Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet184/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   180   181   182   183   184   185   186   187   ...   238

étranger  a  fait  une  visite  protocolaire  au  premier  ministre  chet  el 

davlatining boshlig‘ i bosh vazirga rasmiy tashrif buyurdi. 

protocole

 nm 1. qaror, protokol; un protocole d’accord sur les salaires 

ish haqi yuzasidan  tuzilgan kelishuv qarori; 2. odob-axloq  normalari majmui, 

protokol; chef du protocole protokol bo‘limining boshlig‘i. 

protohistoire

 nf insoniyatning kelib chiqish tarixi. 

proton

 nm proton. 



prototype

 nm 1. birinchi nusxa, namuna; les essais d’un prototype de 

voiture  avtomobilning  birinchi  nusxasini  sinash;  2.  litt  timsol;  c’est  le 

prototype même de la bêtise bu ahmoqlikning g‘ irt timsoli. 

protozoaire

 nm bir hujayrali sodda organizmlar. 

protubérance

 nf bo‘rtma, bo‘rtiq; shish, g‘urra; o‘sgan joy, tepalik. 

prou  (peu  ou)

  loc  adv  ozmi-ko‘pmi;  il  est  peu  ou  prou  ruiné  u  ozmi-

ko‘pmi sindi. 

proue


 nf kemaning  old qismi, kemaning  tumshug‘i; le capitaine est à  la 

proue du navire kapitan kemaning tumshug‘ida. 

prouesse

  nf  litt  bahodirlik,  qahramonlik,  mardlik,  jasorat;  l’aviateur  a 

accompli des prouesses uchuvchi jasorat ko‘rsatdi. 

prouver


 vt  1.  isbotlamoq,  isbot  qilmoq;  prouer  que  deux  et  deux  font 

quatre  ikki  karra  ikki  to‘rt  ekanligini  isbotlamoq;  prouver  son  innocence 

o‘zining  aybsizligini  isbotlamoq;  prouvez-le!  buni  isbotlang!  il  est  prouvé 

que  isbotlanganki;  2.  bildirmoq,  ishontirmoq,  isbotlamoq;  comment  vous 

prouver  ma  reconnaissance?  sizga  o‘z  minnatdorchiligimni  qanday 

bildirsam  ekan?  3.  (ega  narsa)  ko‘rsatmoq,  bildirmoq;  les  derniers 

événement  prouvent  que  la  crise  n’est  pas  terminée  oxirgi  voqealar 

ko‘rsatib  turibdiki,  inqiroz  hali  tugagani  yo‘q;  cela  ne  prouve  rien  bu  hech 

narsani bildirmaydi. 

provenance

 nf kelib chiqish,  asli, kelgan  joy; j’ignore la provenance de 

cette  lettre  bu  xatni  qayerdan  kelganini  bilmayman;  un  avion  en 

provenance de Paris Parijdan kelayotgan samolyot. 

provençal,

 

ale,


 

aux


  I.  adj  Provansga  oid,  Provans;  la  cuisine 

provençale provans  taomlari; II. n 1. provansallik; 2. nm provans tili; loc adv 

à  la  provençale  provansalcha;  tomates  à  la  provençale  provansalcha 

tomat. 


provenir

  vi  1.  kelmoq  (narsa,  mahsulot);  ces  oranges  proviennent  du 

Maroc  bu  apelsinlar  M arokodan  keladi;  d’où  provient  cette  lettre?  xat 

qayerdan kelibdi? 2. kelib chiqmoq; cette douleur provient du foie bu og‘riq 

jigardan kelyapti; mot provenant du latin lotin  tilidan kelib chiqqan so‘z; les 

habitudes proviennent de l’éducation odatlar tarbiyadan kelib chiqadi. 

proverbe

 nm maqol; passer en proverbe maqol bo‘lib  qolmoq, maqolga 

aylanmoq. 

proverbial,

 

iale,


 

iaux


  adj  1.  matalga  oid,  matal;  phrase  proverbiale 

matal  gap;  locution  proverbiale  matal  iboralar;  2.  matalga  aylangan, 

matalday  hammaga  tanish;  il  est  d’une  bonté  proverbiale  u  o‘z  ezguligi 

bilan mashhur. 

providence

  nf  1.  ilohiy  taqdir,  tangri,  iloh;  je  m’en  remets  à  la 

providence  o‘zimni  tangriga  topshirdim;  ça  a  été  une  providence  de 

trouver cet abri! bu boshpanani topish tangrining bir irodasi bo‘ldi! 

providentiel,

 

elle



 adj xudo yetkazgan, xudo yorlaqolgan; ton arrivée est 

providentielle,  tu  vas  pouvoir  m’aider  seni  xudo  yetkazdi,  sen  menga 

yordam berasan; il faudrait un homme providentiel pour sortir le pays du 

marasme yurtni  bu  turg‘unlikdan chiqarish uchun bir xudo yetkazgan  odam 

kerak bo‘ladi. 

province


 nf 1. provinsiya, viloyat; les provinces françaises Fransiyaning 

provinsiyalari;  2.  poytaxtdan  uzoqdagi  joy,  qishloq;  vivre  en  province 

qishloqda yashamoq. 

provincial,

 

ale,


 

aux


 I. adj provinsiyaga, viloyatga oid, provinsiya, viloyat; 

la vie provinciale  provinsiya  hayoti; II. n  provinsiyada, viloyatda yashovchi 

odam;  les  provinciaux  ont  du  mal  à  s’adapter  à  la  vie  parisienne 

provinsiyaliklar P arij hayotiga o‘rganishga qiynaladilar. 

proviseur

 nm litsey direktori; madame le proviseur direktor xonim. 

provision

  nf  1.  zapas,  qo‘r,  g‘amlab  qo‘yilgan  narsa;  il  a  une  grosse 

provision  de  bois  pour  l’hiver  qishga  uning  katta  o‘ tin  zaxirasi  bor,  u 

qishga  ko‘p  o‘tin  g‘amlab  qo‘ygan;  le  navigateur  fait  provision  d’eau 

douce suzuvchi chuchuk suv g‘amlab oldi;  2.  pl oziq-ovqat,  qilingan  bozor; 

elle  fait  ses  provisions  chaque  semaine  au  supermarché  u  bozorni  har 

shanba  supermarketda  qiladi;  3.  keyingi  to‘lov  hisobiga  qo‘yiladigan  pul; 

chèque sans provision qoplanmaydigan chek. 

provisoire

 adj vaqtincha, muvaqqat, vaqtinchalik; le dentiste  m’a posé 

une  prothèse  provisoire  tish  doktori  menga  vaqtincha  yasama  tish  qo‘yib 

qo‘ydi; gouvernement provisoire muvaqqat hukumat; on l’a mis en liberté 

provisoire uni vaqtincha ozodlikda qoldirishdi. 

provisoirement

  adv  vaqtincha;  je  me  suis  installé  chez  lui 

provisoirement men unikiga vaqtincha joylashdim. 

provocant,

 

ante



  adj  1.  jig‘iga,  g‘ashiga  tegadigan;  jig‘ini,  g‘ashini 

keltiradigan; il a une attitude provocante uning  odamning jig‘iga  tegadigan 

qilig‘ i  bor;  2.  shahvatni  qo‘zg‘aydigan;  c’est  une  femme  provocante  bu 

shahvatni qo‘zg‘aydigan xotin. 

provocateur,

 

trice



  n,  adj  1.  g‘alamis,  ig‘vogar;  fitnachi;  vasvasaga 

soluvchi; 2. provokator; agent provocateur provokator agent. 

provocation

 nf 1. ig‘vogarlik, hoinona harakat, provokatsiya; ne réponds 

pas, c’est de la provocation! javob  berma, bu provakatsiya!  2. g‘alamislik, 

ig‘vo  qilib  fitna  chiqarish,  fitna;  les  manifestants  ont  été  mis  en  garde 

contre  toute  provocation  namoyishchilar  har  qanday  fitnalardan  ehtiyot 

qilingan edi. 

provoquer

1

 vt 1. provokatsiya qilmoq,  ig‘vo qilib yomon  ishga undamoq; 



jig‘ iga,  achchig‘iga  tegmoq;  jig‘ini,  achchig‘ini  keltirmoq;  provoquer  qqn  en 

duel  biror  kishini  duelga  chaqirmoq;  arrête,  ne  le  provoque  pas  bo‘ldi, 

uning  jig‘iga  tegma;  2.  gijgijlamoq,  fitna  solmoq,  g‘alamislik  qilmoq; 

vasvasaga solmoq. 

provoquer

2

  vt  qo‘zg‘amoq,  tug‘dirmoq,  sabab  bo‘lmoq,  keltirmoq; 



l’automobiliste  imprudent  a  provoqué  un  accident  ehtiyotsiz  haydovchi 

falokat keltirib chiqardi; c’est une fuite de gaz qui a provoqué l’explosion 

gazning  chiqib  ketishi  bu  portlashga  sabab  bo‘ldi;  provoquer  la  colère 

achchig‘ni keltirmoq. 

proxénète

 n qo‘shmachi, dalla, sutenyor; le proxénète fait travailler des 

prostituées sutenyor fohishalarni ishlatadi. 

proximité

  nf  1.  litt  yaqinlik,  yonidalik;  la  proximité  de  la  mer  donne 

beaucoup  de  valeur  dengizning  yaqinligi  muhim  ahamiyat  kashf  etadi;  2. 

loc  adv  à  proximité  yaqinginasida,  yonginasida,  ikki  qadamda;  il  habite  à 

proximité  de  la  ville  u  shaharning  yonginasida  yashaydi;  loc  adv  de 

proximité yonma-yon, yonida, qo‘l uzatsa yetguday  joyda; il  y a beaucoup 

de  commerces  de  proximité  bu  kvartalda  savdo  shoxobchalari  aholi 

uylariga  yonma-yon  joylashgan;  3.  yaqinlik,  yaqinda  sodir  bo‘lishlik;  il  avait 

concience de la proximité u xavfning yaqinligiga ishonar edi. 

prude

  adj  yasama,  zo‘raki  iffatli,  uyatchang;  elle  est  d’une  pruderie 



ridicule u odamni kulgisini keltiradigan zo‘raki iffatli. 

prudemment

  adj  ehtiyotlik  bilan,  ehtiyot  bo‘lib;  elle  a  répondu 

prudemment u ehtiyotlik bilan javob berdi. 

prudence

  nf  ehtiyotkorlik,  ehtiyotkorlik  bilan  ish  tutish;  annoncez-lui  la 

nouvelle avec beaucoup de prudence unga xabarni juda ehtiyotkorlik bilan 

bildiring;  je  vais  me  faire  vacciner  par  prudence  ehtiyot  yuzasidan  men 

o‘zimni emlataman; prov prudence est mère de sûreté o‘zingga ehtiyot bo‘l, 

qo‘shningni o‘g‘ri tutma. 

prudent,

 

ente



  adj  1.  ehtiyotkor,  ehtiyotkorlik  bilan  ish  tutadigan;  soyez 

prudents,  ne  roulez  pas  trop  vite  ehtiyot  bo‘ling,  tez  haydamang;  2. 

ishonarli,  ma’qul,  ehtiyotkor;  ferme  la  porte  à  clé,  c’est  plus  prudent 


PRUD

HOMME



 

PUCELAGE


 

 

 



456 

eshikni qulflab qo‘y, bu ishonarliroq; ce n’est pas très prudent de traverser 

en  dehors  des  passages  pour  piétons  piyodalar  o‘ tadigan  joydan 

tashqarida yo‘lni kesib o‘tish ehtiyotsizlikdir. 

prud’homme

 nm dr kelishtirish komissiyasining a’zosi, ekspert. 

prune

  I.  nf  olxo‘ri;  eau-de-vie  de  prune  olxo‘ri  arog‘ i;  loc  fam  pour  des 



prunes  arzimagan  narsa  uchun;  je  me  suis  dérangé  pour  des  prunes 

arzimagan  narsa  uchun  ovora  bo‘ldim;  II.  adj  inv  to‘q  binafsha  rang;  une 

robe prune to‘q binafsha rang ko‘ylak. 

pruneau


  nm  1.  olxo‘ri  qoqisi;  fam  qop-qora;  elle  est  noire  comme  un 

pruneau u qoratappi; 2. fam o‘q, miltiqning o‘qi. 

prunelle

1

 nf yovvoyi olxo‘ri (mevasi). 



prunelle

2

  nf  qorachiq,  ko‘z  qorachig‘i;  dans  l’obscurité,  les  prunelles 



s’agrandissent  qorong‘uda ko‘z qorachig‘i kengayadi; il tient à sa voiture 

comme à la prunelle de ses yeux u mashinasini ko‘z qorachig‘iday asraydi. 

prunellier

 nm yovvoyi olxo‘ri (daraxti). 

prunier

  nm  olxo‘ri  daraxti;  loc  fam  secouer  qqn  comme  un  prunier 



—biror kimsani qattiq silkitmoq. 

prunus


 nm inv manzarali olxo‘ri. 

prurit


  nm  1.  méd  kuchli  qichima,  qichish;  prurit  allergique  alergik 

qichima; 2.  litt péj zo‘r havas,  tiyib  bo‘lmaydigan  istak; le prurit de la gloire 

g‘alabaga bo‘lgan zo‘r havas. 

prussien,

 

ienne


  I.  adj  Prussiyaga  oid,  Prussiya;  l’armée  prussienne 

était très puissante Prussiya  armiyasi  juda kuchli bo‘lgan; II. n  prussiyalik; 

les  Prussiens  ont  battu  les  Français  en  1871  1871  yili  prussiyaliklar 

fransuzlarni yengishdi. 

prussique

 adj acide prussique sianid kislota. 

prytanée

 nm ofitser o‘g‘illarining o‘rta maktabi. 

psalmodier

  I.  vi  psalma  kuylamoq;  qiroat  qilmoq;  II.  vt  1.  qiroat  qilmoq; 

psalmodier un  verset du Coran Qur’onning bir oyatini qiraot qilmoq; 2.  bir 

maromda  o‘qimoq,  ming‘irlamoq;  il  psalmodiait  des  vers  u  she’rlarni  bir 

maromda o‘qir edi. 

psaume


 nm psalom (psaltirdagi diniy qo‘shiqlar);  chanter des psaumes 

psalom kuylamoq. 

pseudonyme

  nm  taxallus;  Stendhal,  George  Sand  sont  des 

pseudonymes célèbres S tendal, Jorj Sand mashhur taxalluslardir. 

psitt


 intj hey, hoy! 

psittacisme

  nm  ling  psittatsizm;  (gapning  ma’nosini  tushunmay  ko‘r 

ko‘rona qaytarish). 

psoriasis

 nm inv psoriaz, tangachasimon temiratki. 

psy

  n,  adj  inv  psixiatr,  psixiatriya,  psixologiya,  psixanalist  so‘zlarining 



so‘zlashuv tilidagi qisqartmasi. 

psychanalyse

 nf psixoanaliz. 

psychanaliser

 vt psixanaliz qilmoq. 

psychanaliste

 n psixanaliz mutaxasisi, ruhshunos. 

psychanalitique

 adj psixanalitik, psixanalitikaga oid. 

psychiatre

 n ruhshunos, psixiatr. 

psychiatrie

 nf ruhshunoslik, psixiatriya. 

psychiatrique

 adj ruhshunoslikka, psixatriyaga oid, psixiatrik. 

psychique

 adj ruhiy, psixik; il souffre de troubles psychiques graves u 

og‘ir ruhiy kasallikdan azob chekyapti. 

psychologie

 nf psixologiya. 

psychologique

 adj psixologiyaga oid, psixologik. 

psychologiquement

 adv psixologik nuqtai nazaridan. 

psychomoteur,

 

trice



  adj  psixomotor;  troubles  psychomoteurs  de  la 

parole nutqdagi psixomotor o‘zgarishlar. 

psychopathe

 n vx psixopat, jinni, savdoyi, telba devona. 

psychopathologie

  nf  psixopatalogiya  (ruhiy  kasalliklarni  o‘rganish  va 

davolash haqidagi umumiy ta’limot). 

psychophysialogie

 nm psixofiziologiya. 

psychose


  nf  psixoz,  ruhiy  kasallik,  jinnilik;  le  délire  est  une 

manifestation de la psychose vasvasa bu ruhiy kasallikning ko‘rinishi. 

psychotechnique

  nf,  adj  psixotexnika  (amaliy  psixologiyaning  kishilarni 

psixik  jihatdan  biror  kasbga  yaroqli  ekanligini  aniqlash  metodlari  bilan 

shug‘ullanadigan bo‘limi); examens psychotechniques psixotexnik ko‘rik. 

psychothérapie

 nf psixoterapiya. 

puant,

 

ante



 adj 1. sassiq, sasib qolgan, sasib ketgan, badbo‘y, qo‘lansa; 

il  faut  jeter  ces  vieux  fromages  puants  bu  sasib  qolgan  eski  pishloqni 

tashlab yuborish kerak; 2. fig yaramas, razil, qabih, murdor, yuzsiz, beti yo‘q, 

sassiq;  ce  type  est  vraiment  très  content  de  lui,  il  est  puant  bu  nusxa 

haqiqatdan ham o‘zida yo‘q xursand, u yaramas ekan. 

puanteur


 nf sassiq, badbo‘y, qo‘lansa hid. 

pub


1

 nm spirtli ichimliklar sotiladigan joy. 

pub

2

  nf  fam  reklama;  j’ai  vu  cette  pub  à  la  télé  men  bu  reklamani 



televizorda ko‘rdim. 

pubère


 adj voyaga yetgan. 

puberté


 nf voyaga yetganlik, jinsiy voyaga yetganlik. 

pubis


 nm inv anat qov supachasi. 

public


1

,

 



ique

 adj 1. ijtimoga, ommaga oid; xalq, ommaviy, ijtimoiy; l’ordre 

public  et  la  paix  sociale  jamoat  tartibi  va  ijtimoiy  tinchlik;  la  vie  publique 

ijtimoiy hayot;  l’intérêt public xalq manfaati; l’opinion publique ommaning 

fikri;  les  pouvoirs  publics  davlat  tashkilotlari;  ècole  publique  dunyoviy 

maktab;  2.  ochiq,  oshkor,  ommaviy,  ijtimoiy,  jamoat;  les  lieux  publics 

jamoat  joylari;  réunion  publique  ochiq  majlis;  vx  femme,  fille  publique 

fohisha; 3. ochiq, erkin,  taqiqlanmagan; scrutin public ochiq ovoz berish; 4. 

jamoaga,  ijtimoga  taalluqli;  la  vie  publique  et  la  vie  privée  ijtimoiy  va 

shaxsiy hayot; un homme publique  jamoat  arbobi; 5. ommaviy,  hammaga 

tanish; le scandale est devenu publique mojaro ommaviy bo‘lib ketdi. 

public


2

  nm  1.  omma,  xalq;  le  public  est  informé  des  décisions  du 

gouvernement  omma  hukumatning  qaroridan  ogoh  etilgan;  le  grand 

publuc  omma;  2.  muhlis;  o‘quvchi,  tinglovchi,  tomoshabin;  il  a  son  public 

uning  o‘z  muhlislari  bor;  3.  jamoa;  qatnashchilar;  le  public  applaudissait 

qatnashchilar  qarsak chalishardi; un bon public ajoyib jamoa;  4. en public 

loc adv xalq, omma oldida; hammaning oldida; parler en public hammaning 

oldida gapirmoq. 

publication

 nf 1. nashr etilish, bosib chiqarilish, chop etilish, chiqish; dès 

la  publication  de  son  dernier  roman  o‘zining  oxirgi  romanining  nashr 

etilishi  bilanoq;  2.  e’lon  qilish,  bosib  chiqarish,  nashr  etish,  tarqatish;  la 

publication  des  résultats  d’un  examen  imtihon  natijalarini  e’lon  qilish;  3. 

nashr,  bosma;  il  est  abonné  à  plusieurs  publications  scientifiques  u 

ko‘plab ilmiy nashrlarga a’zo bo‘lgan. 

publiciste

 n 1. litt jurnalist; 2. reklamachi mutaxassis. 

publicitaire

 I. adj reklamaga oid, reklama; un film publicitaire reklama 

film; dessinateur publicitaire reklamachi rassom; II. n reklama mutaxasisi. 

publicité

 nf 1. reklama,  ovoza  qilish, jar solib maqtash; il travaille dans 

une  agence  de  publicité  u  reklama  agentligida  ishlaydi;  2.  e’lon,  reklama; 

j’ai vu cette publicité à la télévision men bu reklamani televizorda ko‘rdim; 

3.  ochiqlik,  oshkoralik;  donner  une  regrettable  publicité  à  une  affaire 

privée shaxsiy ishga afsuslanarli oshkoralik bermoq. 

publier

 vt 1. bosib chiqarmoq, chop etm oq; publier un article dans une 



revue jurnalda maqola bosib chiqarmoq; 2. e’lon qilmoq, bosib chiqarmoq; le 

journal publie les  résultats du concours gazeta konkurs natijalarini e’lon 

qildi. 

publiquement



 adv ochiqchasiga, oshkoro, baralla. 

puce


1

 nf 1. burga;  être piqué,  mordu par une puce  burgaga chaqilgan, 

talangan  bo‘lmoq;  2.  mettre  la  puce  à  l’oreille  à  qqn  loc  fam  birovning 

ichiga g‘ulg‘ula solmoq;  secouer  ses puces, se  secouer  les puces  pitirlab 

qolmoq;  le  marché  au  puce  chayqov  bozori;  3.  fam  mittivoy,  barmoqvoy, 

juda  past  bo‘yli  odam;  ça  va,  ma  puce?  ishlar  qalay,  mittivoy?  4.  to‘q 

qo‘ng‘ir-qizil rang. 

puce


2

 nf mikroprotsessor; carte à puce telefonda so‘zlashuv kartochkasi. 

puceau

 nm, adj m fam bola, bokira erkak. 



puceron

 nm o‘simlik biti, shira; fam juda kichkina bola, mittivoy. 

pucelle

  nf  vx  qiz  bola,  qiz;  fam  bokira  qiz;  la  pucelle  d’Orléans  Orlean 



qizi Janna d’Ark. 

pucelage


 nm fam qizlik, bokiralik. 

PUDDING

 

PUPILLE



 

 

 



457 

pudding


 ou pouding nm pudding (pirogning bir turi). 

pudeur


  nf  1.  iffat,  nomus,  uyat,  ma’sumlik;  attentat  à  la  pudeur  iffatga 

tegish,  nomusga  tajovuz;  2.  uyatchanglik,  nomuslilik,  ibolilik;  elle  cachait 

son chagrin par pudeur u uyatchangligidan  o‘z g‘amini yashirar  edi; sans 

pudeur uyatsizlarcha. 

pudique

 adj 1. iffatli, nomusli, ma’suma; une femme pudique ma’suma 



ayol;  2.  uyatchang,  nomusli,  iboli;  il  a  fait  une  allusion  pudique  à  son 

amour  de  jeunesse  u  o‘zining  yoshlikdagi  sevgisiga  uyatchang  bir  ishora 

qildi. 

pudicité


 nf litt iffatlilik, nomuslilik, ma’sumlik. 

pudiquement

 adv iffat  bilan; il détourne pudiquement le regard u ibo 

bilan  ko‘zini  oldi;  2.  yumshatish  ma’nosida;  on  dit  pudiquement  “une 

longue  maladie”  au  lieu  de  “cancer”  “saraton”  deyishning  o‘rniga 

yumshatish ma’nosida “uzoqqa cho‘ziladigan kasallik” deyishadi. 

puer

 I. vi sasimoq; sassiq, qo‘lansa, badbo‘y hid chiqarmoq; ce chien pue 



bu  it  sasiyapti;  pouah!  ça  pue,  pfu!  sasib  ketdi;  II.  vt  sassiq,  badbo‘y, 

qo‘lansa  hid  chiqarmoq;  anqimoq;  il  a  encore  bu,  il  pue  l’alcool  u  yana 

ichibdi, undan aroqning hidi anqiyapti. 

puériculture

 nf go‘dak bolalarga qarash, go‘lak bolalar gigiyenasi. 

puéril,


 

ile


  adj  bolalarga  oid;  bolalarga  xos;  bolalarcha;  des  propos 

puérils bolalarcha gap. 

puérilité

  nf  1.  bolalik,  go‘daklik;  2.  bolalarcha  xulq-atvor,  bolalik, 

bachkanalik;  la  puérilité  de  son  comportement  m’inquiète  uning 

bolalarcha qilig‘i meni xavotirga solyapti. 

pugilat

  nm  mushtlashish;  la  querelle  s’est  terminée  en  pugilat  janjal 



mushtlashish bilan tugadi. 

pugnace


 adj litt urushqoq, urushishni yaxshi ko‘radigan. 

puis


  adv  1.  litt  so‘ng,  so‘ngra,  keyin  (vaqtda);  il  a  mangé  du  fromage, 

puis  un  fruit  u  pishloq  edi,  so‘ng  meva;  2.  keyin,  undan  keyin,  so‘ng 

(makonda);  du  bateau  on  aperçoit  la  côte,  puis  les  plages,  puis  les 

maisons  kemadan  qirg‘oq  ko‘rinadi,  undan  keyin  plajlar,  so‘ng  uylar;  3.  et 

puis va keyin, va so‘ngra, va nihoyat; il m’a présenté son père, sa mère et 

puis ses frères et ses sœurs u menga otasini, onasini va keyin aka-uka va 

opa-singillarini tanishtirdi; 4. et puis qolaversa; je n’ai pas le temps, et puis 

ça  m’embête mening vaqtim yo‘q, qolaversa  bu mening jonimga  tegadi; et 

puis xo‘sh? et puis quoi? xo‘sh yana nima? et puis après xo‘sh keyinchi? 

puisard


 nm oqavalar tushib ketadigan o‘ra, o‘ra. 

puiser


  vt  1.  botirib  olmoq,  cho‘michlab  olmoq;  puiser  de  l’eau  à  une 

source buloqdan idishda suv olmoq; 2. olmoq; puiser dans son  sac, dans 

son  porte-monnaie  sumkasidan,  hamyonidan  olmoq;  3.  fig  olmoq;  il  a 

puisé  ses  exemples  dans  les  auteurs  classiques  u  misollarini  klassik 

avtorlardan olgan. 

puisque


 conj 1. chunki,  negaki, shunday bo‘lgach; je viens, puisque tu 

insistes men kelaman,  negaki sen qattiq  talab qilyapsan; puisqu’il le faut, 

je  viendrai  agarki  kerak  ekan,  men  kelaman;  2.  modomiki,  agar;  mais 

puisque  je  te  le  dis,  tu  peux  me  croire  modomiki  men  buni  senga 

aytayotgan ekanman, sen menga ishonsang bo‘laveradi. 

puissament

  adv  1.  o‘ ta,  juda,  ortiqcha,  kuchli  darajada;  ce  pays  est 

puissament  armé  bu  mamlakat  o‘ta  kuchli  darajada  qurollangan;  2.  iron 

juda ham, nihoyatda,  ortiq darajada, bag‘oyat;  c’est puissament raisonné! 

bu bag‘oyat asosli! 

puissance

  nf  1.  hukmronlik,  hokimlik;  la  puissances  politique  et 

économique siyosiy va iqtisodiy hukmronlik; 2.  jismoniy kuch; kuch, qudrat; 

la  puissance  de  la  parole  so‘zning  qudrati;  3.  kuchlanish;  la  puissance 

électrique  est  mésurée  en watts elektr kuchlanishi vat  bilan o‘lchanadi; 4. 

quvvat,  ishlash  kuchi;  la  puissance  d’un  microscope  mikroskopning 

quvvati;  augmenter,  diminuer  la  puissance  de  la  radio  radioning  ovozini 

balandlatm oq,  pastlatmoq;  5.  math  daraja;  dix  puissance  cinq  o‘nning 

beshinchi darajasi; 6. qudratli davlat; les grandes puissances ulkan qudratli 

davlatlar;  loc  adj  en  puissance  mudrab  yotgan,  yashirin  kuch-qudrat, 

imkoniyat. 

puissant


  adj  1.  kuchli,  qudratli,  azimkor,  ulkan,  katta;  premier  ministre 

est un personnage puissant bosh vazir katta shaxs; ces pays dépendent 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   180   181   182   183   184   185   186   187   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling