Institut français d’Études sur l’asie centrale


Download 18.64 Mb.
Pdf ko'rish
bet164/238
Sana14.02.2017
Hajmi18.64 Mb.
#414
1   ...   160   161   162   163   164   165   166   167   ...   238

petit  somme  u  jindak  uxlab  oldi;  le  petit  doigt  chinchaloq;  3.  kichik, 

arzimas, ozgina, andak; je vous demande une petite  minute men sizning 

andak vaqtingizni  olaman; une petite  somme arzimas summa; les petites 

et  moyennes  entreprises  kichik  va  o‘rta  korxonalar;  4.  fam  comment  va 

cette petite  santé? salomatlikchalari  qalay? un petit  coup de rouge qittay 

qizilidan; des bons petits plats  lazzatli  ovqatlar; qu’est-ce qu’elle veut, la 

petite  dame?  xonimcha  nimani  istaydilar?  quel  petit  crétin!  qanday 

tentakvoy! ma petite maman onaginam, ayaginam, oyijon; loc fam son petit 

ami,  sa  petite  amie  jazmani,  o‘ynashi;  5.  kichik,  arzimas;  de  petits 

inconvénients  arzimas  noqulayliklar;  encore  un  petit  effort!  yana  jinday 

zo‘r  beraylik!  le  petit  nom  ism;  6.  kichik,  aham iyatsiz,  katta  mavqega  ega 

bo‘lmagan;  les  petits  gens  kambag‘allar;  les  petits  commerçants  kichik 

savdogarlar; n ce sont toujours les petits qui trinquent doim kambag‘allar 

otishadi,  ichishadi;  7.  arzimas, kichik,  o‘rta-miyona,  ahamiyatsiz, shunchaki, 

ikkinchi  darajali;  les  petits  poètes  ikkinchi  darajali  shoirlar;  petits  soins 

e’tibor, mehribonlik; II. n 1. bola, yosh  bola;  le petit, ce petit  bola,  bu  bola; 

les tout-petits chaqaloqlar,  jajjilar; la  cour des petits et  celle des grands 

yoshlar  va  kattalar  hovlisi;  hé,  petit!  va  porter  ça  à  ta  mère  he  bola! 

manavini  onangga  olib  borib  ber;  2.  hayvon  bolasi;  la  chatte  a  fait  ses 

petits mushuk bola  tug‘di, bolaladi,  tug‘di; fam son argent a fait des petits 

uning puli tug‘di (foyda keltirdi); 3. bola, farzand, zurriyot; les petites Durand 

kichik duranlar (Duranning qizlari). 

petit


2

 adv petit à petit sekin-asta, oz-ozdan; petit à petit il aménage  sa 

maison  u  oz-ozdan  uyini  tartibga  solyapti;  prov  petit  à  petit  l’oiseau  fait 

son nid qimirlagan qir oshar; 2. en petit kichik holda; je  voudrais la  même 

chose,  mais  en  tout  petit  men  xuddi  shu  narsani  xohlar  edim,  lekin 

ozginasini. 

petit-beurre

 nm pecheniy. 

petit-bourgeois,

 

petite-bourgeoise



  n,  adj  mayda  burjua,  mayda 

burjuaziyaga oid. 

petite-fille

 nf qiz nevara; ils ont quatre petites-filles et trois petits-fils 

ularning to‘rtta qiz va uchta o‘g‘il nevaralari bor. 

petitement

 adv 1. kambag‘allik bilan, bechoragina; être logé petitement 

tor joyda yashamoq;  2. fig il vivait petitement de son travail u  oyligiga  bir 

nav qilib yashardi; 3. se venger petitement pastkashlarcha o‘ch olmoq. 

petite-nièce

  nf  kichik  amakivachcha,  yoki  kichik  xolavachcha  qiz  (jiyan 

yoki xolavachchaning qizi). 

petitesse

 nf 1. kichiklik,  pastlik; la petitesse de ses  mains, de sa taille 

qo‘llarining  kichikligi,  bo‘yining  pastligi;  la  petitesse  de  ses  revenus 

daromadining  ozligi;  2.  kichikligi,  ozligi,  yetishmasligi;  petitesse  d’esprit 

aqlning  kamligi,  pastligi;  3.  pastkashlik,  pastkashliklar;  les  petitesses  d’un 

grand homme ulug‘ odamning pastkashliklari. 

petit-fils

 nm nevara. 

petit-gris

  nm  1. sibir  olmaxonining  mo‘ynasi;  un  manteau  en  petit-gris 

sibir olmaxonining mo‘ynasidan qilingan palto; 2. kulrang uzum shilliq qurti. 

pétition


 nf ariza, arznoma, iltimosnoma; faire signer une pétition contre 

un pollueur atrof muhitni ifloslantirishga qarshi qo‘l qo‘ydirmoq. 

pétitionnaire

 n arizachi, arizaga qo‘l qo‘yuvchi odam. 

petit-lait

 nm sut zardobi. 

petit-nègre

 nm buzib gapirilgan fransuz tili. 

petit-neveu,

 

petite-nièce



  n  kichik  amakivachcha  yoki  kichik 

xolavachcha o‘g‘il yoki qiz. 

petits-enfants

 nm pl nevaralar. 

petit-pois

 nm ko‘k no‘xat. 

petit-suisse

 nm tvorogli pishloq. 

pétochard,

 

arde



 adj, n fam qo‘rqoq, yuraksiz. 

pétoche


 nf fam qo‘rqmoq,  dahshatga  tushmoq;  avoir la pétoche  qo‘rqib 

ketmoq, yuragi chiqib ketmoq. 

pétoire

 nf fam yomon miltiq. 



peton

  nm  fam  oyoqcha;  l’enfant  joue  avec  ses  petits  petons  bola 

oyoqlarini o‘ynatyapti. 

pétoncle


 nm tojli molluska. 

pétrel


 nm bo‘ronqush. 

pétrifiant,

 

ante


  adj  toshga  aylantiruvchi;  fig  hayratda  qoldiradigan, 

hayron qoldiradigan. 

pétrification

 nf 1. toshga aylanish; 2. toshqotganlik. 

pétrifier

  I.  vt  1.  toshga  aylantirmoq;  crâne  pétrifié  toshqotgan  kalla 

suyagi;  2.  tosh  bilan  qoplamoq;  concrétions  pétrifiées  toshqotgan  sizotlar 

(skalaktit,  stalagmitlar);  3.  toshday,  haykalday  qotirib  qo‘ymoq;  cette 

nouvelle la pétrifia bu yangilik uni haykalday qotirib qo‘ydi; être pétrifié de 

terreur  qo‘rquvdan  qotib,  dong  qotib  qolmoq;  II.  se  pétrifier  vpr  toshga, 

mineralga aylanmoq; toshqotmoq. 

pétrin


  nm  1.  xamirtog‘ora;  xamirqorg‘ich;  2.  fam  qiyin  ahvol,  mushkulot; 

se  fourrer  dans  le  pétrin  botqoqqa,  loyga  botmoq;  quel  pétrin!  qanday 

mushkulot! 


PÉTRIR

 

PHARE



 

 

 



409 

pétrir


  vt  1.  qormoq,  iylamoq;  le  boulanger  pétrit  la  pâte  en  l’aérant 

novvoy  xamirni  shabadalatib  qoryapti;  2.  g‘ijimlamoq,  ezmoq,  ezg‘ilamoq, 

mijig‘lamoq;  il  pétrissait  son  chapeau  entre  ses  doigts  u  shlapasini 

bormoqlari orasida ezg‘ilar edi; le  masseur lui pétrit les  mollets massajchi 

uning  boldirlarini  ezg‘ilayapti;  3.  litt  yasamoq,  shakl  bermoq;  être  pétri 

d’orgueil  g‘ururga  qorilgan bo‘lmoq; il est pétri de bonne volonté u, uning 

turgan-bitgani yaxshilik, u yaxshilikdan yaratilgan. 

pétrissage

  nm  qorish,  iylash;  pétrissage  à  main,  mécanique  qo‘lda, 

mashinada qorish. 

pétrochimie

 nf nefteximiya. 

pétrochimique

  adj  nefteximiyaga  oid,  nefteximiya;  usine,  installation 

pétrochimique nefteximiya zavodi, korxonasi. 

pétrographie

  nf  petrografiya  (geologiyaning  tog‘  jismlarini  o‘rganadigan 

bo‘limi). 

pétrole

 I. nm 1. neft; 2. kerosin, yermoy; II. adj inv bleu pétrole ko‘kim tir 



kulrang; des vestes bleu pétrole ko‘kim tir kulrang kurtkalar. 

pétrolette

 nf vx moped, motorli velosiped. 

pétrolier,

 

ière


 I. nm 1.  tanker,  neft  tashuvchi kema; 2. neftchi;  II. adj  1. 

neftga  oid,  neft;  l’industrie  pétrolière  neft  sanoati;  2.  neft  qidiruvchi; 

géologue pétrolier neft qidiruvchi geolog. 

pétrolifère

  adj  neftli,  neftga  boy;  région,  gisement,  champ  pétrolifère 

neftga boy hudud, kon, maydon. 

pétulance

  nf  dadillik,  epchillik,  sho‘xlik,  o‘ynoqilik,  chaqqonlik;  la 

pétulance des jeunes gens yoshlarning sho‘xligi. 

pétulant,

 

ante


  adj  dadil,  epchil,  sho‘x,  o‘ynoqi,  chaqqon;  une  joie 

pétulante sho‘x xursandchilik. 

pétunia

  nm  petunya  (gullari  karnaysimon  dekorativ  o‘simlik);  de  beaux 



pétunias go‘zal petunyalar. 

peu


  adv  1.  oz,  kam;  kamgina,  ozgina  narsa;  yetarli  emas;  un  peu  de 

ozgina, bir oz, jinday, qittak; un peu de sel ozgina tuz; loc ce n’est pas peu 

dire  bu  hazil  gap  emas;  éviter  un  ennui  de  peu  zerikishdan  zo‘rg‘a 

qutulmoq;  à  peu  près  taxminan,  yaqin;  fam  très  peu  pour  moi  mening 

chatog‘ im yo‘q; c’est peu, trop peu bu kam, juda kam; peu à peu oz-ozdan, 

sekin-asta; peu à peu le feu gagnait les étages sekin-asta alanga etajlarni 

qoplab  olardi;  en  peu  de  temps  bir  ozdan  so‘ng;  depuis  peu,  il  y  a  peu 

yaqinda,  biroz oldin; kam odam, kamchilik; 2.  oz, kam, kam miqdorda; cette 

lampe  éclaire peu, très peu  bu chiroq yomon, juda yomon yoritadi si peu 

que ce soit oz bo‘lsada; un tant soit peu anchagina; tu me parais un tant 

soit peu susceptible sen menga anchagina zehnli ko‘rinasan; loc prép pour 

peu que ozgina, salgina; pour peu qu’on le  contrarie, il devient  agressif 

unga salgina qarshilik qilsang, u  tajovuzkor bo‘lib  qoladi;  3. un peu  ozgina, 

jindak; elle l’aime un peu u uni ozgina sevadi; un petit peu ozgina, salgina, 

biroz;  il  va  un petit peu  mieux uning ahvoli biroz yaxshi;  litt quelque peu 

anchagina; il  se  sentait quelque peu  malade u o‘zini anchagina kasal his 

qilardi; fam un peu iltimos! (buyruqni amalga oshirish yoki tanbeh uchun); je 

vous  demande  un  peu!  men  sizdan  iltimos  qilaman!  iron  ortiqcha,  ancha, 

juda; c’est un peu fort orttirib yubordingiz; un peu beaucoup juda ortiqcha; 

peu! hozir! 

peuchère

 intj voy bo‘y! bechora! 

peuh

  intj  qara-ya!,  endi  ko‘ribmanm i!,  ko‘rmaganm idim!  peuh!  ça  m’est 



égal endi ko‘ribmanmi! menga bari bir. 

peuplade


 nf qabila; une peuplade d’A mazonie Amazoniya qabilasi. 

peuple


  nm  1.  xalq,  millat,  aholi;  relatif  au  peuple  xalqqa  oid; 

gouvernement du peuple xalq hokimiyati; le peuple en  armes, en guerre 

grajdanlar  urushi,  urush  holatidagi  xalq;  2.  oddiy  kishilar,  odamlar,  oddiy 

xalq,  omma;  un  peuple  en  armes  grajdanlar  urushi  holatidagi  xalq;  le 

peuple  et  la  bourgeoisie  yo‘qsillar  va  burjuaziya;  vx  ou  iron  homme, 

femme,  gens  du  peuple  avom  erkak,  ayol,  odamlar;  elle  est  jolie,  mais 

elle  fait  peuple  u  chiroyli,  lekin  oddiy  xalqning  qilig‘ini  qiladi;  3.  odamlar, 

xaloyiq, xalq; une place encombrée de peuple odamlar bilan  to‘la maydon; 

fam  il  y  a  du  peuple  odam  bor;  loc  fam  se  ficher  du  peuple  odamlarga 

tupirmoq;  tu  te  fous  du  peuple  sen  odamning  ustidan  kulyapsan;  litt  un 

peuple  de  juda  ko‘p,  tumonat,  bir  to‘da,  hisobsiz;  s’entourer  de  tout  un 

peuple d’admirateurs tumonot muhlislari bilan o‘ralmoq. 

peuplé,

 

ée



  adj  odamlar  yashaydigan,  xalq  joylashgan,  aholisi  bor  (zich, 

ko‘p). 


peuplement

  nm  1.  ko‘chib  borib  egallash,  o‘rnashish,  joylashish;  2. 

o‘stirish,  parvarish  qilish,  ko‘paytirish  (hayvon);  le  peuplement  d’un  étang 

hovuzga  baliq  qo‘yish;  3.  aholining  zichligi,  oz-ko‘pligi;  évolution  du 

peuplement aholi zichligining o‘sishi. 

peupler


 I. vt 1. odamlar o‘rnashtirmoq, joylashtirmoq, ko‘chirib borib obod 

qilmoq; 2. yashamoq, egallamoq, o‘rnashmoq, joylashmoq; les hommes qui 

peuplent la terre yerda yashayotgan odamlar; 3. ishg‘ol  qilmoq, egallamoq; 

les  étudiants  qui  peuplent  les  universités  universitetlarni  egallagan 

talabalar; II. se peupler vpr aholi bilan to‘ lmoq, egallanmoq, ishg‘ol etilmoq. 

peupleraie

 nf terakzor. 

peuplier


  nm  1.  terak;  peupliers  blancs  oq  teraklar;  peuplier  tremble 

tog‘ terak, ansol; 2. terak (yog‘ochi). 

peur

 nf 1. qo‘rqinch, vahima, dahshat, qo‘rqish;  la peur de la  mort  o‘lim  



vahimasi;  la  peur  de  mourir  o‘lib  qolishdan  qo‘rqish;  2.  qo‘rqib  ketish, 

dahshatga  tushish;  une  peur  bleue,  intense  dahshatli,  kuchli  qo‘rqinch;  3. 

loc  avoir  peur  qo‘rqmoq;  faire  peur  qo‘rqitm oq;  tout  lui  fait  peur  hamma 

narsa  uni  qo‘rqitadi;  4.  par  peur  de,  de  peur  de  loc  prép  qo‘rqinchdan, 

qo‘rqqanidan; il  a  menti de peur d’être puni u  jazolanishdan qo‘rqqanidan 

yolg‘on  gapirdi;  loc prép de peur que, par peur que  deb qo‘rqqanidan;  il a 

menti  de  peur  qu’on  (ne)  le  punisse  u  jazolashmasin  deb  qo‘rqqanidan, 

yolg‘on gapirdi. 

peureusement

 adv qo‘rqib, qo‘rqqanidan. 

peureux,

 

euse



 adj 1. qo‘rqoq, yuraksiz; un enfant peureux qo‘rqoq bola; 

n  c’est  un  peureux  bu  qo‘rqoq;  2.  qo‘rqqan,  qo‘rqib  ketgan,  yuragi  tushib 

qolgan;  il  alla  se  cacher  dans  un  coin,  tout  peureux  butunlay  qo‘rqib 

ketgan holda, u bir burchakka borib yashirindi. 

peut-être

  adv  1.  balki,  ehtimol,  shoyad,  ajab  emas;  ils  ne  viendront 

peut-être  pas  balki  ular  kelmas;  je  vais  peut-être  partir  balki  men  ketib 

qolaman. 

pèze

 nm sing fam pul, aqcha. 



pff(t),

 

pfut



  intj  befarqlikni,  yoqtirmaslikni  bildiradi;  pfft…!  il  en  est  bien 

incapable he…! u bunga qodir emas. 

ph

 kislotalilikning o‘lchash birligi. 



phacochère

 nm Afrika yovvoyi to‘ng‘izi. 

phagocyte

 nm fagotsit (yot zarralar va bakteriyalarni yutish hamda hazm 

qilish xususiyatiga ega bo‘lgan hujayra); phagocytes  mobiles harakatchan 

fagotsitlar. 

phagocyter

 vt 1.  fagotsitoz yordamida yemirib yubormoq; 2. fig yutib va 

yemirib  yubormoq;  ce  groupe  a  été  phagocyté  par  un  grand  parti  bu 

guruh katta bir qism tomonidan yutilib ketdi. 

phagocytose

 nf fagotsitoz. 

phalange

1

 nf 1. vieilli falanga (yunonlarda piyoda askarlarning jips safga 



tizilgan  ko‘p  qatorli  jangovar  tartibi);  litt  armiya,  jangovor  qator;  2.  o‘ta  o‘ng 

militaristik siyosiy guruh. 

phalange

2

 nf 1. barmoq suyagi; 2. barmoq bo‘g‘ini; la seconde phalange 



de l’index ko‘rsatkich barmoqning ikkinchi bo‘g‘ini. 

phalanstère

 nm 1. falanster; 2. shu guruh yashaydigan joy. 

phalène


 nf ou m tungi kapalak. 

phallique

 adj fallosga oid. 

phallocrate

 n ayollarga past nazar bilan qarovchi odam. 

phallus


  nm  inv  1.  fallos,  tarang  holatdagi  olat;  2.  phallus  impudique 

qo‘ziqorinning bir turi. 

phantasme

 nm voir fantasme. 

pharamineux 

adj voir faramineux. 

pharaon

 nm fir’avn (Qadimgi Misr podshohlarining nomi yoki unvoni); les 



momies des pharaons fir’avnlar mumiyosi. 

pharaonique

 adj fir’avnlarga xos, fir’avn. 

phare


  nm  mayoq,  mash’al;  phare  tournant  aylanuvchi  mayoq;  2.  fara; 

phares  antibrouillard  tumanga  qarshi  fara;  faire  des  appels  de  phares 

faralarni  lippillatmoq  (belgi  berish  uchun);  3.  faraning  eng  yaxshi  yoritgan 

joyi. 


PHARISIEN

 

PHOSPHORESCENT



 

 

 



410 

pharisien,

 

ienne


  n  1.  vieilli  farisey  (qadimgi  Iudeyada:  boy  tabaqalar 

manfaatini  himoya qilgan, mutaassibligi va munofiqligi bilan ma’lum  bo‘lgan 

diniy-siyosiy  partiyaning  a’zosi  va  shu  sektaning  diniy  jo‘hid  boshlig‘i);  les 

évangiles présentent les pharisiens comme responsables de la mort de 

Jésus  injil  fariseylarni  Isoning  o‘limi  uchun  aybdor  deb  hisoblaydilar;  2.  litt 

péj ikkiyuzlamachi, munofiq, riyokor. 

pharmaceutique

  adj  farmatsevt  va  farmatsevtikaga  oid;  farmatsevtik, 

farmatsevt(lar),  farmatsevtika;  produit  pharmaceutique  farmatsevtika 

mahsuloti. 

pharmacie

 nf 1. farmatsevtika, dorishunoslik (dori tayyorlash, saqlash va 

bemorlarga  berish  haqidagi  amaliy  fanlar  majmui);  préparateur  en 

pharmacie  dorishunos;  2.  apteka,  dorixona;  médicament  vendu  en 

pharmacie  dorixonada  sotilgan  dori;  3.  aptechka;  pharmacie  portative 

ko‘tarib yuriladigan aptechka. 

pharmacien,

 

ienne



 n farmatsevt, dori tayyorlovchi, aptekachi. 

pharmacologie

  nf  farmakologiya  (dorivor  maddalarning  organizmga 

ta’siri va ishlatilishini o‘rganuvchi fan). 

pharmacopée

 nf farmakopeya, dorilar ro‘yxati saqlanadigan daftar. 

pharyngien,

 

ienne



 adj tomoqqa, bo‘g‘izga oid; tomoq, bo‘g‘iz. 

pharyngite

 nf faringit (tomoq shilliq pardasining shilliqlanishi). 

pharynx


 nm inv tomoq, halqum, bo‘g‘iz. 

phase


 nf 1. bosqich, palla, davr; les phases d’une  maladie kasallikning 

bosqichlari;  il  énuméra  les  différentes  phases  de  l’opération  u 

operatsiyaning turli bosqichlarini sanab berdi; 2. faza, davr; les phases de la 

lune oy fazalari. 

phénicien,

 

ienne



 adj, n finikiyalik. 

phéniqué,

 

ée

  adj  karbolkaga  (karbol  kislotasiga)  oid;  karbolkali;  eau 



phéniquée karbolkali suv. 

phénix


 nm 1.  feniks, qoqnus (qadimgi ba’zi xalqlar mifologiyasida: yonib 

ketib,  kuldan  yana  paydo  bo‘la  oladigan  afsonoviy  qush;  abadiy  yangilanib 

turish ramzi); 2. bot voir phœnix. 

phénix


2

 ou phœnix nm inv uyda o‘stiriladigan palma. 

phénol

 nm 1. chim fenol (karbol kislotasi); le phénol est un antiseptique 



fenol antiseptik vositadir; 2. fenollar. 

phénoménal,

 

ale,


 

aux


  adj  kamdan-kam  uchraydigan,  nodir,  noyob, 

ajoyib;  g‘oyat  zo‘r,  nihoyatda  tengsiz;  un  acrobate  phénoménal  nihoyatda 

tengsiz akrobat. 

phénomène

  nm  1.  phil  fenomen,  hodisa;  étudier  le  phénomène  des 

éclipses  oy  tutilish  hodisasini  o‘rganmoq;  phénomènes  physiques  et 

psychologiques  jismoniy  va  psixologik  hodisalar;  2.  kuzatilgan  voqea, 

g‘alati yoki hayratli hodisa; 3.  favqulotda o‘rganish ob’ekti, voqea, hodisa; un 

article sur le phénomène de la violence zo‘rlash hodisasiga bag‘ishlangan 

maqola. 


phénoménologie

 nf fenomenologiya. 

philanthrope

  n  1.  insonparvar  odam;  2.  saxovatpesha  (muhtojlarga 

shafqatli, xayr-saxovat qi ladigan kishi); je suis un commerçant, je ne  suis 

pas un philanthrope! men savdogarman, saxovatpesha emasman. 

philanthropie

 nf 1. insonparvarlik, odamiylik; 2. beg‘arazlik, xolislik. 

philanthropique

  adj  xayr-ehson  qilish  bidan  shug‘ullanadigan, 

filantropik; organisation philanthropique  filantropik, xayr-ehson qilish bilan 

shug‘ullanadigan jamiyat. 

philatélie

 nf filateliya (pochta markalarini kolleksiya uchun yig‘ish). 

philatélique

  adj  filateliya  va  filatelist(lar)ga  oid;  filatelistik,  filateliya; 

filatelist(lar); association philatélique filatelistlar uyushmasi. 

philatéliste

 n filatelist (marka yig‘ish bilan shug‘ullanuvchi odam). 

philharmonique

 adj filarmoniyaga oid;  filarmonik, filarmoniya; orchestre 

philharmonique filarmonik orkestr. 

philhellène

  adj,  n  XIX  asrda,  Yunonistonning  mustaqilligi  uchun 

kurashuvchi. 

philistin

 nm litt fikri  tor,  tor  fikrli kishi; il est un peu philistin u  biroz  fikri 

tor odam. 

philo

 nf fam falsafa. 



philologie

 nf filologiya. 

philologique

 adj filologiyaga oid, filologik, filologiya. 

philologue

 n filolog (filologiya mutaxassisi). 

philosophale

  adj  n  falsafaga  oid,  falsafiy,  falsafa;  pierre  philosophale 

falsafiy  tosh (O‘rta asr alximiklari tushunchalariga ko‘ra, har qanday metallni 

oltinga aylantira oluvchi, har qanday kasalga davo bo‘luvchi sirli modda). 

philosophe

 I. n 1.  faylasuf,  filosof; 2. XVIII asrda hur  fikr  tarafdorlari;  3. 

dono,  donishmand;  il  vit  en  philosophe  u  donolarcha  yashaydi;  II.  adj 

faylasuf,  dono,  donishmand;  pourquoi  se  lamenter!  il  faut  être  un  peu 

plus  philosophe  que  cela!  nega  g‘am  chekish  kerak?  bundan  ko‘ra  ham 

ko‘proq faylasuf bo‘lish kerak! 

philosopher

  vi  faylasufona  fikr  yuritmoq,  filosofiyaga  oid  mulohazalar 

bilan shugullanmoq, filosoflik qilmoq. 

philosophie

 nf 1. falsafa; la philosophie et la science falsafa va  fan; la 

philosophie de l’histoire tarix falsafasi; 2. falsafa, nazariya; la philosophie 

critique  de  Kant  Kantning  tanqidiy  falsafasi;  3.  falsafa,  mulohaza;  la 

philosophie  orientale  sharq  falsafasi;  4.  falsafa,  fikr;  donolik, 

donishmandlik, aqllilik;  supporter les  revers de fortune avec philosophie 

taqdirning bevafoligiga donolik bilan chidamoq. 

philosophique

  adj  1.  falsafaga  oid,  falsafiy,  falsafa,  falsafa  nazariyasi; 

roman  philosophique  falsafiy  roman;  2.  chuqur  o‘ylangan,  aql-idrok  bilan 

qilingan, jiddiy; un  mépris philosophique  de l’argent pulga nisbatan  jiddiy 

nafrat. 

philosophiquement

  adv  1.  faylasuflarcha,  faylasufona;  2.  donolarcha, 

donolik  bilan;  accepter  philosophiquement  son  sort  o‘z  taqdiriga 

donolarcha rozi bo‘ lmoq. 

philtre


 nm sevgi, muhabbat sharbati; le philtre que Tristan et Iseult ont 

bu Tristan va Izolda ichgan sevgi sharbati. 

phlébite

 nf flebit (venalarning yallig‘lanishi). 

phlegmon

  nm  flegmona  (biriktiruvchi  to‘qimalarning  yiringlab 

yallig‘lanishi); phlegmon des doigts milkak. 

phobie


 nf 1. fobiya, qo‘rquv, qo‘rqish, qo‘rqinch; obsessions et phobies 

vasvasa  va  qo‘rquv;  2.  qo‘rquv,  yoqtirmaslik,  cho‘chish;  il  a  la  phobie  des 

réunions familiales u oilaviy yig‘inlardan qo‘rqadi. 

phobique


  I.  adj  qo‘rquvga  oid,  qo‘rquv;  II.  n  méd  les  phobiques  et  les 

obsédés qo‘rquv kasaliga uchraganlar va vasvasa kasaliga uchraganlar. 

phœnix

 ou phénix nm bot feniks, palma turi. 



phonème

  nm  fonema  (so‘z,  morfema  va  ma’nolarni  farqlash  uchun 

xizmat  qiladigan  nutq  tovushi);  phonèmes  et  graphèmes  fonemalar  va 

grafemalar. 

phonéticien,

 

ienne



 n fonetist, fonetikashunos; fonetika mutaxassisi. 

phonétique

 I. adj fonetikaga oid,  fonetika,  fonetik; alphabet phonétique 

international  (A.P.I.)  xalqaro  fonetik  alifbo;  transcription  phonétique 

fonetik  transkripsiya;  II.  nf  fonetika  (tilshunoslik  fanining  nutq  tovushlarini 

o‘rganuvchi  bo‘limi);  phonétique  descriptive  deskriptiv 

fonetika; 

phonétique fonctionnelle funksional fonetika, fonologiya. 

phonétiquement

  adv  fonetik  yo‘l  bilan,  fonetik;  texte  transcrit 

phonétiquement fonetik yo‘l bilan yozilgan matn. 

phonographe

 nm patefon. 

phonologie

 nf fonologiya (fonetikaning fonemalar sistemasini va ularning 


Download 18.64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   160   161   162   163   164   165   166   167   ...   238




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling