Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet196/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   192   193   194   195   196   197   198   199   ...   238

mécanisme régulateur d’une horloge kurant soatini  tartibga solib  turuvchi 

mexanizm;  II.  nm  regulyator  (biror  mexanizmning  ishlashini  tartibga  solib 

turuvchi  asbob);  régulateur  de  vitesse,  de  température  tezlik,  issiqlik 

regulyatori. 

régulation

  nf  tartibga  solish,  boshqarish,  regulirovka  qilish;  la 

régularisation du trafic transport qatnovini tartibga solish; la régularisation 

des  naissances  tug‘ilishni  tartibga  solish;  régularisation  thermique 

issiqlikni boshqarish (sut emizuvchilarning tanasida). 

régulier,  ière

  adj  1.  to‘g‘ri,  qoidaga  muvofiq  keladigan,  qonuniy,  ruxsat 

etilgan;  verbes  régulirs  to‘g‘ri  tuslanuvchi  fe’llar;  coup  régulier  ruxsat 

etilgan  zarba;  2.  uyg‘un,  tartibli,  mutanosib,  kelishgan;  une  façade  aux 

formes régulieres uyg‘un formali peshtoq; écriture régulière chiroyli yozuv; 

visage  régulier  kelishgan  yuz;  3.  muntazam,  bir  maromda,  bir  tekis 

(harakat, hodisa); vitesse régulière bir tekis tezlik; rythme régulier bir  tekis 

ritm;  progrès  réguliers  bir  maromdagi  rivojlanish;  visites,  inspections 

régulières  muntazam  tashrif,  tekshiruv;  4.  doimiy,  muntazam;  être  en 

correspondance  régulière  avec  qqn  biror  kishi  bilan  muntazam  yozishib 

turmoq;  un  service  régulier  de  cars  avtobuslarning  doimiy  xizmati;  5.  bir 

maromdagi,  bir  tekis,  doimiy;  habitudes  régulières  doimiy  odat;  vie 

régulière  bir  maromdagi  hayot;  6.  qonuniy,  tartib-intizomga  oid;  clergé 

régulier  et  clergé  séculier  qora  ruhoniylar  (monaxlar)  va  oq  ruhoniylar 

(poplar); 7. mil doimiy, muntazam; armées régulières muntazam armiya; 8. 

tartibli,  tartibga aniq rioya qiluvchi;  il est régulier dans  son travail u ishda 

tartibga  rioya  qiladi;  9.  tirishqoq,  harakatchan;  élève  régulier  tirishqoq 

o‘quvchi;  10.  fam  intizomli,  tartibli,  batartib;  un  homme  très  régulier  en 

affaires ishda juda intizomli odam. 

régulièrement

  adv  1.  doimiy,  muntazam;  fonctionnaire  régulièrement 

nommé  muntazam  tayinlanadigan  xizmatchi;  2.  to‘g‘ri,  tartibli,  birin-ketinlik 

bilan; couche de terre répartie régulièrement birin-ketinlik bilan joylashgan 

yer qatlami; client qui vient très  régulièrement har  doim keladigan mijoz; 

3.  fam  régulièrement,  c’est  toi  qui  dois  gagner  rostini  aytganda,  sen 

yutishing kerak. 

réhabilitation

 nf oqlash, oqlanish, shon-sharafini tiklash. 

réhabiliter

  vt  1.  oqlamoq,  ilgarigi  huquqlarini  tiklamoq;  finalement,  on 

réhabilita  Dreyfus  oxir-oqibatda,  Dreyfusni  oqlashdi;  2.  shon-sharafini, 

obro‘-e’tiborini  tiklamoq;  sa  conduite  l’a  réhabilité  uning  yurish-turishlari 

uning  obro‘-e’tiborini  tikladi;  3.  qayta  tiklamoq,  yaroqli  holga  keltirmoq; 

immeuble ancien réhabilité qayta tiklangan qadimiy imorat. 

réhabituer

  I.  vt  odatini  tiklamoq,  qayta  odatlantirmoq;  II.  se  réhabituer 

vpr  qayta  odatlanmoq,  o‘z  odatiga  qaytmoq;  elle  s’est  réhabituée  à  se 

lever tôt u erta turish odatiga qaytdi. 

rehausser

  vt  1.  oshirmoq,  ko‘tarmoq,  balandroq  qilmoq;  rehausser  un 

mur  devorni  balandroq  ko‘ tarmoq;  il  nous  faut  rehausser  le  prestige  de 

l’équipe  biz  jamoaning  obro‘sini  yanada  oshirishimiz  kerak;  2.  orttirmoq, 

kuchaytirmoq; le fard rehausse l’éclat de son teint yog‘upa uning rangining 

tiniqligini  oshirdi;  rehaussé,  ée  de  ko‘rkamlashtirilgan,  bezatilgan;  habit 

rehaussé  de  broderies  kashta  bilan  bezatilgan  kiyim;  3.  bo‘rttirmoq; 

portrait  rehaussé  de  couleurs  vives  yorqin  ranglar  bilan  bo‘rttirilgan 

portret. 

réimpression

 nf qayta nashr, yangi nashr. 

réimprimer

  vt  qaytadan,  yangidan  nashr  qilmoq;  qayta  bosmadan 

chiqarmoq. 

rein

  nm  1.  pl  bel;  coup  de  reins  belga  kuch  kelish;  fig  avoir  les  reins 



solides  beli  baquvvat  bo‘lmoq;  casser  les  reins  à  qqn  birovning  amalga 

ko‘tarilishining  beliga  tepmoq;  2.  buyrak;  rein  droit,  gauche  o‘ng,  chap 

buyrak; une greffe du rein  buyrakni ko‘chirib o‘ tkazish;  rein artificiel sun’iy 

buyrak. 


réincarnation

 nf boshqacha shaklga kirish; le cycle des réincarnations, 

dans la religion hindoue hindular dinida boshqa bir shaklga kirish davri. 


RÉINCARNER

 

RELATION



 

 

 



484 

réincarner

 

(se)


  vpr  relig  boshqacha  shaklga,  tanaga  kirmoq;  se 

réincarner dans un animal hayvon shakliga kirmoq. 

reine

  nf  1.  qirolning,  podshoning  xotini;  la  reine  mère  qirolning, 



podshoning onasi; plais qaynona; 2. qirol,  podsho xotini, qirolicha, malika; 3. 

farzin (shahmat); 4. malika; reine de beauté go‘zallar malikasi; 5. ona ari. 

reinette

 nf ranet, renet (chuchuk olmaning bir navi). 

réinstalation

 nf qaytarib joyiga qo‘yish, o‘z lavozimiga qayta tiklash. 

réinstaller

 vt qayta  joyiga qo‘ymoq, o‘z lavozimiga qayta  tiklamoq; on l’a 

réinstallé dans ses fonctions uni o‘z vazifasiga qayta tiklashdi. 

réintégration

  vt  qayta  tiklash  (o‘z  haq-huquqlarini,  o‘z  vazifasiga), 

qaytarish, qayta joyiga qo‘yish. 

réintégrer

  vt  1.  qaytmoq,  qaytib  kelmoq;  réintégrer  son  logis  o‘z 

yashash  joyiga  qaytib  kelmoq;  réintégrer  le  domicile  conjugal  o‘z 

turmushiga,  o‘z  oilasiga  qaytmoq;  2.  o‘z  o‘rniga,  o‘z  vazifasiga  qayta 

tiklamoq;  réintégrer  un  fonctionnaire  après  une  mise  en  congé 

xizmatchini ishdan bo‘shatilgandan so‘ng qayta o‘z vazifasiga tiklamoq. 

réitération

 nf qaytarish, takrorlash; qayta-qayta takrorlash. 

réitérer

 vt qaytaravermoq,  takrorlayvermoq; qaytadan, yangidan boshlab 

yubormoq;  réitérer une promesse bir va’dani  takrorlayvermoq; il  avait juré 

de ne plus boire, mais il a réitéré u boshqa ichmaslikka qasam ichgan edi, 

lekin qaytadan boshlab yubordi. 

rejaillir

  vi  1.  otilib  chiqmoq,  tizillab  chiqmoq;  sachramoq  (suyuqlik);  la 

boue rejaillissait sous les roues de la voiture loy avtomobil g‘idiraklarining 

ostidan otilib chiqar edi; 2. sachramoq,  tegmoq, yuqmoq;  sa honte a rejailli 

sur nous tous u hammamizni uyatga qo‘ydi. 

rejaillissement

 nm 1. sachrash; 2. otilib chiqish; 3. aks etish (yorug‘likka 

nisbatan), yaraqlash, yarqirash. 

rejet


1

  nm  novda,  bachki,  yangi  o‘sib  chiqayotgan  shox;  l’ensemble  des 

rejets  forment  le  taillis  yangi  o‘sib  chiqayotgan  bachkilar  to‘planib,  yosh 

o‘rmonzorni hosil qiladi. 

rejet

2

  nm  1.  chiqarib  tashlash;  le  rejet  des  matières  fécales  axlatli 



narsalarni  chiqarib  tashlash;  2.  (she’r)  bir  satrdan  ikkinchi  satrga  ko‘chirish; 

3. qabul qilmaslik; rad,  inkor qilish; le rejet d’une requête iltimosnomani rad 

qilish. 

rejoindre

  I.  vt  1.  qaytmoq,  qaytib  kelmoq;  rejoindre  sa  famille  o‘z 

oilasiga  qaytmoq;  2.  qaytmoq  (biror  joyga);  il  est  temps  de  rejoindre  la 

maison  uyga  qaytish  vaqti  bo‘ ldi;  3.  borib  qo‘shilmoq,  kelib  tutashmoq;  la 

rue  rejoint  le  boulevard  à  cet  endroit  yo‘l  bulvarga  shu  yerda  kelib 

tutashadi; 4.  o‘xshash kelmoq, bir xil  tushmoq; 5. yetib olmoq; pars devant, 

je te  rejoindrai oldinroq ketaver, men senga yetib olaman; II. se  rejoindre 

vpr  bir  yerga  to‘planmoq,  yig‘ilmoq,  to‘planishmoq;  nous  devons  nous 

rejoindre chez lui biz unikida to‘planishimiz kerak. 

réjouir

 I. vt xursand, shod  qilmoq, sevintirmoq, quvontirmoq;  choses qui 



réjouissent le cœur, le  regard yurakni, ko‘zni quvontiradigan narsalar; une 

mine  réjouis  shodon,  shodlikka  to‘la  yuz;  II.  se  réjouir  vpr  xursand,  shod 

bo‘lmoq,  sevinmoq,  quvonmoq;  se  réjouir  du  malheur  des  autres 

boshqalarning  baxtsizligidan  quvonmoq;  il  n’y  a  pas  lieu  de  se  réjouir 

xursand  bo‘ladigan  joyi  yo‘q;  se  réjouir  à  shodlanmoq,  zavqlanmoq,  shod 

bo‘lmoq, shodlikka  to‘lmoq; je  me réjouis à la pensée de vous revoir sizni 

ko‘rish  xayolidan  yuragim  shodlikka  to‘ldi;  se  réjouir  de  o‘zini  baxtiyor  his 

etmoq,  quvonmoq;  je  me  réjouis  de  ton  succès  sening  yutuqlaringdan 

quvondim. 

réjouissance

 nf 1. o‘yin-kulgi, xursandchilik, vaqtichog‘lik, vaqtixushlik; 2. 

pl  tantanali  bayram,  tantanalar;  réjouissances  publiques,  officielles 

ommaviy, rasmiy tantanalar. 

réjouissant, 

ante

 

adj 



xursand 

qiladigan, 

quvontiradigan, 

shodlantiradigan;  kuldiradigan;  une  nouvelle  qui  n’a  rien  de  réjouissant 

hech  qanday  quvontiradigan  joyi  yo‘q  yangilik;  eh  bien,  c’est  réjouissant 

juda yaxshi, bu juda kulgili! 

relâche

1

 nm ou f 1. dam olish,  nafasni rostlash,  tinim,  tin olish; loc sans 



relâche  tinim  bilmay,  to‘xtovsiz;  travailler  sans  relâche  tinim  bilmay 

ishlamoq;  2.  yopiqlik,  dam  olish;  jour  de  relâche  dam  olish  kuni;  faire 

relâche tomosha ko‘rsatmaslik. 

relâche


2

 nf mar portga kirish, portda  to‘xtash,  to‘xtab o‘tish; notre bateau 

a fait relâche à Madère bizning kemamiz M ader portida to‘xtadi. 

relâcher


1

  I.  vt  1.  bo‘shatmoq,  bo‘shashtirmoq,  bo‘sh  qo‘ymoq;  relâcher 

son  étreinte  quchog‘ini  bo‘shatmoq;  relâcher  ses  muscles  mushaklarini 

bo‘shashtirmoq;  2.  kamaytirmoq,  bo‘shashtirmoq;  relâcher  son  attention 

e’tiborini  bo‘shashtirmoq;  3.  bo‘shatmoq,  qo‘yib  yubormoq;  relâcher  un 

prisonnier mahbusni  qo‘yib yubormoq; II.  se  relâcher vpr 1. bo‘shashmoq, 

kamaymoq; les liens entre nous se sont  relâchés avec les années yillar 

o‘tishi  bilan  bizning aloqalarimiz bo‘shashib ketdi; 2. bo‘shashmoq, sovimoq; 

la discipline s’est relâchée intizom bo‘shashib ketdi; se relâcher dans son 

travail ishdan ko‘ngli sovib ketmoq. 

relâcher

2

  vi  mar  portga  kirmoq,  portda  to‘xtamoq,  to‘xtab  o‘ tmoq;  le 



bateau dut relâcher à Brest kema Brestda to‘xtab o‘tishi kerak edi. 

relais


  nm  inv  1.  vx  charchagan  otlarni  almashtiradigan  qarorgoh;  un 

relais  de  poste  pochta  otlarini  almashtiradigan  qarorgoh;  zam.  katta  yo‘l 

bo‘yidagi qarorgoh, mehmonxona; 2. course de relais estafetali yugurish; 3. 

smenali  ish,  smena;  loc  prendre  le  relais  de  smenani  qabul  qilmoq;  4. 

oraliq,  vositachi;  ville  relais  oraliq  shahar;  servir  de  relais  dans  une 

transaction  biror  kelishuvda  vositachilik  qilmoq;  5.  rele;  un  relais  de 

télévision televizor relesi. 

relance


 nf qayta, yangidan yuksalish, rivojlanish, o‘sish, taraqqiy etish, avj 

olish; kuchayish; la relance de l’économie iqtisodning qayta yuksalishi. 

relancer

 vt 1. qayta irg‘ itmoq, qaytarib irg‘itmoq, otmoq; irg‘itib yubormoq; 

il  me  relança  la  balle  u  menga  to‘pni  qaytarib  irg‘itdi;  2.  ishga  tushirib, 

yurgizib  yubormoq;  yuksaltirib,  rivojlantirib  yubormoq;  relancer  un  moteur 

motorni  yurgizib  yubormoq;  relancer  un  projet  biror  rejani  qayta  o‘rtaga 

tashlamoq;  relancer  l’économie  du  pays  mamlakat  iqtisodini  rivojlantirib 

yubormoq. 

relaps,  apse

  adj  relig  bid’atga  oid,  bid’at;  Jeanne  d’Arc  fut  brûlée 

comme relapse Janna d’Ark bid’atchi sifatida olovda yoqildi. 

relater

 vt litt bayon, hikoya qilmoq; aytib bermoq; les historiens relatent 



le  fait,  relatent  que  tarixchilar  bo‘lgan  hodisani  bayon  qiladilar,  tarixchilar 

hikoya qiladilarki. 

relatif,  ive

  adj  1.  nisbiy;  toute  connaissance  est  relative  har  qanday 

bilim  nisbiydir;  valeur  relative  nisbiy  qiymat;  tout  est  relatif  hamma  narsa 

nisbiydir;  2.  qisman,  to‘la  bo‘lmagan,  nisbatan;  il  est  d’une  honnêteté 

relative  u  nisbatan  sofdil;  3.  taalluqli,  aloqador,  bog‘liq,  bog‘langan; 

positions  relatives  o‘zaro  bog‘liq  nuqtai  nazarlar;  document  relatif  à  tel 

sujet,  à  telle  période  biron  bir  mavzuga,  davrga  taalluqli  hujjat;  4.  gram 

nisbiy;  pronom  relatif  nisbiy  olmosh;  adjectif  relatif  nisbiy  sifat; 

proposition relative aniqlovchi ergash gap. 

relation


1

  nf  1.  munosabat,  aloqa;  aloqadorlik,  bog‘liqlilik,  taalluqlilik; 

relation de cause à  effet sababning oqibatga munosabati; étroite relation 

entre  les  diverses  parties  d’un  tout  umumiylikning  turli  tomonlarini  bir-

biriga  uzviy  bog‘ liqligi;  en  relation  avec  bog‘liq,  bog‘langan,  aloqador;  ce 

que  je  dis  est  sans  relation  avec  ce  qui  précède  mening 

aytayotganlarimning oldingilarga hech  qanday  aloqadorligi yo‘q; 2. pl o‘zaro 

munosabat,  aloqa  (odamlar  orasida);  les  relations  humaines  insoniy 

aloqalar;  relation  d’amitié,  relation  amoureuses  do‘stona,  ishqiy 

munosabatlar; nouer, avoir des  relations avec qqn biror kishi bilan aloqa 

bog‘lamoq,  aloqasi  bo‘lmoq;  bonnes,  mauvaises  relations  yaxshi,  yomon 

munosabatlar; cesser, interrompre ses relations avec qqn biror kishi bilan 

aloqasini  uzmoq;  relations  épistolaires  yozma  aloqalar  (yozishmalar);  loc 

en  relation  aloqada,  munosabatda;  être,  se  mettre,  rester  en  relation 

avec  qqn  biror  kishi  bilan  aloqada  bo‘lmoq,  aloqaga  kirishmoq,  aloqada 

qolmoq; 3. pl tanishlar,  tanish-bilishlar; obtenir un poste par relations biror 

mansabga  tanish-bilishlar  orqali  erishmoq;  4.  aloqalar,  munosabatlar 

(xalqaro, millatlararo). tension, détente dans les relations internationales 

millatlararo  aloqalarning  taranglashuvi;  relations  diplomatiques  diplomatik 

aloqalar;  relations  culturelles  entre  pays  davlatlar  o‘rtasidagi  madaniy 

aloqalar; 5. o‘zaro  bog‘ liqlik, o‘zaro aloqa;  l’étude des  relations des êtres 

vivants  avec  leur  milieu  atrof  muhit  bilan  jonli  mavjudot  o‘rtasidagi  o‘zaro 

bog‘likligini o‘rganish. 

relation


2

  nf  hikoya,  bayon,  ta’rif;  la  relation  d’un  voyage  en  Chine 

Xitoyga qilingan sayohatning bayoni. 


RELATIVEMENT

 

RELIRE



 

 

 



485 

relativement

  adv  1.  nisbatan,  deyarli,  birmuncha,  bir  qadar;  c’est 

relativement  rare  bu  birmuncha  noyob;  il  est  relativement  honnête  u  bir 

qadar  sofdil;  2.  relativement  à  -ga  nisbatan;  relativement  au  prix  du 

quartier,  ce  n’est  pas  cher  kvartaldagi  bahoga  qaraganda  bu  qimmat 

emas. 

relativité



  nf  nisbiylik,  nisbiyat;  la  relativité  du  jugement  humain  inson 

taffakurining nisbiyligi; théorie de la relativité nisbiylik nazariyasi. 

relax 

ou 


relax,  relaxe

  anglic  fam  I.  adj  tinch,  osoyishta,  xotirjam, 

bexavotir, beg‘alva, huzurli, halovatli, orombaxsh; une soirée plutôt relax(e) 

orombaxsh  kecha;  II.  nf  yumshatish,  bo‘shashtirish,  kuchsizlantirish;  III.  nm 

tinchlik, osoyishtalik, xotirjamlik, orom, halovat. 

relaxation

  nf  bo‘shashtirish,  yumshatish,  kuchsizlantirish;  fam  orom, 

hordiq. 


relaxer

  I.  vt  bo‘shatmoq,  qo‘yib  yubormoq,  ozodlikka  chiqarmoq;  II.  se 

relaxer  vpr  anglic  orom  olmoq,  hordiq  chiqarmoq,  o‘zini  qo‘yib  yubormoq, 

o‘zini bo‘shashtirmoq (mushaklarini, asablarini). 

relayer

  I.  vt  almashtirmoq,  o‘rnini  olmoq;  quand  tu  seras  fatigué  de 



ramer,  je  te  relaierai  sen  eshkak  eshib  charchaganingda,  men  seni 

almashtiraman;  II.  se  relayer  vpr  bir-birini  almashtirmoq;  elles  se  sont 

relayées toute la nuit  auprès du  malade ular  butun  tun kasalning boshida 

navbatma-navbat o‘ tirib chiqishdi. 

relecture

 nf qayta o‘qish, qayta o‘qib chiqish. 

relégation

  nf  surgun,  surgun  qilish;  la  relégation  fut  supprimée,  en 

France, en 1970 Fransiyada surgun qilish 1970 yili bekor qilingan. 

reléguer


  vt  1.  surgun  qilmoq,  jo‘natib  yubormoq;  narsa  olib  borib 

qo‘ymoq,  yashirib  qo‘ymoq;  reléguer  un  objet  au  grenier  biror  narsani 

omborxonaga  yashirib  qo‘ymoq;  2.  fig  keyingi  o‘ringa,  orqaga  surmoq; 

paslatm oq;  on  l’a  relégué  dans  une  fonction  subalterne  uni  past  ishga 

o‘tkazishdi;  se  sentir  relégué  au  second  plan  o‘zini  ikkinchi  darajada 

qoldirilgan his qilmoq. 

relent

 nm 1. sassiq, anqigan, yomon hid; des relents d’alcool  aroqning 



anqigan  hidi;  2.  fig  hid  (gumon);  son  histoire  a  des  relents  de  racisme 

uning sarguzashtlaridan irqchilik hidi kelyapti. 

relevé

  nm  ko‘chirma,  ro‘yxat,  vedomost;  le  relevé  des  dépenses 



xarajatlar ro‘yxati. 

relèvement

  nm  1.  qayta  tiklash,  yuksaltirish,  ko‘ tarish;  2.  yuqoriga 

ko‘tarish, balandlashtirish; 3. ko‘ tarish, oshirish; le  relèvement des salaires 

oylikni oshirish. 

relever


  I.  vt  1.  ko‘tarmoq,  o‘rnidan  turgizmoq,  turgizmoq;  turishga 

yordamlashmoq, tiklamoq; un passant relève l’enfant qui est tombé sur le 

trottoir yo‘lovchi  tratuarda yiqilib  tushgan  bolani  turgizib qo‘ydi; le  maçon a 

relevé le  mur qui s’effondrait g‘isht  teruvchi qulab  tushgan devorni  tikladi; 

2.  tiklamoq,  ko‘ tarmoq,  yuksaltirmoq;  il  nous  faut  relever  le  pays, 

l’économie mamlakatni, iqtisodni yuksaltirishim iz kerak; relever le moral de 

qqn  birovning  kayfiyatini,  ruhini  ko‘ tarmoq;  3.  yig‘moq,  yig‘ib  olmoq; 

professeur qui relève les cahiers daftarlarni yig‘ib olayotgan o‘qituvchi; loc 

relever le défi chaqiriqni qabul qilmoq; 4. ko‘ tarmoq; relever la tête boshini 

ko‘tarmoq;  relever  son  col,  ses  jupes  yoqasini,  ko‘ylagini  ko‘tarmoq; 

manches relevées shimarilgan yenglar; virage relevé bir  tomoni ko‘ tarilgan 

burilish;  5.  ko‘ tarmoq,  oshirmoq,  yuqoriroq  darajaga  yetkazmoq;  relever  le 

niveau de  vie, les salaires  hayot darajasini ko‘ tarmoq,  ish haqini oshirmoq; 

plaisanterie, film d’un niveau pas très relevé saviyasi past hazil,  film; 6. 

litt yuksaklarga ko‘ tarmoq, yuksaltirmoq; cet exploit le relève à ses propres 

yeux  bu  jasorat  uni  o‘z  ko‘zi  oldida  yuksaltiradi;  7.  mazasini,  ta’mini 

oshirmoq;  maza,  ta’m  bermoq;  relever  une  sauce  sousni  achchiq  qilmoq; 

un plat relevé ziravorlar qo‘shilgan  ovqat; 8.  litt qochirim, piching, bo‘rttirish 

bilan  boyitmoq;  relever  un  récit  de  (par  des)  détails  piquants  hikoyani 

pichingli  tafsilotlar  bilan  boyitmoq;  9.  qayd  qilmoq,  belgilamoq;  relever  des 

erreurs,  des  fautes  dans  un  texte  matnda  xato  va  kamchiliklarni  qayd 

qilmoq;  10.  e’ tibor  bermoq,  javob  qaytarmoq;  cette  accusation  ne  mérite 

pas d’être relevée bu ayblash javob qaytarishga ham arzimaydi; je n’ai pas 

voulu relever l’allusion men shamaga e’ tibor ham berishni xohlamadim; 11. 

yozib,  belgilab,  ko‘chirib  olmoq;  relever  une  adresse,  une  recette  de 

cuisine  adresni,  ovqat  retseptini  yozib,  ko‘chirib  olmoq;  relever  un 

compteur hisoblagichdagi sonlarni ko‘chirib, yozib olmoq; 12. almashtirmoq; 

relever  une  sentinelle  soqchini  almashtirmoq;  13.  relever  qqn  de 

bo‘shatmoq,  o‘zgartirmoq,  o‘rniga  boshqasini  qo‘ymoq,  almashtirmoq; 

relever qqn de ses fonctions biror kishini o‘z vazifasidan bo‘shatmoq; II. vi 

1.  (de)  tuzalmoq,  turmoq,  oyoqqa  turmoq;  relever  de  maladie  kasaldan 

turmoq;  2.  qaram,  tobe  bo‘lmoq,  birovning  izmida  bo‘lmoq;  les  seigneurs 

relevaient  directement  du  roi  hukmdorlar  to‘g‘ridan-to‘g‘ri  qirolga  qaram 

edilar;  3. bog‘liq bo‘lmoq; une affaire qui  relève du tribunal correctionnel 

jinoyat sudiga bog‘liq ish; 4. sohasiga  taalluqli bo‘lmoq; cette théorie relève 

de la pure fantaisie bu sof  fantaziya sohasiga  taalluqli; III. se relever vpr 1. 

turmoq,  o‘rnidan  turmoq;  aider  qqn  à  se  relever  biror  kishiga  o‘rnidan 

turishga  yordam  bermoq;  2.  fig  oyoqqa  turmoq,  tiklanmoq,  qaddini 

rostlamoq;  pays  qui  se  relève  tiklanayotgan  davlat;  je  ne  m’en  relèverai 

jamais  men  endi  hech  qachon  tiklana  olmasam  kerak;  3.  yuqoriga 

ko‘tarilmoq,  ko‘tarilmoq;  les  coins  de  sa  bouche  se  relèvent  lablarining 

burchaklari yuqoriga ko‘tarildi. 

releveur,  euse

  I.  adj  anat  ko‘ taruvchi;  le  muscle  releveur  de  la 

paupière  qovoqni  ko‘ taradigan  mushak;  II.  n  hisobchi,  hisoblarni  yozib 

oluvchi;  le  releveur  des  compteurs  hisoblagichdagi  ko‘rsatkichlarni  yozib 

oluvchi. 

relief


 nm 1. bo‘rtma,  qavariq, relyef; la paroi ne présentait aucun  relief 

yuzada  hech  qanday  qavariqlik  yo‘q  edi;  en  relief  bo‘rtgan,  qavargan;  les 

caractères  en relief du braille ko‘rlarning bo‘rtma yozuvi;  2. relyef, bo‘rtma 

naqsh; façade ornée de  reliefs  bo‘rtma naqsh  bilan bezatilgan  peshtoq; 3. 

relyef  (yer  yuzining  tuzilishi,  past-balandligi);  le  relief  de  la  France 

Fransiyaning relyefi; 4. bo‘rttirib ishlangan rasm; sensation de relief relyefni 

his  qilish; photographie, cinéma en relief bo‘rtma rasm, kino; stereokopik 

rasm, kino; 5. yaqqol, aniq, ravshan, ochiq-oydin ko‘rinib  turadigan; un style 

qui manque de relief ravshanlik yetishmaydigan uslub. 

relier


1

  vt  muqovalamoq,  muqova  qilmoq;  un  livre  relié  en  basane,  en 

maroquin kitobni saxtiyon terisidan muqovalamoq. 

relier


2

  vt  1.  bog‘lamoq,  bog‘lab  qo‘ymoq;  relier  deux  maillons,  un 

maillon  à  un  autre  ikki  halqani  bog‘ lamoq,  bir  biriga  bog‘ lab  qo‘ymoq;  2. 

bog‘lamoq,  birlashtirmoq;  route  qui  relie  deux  villes  ikki  shaharni 

bog‘laydigan  yo‘l;  3.  fig  bir-biriga  bog‘lamoq;  relier  des  événements 

voqealarni bir-biriga bog‘lamoq; mots reliés par une conjonction bog‘lovchi 

orqali bog‘ langan so‘zlar. 

religieusement

  adv  1.  dinga  xos,  diniy  uslubda,  dindorchasiga;  être 

enterré  religieusement  diniy  uslubda  dafn  qilinmoq;  2.  katta  e’ tibor  bilan, 

hurmat  bilan,  ehtirom  bilan;  écouter  religieusement  un  concert  konsertni 

katta e’ tibor bilan tinglamoq. 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   192   193   194   195   196   197   198   199   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling