Ot so`z turkumi (le Nom ou le Substantif)
Download 0.51 Mb.
|
Grammatika bilan ham tanishing
Egalik sifatlari: bir predmetning bir shaxsga yoki ko`p shaxsga qarashli ekanligini: masalan: mon(ma), ton(ta), son(sa), notre, votre, leur: mon père, ma mère notre père, notre mère; ko`p predmetning bir shaxsga yoki ko`p shaxsga qarashli ekanligini ko`rsatadi: m es, tes, ses livres, tables,... n os, vos, leurs oncles, tantes,… Eslatma: mon, ton va son egalik sifatlari jenskiy roddagi unli yoki o`qilmaydigan h harfi bilan boshlangan birlikdagi otlar oldida ham ishlatiladi: une école – mon école, une habitude – son habitude Noaniq sifatlar (Les adjectifs indéfinis)
Apportez-moi quelque journal. Menga birorta jurnal olib keling. Il a acheté quelques livres. U bir necha kitob sotib oldi. Chaque, aucun noaniq sifatlari faqat birlikdagi otlar oldida keladi: Chaque saison a ses plaisirs. Har faslning o`z gashti bor. On n`entends aucun bruit. Hech qanday shovqin eshitilmaydi. Autre sifati asosan noaniq artiklli otlar oldida, ba`zan egalik va ko`rsatish sifatlari bilan ishlatiladi: C`est une autre chose. Bu boshqa narsa. Ammo semaine, mois, année so`zlaridan oldin kelsa, “o`tgan” yoki “kelasi” ma`nosini ifodalaydi: Nous avons été au musée l`autre semaine. Biz o`tgan hafta muzeyda bo`ldik. Nos irons au musée l`autre semaine. Biz kelasi hafta muzeyga boramiz. Certain noaniq sifatining birlik shakli noaniq artiklli otlar oldida, ko`plik shakli esa artiklsiz otlar oldida qo`llanadi: Je sens une certaine émotion. Men negadir biroz hayajonlanyapman. Tu as oublié certains mots. Sen ba`zi so`zlarni unutibsan. Tout, toute, tous, toutes noaniq sifatlari aniq, noaniq yoki artiklsiz otlar bilan qo`llanishi mumkin. Bunday holda ular turlicha tarjima qilinadi. 1) tout aniq artiklli ot oldida qo`llansa hamma, barcha ma`nosini anglatadi: Il a répété toutes les règles. U hamma qoidalarni takrorladi. 2) tout so`zidan keyin kelgan ot noaniq artikl bilan ishlatilgan bo`lsa, butun bir, to`la, bir ma`nolarini anglatadi: Il a passé tout un mois à Paris. U butun bir oyni Parijda o`tkazdi. 3) tout artiklsiz ot oldida qo`llansa har bir ma`nosini ifodalaydi: Tout citoyen a le droit de repos. Har bir fuqaro dam olish huquqiga ega. Tout noaniq olmoshi bilan quyidagi iboralar hosil qilinadi: tous les jours – har kuni tous les soirs(matins) – har oqshom(ertalab) toutes les fois – har safar tout un mois – butun bir oy à toute vitesse – juda tez à tout prix – istalgan narxda à tout moment – har lahzada en tout cas – har qanday holatda toute(s) sorte(s) de - har qanday turdagi Tel noaniq sifati turli ma`nolarda ishlatiladi. Son visage exprimait une telle confusion que j`ai eu pitié de lui. –– Uning yuzida shunday qayg`u aks etgan ediki, bu mening rahmimni keltirdi. Telle est mon opinion. Mening fikrim shunday. Tel sifati yordamida fransuz tilida bir necha maqollar yaratilgan: Tel père, tel fils. Tel cerveau, tel chapeau. Tel bruit, tel écho. Tel arbre, tel fruit. Tel grain, tel pain. Telle vie, telle fin. Son so`z turkumi (L`adjectif numéral) Predmetning son-sanog`ini yoki tartibini bildiradigan so`z turkumi son deyiladi. Sonlar o`zlari bildiradigan ma`nolariga ko`ra ikki xil bo`ladi: Sanoq sonlar – les adjectifs numéraux cardinaux : J’ai trois fils. Tarib sonlar – les adjectifs numéraux ordinaux : Mon troisième fils est encore étudiant.
Sanoq sonlar Sanoq sonlar combien? (necha? nechta?)so`rog`iga javob bo`lib keladi: un, deux, trois, dix. Sanoq sonlar sifatlar va boshqa determinantlar kabi otni aniqlab keladi. Ot oldida sanoq son kelsa, artikl ishlatilmaydi: deux amis, dix oiseaux. Bir necha predmet yoki kimsalar jami haqida gap borganda sanoq son oldida artikl qo`llanadi: Toutes les trois sœurs sont élèves. Fransuz tilida sanoq sonlar odatda o`zgarmaydi. Quyidagi sanoq sonlar bu qoidadan mustasno: 1) un sonining une shakli bo`lib, u jenskiy roddagi otlar oldida qo`llanadi: Un cahier – bitta daftar une pomme – bitta olma Ce livre a cent cinquante et une pages. – Bu kitob ikki yuz ellik bir sahifadan iborat. 2) cent, vingt sanoq sonlari ko’paytirilganda ular oxiriga “s” harfi qo`shib yoziladi: Quatre vingts (4 x 20) kilo de blé. Trois cents (3 x 100) kilo de coton. Agar cent, vingt sonlaridan keyin boshqa biror son kelsa, “s” harfi qo`yilmaydi: Quatre-vingt-cinq (85) kilo de blé. 3) mille sanoq soni o’zgarmasdir : deux mille arbres. Download 0.51 Mb. Do'stlaringiz bilan baham: |
Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling
ma'muriyatiga murojaat qiling