Nemis adabiyoti tarixi to sh k en t m u m to z so


 YANGI  POSTMODERN  ADABIYOTNING

bet12/20
Sana31.01.2018
Hajmi
#25729
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   20

15. YANGI  POSTMODERN  ADABIYOTNING 
VUJUDGA KELISHI
1.  Pa’tik  Zyuskind
2.  Robert  Shnayder
G erm aniya  voqeligi  m anzaralarini  gavdalantirgan  asr  so ’nggi 
adabiyoti  bilan  bir  qatorda  Y evropada  m azm un  va  qurilishiga  k o 'ra 
yangicha 
bo ’lgan 
adabiyot 
yozilish 
uslubiga 
ko’ra 
an ’anaviy 
adabiyotdan  keskin  farqlanuvehi  postm odern  adabiyot paydo b o ’ldi.
Bu  yangilik  ilk  bora  italyan  adabiyotshunosi  U m berto Eko asarlarida 
o ’z  tajassum ini  topgan.  Uning  1980-yilda  e ’lon  qilingan  romani 
“Atirgul  nom i”  (Der  N am e  dcr  Rose)  unga  jahonshum ul  shuhrat 
keltirdi.  Am erikalik  Paul  A uster  “Oynavand  shahar”  (O ynadan  qurilgan 
shahar)  “Stadt  aus  G las”  (1985)  asari  bilan  postm odern  adabiyotining 
tamal  toshini  q o ’yganlardan.
H aydelberglik  germ anist  M anuela  Kopp-M arksning  ta ’biriga  ko ’ra 
“M adonna” 
(2005)  -   postm odern  uslubidagi  roman  b o ’lib,  m azkur 
y o ’nalishning  keng  qam rovli  nazariy  tahlili  va  bahosi  o ’z  ifodasini 
topgan.  M uallif  unda  real  hayot  chizgilarini  berm asdan,  aksincha 
subyektiv  hayolot dunyosini  tasvirlaydi.
O byektivlik  asarda  xotirot,  xayolot  va  orzular,  o ’tm ishni  qum sash 
kayfiyati  va  hayoliy  kelajakni  kutib  yashash  hislari  uyg'unligidagi 
subyektivlik  tom onidan  siqib  chiqariladi.  Bu  holatlar  zam irida  hikoya 
marom ning  psixologik  om illari  oldingi  planga  ehiqadi.  Bu  m azmun  va 
stnikturaga  yangicha  yondashuv  jan m in g   y o ’nalish  form alaridan 
kengroq  tashqariga  chiqishga  olib  keldi.  Postm odernga  xos  hikoya 
ko’pincha  tarixiy  epizodlar,  detektiv  rom an,  utopiya  yoki  oddiygina 
trillerdir.  Janr sifatidagi  yangi  qorishiq  form a shu  tarzda dunyoga keldi.
O ’zlashm alar,  sitatalar  va  xayoliylik  texnikasi  asarda  G ’arb  va  Sharq 
falsafasi  nafasi  bilan  ufurib  turadi. 
M anuella  К орр-M arks  o ’z 
izlanishlarini  m ulohaza  bilan  “Petrarka  va  M adonna  oralig’i”  deb 
ataydi.
Postm odernda  o ’tmish  va  bugun  bog'lanadi,  Dantening  ilohiy 
kom ediyasi,  Servantes  va  uning  shamol  tegirm onlari  bilan  kurashgan 
Don  Kixoti,  shuningdek,  M adonnaning  pop-art  (om m abop  san’at)ini 
qam rab  olinadi.
160

Shaxsiy 
va  o ’zlashm a  detallar  chegarasi, 
sitata 
va  plagiat 
(ko’chirm achilik) chegaralari  unda buzilib ketadi.
PATRIK  ZY U SK IN D  
(P a trick  Siiskitid)
 va R obert Shnaydcr 
(R o b ert
Schneider)
Patrik  Zyuskind  o ’zining  “M ushk-anbar” 
(D as  Parfiim ,
 
1985)  asari  bilan  nemis 
adabiyotidagi 
postm odern  janrining 
ilk 
vakili  hisoblanadi.
“M ushk-anbar”  o ’ziga  xos  usulda  yuksak 
b o ’yoqlarda  tasvirlangan  elem entlam i  mu- 
jassam   qiladi.  Bu  asar  triller  b o ’lib,  unda 
axloqan  buzuq  ashaddiy  qotil  hayoti  qa- 
lam ga  olinadi.  V oqealar  18-asr  oxirlarida 
Parijda  yuz  beradi.  M uallif  reallik  chega- 
rasidan  chetga  ehiqadi.  Asar  qahram onini  u 
favqulodda  g ’ayriodatiy  hid  bilish  qobiliyati 
bilan  qurollantiradi.
V oqealar  tizimi  bir  tekis  b o ’lishiga  qaramay,  ruhiy  m uvozanatlar 
chizgilari  o ’quvchini  chalkashtiradi.
Grenuil,  badbashara  va  beso’naqay  odam,  u  odam lar  hislarini 
boshqaradigan,  ularning  sevgisini  qozonadigan  m o’jizak or  atim i  kashf 
qilish  y o ’llarini  qidiradi.  Bu  atirni  u o ’z. tuzog’iga tushgan  g o ’zal  ayollar 
terisidan  oladi.  U  bu  qizlam i  bir  qaneha  chaqirim   uzoqdan  hid  bilish 
vositasida  topib  keladi.  Iso  kabi  u  to g ’-adirlarga -   uzlatga chekinadi.  U 
kabi  om m ani  o ’ziga  ergashtirar  ekan,  bunda  u  non  bilan  siylash  emas, 
o ’tkir hid  bilan jalb  qiladi.
Roman  fojiali  yakun  topadi.  Grenuil  Parijda  vafot  etadi.  U  ustiga 
m o’jizakor  atim i  to ’kib  yuboradi  va  uni  odam lar  shafqatsizlarcha 
burdalab yeb tashlashadi.
Zyuskindning  romani  an ’anaviy  yozuvchilik  qolipiga  tushmaydi. 
Unda  fikrlar  m utanosibligi  minimal  darajada,  “M ushk-anbar”ni  triller 
silatida  qaralsa,  m uallif e ’tirofiga  ko ’ra  ham,  uning  q o ’shim cha  nomi  -  
Bir qotillik tarixi  -  diqqat m arkazida turadi.
Patrik  Zyuskind  hayotining  o ’z  asari  m azm uniga  hech  bir  aloqasi 
y o ’q.  U  hozirda,  om m aning  diqqat  nazarida,  M yunxenda  istiqom at
161

qiladi.  Erix  M aria  R em arkning  “G ’arbiy  frontda  o ’zgarish  y o ’q ” 
asaridan  so  ng  (1929-yildan  buyon)  hech  bir  nem iszabon  m uallifiga 
bunday 
olam shum ul 
m uvaffaqiyat 
nasib 
qilm agan 
(“Spiegel”, 
Ham burg).  “K ontrabas"  asari  bilan  erishgan  m uvaffaqiyati  uning 
dram aturglik  borasidagi  iqtidorini  nam oyon  qildi.  “K ontrabas”  nemis 
sahnalarida  o ’z  san’atini  ko ’rsatuvchi  odatiy  san'atk or  inson  obrazini 
aks  ettiradi.
Patrik  Zyuskind  bilan  bir  qatorda  avstriyalik  Robert  Shnayder  ham 
postm odern  m ualliflari  qatorida  m uvaffaqiyatii  ijodi  bilan  ajralib  turadi. 
U  1961 -ytlda  Forarlbergda  tug'ilgan,  ilk  romani  “U yquning  o g ’asi” 
bilan  (1992)  u  shuhrat  qozondi.  Kitob  20  dan  ortiq  tillarga  taijim a 
qilindi,  2007-yilda asarning  30-nashri  bosm adan  chiqdi.
Robert 
Shnayderning 
romani 
Zyuskindning  “M ushki-A nbar”  (Parfyum ) 
asari  bilan  talay  m ushtarakliklarga ega.
O ’xshash  tarzda  voqealar  o ’tm ishda  yuz 
beradi. 
Forarlbergdagi 
to g ’li 
qishloq 
Eshbergda  19-asr  boshlari  tasvirlanadi. 
Grenuil  kabi  asar  qahram oni  Elias  A lder 
favqulodda  qobilivat  egasi.  U  atrofidagi 
odam lar  yurak  urishini  eshitib  turadigan 
darajada  kuchli  eshitish  xususiyatiga  ega. 
Elias 
Grenuil 
kabi, 
rivojlanib, 
daho 
musiqachi  bo’ladi  va  roman  nihoyasida 
Grenuil  kabi  sevgi  iztirobida o ’zini  o ’limga  mahkum  qiladi.
Zyuskind  kabi  Robert  Shnayder  tarixiy  muhitdagi  prim itiv  (sodda, 
ibtidoiy,  j o ’n)  hayot  tarzini,  to g 'li  qishloq  m isolida  o 'c h k o ’zlik,  g ’araz 
va  zo ’ravonlikni  tasvirlaydi.  Bu  yerdan  Elias  m usiqiy jilo   beruvchi  nur 
sifatida  k o ’tarilib  chiqadi.  Lekin,  Grenuil  singari  u  ham   o ’zi  tashna 
b o ’lgan  m uhabbatga yetolm ay,  iztirobda qoladi.
R om anning  postm odern  tarkibi  sodda  va  tushunarli:  tarixiy  m aterial, 
asar  bosh  qahram onining  g ’ayriodatiy  qobiliyati,  ajabtovurlikdan 
m am nun,  sarhadsiz  xayolot  va  U m berto  Ekoga  taqlidan  o ’zlashtirilgan 
belgi-ishoralar.
Patrik  Zyuskind  romani  upa-elik  ishlab  chiqarish  tarixi jarayoni  kabi 
o ’qilsa,  R obert  Shnayderning  asari  to g ’li  qishloq  an’analarining 
tadqiqiga  o ’xshaydi.  Ikkala  roman  ham  tarixiy  va  sohaga  oid 
xususiyatlar xazinasi  kabidir.
162

Postm odern 
adabiyoti 
janri 
Schnayder 
tom onidan 
vatanning, 
qishloq 
adabiyotining 
elem entlarini  arxaik  formada  boyitdi.  M anuela 
p e v e rm e ssu n g  
К орр-M arks 
postm odern 
o ’z 
nam unalarini  Ц| 
йег*ша!В
o ’tm ishdan  i/.lashini  aniq  bclgiladi  va  uning  fi? 
jA
 
,
asarlarida  bu  o '/  tasdig’ini  topdi.
Postm odem istik  nashrlar  qatorida  yangi.  ayni 
zam onda  so ’nggi  m uvaffaqiyatli  ehiqqan  rom an 
Daniel  Kelm anning  “Dunyoning  o ’lehovi” 
(D ie 
Verm essung  d e r  W elt
,  2005)  asaridir.  Bu  roman 
qisqa  vaqt  iehida  40  dan  ortiq  tillarga  tarjim a 
qilinib  o g ’izga  tushdi  va  mazkur  asam ing 
ekranlashtirilishi  rejalashtirilmoqda.
D.Kelm ann  1975-yilda  M yunxenda  tavallud  topgan.  Uning  qalam iga 
mansub  ishlari  -   rom an  va  nazariy  tadqiqotlari  k o ’psonli  m ukofotlar
bilan  taqdirlangan.  D.K elm ann  Konrad 
A denauer  ja m g ’armasi  va  D oderer  va 
Klayst  nomidagi 
nufuzli  m ukofotlarga 
loyiq  ko ’rilgan.  “Dunyoning  o ’lchovi” 
postm odem istik 
bayonga 
xos 
odatiy 
m ezonlar 
asosida 
yozilgan 
sarguzasht 
rom an  b o ’lib,  voqealar  XIX  asrda  sodir 
bo ’ladi.  X arakterlar  yorqin  ifodalangan 
Men 
ekstscntrik4 
chizgilar 
orqali 
gavdalantirilgan.  Asardagi  Men  jam iyatdan  ajralib  qolgan,  aql  bovar 
qilmas  qobiliyatlar  sohibi  va  g ’oyalarga  m ukkasidan  ketgan  shaxs 
sifatida tasvirlanadi.
A leksandr  fon  Humboldt,  nabototchi  olim   dunyoni  o ’lehash  va  uni 
b o ’laklashni  katalog tarzida ko ’rishni  xohlaydi.
Gyottingenlik  m ashhur  tabiatshunos  professor  Karl  Fridrix  Gauss 
dunyoni  m atem atik  form ulalardan  iborat  to ’r  deya  talqin  qiladi.  Har 
ikkala  shaxs  o ’z  ulug’liklarini  nam oyon  etadilar,  am m o  har  ikki  shaxs 
chin  m a’noda  olim lar  ayni  paytda  tabiatan  ziddiyatlidirlar.  H um boldt 
dunyosi  barcha  tog’u  toshlarni  kezgan,  barcha  katta-kichik  k o ’llam i 
kechgan  Janubiy  Am erika  dunyosi.  Gauss  ruhi  Gyottingendagi  ish
‘  ju d a  q iziq a rli
oan,efKemmann
-
S
.
'
 M  
......
-
163

stolida  o ’tirgancha  makon  va  raqam lar  dunyosiga  yengilgina  safar 
qiladi.
Ayni  paytda  “M ushki  anbar”dagi  va  “Uyquning  o g 'a si”  asarlari 
personajlari  va  voqealar  g ’ayritabiiyligi  o'quvchini  o 'z ig a  jalb   etadi. 
D .Kclm ann  asaridagi  kinoyali  nigoh  va  yum or  dahoning  ulug’ligi  va 
kulgili  holatlam i  o ’quvchi  xotirasiga  m uhrlab  q o'yganday  tasavvur 
qoldiradi.
D .K elm ann  o ’z  asari  m arkaziga  real  tarixiy  shaxslam i  -   Karl  Fridrix 
Gauss 
va  A leksandr  fon 
Hum boldtni 
q o ’yadi. 
Garchi 
roman 
qahram onlari  olim lar  b o ’lsa-da,  m azkur  asar  ilmiy  nashr  b o ’lmay, 
badiiy  jan r  m ahsuli  sifatida  qabul  qilinadi.  D.K elm anning  badiiy 
m ahorati  yuksak  bo ’lib,  til  im koniyatlari  va  istiqbolga  intilgan  inson 
m ohiyatini 
idrok 
etish 
G auss 
va 
Hum boldtni 
postm odernistik 
xarakterlar  doirasiga  k o ’taradi.  Adabiyotdagi  postm odernistik  y o ’nalish 
hali  uzoq  vaqt  o ’quvchilar  e ’tiborida  bo ’lishi  m um kin  yoki  tez  orada 
tijoratga  yo ’naltirilgan  om adli  “yozuvchilik”  sifatida  oxir  oqibatda 
o ’tm ishga ravona b o ’lishi m um kin.  Buni  kelajak ko ’rsatadi.
H ozirgi kungacha birinchi navbatda realistik,  ijtim oiy-tanqidiy roman 
Tom as  M ann  tim solida  insonparvar  jam iyatga  xos  b o ’lgan,  urushdan 
keyingi  nem is  adabiyotiga  shuhrat  keltirgan  Haynrix  Byoll,  G yuntcr 
Grass,  Herta  M yuller  kabi  ijodkorlam ing  sa’i-harakatlari  tufayli  global 
m ashhurlikka erishdi.
Nem iszabon  adabiyot  vakillaridan  kattagina  qismi  Nobel  m ukofotiga 
loyiq  ko ’rilganligi  fikrim iz  dalilidir.

Fragen, Aufgaben zur Selbstkontrolle und Lesetexte 
Aufgaben 
Die deutsche Literatur der Aufklarung 
Hildebrandslied
D as  Fragm ent  g eh t  a u f  d ie  Sage  von 
Dietrich  von  Bern 
zuriick 
(O stgotenkdnig  Theoderich).  Es  b esch reib t  die  H eim kehr  des  D egens 
(K rieg e rs)  H ildebrand.  D ie se r  g ib t  sich  seinem   Sohn  H adu bran d  als 
V ater  zu  erkennen.  D e r  Sohn  halt  den  A llen je d o c h  fu r   einen  B etriiger 
und fo r d e r t  ihn  zum  Z w eikam p  heraus.  D e r   Karnpf zw ischen  Vater  und 
Sohn  ist  ein  haufiges  M otiv  germ an isch er  D ichtung.  D e r  A uszug 
um fasst  Anfang  und  Ende  d es  aus  ca.  60  Zeilen  bestehenden 
Fragm entes.
Ich horte das  sagen,
dass  sich  als  Herausforderer allein begegnet,
Hildebrand  und  H adubrand zw ischen Heeren zweien.
Sohn und  V ater ihre  Riistungen (zu-)richteten,
bereiteten  (sie)  ihre  Kriegsgewander.  gurteten  sich ihre 
Schw erter an,
die  Krieger iiber die  Panzer(-ringe),  da sie zu dem  K am pf 
ritten.
Hildebrand  sprach  [Heribrands  Sohn]:  er w ar der altere 
Mann,
des  Lcbcns erfahrener;  er zu fragen begann
mit  wenigen  W orten,  w er sein  Vater ware
der M enschen  im  Volke,  “(oder)  und w elches G eschlechtes
du  seist.
Wenn  du  m ir einen sagst,  ich m ir die  andem   weiB,
Kind,  im  Konigreiche:  kund ist mir alles M enschenvolk.“
165

Hadubrand  sprach,  Hildebrands  Sohn:
“das  sagten m ir unsere  Leute
alte  und weise, die  vorm als  waren.
dass H ildebrand heifJe  m ein  Vater:  ich  heiBe  Hadubrand.
[ - . J
“W ohlan  nun,  w altender Gott  [sprach  Hildebrand], 
W ehgeschick geschieht.
Ich  wollte  der Som m er  und  W inter sechzig  auBer Landes,
wo  man  mich  im m er scharte  in  das  Volk der  Kampfer: 
wahrend  man  m ir bei  Burg  irgendeiner Tod nicht zufiigte,
nun soil m ich (m ein)  eignes  Kind  mit dem  Schwerte hauen, 
niederstrecken  mit  seiner  Klinge,  oder ich  ihm  zum  M order 
werden.
Doch kannst du  nicht leicht,  wenn  dir deine  Kraft taugt, 
an  so altem  Mann  die  Rustung gewinnen,
Beute  erbeuten,  wenn  du  dazu  irgendein  Recht hast."
“der sei  doch nun  der  feigste  [sprach  Hildebrand]  der 
Ostleute.
der dir nun  Kampfes  verweigerte,  nun  dich dessen  so  sehr 
gelustet,
nach K am pf gem einsam em :  versuche, der darf,
w elcher (sich) heute  die  Gewiinder raum en  muss, 
oder dieser  Briinnen beider w alten.“
Da lieBen  sie  zuerst die  (Eschen-) Lanzen  gleiten, 
in  scharfen  Schauem:  dass  (sie)  in  den  Schilden  standen.
Dann  stapften  sie  zusamm en,  Buntborde  spalteten  sie, 
hieben  harm voll  (auf)  weiBe  Schilde,
166

bis  ihnen  ihre (Linden  )  Schilde  klein  wurden, 
zerkam pft mit S ch w ertem ...
Das Nibelungenlied
D a s  N ib elu n g en lied .  w elches  seine  Stoffe  zum  Teil  aus  altnordischen 
H eldenliedern  bezieht,  vereint  и/a   die  Sage  von  Siegfried,  dem  
D rachentdter,  und die  Sage  vom  U ntergang des  B urgenderreiches.
S iegfried  wird,  nachdern  er  K riem h ild   als  G em ahlin  gew onnen  hat, 
von dem   grim m en  H agen  a u f d e r J a g d  erm ordet.  K riem hild,  die  nun  den 
Hunnenkonig  Etz.el  heiratet,  la d t  die  B urgunder  zur  H och zeit  und  la sst 
sie  aus R achsucht toten.
M it  seinem   dunklen  germ anischen  Stoffen,  m it  d e r   Beschreibung  von 
K a m p f  M o rd   und  Rache,  zeich n et  d ieses  H elden epos  in  germ anischen 
Tradition  eine  ganz an dere  W elt a ls die  christlich-hofischen  Ritterepen.
D ie  zahlreichen  N achdichtungen  zeugen  b is  heute  von  d e r  P o p u la rita t 
d es  Werkes.
Uns  sind in  alten  Miiren W under viel  gesagt 
von  Helden,  reich  an  Ehren,  von  Kiihnheit unverzagt, 
von Freude und  Festlichkeiten,  von W einen und von  Klagen, 
von  ktihner Recken  Streiten  mogt nun  W under horen  sagen.
Es erwuchs  in  Burgenden ein edles  M agdelein, 
dass  in  alien  Landen  kein  schoneres  mochte  sein:
Kriemhild war sie  geheilien;  sie  ward ein  schones W eib.
Um  sie m ussten der Degen  viel  verlieren Leben und Leib.
Sie  pflegten drei  Konige,  edel  und reich:
G unther und G em ot, denen  keiner gleich, 
und Giselher,  der junge, ein  ausgew ahlter Degen.
Die  M aid war ihre  Schwester;  die  Fiirsten  hatten  sie  zu 
pflegen.
In  diesen  hohen  Ehren  traum te  Kriemhilden,
wie  sie  zoge einen  Falken,  einen  starken,  schonen,  wilden,
167

den  ihr zw ei  Aare erkrallten:  da sie das  m usste  sehn, 
ihr konnt  auf dieser Erde  nie cin groBer Leid  geschehn.
Den  Traum   sie  da sagte  ihrer M utter Uten.
Die  konnte  nicht besser deuten  ihn  der Guten:
“Der Falke, den  du ziehest,  das  ist ein edler Mann.
Ihn wolle G ott behiiten;  sonst  ist es bald  um  ihn getan.“
“W as sagt ihr vom  M anne,  vielliebe  M utter mein?
Ohne Reckenm inne,  so  will  ich  im m er sein.
So schon  will  ich  bleiben  bis  an  meinem   Tod. 
dass  ich  von  M annesm inne nie gew innen  moge  N ot.“
Da wuchs  in  der N iederlanden eines reichen  Konigs  Kind, 
sein  Vater,  der hieB  Sigm und,  seine M utter Sigelind, 
in einer reichen  Feste,  weithin  w ohlbekannt, 
drunten  an  dem  Rheine;  Santen  w ar sie genannt.
Siegfried  war geheiBen  der schnelle Degen  gut.
Er eiprobte  viele  Reiche  in  kraftbeherztem   Mut.
Seines  Leibes  Starke  bracht  ihn  in  m anches Land.
Hei,  was  an  schnellen  D egen er bei  den  Burgunden  fand!
168

Wolfram von Eschenbach
Parzival
Wolfram  von  Eschenbachs 
E pos 
Parzival 
und 
Gottfried  von 
Strajiburgs 
Epos 
Tristan 
stellen  g egen satzlich e  H ohepunkte  d e r 
hojischen  Epik  d es  H och m ittelalters  dar.  P a rziva l  ist  d e r   Ritter,  d e r 
nach  Torheit  und  Siinde  durch  G o ttes  G nade  zum  He 'll fin d e t  und  am 
Ende  K onig d e r  G ralsburg  wird.
W enn W ankelm ut beim  Herzen  wohnt, 
der Seele w ird’s mit Leid gelohnt.
An  Ehren ist und Schanden  reich, 
w er wankelmutigen  Sinn  zugleich 
m it treuem  M annesm ute paart, 
scheckig nach der Elstem   Art.
Doch  soil  getrost er weiterstreben: 
ihm  ist  an  beidem Teil  gegeben, 
an  Him m elslust und Hollenleid.
W er aber der Treulosigkeit
und Arglist ganz und gar verfallt,
ist schwarz wie  Satans  finstre Welt.
N ur ein  getreuer,  steter Sinn, 
der wandelt licht zum Lichte h in ...
Die M ar’,  die  w ir em euen, 
die  sagt von  groBen Treuen, 
von  W eiblichkeit au f rechtem   Pfad, 
von M annes  M annheit fest und grad, 
die  sich  vor keiner Harte bog, 
vom  M ann,  den nie  sein  M ut betrog, 
dass,  wo  sich  ihm ein  Streit entspann, 
sein  Stahlarm   stets den  Sieg gewann 
mit m anchem   hohen  Preise.
D er Kiihne,  spat erst W eise- 
m ein GruB also dem  Helden gilt- 
fur W eibes  A ug’  ein  siiBes  Bild, 
fur W eibes  Herz ein  sehnend Leid, 
doch  rein  von M akel allezeit.
169

Den  ich  zum  Helden  mir erkoren, 
er ist im  Leid noch  ungeboren, 
von  dem  in  bunten  Schilderein, 
m anch W under wird zu  kiinden  sein.
Gottfried von Strassburg
Tristan  iibersch reitet  nach  dem   G enuss  des  Liebestrank.es  in  seiner 
grenzenlosen  Liebe  zu  Isolde  die  G renzen  hofischer  Minne.  B eide 
zahlen  ihr m afiloses  Liebesgliick m it  Verfolgung  und  Tod.
D ie  hohe  sprach lich e  M u sikalitat  des 
Tristanepos 
fiih rt  die 
m ittelhochdeutsche  Sprache a u fih re n   Hohepunkt.
D a s  F ragm ent um fasst nahezu  2 0 .0 0 0   Verse.
W em  niem als  Lied  von Liebe kam, 
dem  kam  auch Lust  von  Liebe  nie 
Lust und Leid,  wann  lieBen  die 
im Lieben je  sich  scheiden?
Man  muss  m it diesen beiden 
Lob  und Ehre  sich erwerben 
oder ohne  sic verderben.
Von  denen  diese  Mare  kiindet, 
hatten  sie  nicht treu  verbiindet 
um  H erzenw onne  sehnend  Klagen 
in  einem  Herzen  einst getragen, 
es  wiir’ihr Name  im  Gedicht 
so m anchem   edlen  Herzen  nicht 
zum  Heil und  lieben  Trost gekom m en 
Nun  wird  noch  heute  gem   vernom m en 
und riihrt  noch im m er suB aufs  neue 
ihre  innigliche Treue, 
ihr Gluck  und Jam m er, W onn’  und Not 
Und  liegen  sie  auch  lange tot, 
ihr siiBer Nam e  lebt  uns  doch; 
auch  soil  der W elt  zugute  noch 
lang  ihr Tod und ewig  leben. 
den T reubegier’gen  Treue geben,
170

Die ewig neue Mare 
von  ihrerT reue  Lauterkeit, 
von  ihrer Herzen  Lust  und  Leid 
ist allered len   Herzen  Brot:
So lebt  in  uns  ihr beider Tod.
Till Euienspiegel
Ende  des  15.  Jahrhunderts  war das  Leben  in  Deutschland  stark durch 
Feudalordnung  und  Kirche  reglem entiert.  Das  Volk  aber  suchte  im mer 
w ieder  nach  M oglichkeiten,  diese  strengen  Regeln  zu  um gehen  und  in 
Frage  zu  stellen.  Selten  geschah  das  in  Form  von  offenem   Protest,  ofter 
gebrauchte  man  die  Satire.  Das  bekannteste  Beispiel  dafiir  sind  „Till- 
Eulenspiegel-G eschichten“,  die  zunachst  m iindlich  uberliefert  worden 
waren.
460 Jahre  lang  war  der V erfasser des  Buches  unbekannt,  m an  nannte 
„Euienspiegel" 
Volksbuch. 
1971 
aber  bestim m te  der  Zuricher 
Rechtsanw alt  Dr.  P.  Honneger,  dass  die  alteste  erhaltene  A usgabe  des 
„Thyl 
U lenspiegel“ 
wahrscheinlich 
seit 
1500 
von 
dem  
braunschweigschen  Zollschreiber  HERM ANN  BOTE  (um  1467  -   um 
1520)  verfasst  wurde.  Diese  A usgabe  erscheint  in  Strassburg  1510/11. 
A uf  dem   Titelblatt  wird  Till  Euienspiegel  auf  einem   Pferd  sitzend 
abgebildet.  Er  halt  eine  Eule  -   das  Sy mbol  der  W eisheit  -   und  einen 
Spiegel -  das  Symbol  der Selbsterkenntnis -  in den  Handen.
Lernen  Sie  bitte  zwei  dieser  Erzahlungen  kennen,  die  in  m odem es 
Hochdeutsch  tibertragen  wurden.
1.  Beachten  Sie  folgende  W orter,  Redew endungen  und Realien.
Kneitlingen -  B raunshvaygga yaqin  bo’lgan  shaharcha 
g ro lk   Stiicke  auf  j-n   halten  -   kim gadir  katta  umid  bog’lamoq, 
ishonmoq,
aus der Taufe heben,  о,  о -  tutingan ota b o ’lmoq 
jenem  Biere w acker zusprechen -  obdon pivoga to ’ymoq 
mit  Holdrio  und Juchei  -  xursandchilik ovozlari  ila
171

der schliipfrige  Steg -   sirpanchiq  ko'prik
der Sehlam m  -  loy, balchiq
der M orast -   botqoq
der W aschzuber -  to g ’ora
der Possen -  piching,  zaharhanda
die  Schildbiirger -  Shild  shahri  fuqarolari
der Eifer -   sa ’i-harakat
der M issstand -  tartibsizlik
der  Kienspan -  q arag’ay  payraxasi
der Gulden -  gulden (pul  birligi)
gebrechen  an etw. -  biror narsaga muhtoj  b o ’lmoq
abdecken,  -te,  -t -  to ’zitm oq
uberschw em m en,  -te,  -t -  suv  bostirm oq,  suv  toshirm oq
die Finstem is -  zulmat,
j-m   zu  Leibe wollen -  kim nidir ushlab olm oq
j-d   ist  langst iiber alle Berge -  kim nidir allaqachon kechirib yuborgan 
sich vom ehm en,  a,  о -  qaror qabul  qilmoq
2. 
Es  gibt  zu  jed er  Zeit  M enschen,  die  sich  nicht  nur  iiber  die 
anderen,  sondem   auch  iiber  sich  selbst  lustig  m achen konnen-  Lesen  Sie 
die Texte und  iiberlegen Sie,  warum   das  Volk seine  Helden liebte.
Download

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   20




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©fayllar.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling