishi; la ponte des œufs  tuxum qo‘yish,  tuxum tug‘ish; 2. 

bir  tug‘ishda qo‘yilgan  tuxumlar; deux pontes par jour bir kunda  ikki marta 

tuxum tug‘ ish. 

ponte


2

 nm qimorda bankka pul tikib o‘ynovchi (qimorboz). 

ponte

3

 nm fam nufuzli, obro‘li, e’tiborli odam. 



ponter

1

 vt kemaga paluba o‘rnatm oq. 



ponter

2

  I.  vi  bankchi  odam  bilan  o‘ynamoq  (qimorda);  II.  vt  bankka  pul 



tikmoq; ponter cinq mille francs bankka besh ming frank tikmoq. 

ponter


3

 vt qon tomirlarini tutashtirmoq. 

pontife

1

 nm 1. kohin; 2. bosh kohin, yepiskop; le souverain pontife Rim  



papasi. 

pontife


2

 nm fam iron katta, mansabdor, zo‘r odam. 

pontifiant,

 

iante



  adj  balandparvoz;  un  ton  pontifiant  balandparvoz 

ohang. 


pontifical,

 

ale,



 

aux


 adj Rim papasiga oid. 

pontificat

  nm  papalik;  cardinal  élevé  au  pontificat  papalikkacha 

ko‘tarilgan kardinal. 

pontifier

 vi tantanavor gapirmoq, qat’ iyat bilan aytmoq, demoq. 

pont-levis

 nm ko‘tarma ko‘prik. 

ponton

  nm  1.  ponton  ko‘prik;  2.  suzuvchi  dok;  3.  qamoq  uchun  xizmat 



qiladigan eski harbiy kema. 

pontonnier

 nm pontonchi harbiy xizmatchi. 

pool


  nm  anglic  uyushma,  birlashma;  des  pools  de  traducteurs 

tarjimonlar uyushmasi. 

pop

 adj inv anglic pop san’atiga oid, pop; musique pop pop musiqa. 



pop

 

art



  nm  pop  san’ati  (zamonaviy  rassomchilikning  anglo-sakson 

maktabi). 

pop-corn

 nm inv anglic shirinlik qo‘shilgan makka bodroq. 

pope

 nm pop (ruhoniy). 



popeline

  nf  poplin  (o‘rishi  ipakdan,  arqog‘i  jundan  to‘qilgan  gazlama); 

chemise en popeline poplin ko‘ylak. 

popote


  I.  nf  1.  zobitlarning  umumiy  oshxonasi;  2.  fam  pishiriq,  pishiriq-

kuydiriq; kuydiriq-pishiriq bilan shug‘ullanmoq; II. adj inv fam uy ishlari bilan 

ortiqcha  shug‘ullanadigan  odam,  beka;  elles  sont  très  popote  ular  juda 

ham beka. 

popotin

  nm  fam  dumba,  odamning  dumbasi,  orqasi;  se  manier  le 



popotin shoshilmoq, oshiqmoq. 

populace


 nf péj qora xalq, oddiy, avom xalq. 

populacier,

 

ière


 adj péj qora xalqqa, oddiy, avom xalqqa oid. 

populaire

  adj  1.  xalq,  xalqdan  kelib  chiqadigan;  la  volonté  populaire 

xalq  xohishi;  un  soulèvement  populaire  xalq  qo‘zg‘oloni;  démocraties 

populaires  xalq  demokratiyasi;  front  populaire  xalq  fronti;  2.  xalqqa  oid, 

xalq,  milliy;  les  traditions  populaires  xalq  an’analari;  art  populaire  xalq 

san’ati; mot, expression populaire oddiy xalqda ishlatiladigan so‘z, ibora; 3. 

odam xalqchil, xalqqa yaqin; un  romancier populaire xalqchil romannavis; 

4.  ommaviy,  xalq;  les  milieux  populaires  xalq  ommasi;  bals  populaires 

ommaviy ballar; 5. xalq orasida nomi chiqqan, mashhur,  taniqli; ce chanteur 

est plus populaire  en A mérique qu’en France bu ashulachi Fransiyadan 

ko‘ra Amerikada mashhurroq. 

populairement

 adv odiychasiga, oddiy xalqchasiga, oddiy xalq tilida. 

populariser

 vt ommalashtirmoq, omma orasiga yoymoq. 

popularité

  nf  mashhurlik,  nom  taratganlik,  taniqlilik,  dongdorlik;  la 

popularité d’un chef d’état davlat rahbarining mashhurliligi. 

population

 nf 1. aholi, xalq; la population de la France Fransiya aholisi; 

recensement de la population aholini ro‘yxatga olish, aholi ro‘yxati;  région 

à  population  dense  aholi  zich  joylashgan  hududlar;  la  population  active 

faol,  mehnatkash  aholi;  2.  muayyan  joyda  jam  bo‘lib  yashash,  tarqalganlik; 

une population de chevreuils bug‘ularning tarqalganligi. 

populeux,

 

euse


  adj  zich,  zich  yashaydigan,  odam  to‘la;  les  villes 

populeuses aholi zich yashaydigan shaharlar; des rues populeuses odam 

to‘la ko‘chalar. 

populisme

 nm xalqparvarlik. 

populiste

 adj xalqparvar; un écrivain populiste xalqparvar yozuvchi. 

populo


  nm  fam  1.  xalq;  2.  omma,  odam;  c’est  plein  de  populo!  odam  

to‘la! 


porc

  nm  1.  cho‘chqa;  gardien  de  porcs  cho‘chqaboqar;  les  soies  du 

porc  cho‘chqa  juni;  loc  il  est  gras,  sale  comme  un  porc  u  cho‘chqaday 

semiz,  cho‘chqaday  iflos;  manger  comme  un  porc  cho‘chqaday,  palidlik 

bilan yemoq;  c’est un vrai porc  bu  haqiqiy  to‘ng‘iz; 2. cho‘chqa go‘shti; un 

rôti de porc qovurilgan cho‘chqa go‘shti; graisse de porc cho‘chqa yog‘i; 3. 

oshlangan  cho‘chqa  terisi;  une  valise  en  porc  cho‘chqa  terisidan  qilingan 

jomadon; 4. porc sauvage to‘ng‘iz. 

porcelaine



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   168   169   170   171   172   173   174   175   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling