Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet204/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   200   201   202   203   204   205   206   207   ...   238

retombée raketa qaytib  tushdi; laisser tomber les bras qo‘llarini  tushirmoq; 

4.  osilib  tushmoq,  osilib  turmoq;  ses  cheveux  retombent  sur  les  épaules 

sochlari  yelkasiga  tushadi;  5.  biror  holatga  tushib  qolmoq;  renomber  dans 

l’oubli  unutilmoq;  l’intérêt ne doit pas  retomber qiziqish  tushib ketmasligi 

kerak;  6.  (sur  qqn)  yuklatilmoq,  tushmoq;  c’est  sur  lui  que  retombent 

toutes  les  responsabilités  butun  javobgarlik  aynan  uning  zimmasiga 

yuklatiladi. 

retordre

 vt 1. yigirmoq; 2. donner du fil  à retordre  tashvish  tug‘dirmoq, 

tashvish orttirmoq, og‘ir muammoni qo‘ymoq. 

rétorquer

 vt 1. vx e’ tiroz, qarshi fikr bildirmoq, qarshi chiqmoq; 2. asoslab 

javob  qaytarmoq, bermoq; on  m’a rétorqué que je n’avait pas à  me  mêler 

de cette affaire mening bu  ishga aralashmasligim kerakligini asoslab javob 

berishdi. 

retors,  orse

  adj  makkor,  ayyor,  mug‘ombir;  des  manières,  des 

manœuvres retorses makkorona, mug‘ombirona qiliq, yo‘l. 

rétortion

 nf o‘z dalilini o‘ziga qarshi qaratish. 

retouche


  nf  1.  retush,  retushlash  (tush,  bo‘yoq,  qalam  kabilar  bilan 

negativ  yoki suratning  kam-ko‘stini  tuzatish);  2.  qayta  qilish,  qayta  tuzatish, 

qayta  moslash,  to‘g‘rilash,  to‘g‘ri  keltirish,  bo‘yash,  jilo  berish;  faire  une 

retouche à une robe ko‘ylakni qayta tuzatish. 

retoucher

 vt tuzatmoq,  o‘zgartirish kiritmoq; il a retouché son tableau, 

son texte u rasmiga, matniga o‘zgartirish kiritdi, jilo, sayqal berdi. 

retour


 nm 1. qaytish, qaytib ketish; il faut songer au retour qaytib ketish 

haqida  o‘ylash  kerak;  sans  esprit  de  retour  qaytib  ketishni  xayoliga  ham 

keltirmay;  être sur le chemin de  retour qaytish harakatida  bo‘lmoq; l’aller 


RETOURNEMENT

 

RÉTRÉCIR



 

 

 



502 

et  le  retour  borish-kelish;  prendre  un  (billet  d’)  aller  et  retour  borish-

kelishga  bilet  olmoq; 2.  qaytib kelish, qaytish; depuis  son retour, le ne l’ai 

plus vu u qaytib kelgandan buyon, men uni  boshqa ko‘rmadim;  loc  à  mon 

retour mening qaytib kelishimda; au retour de  qaytib kelganda,  qaytganda; 

je vous  verai  à  mon  retour de vacances men sizga  ta’ tildan  qaytganimda 

uchrayman; à son retour du service  militaire harbiy xizmatdan qaytganda; 

être  de  retour  qaytib  kelgan  bo‘lmoq;  quand  il  fut  de  retour  chez  lui  u 

uyiga  qaytib  kelganda;  retour  de  (biror  joydan)  qaytgandan  so‘ng;  retour 

d’Amérique,  j’ai changé de situation Amerikadan qaytgandan so‘ng, men 

sharoitni  o‘zgartirdim;  par  retour  (du  courrier)  shu  zahotgi  pochta  orqali; 

répondre  par  retour  du  courrier  xatga  shu  zahotiyoq  javob  bermoq;  3. 

qaytish,  orqaga  harakat;  retour  offensif  qayta  hujum;  retour  offensif  du 

froid  sovuq  havoning  qaytishi;  4.  qaytib  ketish,  tepib  yuborish;  retour  de 

manivelle  ruchkaning  qaytib  ketishi,  mashinaning  tepib  yuborishi;  match 

retour  qayta uchrashuv (sport komandalari haqida); effet,  action, choc en 

retour  qayta  ta’sir, aks-sado, qaytish;  5. qaytarish, egasiga qaytarib jo‘natib 

yuborish;  retour  à  l’envoyeur  jo‘natuvchiga  qaytarib  yuborish;  retour  à 

oldingi,  avvalgi  holatiga  qaytish; le retour au  calme  tinchlanish;  retour  aux 

sources  manbalarga  qaytish;  être  sur  le  retour  (de  l’âge)  yoshi  o‘tib 

borayotgan  bo‘lmoq;  retour  d’âge  klimakteriy  yoshi;  retour  en  arrière 

chekinish;  faire  un  retour  en  arrière  dans  un  récit  hikoyada  chekinish 

qilish; retour sur soi-même o‘ tgan hayotini sarhisob qilish; loc par un juste 

retour  des  chose  adolat  yuzasidan;  6.  qaytish,  qaytib  kelish,  qayta 

o‘rnatilish;  qaytalanish,  davomiylik;  le  retour  de  la  belle  saison  go‘zal 

faslning  qaytishi;  le  retour  de  la  paix  tinchlikning  o‘rnatilishi;  retour 

régulier,  périodique  davriy,  takrorlanib  turadigan;  loc  l’éternel  retour  des 

évenements,  des  choses  voqiylik,  narsalarning  abadiyligi;  faire  retour  à 

qaytarilish;  ces  biens  doivent  faire  retour  à  la  communauté  bu  boyliklar 

uyushmaga  qaytarilishi  kerak;  loc  adv  en  retour  evaziga,  o‘rniga;  je  lui  ai 

rendu  de  nombreux  services,  en  retour  il  m’a  promis  de  m’aider  men 

unga ko‘p xizmatlar qildim,  u buning evaziga menga yordam  berishni va’da 

qildi. 

retournement



  nm  1.  qaytish  (fikridan,  niyatidan);  2.  o‘zgarish, 

chappasiga  ketish;  retournement  de  la  situation  sharoitning  o‘zgarib 

qolishi. 

retourner

  I.  vt  1.  to‘ntarmoq,  ag‘darmoq;  retourner  un  morceau  de 

viande sur le gril manqalning  ustida  go‘sht bo‘lagini  ag‘darmoq;  retourner 

la  terre  yerni  ag‘darmoq,  chopmoq;  retourner  la  salade  salatni 

aralashtirmoq;  fam  il  a  retourner  toute  la  maison  u  butun  uyni  ag‘dar-

to‘ntar  qilib  yubordi  (biror  narsani  topish  uchun);  retourner  ses  poches 

cho‘ntaklarini  ag‘darmoq;  retourner  un  vêtement  kiyimni  ag‘darmoq;  fam 

retourner  qqn  biror  kishini  fikrini  o‘zgartirishga  majbur  qilmoq;  il  a  su 

retourner la situation en sa faveur u sharoitni o‘z foydasiga ag‘dara oldi; 2. 

aylantirmoq, o‘zgartirmoq; on peut retourner le proverbe maqolni aylantirib 

aytish  mumkin;  3.  qarshi  qaratmoq;  on  peut  retourner  l’argument  contre 

vous  dalillarni  sizning  o‘zingizga  qarshi  qaratishlari  mumkin;  4.  qaytarmoq, 

qaytarib yubormoq; retourner une marchandise tovarni qaytarib yubormoq; 

5. loc tourner et retourner une idée dans sa tête bir  fikrni miyasida qayta-

qayta  takrorlamoq;  6.  qattiq  ta’sir  qilmoq,  hayajonlantirmoq;  cette  nouvelle 

m’a  retourné  bu  yangilik  meni  hali  ham  hayajonlantirmoqda;  j’en  suis 

encore  toute  retournée!  men  bundan  hali  ham  hayajondaman!  II.  vi  1. 

qaytib  ketmoq,  qaytmoq;  retourner  chez  soi  uyiga  qaytmoq;  retourner  à 

son  poste,  à  sa  place  o‘z  vazifasiga,  o‘z  o‘rniga  qaytmoq;  demain,  je 

retourne  travailler  ertaga,  men  ishga  qaytaman;  2.  qaytib  bormoq;  je 

retournerai à Venise cette  année bu yil men  Venetsiyaga  qaytib boraman; 

3.  avvalgi  holatiga  qaytmoq;  retourner  à  la  vie  sauvage  yovvoyi  hayotga 

qaytmoq; retourner à son ancien métier o‘zining eski hunariga qaytmoq; 4. 

impers  savoir  de  quoi  il  retourne  gapni  qayoqqa  burayotganligini  bilmoq; 

III. se retourner vpr 1.  s’en  retourner qaytib kelmoq; s’en retourner chez 

soi  uyiga  qaytib  kelmoq;  s’en  retourner  comme  on  est  venu  qanday 

kelgan bo‘lsa, shunday qaytib ketmoq; 2. ag‘anamoq. il se retournait dans 

son  lit  u  uxlay  olmay  to‘shagida  ag‘anar  edi;  la  barque  s’est  retournée 

qayiq  ag‘anab  ketdi;  laissez-moi  le  temps  de  me  retourner  menga 

sharoitga  moslashgani  vaqt  bering;  3.  o‘girilmoq,  burilib  qaramoq;  on  se 

retournait sur son passage u o‘ tganda burilib qarashardi; il  est parti sans 

se  retourner  u  orqasiga  o‘girilmay  ketdi;  se  retourner  vers  qqn  pour  lui 

parler biror kishiga gapirish uchun o‘girilmoq; 4. se retourner  contre qarshi 

kurashmoq;  qarshi,  teskari  bo‘lib  qolmoq;  son  associé  s’est  retourné 

contre  lui  uning  sherigi  unga  qarshi  bo‘lib  qoldi;  ses  procédés  se 

retourneront contre elle bu uslublar uning o‘ziga qarshi qaratiladi. 

retracer


 vt hikoya qilib bermoq, aytib  bermoq,  bayon qilmoq; raconter  la 

vie d’un grand homme mashhur odamning hayotinini hikoya qilib bermoq. 

rétractation

  vt  1.  litt  tonish,  inkor  qilish,  bo‘yniga  olmaslik;  il  avait  fait 

des  aveux,  mais sa  rétractation est complète u  tan olgan  edi,  lekin  to‘la 

tonyapti. 

rétracter

1

 I. vt litt  tonmoq,  inkor qilmoq, bo‘yniga olmaslik;  rétracter des 



propos  calomnieux  ig‘vo  gaplardan  tonmoq;  II.  vpr  après  ses  aveux,  il 

s’est rétracté u tan olishlaridan keyin, inkor qildi. 

rétracter

2

 I. vt  ichiga  tortib  olmoq, yig‘ib olmoq; l’escargot  rétracte ses 



cornes  shilliq  qurt  shoxlarini  ichiga  tortib  oladi;  II.  se  rétracter  vpr  ichiga 

tortilmoq,  qisqarmoq,  taranglashmoq;  le  muscle  s’est  rétracté  mushak 

qisqardi. 

rétracteur

 adj muscle rétracteur qisqaruvchi mushak. 

rétractile

 adj 1. hayvonlarning ichiga  tortiladigan  tirnoqlariga nisbatan;  2. 

ichiga tortiladigan, yig‘ iladigan; organes rétractiles ichga tortuvchi a’zolar. 

rétraction

  nf  ichiga  tortish,  qisqarish,  taranglashish;  rétraction 

musculaire mushaklarning qisqarishi. 

retrait


  nm  1.  orqaga  qaytish,  chiqib  ketish;  retrait  des  eaux  après  une 

inondation  toshqindan  so‘ng,  suvning  qaytishi;  le  retrait  des  troupes 

d’occupation  bosqinchi  harbiy  qismlarning  chiqib  ketishi;  il  annonça  son 

retrait de la compétition u o‘zining musobaqadan chiqqanligini ma’lum qildi; 

loc en  retrait orqada, chetda;  maison  construite en retrait yo‘ldan chetda 

qurilgan  uy;  être,  rester  en  retrait  orqada,  bir  chetda  turmoq,  qolmoq;  2. 

qaytarib  olish,  olib  qo‘yish;  retrait  des  bagages  de  la  consigne  yukini 

saqlov  xonasidan  (qaytarib)  olish;  retrait  du  permis  de  conduire  haydov 

guvohnomasini olib qo‘yish; faire un retrait à la banque bankdan pul olish. 

retraite


1

  nf  chekinish;  battre  en  retraite  orqaga  chekinmoq;  il  a 

prudement battu en retraite u ehtiyotlik bilan orqaga chekindi; retraite aux 

flambeaux mash’alali tungi parad. 

retraite

2

  nf  1.  chetlashish,  o‘zini  olish;  une  période  de  retraite  forcée 



majburiy  chetlashish  davri;  2.  nafaqa,  istefo,  pensiya;  prendre  sa  retraite 

istefoga  chiqmoq;  être  à  la  retraite  istefoda  bo‘lmoq;  avoir  l’âge  de  la 

(mise  à)  retraite  pensiya  yoshida  bo‘lmoq;  toucher  une  retraite  pensiya 

olmoq; 3. uzlat. 

retraité,  ée

  adj,  n  istefodagi,  nafaqadagi,  pensiyadagi,  nafaqaxo‘r;  un 

officier  retraité  istefodagi  zobit;  les  petits  retraités  oz  miqdorda  nafaqa 

oluvchilar. 

retranchement

  nm  harbiy  to‘siq,  g‘ov;  retranchements  creusés 

qazilgan g‘ovlar;  loc  attaquer, forcer, poursuivre, pousser qqn dans ses 

derniers retranchement biror kishini devorga qisib qo‘ymoq. 

retrancher

  I.  vt  1.  qisqartirib,  olib  tashlamoq;  retrancher  certains 

détails,  certains  passages  d’un  texte  matnning  ba’zi  tafsilotlarini, 

qismlarini  olib  tashlamoq;  2.  bo‘lib  olmoq;  olmoq,  ko‘tarmoq  (bir  qism); 

retrancher  mille  francs  d’une  somme  bir  miqdordagi  puldan  m ing  frank 

olmoq; II. se retrancher vpr biror to‘siq bilan himoyalanmoq, o‘zini biror g‘ov 

bilan  to‘sib  olmoq;  nos  troupes  se  sont  retranchées  derrière  le  fleuve 

bizning  harbiy  qismlarimiz  daryoning  orqasida  mustahkamlanib  oldilar;  se 

retrancher derrière l’autorité d’un chef, derrière le  secret professionnel 

biror boshliqning, kasbiy maxfiylikning orqasida jon saqlamoq. 

retransmettre

  vt  olib  eshittirmoq,  olib  ko‘rsatmoq;  retransmettre  un 

discours à la télévision nutqni televizorda olib eshittirmoq. 

retransmission

 nf olib ko‘rsatish, olib eshittirish;  la retansmission d’un 

match en direct biror o‘yinni to‘g‘ridan-to‘g‘ri olib ko‘rsatmoq. 

rétréci, ie

 adj qisqa, qisqartirilgin;  toraygan,  tor;  route  rétrécie  toraygan 

yo‘l; idées rétrécies, esprit rétréci tor fikrlar, qisqa aql. 

rétrécir


 I. vt 1. toraytirmoq; rétrécir une jupe yubkani toraytirmoq; 2. son 

endoctrinement  lui  a rétréci  l’esprit  uning nasihatlari  uning aqlini  tor qilib 

qo‘ydi;  II.  vi  toraymoq,  qisqarmoq;  ce  tissu  rétrécit  au  lavage  bu  mato 


RÉTRÉCISSEMENT

 

REVANCHE



 

 

 



503 

yuvganda kiradi; III. se rétrécir vpr  torayib bormoq; passage qui va en  se 

rétrécissant torayib boradigan o‘tish joyi. 

rétrécissement

  nm  torayish,  qisqarish;  torayib,  qisqarib  borish;  le 

rétrécissement  d’un  vêtement  kiyimning  kirishi;  le  rétrécissement  d’une 

rue yo‘lning  torayishi; souffrir d’un rétrécissement de l’aorte shotomirning 

torayishidan azoblanmoq. 

rétribuer

 vt haq  to‘lamoq; travail bien,  mal  rétribué yaxshi, yomon haq 

to‘lanadigan ish; rétribuer qqn birovning haqini to‘lamoq. 

rétribution

 nf haq, ish haqi, maosh, oylik, mukofot. 

rétro


  adj  inv  qaytarilgan  eski,  o‘ tgan;  des  modes  retro  qaytarilgan  eski 

modalar; un amateur de rétro eskiliklarning ishqibozi. 

retro

 qayta, orqaga ma’nosini bildiruvchi ilmiy qism. 



rétroactif, ive

 adj orqaga, o‘tgan narsaga ta’sir qiladigan; effet rétroactif 

qayta ta’sir. 

rétroactivité

 nf qayta  ta’sir, qayta  ta’sir ko‘rsatish; la rétroactivité d’une 

mesure choraning qayta ta’siri. 

rétrocéder

  vt  egasiga  qaytarib  bermoq;  rétrocéder  un  don  tortiqni 

qaytarib bermoq. 

rétrocession

  nf  egasiga  qaytarib  berish;  rétrocession  d’un  droit  biror 

huquqni bergan odamga qaytarib berish. 

rétrogradation

 nf amal, mansab, lavozimda pasaytirish. 

rétrograde

  adj  1.  oldingi,  birinchi  holiga  qaytuvchi;  mouvement 

rétrograde  birinchi  holiga  qaytuvchi  harakat;  2.  qoloq,  jaholatparast, 

teskarichi,  orqada  qolgan,  reaksion;  une  politique  rétrograde  reaksion 

siyosat; un esprit rétrograde jaholatparast aql. 

rétrograder

1

  vt  amal,  mansab,  lavozimda  pasaytirmoq;  ce  haut 



fonctionnaire  a  été  rétrogradé  bu  yuqori  mansabdor  shaxs  lamozimida 

pasaytirildi. 

rétrograder

2

  vi  1.  orqaga  qaytmoq,  chekinmoq;  les  troupes  ont  dû 



rétrograder harbiy  qismlar chekinishga majbur  bo‘lishdi; 2. keyinga,  orqaga 

ketmoq,  inqirozga,  tanazzulga  yuz  tutmoq;  une  civilisation  menacée  de 

rétrograder  inqirozga  uchrash  xavfi  bo‘lgan  sivilizatsiya;  3.  tezlikni 

pasaytirmoq, kichik tezlikka o‘tmoq; rétrograde avant le  virage burulishdan 

oldin tezlikni pasaytir! 

rétrospectif, ive

 adj o‘tmishga qaratilgan, o‘ tmishga nazar solib  qilingan; 

o‘tmishni  hisobga  olgan  holda  qilinadigan;  l’examen  rétrospectif  des 

événements voqiyliklarni o‘ tmishga nazar solgan holda o‘rganish. 

rétrospective

  nf  rassomning  shaxsiy  ko‘rgazmasi;  filmlar  namoyishi 

(biror  rejissor  yoki  aktyorning);  rétrospective  consacrée  à  l’œuvre  d’un 

peintre rassom asarlariga bag‘ishlangan shaxsiy ko‘rgazma. 

rétrospectivement

  adv  orqaga,  o‘ tmishga  nazar  tashlab;  je  suis 

indigné  rétrospectivement  quand  j’y  repense  o‘ tmishga  nazar 

solganimda, men bu haqda o‘ylab, xafa bo‘lib ketaman. 

retroussé,  ée

  adj  yuqoriga  ko‘ tarilgan,  shimarilgan;  manches 

retroussées shimarilgan yenglar; nez retroussé qanqaygan burun. 

retrousser

 vt yuqoriga ko‘ tarmoq, shimarmoq; retrousser sa  robe pour 

marcher dans  l’eau suvda yurish  uchun ko‘ylagini ko‘ tarmoq; retroussons 

nos manches! yenglarimizni shimaraylik! (ishlash uchun). 

retrouvailles

 nf pl qayta  uchrashuv, bir-birini qayta  topish, visol; il nous 

faut fêter nos retrouvailles biz uchrashuvimizni nishonlashimiz kerak. 

retrouver

 I. vt 1. qayta, boshqa  topmoq, uchratmoq; c’est une occasion 

que  tu  ne  retrouveras  pas  bu  qulay  imkoniyat,  sen  bunaqasini  boshqa 

topolmaysan;  2. qayta  topmoq,  qayta kashf qilmoq; retrouver un secret de 

fabrication ishlab chiqarish sirini qayta kashf  qilmoq; 3.  qayta, yana bir bor 

uchratmoq; gare à vous  si je vous retrouve ici men sizni yana bir bor shu 

yerda  uchratsam,  o‘zingizdan  ko‘ring;  4.  topmoq,  uchratmoq,  ko‘rmoq;  ce 

mot  se  retrouve dans plusieurs  langues bu so‘z ko‘p  tillarda uchraydi; 5. 

qidirib  topmoq,  topib  olmoq;  on  a  retrouvé  les  fugitifs  qochoqlarni  topib 

olishdi; on l’a retrouvé à demi  mort uni yarim o‘lik holda  topishdi; (choses) 

retrouver une voiture  volée o‘g‘irlangan  avtomobilni  topib olmoq; loc prov 

une chienne n’y  retrouverait pas  ses petits, une poule n’y  retrouverait 

pas  ses  poussins  hammayoq  ostin-ustin,  it  egasini,  mushuk  bekasini 

tanimaydi;  6.  topmoq (yo‘qotilgan  holat, xususiyatga nisbatan);  retrouver le 

sommeil  uyqusini  topmoq;  7.  oldiga  bormoq,  borib  ko‘rmoq;  j’irai  les 

retrouver  là-bas à la fin du  mois oyning oxirida men  u yerga  uning oldiga 

boraman; (avec un atribut) elle le retrouva grandi u uni katta bo‘lib qolibdi 

deb  hisobladi;  II.  se  retrouver  vpr  1.  qayta,  yana  birga  bo‘lmoq,  uchrashib 

qolmoq;  tiens!  comme  on  se  retrouve!  qaraya!  yana  uchrashib  qolibmiz! 

on  se  retrouvera!  hali  yana  uchrashamiz!  (do‘q-po‘pisa);  2.  yo‘lini  qayta 

topib olmoq; 3. qayta, yana oldingi joyida bo‘ lib qolmoq; il se retrouva à son 

point de départ u oldingi  jo‘nagan  joyida bo‘lib qoldi; se retrouver seul, se 

retrouver sans travail yolg‘iz, ishsiz qolmoq. 

rétrovirus

 nm inv spidga asos bo‘ladigan virus oilasi. 

rétroviseur

  nm  orqani  ko‘rsatuvchi  oyna;  rértoviseur  intérieur, 

extérieur orqani ko‘rsatuvchi ichki, tashqi oyna. 

réunification

 nf birlashtirish, qo‘shish. 

réunifier

 vt birlashtirmoq, qo‘shib yubormoq; réunifier un parti partiyani 

birlashtirmoq. 

réunion

 nf 1. qo‘shib olish, birlashtirish; 2. yig‘ish,  to‘plash; la réunion de 



documents  hujjatlarni  yig‘ish;  3.  birlashish,  jipslashish;  la  réunion  des 

hommes en groupes odamlarning guruhlarga  birlashishi;  4. majlis, yig‘ilish, 

yig‘in;  participer  à  une  réunion  majlisda  qatnashmoq;  être  en  réunion 

majlisda  bo‘lmoq;  le  président  est  en  réunion,  il  ne  peut  pas  vous 

recevoir  prezident majlisda, u sizni qabul  qila olmaydi; réunion électorale 

saylov yig‘ ini; réunion politique siyosiy yig‘ in, miting. 

réunir

  I.  vt  1.  yig‘ib  qo‘ymoq,  to‘plamoq,  jamlamoq,  jamg‘armoq;  réunir 



dans  une  vitrine  des  pièces  de  collection  vitrinaga  kolleksiya 

namunalarini  qo‘ymoq;  réunir  les  fonds  nécessaires  à  une  entreprise 

korxonaga  zaruriy  fondlarni  jamg‘armoq;  réunir  des  renseignements 

ma’lumot  to‘plamoq;  2.  mujassamlamoq,  mujassam  qilmoq;  il  réunit  en  lui 

d’étonnants contrastes  u o‘zida hayratda  qoldiradigan darajadagi  qarama-

qarshiliklarni  mujassam  qilgan;  3.  yig‘moq,  to‘plamoq,  jamul-jam  qilmoq;  le 

destin  qui  les  avait  séparés,  les  a  à  nouveau  réunis  ularni  to‘zg‘itib 

yuborgan  taqdir, ularni yana  jamul-jam qildi; II. se  réunir vpr 1. yig‘ilishmoq, 

to‘planishmoq,  birlashmoq,  jipslashmoq;  états  qui  se  réunissent  en  une 

fédération bir itifoqqa birlashishgan davlatlar; 2. to‘planmoq, yig‘ilmoq; nous 

nous réunissons dans cette salle  biz  bu zalga yig‘ilam iz; se  réunir  entre 

amis, avec des amis  do‘stlar bilan yig‘ilishmoq; l’assemblée  va se réunir 

assambleya yig‘iladi. 

réussi, ie

 adj muvaffaqiyatli, muvaffaqiyat bilan tugagan, o‘ngidan kelgan, 

omadli; une œuvre très réussie juda muvaffaqiyatli asar. 

réussir

 I. vi 1. muvaffaqiyatli chiqmoq, o‘ngidan kelmoq; l’affaire a réussi 



ish  o‘ngidan  keldi;  réussir  à  qqn  biror  kishiga  yoqmoq,  ma’qul  bo‘lmoq, 

yarashmoq; le climat de  ce pays  vous  réussit bien bu yurtning  ob-havosi 

sizga yoqibdi; ce  mode de vie ne vous réussit pas bunday yashash uslubi 

sizga  yarashmaydi;  2.  muvaffaqiyatga  erishmoq,  omadi  chopmoq;  il  est 

convaincu  qu’il  va  réussir  où  les  autrs  ont  échoué  u  ishonadiki, 

boshqalarning  omadi chopmagan  joyda,  uning omadi chopadi;  réussir à (+ 

infinitif)  erishmoq,  qila  olmoq;  il  n’a  pas  réussi  à  me  convaincre  u  meni 

ishontira olmadi; réussir  à un examen im tihonni muvaffaqiyatli  topshirmoq, 

imtihondan  muvaffaqiyatli  o‘tmoq,  im tihondan  o‘ tmoq;  réussir  dans  les 

affaires  ishda  muvaffaqiyatga  erishmoq;  II.  vt  erishmoq,  muvaffaqiyat  bilan 

erishmoq; yaxshi chiqmoq; il réussit tout ce qu’il entreprend u nimaga qo‘l 

ursa,  u  unga  muvaffaqiyat  bilan  erishadi;  réussir  un  plat  ovqati  yaxshi 

chiqmoq. 

réussite


  nf  1.  muvaffaqiyat;  la  réussite  d’une  expérience  tajribaning 

muvaffaqiyati; c’est une réussite bu muvaffaqiyat; 2. yutuq; il est fier de sa 

réussite u o‘zining yutug‘idan g‘ururda; une brillante réussite  ajoyib yutuq; 

3.  pasyans  (qartada  fol  ochishning  yoki  o‘yin  ko‘rsatishning  bir  turi);  faire 

une réussite pour se distraire o‘zini ovintirish uchun fol ochmoq. 

revaloir


 vt qaytarmoq (yaxshilik, yomonlik bilan), esiga solib qo‘ymoq;  je 

te le revaudrai men buni bir kuni sening esingga solib qo‘yaman. 

revaloriser

  vt  1.  qadrini  oshirmoq,  mustahkamlamoq  (pulning,  oylikning 

qadrini);  2.  qiziqishni  yanada  oshirmoq,  qiziqtirmoq;  revaloriser  une 

doctrine, une idée biror ta’limot, g‘oyaga qiziqishni yanada oshirmoq. 

revanchard,  arde

  adj,  n  revanshist,  qasoschi,  qasos,  o‘ch  oladigan; 

politique revancharde revanshist siyosat. 

revanche


 nf 1. qasos, o‘ch; prendre  sa revanche o‘chini olmoq; 2. sport 

revansh; la première  manche, la revenche et la belle birinchi  tur, revansh, 



RÊVASSER

 

RÊVER



 

 

 



504 

hal qiluvchi  o‘yin; 3.  loc o‘rniga o‘rin  evaziga, sizdan ugina-bizdan  bugina; je 

t’aiderai,  mais  à  charge  de  revanche  men  senga  yordam  beraman,  lekin 

sendan  ugina-bizdan  bugina;  4.  en  revanche  lekin,  shunga  qaramasdan, 

aksincha;  il  y  fait  froid,  mais  en  revanche  c’est  très  vivifiant  u  yerda 

sovuq,  shunga  qaramasdan  bu  juda  tetiklashtiruvchi;  c’est  un  homme 

agréable, en  revanche  sa femme est assez  renfermée bu  juda yoqim toy 

odam, uning xotini aksincha, juda pismiq. 

rêvasser

  vi  xom  xayol  surmoq;  aimer  à  rêvasser  xom  xayol  surishni 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   200   201   202   203   204   205   206   207   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling