Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.

bet126/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
1   ...   122   123   124   125   126   127   128   129   ...   238

maigrir

  I.  vi  ozmoq,  oriqlamoq  II.  vt  1.  ozdirmoq,  oriqlatmoq,  oriq  qilib 



ko‘rsatmoq; 2. techn yo‘nmoq, ingichka qilmoq (yog‘ochni). 

mail


 nm xiyobon, sayrgoh. 

mailing


 nm pochta orqali mijozlar talabini o‘rganish. 

maille


1

  nf  1.  halqa,  to‘qima,  katak;  mailles  d’un  filet  to‘rning  katagi.  2. 

baliq to‘rining katagi; tem ir panjaraning katagi. 

maille


2

 nf qadimiy mis chaqa. 

maillechort

 nm melxior; mis, rux va nuqraning kumushimon quymasi. 

maillet

 nm to‘qmoq, kaltak. 



maillon

 nm zanjir halqasi. 

maillot

 nm 1. vx yo‘rgak; 2.  tanaga yopishib  turadigan kiyim;  maillot de 



gymnastique gimnastika kiyimi; 3. mayka, futbolka. 

main


 nf 1. qo‘l; se laver les  mains de qqch qo‘lni yuvib qo‘ltiqqa tiqmoq, 

urmoq;  passer  la  main  dans  le  dos  xushomad,  laganbardorlik  qilmoq, 

tilyog‘lamalik  qilmoq,  avoir  la  main  ouverte  qo‘ li  ochiq  bo‘ lmoq;  avoir  le 

cœur  sur  la  main  saxiy,  saxovatli,  olihimmat,  hotam toy,  himmatli, 

marhamatli bo‘lmoq; lahzada; 2. vx yozuv, xat; avoir une belle  main yozuvi 

chiroyli bo‘lmoq; 3. qo‘l (hayvonlarning  oldingi oyoqlari); 4.  main de justice 

fil  suyagidan  yasalgan  adolat  nishoni;  5.  techn  band,  halqa,  tutqich,  dasta, 

ilgak, ilmoq; 6. taboq (odatda yigirma besh varaqdan iborat). 

main-d’œuvre

 nf 1. ish haqi; 2. ishchi kuchi. 

main-forte

 nf yordam, ko‘mak, madad; donner, prêter  main-forte à qqn 

yordam bermoq, ko‘rsatmoq, qo‘llab yubormoq. 

mainmise


 nf 1. musodara qilish; 2. egallab olish, bosib olish. 

maint,  mainte

 adj litt  bir  necha bor, bir necha marta,  maintes fois ko‘p 

marta, qayta-qayta, takror-takror. 

maintenance

  nf  qarov,  yaxshi  holatda  ushlab  turish,  maintenance  de 

bâtiments, imorat holatini saqlab turish. 

maintenant

  adv  endi,  hozir,  endilikda,  hozirgi  paytda,  shu  kundan 

boshlab, hozirdan e’ tiboran, bundan  buyon, bundan keyin; dès  maintenant 

shu  ondan  boshlab;  à  partir  de  maintenant  bundan  buyon;  jusqu’à 

maintenant shu paytgacha. 

maintenir

  I.  vt  1.  tutib  turmoq,  ushlab  turmoq,  saqlamoq;  2.  guvohlik 

bermoq, shohidlik qilmoq, dalolat  bermoq; II. se  maintenir vpr bir xil holatda 

bo‘lmoq, o‘zgarishsiz turmoq. 

maintien

  nm  1.  o‘zini  tutish,  maintien  noble  o‘zini  olijanob  tutish;  2. 

qo‘llab-quvvatlash;  maintien  d’une  décision  qarorni  qo‘llab-quvvatlash;  3. 

tutib turish, ushlab turish. 

maire

 nm mer, shahar hokimi. 



mairie

  nf  1.  meriya  (Fransiyada:  munitsipalitet  va  uning  binosi);  2.  mer 

ma’muriy boshqarmasi, ma’muriyati. 

mais


 I. adv 1. ha, albatta; tu  viens avec  moi?  mais oui,  mais bien sûr 

ha,  albatta;  II.  prép  lekin,  ammo,  biroq,  aksincha;  mais,  dites-moi,  mais 

c’est de la folie! lekin, menga aytingchi; lekin bu tentaklikku! 

maïs


 nm makkajo‘xori. 

maïserie


 nf techn makkajo‘xori  uni, kraxmal yoki glukoza  tayyorlaydigan 

zavod. 


maison

  nf  1.  uy,  uy-joy,  turar  joy,  hovli,  bino,  imorat;  maison  pauvre, 

délabrée  barak,  xaroba  uy,  hujra,  katalak,  chayla,  kapa;  2.  xonadon, 

yashash  joyi;  3.  relig  la  maison  du  Seigneur  Quddusdagi  ibodatxona;  4. 

astrol  burj;  5.  muassasa,  tashkilot;  maison  de  correction,  de 

redressement,  maison  d’arrêt  qamoqxona  (bir  yilgacha  qamalganlar 

uchun);  maison  centrale  qamoqxona (uzoq muddatga qamalganlar uchun); 

6. fig xonadon, oila a’zolari, uy ichi; 7. urug‘, aymoq, nasl, zot, avlod, sulola. 

maisonnée

 nf xonadon a‘zolari, oila a’zolari. 

maisonnette

 nf vx uycha. 

maître,  maîtresse

  I.  n  1.  nm xo‘jayin,  ega,  sohib;  dr  bien  sans  maître 

egasiz  mulk;  se  rendre  maître  de  qqn  biron  kishini  tutib  olmoq,  qo‘lga 

olmoq, qamoqqa olmoq; 2. boshliq, ega, hukmdor, mulkdor, hokim, hukmron, 

hoqon, sulton; maître, maîtresse de maison uy egasi, bekasi, mezbon; être 

(le)  maître  (quelque  part)  xo‘jayin,  ega,  sohib,  hokim,  hukmdor  bo‘lmoq; 

l’argent,  maître  du  monde  pul  dunyosining  hukmdori;  être  maître, 

maîtresse de soi,  être  son propre  maître o‘ziga-o‘zi xo‘jayin bo‘lmoq;  être 

maître  de  faire  qqch  biror  ishni  qilishga  ixtiyori,  erki  o‘zida  bo‘lmoq;  vous 

êtes maître de refuser rad qilishda ixtiyoringiz o‘zingizda; 3. boshliq, rahbar; 

maître de forges metallurgiya zavodining boshlig‘ i, rahbari;  maître d’hôtel 

metrdotel,  bosh  ofitsiant  (restoranlarda);  4.  o‘qituvchi,  muallim,  muallima, 

ustoz,  murabbiy,  murabbiya;  5.  vx  metr;  maître  Jacques  metr  Jak;  6.  nm 


MAÎTRE

 

MALÉFICE



 

 

 



318 

metr; (advokat, notariuslarga nisbatan murojaatda ishlatiladi); 7. nm maestro, 

usta; II. adj 1.  tashkilotchi,  harakatchan; une  maîtresse femme  tashkilotchi 

ayol;  2.  vx  asosiy,  bosh,  katta;  maître  coq  bosh  oshpaz;  3.  narsa  asosiy, 

bosh;  techn  maître-cylindre  tormozning  bosh  silindri;  inform  ordinateur 

maître  bosh  hisoblash  mashinasi;  4.  kuchli;  maître  mot  ou  maître-mot 

kuchli so‘z. 

maître chanteur

 nm tovlamachi. 

maîtresse

  nf  1.  uy  bekasi,  beka;  2.  sevgili,  ma’shuqa,  mahbuba,  yor, 

xotin; 3. o‘ynash, jazman. 

maîtrisable

 adj bo‘ysundirsa, jilovlasa, qo‘lga olsa, tiysa, gapga ko‘ndirsa 

bo‘ladigan. 

maîtrise


  nf  1.  maîtrise  de  soi  o‘zini  tuta  bilish,  og‘irlik,  vazminlik,  sabr, 

toqat;  2.  harbiy  hukmronlik;  3.  vazifa,  daraja,  maîtrise  de  conférences 

lektorlik,  seminar  boshlig‘i  vazifasi;  4.  cherkov  ashula  maktabi,  xori;  5. 

universitet  diplomi;  6.  mahorat,  san’at,  ustalik,  mohirlik;  œuvre  d’une 

grande  maîtrise  katta  san’at  asari;  exécuter  avec  maîtrise  mahorat  bilan 

ijro etmoq. 

maîtriser

  vt  1.  vx  zabt  qilmoq,  bosib  olmoq,  o‘ziga  bo‘ysundirmoq;  2. 

bo‘ysundirmoq,  jilovlamoq;  maîtriser  un  cheval  fougueux  asov  otni 

jilovlamoq;  maîtriser  les  forces  de  la  nature  tabiat  kuchlarini  yengmoq, 

jilovlamoq; 3. bosmoq, jilovlamoq (o‘z his-hayajonini, ehtirosini); maîtriser sa 

colère o‘z jahlini bosmoq. 

majesté

  nf  1.  ulug‘lik,  ulug‘vorlik,  buyuklik;  la  majesté  divine  ilohiy 



ulug‘vorlik; 2. oliy martaba, qirol hukmronligi; 3. a’lo hazratlari, hazrati oliylari. 

majestueusement

  adv  ulug‘vorlik  bilan,  mahobat  ila,  viqor  bilan,  savlat 

to‘kib. 


majestueux,  euse

  adj  ulug‘vor,  hashamatli,  dabdabali,  mahobatli, 

muhtasham, muazzam, basavlat, salobatli. 

majeur,  eure

  I.  adj  1.  kattaroq,  ko‘proq,  muhimroq;  la  majeure  partie 

eng  ko‘p  qismi;  2.  juda  katta,  juda,  o‘ ta  muhim;  3  mus  major;  II.  n  1. 

balog‘atga yetgan bola; 2. nm o‘rta barmoq. 

major


 I. adj mil yuqori,  baland (mansabiga ko‘ra); II. n mil harbiy  unvon, 

mayor; harbiy vrach; état-major bosh shtab. 

majoration

 nf oshish, ko‘tarilish (narx-navo, soliq, maosh). 

majordome

 nm uy boshqaruvchisi, xizmatkorlar og‘asi. 

majorer

  vt  1.  hisobni  oshirmoq;  (narx-navo,  soliq,  maoshni);  2.  math 



ko‘paytirmoq. 

majoritaire

 I. adj ko‘pchilik; II. nm ko‘pchilik usuli tarafdori. 

majoritairement

 adv aksariyat, ko‘pchilik, ko‘p qismi, ko‘pchilik qismi; loi 

votée majoritairement ko‘pchilik ovoz bergan qonun. 

majorité

  nf  1.  balog‘at  yoshi,  voyaga  yetish;  majorité  civile,  électorale 

saylov yoshi; 2. mar kontr-adm iralning mahkamasi;  bosh shtab xodim lari; 3. 

aksariyat,  ko‘pchilik,  ko‘pi,  ko‘pchiligi,  ko‘p  qismi,  ko‘pchilik  qismi;  majorité 

des  voix  ko‘pchilik  ovoz;  majorité  absolue  mutlaq  ko‘pchilik;  majorité 

qualifiée  yoki  renforcée  2/3  qism  ko‘p  ovoz;  avoir  la  majorité  ko‘pchilik 

ovozga  ega  bo‘ lmoq;  4.  ko‘pchilik  ovozga  ega  bo‘lgan  partiya,  fraksiya;  5. 

yarmidan ko‘prog‘i. 

majuscule

 I. adj katta, bosh (harf); II. nf bosh harf. 

mal

1

, male



 adj yomon, yaramas, mash’um, kasofat, noxush; bon an, mal 

an o‘rtacha; yil yilga to‘g‘ri kelmaydi; pas mal yomon emas. 

mal

2

  adv  yomon,  yaxshi  emas,  beodob;  ça  commence  mal  bu  yomon 



boshlandi;  ça  va  aujourd’hui?  mal,  très  mal  bugun  ishlar  qalay?  yomon, 

juda  yomon;  ça  tombe  mal  bu  bemavrid  bo‘ldi;  se  trouver,  se  sentir  mal 

o‘zini  behuzur sezmoq, behuzur  bo‘lmoq, o‘zini yomon his qilmoq;  être  mal 

portant  kasal  bo‘lmoq,  sog‘lig‘i  yomon  bo‘lmoq;  être  mal  dans  sa  peau 

o‘zini  noqulay  his  etmoq;  traiter  mal  qqn  biron  kishiga  yomon  muomala 

qilmoq;  être  mal  à  l’aise  o‘zini  noqulay  sezmoq;  mal  à  propos  o‘rinsiz, 

noo‘rin; pas mal yomon emas, ancha; il a pas mal voyagé u ancha sayohat 

qilgan; tant bien que mal naridan-beri; de mal en pis battarroq. 

mal

3

, maux



 nm 1. yomonlik, yovuzlik, balo, ofat, musibat, kulfat, mushkul 

ahvol,  talafot,  zarar,  ziyon;  faire  du  mal  à  qqn  biror  kishini  dilini,  jonini 

og‘ritmoq;  2.  dard,  azob,  azob-uqubat,  og‘riq,  behuzurlik;  mal 

insupportable, intolérable chidab  bo‘lmas  og‘riq; 3. kasallik; prendre  mal, 

du  mal  kasal  bo‘lib  qolmoq,  shamollab  qolmoq;  4.  g‘am,  tashvish,  azob, 

xafagarchilik; le mal du pays vatan sog‘inchi; être en mal de qiyin, mushkul 

ahvolda  bo‘lmoq  (biror  narsaning  yetishmasligidan);  5.  qiyinchilik,  azob; 

avoir du  mal à faire qqch biror narsa qilishga qiynalmoq; on n’a rien sans 

mal  jondan kechmasang,  janona  qayda,  toqqa chiqmasang,  do‘lona qayda; 

6.  yomonlik,  illat,  ayb,  kamchilik,  qusur;  prendre,  tourner  en  mal  qqch 

yomonlikka  yo‘ymoq;  dire,  penser  du  mal  de  qqn  biron  kishini 

yomonlamoq, g‘ iybat qilmoq, yomon fikrda bo‘lmoq; 7. relig gunoh. 

malabar

 nm, adj baquvvat, bahaybat odam. 



malachite

 nf malaxit. 

malade

 n, adj kasal, betob; tomber malade kasal bo‘lib qolmoq. 



maladie

 nf kasallik, xastalik, kasal, dard. 

maladif,  ive

  adj  kasalmand,  dardchil,  kasaldan  chiqmaydigan,  nosog‘, 

rangi-ro‘yi bir holatda bo‘lgan, rangi ketgan, siniqqan, zahil; air maladif rangi 

ketgan. 


maladivement

 adv kasallarcha, ortiq darajada kuyinib, o‘ taketgan, o‘ziga 

og‘ir olib; il est maladivement jaloux u o‘taketgan rashkchi. 

maladresse

  nf  1.  qo‘pollik;  blesser  qqn  par  maladresse  qo‘pollik  qilib 

biron kishini ko‘nglini og‘ritmoq; 2. noshudlik, epsizlik, no‘noqlik; maladresse 

d’un  conducteur  inexpérimenté  malakasiz  haydovchining  no‘noqligi;  3. 

beso‘naqaylik,  qovushmaganlik;  la  maladresse  de  ses  gestes  uning 

beso‘naqay harakatlari. 

maladroit, oite

 adj 1. qo‘pol, qovushmagan, beso‘naqay, noshud, epsiz, 

lapashang;  quel  maladroit,  il  abîme,  casse  tout  ce  qu’il  touche  qanday 

noshudlik, u tekkan narsasini buzadi, sindiradi; 2. dag‘al, g‘aliz, yaxshi o‘ylab 

ko‘rilmagan,  bemulohaza;  dessin  maladroit  dag‘al  rasm;  zèle  maladroit 

yaxshi o‘ylab ko‘rilmagan tirishqoqlik. 

maladroitement

  adv  qo‘pollik  bilan,  qovushmay;  noshudlik,  epsizlik, 

no‘noqlik bilan. 

malaga

 nm malaga vinosi. 



mal-aimé, ée

 ou mal aimé, ée adj, n sevilmagan, yomon ko‘rilgan. 

malais,  aise

  I.  adj  malayya  orollariga  va  malayyaliklarga  oid;  II.  n  1. 

malayyalik; 2. nm malayyaliklar tili. 

malaise


  nm  1.  bezovtalik,  noxushlik;  2.  sarosima,  behuzurlik;  malaise 

cardiaque  yurak  behuzurligi;  3.  ruhiy  qiynalish,  azob,  alam,  umidsizlik, 

xavotir;  provoquer  un  malaise  xavotirga  solmoq;  euphém  tutqanoq,  xuruj, 

xuruj qilish, tutish, tutib qolish. 

malaisé,  ée

  adj  1.  litt  moddiy  ahvoli  tang;  qiyin,  og‘ir,  mushkul;  tâche 

malaisée  og‘ ir  vazifa;  malaisé  à  qilish,  bajarish  qiyin,  og‘ir  bo‘lgan;  2. 

mushkul, mashaqqatli; noqulay. 

malaisément

 adv qiyinchilik bilan, arang, zo‘rg‘a. 

malandrin

 nm litt daydi, o‘g‘ri, yo‘lto‘sar, qaroqchi. 

malappris, ise

 n beodob, tarbiyasiz, tarbiya ko‘rmagan. 

malaria

 nf bezgak. 



malaxage

 nm qorishtirish, iylash, aralashtirish, yumshatish; malaxage du 

beurre sariyog‘ni pishitish. 

malaxer


  vt  1.  qorishtirmoq,  aralashtirmoq;  malaxer  l’argile  loyni 

qorishtirmoq,  pishitmoq;  2.  iylamoq,  yumshatmoq,  pishitmoq;  3. 

aralashtirmoq. 

malaxeur


  nm  aralashtirgich,  qorishtirgich,  qorgich  (mashina  yoki 

moslama); malaxeur à béton beton qorgich. 

malchance

  nf  omadsizlik,  omadi  yurishmaslik,  muvaffaqiyatsizlik, 

baxtsizlik. 

malchanceux, euse

 adj omadsiz, omadi yurishmagan, baxtsiz. 

maldonne


  nf  1.  qartani  noto‘g‘ri  tarqatish;  2.  fig  anglashilmovchilik, 

tushunmovchilik. 

mâle

 I. nm erkak, er jinsi, nar; II. adj 1. erkak; 2. mardona, erkaklarga xos, 



erkakcha  une  mâle  résolution  mardona  qaror;  3.  techn  biror  asbob-

uskunaning bir bo‘lagining ikkinchi bo‘lagi ichiga kiradigan qismi. 

malédiction

  nf  1.  litt  la’nat,  qarg‘ ish;  la  malédiction  divine  xudoning 

la’nati,  qarg‘ishi;  2.  omadsizlik,  baxtiqarolik,  peshonadagi  baxtsizlik,  qora 

taqdir, rutubatli qismat,  do‘zax;  malédiction! il nous a  échappé! do‘zaxi! u 

bizga firib berdi! 

maléfice


  nm  sehr,  jodu,  ko‘z  tegish;  objets  destinés  à  écarter  les 

maléfices sehr-jodudan asrash uchun mo‘ljallangan narsalar, tumor. 



MALÉFIQUE

 

MANAGER



 

 

 



319 

maléfique

  adj  sehrlovchi,  rom  etuvchi,  lol  etuvchi,  es-hushini  oluvchi; 

charmes, signes maléfiques ibo sehrlovchi belgi . 

malencontreusement

  adj  noo‘rin,  bemavrid,  bemahal;  arriver 

malencontreusement bemavrid kelmoq. 

malencontreux, euse

 adj noo‘rin, asabga  tegadigan, o‘rinsiz, bemavrid, 

bemahal; une remarque malencontreuse noo‘rin tanbeh. 

malentendant, ante

 n qulog‘i og‘irroq, garangroq. 

malentendu

  nf  1.  anglashilmovchilik,  tushunmovchilik,  xato,  noto‘g‘ri 

tushunish;  2.  kelishmovchilik,  ixtilof,  nifoq;  graves,  douloureux 

malentendus katta, og‘ir ixtilof. 

malfaçon

 nf nuqson, ayb, kamchilik, qusur. 

malfaisance

 nf yomonlik, yaramaslik, qabihlik, battollik, yovuzlik. 

malfaisant,  ante

  adj  yomon,  yaramas,  qabih,  battol,  yovuz;  un  être 

malfaisant yovuz mavjudot. 

malfaiteur

 nm jinoyatchi, muttaham, qotil, badkirdor; association, bande 

de malfaiteurs gangsterlar tashkiloti. 

malfamé, ée

 ou


 

mal famé, ée voir famé. 

malformation

  nf  illat,  tug‘ma  kamchilik;  naître  avec  une  malformation 

cardiaque yurak kasali bilan tug‘ilmoq. 

malfrat


 nm fam ozor beruvchi, muttaham. 

malgache


 I. adj malgash, M adagaskar, malgashga oid; II. n 1. malgash, 

madagaskarlik; 2. nm malgash tili. 

malgré

  prép  1.  qaramay,  qaramasdan,  malgré  tout  hech  narsaga, 



shunga qaramasdan; 2. bo‘lsa ham, xohishiga qarshi, g‘ayriixtiyoriy. 

malhabile

  adj  no‘noq,  noshud,  epsiz,  uquvsiz,  qobiliyatsiz,  qo‘pol, 

qovushmagan, beso‘naqay, imillagan. 

malheur

  nm  1.  baxtsizlik,  musibat,  falokat,  ofat,  balo,  fojia,  kulfat;  un 



malheur est si vite arrivé!  falokat oyoq ostida à quelque chose  malheur 

est  bon  oyning  o‘n  beshi  qorong‘u  bo‘lsa,  o‘n  beshi  yorug‘;  2.  ko‘ngilsizlik, 

ko‘ngilsiz voqea,  noqulaylik; fam  retenez-moi ou je fais un  malheur! meni 

ushlanglar,  aks holda men bir balo qilib  qo‘yaman;  malheur! kulfat,  falokat! 

falokat bosib; le malheur a voulu qu’il tombe malade falokat bosib, u kasal 

bo‘lib  qoldi;  jouer  de  malheur  kulfat  keltirmoq;  porter  malheur  baxtsizlik 

keltirmoq  malheur  à  ga  la’nat,  baxti  qora  bo‘lsin;  malheur  aux  vaincus! 

yengilganlarning baxti qora bo‘lsin. 

malheureusement

 adv baxtga qarshi, afsuski. 

malheureux,  euse

  I.  adj  1.  baxtsiz,  baxti  qora,  bechora,  ojiz,  nochor, 

tolei  past,  sho‘rpeshona;  2.  o‘rinsiz,  nojo‘ya;  avoir  un  mot  malheureux 

nojo‘ya so‘z aytmoq;  3.  omadsiz,  omadi chopmagan,  baxti yurishmagan; fig 

il a été  malheureux, il a eu  la  main  malheureuse uning omadi chopmadi; 

4.  arzimagan,  arzimas,  aham iyatsiz;  en  voilà  des  histoires  pour  une 

malheureuse  somme  mana  arzimas  pulga  bir  necha  sarguzashtlar;  II.  n 

baxtsiz,  baxti  qora,  bechora,  tolei  past,  sho‘rpeshona;  nodon,  ablah  odam, 

yaramas, nobakor,  tentak;  malheureux! qu’avez-vous fait?  nobakor!  nima 

qilib qo‘ydingiz? 

malhonnête

  adj  1.  muttaham,  noinsof,  nokas;  2.  vijdonsiz,  insofsiz, 

diyonatsiz, tirriq, g‘irrom, nopok; joueur malhonnête g‘irrom, tirriq o‘yinchi. 

malhonnêtement

  adv  vijdonsizlarcha,  insofsizlarcha,  diyonatsizlarcha, 

noinsofona, g‘irromlik, muttahamlik, nopoklik bilan. 

malhonnêteté

  nf vijdonsizlik,  tubanlik,  qalloblik,  insofsizlik,  diyonatsizlik, 

noinsoflik,  tirriqlik,  g‘irromlik,  muttahamlik,  nopoklik;  malhonnêteté 

intellectuelle ma’naviy tubanlik. 

malice

  nf  1.  litt  ayyorlik,  makkorlik,  firibgarlik;  2.  masxara,  ermak,  kulgi, 



kinoya,  piching;  réponse  pleine  de  malice  pichingga  to‘la  javob;  3.  sac  à 

malice makr, hiyla, nayrang. 

malicieusement

 adv makkorona, ayyorona, quvlik bilan. 

malicieux, ieuse

 adj 1. makkor, fribgar, aldoqchi, ayyor. 

malignité

  nf  1.  pastkashlik,  mug‘ombirlik,  ayyorlik,  makkorlik;  2.  méd 

bedavolik, davosizlik, tuzalmaslik, tuzatib bo‘lmaslik. 

malin, maligne

 adj 1. mug‘ombir,  ayyor, makkor; 2.  n hiylagar, shayton, 

quv, uddaburo, dono, donishmand, olg‘ir, xirpi. 

malines

 nf to‘r, to‘rning “malin” turi. 



malingre

  adj  nimjon,  kasalmand,  dardchil,  oriq,  zaif,  so‘lg‘in,  darmonsiz, 

holsiz. 

malintentionné, ée

 adj niyati yomon, buzuq, yovuz niyatli; litt badniyat. 

malle


 nf 1. jomadon; 2. avtomobilning yukxonasi. 

malléable

  adj  1.  oson  yoyiladigan,  kengayadigan,  cho‘ziluvchan, 

yumshoq;  2.  fig  gapga  ko‘nadigan,  gapga  kiradigan,  ko‘ngli  bo‘sh, 

ko‘ngilchan; caractère malléable yumshoq fel. 

mallette


 nf attashe kays, jomadoncha. 

malmener


  vt  1.  qo‘pol  muomala  qilmoq;  2.  og‘ir,  mushkul  ahvolga  solib 

qo‘ymoq. 

malnutrition

  nf  ochin-to‘qin,  chalaqursoq  bo‘lib  yashash,  qorni  ovqatga 

to‘ymaslik. 

malodorant, ante

 adj sassiq, qo‘lansa. 

malotru,  ue

  n  tarbiyasiz,  tarbiya  ko‘rmagan,  qo‘pol,  qo‘rs  odam,  to‘rs, 

dag‘al, to‘ng. 

malpoli, ie

 adj beadab, odobsiz, tarbiya ko‘rmagan. 

malpropre

  adj  1.  vx  nopok,  iflos,  irkit,  isqirt,  kir;  2.  vx  uyatsiz,  hayosiz, 

behayo; 3. vx vijdonsiz, insofsiz, diyonatsiz, nopok. 

malpropreté

 nf nopoklik, ifloslik, vijdonsizlik. 

malsain,  aine

  adj  1.  kasalmand,  nosog‘,  xasta,  betob;  2.  fig  yomon, 

buzuq,  noto‘g‘ri,  nosog‘lom;  imagination  malsaine  noto‘g‘ri  tasavvur; 

atmosphère  malsaine yomon muhit; 3. fig  axloqiy  buzuq, axloqsiz, yo‘ldan 

ozdiradigan. 

malséant,  ante

  adj  litt  beadab,  nomunosib,  o‘rinsiz,  noo‘rin,  chakki, 

bemavrid; remarque malséante noo‘rin tanbeh. 

malt


 nm undirilgan g‘alla (asosan arpa); bière de malt arpa pivosi. 

malthusianisme

 nm 1. maltus nazariyasi (ijtimoiy maqsadlarda tug‘ilishni 

cheklash);  2.  malthusianisme  économique  mahsulot  ishlab  chiqarishni 

qisqartirish. 

maltraiter

  vt  yomon,  qo‘pol,  dag‘al  muomala  qilmoq;  urmoq,  so‘kmoq, 

xo‘rlamoq,  kamsitmoq,  qiynamoq,  azoblamoq,  azob  bermoq,  jonini  olmoq, 

sitam  qilmoq;  maltraiter  la  langue,  la  grammaire  tilni,  grammatikani 

buzmoq. 


malstrom

 nm voir maelström. 

malus

 nm haydovchining sodir qilgan yo‘l harakati hodisalari soniga qarab 



sug‘urta miqdorining oshib borishi. 

malveillance

 nf 1. yomonlik tilash, ichi qoralik, dushmanlik;  malveillance 

ouverte,  manifeste  ochiq,  oshkora  dushmanlik;  2.  zimdan  qarshilik 

ko‘rsatish,  to‘sqinlik  qilish,  putur  yetkazish;  acte  de  malveillance  putur 

yetkazish uchun qilingan ish. 

malveillant,  ante

  adj  yomonlik  tilaydigan;  ichi  qoralik,  dushmanlik 

qiladigan;  être  malveillant  pour,  envers  qqn  birovga  yomonlik  tilaydigan 

bo‘lmoq;  2.  zimdan  qarshilik  ko‘rsatadigan,  to‘sqinlik  qiladigan,  putur 

yetkazadigan; propos malveillants dushmanlik kayfiyati. 

malvenu, ue

 adj litt vakolatsiz, vakolati,  haddi, haqqi, huquqi yo‘q; haddi 

sig‘maydigan; requête malvenue o‘rinsiz ariza. 

malversation

  nf  litt  kamomad,  qo‘pol  xato,  o‘g‘irlik,  riboxo‘rlik; 

commettre des malversations kamomad keltirmoq. 

maman


 nf oyi,  aya,  buvi, ona; grand-maman, bonne-maman  buvi, bibi; 

belle-maman qaynona, o‘gay ona. 

mamelle

 nf 1. ko‘krak, emchak ayollarda, yelin hayvonlarda. 



mamelon

 nm 1. anat emchak uchi; 2. tepalik, do‘nglik, tepa. 

mamelouk

  nm  hist mamluk,  qadimgi  M isr  lashkarining  otliq  askari,  M isr 

sultonlarining shaxsiy soqchi askari. 

mamie


 nf 1. fam enf buvi, bibi; 2. kampir, qari xotin. 

mammaire


 adj anat ko‘krakka, emchakka oid; glande mammaire ko‘krak 

bezi. 


mammifère

 I. adj sutemizuvchi; II. nm pl sutem izuvchilar. 

mammouth

 nm mamont. 

mamours

 nm pl fam erkalash, erkalatish, suyish, mehr. 



Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   122   123   124   125   126   127   128   129   ...   238


Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2017
ma'muriyatiga murojaat qiling