Institut français d’Études sur l’asie centrale
Download 18.64 Mb. Pdf ko'rish
|
|
nm 1. menuet (qadimiy raqs); 2. shu raqsga taalluqli sonata. menuiserie nf 1. duradgorlik; 2. duradgorlik ishlari; 3. menuiserie métallique eshikning metall anjomlarini tayyorlash. menuisier nm duradgor; menuisier de bâtiment duradgor usta; menuisier d’art o‘ymakor usta. méphitique adj sassiq, qo‘lansa, badbo‘y, bo‘g‘uvchi, zaharli. méplat
nf tekis, tekis tomon (yuzning yoki berilgan shaklning). méprendre
(se)
vpr litt adashmoq, yanglishmoq, chalkashtirib yubormoq; ils se ressemblent à s’y méprendre ular bir biriga chalkashtirib yuborish darajasida o‘xshaydilar; elle s’est méprise sur son compte u u haqda yanglishdi. mépris nm inv 1. mensimaslik, e’ tiborsizlik, pisand qilmaslik, nazarga ilmaslik, nazar-pisand qilmaslik; le mépris du danger, des richesses xavfni nazar-pisand qilmaslik, boylikni nazarga ilmaslik; loc au mépris de qaramay, qaramasdan, xilof o‘laroq; 2. mépris pour nafratlanish, nafrat, jirkanish, hazar qilish; il n’a que du mépris pour eux u ularga faqat nafratlanish bilan qaraydi; il est digne de mépris u nafratga loyiq; un air plein de mépris nafratga to‘la yuz; avoir du mépris pour qqch biror narsadan hazar qilmoq. méprisable vt nafratga loyiq, jirkanch; un homme, un procédé méprisable jirkanch odam, ish. méprisant, ante adj nafratli, jirkanchli. méprise
nf adashish, yanglishish, chalkashtirish; commettre une méprise chalkashtirib yubormoq; une méprise ridicule, gênante kulgili, xijolatli yanglishish. mépriser
vt e’tiborsizlik, beparvolik bilan qaramoq, ahamiyat bermaslik, nazar-pisand qilmaslik; mépriser le danger xavf-xatarni nazar-pisand qilmaslik; 2. mensimaslik, nafratlanmoq, jirkanmoq, hazar qilmoq; je le méprise pour l’attitude qu’il a eue men undan qilgan qiliqlari uchun nafratlanaman. mer
nf dengiz. mercanti
nm chayqovchi, qo‘li egri savdogar. mercantile adj manfaatparast, faqat foydani ko‘zlaydigan, mayda- chuydaga o‘ch savdogarga xos bo‘lgan. mercantilisme nm 1. faqat foydani ko‘zlash, manfaatparastlik; 2. merkantilizm (XVI-XVII-asrlarda savdo burjuaziyasi manfaatlarini ifoda etuvchi ta’limot). mercenaire I. adj litt yollangan, yollanma; troupes mercenaires yollanma to‘dalar; II. nm yollanma askar. mercerie
nf 1. attorlik mollari; 2. attorlik, attorlik do‘koni. merci
1 nf à la merci de himoyasida, g‘amxo‘rligida, marhamati ostida, ixtiyorida; tenir qqn à sa merci birovni o‘z himoyasiga olmoq; loc dieu merci xudoga shukur; il n’est pas au courant, Dieu merci! uning xabari yo‘q; xudoga shukur! sans merci rahmsiz, shafqatsiz, beomon, ayovsiz; une lutte sans merci shafqatsiz kurash. merci 2
ko‘p rahmat, tashakkur; merci pour, de votre lettre xatingiz uchun rahmat. mercier
, ière n attor. mercredi
nm, adv chorshanba. mercure
nm simob. mercurochrome nm simobli xrom surmasi; badigeonner une plaie avec du, au mercurochrome yaraga simobli xrom surtmoq. merde fam I. nf 1. najas, axlat; 2. manfur, jirkanch, razil odam, narsa; 3. yaramas, jirkanch holat; mushkul ahvol; ils sont dans une sacrée merde ular mushkul ahvolda; foutre la merde nizo solmoq, adovat urug‘ini sochmoq; loc adj de merde iflos, jirkanch, yaramas, yoqimsiz, juda yomon; un temps de merde yoqimsiz ob-havo; II. intj 1. iblis, ablah, iflos, jin ursin! je vous dis merde men sizga iflos deyapman; 2. nima balo, bu qanaqa gap! bo‘lmagan gap; merde alors! nima balo! merdique adj fam yomon, rasvo, yaramas, arzimas; film, soirée merdique rasvo film, kecha. merdoyer
vi fam jonga tegmoq, ming‘illamoq elle a merdoyé lamentablement u o‘kinch ohangida ming‘ illadi. mère nf 1. ona; 2. ona hayvon; une mère lionne et ses lionceaux ona sher va uning bolalari; 3. enaga; mère adoptive birovning bolasini em izib boquvchi ayol; 4. ayollar monastirining boshlig‘ i; oui, ma mère xo‘p, onajon; 5. ona, oyi; la mère patrie ona vatan; 2. ona, asos, bosh; prov l’oisiveté est mère de tous les vices hamma illatlarning boshi bekorchilikdir; branche mère asosiy shox. mère-grand nf vx buvi, buvijon, bibi; des mères-grand buvijonlar. merguez
nf inv qalampirli kichik sosiska. méridien, ienne I. adj hauteur méridienne d’un astre biron sayyoraning tikkaga kelgan vaqti; II. nm meridian; heure du méridien de Greenwich Grinvich meridiani vaqti. méridional, ale, aux I. adj janubiy, janubga qaragan, janubdagi, kunyurishdagi, janub; climat méridional janub ob-havosi; II. n janublik, janub kishisi (Fransiyada). meringue
nf merenga, beze (tuxumning oqi va shakar qo‘shib tayyorlangan juda yengil pishiriq). meringué, ée adj beze qoplangan, surtilgan; glace meringuée bezeli muzqaymoq. mérinos
nm inv 1. merinos, mayin yungli qo‘y turi; 2. loc fam laisser pisser le mérinos ishni o‘z holiga qo‘yib bermoq. merise nf tog‘ olcha (mevasi). merisier nm tog‘ olcha daraxti. MÉRITANT
MESURER
333 méritant, ante adj iron hurmatli, izzatli, hurmatga sazovor. mérite
nm 1. xizmat, qadr-qimmat, e’ tibor, obro‘; avoir du mérite à e’tiborga ega bo‘lmoq; 2. maqtov, maqtovga loyiqlik; sa persévérance n’est pas sans mérite uning qat’iyligi maqtovdan xoli emas; 3. fazilat, yaxshi xislat; un homme de mérite fazilatli odam; ce travail a certains mérites bu ishning ma’lum fazilatlari bor; vanter les mérites de qqn, de qqch biron kishining, narsaning yaxshi xislatlarini maqtamoq; 4. xizmat ko‘rsatgan (mukofotlarda); chevalier du mérite agricole qishloq xo‘jaligida xizmat ko‘rsatgan xodim. mériter vt 1. hurmatga, izzatga sazovor bo‘lmoq, loyiq bo‘lmoq, arzimoq, qozonmoq, olmoq; ceci mérite réflexion bunisi o‘ylab ko‘rishga arziydi; 2. loyiq bo‘lmoq, arzimoq; il ne méritait pas de tels amis u bunday do‘stlarga loyiq emas edi. méritoire adj maqtovga loyiq, arziydigan (narsa); œuvre, effort méritoire maqtovga loyiq asar, sayi-harakat. merlan nm merlan (dengiz balig‘ining bir turi). merle nm qorashaqshaq; siffler comme un merle qorashaqshaqday sayramoq. merlin
nm to‘qmoq (qushxonada ho‘kizlarni o‘ldirish uchun); un coup de merlin to‘qmoq tushganday. merlu nm merluza (baliq turi). merluche nf quritilgan treska. mérou nm o‘rta dengizda bo‘ladigan katta baliq. mérovingien, ienne I. adj merovinglarga oid; les rois mérovingiens meroveng qirollari; II. n pl merovenglar. merveille nf mo‘jiza, karomat, ajoyibot, g‘aroyibot; les merveilles de la nature, de l’art tabiat, san’at mo‘jizalari; les sept merveilles du monde dunyoning yetti mo‘jizasi. merveilleusement adv ajoyibona, mo‘jizavor, go‘zal. merveilleux, euse I. adj 1. ajoyib, g‘aroyib, mo‘jizadek, mo‘jizavor; 2. ajoyib, go‘zal, juda soz; un merveilleux chant ajoyib qo‘shiq; II. nm g‘ayritabiiy, mo‘jizaviy, favqulodda, mislsiz. mes
adj voir mon. mésalliance nf tengsiz nikoh. mésange
nf chittak. mésaventure nf noxush sarguzasht, mojaro; il m’est arrivé une mésaventure men boshimdan noxush mojaro kechirdim. mescaline nf meskalin (kayf qi ldiruvchi modda). mesclun nm giyohlar aralashmasidan tayyorlangan salat. mesdames nf pl voir madame. mesdemoiselles nf pl voir mademoiselle. mésentente nf kelishmovchilik, noittifoqlik, ixtilof, nifoq. mésentère nm anat qatqorin. mésestimer
vt litt hurmatlamaslik, izzatlamaslik, izzat-ikrom ko‘rsatmaslik, yetarlicha, munosib baho bermaslik, nazar-pisand qilmaslik, e’tiborsizlik bilan qaramoq; ne mésestimez pas les difficultés qiyinchiliklarga e’ tiborsizlik bilan qaramang. mésintelligence nf litt kelishmovchilik, ziddiyat, nizo, ixtilof. mesquin, ine adj 1. past, pastkash, nazari past, ojiz, nochor, chegaralangan, o‘rtacha, o‘rta-miyona; un esprit mesquin chegaralangan aql; des idées mesquines o‘rta-miyona g‘oyalar; 2. xasis, ziqna, qurumsoq, baxil; n’offrez pas si peu, ce serait mesquin bunchalik oz bermang, bu xasislik qilgan bo‘ladi; cela fait mesquin bu qurumsoqlik bo‘ladi. mesquinerie nf 1. pastlik, pastkashlik, qabihlik, nazari pastlik, o‘rta- miyonalik; la mesquinerie d’une vengeance qasosning qabihligi; 2. xasislik, ziqnalik, qurumsoqlik, baxillik. mess
nm inv zobitlar va kichik komandirlar oshxonasi, klubi. message
nm 1. topshiriq; s’acquitter d’un message topshiriqni bajarmoq; je suis chargé d’un message menga topshiriq yuklatilgan; 2. maktub, noma, xat, murojaat, murojaatnoma; message écrit noma; recevoir, transmettre un message maktub olmoq, maktub topshirmoq; message publicitaire e’lonnoma; 3. mazmun, ma’no, g‘oya, asosiy fikr; le message d’un écrivain yozuvchining g‘oyasi; chanson à message ma’noli ashula; 4. xabar, axborot, bildirish, xabarnoma; le code d’un message xabarnomaning kodi (shartli belgilari). messager, ère n 1. chopar, xabarchi; 2. litt darakchi, xabarchi, alomat, nishona; les oiseaux migrateurs, messagers de l’hiver ko‘chmanchi qushlar, qish darakchilari. messagerie nf yuk tashish xizmati; dengiz, havo orqali yuk tashish xizmati; messagerie de presse matbuot yukini tarqatish xizmati. messe
nf relig messa ibodat; le prêtre dit la messe ruhoniy ibodat aytyapti; les enfants de chœur servent la messe xor bolalari ibodatga xizmat qilishyapti; aller à la messe ibodatga bormoq; messe de minuit yarim tungi ibodat (rojdestvo munosabati bilan); 2. messe noire kufroniy messa, shakkoklik; 3. ibodat vaqtida aytiladigan kuy; 4. loc faire des messes basses shivirlab, past ovoz bilan gapirmoq. messie nm muso, masih; fam attendre qqn comme le messie ko‘zi to‘rt bo‘lib kutmoq. messieurs nm monsieur ning ko‘pligi. messire
nm oliy hazrat, hazrat, janob oliylari, janob; messire Jehan Jan hazratlari. mesurable adj o‘lchasa bo‘ladigan; une grandeur mesurable o‘lchasa bo‘ladigan kattalik. mesure
nf 1. o‘lchash; la mesure d’une grandeur kattalikni o‘lchash; système de mesure o‘ lchash tartibi; 2. o‘lchov, kattalik; les mesures d’un meuble mebelning kattaligi; les mesures d’une personne kishining jussa o‘lchovi, kattaligi; sur mesure loyiq, mos, mos keladigan, moslashtirilgan; costume (fait) sur mesure loyiq qilib tikilgan ust-bosh; fig rôle sur mesure o‘zi bop rol; 3. qodirlik, qudrat; la mesure de ses forces o‘z kuchining qudrati; donner sa mesures o‘zning nimaga qodirligini ko‘rsatmoq; biron kishini, uning qobiliyatlarini baholamoq, aniq bahosini bermoq; 4. loc à la mesure de loyiq, mos, munosib; un adversaire à sa mesure o‘ziga munosib raqib; dans la mesure de, où darajasida; dans la mesure du possible imkoniyat darajasida; dans la mesure où nous le pourrons bunga ilojim iz yetgancha; il a raison, dans une certaine mesure u ma’lum darajada haq; à mesure que, au fur et à mesure que asta-sekin, sekin- asta, bora-bora, tobora; bo‘lishiga qarab; -ga muvofiq; -gan sari; on s’aime à mesure qu’on se connaît mieux bir-birini yaxshiroq tanishgan sari sevishib boradi; 5. o‘lchov, miqdor; mesures de longueur, de capacité uzunlik, sig‘im o‘lchovlari; 6. chora (g‘alla, don o‘lchovi va shunday o‘lchovli g‘alvirsimon idish); donner deux mesures d’avoine à un cheval otga ikki chora suli bermoq; 7. commune mesure moslik, muvofiqlik, munosiblik, loyiqlik, to‘g‘ri, mos kelishlik; il n’y a pas de commune mesure entre ces quantités, elles sont incommensurables bu miqdorlar bir-biriga mos kelmaydi, ular o‘lchab bo‘lmaydigan; il n’y a aucune commune mesure entre Shakespeare et ses contemporains S hekspir zamondoshlari orasida unga mos keladigani yo‘q; c’est sans commune mesure buning tengi yo‘q; 8. had, me’yor, chegara, chek; me’yorida; loc outre mesure haddan tashqari, haddan ziyod, ortiq; ortiq darajada; 9. ehtiyotkorlik, ehtiyotkorlik bilan, keyinini o‘ylab ish tutish; avoir de la mesure ehtiyotkor bo‘lmoq; dépenser avec mesure keyinini o‘ylab sarflamoq; 10. chora, tadbir, iloj; prendre des mesures d’urgence shoshilinch choralar ko‘rmoq; 11. mus takt, vazn birligi, musiqa asbobining baravar vaqt davom etadigan har bir bo‘lagi, o‘lchov; mesure à quatre temps to‘rt chorakli takt; loc en mesure monand, mos; 12. être en mesure de qila olmoq, qodir bo‘lmoq, qo‘lidan kelmoq, qurbi yetmoq, imkoniyatga ega bo‘lmoq; je ne suis pas en mesure de te répondre men senga javob berishga qurbim yetmaydi. mesuré, ée adj 1. bir maromdagi, bir tekis, bir o‘ lchovdagi, bir vazndagi; 2. ehtiyotkor, ehtiyotli; ehtiyotkorlik bilan, ketini o‘ylab ish tutadigan; ehtiyotkorlik bilan, ketini o‘ylab qilingan; il est mesuré en tout u har doim oxirini o‘ylab ish tutadi; des éloges mesurés ehtiyotkorlik bilan qilingan maqtovlar. mesurer I. vt 1. o‘lchamoq; mesurer une pièce, un couloir au mètre xonani, koridorni metrlab o‘lchamoq; mesurer qqn birovni, bo‘yini o‘lchamoq; 2. o‘lchab chiqmoq; mesurer (qqch) par l’observation directe, par le calcul (biror narsani) to‘g‘ridan-to‘g‘ri kuzatish, hisoblash yo‘li bilan o‘lchab chiqmoq; 3. fig chamalab (taroziga solib) ko‘rmoq, o‘ylab ko‘rmoq, baho bermoq; mesurer la portée, l’efficacité d’un acte ishning muhim ligini,
MÉTABOLISME
MÉTONYMIE
334 foydaliligini chamalab ko‘rmoq; 4. o‘lchov bilan belgilamoq; hisoblamoq, hisoblab bermoq; il lui mesure l’aide qu’il lui donne u unga bergan yordamini hisoblab boradi; le temps nous est mesuré vaqt bizga hisoblab berilgan; 5. o‘ylab, hisob-kitob qilib ishlatmoq; mesurez vos expressions! iboralarni o‘ylab ishlating; II. vi kattalikka, o‘lchamga, miqdorga ega bo‘lmoq, tashkil etmoq, iborat bo‘lmoq, teng bo‘ lmoq; cette planche mesure deux mètres bu taxta ikki metrdan iborat; il mesure un mètre quatre-vingts uning bo‘yi ikki metr sakson santimetrga teng; III. se mesurer vpr 1. o‘lchanmoq; bu masofa kilometr bilan o‘lchanadi; 2. se mesurer avec, à qqn biron kishi bilan kuch sinashmoq. métabolisme nm modda almashinuvi. métacarpe nm panja o‘zagi, kaft orqasi. métairie
nf teng sherik ijara. métal, aux nm 1. metall; métaux précieux asl metallar; métaux radioactifs radioaktif metallar; le minerai d’un métal metall rudasi; 2. industrie des métaux metallurgiya, metall ishlab chiqarish; lame, plaque de métal metall tig‘, metall taxta. métallique adj metalldan qilingan, metall; charpente métallique metall konstruksiya; monnaie métallique tanga; 2. metallga xos, metallday; éclat, reflet métallique metallday yarqirash, tovlanish; 3. jarangdor, jarangli (ovoz); bruit, son métallique jarangli shovqin, ovoz. métallisé, ée adj metallday yaraqlatilgan, yaltiratilgan, yarqiratilgan; peinture métallisée yarqiratilgan rasm; voiture gris métallisé yaraqlatilgan kulrang mashina. métallo
nm fam metallurg; des métallos metallurglar. métallographie nf metallografiya (metallarning ichki tuzilishi va fizik xususiyatlari haqidagi fan). métalloïde nm metalloid. métallurgie nf metallurgiya; la métallurgie du fer qora metallurgiya. métallurgique adj metallurgiyaga oid, metallurgiya; les industries métallurgiques metallurgiya sanoati. métallurgiste nm 1. metall sanoati ishchisi, metallsoz; les métallurgistes de l’automobile avtomobil qurilishining metallsozlari; 2. metallurg. métamorphique adj boshqa tusga kirgan, aylangan (shamol, bosim natijasida boshqa tusga kirgan xarsang toshlar haqida). métamorphisme nm boshqa tusga kirish, aylanish. métamorphose nf 1. metamorfoza (boshqa ko‘rinishga o‘tish, boshqa tusga kirish, aylanish); la métamorphose d’un homme en animal odamning hayvonga aylanishi; 2. metamorfoza (rivojlanish natijasida boshqa ko‘rinishga o‘tish, boshqa tusga kirish, aylanish) métamorphose du têtard en grenouille itbaliqning baqaga aylanishi; les métamorphoses des insectes hasharotlarning boshqa tusga kirishi; 3. to‘la, butunlay, keskin o‘zgarish (odam, narsaga nisbatan). métamorphoser vt 1. o‘zgartirmoq, aylantirmoq; 2. to‘ la, butunlay, keskin o‘zgartirmoq (odam, narsaga nisbatan); l’amour l’a métamorphosé sevgi uni butunlay o‘zgartirib yubordi; le petit garçon s’est métamorphosé en homme kishiga aylanib qolgan kichkina bola. métaphore nf metafora, istiora, majoz; “donner dans le panneau” est une métaphore “tuzog‘iga ilinmoq” metaforadir. métaphorique adj 1. metaforadan iborat bo‘lgan, metaforali, majoziy, istiorali; 2. metaforaga, istioraga boy. métaphoriquement
adv
metaforali, majoziy, istiorali; style
métaphorique metaforali, jonli, ta’sirchan uslub. métaphysicien, ienne n metafizik. métaphysique I. nf metafizika, borliqning sabablarini va asoslarini o‘rganuvchi falsafiy ta’limot; II. adj 1. metafizikaga oid, metafizika ta’limotlariga asoslangan; metafizik; le problème métaphysique de la liberté humaine inson erkinligining metafizik masalalari; 2. umumiy tarzdagi, mavhum, noaniq; cette discussion est bien métaphysique bu munozara juda ham mavhum. métatarse nm anat oyoqning kafti (tovon bilan barmoqlar o‘rtasi). métayage nm nisfikorlik, chorakorlik, bir qism foyda uchun yer ekish. métayer, ère n nisfikor, chorakor, arendator, fermer. méteil nf javdari bug‘doy. métempsychose nf ruhning bir tandan boshqa tanga ko‘chib yurishi haqidagi ta’limot. météo
I. nf abrév voir météorologie; les prévisions de la météo ob- havo ma’lumoti; II. adj inv abrév voir météorologique; bulletins météo ob- havo ma’lumoti. météore
nm meteor, uchar yulduz; loc passer comme un météore o‘qdek tez (yilt etib, milt etib, ko‘rinib, g‘oyib bo‘lmoq). météorique adj meteoritga oid, meteoritda bo‘ladigan, meteorit. météorite nm ou f meteorit (fazodan yerga tushgan jism); chute d’un météorite meteoritning tushishi. météorologie nf 1. meteorologiya (ob-havo va boshqa meteorologik hodisalar haqidagi fan); prévision du temps par la météorologie ob-havoni meteorologiya tomonidan oldindan aytib berilishi; 2. meteorologiya xizmati (ob-havoni oldindan aytib berish xizmati); bulletin de la météorologie nationale milliy meteorologiya xizmatining bergan ma’lumoti. météorologique adj meteorologik; observations météorologiques meteorologik (ob-havoni) kuzatishlar. météorologiste n meteorolog, ob-havoni kuzatish mutaxassisi. métèque nm péj kelgindi, begona, yot. méthane nm metan, botqoq gazi. méthode nf 1. metod, uslub, usul; méthode synthétique sintetik, sintez metod; 2. metod, usul, yo‘l; méthode de travail ish usuli; agissez avec méthode usuli bo‘yicha ishlang; méthode de culture yetishtirish yo‘llari; 3. qo‘llanma, dastur; skripka, buxgalteriya hisobi bo‘yicha qo‘llanma; 4. fam yo‘l, usul; indiquer à qqn la méthode à suivre, la bonne méthode birovga yo‘l, oson yo‘l ko‘rsatmoq. méthodique adj 1. metodik, tartibli, muntazam; démonstration, vérifications méthodique muntazam ifodalanish, tekshiruvlar; classement méthodique metodik klassifikatsiya; 2. tartibli, batartib, bir maromdagi; esprit méthodique batartib idrok. méthodiquement adv qat’iy tartib bilan, planli, rejali ravishda, tartibli; travailler méthodiquement qat’iy tartib bilan ishlamoq. méthodologie nf metodologiya, uslubiyot (bilimning ilmiy metodlari haqidagi ta’ limot, shuningdek ayrim fan tarmoqlarida qo‘llani ladigan metodlar majmui). méthylène nf 1. chim metilen; 2. loc bleu de méthylène ko‘k rangli metilen bo‘yog‘i (bo‘yoqchi lik va tibbiyotda ishlatiladi); badigeonner qqch au bleu de méthylène biror narsani ko‘k rangli metilen bo‘yog‘iga bo‘yamoq. méticuleusement adv sinchiklab, diqqat bilan, qunt bilan, maydakashlik Download 18.64 Mb. Do'stlaringiz bilan baham: 
|