Címnegyed kiejtési szóTÁr a magyar nyelv kézikönyvei XI. Sorozatszerkesztő: k iss g ábor
Download 6.29 Mb. Pdf ko'rish
|
|
Ismertetőjegyek 715
A lengyel írás olyan karakteres, hogy nehéz félreismerni. Legfőbb jellemzői az ą, ę, ł, ć, ń, ś, ź, ż betűk, valamint hogy a v hang jelölésére kizárólag w betűt használ.
A balti nyelvcsalád tagja, és közeli rokona a litvánnak (lásd ott), bár nyelvi rendszere kevésbé konzervatív. Hozzá hasonlóan kevesen (nem egészen kétmillióan) beszélik.
á Liepāja [liepája] č
cs Stučka [sztucska] ē
é Pelēkais [pelékajsz] ġ
gy Ġeran [gyeran] ī
í Rīga [ríga] ķ
ty Indriķis [indrityisz] ļ
lj Ziemeļnieks [zjemeljnyeksz] ņ
ny Zariņš [zarinys] ō
ó Dōbele [dóbele] ŗ
rj Juŗas [jurjasz] s
sz Sils [szilsz] š
s Šmits [smitsz] ū
ú Plūdonis [plúdonisz] ž
zs Užava [uzsava]
A mekcsennel ellátott betűk (č, š, ž) láttán ugyan több szláv nyelvre (cseh, horvát, szlovák) is gondolhatunk, de a sok mellékjel mind a magánhangzókon, mind a mássalhangzókon, valamint a személynevek gyakori -s végződése balti nyelvre utal. A litvántól a lettet főleg a mássalhangzók alá tett kampó alakú lágyító jel (cedille) különbözteti meg a ķ, ļ, ņ, ŗ betűkben.
A balti nyelvek családja mára kéttagúra szűkült, miután kétszáz éve kihalt az óporosz. A lett és a litván az indoeurópai nyelvcsaládon belül a szláv nyelvekhez áll aránylag közel, de az eredet szorosabb közösségét sokan vitatják. Annál általánosabb a vélekedés, hogy az egész nagy indoeurópai nyelvcsaládban a litván őrizte meg a leginkább az ősi nyelvi állapotot (hétesetes névszóragozás, alanyeseti rag, duális, azaz kettes szám az egyes és többes mellett, zenei hangsúly).
cs Čyžius [csizsiusz] ė
é, je Klaipėda [klajpéda] ę
en Kęstaičai [kensztajcsaj] i i, ji Miškinis [miskinyisz] msgh után, mgh előtt j Mieželaitis [mjezselajtyisz] 716
s
sz Savickis [szavickisz] š
s Juška [juska] ų
un Lazdynų [lazdinun] ū ú Inčūra [incsúra] y
i Kapnys [kapnisz] ž
zs Žilinskaitė [zsilinszkajtye]
A mekcsennel ellátott betűk (č, š, ž) láttán ugyan több szláv nyelvre (cseh, horvát, szlovák) is gondolhatunk, de a sok mellékjel a magánhangzókon, valamint a személynevek gyakori - s végződése balti nyelvre utal. A lett szomszédtól elsősorban az orrhangú magánhangzók betűi (ą, ę, ų) határolják el.
Az egyetlen sémi eredetű és latin betűkkel író európai nyelv, Máltán mintegy 300 ezer ember beszéli, az angol mellett ez a szigetállam hivatalos nyelve. Az északnyugat-afrikai (maghrebi) arab nyelvhez áll közel, lehet, hogy a pun (karthágói) nyelv késői hajtása, amely sok olasz és angol kölcsönszót vett fel több, mint két évezred folyamán. Latin betűs írása a 20. század elején keletkezett.
cs Kerċem [kercsem] ġ
dzs Ġgantija [dzsgantija] għ két mgh között
Għargħur [arhur] egyébként
néma
Għarb [arb] h szó elején
néma
Haġar [adzsar] ħ Ħ
h Ħamrun [hamrun] q
h Il-Maqluba [il mahluba] w
u Il-Qawra [il haura] s
sz Marsamxett [marszamsett] x
s Xlendi [slendi] z
c Tieqa Zerga [tjeha cerga] ż
z Birżegguba [birzegguba]
A máltai írást elsősorban sajátos mellékjeles betűiről (ċ, ġ, ħ, ż), az önmagában álló q-ról és az x feltűnő gyakoriságáról lehet felismerni.
NÉMET
A germán nyelvcsalád kontinentális ágának tagja, a középkori felnémet (délnémet) folytatója, míg a holland és az angolszász az alnémet (északnyugati német) nyelvváltozatból fejlődött ki. Az angol mellett az egyik legjelentősebb és nálunk az angol után a legismertebb idegen nyelv. Hangzásvilága, főleg magánhangzókészlete elég közel áll
717
a miénkhez, kevés gond van a kiejtésével és a hanghelyettesítéssel.
á Aarau [árau] ae
é Jaeger [jéger] ah mshg előtt
Brahms [brámsz] ä
e, é Kästner, Schäfer [kesztner séfer] äu
aj Bräunig [brajnig] ch
h Bachmann [bahman] idegen eredetű nevekben k, s Christian, Chamisso [krisztian samiszó] ck
k, kk Ackermann, Lübeck [akkerman lűbek] e hgs nyílt szótagban é Peters, Telemann [pétersz téleman]
hgst szótagban gyakran néma Eisenstadt, Bremerhafen [ejznstat brémerháfn] ee
é Mondsee [mondzé] eh mshg előtt
Ehrlich [érlih] ei, ey
ej Eisenach, Meyrinck [ejzenah mejrink] eu
aj Reutlingen [rajtlingen] h két mgh között
néma
Hohenlohe [hóenlóe] ie
í Wiesenthal [vízentál] ig szóvégen
Leipzig [lejpcih] oe
ö, ő Koestler, Goethe [kösztler gőte] oh mshg előtt
Rowohlt [róvólt] ow szó végén
Treptow [treptó] s
sz Enns [ensz] mgh előtt
Sebald, Eisenstadt [zébald ejznstatt]
szótag elején p, t előtt s Speyer, Reichstadt [spejer rejhstatt] sch
s Eschenbach [esnbah] ss, ß
ssz Essen, Roß [esszn rossz] tsch
cs Pollatschek [polacsek] tz
c Görlitz [görlic] tsch
cs Fritsch [frics] v
f Ravensburg [ráfenszburg] w
v Wedekind [védekind] z
c Linz [linc]
A helyes németes kiejtés ellen leginkább azok vétenek, akik nem tudják, vagy nem ügyel- nek rá, hogy a hangsúlyos nyílt szótagok magánhangzója mindig hosszú. Nem szép, amikor még a rádióban is úgy mondják ki az Adam, Peter, Robert, Telemann neveket, „ahogy le vannak írva”, nem pedig így: [ádam, péter, róbert, téleman]. Az is gyakori hiba, hogy egyes német kiejtési szabályokat készséggel húznak rá más nyelvekre. Az sch nem minden nyelvben [s] (lásd holland, olasz), valamint az ah, eh sem viselkedik úgy a németen kívül, ahogyan ott a Brahms, Behrens szavakban, visszás dolog tehát a finn Lahti, az arab Bahrein, az indiai Nehru, Mehta neveket és szavakat [láti, bárein, néru, méta] formán hangoztatni.
A német írásra a legjellemzőbb az „umlautos betűk” (ä, ö, ü) és a ch, ck, sch 718
betűkapcsolatok jelenléte, a v és w párhuzamos használata, olykor a családnév előtt a von elem; földrajzi neveknél gyakori az -ach, -au, -berg, -stadt végződés.
A germán nyelvcsaládban markánsan különálló skandináv nyelvi ághoz tartozik. Ezen belül a kontinentális csoport tagja a dán és a svéd társaságában, ezek ugyanis sok közös vonásban különböznek a földrajzilag is távol eső Izland nyelvétől. Norvégia a 15. századtól dán uralom alatt élt, nyelve erős dán befolyás alá került, átvették a dán írásmódot is, és csak a 19. szá- zadtól indult meg a küzdelem a norvég nyelv függetlenségéért, saját írásmódjának kialakításáért. A század második felében írók, költők és nyelvészek az archaikusabb észak- nyugati nyelvjárásokból egy új „nemzeti” nyelvváltozatot fejlesztettek ki, ez az „újnorvég” (nynorsk) vagy „vidéki nyelv” (landsmål). A huszadik század derekára ez az új nyelv kiküzdötte az egyenrangúságot a déli, városias „országos nyelv” vagy „könyvnyelv” (riksmål, bokmål) mellett. A norvég nevek kiejtésében mindmáig az utóbbi az irányadó. A norvég hangzása a svédéhez áll a legközelebb, inkább csak a helyesírása őriz néhány dán sajátságot.
ó Aasen, Lågen [ószen lógen] æ
e Udnæs [üdnesz] d l, n, r után
néma Roald, Kielland, Sondfjord [rual hjellan szonfjúr] szó végén
néma
Bolstad [bulszta] g i, y előtt
Gill [jill]
j Gjøvik [jővík] h j, v előtt
néma Hjertenæs [jertenesz] k i, j, y előtt
Kjær [hjer]
többnyire
Mo i Rana [múi rána] ø
ö Øverland [őverlan] øy
öj Bygdøy [bügdöj] sj, skj
s Mosjøen, Skjervøy [músően, servöj] sk i, y előtt
Skien [síen]
ü Vestly [vesztlű]
A norvég íráskép a dántól alig különbözik, míg a kiejtése sokkal több rokon vonást mutat a svédével. Az írott svédtől mégis könnyen elválasztható, mert abban a norvég æ és ø helyén ä, ö szerepel. A dántól viszont nem könnyű megkülönböztetni. Ahol a dán személynevek mindig -sen végződésűek (Pedersen), a norvégban gyakori a -son (Bjørnson). A dánban nagy a túlsúlya a b, d, g betűknek, a norvégban viszont ezek helyén gyakori a p, t, k, pl. dán kage, bog, flyde, gabe norvég megfelelői kake, bok, flyte, gape. A helynevekben a dánra jellemző ø végződés a norvégban mindig øy (sziget). A dánban tipikus, a norvégban ritka a -rup végződés városok nevében.
OLASZ
Az újlatin vagy román nyelvcsoport egyik legfontosabb tagja, a latin legközvetlenebb leszármazottja, a kora középkori népi latin folytatója, amely a 12. században lett irodalmi nyelvvé. Hangzása harmonikus, kiejtése könnyű, hangkészlete úgyszólván hiánytalanul visszaadható magyar beszédhangokkal.
719
ai szóvégen
Zandonai, Panerai [candonái panerái] c e, i előtt
Cefalù, Cimarosa [csefalu csimaróza]
egyébként
Correggio [korreddzsó] cc e, i előtt
Lecce, Puccini [leccse puccsíni] ch
k Cherubini, Chiarini [kerubíni kjaríni] cch e, i előtt
Vecchi, Schicchi [vekki szkikki]
mgh előtt
Ciampi [csampi] cci mgh előtt
Ugoccione [ugoccsóne] g e, i előtt
Gemona, Girolamo [dzsemona dzsirolámó]
Correggio
Gherardo, Malpighi [gerardó malpigi]
mgh előtt
Giovanni, Giusti [dzsovanni dzsuszti] gl i előtt
lj Gigli [dzsilji] gli mgh előtt
Cagliari [kaljári] gn
ny Bologna [bolónya] gu mgh előtt
Guarini, Guido [gvaríni gvídó] i b, ch, f, p után, mgh előtt j Bianca, Chiara, Fiorentino, Piazza
[bjanka kjára fjorentínó pjaddza] j
j Jacopo, Jesolo [jakopó jezóló] qu
kv Quasimodo [kvázimódó] s
sz Foscari, Stromboli [foszkári sztromboli] két mgh között
Asolo, Masaccio [azoló mazaccsó] l, n, m, v előtt
Svevo [zvévó]
szk Brunelleschi, Ischia [brunelleszki iszkja] sc e, i előtt
Sciccone, crescendo [sikkóne kressendó]
mgh előtt
Sciascia, Rovescio [sasa rovessó] z
c Lazio, Zambelli [láció, cambelli] zz ddz, cc Mezzofanti, pizza [meddzofanti, picca] Az olasz nevek kiejtésének alapszabályai elég széles körben ismeretesek nálunk, ám apróbb dolgokban gyakori a hiba és tévedés. Talán a legáltalánosabb hiba az, hogy a bi-, chi-, fi-, pi szókezdetet magánhangzó előtt külön szótagú i-vel ejtik, és nem j-vel, tehát Bianca a helyes [bjanka] helyet [bijanka] lesz, a Piazza [pijaddza] és nem [pjaddza], stb. Hasonló némileg a
[loddzsa] helyett. Az olasszal is sűrűn megesik, hogy más nyelvek kiejtési szabályai alapján próbálják kiolvasni, a német nyomán pl. képesek még rádióbemondók is a Brunelleschi,
az sch betűcsoport az olaszban mindig [szk]. Az angol hatás érvényesül, amikor Jacopo, Jommelli mint [dzsakopó, dzsomelli] hangzik el, míg a gue-, gui- szókezdetekre a francia árnyéka vetül, amikor a guelf, Guido [gelf, gidó] hangzást ölt (helyesen [gvelf, gvídó]). Az sem jobb, ha olasz filmek szinkronjában az utóbbi név [guídó] formán szól. Bár könyvemben tudatosan kerülöm a hangsúly jelölését – ennek elvi alapjáról az Előszó vége felé írok –, itt meg kell említenem, hogy az olasz neveket szinte imádják idegen hangsúlyozással ejteni a nyilvánosság előtt megszólalók. Ez nem csak elvben helytelen – egyébként német, angol, francia, orosz és más eredetű neveknél nem is szokás próbálkozni vele –, hanem ráadásul sok hibának a forrása. E szokás rabjai ugyanis abban a tévhitben 720
élnek, hogy az olasz szavak és nevek mindig az utolsó előtti szótagon viselik a hangsúlyt. Márpedig vannak véghangsúlyosak is – egyébként nem sokan, és ezek könnyen felismerhetők, mert a kivételes hangsúlyt ferde ékezet jelzi: Cefalù, Manzù, Zampanò stb. Az igazi gondot a harmadéles, vagyis a hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyozott szavak és nevek jelentik, ezek ugyanis sokan vannak, és semmi nem jelöli szokatlan viselkedésüket. Ezért aztán aki nem létező olasz tudását szeretné fitogtatni, csúnyán felsül ilyen hangsúlyokkal: Angelo, Bartoli, Principe, Napoli, Padova, Lazio, Bergamo. Mert ezek mind az első szótagon hangsúlyosak. Egyetlen biztos megoldást tudok javasolni: az olasz neveket se akarjuk magyar szövegkörnyezetben az eredeti szerint hangsúlyozni.
Az olasz írásmódban kevés a feltűnő vonás. Gyakori a mássalhangzók kettőzése (főleg cc, gg, ll, nn, tt, zz), a ch, gh, gl, gn, sc betűcsoport; a családi nevek túlnyomórészt -i-re végződnek.
Az újlatin vagy román nyelvek ibériai ágához tartozik a spanyollal és a katalánnal együtt. Hajdani nyelvi közössége a spanyollal több mint egy évezrede felbomlott, így számos közös vonásuk ellenére ma írásmódjuk és hangzásviláguk is erősen eltér. A portugál ma- gánhangzók erősen elsorvadnak vagy el is tűnnek a hangsúlytalan szótagokban, ettől a nyelv keményen, ropogósan hangzik. A nyelv beszélői a legnagyobb számban Brazíliában élnek, ahol a portugál lazább, melodikusabb maradt, és a kiejtésben is vannak különbségek az anyaországihoz képest. Az alábbi listán, az egyszerűség kedvéért, az európai portugál kiejtéshez igazodunk, a brazil neveket is többnyire lehet eszerint ejteni. Markánsabb eltérések esetén könyvünkben a bra- zíliai portugál megjelölés használatos. A portugál hangkészletben legfőképp az orrhangú magánhangzók idegenek a miénktől; mint a lengyel és francia esetében, itt is az n, m hangok hozzáadásával boldogulunk.
Download 6.29 Mb. Do'stlaringiz bilan baham: 
|