М. X o d jit d in o V a, Л. Kizayev suv kimyosi va míkrobíologiya

I. 2 . Kiniyoviy elcnientlar
A tom -m olekular ta ’ümot nuqtayi nazaridan alom larningbirini 
alohida turdagi kim yoviy elem ent deyüadi. A tom ning eng m uhim
tavsifi y a d ro s in in g m usbat zaryadi b o ‘ü b , u son jih a td a n
elem entning ta rlib raqam iga teng. Y adro zaryadning qlymati 
atom larning h a r xil turlari uchun bir-blridan farq qiluvchi bclgi 
hisoblanadi, bu esa clement tushunchasiga ancha loMiqta’nfberishgii 
imkon beradi.
Kimyoviy elem en t — hu yadrosining fnttshat züryadi hir x il 
ho^lgan atom larning muayyan turi.
107 ta e le m en t m a ’lum. Davriy qonun muallifi D. I. M en- 
deleyevningsharafiga 101-kimyoviy elem ent Mendclcyeviy ~ Md 
deb atalgan . 104-elem ent Kurchaloviy — Ku ning nom i m ashhur 
fizik I. V. K u rch ato v sharafiga bcrilgan. Kurchatoviy 1964- yüda 
D ubna shahridagi Y ad ro tadqiqotlari birlashgan instltutida kashf 
qilingan. X uddi sh u institutda 1970- yil fcvralda 105-elcmcnt 
yaratildi. D ubna shahrida ishlaydigansobiqsotsialistik mamlakatlar 
fiziklarijamoasi 1977- yilda 106- va lD7-elementlarni sintez qilishga 
do irtajrib alarsik lini tugalladi. Hoziigi vaqlda su n ’iy ravishda katta 
tartib raqamiga ega b o lg a n kimyoviy elemenllarni olishga doir ¡sillar 
davom ettirilm oqda.
Barcha e le m e n tla r, odatda, m etallar bilan m elallmaslarga 
boMinadi. Bundan tashqari, kimyoviy clem cnllarning atom larijuda 
yuqori haroratda erkin holda mavjud bo‘la oladi, bular yakka atomlar 
holida yoki oddiy va murakkab moddalar tarkibida bo'lishi mumkin.
Oddiy m oddalar — hitta elementning atomlaridan hosHbo^lgan 
moddalar. M asalan , graHt uglerod elem cnti atom laridan, oddiy 
m odda tem ir elem entining atom laridan hosil b o ‘lgan.

---

/ -
ras/n.
O linostiing krísüiU p a n ja ra s i; 
o lm o s kristall p a n ja rasi; 
h —
grafit k rista ll p an jarasi.
M urakkab modda (kim yoviy h irik m a )la r — turli element^ 
¡arning atomlaridan hosil ho*Igan m oddalar. M asalan, mis (
1 1
) 
oksidi, mis elem enii bilan kislorod e lem en tin in g atom laridan, 
suv-vodorod bilan kislorod elementining atom laridan hosil boMgan.
K o'pchilik kimyoviy elem cntlar tuzilishi va xossalari turlicha 
boMgan bir nccha oddiy moddalar hosil qiladi. Bu hodisa allotropiya, 
hosil boMadigan m oddalar esa allotropik s h a k l o*zgarishi yoki 
modifikatsiyalar 
Masalan, kislorod d e m e n ti 2 ta allotropik
modifikatsiya — kislorod bilan ozonni, uglerod d e m e n ti — uchta: 
olmos, grafit (!-rasm ) va karbinni, fosfor d e m e n ti bir ncchta 
modifikatsiyani hosil qiladi.
Allotropiya hodisasining ikkita sababi bor; 1) molekuladagi 
atom lar sonining turlichaligi (m asalan, kislorod 
va ozon O
3
); 
2
) turli xil kristall shakllarning hosil boMishi (m asalan, olmos, 
grafit va karbin) va hokazo.