Institut français d’Études sur l’asie centrale
Download 18.64 Mb. Pdf ko'rish
|
|
qavatni band qilishgan; 4. egallamoq, lavozimni olmoq, o‘ tirmoq; il occupe le poste de secrétaire général depuis peu u yaqindan beri bosh kotib vazifasini egallab turibdi; 5. band qilmoq, bag‘ishlamoq, qaratmoq (vaqtini); occuper ses loisirs à jouer au tennis bo‘sh vaqtni tennis o‘ynashga qaratmoq. occuper
2 I. vt foydalanmoq, band, mashg‘ul qilmoq, ish bermoq, ishlatmoq; je l’ai occupé à classer mes livres men unga kitoblarimni taxlashni topshirdim; II. s’occuper vpr (de) shug‘ullanmoq, mashg‘ul bo‘lmoq, band bo‘ lmoq, ishlamoq; s’occuper d’une affaire biror ish bilan mashg‘ul bo‘lmoq; s’occuper de politique siyosat bilan shug‘ullanmoq; occupe-toi de tes affaires (de tes oignons) ishingni qil; s’occuper de qqn birov bilan mashg‘ul bo‘ lmoq, birovga qaramoq. occurrence nf litt hol, payt, sharoit; loc en l’occurrence bu holda, ayni holda; la personne responsable, en l’occurrence M. Dupont mas’ul shaxs, ayni holda janob Dupon. océan nm 1. okean, ummon; l’océan Atlantique, Indien, Pacifique Atlantika okeani, Tinch okean, Hind okeani; les plages de l’océan okean plajlari; 2. juda ko‘p, birtalay, daryo-daryo, dengiz; océan de verdure maysalar dengizi. océanien,
ienne
I. adj Okeaniyaga oid; II. n okeaniyalik. océanique adj 1. okeanga oid, okean; 2. okean qirg‘oqlaridagi, okean ta’siridagi, okean; climat océanique oken ob-havosi. océanographe n okeanograf, okeanshunos. océanographie nf okeanografiya, okeanshunoslik. océanographique
adj okeanografiyaga oid,
okeanografik, okeanografiya. ocelle nm anvo(i) xol (kapalaklar, qushlar qanotidagi). ocellé,
ée adj anvo(i) xolli, rangli; paon ocellé anvo rangli tovus. ocelot
nm oselot (Janubiy Amerikada bo‘ladigan yirik yovvoyi mushuk). ocre
nf 1. oxra (sariq yoki qizil tusli mineral bo‘yoq); 2. jigarrang sariq yoki pushti, qirmizi rang; adj inv poudre ocre pour fard yuzni pardozlash uchun ishlatiladigan pushti rangli upa. ocré,
ée adj oxra rangli. octaèdre nm sakkiz qirrali ko‘pyoqlik. octane nm chim oktan; indice d’octane oktan soni. octave nf mus oktava (diatonik gammaning sakkizinchi pardasi va birinchi parda bilan sakkizinchi parda oralig‘i). octobre
nm oktabr, oktabr oyi; octobre a 31 jours oktabr oyida 31 kun bor.
octogénaire I. adj sakson yoshli, II. n sakson yoshli odam. octogonal,
ale, aux
adj sakkiz qirrali. octogone
nm sakkiz qirrali ko‘pqirralik. octosyllabe I. adj sakkiz bo‘g‘inli; II. nm sakkiz bo‘g‘inli she’r. octroi
1 nm aksiz (asosan keng iste’mol mollariga qo‘shimcha egri soliq); shu soliq bilan shug‘ullanuvchi tashkilot, bojxona; le bureau, la barrière de l’octroi bojxona idorasi, shlagbaumi. octroi 2
berish. octroyer
vt bermoq, taqdim qilmoq; olioshli, o‘zlik l’octroi de cette faveur u o‘ziga o‘zi yana bir necha kunga ijozat berdi. oculaire I. adj 1. ko‘zga oid, ko‘z, ko‘z soqqasi; 2. o‘z ko‘zi bilan ko‘rgan guvoh, shohid; II. nm okulyar (optik asbobning ko‘zga tutib qaraladigan tomonidagi shishasi). oculiste n okulist, ko‘z doktori. odalisque nf haram kanizagi. ode nf 1. oda; 2. qasida; les odes de Ronsard Ronsar qasidalari. odeur nf hid, bo‘y; odeur de brûlé, de moisi, de renfermé kuyindi, mog‘or, dimiqqanlik hidi; loc ne pas être en odeur de sainteté auprès de qqn biron kishi tomonidan yomon ko‘rilmoq. odieusement adv razilona, qabihlarcha, juda yomon; il a été odieusement traité unga qabihlarcha muomala qilishdi. odieux,
euse
adj 1. qabih, razil, yaramas; c’est un homme odieux bu yaramas odam; un crime particulièrement odieux o‘ ta qabih jinoyat; 2. jonga tegadigan, o‘ ta yoqimsiz, jirkanch; le gosse a été odieux aujourd’hui bola bugun o‘ ta yoqimsiz edi. odontologie nf odontologiya (tish, uning kasalliklari va ularni davolash haqidagi fan). odorant,
ante
adj hidli, hid tarqatuvchi, hid taratuvchi; les fleurs très odorantes juda ham hidli gullar. odorat nm hid bilish qobiliyati; une odeur qui chatouille agréablement l’odorat dimoqni qitiqlaydigan yoqimli bir hid; de l’odorat hid sezishga, isni bilishga oid, hid sezuvchi, hid sezish. ODORIFÉRANT
OFFICE
369 odoriférant,
ante
adj hidli, xushbo‘y, muattar; plantes odoriférantes xushbo‘y hid taratuvchi o‘simliklar. odyssée nf odisseya, sarguzasht (sarguzashtlarga boy sayohat). œcuménique adj relig butun dunyo, butun jahon; congrès œcuménique dunyo xristiyanlarining yig‘ ini. œcuménisme nm butun nasroniy cherkovlarini bitta qilish harakati. œdème
nm shish, shishgan joy. œil
1 , pl yeux nm 1. ko‘z; avoir de bon yeux ko‘zi o‘ tkir bo‘lmoq; s’user les yeux à lire o‘qiyverib ko‘zini xiralashtirib olmoq; maladie, médecine des yeux ko‘z kasalligi, meditsinasi; œil de verre shisha ko‘z, sun’iy ko‘z; yeux globuleux, enfoncés, bridés bo‘rtib chiqqan, botiq, qiyiq ko‘z; lever les yeux qaramoq (boshini ko‘tarib); baisser les yeux ko‘zini olmoq (yerga qaramoq); faire les gros yeux à qqn birovga ko‘zini olaytirib qaramoq; écarquiller les yeux ko‘zlarini baqratirib qaramoq; ouvrir l’œil, fam l’œil et le bon ko‘zini ochmoq, hushyor bo‘lmoq; ne pas fermer l’œil de nuit tuni bilan mijja qoqmaslik; fermer les yeux ko‘z yummoq (biror narsaga); je ferme les yeux sur ses mensonges men uning yolg‘onlariga ko‘z yumaman; j’irais là-bas les yeux fermés men u yerga ko‘zimni yum ib ham boraman; accepter qqch les yeux fermés biror narsaga ko‘r-ko‘rona rozi bo‘lmoq; objet visible à l’œil nu oddiy ko‘z bilan ko‘rsa bo‘ ladigan narsa; à vu d’œil ko‘z chamasida; regarder qqn les yeux birovning ko‘ziga tik qaramoq; lorgner, surveiller du coin de l’œil ko‘z qiri bilan, yashirincha qaramoq; 2. ko‘z, qarash; chercher, suivre qqn des yeux biror kishini ko‘zi bilan qidirmoq, kuzatm oq; sous mes yeux ko‘z o‘ngimda; aux yeux de tous hamning ko‘z oldida; mauvais œil yomon ko‘z, suq; croire au mauvais œil yomon ko‘zga ishonmoq; 3. coup d’œil nazar, nigoh, qarash; jeter un coup d’œil sur le journal gazetaga ko‘z yugurtirib chiqmoq; d’ici, le coup d’œil est très beau bu yerdan manzaraning ko‘rinishi juda go‘zal; 4. cela attire l’œil du touriste bu narsa turistning nigohini o‘ziga tortadi; être tout yeux, tout oreilles ko‘z-quloq bo‘lmoq; n’avoir pas les yeux dans sa poche ko‘zi ko‘r bo‘lmaslik, hamma narsani ko‘rib turmoq; elle n’a d’yeux que pour son fiancé uning ko‘zi faqat kuyovida; fam avoir, tenir qqn à l’œil ko‘z ostida tutmoq, ko‘zdan qochirmaslik; avoir l’œil à tout hama narsani kuzatib turmoq; l’œil du maître pishgan ko‘z; 5. ko‘z, nazar; voir qqch d’un bon œil, d’un mauvais œil biror narsaga yaxshi, yomon ko‘z bilan qaramoq; il considère tout avec un œil critique u hamma narsaga tanqidiy ko‘z bilan qaraydi; tout cela n’avait aucun intérêt à ses yeux uning nazarida buning hamasining hech qanday qizig‘i yo‘q edi; loc tourner de l’œil ko‘zi tepasiga bitib qolmoq, esi og‘ ib qolmoq; je m’en bats l’œil men uni nazarimga ham ilmayman; entre quat’z’yeux yakkama-yakka, yolg‘iz; adv loc fam à l’œil bekorga, tekinga; j’ai pu entrer à l’œil au cinéma men kinoga tekinga kiraoldim; fam non œil! ko‘z ko‘rib, quloq eshitmagan, ishonmayman, yo‘q; œil électrique fotoelement; 6. ko‘z; œil d’une aiguille ignaning ko‘zi; les yeux du bouillon qaynatmaning ustidagi mayda yog‘lar; 7. yangi kurtak. œil-de-bœuf nm yumaloq, oval shaklidagi deraza; pl des œils-de-bœuf. œil-de-perdrix nm oyoq barmoqlari orasidagi qadoq; pl des œils-de- perdrix. œillade
nf yashirincha ko‘z qarash, ko‘z qisish; lancer, faire une œillade ko‘z qarash qilmoq, ko‘z suzmoq. œillère nf 1. ko‘zpana (hurkovich ot atrofga qaramasin uchun yuganga biriktiriladi); 2. loc avoir des œillères aqli kalta bo‘lmoq, yon-verida bo‘layotgan narsani ko‘rmaslik. œillet 1
tuflining, kamarning teshikchasi. œillet
2 nm chinnigul. œilleton nm tuynukcha, teshikcha (qarash uchun). œillette nf ko‘knor (yog‘ olish uchun ekiladigani); ko‘knor yog‘ i. œnologie nf vinochilik haqidagi fan. œsophage nm qizilo‘ngach. œuf, pl
œufs nm 1. tuxum; coquille d’œuf; blanc, jaune de l’œuf tuxum po‘chog‘i; tuxumning sarig‘i, oqi; œuf de poule, de pigeon tovuq, kaptar tuxumi; œuf dur qattiq qilib pishirilgan tuxum; œufs brouillés ko‘pirtirilmay aralashtirilgan tuxum; œufs au plat, frits sarig‘i va oqini aralashtirmasdan yog‘da qovurilgan tuxum, qovurilgan tuxum; œufs en, à la neige ko‘pirtirilib krem bilan tortiladigan tuxumning oqi; 2. tuxum, uvildiriq; œufs de serpent, de grenouille ilon, baqaning tuxumi; œufs d’esturgeon, de saumon bakrabaliq, losos uvildirig‘i; 3. plein comme un œuf liq to‘la; marcher sur des œufs ehtyot bo‘lib oyoq qo‘ymoq; loc prov mettre tous ses œufs dans le même panier bor bisotini to‘kib solmoq (biror ishga); dans l’œuf eng boshda, endigina paydo bo‘layotgan paytda; il faut étouffer cette affaire dans l’œuf bu ishni eng boshdayoq bo‘g‘ib tashlash kerak; fam quel œuf! xumkalla! fam va te faire cuire un œuf! bor toshingni ter, bor boshimni og‘ritma, meni tinch qo‘y! 4. tuxum shaklidagi shirinlik; œuf de Pâques Pasxa tuxumi (shokolad yoki shakardan qilingan); 5. (hayvon yoki o‘simlik) tuxum, jinsiy hujayra, urug‘; les vrais jumeaux proviennent du même œuf haqiqiy egizaklar bitta jinsiy hujayradan hosil bo‘ladi. œuvre I. nf 1. ish, yumush, xizmat, faoliyat, mashg‘ulot, mehnat; à l’œuvre ishda, yumushda, xizmatda; être à l’œuvre mashg‘ul, ishda, xizmatda bo‘lmoq; maître d’œuvre ish boshi; mettre en œuvre ishlatm oq, ishga solmoq; il mettait tout en œuvre pour que son projet réussisse u o‘zining rejalari amalga oshsin deb, hamma narsani ishga solar edi; 2. pl ish, xatti-harakat, kirdikor, amal; chaque homme sera jugé selon ses œuvres har kimning qilgan amallariga qarab baholaydilar; bonnes œuvres yaxshi, ezgu ishlar, ezgulik, xayr-saxovat; une œuvre xayriya tashkiloti; collecte au profit d’une œuvre de bienfaisance xayriya tashkilotining foydasiga yig‘im; 3. ish, yumush; la satisfaction de l’œuvre accomplie qilingan ishdan ko‘ngil to‘ lish; 4. ish, asar; l’œuvre d’un savant olimning ishi; composer une œuvre musicale, picturale musiqa, tasviriy san’at asari yaratm oq; une œuvre capitale, maîtresse shoh asar; œuvres choisies tanlangan asarlar; l’œuvre d’un écrivain, d’un artiste yozuvchining, san’atkorning asarlari; œuvre d’art san’at asari; II. nm 1. archit imorat, qurilish; le gros œuvre qurilishning asosi, poydevori, devori, tomi; 2. litt asarlar to‘plam i; tout l’œuvre gravé de Rembrandt Rembrandning hamma tasviriy asarlar to‘plam i. œuvrer
vi litt ishlamoq, mehnat qilmoq, faollik ko‘rsatmoq; ijod qilmoq, yaratmoq. offensant,
ante adj haqoratomuz, tahqiromuz, haqoratli, tahqirli, tahqirlaydigan, nafsoniyatga, izzat-nafsga, shaxsiyatga tegadigan, qattiq tegadigan, qattiq botadigan; une remarque offensante nafsoniyatga tegadigan tanbeh. offense nf 1. haqorat, tahqir, nafsoniyatga, izzat-nafsga, shaxsiyatga tegish; faire offense à qqn biror kishini haqorat qilmoq; 2. gunoh, ayb; pardonne-nous nos offenses bizning gunohlarimizni kechir (sig‘inishda). offensé,
ée adj, n haqoratlangan, tahqirlangan, nafsoniyatiga, izzat-nafsi, shaxsiyatiga tegilgan; elle prend toujours l’air offensé uning ko‘rinishi doim tahqirlanganday; dans un duel, l’offensé a le choix des armes duelda, haqoratlangan qurol tanlash huquqiga ega bo‘ladi. offenser I. vt 1. haqoratlamoq, tahqirlamoq, xafa qilmoq, nafsoniyatga, izzat-nafsga, shaxsiyatga tegmoq, kamsitmoq; je ne voulais pas vous offenser men sizni xafa qilmoqchi emas edim; 2. offenser Dieu xudoning qahrini keltirmoq; 3. mensimaslik, to‘g‘ri kelmaslik, amal qilmaslik; sa conduite offense le bon sens, le bon goût uning xatti-harakatlari aqlga, odobga to‘g‘ri kelmaydi; 4. litt qiynamoq, azoblamoq, azob bermoq; sa voix criarde offensait nos oreilles uning baqiroq ovozi quloqlarimizni qomatga keltirib yubordi; II. s’offenser vpr o‘ziga og‘ir olmoq, qattiq ranjimoq, xo‘rlanib ketmoq; elle s’est offensée à mes paroles u mening gaplarimni o‘ziga og‘ir oldi. offenseur nm haqoratchi, dilozor, jafokor, xafa qiluvchi, ranjituvchi odam. offensif,
ive
adj 1. hujumkor; tajovuzkor, agressiv; armes offensives hujum qurollari; guerre offensive tajovuzkor urush; 2. bostirib keluvchi, kirib keluvchi, xuruj qiluvchi; le retour offensif de l’hiver, d’une épidémie qishning, epidemiyaning qayta xuruji. offensive nf 1. hujum; reprendre l’offensive qayta hujumga o‘tmoq; préparer, déclencher une offensive hujum tayyorlamoq, hujumga o‘ tmoq. offertoire nf rizq-ro‘zga shukronalik. office
1 nm 1. burch, vazifa; loc remplir son office o‘z vazifasini to‘ la bajarmoq; faire office de o‘rniga o‘ tmoq, o‘rnini bosmoq; 2. vazifa, lavozim; office public, ministériel jamoat, vazirlik vazifasi; office d’huissier, de notaire ijrochi, notarius vazifasi; 3. loc d’office majburiyati, burchi, vazifasi
OFFICE
OISEUX
370 bo‘yicha; avocat, expert commis, nommé d’office vazifasi bo‘yicha advokat, malakali amaldor etib tayinlangan; être mis à la retraite d’office vazifasi bo‘yicha otstavkaga chiqarilgan bo‘lmoq; 4. idora, boshqarma, mahkama, byuro, palata; office commercial, de publicité savdo palatasi, reklama agentligi; office national, départemental davlat, departament mahkamasi; 5. kichkina omborxona, omborcha; les domestiques prenaient leurs repas à l’office xizmatkorlar omborchada ovqatlanishar edi; 6. bons offices vositachilik; xolis, beminnat xizmat (davlatlar orasida); la France a proposé ses bons offices Fransiya o‘zining beminnat vositachiligini taklif qildi; loc je vous remercie de vos bons offices men sizga xolis xizmatingiz uchun m innatdorchilik bildiraman. office 2
2. célébrer un office ibodat qilmoq; l’office du dimanche yakshanba ibodati. officialiser vt rasmiylashtirmoq, rasmiy tan olmoq; officialiser une nomination ishga tayinlanganlikni rasmiylashtirmoq. officiant,
iante
n ibodatni boshqaruvchi ruhoniy. officiel,
ielle
I. adj 1. hukumatga oid, hukumat, rasmiy; 2. péj rasmiy ma’lumot, dalil, asos; la version officielle de l’incident yong‘in haqidagi taxminiy fikr haqida rasmiy dalillar; 3. rasmiy; la visite officielle d’un souverain biror podshoning rasmiy tashrifi; 4. rasmiy e’ lon qilingan, rasmiy; leurs fiançailles sont maintenant officielles endi ularning unashtirilishi rasmiy e’lon qilingan; 5. rasmiy, shartli; un style froid et officiel sovuq va rasmiy uslub; 6. rasmiy shaxsga oid, rasmiy; porte-parole officiel du gouvernement davlatning rasmiy xabar tarqatuvchisi; rahbarlarga xizmat qilish uchun ajratilgan; voitures officielles xizmat avtomobilliri; II. nm rasmiy kishi, hukumat; la tribune des officiels rasmiy kishilar minbari. officiellement adv rasmiy ravishda, rasmiy yo‘l bilan, rasmiy suratda, rasmiy; il a été officiellement avisé u bu haqda rasmiy ravishda xabardor qilingan edi. officier 1 nm 1. ofitser, zobit; officiers et soldats zobitlar va oddiy askarlar; officier de police politsiya zobiti; 2. ega, sohib, nishondor; officier d’académie xalq ta’lim i nishondori; officier de la légion d’honneur faxriy legion ordeni sohibi; public, ministériel notarius, sud xodimlari; amaldor, mansabdor, xodim. officier 2 vi ibodat qilmoq. officieusement adv norasmiylik bilan, norasmiy. officieux,
ieuse adj norasmiy, yarim rasmiy. officinal,
ale,
aux
adj dorivor; plantes, herbes officinales dorivor o‘simliklar, o‘ tlar. officine nf dorixona, apteka. offrande nf nazr, ehson; qurbonlik; recueillir les offrandes des fidèles dindorlarning nazrlarini yig‘moq; 2. hadya, in’om, tortiq, sovg‘a, tuhfa, armug‘on; apporter son offrande o‘z tuhfasini qo‘shmoq. offrant nm loc le plus offrant eng yuqori baho taklif qiluvchi; vendre, adjuger au plus offrant eng yuqori baho beruvchiga sotmoq, bermoq. offre
nf 1. taklif qilish, taklif, taqdim; une offre avantageuse foydali taklif; offres de service xizmatni taklif qilish; une offre d’emploi ishga taklif; 2. taklif; l’offre dépasse la demande taklif talabdan oshadi; en économie libérale, les prix et les salaires dépendent de la loi de l’offre et de la demande erkin iqtisodiyotda narx va ish haqi taklif va talab qonuniyatiga bog‘liq. offrir I. vt 1. sovg‘a, tortiq qilmoq, hadya qilmoq; je lui ai offert des fleurs pour sa fête men uning tug‘ ilgan kuniga gul sovg‘a qildim; 2. taklif qilmoq, ixtiyoriga topshirmoq; offrir ses services o‘z xizmatini taklif qilmoq; 3. imkon bermoq, taklif qilmoq; on ne lui a pas offert l’occasion de se racheter unga pul to‘lab qutulish imkonini berishmadi; 4. ekvivalent sifatida taklif qilmoq, evaziga bermoq; je vous offre cent francs, pas un sou de plus evaziga sizga yuz frank beraman, bir tiyin ham ortiq emas; 5. ega bo‘lmoq, ifodalamoq, kasb etmoq; son visage n’offrait rien d’accueillant uning yuzi hech qanday samimiylikni ifodalamas edi; 6. aqlga havola qilmoq; les aventures dont ce livre nous offre le récit bu kitob hikoyasini havola qilayotgan sarguzashtlar; II. s’offrir vpr o‘ziga taqdim qilmoq, o‘ziga olmoq; o‘zini taklif qilmoq; je voudrais pouvoir m’offrir des vacances men o‘zimga ta’til qilib olishni xohlar edim; elles se sont offert des fleurs ular bir birlariga gul taqdim qilishdi; il s’offrit comme guide u o‘zini yo‘l boshlovchi sifatida taklif qildi; une vue superbe s’offrait à nos yeux bir ajoyib manzara ko‘z oldimizda namoyon bo‘lib turardi; s’offrir aux coups o‘zini zarbaga tutib bermoq.
offset nm inv ofset (rasmni formadan rezinaga ko‘chirib, so‘ngra undan qog‘ozga bosish usuli). offusquer I. vt soya solmoq, mazasini qochirmoq, xijolatda qoldirmoq; vos idées l’offusquent sizning fikrlaringiz uni xijolatda qoldiryapti; il est offusqué u xijolatda; II. s’offusquer vpr xafa bo‘ lmoq, ranjimoq; elle s’est offusquée de vos plaisanteries u sizning hazillaringizdan ranjidi. ogival,
aux
adj archit uchli, cho‘qqili; ark, peshtoq shaklida ishlangan; vx gotik, gotik uslubidagi. ogive nm 1. gumbazning ichki uchi; 2. suyri arka; 3. o‘q, raketaning suyri uchki qismi; ogive nucléaire atom boyegolovkalari. ogre,
ogresse
n yalmog‘iz (ertaklarda); manger comme un ogre yalmog‘izday ikki yam lab bir yutmoq. oh I. intj 1. intj e, ey, o, oh, hoy (hayrat, taajjub, zavqlanishni bildiradi); oh! que c’est beau! oh, bu qanday go‘zal! 2. e, ey, o, oh (gapda ifodalangan his-tuyg‘uni kuchaytiradi); oh! que c’est beau! o, qanday omad! II. nm inv pousser des oh! et des ah! e, vo, deb qichqirmoq. ohé
intj hoy, hey, ey (chaqiriq); ohé! là-bas! venez ici ey, u yerdagi! bu yoqqa keling. ohm nm om (o‘lchov birligi). oie nf 1. g‘oz; gardeuse d’oies g‘oz boquvchi; engraisser des oies g‘ozlarni semirtirmoq; confit d’oie marinadlangan g‘oz go‘shti; pâté de foie d’oie g‘oz jigaridan tayyorlangan pashtet; jeu de l’oie oshiq o‘yinining bir turi; loc couleur caca d’oie ko‘kim tir sariq rang; bête comme une oie ahmoq, tentak; 2. fam go‘l, soddadil, tentak, ahmoq; c’est une vraie oie bu haqiqiy go‘l; une oie blanche juda soddadil qiz. oignon
Download 18.64 Mb. Do'stlaringiz bilan baham: 
|