Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet230/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   226   227   228   229   230   231   232   233   ...   238

Birlashgan  M illatlar  Tashkiloti;  2.  jipslashgan,  qo‘shilgan;  il  se  tenait  les 

talons  unis  u  oyoqlarini  jiplashtirib  turardi;  3.  inoq,  ahil;  une  famille  unie 

ahil,  inoq oila;  4. bir rangdagi, bir xil rangli,  bir xil  tusli, sidirg‘a (rang); tissu 

uni sidirg‘a gazlama; 5.  bir xil, bir xildagi, bir zayldagi; II.  nm bir xil rangdagi 

gazlama, sidirg‘a mato. 

unicellulaire

  adj  biol  bir  hujayrali;  organismes  unicellulaires  bir 

hujayrali organizmlar. 

unicité

 yakkalik, yagonalik; yolg‘izlik. 



unième

 adj numér birinchi; trente et unième o‘ttiz birinchi. 

unifier

  I.  vt  1.  birlashtirmoq,  qo‘shmoq;  unifier  un  pays  mamlakatni 



birlashtirmoq;  2.  bir  shaklga  keltirmoq,  unifikatsiya  qilmoq;  unifier  les 

programmes  scolaires  maktab  dasturlarini  bir  shaklga  keltirmoq;  II. 

s’unifier vpr birlashmoq, qo‘shilmoq. 

unificateur, trice

 adj birlashtiruvchi, jipslashtiruvchi. 

unification

  nf  1.  birlashish,  birlashuv,  qo‘shilish;  unification  d’un  pays 

mamlakatning birlashuvi; 2. birlashtirish, qo‘shish. 

uniforme

1

 adj 1. bir xil, o‘xshash, teng, baravar; bir xil ko‘rinishdagi; bir xil 



shakldagi;  des  maisons  uniformes  bir  qolipdagi,  bir  xil,  o‘xshash  uylar;  2. 

fig doim bir xildagi, zayldagi;  hamisha bir xil,  o‘zgarmaydigan, zerikarli; une 

vie uniforme  bir zayldagi  hayot, hayotning  bir zaylda  o‘ tishi; hamisha bir xil 

hayot; 3. phys math tekis, bir xil; le mouvement uniforme tekis harakat. 

uniforme

2

 nm 1.  forma, rasmiy kiyim,  formali kiyim; en grand uniforme 



bayram kiyimida; 2. harbiy forma, kiyim. 

uniformément

 adv bir xil, o‘xshash, bir zaylda, bir tekis. 

uniformisation

  nf  bir  xillik,  o‘xshashlik,  bir  qolipdalilik,  bir  taxlitdalik, 

unifikatsiya, standartlik. 

uniformiser

  vt  1.  bir  xil  shaklga  keltirmoq,  o‘xshash  holatga  keltirmoq; 

uniformiser  une  teinte  rangni  o‘xshash  holatga  keltirmoq;  2.  bir 

xillashtirmoq,  o‘xshatmoq;  uniformiser  les  programmes  dasturlarni  bir 

xillashtirmoq. 

uniformité

  nf  1.  o‘xshashlik,  bir  xillik;  uniformité  d’un  mouvement 

harakatning o‘xshashligi, bir xilligi; 2. bir xillik, bir zayldalik, bir maromdalik. 

unijambiste

 I. adj bir oyoqli, yakka oyoqli; II. n bir oyog‘i yo‘q, bir oyoqsiz 

odam, ayol. 

unilatéral,  ale,  aux

  adj  1.  bir  tomonlama,  bir  tomonga  yo‘naltirilgan; 

stationnement  unilatéral  yo‘lning  bir  tomonida  to‘xtash;  2.  bir  tomonlama, 

bir  tomonga  mas’uliyat  yuklanishi;  contrat  unilatéral  bir  tomonlama 

shartnoma;  3.  bir  tomonlama  (ikkinchi  tomonning  roziligisiz,  ishtirokisiz 

amalga oshirilgan); décision unilatérale bir tomonlama qaror qabul qilish. 

unilatéralement

 adv bir tomonlama, faqat bir tomonning xohishi bilan. 

uniment


  adv  1.  ochiq,  oshkora,  ro‘yirost;  dangal;  dire  tout  uniment 

ro‘yirost aytmoq; 2. qiyinchiliksiz, silliq, beg‘alva. 

union

 nf 1. qo‘shilish, birlashish; jipslashish; l’union des deux domaines 



ikkita mulkning qo‘shilishi; l’union de la gauche so‘l kuchlarning  jipslashuvi; 

2.  ittifoq,  ittifoqlik;  inoqlik,  hamjihatlik;  yakdillik,  birdamlik;  murosa;  l’union 

des cœurs yakdillik; un esprit d’union birdamlik ruhi;  l’union fait  la force 

kuch birlikda;  3.  nikoh,  er-xotinlik; 4. uyushma; birlashma; union syndicale 

kasaba uyushmasi. 

uniprix


 nm univermag. 

unique


  adj  1.  yolg‘iz;  yaka-yagona,  birdan-bir,  birgina;  un  fils  unique 

yolg‘iz,  yagona  o‘g‘il;  seul  et  unique  bittayu-bitta;  2.  yagona,  umumiy, 

birlashgan; un principe unique yagona, umumiy prinsip; 3.  tengi, misli yo‘q, 

mislsiz,  birdan-bir,  dunyoda  yo‘q,  yagona,  ajoyib;  une  œuvre  unique  tengi 

yo‘q asar; c’est un artiste unique ajoyib artist. 

uniquement

 adv 1. birdan-bir, birgina, yagona; 2.  faqat, yolg‘iz; il désire 

uniquement réussir u faqat muvaffaqiyatga erishishni istaydi. 

unir

 I. vt 1. qo‘shmoq, birlashtirmoq; bog‘lamoq; unir une province à un 



pays  mamlakatga  bir  viloyatni  qo‘shib  olmoq;  2.  uylanmoq,  erga  bermoq, 

nikohlamoq;  vous  êtes  unis  par  les  liens  du  mariage  sizlar  nikohdasiz, 



UNISEXUÉ

 

USANT



 

 

 



567 

sizlar er-xotinsiz; 3. birlashtirmoq, bog‘lamoq (iqtisodiy, siyosiy jihatdan); unir 

deux  Etats  ikki  mamlakatni  bog‘lamoq,  ittifoqchi  qilmoq;  4.  bog‘lamoq, 

birlashtirmoq,  tutashtirmoq  (aloqa  vositalari  yordamida);  ce  tunnel  unit  la 

France  et  l’Italie  bu  tunnel  Fransiya  va  Italiyani  birlashtiradi;  5.  birga 

qo‘shmoq,  birlashtirmoq,  uyg‘unlashtirmoq;  qo‘shib  birga  olib  bormoq;  II. 

s’unir  vpr  1.  qo‘shilmoq,  birlashmoq;  2.  aralashtirib  ketmoq,  qo‘shilib, 

birlashib ketmoq;  birdamlik bildirmoq, qo‘shilmoq,  birlashmoq; quvvatlamoq; 

s’unir contre l’envahisseur bosqinchiga  qarshi birlashmoq;  3.  to‘g‘ri, mos, 

muvofiq  kelmoq,  yopishib  tushmoq,  uyg‘unlashmoq;  couleurs  qui 

s’unissent harmonieusement juda xil kelgan ranglar. 

unisexué, ée

 adj bot biol bir jinsli. 

unisson


 nm 1. mus unison (bir xil balandlikdagi bir necha ovozning o‘zaro 

mosligi yoki ohangdoshligi); chanter à l’unisson jo‘r bo‘lib ashula aytmoq; 2. 

hamohanglik,  totuvlik,  hamjihatlik;  à  l’unisson  jo‘r  bo‘ lib;  mos  ovozda; 

birgalikda. 

unitaire

  adj  1.  polit  unitar,  qo‘shma,  birlashgan,  bir  butunlikni  hosil 

qiladigan; 2. donabay, donalab; un prix unitaire bir donasining bahosi. 

unité


 nf 1. bir,  bir raqami,  bir sonini ko‘rsatuvchi raqam; 2. birlik,  bir xillik, 

o‘xshashlik, umumiylik; unité de vues dans le gouvernement hukumatdagi 

qarashlarning birligi;  unité d’action harakat birligi;  3.  hamjihatlik, birdamlik, 

birlik;  maintenir  l’unité  birlikni,  hamjihatlikni  saqlab  qolmoq;  4.  mustahkam 

birlik,  birlashganlik,  jipslashganlik,  jipslik,  birdam lik;  yaxlitlik;  l’unité  d’une 

œuvre  asarning  yaxlitligi;  4.  element,  butunning  tarkibiy  qismi;  5.  mil 

bo‘linma,  qism,  otryad;  unité  de  combat  jangovar  qism;  6.  math  birlik; 

mesure  des  unités  o‘lchov  birliklari;  7.  o‘lcham,  o‘lchov  birligi;  unité  de 

longueur,  de  poids  uzunlik  o‘lchovi,  og‘irlik  o‘lchovi;  unité  monétaire  pul 

birligi. 

univers

  nm  1.  yer  shari,  yer  yuzi,  dunyo,  jahon,  olam;  2.  dunyodagi 



barcha  odamlar,  barcha,  butun  dunyo;  3.  soha,  bora,  jabha;  l’univers  des 

connaissances  humaines  gumanitar  bilimlar  sohasi;  4.  olamning, 

koinotning bir qismi, planeta; 5. dunyo (kishining ichki, ruhiy hayoti va u bilan 

bog‘liq hodisalar majmui); c’est là tout mon univers mening butun hayotim 

shunda mujassamlashgan. 

universalisation

 nf 1. umumlashish, ommalashish; 2. yoyilish,  tarqalish; 

tarqalib (yoyilib) ketish. 

universaliser

 

vt 



1. 

umumlashtirmoq; 

ommalashtirmoq, 

ommaviylashtirmoq; 2. yoymoq, kengaytirmoq. 

universalité

 nf 1. umumiylik, ommaviylik, barchaga baravar  taalluqlilik; 2. 

har  tomonlama  bilimdonlik,  haryoqlama  ma’lumotga  egalik;  l’universalité 

d’un auteur muallifning har yoqlama ma’lumotga egaligi, ega ekanligi. 

universel,  elle

  I.  adj  1.  umumiy,  ommaviy,  barchaga  taalluqli;  l’avis 

universel  umumiy  fikr;  2.  bilimdon,  haryoqlama  ma’lumotga  ega;  3.  dunyo, 

jahon miqyosidagi; (butun) dunyo; (butun) jahon; olamshumul, jahonshumul; 

l’histoire  universelle  dunyo  tarixi;  la  loi  de  la  gravitation  universelle 

dunyoning  tortishish qonuni; II. nm umumiylik, umum iy hol; l’universel et le 

particulier umumiylik va xususiylik. 

universellement

  adv  dunyo,  jahon  miqiyosida;  une  chose 

universellement connue jahon miqiyosida tanilgan, jahonga tanilgan. 

universitaire

  I.  adj  universitetga  oid;  universitet;  II.  n  universitet 

o‘qituvchisi. 

université

 nf universitet; entrer à l’université universitetga kirmoq; faire 

ses  études  à  l’université  universitetda  o‘qimoq;  professeur  des 

Universités universitet professori. 

univocité

 nf bir ma’nolilik. 

univoque


 adj bir xil ma’noga ega bo‘lgan, bir ma’noli. 

uppercut


 nm pastdan berilgan zarba (boksda). 

uranium


 nm uran; atome d’uranium uran atomi. 

urbain,  aine

  adj  1.  shaharga  oid,  shahar;  transports  urbains  shahar 

transporti;  populations  urbaines  shahar  aholisi;  2.  xushmuomalali,  ochiq 

yuz(li), ochiq ko‘ngil(li). 

urbanisation

  nf  urbanizatsiya,  shahar  atrofidagi  joylarni  shahar 

qiyofasiga aylantirish; shaharlarning yiriklashuvi. 

urbaniser

 vt shahar chekkasiga qo‘shib olmoq; shaharga aylantirmoq. 

urbanisme

  nm  urbanizm;  shaharsozlik,  shahar  qurilishi,  shahar  barpo 

etish, shahar binokorligi. 

urbaniste

  nm  shaharsoz,  shahar  quruvchi  (shahar  qurilishi  va  uning 

tarhini tuzish bo‘yicha mutaxassis-arxitektor). 

urbanité

 nf odoblilik, boadablik, nazokatlilik. 

urbi

 

et



 

orbi


 loc adv barcha nasroniylarga papa tomonidan berilgan fotiha, 

duo. 


urée

 nf mochevina, karbamid (siydik tarkibida bo‘ladigan kristall modda). 

urémie

  nf  méd  uremiya  (buyrak  faoliyatining  buzulishi  tufayli  paydo 



bo‘ladigan kasallik-organizmning zaharlanishi). 

urémique


 adj méd uremiyaga oid, uremiya. 

uretère


 nm anat siydik yo‘li. 

urétral, ale

 adj siydik chiqaradigan, chiqadigan; siydik, peshob. 

urètre


 nm anat siydik chiqarish kanali. 

urgence


  nf  shoshilinch,  zudlik,  oshig‘ ichlik,  qistalanglik,  zud  zarurlik; 

l’urgence  d’un  travail  ishning  oshig‘ichligi,  zudligi;  d’urgence  tez,  tezda, 

tezlik, zudlik bilan, oshig‘ich, shoshilinch, kechiktirmay, darhol. 

urgent,  ente

  adj  oshig‘ich,  shoshilinch,  kechiktirib  bo‘lmaydigan;  des 

travaux urgents shoshilinch ishlar. 

urger

 v impers shoshilinch bo‘lmoq; ça urge! ish shoshilinch! 



urinaire

 adj siydikka, peshobga oid, siydik, peshob; les voies urinaires 

siydik yo‘llari. 

urinal


 nm tuvak (hojat uchun). 

urine


 nf siydik, peshob. 

uriner


 vi siymoq, yozilmoq, bo‘shanmoq. 

urinoir


 nm pissuar (hojatxonada siydik oqib ketadigan chanoq). 

urique


 adj acide urique siydik kislotasi. 

urne


  nf  1.  urna,  kuydirilgan  jasadning  kuli  saqlanadigan  idish;  une  urne 

funéraire  jasad  kuli  solingan  urna;  2.  yon  sirti  yumaloq  antik  ko‘zacha, 

guldon;  dekorativ  kuldon;  3.  urna,  yashik,  quti;  aller  aux  urnes  saylovga 

bormoq. 


urographie

  nf  urografiya,  siydik  yo‘llarini  rentgen  apparatida  suratga 

olish. 

urologie


 nf urologiya. 

urticaire

 nf eshak yemi (kasallik). 

us

  nm  pl  rasm,  urf-odat,  udum;  taomil;  les  us  et  les  coutumes  rasm-



rusm(lar), urf-odat(lar). 

usage


 nm 1. qo‘llanilish,  ishlatilish; l’usage d’un outil, d’un instrument 

asbob, instrumentning ishlatilishi;  2. qo‘llash,  qo‘llanish; iste’molda bo‘lmoq; 

3.  loc  faire  usage  de  foydalanmoq,  qo‘llamoq,  ishlatmoq,  ishga  solmoq; 

faire  usage  de  faux  noms  qalbaki  nomlardan  foydalanmoq;  en  usage 

qo‘llanilayotgan,  iste’moldagi,  iste’molda  bo‘lgan;  être  en  usage  iste’molda 

bo‘lmoq;  mettre  en  usage  iste’molga  kiritmoq;  entrer  dans  l’usage 

iste’molga kirmoq; avoir l’usage de foydalanmoq; 4. maqsad; vazifa; mo‘ ljal; 

un  couteau  à  plusieurs  usages  turli  vazifalarni  bajarishga  mo‘ljallangan 

pichoq;  hors  d’usage  yaroqsiz,  ishdan  chiqqan,  ishga  yaramaydigan;  à 

l’usage  de  ishlatishga,  foydalanishga  mo‘ljallangan,  foydalanish,  ishlatish 

uchun;  5.  til  hodisalarining  nutqda  qo‘llanilishi,  iste’molda  bo‘lishi;  mot  en 

usage  iste’moldagi  so‘z;  le  bon  usage  de  la  langue  nutqning  bexatoligi, 

to‘g‘riligi;  6.  odat,  o‘rganish;  un  ancien  usage  qui  se  perd  yo‘qolib 

borayotgan  odat;  conforme  aux  usages  odatlarga  mos  keladigan;  les 

usages  changent  odatlar  o‘zgarmoqda;  connaître  les  usages  o‘zini 

qanday tutishni bilmoq. 

usagé,  ée

  adj  tutilgan,  kiyilgan,  eski;  vêtements  usagés  kiyilgan;  eski 

kiyimlar. 

usager


  nm  iste’molchi;  foydalanuvchi;  xaridor  (ko‘pincha  alohida  so‘z 

bilan tarjima qilinadi); les usagers du métro metro yo‘ lovchilari; les usagers 

du téléphone  telefon abonentlari,  telefondan  foydalanuvchilar; les usagers 

de la  route avtomobilchilar; les usagers de la bibliothèque kutubxonadan 

foydalanuvchilar, kitobxonlar. 

usant, ante

 adj charchatadigan, holdan  toydiradigan; mashaqqatli; kuch-

quvvatni oladigan; un travail usant mashaqqatli ish. 



USÉ

 

VACHE



 

 

 



568 

usé,  ée


  adj  1.  eskirgan,  to‘zigan,  yaroqsiz;  eskirib  ishdan  chiqqan; 

vêtement  usé  eskirgan,  to‘zigan  kiyim;  2.  holdan  toygan,  behol;  elle  est 

usée  u  holdan  toygan,  kuch-quvvatdan  qolgan;  3.  siyqasi  chiqqan;  ko‘p 

ishlatilgan, chaynalgan; un sujet usé siyqasi chiqqan mavzu. 

user

 I. vt 1. foydalanmoq, ishlatmoq, qo‘llamoq;  ishlatmoq,  ishga solmoq; 



user d’un droit huquqdan foydalanmoq; 2. litt pourquoi en user ainsi avec 

moi?  nega  men  bilan  bunday  muomala  qilmoqdalar?  3.  ishlatm oq, 

sarflamoq,  sarf  qilmoq;  ketkizmoq;  user  beaucoup  d’électricité  ko‘p 

elektroenergiya  sarflamoq;  ce  poêle  use  beaucoup  de  charbon  bu  pech 

ko‘p  ko‘mir  talab  qiladi;  2.  kiyaverib  eskirtmoq,  yirtmoq,  to‘zitmoq,  tamom 

qilmoq,  kiyib  to‘zdirmoq;  user  ses  chaussures  oyoq  kiyimni  eskirtmoq;  3. 

charchatmoq,  qattiq  charchatmoq,  holdan  toydirmoq,  tinkasini  quritm oq; 

horitmoq,  surobini  to‘g‘rilamoq;  le  travail  l’a  usé  mehnat  uni  horitdi,  uning 

mehnatdan  tinkasi  quridi;  III.  s’user  vpr  1.  kiyilib  to‘zimoq,  eskirmoq; 

yirtilmoq,  to‘zmoq;  cette  étoffe  s’use  vite  bu  gazlama  tez  to‘ziydi;  2. 

bo‘shashmoq, holdan  to‘ymoq, zaiflashmoq, kuchdan, kuch-quvvatdan qolib 

bormoq. 


usine

 nf zavod; une usine d’automobiles avtomobil zavodi; une usine 

électrique elektr stantsiya; usine pilote ilg‘or korxona; tajriba zavodi. 

usinage


 nm stanokda  ishlov berish; mexanik ishlov berish; usinage des 

métaux metallga ishlov berish. 

usiner

 vt 1. ishlov  bermoq (xomashyo  haqida);  2. zavodda  tayyorlamoq, 



ishlab  chiqarmoq;  usiner  des  pièces  détachées  detal  tayyorlamoq,  detal 

ishlab chiqarmoq. 3. fam og‘ir ishlarni bajarmoq. 

usinier, ière

 I. adj zavodga oid zavod; sanoatga oid, sanoat; II. nm zavod 

egasi. 

usité, ée 



adj ishlatiladigan,  foydalaniladigan, qo‘llaniladigan;  iste’moldagi; 

un mot usité iste’moldagi so‘z; peu usité kam qo‘llaniladigan. 

ustensile

  nm  instrument,  asbob;  ustensiles  de  cuisine  oshxona 

anjomlari; idish-tovoqlar. 

usuel,  elle

  I.  adj  oddiy,  odatdagi;  odat  bo‘lib  qolgan,  iste’moldagi;  mots 

usuels  so‘zlashuv  tili  leksikasi;  II.  nm  ma’lumot  nashrlari  (ensiklopediya, 

lug‘at, katalog, bibliografiya kabilar). 

usuellement

 adv odatda. 

usufruit


  nm  birovlarning  mol-mulkidan,  mol-dunyosidan  foydalanish 

huquqi;  avoir  l’usufruit  d’une  maison  (begona)  uydan  foydalanish 

huquqiga ega bo‘lmoq. 

usufruitier,  ière

  n  begonalarning  mol-mulkidan  foydalanish  huquqiga 

ega bo‘lgan kishi. 

usuraire

 adj sudxo‘rlikka, foydaxo‘rlikka oid, sudxo‘rlik, foydaxo‘rlik. 

usure

1

 



nf  1.  yeyilish,  yeyilib  ketish;  yirtilish;  esarish,  to‘zish;  l’usure  des 

pneus shinaning yeyilishi; 2. kamayish,  ozayish; yomonlashish, og‘irlashish; 

usure  des  forces  kuchning  kamayishi;  usure  de  l’énergie  energiyaning 

ozayishi;  3.  eskirganlik,  to‘ziganlik;  l’usure  rendait  son  costume  tout 

luisant kostumi eskirganlikdan butunlay yiltillab ketgan edi. 

usure


2

 

nf sudxo‘rlik; il pratique l’usure u sudxo‘rlik bilan shug‘ullanadi. 



usurier, ière

 n sudxo‘r, foydaxo‘r. 

usurpateur,  trice

  n  uzurpator  (hokimiyatni  yoki  birovning  huquqini  

qonunga xilof ravishda tortib olgan shaxs). 

usurpation

  nf  uzurpatsiya,  tortib  olish  (hokimiyatni  yoki  birovning 

huquqini qonunga xilof ravishda tortib olish). 

usurper

 vt uzurpatsiya, uzurpatorlik qilmoq, qonunga xilof ravishda  tortib 



olmoq; usurper un pouvoir hokimiyatni zo‘rlik bilan tortib olmoq. 

ut

 nm mus do. 



utérin, ine

 adj anat bachadonga oid; bachadonda sodir bo‘ladigan. 

utérus

 nm anat bachadon. 



utile

  I.  adj  foydali,  foyda  keltiradigan;  un  livre  utile  foydali  kitob;  utile  à 

foydali,  foyda  keltiradigan,  foyda  qiladigan;  une  découverte  utile  à 

l’humanité  insoniyatga  foyda  keltiradigan  kashfiyot;  en  quoi  puis-je  vous 

être  utile?  nima  qilsam  sizga  foydam  tegarkin?  men  bop  xizmat  bormi?  II. 

nm  foydali  narsa;  joindre  l’utile  à  l’agréable  foydali  narsaning  yoqimli 

bo‘lishini ham hisobga olmoq. 

utilement

 adv foydali tarzda; muvaffaqiyat bilan. 

utilisable

  adj  foydalansa  bo‘ladigan;  ishlatsa  bo‘ladigan;  yaroqli, 

yaraydigan,  kerakli,  foydali;  ce  dictionnaire  n’est  pas  utilisable  bu  lug‘at 

foydalanishga yaroqsiz. 

utilisateur, trice

 n foydalanuvchi, tasarruf qiluvchi. 

utilisation

 nf foydalanish, ishlatish; ishlatilish. 

utiliser


  vt  foydalanmoq,  ishlatmoq,  ishga  solmoq,  qo‘llamoq;  utiliser  un 

nouveau produit yangi mahsulotdan foydalanmoq. 

utilitaire

  I.  adj  1.  philos  utilitarizmga  oid,  utilitarizm;  2.  manfaatparast, 

foyda ko‘rishga intiladigan; 3. foydali, amaliy; II. nm inform dastur. 

utilité


  nf  1.  foyda;  manfaat,  naf;  être  d’une  grande  utilité  katta  foyda 

keltirmoq; 2. pl théâtre. ikkinchi darajali ro‘l; jouer les utilités ikkinchi darajali 

rollarni o‘ynamoq. 

utopie


 nf 1. philos utopiya (ideal jamiyatning ilmga  asoslanmagan tasviri, 

shuningdek  jamiyatni  qayta  qurishning  noreal  planlaridan  iborat  asarlarning 

ifodasi yoki umumiy nomi); 2. xomxayol, amalga oshmaydigan, xayoliy orzu. 

utopique


 adj utopiyaga oid, utopik, xayoliy, fanga asoslanmagan; amalga 

oshmaydigan;  il  a  des  idées  utopiques  uning  g‘oyalari  amalga 

oshmaydigan g‘oyalardir. 

utopiste


 nm utopist; xayolparast, xomxayol odam. 

 

 



 

 



V, v 

nm inv fransuz alifbosining yigirma ikkinchi harfi; shu harf shakli; en V  

katta V harfi shaklida. 

V. 


abrév,  symboles  I.  adj  poss  siz;  V.E.  (Votre  Excellence)  Zoti  oliy, 

janobi  oliylari,  hazrati  oliylari;  II.  V.  (volume)  tom,  jild;  III.  V.  (volt)  volt;  IV. 

adj, nm inv rim raqamida besh. 

vacance 


nf vakansiya, vakant joy, bo‘sh joy, bo‘sh xizmat o‘rni, bo‘shlik. 

vacances 

nf pl kanikul,  ta’ til, otpuska, dam olish; les grandes  vacances 

yozgi ta’til; partir en vacances dam olishga jo‘nab ketmoq. 

vacancier, ière 

n dam oluvchi, ta’tildagi odam. 

vacant, ante 

adj 1. vakant, bo‘sh, xoli, band bo‘lmagan, egasiz (joy, o‘rin, 

ish joyi); logement vacant bo‘sh uy; poste vacant bo‘sh o‘rin, bo‘sh ish joyi; 

2.  dr  egasiz;  biens  vacants  egasiz  mulk;  succession  vacante  egasiz 

meros; 3. litt shuursiz; 4. pulsiz, bir tiyinsiz, bir mirisiz. 

vacarme 


nm  g‘ala-g‘ovur,  g‘ovur-g‘uvur,  shovqin,  shovqin-suron,  shov-

shuv,  baqiriq-chaqiriq,  qiy-chuv;  un  vacarme  assourdissant  quloqni 

qomatga keltiradigan, batang qiladigan shovqin-suron. 

vacataire 

n ma’lum bir muddat mobaynida aniq bir vazifaga  tayinlangan 

odam. 


vacation 

nf  dr  1.  mahkama  tomonidan  ishni  ko‘rib  chiqish  yoki 

belgilangan  vazifani  amalga  oshirish  uchun  sarflangan  vaqt;  shu  vazifa 

uchun  to‘lanadigan  haq;  2.  mahkamalarning  ta’ tili;  3.  kimoshdi  savdo, 

auksion. 

vaccin 


nm  em,  emdori,  zardob;  fam  emlash;  vaccin  antituberculeux 

(B.C.G.)  silga  qarshi  em  (BSJ);  inoculation,  injection  d’un  vaccin  em 

yuborish, emlash. 

vaccination 

nf emlash. 

vacciner 

vt  1.  emlamoq;  se  faire  vacciner  contre  la  grippe  o‘zini 

grippga qarshi emlatmoq; 2. fam qo‘riqlamoq, saqlamoq, ehtiyot qilmoq. 

vache 

I.  nf  1.  sigir,  mol;  mol  go‘shti;  sigir  terisi,  charmi;  vache  à  lait, 



vache laitière sog‘in sigir; la vache meugle, beugle sigir ma’raydi; maladie 

de  la  vache  folle  (encéphalite  spongiforme)  oqsim,  oqsil  kasalligi;  une 

vache  qui  donne,  qui  frappe  de  la  corne  suzong‘ ich  sigir;  les  vaches 

grasses  mo‘l-ko‘lchilik;  les  vaches  maigres  ocharchilik;  qurg‘oqchilik; 

vache à lait sog‘in sigir, serdaromad joy; le plancher des vaches qattiq yer, 

quruqlik;  il  pleut  comme  vache  qui  pisse  yomg‘ir  chelaklab  quyganday 

yog‘moqda;  parler  français  comme  une  vache  espagnole  fransuz  tilida 

juda  yomon  gapirmoq;  en  vache  zimdan,  sekingina,  yeng  ichida, 



VACHEMENT

 

VALENCE



 

 

 



569 

bildirmasdan;  une  vache  n’y  trouverait  pas  son  veau  it  egasini,  mushuk 

bekasini  tanimaydi;  2. fig vx juda semiz ayol; pop vx dangasa va lanj  odam; 

3.  fam  vieilli  politsiyachi,  jandarm;  4.  fam  qo‘pol,  jahldor,  berahm  odam; 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   226   227   228   229   230   231   232   233   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling