Ot so`z turkumi (le Nom ou le Substantif)

é va ée bilan tugaydigan jenskiy roddagi otlar
Biror bir fazilat, xislat yoki nuqson, illat, kamchilikni anglatuvchi jenskiy roddagi otlar é bilan tugaydi:
l'amitié - do'stlik; salom (hurmat, tabrik kabi ma'nolarda)
la beauté - go'zallik; malika
la bonté - yaxshilik, ezgulik
la charité - rahm-shafqat; xayr-ehson
la méchanceté - yovuzlik, badjahllik
la pitié - rahm-shafqat, rahmdillik
la sévérité - talabchanlik, qattiqqo'llik; jiddiylik
Sig'im, hajm hamda davomiylik, cho'zilish muddati ma'nolarini anglatuvchi jenskiy roddagi otlar esa ée bilan yakunlanadi:
une brassée - bir qo'ltiq
une cuillerée - bir qoshiq
une pelletée - bir belkurak
une pincée - bir chimdim
une journée - bir kun
une matinée - bir ertalab
Shahar nomlarining jinsi
Fransuz tilida shahar va qishloq nomlarining oldida artiklning qo'llanilmaslik holati xususida oddiy bir qoida bor. Shunday bo'lsada, shahar va qishloq nomlari aksariyat hollarda jenskiy rodda moslashadi:
Lille est grande. San Francisco est connue pour la douceur de son climat.
Biroq mujskoy roddagi aniq artikl bilan qo'llaniluvchi ba'zi shahar nomlari bilan kelgan sifat yoki sifatdoshlar mujskoy rodda moslashadi:
Le Caire est situé sur le Nil. Le Havre a été détruit en 1944.
Otlarda son kategoriyasi

1. 
   Ko`pchilik otlarning ko`pligi birlik shakliga -s qo`shimchasini qo`shish yo`li
   

bilan hosil qilinadi:
un livre - des livres
un avion - des avions
une voiture - des voitures

2. 
   Birlikda -s, -x, -z bilan tugagan otlar ko`plikda o`zgarmaydi:
   

un fils – des fils
un avis – des avis
une voix – des voix
un prix – des prix
un nez – des nez

3. 
   Birlikda -au, -eau, -eu bilan tugagan otlar ko`plikda -x ni oladi:
   

un tableau – des tableaux
un cheveu – des cheveux

4. 
   Birlikda -ou bilan tugagan otlar ko`plikda -s ni oladi:
   

un trou – des trous