Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet188/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   184   185   186   187   188   189   190   191   ...   238

sucre qand olish; le raffinage du pétrole neftni tozalash, qayta ishlash. 

raffiné,  ée

  adj  nazokatli,  latofatli,  nozik,  nafis;  élégance  raffinée  nozik 

harakatlar;  une  éducation  raffinée  nafis  tarbiya;  un  homme  raffiné  nozik 

didli odam. 

raffinement

  nm  1.  nazokatlilik,  latofatlilik,  noziklik,  nafislik,  go‘zallik;  le 

raffinement  de  son  langage,  de  ses  manières  tilining,  harakatlarining 

nafisligi. 

raffiner

1

 vt tozalamoq, oqlamoq (aralashmalardan); sucre raffiné rafinad 



qand; pétrole raffiné tozalangan neft. 

raffiner


2

  vi  raffiner  sur  mayda-chuyda  tafsilotlarga  berilmoq;  ne 

cherchons  pas  à  raffiner  mayda-chuyda  tafsilotlarga  berilmaylik;  raffiner 

sur l’élégance nozik harakatlarga berilmoq. 

raffinerie

 nf raffinerie de sucre qand zavodi; raffinerie de pétrole neftni 

qayta ishlash zavodi. 

raffoler


  vi  telbalarcha  sevmoq;  ishqida  devona  bo‘lmoq;  jon-dildan 

sevmoq,  jonidan  yaxshi  ko‘rmoq;  elles  raffolent  toutes  de  lui  ularning 

hammasi uning ishqida devona. 

raffut


 nm fam to‘s-to‘polon, shovqin-suron. 

rafistolage

 nm naridan-beri tuzatish;. 

rafistoler

  vt  fam  naridan-beri,  bir  nav  qilib  tuzatmoq;  j’ai  rafistolé  le 

robinet  comme  j’ai  pu  men  jo‘mrakni  bir  nav  qilib,  qo‘limdan  kelgancha 

tuzatdim. 

rafle


  nf  to‘satdan  qurshab  olib  qamoqqa  olish;  être  pris  dans  une  rafle 

to‘satdan qurshab olib qamaqqa olishda qo‘lga tushmoq. 

rafler

  vt  bosib  olib  ketmoq;  ils  ont  raflé  tous  les  bijoux  ular  hamma 



taqinchoqlarni bosib olib ketishdi. 

rafraîchi, ie

 adj salqinlashtirilgan, sovutilgan. 

rafraîchir

  I.  vt  1.  salqinlashtirmoq,  sovitmoq;  la  pluie  a  rafraîchi 

l’atmosphère  yomg‘ir  havoni  salqinlatdi;  2.  chanqog‘ ini  qoldirmoq;  cette 



RAFRAÎCHISSANT

 

RAISONNER



 

 

 



465 

boisson  m’a  rafraîchi  bu  ichim lik  mening  chanqog‘imni  qoldirdi;  3. 

yangilamoq, yuvib-taramoq;  rafraîchir les cheveux sochini  tekislatmoq; fam 

je vais te rafraîchir la  mémoire, les idées men hozir sening aqlingni kiritib 

qo‘yaman,  esingga solib qo‘yaman; II. vi sovimoq, muzday  bo‘lmoq;  mettre 

du vin, un melon à rafraîchir vino, qovunni sovitishga qo‘ymoq. 

rafraîchissant,  ante

  adj  salqinlatuvchi,  jonga  rohat  baxsh  etuvchi, 

yoqimli; une petite brise  rafraîchissante  jonga rohat baxsh etuvchi mayin 

shabada; boissons rafraîchissantes salqin, yaxna ichimliklar. 

rafraîchissement

  nm  1.  salqinlashish,  sovuq  tushishi;  2.  salqin,  yaxna 

ichimlik; prendre un rafraîchissement dans un  café kafeda salqin ichimlik 

ichmoq. 


ragaillardir

  vt  jonlantirmoq,  jon  kiritmoq;  ruhlantirmoq,  ko‘nglini 

ko‘tarmoq,  dalda  bermoq,  tetiklantirmoq,  g‘ayratlantirmoq;  cette  nouvelle 

nous a ragaillardis bu yangilik bizga dalda berdi. 

rage

1

  nf  1.  quturish,  g‘azablanish,  g‘azabga  minish,  g‘azabga  olish;  être 



fou  de  rage  g‘azabdan  quturib  ketmoq;  être,  se  mettre  en  rage  g‘azab 

otiga minmoq; 2. qattiq  g‘azab, qahr, achchiq, jahl, kek, xusumat; 3. qattiq, 

chidab bo‘ lmas og‘riq;  rage de dents chidab bo‘lmas  tish og‘rig‘i; faire rage 

quturmoq,  avjiga  minmoq,  zo‘raymoq,  kuchaygandan  kuchaymoq;  la 

tempête  faisait  rage  bo‘ron  quturar  edi;  l’incendie  fait  rage  yong‘in 

quturyapti. 

rage

2

  nf  quturish  (kasallik);  vaccin  contre  la  rage  quturishga  qarshi 



vaksina. 

rager


 vi fam quturtirmoq, g‘azablantirmoq, jonini chiqarmoq; cela  me fait 

rager bu mening jonimni chiqaryapti. 

rageur,  euse

  adj  quturgan,  g‘azablangan,  g‘azabnok,  darg‘azab,  qahrli, 

jahldor; un enfant rageur sho‘rtumshuq bola; ton rageur darg‘azab ohang. 

rageusement

 adv quturib, jazavasi tutib, darg‘azab bo‘lib, tutoqib. 

ragot


  nm  g‘iybat,  yolg‘on-yashiq,  gap-so‘z;  faire  des  ragots  g‘iybat 

qilmoq. 


ragoût

 nm ragu, jarkop; ragoût de mouton qo‘y go‘shtidan qilingan ragu. 

ragoûtant, ante

 adj inkor formada ishlatiladi ishtahani keltiradigan, shirin, 

mazali,  yoqimli;  un  mets  peu  ragoûtant  bemaza  ovqat;  une  histoire  peu 

ragoûtante bemaza qissa. 

rai

  nm  nm  inv  litt  nur,  shu’la,  yog‘du;  un  rai  de  lumière  passe  sous  la 



porte yorug‘lik shu’lasi eshik ostidan o‘ tyapti. 

raid


 nm reyd, bosqin, chopqin, hujum; les ennemis ont effectué un raid 

aérien au-desus de la ville dushmanlar shaharga havo hujumi uyushtirdilar. 

raide

 I. adj 1. bukilmas, egilmas, qotib qolgan;  tarang,  tik; il a une jambe 



raide uning bir oyog‘i  bukilmaydi;  ma sœur a des  cheveux  raides mening 

singlimning sochlari tikka-tikka; 2. g‘o‘daygan, beo‘xshov, beso‘naqay; il est, 

il  se  tient  raide  comme  un  échalas,  comme  un  piquet  u  xodaday,  xoda 

yutganday,  tayoqday  (tayoq  yutganday)  g‘o‘dayib  turadi;  3.  tarang,  tarang 

tortilgan; une corde raide tarang tortilgan arqon; loc être sur la corde raide 

jar  yoqasida  bo‘lmoq;  4.  tik,  tikka;  tikka  tushgan,  tikka  ko‘ tarilgan;  un 

escalier, une pente très  raide  juda  ham  tik zinapoya,  qiyalik; 5. fam  juda, 

juda  ham,  haddan  tashqari,  ortiq  darajada  (narsa);  elle  est  raide  celle-là! 

bunisi  juda  ortiqcha!  c’est  un  peu  raide!  biroz  oshirvordingiz!  II.  adv  vx  1. 

qattiq, keskin, birdan; yomon; 2.  tik, nishab; un sentier qui grimpe raide  tik 

o‘ralab chiqib ketgan so‘qmoq; 3. raide mort til tortmay, o‘rnida o‘lmoq; elles 

sont tombées raides mortes ular tappa tushib, til tortmay o‘ldi. 

raideur

  nf  1.  egiluvchanlikning  yo‘qligi,  qotib  qolganlik,  bukilmaslik, 



qattiqlik,  taranglik; la blessure lui avait laissé une certaine  raideur dans 

le bras yaralangandan so‘ng, uning  qo‘li  biroz bukilmaydigan  bo‘lib qolgan; 

2.  qaytmaslik,  toymaslik,  qat’iylik,  muqimlik,  ashaddiylik;  la  raideur  de  ses 

principes nuqtai-nazarlarining muqimligi. 

raidir

  I.  vt  qotirmoq,  taranglashtirmoq;  raidir  ses  muscles  mushaklarini 



taranglashtirmoq;  II.  se  raidir  vpr  qattiq  turmoq,  yon  bermaslik,  chidamoq, 

qarshilik ko‘rsatmoq; se raidir contre la douleur og‘riqqa chidamoq. 

raidissement

 nm taranglashtirish, qotirish; taranglashish. 

raie

1

 nf 1. chiziq, shtrix, yo‘l-yo‘l chiziq; de fines raies blanches ingichka 



oq chiziq; un tissu à raie yo‘l-yo‘l gazmol; 2. yorma, farq (sochda); porter la 

raie au milieu sochining o‘rtasidan farq ochib yurmoq. 

raie

2

 nf skat (dumi ingichka, yapaloq dengiz balig‘i). 



raifort

 nm yerqalampir, xren. 

rail

  nm  1.  rels,  iz;  le  train  est  sorti  des  rails  poyezd  izdan  chiqdi;  loc 



remettre  sur  les  rails  to‘g‘ri  yo‘lga  solib  qo‘ymoq;  2.  sing  temir  yo‘l;  les 

ouvriers du rail temir yo‘l ishchilari. 

railler

 vt  litt  kulmoq,  masxara  qilmoq,  mazax,  mayna  qilmoq;  aimer  (à) 



railler mazax qilishni yaxshi ko‘rmoq. 

raillerie

 nf 1. hazil, hazil-mutoyiba; un ton de raillerie  hazil ohangida;  2. 

birovdan kulish, masxara, mazax, mayna qilish, masxara, istehzo. 

rainure

  nf  ariqcha,  ariqchasimon  o‘yiq,  novcha,  yoriq,  paz;  les  rainures 



du parquet  parketning ariqchalari; panneau qui glisse dans des rainures 

yoriqqa kiradigan taxta. 

raisin

  nm  uzum;  raisins  secs  (de  corinthe,  de  malaga)  mayiz;  les 



raisins servent à faire du vin uzum vino qilishda ishlatiladi. 

raisiné


 nm uzum murabbosi. 

raison


  nf  1.  aql,  fahm,  idrok,  zehn,  zakovat;  un  choix  conforme  à  la 

raison  oqilona  tanlov;  loc  l’âge  de  raison  hayotning  ongli  yillari;  ramener 

qqn à la raison biror kishini aqlga chaqirmoq; mettre qqn à la raison aqlini, 

esini kiritib qo‘ymoq; un mariage de raison hisob-kitob bilan uylanish; 2. es, 

es-hush, aqli joyidalik; perdre la raison esini yo‘qotmoq; il n’a plus toute sa 

raison  uning  es-hushi  joyida  emas;  loc  plus  que  de  raison  ortiqcha, 

meyoridan ortiqcha,  aqlga  to‘g‘ri kelmaydigan darajada; il a bu plus que de 

raison u  aqlga  to‘g‘ri kelmaydigan darajada ko‘p ichibdi; 3. hayotga aql ko‘zi 

bilan,  tiyran  qarash;  avoir  raison  haq  bo‘lmoq;  vous  avez  raison  de  dire 

degan  gapingiz  haq;  donner  raison  à  qqn  biror  kishining  haqligini  tan 

olmoq,  haqligiga  qo‘shilmoq;  je  te  donne  raison  sur  ce  point  bu  fikrda 

sening  haqliginga  qo‘shilaman;  4.  sabab,  bois;  loc  par,  pour  la  raison 

chunki;  je  ne  l’ai  pas  vu  pour  la  (simple)  raison  que  je  me  trouvais 

absent men uni ko‘rganim yo‘q, chunki men yo‘q edim; pour quelle raison? 

nima sababdan? en raison de sababli, tufayli; se faire une raison ko‘nmoq, 

rozi bo‘lmoq, tan bermoq; s’il le faut, je me ferai une raison agar shu kerak 

bo‘lsa,  men  tan  beraman;  5.  asos,  sabab,  maqsad;  avoir  une  raison 

d’espérer niyat qilishga asosi bo‘lmoq; avoir de bonnes, de fortes raisons 

de croire, de penser que haqida o‘ylashga katta ishonchi bo‘lmoq; ce n’est 

pas  une  raison  bu  sabab  bo‘lolmaydi;  il  n’y  a  pas  de  raison  sabab  yo‘q; 

raison de plus pour que yana bir bor isbotki; loc (sing) avec (juste) raison 

to‘g‘risi,  bori;  à  plus  forte  raison  asosliyroq,  ayniqsa,  buning  ustiga;  6.  pl 

dalil,  dalil-isbot,  asos;  se  rendre  aux  raisons  de  qqn  biror  kishining 

dalillariga  ishonmoq;  avoir  raison  de  qqn,  qqch  g‘olib  chiqmoq,  g‘olib 

kelmoq, ustun kelmoq, qarshiligini yengmoq; les excès ont eu raison de sa 

santé  suiiste’mol  sog‘ligidan  ustun  keldi;  la  raison  sociale  d’une  société 

birlashmaning  nomi;  7.  math  nisbat,  proporsiya;  mutanosiblik;  la  raison  de 

la  progression  est  2  dans  1,  3,  5,  7,  (+2)  1,  3,  5,  7,  (+2)  sonlarida  oshib 

borish nisbati 2ga  teng;  en raison directe, inverse de  to‘g‘ri proporsiyada, 

teskari proporsiyada. 

raisonnable

  adj  1.  ongli,  aqli  bor,  idrokli,  esli,  esli-hushli,  aqlli;  animal 

raisonnable  ongli  hayvon,  jonzot;  un  enfant  raisonnable  esli  bola;  sois 

raisonnable!  o‘ylab  ish  qilgin!  opinion  raisonnable  dono  fikr;  2.  o‘rtacha, 

o‘rta-miyona,  evida,  chidasa  bo‘ladigan;  mo‘’tadil;  prix  raisonnable  o‘rta-

miyona baho; le vendeur a été très raisonnable sotuvchi juda insofli ekan. 

raisonnablament

  adv  aql,  aql-idrok  bilan;  insof  bilan;  agir 

raisonnablement  aql  bilan  ish  tutmoq;  c’est  ce  qu’on  peut 

raisonnablement demander bu insof bilan so‘rasa bo‘ladigan narsa. 

raisonné,  ée

  adj  1.  asoslangan,  asosli,  isbotlangan,  o‘ylab  ko‘rilgan, 

aqlga  sig‘adigan;  projet  raisonné  asosli  reja;  2.  izohli,  sistemali;  méthode 

raisonnée de grammaire grammatikani sistemali o‘qitish metodi. 

raisonnement

  nm  1.  aql,  idrok,  idrok  qilish  qobiliyati;  opinion  fondée 

sur  le  raisonnement  aqlga  asoslangan  fikr;  2.  fikr,  mulohaza,  muhokama; 

o‘y; un raisonnement juste, faux to‘g‘ri, noto‘g‘ri fikr. 

raisonner

  I.  vi  1.  fikr,  mushohada  yuritmoq;  mushohada  qilmoq,  o‘y 

surmoq; raisonner sur des questions générales umumiy masalalar ustida 

mushohada  yuritmoq;  raisonner  sur  des  détails  mayda-chuyda  tafsilotlari 

haqida  mushohada  qilmoq;  2.  fikrlamoq,  o‘ylamoq;  raisonner  faux,  juste 

noto‘g‘ri,  to‘g‘ri  fikrlamoq;  II.  vt  tushuntirib  ravshan,  aniq  qilmoq;  anglatib 

qo‘ymoq; sharhlamoq, izohlamoq; ishontirmoq, inontirmoq; to‘la isbot qilmoq; 


RAISONNEUR

 

RAMIER



 

 

 



466 

III.  se  raisonner  vpr  o‘z  o‘zini  ishontirmoq;  tâche  de  te  raisonner  o‘z 

o‘zingni ishontirib ko‘r; aqlga bo‘ysunmoq. 

raisonneur, euse

 n, adj safsataboz, ezma odam;  tortishuvchan; faire  la 

raisonneuse  safsatabozlik  qilmoq;  un  insupportable  raisonneur 

o‘taketgan safsataboz. 

rajah


  ou  radja  nm  roja  (Hindistondagi  feodal  hukmdor  unvoni  va  shu 

unvonga ega shaxs). 

rajeunir

  I.  vt  1.  yashartirmoq,  yashartirib  yubormoq;  2.  yashartirmoq, 

kamroq  yosh  bermoq;  vous  me  rajeunissez  de  cinq  ans!  siz  meni  besh 

yoshga  yashartirib  yubordingiz!  3.  yashartirmoq,  yosh  ko‘rsatmoq;  cette 

coiffure  la  rajeunit  bu  turmak  uni  yashartirib  yuboribdi;  4.  yangilamoq, 

yangisiga  almashtirmoq;  rajeunir  une  instalation  uskunalarni  yangilamoq; 

5.  yoshroqlardan  tashkil  qilmoq;  rajeunir  les  cadres  d’une  entreprise 

korxonaning xodimlarini yashartirmoq; II. vi yasharmoq, yosh ko‘rinmoq; elle 

a rajeuni de dix ans u yasharibdi, o‘n yoshga yasharibdi; III. se rajeunir vpr 

o‘zini yashartirmoq, o‘zini yosh ko‘rsatmoq. 

rajeunissant,  ante

  adj  yashartiruvchi;  suivre  un  traitement 

rajeunissant yashartiruvchi muolajalarga amal qilmoq. 

rajeunissement

 nm yashartirish. 

rajouter


 vt 1. qo‘shmoq, solmoq;  rajouter du sel, du poivre  tuz, murch 

solmoq;  rajouter  quelques  détails  bir  necha  tafsilotlarni  qo‘shmoq;  2. 

orttirmoq, bo‘rttirmoq, qo‘shib-chatimoq; il faut toujours qu’il  en rajoute! u 

bunga doim qo‘shib-chatimasa bo‘lmaydi! 

rajuster

 I. vt 1. tartibga solmoq, tartibga keltirmoq, tuzatmoq, to‘g‘rilamoq; 

rajuster  ses  lunettes  (sur  son  nez)  ko‘zoynagini  (burnining  ustida) 

to‘g‘rilamoq;  2.  tekshirib,  solishtirib  to‘g‘rilamoq,  moslamoq;  rajuster  les 

salaires  maoshni  hayot  darajasiga  to‘g‘rilamoq;  II.  se  rajuster  vpr  ust-

boshini tartibga keltirmoq, tuzatmoq, to‘g‘rilamoq. 

rajustement

 nm to‘g‘rilash, tuzatish, moslash. 

râle

  nm  1.  xirillash,  g‘arg‘ara;  les  râles  d’un  agonisant  o‘layotganning 



g‘arg‘arasi; 2. o‘pkadagi xirillash, xir-xir. 

ralenti,  ie

  I.  adj  sekin,  asta,  sekin-asta;  mouvement  ralenti  sekin 

harakat;  II.  nm  1.  motorning  eng  sekin  tezlikda  ishlashi;  2.  sekinlashtirish 

(kinoda); loc au ralenti sekin-asta, shoshmasdan. 

ralentissement

  nm  sekinlashtirish;  le  ralentissement  d’un  véhicule 

transport vositasini sekinlashtirmoq. 

râler

1

 vi xirillamoq. 



râler

2

 vi fam po‘ng‘illamoq,  to‘ng‘illamoq; tu n’es  jamait content, tu râle 



tout  le  temps!  sen  hech  qachon  xursand  bo‘lmaysan,  sen  doim  to‘ng‘illab 

yurasan! 

ralliement

  nm  1.  yig‘ilish,  to‘planish;  point  de  ralliement  yig‘ ilish  joyi; 

signe  de  ralliement  to‘planish  signali;  2.  birlashish,  birlashuv,  qo‘shilish; 

birlashtirish;  nous  contons  sur  votre  ralliement  à  notre  cause  bizning 

ishimizga qo‘shilishingizga umid qilamiz. 

rallier


 I. vt 1. yig‘moq,  to‘plamoq; 2.  birlashtirmoq, yig‘moq; il a  rallié les 

indécis u ikkilanuvchilarni yig‘di; (ega narsa) cette proposition a rallié tous 

les  souffrages  bu  taklif  hamma  ovozlarni  birlashtirdi;  3.  qo‘shilmoq, 

birlashmoq;  les  opposants  ont  rallié  à  la  majorité  qarshilar  ko‘pchilikka 

qo‘shildi;  II.  se  rallier  vpr  1.  qaytadan  birlashmoq;  les  troupes  se  rallient 

bo‘linmalar  qaytadan  birlashyaptilar;  2.  kirmoq,  qo‘shilmoq;  se  rallier  à  un 

parti biror partiyaga kirmoq;  se rallier à  l’avis de qqn  biror kishining  fikriga 

qo‘shilmoq. 

rallonge

 nf 1. qo‘shimcha, kengaytirish  uchun qo‘yiladigan  taxta; table à 

rallonge  ikki  yoqqa  suriladigan,  kengayadigan  stol;  2.  elektr  uzaytirgich;  la 

prise  est  trop  loin,  il  faut  une  rallonge  razetka  juda  uzoq,  uzaytirgich 

kerak;  3.  fam  ustama,  qo‘shimcha  haq;  les  ouvriers  ont  obtenu  une 

rallonge  pour  travaux  dangereux  xavfli  ish  uchun  ishchilar  ustama  haq 

olishga erishdilar. 

rallongement

 nm uzaytirish, cho‘zish. 

rallonger

  I.  vt  uzaytirmoq,  cho‘zmoq;  rallonger  une  robe  ko‘ylakni 

uzaytirmoq; II. vi fam cho‘zilmoq, uzaymoq; les jours  rallongent, on  veille 

plus  tard  kunlar  uzayib  qoldi,  ko‘proq  bedor  bo‘linadi;  si  vous  prenez  ce 

chemin,  ça vous rallonge de 5 km agar siz bu yo‘ldan borsangiz, yo‘ lingiz 

besh kilometrga uzayadi. 

rallumer


  I.  vt  1.  qaytadan  yoqmoq,  qaytadan  olov  oldirmoq,  qaytadan 

yondirmoq;  rallumer  sa  cigarette  sigaretini  qaytadan  yondirmoq;  2. 

qaytadan  o‘ t  oldirmoq,  qaytadan  alangalatmoq,  alanga  oldirmoq;  avj 

oldirmoq,  zo‘raytirmoq;  rallumer  un  conflit  ziddiyatni  qaytadan 

alangalatm oq;  II.  se  rallumer  vpr  qaytadan  o‘ t  olmoq,  qaytadan 

alangalanmoq,  qaytadan  alanga  olmoq;  les  haines  se  sont  rallumées 

nafrat qaytadan alanga oldi. 

rallye


  nm  ralli,  avtopoyga;  les  rallye  sont  souvent  aussi  éprouvants 

pour  les  hommes  que  pour  les  machines  ralli  ko‘pincha  mashina  kabi 

odamni ham sinovchidir. 

ramadan


 nm ro‘za; ramazon, ramazon  oyi; avant, pendant le  ramadan 

ramazon oyidan oldin, ramazon oyida; faire le ramadan ro‘za tutmoq. 

ramage

 nm litt qushlarning sayrashi, nolishi. 



ramassage

 nm 1.  to‘plash, yig‘ish; le  ramassage du foin, des ordures 

ménagères  pichan  to‘plash,  axlat  yig‘ ish;  2.  yig‘ish  (ishchi,  o‘quvchi 

kabilarni);  yig‘ib  keltirish;  en  hiver,  le  car  de  ramassage  scolaire  est 

souvent retardé par la neige ou le verglas qishda bolalarni yig‘ ib keluvchi 

avtobus ko‘pincha qor yoki muzlama tufayli kech qoladi. 

ramassé, ée

 adj 1. chorpahil, kaltabaqay, miqti; 2. qisqa, muxtasar; style 

ramassé muxtasar uslub. 

ramasser


  I.  vt  1.  g‘ujanak  qilmoq,  yig‘moq;  le  chat  se  ramassa,  puis 

bondit mushuk g‘ujanak bo‘ldi va so‘ng  tashlandi;  2. yig‘moq, yig‘ishtirmoq, 

to‘plamoq; ramasser les ordures axlatni yig‘ishtirmoq; 3. fam tutm oq, qo‘lga 

olmoq;  elle  se  fait  ramasser  par  la  police  u  politsiya  tomonidan  qo‘lga 

olindi;  4.  termoq,  yig‘moq,  yig‘ishtirmoq;  ramasser  du  bois,  des  marrons 

o‘tin, kashtan termoq; 5. olmoq, termoq, yerdan ko‘ tarib olmoq; ramasser un 

caillou  yerdan  tosh  olmoq;  on  l’a  ramassé  ivre  mort  uni  o‘lgiday  mast 

holda  topib  olib  ketishdi;  6.  kaltak  yemoq,  kasallikni  ilashtirib  olmoq;  il  a 

ramassé une volée u kaltak yedi; II. se ramasser vpr fam g‘ujanak bo‘lmoq; 

yiqiliboq o‘rnidan turib ketm oq. 

ramasseur, euse

 n 1. olib kelib beruvchi; un ramasseur de balles to‘pni 

olib kelib beruvchi (tennisda); 2. olib kelib sotuvchi. 

ramassis


 nm to‘da, uyum; un  ramassis d’incapables  et de paresseux 

qobiliyatsiz va dangasalar to‘dasi. 

ramdam

 nm fam shovqin-suron, g‘avg‘o, qiy-chuv; quel ramdam! buncha 



qiy-chuv! 

rame


1

  nf  eshkak;  loc  fam  ne  pas  en  fiche  une  rame,  une  ramée  hech 

balo qilmay o‘tirmoq. 

rame


2

 nf 1. vx daraxt shoxi;  2.  tiragich,  tirgovuch; une  rame de haricots 

loviya tirgovuchi. 

rame


3

 nf 1. 500 varaqli qog‘oz taxi, dastasi, bog‘lami; 2. metro poyezdi; la 

dernière rame vient de passer oxirgi metro poyezdi hozirgina o‘ tib ketdi. 

rameau


 nm novda; branches et rameaux shox va novdalar. 

ramée


  nf  litt  daraxtning  bargli  shoxlari;  s’étendre  sous  la  ramée  daraxt 

shoxlari ostida cho‘zilmoq, yotmoq. 

ramener

  I.  vt  1.  qaytarib,  qaytadan,  yana  olib  kelmoq;  2.  olib  borib 



qo‘ymoq, olib borib  bermoq, olib kelib  bermoq; je  vais le ramener  chez lui 

men  uni  uyiga  olib  borib  qo‘yaman;  le  mauvais  temps  le  ramena  à  la 

maison yomon havo  uni uyga qaytardi; 3. qaytarmoq;  ceci nous ramène à 

notre  sujet  bu  bizni  mavzuyim izga  qaytaradi;  on  l’a  ramené  à  la  vie  uni 

hayotga qaytarishdi; 4. qaytarmoq, o‘rnatmoq; des tentatives pour ramener 

la  paix  tinchlik  o‘rnatishga  harakat;  5.  olib  kelmoq;  elle  a  ramené 

d’Allemagne un fiancé sympa u Germaniyadan chiroyli kuyov olib keldi; 6. 

ma’lum bir holatda joylamoq;  tortmoq, yopmoq; II.  se  ramener vpr  1. kelib, 

borib  taqalmoq;  tout  ça  se  ramène  à  une  question  d’argent  buning 

hammasi  pul  masalasiga  borib  taqaladi;  2.  kelmoq;  alors,  tu  te  ramènes? 

xo‘sh, kelyapsanmi? 

ramer


 vi eshkak eshmoq; fam og‘ir mehnat qilmoq. 

rameur, euse

 n eshkakchi. 

rameuter


  vt  hayajonga  keltirmoq,  alg‘ov-dalg‘ov  qilmoq,  oyoqqa 

turg‘azmoq  (olomonni,  xalqni);  rameuter  la  foule  olomonni  oyoqqa 

turg‘azmoq. 

ramier


 nm daraxtlarga uya quradigan katta yovvoyi kaptar. 

RAMIFICATION

 

RÂPÉ



 

 

 



467 

ramification

  nf  1.  shoxlash;  la  ramification  d’un  tronc  d’arbre  daraxt 

tanasining  shoxlashi;  2.  tarmoqlanish,  tarmoqlarga  bo‘linish;  ramifications 

nerveuses  nervlarning  tarmoqlanishi;  les  ramifications  d’une  voie  ferrée 

temir  yo‘lning  tarmoqlanishi;  3.  tarmoq,  shu’ba,  soha;  cette  société  a  des 

ramifications à l’étranger bu tashkilotning chet elda tarmoqlari bor. 

ramifier


 

(se)


  vpr  1.  shoxlamoq,  shox  otmoq;  2.  tarmoqlanmoq, 

tarmoqlarga bo‘linib ketmoq; les veines, les nerfes se  ramifient vena qon 

tomirlari, nervlar  tarmoqlanadi; 3. shoxobchalarga bo‘ linmoq; une secte qui 

se ramifie shoxobchalarga bo‘lingan sekta. 

ramollir

 vt  yumshatmoq,  muloyim  qilmoq;  ramollir  du  beurre  sariyog‘ni 

yumshatmoq. 

ramollissement

  nm  yumshash,  yumshab  qolish,  yumshaganlik;  méd 

ramollissement cérébral miyaning yumshab qolishi. 

ramonage

 nm mo‘rilarni tozalash. 

ramoner

 vt mo‘rilarni tozalamoq. 



ramoneur

 nm mo‘ri tozalovchi. 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   184   185   186   187   188   189   190   191   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling