Institut français d’Études sur l’asie centrale

de ses semblables o‘ziga o‘xshaganlarning qismatiga sherik bo‘lmoq. 

semblant 

nm litt faux semblant ikkiyuzlamachilik, shunchaki, nom iga; un 

semblant  de  shunchaki,  nomiga;  manifester  un  semblant  d’intérêt 

nomigagina  qiziqish  bildirmoq;  loc  faire  semblant  de  o‘zini  biror  kuyga, 

holga  solmoq,  mug‘ombirlik  qilmoq;  j’ai  fait  semblant  d’avoir  oublié  men 

o‘zimni  unutib  qo‘yganga  soldim;  ne  faire  semblant  de  rien  sir  boy 

bermaslik, bilintirmaslik; bilmaganga, ko‘rmaganga solmoq. 

sembler 

I.  vi  bo‘lib  ko‘rinmoq,  -ga  o‘xshamoq,  -ga  o‘xshab  ko‘rinmoq, 

tuyulmoq; les heures m’ont semblé longues vaqt menga uzoq tuyuldi; elle 

semble fatiguée u charchganday ko‘rinadi; tu semble le regretter sen unga 

achinayotganga o‘xshaysan; II. v impers il me semble inutile de revenir là-

desus menimcha bun mavzuga qaytishning hojati yo‘q; sembler bon ma’qul 

ko‘rinmoq; venez quand bon vous semblera sizga ma’qul bo‘lganda keling; 

il semble que ehtimol, chamasi, shekilli; go‘yo, aftidan; il semble qu’il n’y a 

plus  rien à faire  aftidan qiladigan boshqa ish qolmadi; il semble qu’il n’y 

ait plus rien à faire  go‘yoki  qilgani boshqa ish qolmagan emish; il  me (te) 

semble  que  nazarida  tuyulmoq;  go‘yo,  -dek  ko‘rinmoq,  -day  bo‘lmoq;  il  lui 

semblait  connaître  ce  garçon  uning  nazarida,  u  bu  bolani  taniganday 

tuyulardi. 

semelle 

nf  1.  taglik,  tagcharm;  des  semelles  de  cuir,  de  caoutchouc 

qayish,  rezina  tagcharm;  2.  patak;  loc  ne  pas  quitter  qqn  d’une  semelle 

biror kishidan biror qadam ham ajramaslik. 

semence 

nf 1. urug‘, urug‘lik; trier des semences urug‘larni saralamoq; 

2. vx urug‘, tuxum, pusht, sperma. 

SEMER

 

SENTENCE

 

 

 

526 

semer 

vt 1. sepmoq, sochmoq,  ekmoq;  semer du blé  bug‘doy sepmoq; 

loc  semer  le  bon  grain  yaxshilik  urug‘ini  sepmoq;  prov  qui  sème  le  vent 

recolte  la  tempête  nima  eksang,  shuni  o‘rasan;  2.  tarqatmoq,  sochmoq; 

semer  des  pétales  de  fleurs  sur  le  passage  de  qqn  biror  kishining 

yo‘llariga  gullar  sochmoq;  fig  semer  la  discorde  nizo  urug‘ini  sochmoq;  3. 

(de)  qoplamoq,  bosmoq;  une  mer  semée  d’écueils  suv  osti  qoyalari  bilan 

qoplangan  dengiz;  4.  ortda  qoldirmoq,  uzoqlashmoq;  semer  ses 

poursuivants, ses concurrents ta’qibchilarini, raqiblarini ortda qoldirmoq. 

semestre 

nm  1.  semestr,  yarim  yillik;  2.  yarim  yilda  to‘lanadigan  foyda 

yoki nafaqa. 

semeur,  euse 

n  ekuvchi;  urug‘  sepuvchi,  sochuvchi;  un  semeur  de 

discorde nizo urug‘ini sochuvchi. 

semi-automatique 

adj yarim avtomatik. 

semi-auxiliaire 

adj, nm yarim mustaqil fe’l. 

semi-circulaire 

adj  yarim  doira;  canaux  semi-circulaires  yarim  doira 

kanallar. 

semi-conducteur 

nm yarim o‘tkazgich. 

semi-consonne 

nf yarim unli, yarim undosh. 

sémillant,  ante 

adj  litt  o‘ynoqi,  sho‘x,  tinchimaydigan,  tinib-tinchimas; 

une sémillante jeune personne sho‘x yigitcha. 

séminaire 

nm 1. seminariya; 2. seminar. 

séminal,  ale,  aux 

adj  urug‘ likka  oid,  urug‘lik;  canaux  séminaux  urug‘  

yo‘llari. 

sémiologie 

nf  semiotika  (kasalliklar  alomatlari  haqidagi  fan;  belgilar 

nazariyasi haqidagi fan); la sémiologie du geste imo-ishora semiotikasi. 

sémiotique 

nf, adj semiotika, belgilar nazariyasi haqidagi fan. 

semis 

nm inv 1. ekish;  semis  en lignes qatorlab ekish;  2.  ekinlar yangi 

unib chiqqan maydon. 

sémite 

n som, somiy, semit. 

sémitique 

adj  som,  somiy,  semitga  oid;  som,  somiy,  semit;  l’hébreu, 

l’arabe sont des langues sémitiques ivrit, arab tillari somiy tillardir. 

semi-voyelle 

nf yarim unli. 

semoir 

nm seyalka, urug‘ ekgich. 

semonce 

nf 1. kemaga bayrog‘ini ko‘rsatish va to‘xtash uchun beriladigan 

buyruq;  2.  hayfsan;  tanbeh,  dakki;  il  a  reçu  une  verte  semonce  u  tanbeh 

eshitdi. 

semoule 

nf bug‘doy yorma; sucre semoule shakar. 

sempiternel, elle 

adj to‘xtovsiz,  tinimsiz, betinim, doim iy; il nous ennuie 

avec  ses  sempiternelles  récriminations  u  tinimsiz  tortishuvlari  bilan 

bizning jonim izga tegib ketdi. 

sénat 

nm senat; le président du Sénat senat raisi. 

sénateur 

nm senator, senat a’zosi. 

sénescence 

nf qarish, qarilik. 

sénile 

adj qarilikka oid, qarilik; tremblement sénile qarilik qaltirog‘i. 

sénilité 

nf qarilik, qarish; sénilité précoce erta qarish. 

senior 

n, adj 1. yoshlar sportidan kattalar qatoriga o‘ tgan sportchi; 2. yosh 

pensioner. 

sens

1

 

nm inv 1. sezgi; les cinq sens traditionnels an’anaviy besh sezgi; 

reprendre (l’usage de) ses  sens hushiga kelmoq;  sixième sens  ichki  his, 

intuitsiya;  loc  tomber  sous  le  sens  aniq  bo‘lmoq,  ko‘zga  yaqqol  ko‘rinib 

turmoq; elle a le sens du rythme unda ritmni sezish hisi bor; bon sens aqli 

rasolik, eslilik; un homme de bon sens aqli raso, o‘ylab ish qiladigan odam; 

avoir  du  bon  sens  aqli  raso  bo‘lmoq;  manquer  de  bon  sens  aqli  kaltalik 

qilmoq;  ça  n’a  pas  le  sens  commun  bu  aqldan  emas;  2.  fikr,  his;  à  mon 

sens  menimcha,  mening  fikrimcha;  en  un  sens  ma’lum  nuqtai  nazardan 

qaraganda;  3.  ma’no,  mazmun;  le  sens  d’un  texte  matnning  mazmuni;  ce 

symbole  a  un  sens  profond  bu  ramzning  chuqur  ma’nosi  bor;  étude  du 

sens  ma’noni  o‘rganish,  semantika;  ce  mot  a  plusieurs  sens  bu  so‘zning 

ko‘p  ma’nosi  bor;  sens  propre,  figuré  asl,  ko‘chma  ma’no;  4.  ma’no, 

mazmun,  maqsad;  ce  qui  donne  un  sens  à  la  vie  hayotga  mazmun 

bag‘ishlovchi narsa. 

sens

2

 

nm  inv  1.  taraf,  tomon,  yoq,  yo‘nalish;  dans  le  sens  de  la 

longueur uzunasiga;  retourner qqch dans tous les sens biror narsani har 

tarafga  aylantirmoq;  sens  dessus  dessous  ostin-ustun,  tartibsiz;  sens 

devant  derrière  teskarisiga,  oldini  orqaga  qilib;  il  a  mis  son  pull  sens 

devant derrière  u jemperini oldini orqasiga qaratib kiyib  olibdi; 2. yo‘nalish, 

yoq;  voie  à  sens  unique,  à  double  sens  bir  yoqlama,  ikki  yoqlama  yo‘l; 

panneau  de  sens  interdit  yo‘nalishni  taqiqlovchi  belgi;  3.  yo‘nalish,  yo‘l; 

nous  devons  travailler  dans  le  même  sens  biz  xuddi  shu  yo‘nalishda 

ishlashimiz kerak; le sens de l’histoire tarix yo‘nalishi. 

sensation 

nf  1.  sezish,  his  qilish;  sezgi,  his,  tuyg‘u;  sensations 

auditives, olfactives  eshitish, hid bilish sezgilari; éprouver une sensation 

de faim, de froid ochlikni, sovuqni  his  qilmoq; il avait la sensation d’être 

traqué  u o‘zini  ta’qib  qilinayotganday,  uni  ta’qib qilishayotganday his qilardi; 

aimer les sensations fortes kuchli tuyg‘ularni yoqtirmoq; 2. sensatsiya, ko‘z 

ko‘rib, quloq eshitmagan gap, shov-shuv, duv-duv gap bo‘ladigan narsa; son 

intervention  a  fait  sensation  uning  aralashuvi  shov-shuvga  sabab  bo‘ldi; 

loc  à  sensation  sensatsion,  shov-shuv,  duv-duv  gap  bo‘ladigan,  hammani 

hayratga  soladigan;  la  presse  à  sensation  shov-shuvli  xabarlarga  o‘ch 

matbuot. 

sensationnel, elle 

adj 1. sensatsion, shov-shuv, duv-duv gap bo‘ladigan, 

hammani  hayratga  soladigan;  une  nouvelle  sensationnelle  duv-duv  gap 

bo‘ladigan yangilik; 2. fam ajoyib, zo‘r; un acteur sensationnel zo‘r aktyor. 

sensé,  ée 

adj  aqlli,  mulohazali,  muhokamali,  o‘ylab,  aql  bilan  ish 

qiladigan; des observations justes et sensées o‘rinli va aqlli tanbeh. 

sensibilisation 

nf 1. sezuvchan qilish, allergiya; 2. qaratish, jalb qilish. 

sensibiliser 

vt 1. sezuvchan qilmoq;  2. qaratmoq, jalb qilmoq; l’opinion 

publique  n’est  pas  encore  sensibilisée  à  ce  problème  jamoat  fikri  hali 

bunga qaratilgani yo‘q. 

sensibilité 

nf  1.  sezuvchanlik,  ta’sirchanlik;  la  sensibilité  de  la  rétine 

ko‘z  pardasining  sezuvchanligi;  2.  his,  tuyg‘u,  sezish,  his  qilish;  une  vive 

sensibilité kuchli  tuyg‘u; un ouvrage plein de sensibilité his-tuyg‘uga  to‘la 

asar; 3. sezuvchanlik, o‘ ta sezgirlik; la  sensibilité d’une balance  tarozining 

sezgirligi. 

sensible

1

 

adj  1.  sezgir,  sezuvchan,  sezuvchi;  les  êtres  sensibles 

sezuvchi  mavjudotlar;  l’oreille  n’est  pas  sensible  à  certains  sons  quloq 

ba’zi  bir  ovozlarni  eshitmaydi;  2.  tegsa  og‘riydigan,  sezuvchan;  endroit 

sensible  tegsa  og‘riydigan  joy; le point  sensible de qqn, qqch biror kishi, 

narsaning  bo‘sh  joyi;  il  est  sensible  du  foie  uning  jigari  zaif;  3.  ta’sirchan, 

beriluvchan, moyil; c’est un enfant très sensible bu  juda  ta’sirchan bola; je 

suis  sensible  à  vos  attentions  sizning  mehribonchiligingizdan  g‘oyat 

minnatdorman; 4. sezuvchan, aniq; balance très sensible  juda aniq  tarozi; 

pellicule sensible sezuvchan plyonka. 

sensible

2

 

adj  1.  sezadigan,  sezish  uchun  xizmat  qiladigan,  sezuvchi; 

sezish;  2.  sezilarli,  ko‘zga  tashlanadigan;  une  baisse  sensible  des  prix 

narx-navoning sezilarli pasayishi; 3. juda nozik. 

sensiblement 

adv  1.  deyarli,  qariyb;  nous  étions  sensiblement  de  la 

même  taille  bizning  bo‘yimiz  qariyb  bir  xilda  edi;  2.  sezilarli,  ma’lum 

darajada; ancha;  la  situation s’est  sensiblement améliorée  ahvol sezilarli 

darajada yaxshilandi. 

sensitif, ive

 I. adj sezgir, sezuvchan; nerfs sensitifs sezuvchan nervlar; 

II. n litt vx o‘ ta ta’sirlanuvchan, beriluvchan; o‘ziga tez oluvchan. 

sensitive 

nf mimoza (qo‘l tegsa bargi yumiladigan o‘simlik). 

sensoriel,  elle 

adj  sezgiga  oid,  sezish;  les  organes  sensoriels  sezgi 

a’zolari. 

sensualisme 

nm phil sensualizm (bilish nazariyasida sezgilarni bi lishning 

asosiy manbai deb tan oluvchi yo‘nalish). 

sensualité 

nf  hissiyot,  his-tuyg‘u;  l’éveil  de  la  sensualité  hissiyotni 

uyg‘otish. 

sensuel,  elle 

adj  1.  his,  tuyg‘u  qo‘zg‘atadigan,  hissiy;  l’amour  sensuel 

hissiy  sevgi;  2.  hirsni  qo‘zg‘aydigan,  hirsiy;  une  bouche  sensuelle  hirsni 

qo‘zg‘atadigan og‘iz. 

sente 

nf so‘qmoq, yolg‘izoyoq yo‘l. 

sentence 

nf 1. hukm,  qaror; juge qui prononce, qui fait exécuter  une 

sentence  hukm  chiqaradigan,  hukmni  ijro  etadigan  sud;  fig  alors  docteur, 

quelle  est  votre  sentence?  xo‘sh  doktor,  sizning  hukmingiz  nima  bo‘ldi? 

qanday to‘xtamga keldingiz? 2. litt hikmatli gap, hikmat, pand-nasihat. 

SENTENCIEUX

 

SERGENT

 

 

 

527 

sentencieux, ieuse 

adj pand-nasihatli, ibratli,  nasihatomuz, hikmatli; un 

ton sentencieux nasihatomuz ohang. 

senteur 

nf litt muattar hid, xushbo‘y is, bo‘y; les senteurs d’un soir d’été 

yoz kechasining muattar hidlari. 

senti,  ie 

adj  litt  hissiyotga  to‘la,  zo‘r  hissiyot,  hayajon,  samimiyat  bilan 

aytilgan, samimiy; une description sentie hissiyotga  to‘la  tasvir; bien senti 

chuqur  hayajon,  samimiyat  bilan  aytilgan,  samimiy;  il  a  placé  quelques 

mots bien sentis u bir necha samimiy so‘zlarni ishlatgan. 

sentier 

nm  so‘qmoq,  yo‘lakcha;  sentiers  de  randonnée  sayr 

yo‘lakchalari;  loc  les  sentiers  battus  aniq  chizib  qo‘yilgan,  ma’lum  yo‘l; 

s’écarter,  s’éloigner  des  sentiers  battus  aniq  chizib  qo‘yilgan  yo‘ldan 

chetga chiqmoq, chetlashmoq. 

sentiment 

nm 1. his  qilish, sezish,  tushunish; avoir le sentiment de  sa 

force o‘z kuchini  tushunib  turmoq; il éprouvait un sentiment de solitude u 

o‘zini yolg‘iz his qilar edi; 2.  litt  fikr, mulohaza;  c’est aussi  mon sentiment 

mening  fikrim ham shunday; 3. his,  tuyg‘u, ehtiros;  manifester, dissimuler 

ses  sentiments  o‘z  tuyg‘ularini  izhor  qilmoq,  yashirmoq;  un  sentiment 

partagé  o‘zaro  muhabbat;  recevez  l’expression  de  mes  sentiments 

respectueux,  de  mes  sentiments  les  meilleurs  mening  hurmat-

ehtiromimni, eng yaxshi istaklarimni  qabul  qilgaysiz; 4. ehtiros, his-tuyg‘u; le 

sentiment  ne  suffit  pas!  ehtirosing  o‘zigina  yetmaydi!  pas  tant  de 

sentiment! ko‘p ham ehtirosga berilavermang! fam avoir qqn au sentiment 

biror  kishining  rahmini  keltirmoq;  elle  a  chanté  avec  beaucoup  de 

sentiment u zo‘r ehtiros bilan kuyladi. 

sentimental, ale, aux 

adj 1. ishqqa oid,  ishqiy; sa vie sentimentale est 

assez agitée uning ishqiy hayoti sarguzashtlarga boy; 2. hissiyotga berilgan, 

ehtirosli; un point de  vue  sentimental hissiyotga  berilgan  nuqtai  nazar; 3. 

ortiq  darajada  hissiyotga  beriladigan,  hassos,  ko‘ngli  bo‘sh,  tez 

ta’sirlanadigan;  4.  sentimentalizm  ruhidagi,  sentimental;  des  romances 

sentimentales sentimentalizm ruhidagi romanslar. 

sentimentalité 

nf  hissiyotga  beriluvchanlik,  hassoslik,  ko‘ngli  bo‘shlik, 

ta’sirchanlik. 

sentinelle 

nf  qorovul,  soqchi,  navbatchi;  relever  les  sentinelles 

soqchilarni almashtirmoq; en sentinelle qorovulda. 

sentir 

I.  vt  1.  sezmoq,  his  qilmoq;  je  sens  un  courant  d’air  men 

shabadani sezyapman; il ne sentait pas la fatigue  u charchoqni his qilmas 

edi; fam ne plus sentir  ses jambes charchoqdan oyog‘ini sezmay qolmoq; 

faire sentir sezdirib, bildirib qo‘ymoq; il m’a fait sentir que j’étais de trop u 

menga juda orttirib yuborganligimni sezdirib qo‘ydi; se faire sentir sezilmoq, 

ko‘rinmoq;  les  effets  se  feront  bientôt  sentir  natijalari  yaqinda  ko‘rinib 

qoladi;  2.  hidlamoq,  iskamoq,  hidlab  ko‘rmoq;  sens  ce  parfum!  bu  atirni 

hidla!  loc  fam  ne  pas  pouvoir  sentir  qqn  biror  kishini  ko‘rgani  ko‘zi  yo‘q 

bo‘lmoq; 3. oldindan sezmoq, oldindan bilmoq; his qilmoq, sezmoq; il sentait 

le danger  u xavfni sezar edi;  4. zavqlanmoq; il  sentait la beauté de  cette 

musique  u  bu  musiqaning  go‘zalligidan  zavqlanardi;  5.  ta’sirlanmoq;  il  ne 

sent  jamais  rien  unga  hech  narsa  ta’sir  qilmaydi;  6.  hid  taratmoq,  hidi 

kelmoq,  hidlanmoq,  sasimoq;  cette  pièce  sent  le  renfermé  xona  dimiqib 

ketibdi;  ces  fleurs  sentent  bon  bu  gullar  anvoyi  hid  taratishyapti;  tu  sens 

mauvais sendan yomon hid kelyapti; il sent des pieds uning oyog‘i sasiydi; 

II.  se  sentir  vpr  1.  ne  pas  se  sentir  de  o‘zida  yo‘q  bo‘lmoq;  ils  ne  se 

sentent  plus  de  joie  ular  o‘zida  yo‘q  xursand;  2.  o‘zini  his  qilmoq;  il  se 

sentait mieux u o‘zini yaxshi his qilar edi. 

seoir 

vi vieilli, litt 1. yarashmoq,  o‘ tirmoq,  to‘g‘ri, mos kelmoq;  cette robe 

vous  sied à  merveille bu ko‘ylak sizga juda yarashadi;  2. ma’qul bo‘lmoq, 

to‘g‘ri kelmoq; comme il sied;, comme il  vous siéra qanday ma’qul bo‘lsa, 

sizga qanday ma’qul bo‘lsa. 

sépale 

nm kosachabarg, gulkosabarg. 

séparable 

adj ajraladigan, bo‘linadigan. 

séparation 

nf  1.  ajratish,  ajralish;  la  séparation  des  éléments  d’un 

mélange  aralashmadan  elementlarni  ajratish;  la  séparation  de  l’Eglise  et 

de  l’État  cherkov  va  davlatning  ajralishi;  2.  ajralish,  qo‘ydi-chiqdi;  leur 

séparation  était  pénible  ularning  ajralishi  og‘ir  edi;  séparation  amiable 

o‘zaro  rozichilik  bilan  ajralish;  3.  ajratgich,  to‘siq;  haie  qui  sert  de 

séparation entre deux jardins  ikki bog‘ o‘rtasida  to‘siq vazifasini bajaruvchi 

panjara. 

séparatiste 

n separatist, separatizm tarafdori. 

séparément 

adv  alohida,  ajralgan  holda,  yakka,  tanho;  je  les  recevrai 

séparément men ularni yakka-yakka qabul qilaman. 

séparer 

I. vt 1. ajratmoq, bo‘ lmoq; séparer une chose d’une autre biror 

narsani ikkinchisidan ajratmoq; 2.  ajratmoq, ajratib  qo‘ymoq, ayirmoq, oraga 

tushmoq;  on  a  dû  la  séparer  de  ses  enfants  uni  bolalaridan  ayirib 

qo‘yishga  to‘g‘ri  keldi;  on  a  séparé  les  combattants  urishayotganlarni 

ajratib  qo‘yishdi;  des  époux  séparés  ajrashgan  er-xotinlar;  3.  ajratm oq, 

farqlamoq;  tu  as  tort  de  séparer  théorie  et  pratique  sen  nazariyani 

amaliyotdan  ajratib xato qilasan;  4. ajratmoq,  ajratib  turmoq; la cloison qui 

sépare  les  deux  pièces  ikki  xonani  ajratib  turadigan  pardadevor;  la 

politique  nous  a  séparés  siyosat  bizni  ajratib  yubordi;  II.  se  séparer  vpr 

(de)  ajralmoq,  ajralishmoq,  boshqa-boshqa  yashamoq;  elle  s’est  séparée 

de  son  marie  u  eri  bilan  ajralishdi;  j’ai  dû  de  me  séparer  de  mon  vélo 

velosipedimdan ajralishimga to‘g‘ri keldi. 

sept 

I. adj numér yetti; yettinchi; les sept jours de  la semaine haftaning 

yetti  kuni;  chapitre  sept  yettinchi  bob;  II.  nm  inv  il  habite  sept  u  yettinchi 

xonada yashaydi. 

septembre 

nm sentabr. 

septennat 

nm yetti yillik muddat; yetti yillik prezidentlik muddati. 

septentrional,  ale,  aux 

adj shimoliy; l’Europe septentrionale shimoliy 

Yevropa. 

septicémie 

nf méd sepsis. 

septième 

I. adj yettinchi; le  septième art kino; II.  n 1. yettinchi, yettinchi 

o‘rindagi; 2. nf yettinchi sinf. 

septièmement 

adv yettinchidan. 

septique 

adj méd septik (sepsis natijasida sodir bo‘ladigan). 

septuagénaire 

adj,  n  yetmish  yoshlardagi;  un,  une  septuagénaire 

yetmish yoshlardagi kishi, ayol. 

septuple 

adj yetti karra, yetti bor. 

sépulcre 

nm  qabr;  des  sépulcres  blanchis  usti  yaltiroq,  ichi  qaltiroq 

odamlar. 

sépulture 

nf  1.  litt  dafn  qilish;  2.  dafn  qilingan  joy,  qabr;  violation  de 

sépulture qabrni vayron qilish. 

séquelle 

nf  pl  asorat,  oqibat,  natija;  cette  chute  lui  a  laissé  des 

séquelles  bu yiqilish  unda asorat  qoldirdi; les séquelles de la dévaluation 

pulning qadrsizlanish oqibati. 

séquence 

nf  1.  ko‘rinish,  epizod  (kino);  2.  ketma-ketlik,  birin-ketinlik, 

izchillik. 

séquentiel, ielle 

adj izchillilik, ketma-ketlik, birin-ketinlik. 

séquestration 

nf  qamab  qo‘yish;  la  séquestration  des  otages 

garovdagilarni qamab qo‘yish. 

séquestre 

nm sekvestr, xatlash; des biens  mis sous séquestre xatlab 

qo‘yilgan mulk. 

séquestrer 

vt  qamab,  berkitib  qo‘ymoq;  ils  séquestrent  leur  fille  ular 

qizini  qamab  qo‘yadilar;  les  ravisseurs  ont  séquestré  l’enfant  une 

semaine o‘g‘rilar bolani bir hafta berkitib qo‘ydilar. 

séquoia 

nm bot sekvoya. 

sérail, ails 

nm 1. saroy (Sharqda hukmdorlarning saroyi); 2. haram. 

serein

1

, eine 

adj 1. litt ochiq,  tiniq, yorqin, sokin, oydin,  porloq; une nuit 

sereine  oydin kecha;  2. xotirjam,  tinch, osoyishta; il reste serein devant la 

mort u o‘lim oldida xotirjam turibdi; visage serein xotirjam yuz. 

serein

2

 

nm litt shudring, shabnam. 

sérénade 

nf  1.  serenada  (ma’shuqaga  atab  aytilgan  ishqiy  qo‘shiq); 

donner une  sérénade à sa belle o‘z ma’shuqasiga  atab serenada  aytmoq; 

2. shu qo‘shiq maqomida yozilgan musiqa asari. 

sérénissime 

adj shavkatli; altesse sérénissime shavkatli oliy hazrat. 

sérénité 

nf xotirjamlik, tichlik, og‘ir-bosiqlik. 

séreux,  euse 

I.  adj  zardobga  oid;  zardobli;  liquide  séreux  zardobli 

suyuqlik; II. nf zardob. 

serf 

nm krepostnoy. 

sergent 

nm 1. sergent de ville politsiyachi; 2. serjant; sergent-chef katta 

serjant. 

SÉRICICULTURE

 

SERVIETTE

 

 

 

528 

sériciculture 

nf pillachilik. 

série 

nf 1. turkum, seriya, birtalay, bir necha, qator; émission d’une série 

de  timbres  markalar  seriyasini  chiqarish;  une  série  noire  qator  falokatlar; 

une série de questions birtalay savollar; 2. guruh, to‘p, seriya; film de série 

B  B  seriyasidagi  film;  voiture  de  série  ommaviy  ishlab  chiqariladigan 

avtomobil;  fabrication  en  série  ommaviy  ishlab  chiqarish;  hors  série 

ommaviy emas, alohida. 

sérier 

vt  tasniflamoq,  qatorga  tizmoq,  seriyalarga  bo‘lmoq;  il  faut  sérier 

les questions savollarni tasniflash kerak. 

sérieusement 

adv 1. jiddiylik  bilan,  jiddiy; 2. jiddiy, rostdan, chindan; tu 

dis  ça  sérieusement?  sen  buni  jiddiy  aytyapsanmi?  3.  astoydil,  qattiq, 

jiddiy;  il  songe  sérieusement  à  émigrer  u  ko‘chib  ketish  haqida  asdoydil 

o‘ylayapti;  4.  jiddiy,  qattiq,  og‘ir;  il  est  sérieusement  atteint  u  og‘ir 

shikastlangan. 

sérieux,  euse 

I.  adj  1.  jiddiy,  bama’ni,  mulohazali;  un  élève  sérieux  et 

appliqué  jiddiy va  tirishqoq o‘quvchi; un travail  sérieux jiddiy  ish; 2. jiddiy, 

og‘ir-bosiq,  hazilni  yoqtirmaydigan;  loc  fam  être  sérieux  comme  un  pape 

juda  ham  jiddiy  bo‘lmoq;  3.  jiddiy,  ishonarli,  ishonchli,  rost;  un 

renseignement  sérieux  ishonarli  ma’lumot;  fam  ce  n’est  pas  sérieux  bu 

rost emas, bu hazil; 4. jiddiy, esli, bama’ni; une jeune fille sérieuse esli qiz; 

5. jiddiy, muhim, sezilarli; revenons aux  choses sérieuses muhim ishlarga 

qaytaylik;  une  sérieuse  augmentation  sezilarli  oshish;  la  situation  est 

sérieuse  sharoit  nozik;  II.  nm  1.  jiddiylik;  j’avais  de  la  peine  à  conserver 

mon  sérieux  men  o‘zimning  jiddiyligimni  zo‘rg‘a  tutib  turdim;  2.  jiddiylik, 

mulohazalilik;  il  manque  de  sérieux  dans  son  travail  uning  ishida 

mulohazalilik  yetishmaydi;  prendre  qqch  en  sérieux  biror  narsani  jiddiy 

qabul  qilmoq;  prendre  qqn  au  sérieux  biror  kishini  jiddiy  odam  deb 

hisoblamoq. 

serin 

nm 1. kanareyka; 2. tentak, befahm, anqov. 

seriner 

vt qaytarmoq, qayta-qayta aytmoq, uqdirmoq.