Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet173/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   169   170   171   172   173   174   175   176   ...   238

  nf  1.  chinni,  farfor;  vaisselle  en  porcelaine,  de  porcelaine 

chinni  idish-tovoq;  2.  chinni  idish;  casser  une  porcelaine  chinni  idishni 

sindirib qo‘ymoq; 3. molluskaning bir turi. 

porcelainier,

 

ière



  I.  n  chinnisoz,  chinni  sotuvchi;  II.  adj  l’industrie 

porcelainière chinnisozlik sanoati. 

porcelet

  nm  cho‘chqa  bolasi;  manger  du  porcelet  rôti  qovurilgan 

cho‘chqa bolasini yemoq. 

porc-épic

  nm  jayra;  dans  le  danger,  le  porc-épic  se  hérisse  xavfni 

sezganda  jayra ignalarini hurpaytiradi; c’est un véritable porc-épic sirkasi 

suv ko‘tarmas odam. 

porche


 nm peshayvon, dahliz,  eshik  oldi, kiraverish, bo‘sag‘a; le porche 

principal d’une cathédrale cherkovning asosiy kiraverishi. 

porcher,

 

ère



 n cho‘chqaboqar. 

porcherie

 nf 1. cho‘chqaxona; 2. iflos xona; c’est une  vraie porcherie, 

ici! bu yer haqiqiy cho‘chqaxona ekan! 



PORCIN

 

PORTE



-

PLUME


 

 

 



430 

porcin,


 

ine


  I.  adj  1.  cho‘chqaga  oid,  cho‘chqa;  race  porcine  cho‘chqa 

zoti; 2. cho‘chqaga o‘xshagan, cho‘chqa; des yeux porcins cho‘chqa ko‘z; 

II. nm pl zool cho‘chqasimonlar. 

pore


 nm 1.  teshikchalar (teridagi juda mayda teshikchalar);  loc par tous 

les  pores  butun  vujudi  bilan;  2.  kovakchalar;  les  pores  d’une  plante 

o‘simlikdagi kovakchalar; 3. g‘ovakchalar. 

poreux,


 

euse


 adj g‘ovak, serkovak. 

porion


 nm shteyger (kon ishini boshqaruvchi mutaxassis). 

pornographie

  nf  pornografiya  (adabiyot  va  san’at  asarlarida  jinsiy 

hayotni behayolarcha tasvirlash; shunday asarlar). 

pornographique

 adj pornografik, pornografiya oid. 

porphyre

  nm  porfir  (qurilish  materiali  sifatida  ishlatiladigan  vulkanik  tog‘  

jinsi). 

porridge


 nm anglic suli bo‘tqa. 

port


1

  nm  1.  port,  bandargoh;  un  port  maritime,  fluvial  dengiz,  daryo 

porti;  port  de  commerce,  de  pêche,  de  guerre  savdo,  baliqchilar  porti; 

harbiy port; port d’attache d’un bateau kema ro‘yxatda  turadigan port; port 

franc bojxona tekshiruvisiz port; loc arriver à bon port manzilga eson-omon 

yetib kelmoq; 2. litt boshpana, tinch joy; 3. port shahri. 

port

2

 nm dovon (Pireneyada). 



port

3

  nm  1.  o‘zi  bilan  olib  yurish,  taqib  yurish;  port  d’armes  qurol  olib, 



taqib  yurish;  autorisation  de  port  qurol  olib  yurishga,  taqib  yurishga 

ruxsatnoma;  2.  pochta  orqali  jo‘natilgan  narsalarning  haqi,  pochta  haqi;  un 

colis expédié franc de port, franco de port haqi to‘langan otkritka; port dû 

haqi  to‘lanmagan pochta; 3. gavdani, o‘zini  tutish; un gracieux port de tête 

boshning nazokat bilan o‘rnashuvi. 

portable


  adj  1.  (kiyim)  kiysa,  kiyib  yursa  bo‘ladigan;  ce  manteau  est 

encore portable bu hali kiysa bo‘ladigan palto; 2. portativ; qo‘lda, yonda olib 

yuriladigan;  ordinateur  portable,  téléphone  portable  portativ  kompyuter, 

yonda olib yuriladigan telefon. 

portage

 nm tashish. 



portail,

 

ails



  nm  darvoza;  le  porche  et  le  portail  d’une  cathédrale 

cherkovning kiraverishi va darvozasi. 

portant

1

,



 

ante


  adj  1.  ko‘tarib,  tutib  turuvchi;  les  murs  portants  d’un 

édifice  imoratni  tutib  turuvchi  devorlari;  2.  être  bien,  mal  portant  sog‘, 

sog‘lom, bo‘lmoq; kasal, nosog‘lom bo‘lmoq; n les bien portants sog‘lom lar. 

portant


2

 nm tirgak, poya, ustun. 

portatif,

 

ive



 adj portativ, ko‘ tarib olib yursa bo‘ladigan, jajji. 

porte


1

  nf  1.  vx  darvoza;  octroi  payé  aux  portes  shaharga  mol  olib 

kirishda  to‘lanadigan boj; l’ennemi est à nos portes dushman ostonamizda 

(turibdi); 2. eshik; la grande porte du château qal’aning katta eshigi; porte 

palière  zinapoya  maydoniga  chiquvchi  eshik;  porte  d’entrée  kirish  eshigi; 

porte de  secours  favqulod  eshigi; franchir, passer la porte  ostona hatlab 

o‘tmoq; sur le pas de  sa porte eshigining oldida,  ostonasida,  bo‘sag‘asida; 

fig pas de porte savdo  ijarasi; loc de porte en porte eshikma-eshik; faire 

du  porte  à  porte  eshikma-eshik  yurmoq;  ils  habitent  porte  à  porte  ular 

eshiklari  ro‘baro‘  yashashadi;  cela  s’est  passé  à  ma  porte  bu  mening 

eshigimning  oldida  sodir  bo‘ldi;  parler  à  qqn,  recevoir  qqn  entre  deux 

portes birovga ostonadan gapirmoq, birovni ostonada qabul qilmoq;  mettre, 

jeter,  flanquer,  ficher  qqn  à  la  porte  birovni  quvib  solmoq,  ko‘chaga 

chiqarib qo‘ymoq, uydan haydab chiqarmoq; à la porte! chiq! être à la porte 

uyga kirolmay, ko‘chada qolmoq; prendre la porte chiqmoq, ketm oq; entrer, 

passer  par  la  grande  porte  katta  eshikdan  kirib  kelmoq;  entrer  par  la 

petite  porte  orqa  eshikdan  kirmoq;  se  ménager,  se  réserver,  chercher 

une  porte  de  sortie  chiqish  yo‘lini  topmoq,  tayyorlab  qo‘ymoq,  qidirmoq; 

porte à double battant ikki  tabaqali, qo‘shtabaqa  eshik; porte coulissante 

en  verre  oynali  surma  eshik;  porte  vitrée  oynavand  eshik;  poignée  de 

porte  eshikning  tutqichi;  les  gonds  et  la  serrure  d’une  porte  eshikning 

oshig‘-moshig‘i  va  qulfi;  porte  grande  ouverte,  entrebâillée  lang  ochiq 

eshik;  petite  porte  darcha;  trouver  porte  close  eshiklari  taqataq  bekilgan 

bo‘lmoq;  écouter  aux  portes  eshik  orqasidan  eshitmoq;  loc  frapper  à  la 

bonne,  à  la  mauvaise  porte  o‘rinli,  egasini  topib,  noo‘rin  murojaat  qilmoq; 

ouvrir, fermer  sa porte à qqn  birovga  o‘z eshigini ochmoq,  eshigini yopib 

olmoq;  c’est  la  porte  ouverte  à  tous  les  abus  hamma  eshiklar  ochiq;  la 

porte  d’une  armoire,  d’un  four  jovonning,  pechkaning  eshigi;  3.  dara;  4. 

slalomda chang‘ ichi o‘ tadigan ikki qoziq orasi. 

porte


2

 adj f jigarga boruvchi vena tomiri. 

porte-à-faux

 nm inv qimirlab qolgan, liqillab qolgan; un  mur en porte à 

faux liqillab qolgan devor; en porte à faux beqaror, alg‘ov-dalg‘ov holda. 

porte-avions

 nm inv avianosets. 

porte-bagages

  nm  inv  bagajnik,  yuk  ortgich  (velosipedda,  mototsiklda, 

avtomobilda); narsalar solinadigan setka (vagonda). 

porte-bébé

 nm bolalar o‘rindig‘i (velosipedda, avtomobilda). 

porte-billets

 nm inv karmon, hamyon. 

porte-bonheur

  nm inv  tumor,  baxt  keltiruvchi  narsa;  le  trèfle  à  quatre 

feuilles,  le  fer  à  cheval  sont  des  porte-bonheur  chillik,  taqa  baxt 

keltiruvchi narsa hisoblanadi. 

porte-bouteilles

 nm inv shishalar tashiladigan yashik, quti. 

porte-cartes

 nm inv karmon (shaxsiy hujjatlarni solish uchun). 

porte-cigarettes

 nm inv portsigar, papiros quti. 

porte-clés

 nm inv kalit taqiladigan halqa. 

porte-conteneurs

 nm inv konteyner tashiydigan kema. 

porte-couteau

  nm  dasturxonni  iflos  qilmaslik  uchun  pichoq  qo‘yiladigan 

narsa. 

porte-documents



 nm inv papka (qog‘oz solish uchun). 

porte-drapeau

 nm 1. bayroqdor, tug‘dor; 2. bayroqdor, sardor, boshliq; le 

porte-drapeau  de  l’insurrection  était  un  tout  jeune  homme 

qo‘zg‘olonning boshlig‘i bir juda yosh yigitcha edi. 

portée


1

 nf  tug‘ish, bir vaqtda  tug‘ilgan hayvon  bolalari; les lapins d’une 

même portée bir vaqtda tug‘ilgan quyon bolalari. 

portée


2

 nf notaning besh chizig‘i. 

portée

3

  nf  1.  yetadigan  masofa;  la  portée  d’une  carabine  karabinning 



o‘qi  yetadigan  masofa;  un  canon  à  longue  portée  uzoqqa  otadigan 

zambarak;  la  portée  d’une  voix  bir  chaqirim  joy;  2.  loc  à  (la)  portée  (de) 

yetguday  masofada,  joyda;  il  n’y  avait  personne  à  portée  de  voix  bir 

chaqirim masofada hech kim yo‘q edi; à portée de sa vue ko‘zi ilg‘aguday 

joyda;  à  portée  de  sa  main  qo‘l  yetguday  joyda;  à  la  portée  de  qqn  o‘zi 

ololadigan,  qo‘li  yetadigan  joyda;  hors  de  (la)  portée  yetmaydigan  joyda; 

être  hors  de  portée  de  voix  ovoz  yetmaydigan  joyda  bo‘lmoq;  tenez  ce 

produit hors de la portée des enfants bu mahsulotni bolalar ololmaydigan 

joyda saqlang; 3. à (la) portée, hors  de (la) portée de  imkoniyatiga  to‘g‘ri 

keladigan,  to‘g‘ri kelmaydigan; ce plaisir est hors de  ma portée bu ko‘ngil 

ochish menga to‘g‘ri kelmaydi; spectacle à la portée de toutes les bourses 

hammaning hamyoniga  to‘g‘ri keladigan tomosha; 4. aql darajasi, idrok; cela 

passe la portée de son esprit bunga uning idroki yetmaydi; à la portée de 

aqli yetadigan,  tushunadigan; la  vulgarisation  met la science  à la portée 

de  tous  fanning  ommalashtirilishi  uni  hamma  tushunadigan  qilmoqda;  5. 

muhimlik, ahamiyatlilik, zarurlik; la portée d’une argument, d’une réflexion 

dalilning,  mulohazaning  muhimligi;  il  n’a  pas  mesuré  la  portée  de  ses 

paroles u so‘zlarini taroziga solib ko‘rmadi. 

portefaix

 nm inv vx hammol. 

portefeuille

 nm 1. karmon, hamyon; portefeuille de cuir charm hamyon; 

mettre  la  main  au portefeuille  to‘lamoq; avoir un portefeuille bien garni 

boy bo‘lmoq, hamyoni sem iz bo‘ lmoq;  2. vazirlik portfeli; 3. davlat, birjaning 

qimmatbaho qog‘ozlari. 

porte-greffe

 nm payvandtag, payvand qo‘yiladigan tup. 

porte-jarretelles

 nm inv ayollarning paypog‘ini tutib turadigan belbog‘i. 

porte-malheur

 nm inv baxtsizlik keltiruvchi narsa yoki odam. 

portemanteau

 nm veshalka; fam épaules en portemanteau keng yelkali 

odam. 


porte-mine

 nm avtomat qalam. 

porte-monnaie

 nm inv karmon, hamyon; faire appel au porte-monnaie 

de qqn biror kishining olijanobligiga suyanmoq; faire attention à son porte-

monnaie ehtiyot qilib, tejab sarflamoq. 

porte-parapluies

 nm inv zontiglar qo‘yiladigan moslama. 

porte-parole

 nm inv jarchi, udaychi, xabarchi. 

porte-plume

 nm ruchka. 



PORTER

 

POSER



 

 

 



431 

porter


 I. vt 1. ko‘tarib  turmoq, ko‘tarib bormoq; la  mère porte son enfant 

dans ses bras ona bolasini qo‘lida ko‘ tarib boryapti; porter une valise  à la 

main jomadonni qo‘lda ko‘ tarib bormoq; 2. tortmoq, ko‘rmoq, chekmoq; nous 

portons la responsabilité de nos fautes biz o‘z xatolarimizga javobgarmiz; 

3.  tutib  turmoq,  ko‘ tarib  turmoq  (narsa);  ses  jambes  ne  le  portaient  plus 

oyoqlari  uni  ortiqcha  tutib  turolmasdi;  4.  bermoq,  yetishtirmoq;  cet  arbre 

porte  les  plus  beaux  fruits  bu  daraxt  eng  ajoyib  mevalarni  beradi;  5. 

qornida olib yurmoq,  homilador,  ikkiqat bo‘lmoq; les juments portent onze 

mois  biyalar  o‘n  bir  oy  homilani  qornida  olib  yuradilar;  6.  xush  kurmoq, 

yoqtirmoq; loc je ne le porte pas dans  mon  cœur men  uni yoqtirmayman, 

xush  kurmayman;  uni  jinim  suymaydi,  u  mening  ko‘nglimga  o‘ tirmaydi;  7. 

qo‘ymoq  (soqol,  mo‘ylab,  soch);  porter  la  barbe  soqol  qo‘ymoq,  soqolli 

bo‘lmoq; 8.  taqmoq,  osib yurmoq (ko‘z oynak, qurol); kiymoq, kiyib yurmoq; 

porter  un  costume  bleu  havorang  kostum  kiymoq;  9.  nomlamoq,  atamoq; 

nomida,  familiyasida  bo‘lmoq;  yurmoq;  10.  deb  nomlanmoq,  nomiga  ega 

bo‘lmoq;  quel  nom  porte  ce  village,  cette  rivière?  bu  qishloqning, 

daryoning  nomi  nima?  la  lettre  porte  la  date  du  20  mai  xat  yigirmanchi 

mayda  yozilgan  deb  belgi  qo‘yilgan;  11.  ko‘ tarib  olib  bormoq;  eltmoq,  olib 

borib  qo‘ymoq;  ils  le  portèrent  sur  le  lit  ular  uni  karavotga  olib  borib 

yotqizdilar; va lui porter ce paquet unga  bu paketni olib borib ber; 12.  tutib 

turmoq,  tutmoq;  biror  holatda,  vaziyatda  saqlamoq;  porter  le  corps  en 

avant  qaddini  oldinda  tutmoq;  porter  la  main  sur  qqn  biror  kishiga  qo‘l 

ko‘tarmoq;  13.  porter  atteinte  à  l’honneur,  à  la  réputation  de  qqn  biror 

kimsaning  or-nomusiga,  obro‘siga  tegmoq;  porter  témoignage  guvohlik 

bermoq;  porter  plainte  contre  qqn  biror  kishining  ustidan  sudga  shikoyat 

qilmoq, sudga bermoq, arz qilmoq; 14. yozib qo‘ymoq, kiritib qo‘ymoq; porter 

une somme sur un registre ma’lum summani ro‘yxatga kiritib qo‘ymoq; se 

faire porter  malade o‘zini kasal deb yozdirib qo‘ymoq; 15. (à) olib chiqmoq, 

ko‘tarmoq  (yuqori,  yuksak  holatga);  porter  un  homme  au  pouvoir  biror 

kishini  hokimiyatga  ko‘ tarmoq;  porter  qqn  aux  nues  biror  kishini  ko‘klarga 

ko‘tarmoq;  16.  bildirmoq,  bermoq,  ko‘rsatmoq  (his-tuyg‘u,  yordam);  l’amitié 

que je lui porte mening unga ko‘rsatayotgan  do‘stligim;  cet événement lui 

porte  ombrage  bu  hodisa  uning  obro‘siga  putur  yetkazadi;  prov  la  nuit 

porte  conseil kechasi yotib  o‘yla, ertalab  turib so‘yla; porter un jugement 

sur  qqn,  qqch  biror  kishi,  narsa  haqida  o‘z  fikrini  bildirmoq;  17.  (qqn  à 

qqch)  biror  kishini  biror  narsaga  olib  kelmoq,  yetaklamoq;  ce  climat  nous 

porte  à  l’apathie  bu  holat  bizni  loqaydlikka  olib  keladi;  porter  qqn  à  +inf 

moyil qilmoq, ko‘ndirmoq, majbur qilmoq; tout (me) porte à croire que c’est 

faux  hamma  narsa  meni  bu  yolg‘ondakam  ekanligiga  ishonishga  majbur 

qiladi; être porté à +inf moyil  qilingan, ko‘ndirilgan, majbur qilingan bo‘lmoq; 

être  porté  sur  qqch  moyilligi  bo‘lmoq,  yaxshi  ko‘rmoq;  être  porté  sur  la 

boisson  ichkilikka  moyil  bo‘lmoq;  II.  vi  1.  (sur)  ustiga  joylashmoq,  ustida 

turmoq;  tout  l’édifice  porte  sur  ces  colonnes  butun  imorat  shu 

ustunlarning  ustida  turadi;  l’accent  porte  sur  la  dernière  syllabe  urg‘u 

oxirgi  bo‘g‘inga  tushadi;  fam  cela  me  porte  sur  les  nerfs  bu  mening 

asabimga  tegyapti;  ustida  bormoq,  tegishli  bo‘lmoq;  une  discussion  qui 

porte  sur  des  problèmes  politiques  siyosiy  masalalar  ustida  ketayotgan 

munozara; 2.  otmoq; un canon qui porte loin  uzoqqa  otadigan zambarak; 

3. mo‘ljalga tegmoq; le coup a porté juste o‘q mo‘ljalga aniq tegdi; une voix 

qui  porte  uzoqqa  yetadigan  ovoz;  4.  foyda,  naf,  ta’sir,  kor  qilmoq;  vos 

observations ont porté sizning  tanqidlaringiz  foyda qildi; III. se porter vpr 

1.  (bien,  mal)  o‘zini  his  qilmoq,  sog‘lig‘i  (yaxshi,  yomon)  bo‘lmoq;  je  me 

porte  beaucoup  mieux  men  ancha  yaxshiman;  2.  kiyilmoq;  les  jupes  se 

porteront  plus  courtes,  plus  longues  cette  année  bu  yil  yubkalar  kalta, 

uzunroq  kiyiladi;  cela  se  porte  encore  bu  hali  ham  kiyiladi;  3.  litt  peshvoz 

chiqmoq,  tomon  yurmoq;  se  porter  à  la  rencontre  de  qqn  biror  kishiga 

peshvoz  chiqmoq;  4.  (à)  borib  yetmoq;  empêchez-le  de  se  porter  à  cette 

extrémité uni bu darajagacha yetib borishiga yo‘l qo‘ymanglar; 5. o‘zini biror 

holda  ko‘rsatmoq,  o‘zini  biror  holga  solmoq;  se  porter  acquéreur  o‘zini 

tamagir qilib ko‘rsatmoq; il se porte garant u kafillik beryapti. 

porte-savon

 nm sovun quti. 

porte-serviettes

 nm inv sochiq ilgich. 

porte-voix

  nm  inv  karnay  (ovozni  kuchaytiruvchi);  appeler  avec  un 

porte-voix karnay orqali chaqirmoq; mettre ses mains en porte-voix qo‘lini 

karnay qilmoq. 

porteur,

 

euse



  I.  n  1.  tashuvchi,  tarqatuvchi  (xat,  telegramma);  un 

porteur  de  télégrammes,  de  journaux  telegramma,  gazeta  tashuvchi;  2. 

hammol,  yuk  tashuvchi  (vokzallarda);  3.  olib  yuruvchi,  ko‘tarib  yuruvchi;  4. 

egasi,  sohib,  saqlovchi,  ko‘rsatuvchi,  beruvchi;  il  était  porteur  de  faux 

papiers  u  soxta  qog‘ozlarning  sohibi  edi;  chèque  au  porteur,  payable  au 

porteur  ko‘rsatuvchiga  to‘lanaveradigan  chek;  5.  tashuvchi,  tarqatuvchi;  le 

porteur  d’une  maladie  contagieuse  yuqumli  kasallikni  tarqatuvchi;  être 

porteur  de  microbes  mikrob  tashuvchi  bo‘lmoq;  II.  adj  tutib  turuvchi, 

tayanch;  mur porteur  tayanch devor; fusée porteuse  eltuvchi raketa; onde 

porteuse  ma’lumot  tarqatuvchi  to‘lqin;  secteur  porteur  de  l’économie 

iqtisodni tutib turuvchi sektor. 

portier


 nm darbon, qorovul; le portier de l’hôtel mehmonxona darboni. 

portière


 nf 1. eshik parda; 2. avtomobil, poyezd eshigi. 

portillon

  nm  ko‘cha  eshigi,  eshikcha;  loc  fam  ça  se  bouscule  au 

portillon u bidirlayapti, valdirayapti; se bousculer au portillon  tashlanmoq, 

otilmoq,  yopirilmoq,  o‘zini  urmoq;  les  candidats  ne  se  bousculent  pas 

nomzodlar o‘zlarini urmaydilar. 

portion

 nf 1.  bo‘lak, qism, kesim, ulish; un portion de gâteau bir bo‘lak 



pirog;  sa  portion  de  l’héritage  o‘zining  meros  ulishi;  2.  parcha,  bo‘lak; 

portion de terrain cultivé bir parcha haydaladigan yer. 

portique

  nm  portik  (katta  binoga  tutashtirib  solingan  kolonnali  

peshayvon), galereya; 2. gimnastik snaryadlar osib qo‘yiladigan to‘sin. 

porto


 nm portveyn (vino). 

portrait


 nm 1. portret, surat, rasm,  tasvir, shakl; faire le portrait de qqn 

biror  kishining  rasmini  chizmoq;  un  portrait  en  pied  bor  bo‘yicha  chizilgan 

rasm; il est meilleur en paysage qu’en portrait u rasmdagidan ko‘ra aslida 

chiroyliroq; 2. (foto) surat, rasm; loc c’est (tout) le portrait de  son père u 

otasining  xuddi  o‘zi,  o‘zginasi;  fam  fig  se  faire  abîmer  le  portrait  afti 

burishib, bujmayib qolmoq; 3. tasvir, rasm (og‘zaki yoki yozma tasvirlangan); 

il m’a fait le portrait de ses voisins u menga qo‘shnilarini tasvirlab berdi. 

portraitiste

 n portretchi, rassom. 

portraiturer

 vt iron rasmini, suratini chizmoq, solmoq, tortmoq. 

port-salut

 nm inv sigir sutidan qilingan pishloqning bir turi. 

portuaire

 adj portga oid, port. 

portugais,

 

aise


 I. adj Portugaliyaga oid, Portugal; les côtes portugaises 

portugal qirg‘oqlari; II. n 1. portugal; 2. nm portugal tili. 

portugaise

  nf  portugal  ustritsasi;  loc  fam  avoir  les  portugaises 

ensablées qulog‘i og‘ir bo‘lmoq. 

portulan


 nm bandargohlar va suv yo‘llari tasvirlangan kitob. 

pose


1

 nf qo‘yish, o‘rnatish; cérémonie de la pose de la première pierre 

d’un  édifice  imoratga  birinchi  g‘ ishtni  qo‘yish  marosimi;  pose  d’une  pièce 

de rechange butlovchi qismni o‘rnatish. 

pose

2

  nf  1.  qad-qomatning  holati,  qad-qomatni  tutish,  biror  vaziyatda 



turish; 2. savlat to‘kish, quruq savlatlik, savlatga zo‘r berish; 3. viderjka (surat 

olishda fotoapparat ob’ektivining ochiq turish vaqti); appareil faisant la pose 

et l’instantané darhol va viderjka bilan suratga oladigan fotoapparat. 

posé,


 

ée

  adj  og‘ir-bosiq,  vazmin,  o‘ylab  ish  qiluvchi,  sermulohaza;  un 



homme posé sermulohaza odam. 

posément


 adv og‘ir-bosiqlik, vazminlik bilan; parler posément vazminlik 

bilan gapirmoq. 

poser

1

 I. vt 1.  qo‘ymoq; il posa sa tête sur l’oreiller u  boshini yostiqqa 



qo‘ydi;  elle  posa  son  regard  sur  lui  u  unga  nazar  soldi;  2.  joylashtirmoq, 

yozmoq; poser des rideaux pardalarni tutmoq; quatorze, je pose quatre et 

je retiens un o‘n to‘rt, to‘rtni yozaman va bir dilda; 3. joriy qilmoq, o‘rnatm oq, 

amalga oshirmoq; poser un principe  tartib joriy qilmoq; ceci posé bu qabul 

qilingan; 4.  bermoq,  tashlamoq (savol, masala); poser une question à qqn 

biror kishiga savol bermoq; se poser une question o‘z o‘ziga savol bermoq; 

cela  pose  un  problème  bu  muammo  tug‘diradi;  5.  poser  sa  candidature 

o‘z  nomzodini  qo‘ymoq;  6.  o‘zini  katta  tuttirmoq,  gerdaytirmoq, 

havolantirmoq,  mag‘rurlantirmoq;  kattalik,  kibr-havo,  viqor,  savlat 

bag‘ishlamoq;  une  maison  comme  ça,  ça  vous  pose!  bunday  uy  sizga 

viqor bagishlaydi!  II. se poser vpr 1.  o‘tirmoq,  qo‘nmoq,  to‘xtamoq;  l’oiseau 

se  pose  sur  une  branche  qush  shoxga  qo‘nyapti;  un  avion  qui  se  pose 

qo‘nayotgan  samolyot;  son  regard  se  posa  sur  nous  uning  nigohi  bizga 


POSER

 

POSSIBLEMENT



 

 

 



432 

tushdi; 2. se poser comme, en tant que o‘zini … qilib ko‘rsatmoq; se poser 

en vazifasida, sifatida  ish ko‘rmoq;  il se pose  en chef u o‘zini boshliq qilib 

ko‘rsatishga  harakat  qilyapti;  3.  qo‘yilmoq,  o‘rnatilmoq;  les  disques  se 

posent  verticalement  plastinkalar  vertikal  qo‘yiladi;  4.  qo‘yilmoq,  kelib 

chiqmoq, tug‘ilmoq (savol, masala); la question ne s’est pas encore posée 

hali savol tug‘ilgani yo‘q. 

poser


2

 vi 1. qo‘yilmoq, o‘rnatilmoq; 2. gavdani ma’lum vaziyatda  tutmoq, 

biror  qiyofada  turmoq;  le  peintre  la  faisait  poser  pendant  des  heures 

rassom  uni  bir  necha  soat  davomida  bir  qiyofada  turgizib  qo‘ydi;  3.  o‘zini 

ko‘z-ko‘z  qilmoq,  o‘zini  ko‘rsatmoq;  il  pose  pour  la  galerie,  il  veut  se 

rendre  intéressant  u  hammaning  oldida  o‘zini  ko‘z-ko‘z  qilyapti,  o‘zini 

kelishgan qilib ko‘rsatmoqchi; 4. poser  à  o‘zini … qilib ko‘rsatishga harakat 

qilmoq; il veut poser au justicier u o‘zini adolat peshasi qilib ko‘rsatmoqchi. 

poseur,

 

euse



  n  quruq  savlat  odam;  elle  est  un  peu  poseuse  u  biroz 

quruqsavlat. 

positif,

 

ive



 I. adj 1. ijobiy, ma’qul, ma’qullaydigan; une réponse positive 

ijobiy javob; proposition positive ma’qul  taklif; il n’est pas assez positif, il 

critique  tout  u  yetarlicha  odil  emas,  u  hammani  tanqid  qiladi;  2.  samarali, 

ijobiy;  cuti-réaction  positive  ijobiy  teri  reaksiyasi;  3.  tasdiqlaydigan, 

isbotlaydigan, 

ta’kidlaydigan 

(alkogol, 

giyohvandlik 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   169   170   171   172   173   174   175   176   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling